2014. V. törvény a Fegyverkereskedelmi Szerződés kihirdetéséről

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a törvény a Fegyverkereskedelmi Szerződés kihirdetéséről szól, melynek célja a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozása és az illegális kereskedelem megakadályozása.

Kire vonatkozik: Az Országgyűlés, amely felhatalmazást ad a Fegyverkereskedelmi Szerződés kötelező hatályának elismerésére; A Szerződés Részes Államai, akiknek nemzeti ellenőrző rendszereket kell létrehozniuk és fenntartaniuk.

Fő adatok

Ország: Magyarország
Jogterület: Egyéb jogszabályok
Cikkek: 33
Forrás: MultiLegalPile/
Szöveg letöltve: 2026-07-07
Magyarázat frissítve: 2026-07-08

Mit szabályoz ez a jogszabály?

A hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozására vonatkozó közös, nemzetközi követelmények megállapítása.
A hagyományos fegyverek illegális kereskedelmének megelőzése és felszámolása.
A lőszerek/hadianyagok, valamint az alkatrészek és részegységek exportjának szabályozása.
Az exportáló államok kötelezettségei a fegyverexport engedélyezése előtt.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

Az Országgyűlés, amely felhatalmazást ad a Fegyverkereskedelmi Szerződés kötelező hatályának elismerésére.
A Szerződés Részes Államai, akiknek nemzeti ellenőrző rendszereket kell létrehozniuk és fenntartaniuk.

Melyek a főbb pontok?

A Szerződés hatálya kiterjed a harckocsikra, páncélozott harcjárművekre, nagy kaliberű tüzérségi rendszerekre, harci repülőgépekre, harci helikopterekre, hadihajókra, rakétákra és rakétakilövőkre, valamint kézi- és könnyű fegyverekre.
A nemzetközi kereskedelem magában foglalja az exportot, importot, tranzitot, átrakodást és bróker tevékenységet.
A Részes Államok nem engedélyezhetik a fegyverek külkereskedelmét, ha az sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott intézkedéseket (pl. fegyverembargók), vagy ha tudomásuk van arról, hogy a fegyvereket népirtásra, emberiség elleni bűntettre, háborús bűntettre vagy a Genfi Egyezmények súlyos megsértésére használnák fel.
Minden Részes Államnak nemzeti ellenőrző rendszert kell létrehoznia és fenntartania, beleértve egy nemzeti ellenőrző listát is.

Egyéb jogszabályok

255/2014. (X. 10.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós…

5/2012. (III. 1.) NGM rendelete az elemi költségvetésről

2018. XL. törvény Magyarország 2019. központi költségvetésének megalapozásáról

261/2012. (X. 11.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

34/2018. (XII. 3.) AM rendelete az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítésekről

122/2019. (III. 19.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

1491/2016. (IX. 15.) Korm. határozata a digitális termékek és szolgáltatások exportjának növeléséről, Magyarország…

1310/2012. (VIII. 23.) Korm. határozata az egyes beruházási projektek kapcsán felmerülő régészeti feltárási költségek…

Egyéb jogszabályok

Jogszabály szövege

Tartalomjegyzék (33)

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Fegyverkereskedelmi S
2. § Az Országgyűlés a Fegyverkereskedelmi Szerződést e törvénnyel kihirdet
3. § A Fegyverkereskedelmi Szerződés hiteles angol nyelvű szövege és annak
1. Cikk Tárgy és cél
2. Cikk
3. Cikk Lőszerek/Hadianyagok
4. Cikk Alkatrészek és részegységek
5. Cikk
6. Cikk
7. Cikk
8. Cikk
9. Cikk Tranzit vagy átrakodás
10. Cikk Bróker tevékenység
11. Cikk
12. Cikk
13. Cikk
14. Cikk Érvényre juttatás
15. Cikk
16. Cikk
17. Cikk
18. Cikk
19. Cikk
20. Cikk
21. Cikk Aláírás, megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás
22. Cikk
23. Cikk Ideiglenes alkalmazás
24. Cikk
25. Cikk
26. Cikk
27. Cikk Letéteményes
28. Cikk Eredeti szövegek
4. § Az Országgyűlés jóváhagyja a Fegyverkereskedelmi Szerződés 6. és 7. C
5. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihi

2014. V. törvény a Fegyverkereskedelmi Szerződés kihirdetéséről.

1. §Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Fegyverkereskedelmi Szerződés kötelező hatályának elismerésére

2. §Az Országgyűlés a Fegyverkereskedelmi Szerződést e törvénnyel kihirdeti

3. §A Fegyverkereskedelmi Szerződés hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása

a következő:

A törvényt az Országgyűlés a 2014. február 6-i ülésnapján fogadta el.

A Fegyverkereskedelmi Szerződés Preambulum A jelen Szerződés Részes Államai, Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljai és alapelvei által vezérelve, emlékeztetve az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 26. Cikkére, mely a nemzetközi béke és biztonság megalapozását és fenntartását a világ emberi és gazdasági erőforrásainak a fegyverkezés céljára történő minél csekélyebb felhasználásával kívánja előmozdítani, hangsúlyozva a hagyományos fegyverek illegális kereskedelme megelőzésének és felszámolásának, továbbá illegális piacokra, végfelhasználásra és végfelhasználókhoz, ide értve a terrorcselekmények elkövetését is, történő eljuttatásuk megelőzésének szükségességét, felismerve az Államok legitim politikai, biztonsági, gazdasági és kereskedelmi érdekeit a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmére vonatkozóan, megerősítve bármely Állam szuverén jogát a hagyományos fegyverek kizárólagos szabályozására és ellenőrzésére a saját területén, saját törvényes vagy alkotmányos rendszerét szem előtt tartva, elfogadva, hogy a béke és biztonság, a fejlődés és az emberi jogok az Egyesült Nemzetek rendszerének pillérei és a kollektív biztonság alapjai, továbbá elismerve, hogy a béke és biztonság, a fejlődés és az emberi jogok kapcsolódnak egymáshoz és kölcsönösen erősítik egymást, felidézve az Egyesült Nemzetek Leszerelési Bizottságának nemzetközi fegyverkereskedelemmel kapcsolatos Irányelveit a Közgyűlés 1991. december 6 án elfogadott, 46/36H számú határozatának kontextusában, rámutatva az Egyesült Nemzetek Kézi Lőfegyverek és Könnyű Fegyverek Illegális Kereskedelmének Teljes Megelőzésére, Leküzdésére és Megszüntetésére Irányuló Akciótervének, az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Egyezményét Kiegészítő, a Tűzfegyverek, Részeik, Alkotóelemeik és a Lőszerek Tiltott Gyártásáról és Kereskedelméről Szóló Jegyzőkönyvének, továbbá az Államok számára az Illegális Kézi Lőfegyverek és Könnyű Fegyverek Időben Történő Azonosítását és Nyomon Követését Lehetővé Tevő Nemzetközi Okmányának a szerepére, felismerve a hagyományos fegyverek illegális, szabályozatlan kereskedelmének biztonsági, társadalmi, gazdasági és humanitárius következményeit, szem előtt tartva, hogy a fegyveres konfliktusok és a fegyveres erőszak áldozatainak meghatározó többségét civilek, különösen nők és gyermekek teszik ki, felismerve továbbá azokat a kihívásokat, melyekkel a fegyveres konfliktusok áldozatainak kell szembenézniük, illetve az áldozatokról történő gondoskodás, rehabilitációjuk, társadalmi és gazdasági felzárkóztatásuk szükségét,

hangsúlyozva, hogy e Szerződés egyetlen eleme sem akadályozza meg az Államokat abban, hogy további kiegészítő intézkedéseket fogadjanak el és foganatosítsanak e Szerződés tárgyának és céljainak előbbre vitele érdekében, tudatában bizonyos hagyományos fegyverek rekreációs, kulturális, történelmi és sporttevékenységek céljára való törvényes kereskedelmének, birtoklásának, illetve használatának, amennyiben az ilyen kereskedelem, birtoklás és használat a törvény által engedélyezett vagy védett, tudatában továbbá annak a szerepnek, melyet – felkérés esetén – regionális szervezetek játszhatnak a Részes Államoknak a jelen Szerződés végrehajtásához nyújtott támogatásban, felismerve azt az önkéntes és aktív szerepet, amelyet a civil társadalom, beleértve a nem kormányzati szervezeteket is, illetve az iparág játszhat jelen Szerződés tárgyának és céljainak fokozottabb tudatosításában, végrehajtásának támogatásában, elfogadva, hogy a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozása és azok illetéktelen kezekbe jutásának megakadályozása nem hátráltathatja a nemzetközi együttműködést és az eszközök, berendezések és technológiák békés célokat szolgáló törvényes kereskedelmét, hangsúlyozva e Szerződés egyetemes érvényesülésének kívánatosságát, elkötelezetten az alábbi elvek alapján történő cselekvés mellett:

Elvek

–Minden állam természetes joga az egyéni vagy kollektív önvédelemhez, ahogy azt az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. Cikke meghatározza;

–Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 2.(3) Cikke értelmében a nemzetközi viszályok békés eszközökkel és oly módon történő rendezése, hogy a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság ne kerüljön veszélybe;

–Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 2.(4) Cikke értelmében tartózkodás a nemzetközi érintkezések során más Állam területi épsége, vagy politikai függetlensége ellen irányuló vagy az Egyesült Nemzetek céljaival összeférhetetlen, bármely más módon megnyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától;

–Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 2.(7) Cikke értelmében be nem avatkozás olyan ügyekbe, amelyek lényegileg valamely Állam belső joghatóságának körébe tartoznak;

–A nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása és tartatása, összhangban, többek között, az 1949. évi Genfi Egyezménnyel, továbbá az emberi jogok tiszteletben tartása és tartatása, összhangban, többek között, az Egyesült Nemzetek Alapokmányával és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával;

–Minden Állam felelőssége, saját nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban, a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének hatékony szabályozása, illetve azok illetéktelen kezekbe jutásának megakadályozása, továbbá minden Állam elsődleges felelőssége saját nemzeti ellenőrző rendszerének létrehozása és gyakorlati megvalósítása;

–Az Államok azon legitim érdekeinek tiszteletben tartása, hogy az önvédelemre való joguk gyakorlása vagy békefenntartó műveletekben való részvétel céljából hagyományos fegyvereket szerezzenek be; továbbá, hogy hagyományos fegyvereket gyártsanak, exportáljanak, importáljanak és másoknak átadjanak;

–A jelen Megállapodás következetes, objektív és diszkriminációtól mentes végrehajtása, az alábbiakban állapodtak meg:

1. CikkTárgy és cél

A jelen Szerződés tárgya:

–A lehető legmagasabb közös, nemzetközi követelmények megállapítása a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozása vagy szabályozásának javítása céljából;

–A hagyományos fegyverek illegális kereskedelmének megakadályozása és felszámolása, továbbá azok illetéktelen kezekbe jutásának megakadályozása; az alábbi célokból:

–Hozzájárulás a nemzetközi és regionális békéhez, biztonsághoz és stabilitáshoz;

–Az emberek szenvedésének csökkentése;

–A Részes Államok közötti együttműködés, az átláthatóság és a felelős cselekvés elősegítése a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmében, ezáltal a Részes Államok közötti bizalom építése.

2. Cikk

Hatály 1. A jelen Szerződés hatálya minden, az alábbi kategóriákba tartozó hagyományos fegyverre kiterjed: (a) Harckocsik; (b) Páncélozott harcjárművek; (c) Nagy kaliberű tüzérségi rendszerek; (d) Harci repülőgépek; (e) Harci helikopterek; (f ) Hadihajók; (g) Rakéták és rakétakilövők; továbbá (h) Kézi- és könnyű fegyverek.

2.A jelen Szerződés szempontjából a nemzetközi kereskedelem export, import, tranzit, átrakodás és bróker tevékenységet jelent (a továbbiakban „külkereskedelem”).

3.A jelen Szerződés nem alkalmazandó a hagyományos fegyverek Részes Állam általi vagy megbízásából saját célra történő nemzetközi szállítására, feltéve, hogy a hagyományos fegyverek a Részes Állam tulajdonában maradnak.

3. CikkLőszerek/Hadianyagok

Minden Részes Állam köteles egy nemzeti ellenőrző rendszert létrehozni és fenntartani a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek által kilőtt, indított vagy célba juttatott lőszerek/hadianyagok exportjának szabályozása érdekében, továbbá a 6. és 7. Cikkek rendelkezéseit alkalmazni az ilyen lőszerek/hadianyagok exportjának engedélyezését megelőzően.

4. CikkAlkatrészek és részegységek

Minden Részes Állam köteles egy nemzeti ellenőrző rendszert létrehozni és fenntartani az olyan alkatrészek és részegységek exportjának szabályozása érdekében, melyek a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek összeszerelését lehetővé tévő formában kerülnek exportálásra, továbbá a 6. és 7. Cikkek rendelkezéseit alkalmazni az ilyen alkatrészek és részegységek exportjának engedélyezését megelőzően.

5. Cikk

Általános végrehajtás 1. Minden Részes Állam köteles a jelen Szerződést következetes, objektív és diszkriminációtól mentes módon végrehajtani, szem előtt tartva a jelen Szerződés által hivatkozott elveket.

2.A jelen Szerződés rendelkezéseinek végrehajtása érdekében minden Részes Állam nemzeti ellenőrző rendszert hoz létre és tart fenn, beleértve egy nemzeti ellenőrző listát is.

3.Minden Részes Állam számára javasolt a jelen Szerződés rendelkezéseinek a hagyományos fegyverek legszélesebb körére történő alkalmazása. A 2.1. Cikk (a)–(g) pontjaiban megadott kategóriák bármelyikének nemzeti meghatározása nem lehet szűkebb, mint a Hagyományos Fegyverek ENSZ-nyilvántartásában használt meghatározás a jelen Szerződés hatálybalépésének pillanatában. A 2.1. Cikk (h) pontjában megadott kategória nemzeti meghatározása nem lehet szűkebb, mint az Egyesült Nemzetek vonatkozó okmányaiban használt meghatározás a jelen Szerződés hatálybalépésének pillanatában.

4.Minden Részes Állam, saját törvényeit tiszteletben tartva, a Titkárság rendelkezésére bocsátja saját ellenőrzési listáját, amelyet az hozzáférhetővé tesz az összes Részes Állam számára. A Részes Államok számára javasolt az ellenőrzési listáik nyilvánosan hozzáférhetővé tétele.

5.Minden Részes Állam megteszi a szükséges intézkedéseket jelen Szerződés rendelkezéseinek végrehajtása érdekében, továbbá kijelöli az illetékes nemzeti hatóságot a 2.1. Cikkben megadott hagyományos fegyverek, továbbá a 3. Cikkben és a 4. Cikkben megadott egyéb tételek külkereskedelmét szabályozó, hatékony és átlátható nemzeti ellenőrző rendszer működtetése céljából.

6.Minden Részes Állam kijelöl egy vagy több nemzeti kapcsolattartót a jelen Szerződés végrehajtásával kapcsolatos ügyekre vonatkozó információk cseréje érdekében. Minden Részes Állam tájékoztatja a 18. Cikkel összhangban létrehozott Titkárságot a saját nemzeti kapcsolattartóiról, és naprakészen tartja a vonatkozó információkat.

6. Cikk

Tiltó rendelkezések 1. A Részes Államok nem engedélyezik a 2.1. Cikkben megadott hagyományos fegyverek, továbbá a 3. Cikkben és a 4. Cikkben megadott egyéb tételek külkereskedelmét, amennyiben a külkereskedelmi tevékenység az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa által az Egyesült Nemzetek Alapokmánya VII. Fejezetével összhangban elfogadott intézkedésekből fakadó, különösen a fegyverembargókkal kapcsolatos kötelezettségeik megszegését jelentené.

2.A Részes Államok nem engedélyezik a 2.1. Cikkben megadott hagyományos fegyverek, továbbá a 3. Cikkben és a 4.

Cikkben megadott egyéb tételek külkereskedelmét, amennyiben a külkereskedelmi tevékenység olyan nemzetközi szerződésekből fakadó, különösen a hagyományos fegyverek külkereskedelmével, illetve az azokkal történő illegális kereskedelemmel kapcsolatos kötelezettségeik megszegését jelentené, melyeknek részeseik.

3.A Részes Államok nem engedélyezik a 2.1. Cikkben megadott hagyományos fegyverek, továbbá a 3. Cikkben és a 4. Cikkben megadott tételek külkereskedelmét, amennyiben az engedélyezés pillanatában tudomásuk van arról, hogy a fegyvereket vagy a 3. Cikkben és a 4. Cikkben megadott tételeket népirtás, emberiség elleni bűntett végrehajtására, az 1949. évi Genfi Egyezmények súlyos megsértésére, polgári objektumok vagy e minőségükben védett polgárok elleni támadásra, illetve bármilyen más, a Részes Államok által is aláírt nemzetközi szerződés által meghatározott háborús bűntett végrehajtására kívánják felhasználni.

7. Cikk

Export és exportelbírálás 1. Amennyiben a 6. Cikk nem tiltja az exportot, minden exportáló Részes Állam köteles a 2.1. Cikkben megadott hagyományos fegyverek, továbbá a 3. Cikkben és a 4. Cikkben megadott tételek exportjának engedélyezését megelőzően, saját hatáskörében és nemzeti ellenőrzési rendszerével összhangban, objektív és diszkriminációtól mentes módon, minden releváns tényező figyelembe vételével, beleértve az importáló Állam által a 8.1. Cikkel összhangban megadott információkat is, megvizsgálni annak lehetőségét, hogy az adott hagyományos fegyverek vagy egyéb tételek: (a) hozzájárulnának a békéhez és biztonsághoz vagy aláásnák azokat; (b) felhasználhatók-e: (i) a nemzetközi humanitárius jog komoly megsértésének elkövetésére vagy az elkövetés elősegítésére; (ii) a nemzetközi emberi jogi normák komoly megsértésének elkövetésére vagy az elkövetés elősegítésére; (iii) az exportáló Állam által aláírt, terrorizmussal kapcsolatos nemzetközi egyezmények és jegyzőkönyvek megsértésének minősülő cselekmények elkövetésére vagy az elkövetés elősegítésére; (iv) az exportáló Állam által aláírt, nemzetközi szervezett bűnözéssel kapcsolatos nemzetközi egyezmények és jegyzőkönyvek megsértésének minősülő cselekmények elkövetésére vagy az elkövetés elősegítésére.

2.Az exportáló Részes Állam köteles azt is megvizsgálni, hogy vannak-e olyan intézkedések, melyeket az 1. bekezdés (a) és (b) pontjaiban meghatározott kockázatok csökkentése érdekében lehetne foganatosítani, mint például a bizalomerősítő intézkedések vagy az exportáló és importáló Államok által közösen kialakított és egyeztetett programok.

3.Amennyiben az ilyen elbírálást és a rendelkezésre álló kockázatcsökkentő intézkedések áttekintését követően az exportáló Részes Állam arra a következtetésre jut, hogy az 1. bekezdésben felsorolt negatív következmények bármelyikének fennáll a fokozott kockázata, az exportáló Részes Állam nem engedélyezi az exportot.

4.Az elbírálás során az exportáló Részes Államnak számításba kell vennie annak kockázatát, hogy a 2.1. Cikkben megadott hagyományos fegyvereket, illetve a 3. Cikkben és a 4. Cikkben megadott tételeket nemi alapon elkövetett súlyos erőszakos cselekedetek, vagy nők és gyermekek elleni súlyos erőszakos cselekedetek elkövetésére, vagy az elkövetés elősegítésére használják.

5.Minden exportáló Részes Állam köteles intézkedéseket foganatosítani annak biztosítása érdekében, hogy a 2.1. Cikkben megadott hagyományos fegyverek, illetve a 3. Cikkben és a 4. Cikkben megadott tételek exportjának engedélye részletes legyen, és annak kiadására az export megtörténtét megelőzően sor kerüljön.

6.Minden exportáló Részes Állam, kérésre, a saját nemzeti törvényeivel, gyakorlatával és előírásaival összhangban hozzáférhetővé teszi a kérdéses engedéllyel kapcsolatos megfelelő információt az importáló Részes Állam, illetve a tranzitban érintett vagy átrakodó Részes Állam számára.

7.Amennyiben az engedély kiadását követően új, releváns információ jut az exportáló Részes Állam tudomására, javasolt, amennyiben szükséges, az importáló Állammal folytatott konzultációt követően újólag elbírálni az exportot.

8. Cikk

Import 1. Minden importáló Részes Állam intézkedéseket foganatosít annak biztosítása érdekében, hogy kérésre, saját nemzeti törvényeivel összhangban az exportáló Részes Állam rendelkezésére tudjon bocsátani minden releváns és szükséges információt, ezáltal segítve az exportáló Részes Államot, hogy a 7. Cikk által előírt nemzeti exportengedélyezési eljárást le tudja folytatni. Ezek az intézkedések magukban foglalhatják a végfelhasználási vagy végfelhasználói dokumentációt.

2.Minden importáló Részes Állam intézkedéseket hoz, melyek lehetővé teszik számára, amennyiben szükséges, a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek importjának saját joghatósága alatti szabályozását. Ezek az intézkedések magukban foglalhatják az import rendszereket.

3.Minden importáló Részes Állam tájékoztatást kérhet az exportáló Részes Államtól bármely függőben vagy folyamatban lévő exportengedélyről, amennyiben az importáló Részes Állam a rendeltetési ország.

9. CikkTranzit vagy átrakodás

Minden Részes Állam megfelelő intézkedéseket tesz, amennyiben szükséges és megvalósítható, a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek joghatósága alá eső területen, a vonatkozó nemzetközi joggal összhangban történő tranzitjának vagy átrakodásának szabályozása érdekében.

10. CikkBróker tevékenység

Minden Részes Állam, saját nemzeti jogával összhangban, intézkedéseket tesz a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverekre vonatkozóan a saját joghatósága alatt folyó bróker tevékenység szabályozása érdekében.

Ezek az intézkedések magukban foglalhatják a brókerek regisztrációs kötelezettségét, illetve bróker tevékenységük megkezdését megelőzően írásos engedély beszerzését.

11. Cikk

Eltérítés 1. Minden, a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek külkereskedelmével foglalkozó Részes Állam intézkedéseket foganatosít annak megelőzése érdekében, hogy azok illetéktelen kezekbe kerüljenek.

2.Az exportáló Részes Államnak arra kell törekednie, hogy az 5.2. Cikkben megadottak szerint létrehozott nemzeti ellenőrző rendszerén keresztül megelőzze a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek illetéktelen kezekbe jutását, elemezve az export eltérítésének kockázatát és olyan kockázatcsökkentő intézkedéseket foganatosítva, mint a bizalomerősítő intézkedések vagy az exportáló és importáló Államok által közösen kialakított és egyeztetett programok. A további megelőző intézkedések, ahol lehet, magukban foglalhatják a következőket: az exportban részt vevő felek vizsgálata; kiegészítő dokumentáció, igazolások és biztosítékok előírása; az export engedélyezésének megtagadása, illetve egyéb megfelelő intézkedések tétele.

3.Az importáló, tranzitban érintett, átrakodó és exportáló Részes Államok, saját nemzeti törvényeikkel összhangban, és amennyiben szükséges és megvalósítható, kötelesek együttműködni és információt cserélni annak érdekében, hogy csökkentsék az illetéktelen kezekbe jutás kockázatát a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek külkereskedelme során.

4.Amennyiben egy Részes Állam tudomást szerez a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek illetéktelen kezekbe jutásáról a külkereskedelmi tevékenység során, az adott Részes Állam a saját törvényeivel és a nemzetközi joggal összhangban köteles megtenni a megfelelő lépéseket az ilyen eltérítés kezelése érdekében.

Az ilyen intézkedések kiterjedhetnek a potenciálisan érintett Részes Államok figyelmeztetésére, a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek eltérített szállítmányainak megvizsgálására, illetve további nyomozati és jogérvényesítő intézkedések foganatosítására.

5.A 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek illetéktelen kezekbe jutásának jobb megértése és megelőzése érdekében ajánlott, hogy a Részes Államok osszák meg egymással az eltérítés megelőzését célzó hatékony intézkedéseikre vonatkozó releváns információkat. Az ilyen jellegű tájékoztatás magában foglalhatja az illegális tevékenységekre, pl. a korrupcióra, a nemzetközi kereskedelmi útvonalakra, az illegális brókerekre, az illegális utánpótlásforrásokra, az elrejtés módszereire, a szokásos elosztópontokra vagy az eltérítéssel foglalkozó szervezett csoportok által használt célállomásokra vonatkozó információkat.

6.Javasolt, hogy a Részes Államok a Titkárságon keresztül tájékoztassák a többi Részes Államot a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek illetéktelen kezekbe jutásának megakadályozása érdekében foganatosított intézkedéseikről.

12. Cikk

Nyilvántartások vezetése 1. Minden Részes Állam köteles a saját törvényeivel és szabályozásával összhangban nemzeti nyilvántartást vezetni a kiadott exportengedélyekről vagy a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek tényleges exportjáról.

2.Javasolt, hogy minden Részes Állam vezessen nyilvántartást azokról a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverekről, melyeknek végső célállomása az adott Állam területe, illetve amelyek engedéllyel rendelkeznek a joghatósága alá eső területen történő tranzitálásra vagy átrakodásra.

3.Javasolt, hogy minden Részes Állam szerepeltesse ezekben a nyilvántartásokban: a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek mennyiségét, értékét, modelljét és típusát, engedélyezett külkereskedelmi ügyleteit, a ténylegesen leszállított hagyományos fegyvereket, az exportáló Állam(ok), az importáló Állam(ok), a tranzitban érintett és átrakodó Állam(ok), továbbá végfelhasználók adatait, ahogy szükséges.

4.A nyilvántartásokat legalább tíz évig meg kell őrizni.

13. Cikk

Jelentéstétel 1. A jelen Szerződés hatálybalépését követő egy éven belül, a 22. Cikkben foglaltakkal összhangban minden Részes Állam köteles kezdeti jelentést benyújtani a Titkárságnak a Szerződés végrehajtása érdekében foganatosított intézkedéseiről, beleértve a nemzeti törvényeket, a nemzeti ellenőrző listákat, továbbá az egyéb rendelkezéseket és adminisztratív intézkedéseket. Minden Részes Állam köteles, szükség szerint, jelenteni a Titkárságnak bármilyen új intézkedését, melyet a Szerződés végrehajtása érdekében tett. A Titkárság köteles a jelentéseket hozzáférhetővé tenni és szétküldeni a Részes Államoknak.

2.Javasolt, hogy a Részes Államok a Titkárságon keresztül jelentsenek egymásnak a 2.1. Cikkben meghatározott, transzferált hagyományos fegyverek idegen kézbe jutásának kezelése során hatékonynak bizonyult intézkedéseikről.

3.Minden Részes Állam köteles évente, május 31 ig bezárólag benyújtani az előző naptári évre vonatkozó jelentését a Titkárságnak a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek engedélyezett vagy tényleges exportjára és importjára vonatkozóan. A Titkárság köteles a jelentéseket hozzáférhetővé tenni és szétküldeni a Részes Államoknak. A Titkárságnak benyújtott jelentés tartalmazhatja ugyanazokat az információkat, amelyeket a Részes Állam a vonatkozó ENSZ keretekben benyújtott, beleértve a Hagyományos Fegyverek ENSZ-nyilvántartását.

A jelentésekből kihagyhatók a kereskedelmileg érzékeny vagy nemzetbiztonságot érintő információk.

14. CikkÉrvényre juttatás

Minden Részes Állam köteles megtenni a megfelelő intézkedéseket a jelen Szerződés rendelkezéseit végrehajtó nemzeti törvények és rendelkezések érvényre juttatása érdekében.

15. Cikk

Nemzetközi együttműködés 1. A Részes Államok saját biztonsági érdekeikkel és nemzeti jogszabályaikkal összhangban együttműködnek egymással, jelen Szerződés sikeres végrehajtása érdekében.

2.Jelen Szerződés arra bátorítja a Részes Államokat, hogy segítsék elő a nemzetközi együttműködést, beleértve a jelen Szerződés – saját biztonsági érdekeikkel és nemzeti jogszabályaikkal összhangban történő – végrehajtásával és alkalmazásával kapcsolatos, kölcsönös érdeklődésre számot tartó információk cseréjét.

3.Jelen Szerződés arra bátorítja a Részes Államokat, hogy konzultáljanak a kölcsönös érdeklődésre számot tartó ügyekről, továbbá, hogy – szükség szerint – osszák meg egymással a jelen Szerződés végrehajtását elősegítő információkat.

4.Jelen Szerződés arra bátorítja Részes Államokat, hogy nemzeti jogszabályaikkal összhangban működjenek együtt jelen Szerződés rendelkezései nemzeti szintű végrehajtásának segítése céljából, beleértve az illegális tevékenységekre és szereplőkre vonatkozó információk megosztását, a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek illetéktelen kézbe jutásának megelőzése és felszámolása érdekében.

5.A Részes Államok, amennyiben erről kölcsönösen megállapodnak, illetve ez összhangban áll saját nemzeti jogszabályaikkal, a legnagyobb mértékben segítik egymást a jelen Szerződésből kifolyólag foganatosított nemzeti intézkedések megsértésével kapcsolatos vizsgálatok, nyomozások és bírósági eljárások során.

6.Jelen Szerződés arra bátorítja Részes Államokat, hogy hozzanak nemzeti szintű intézkedéseket és működjenek együtt egymással annak megakadályozása érdekében, hogy a 2.1. Cikkben meghatározott hagyományos fegyverek külkereskedelme korrupció tárgyává váljon.

7.Jelen Szerződés arra bátorítja a Részes Államokat, hogy osszák meg tapasztalataikat és információikat a jelen Szerződés bármely aspektusa kapcsán levont tanulságokról.

16. Cikk

Nemzetközi segítségnyújtás 1. Jelen Szerződés végrehajtása során minden Részes Államnak jogában áll segítséget kérni, beleértve a jogi és jogalkotási segítséget, az intézményi kapacitásépítést, továbbá a műszaki, materiális vagy pénzügyi segítséget.

Az ilyen segítségnyújtás magában foglalhatja a készletkezelést, a leszerelési, demobilizációs és reintegrációs programokat, a jogalkotási modelleket és a hatékony végrehajtási gyakorlatot. Minden Részes Állam, melynek módjában áll, felkérés esetén segítséget nyújt.

2.Minden Részes Állam segítséget kérhet, felajánlhat vagy kaphat, egyebek között, az Egyesült Nemzetek, a nemzetközi, regionális, szubregionális vagy nemzeti szervezetek, nem kormányzati szervezetek csatornáin keresztül, illetve kétoldalú alapon.

3.A Részes Államok egy önkéntes alapot létesítenek a jelen Szerződés végrehajtásához nemzetközi segítséget kérő Részes Államok megsegítésére. Javasolt, hogy ehhez az alaphoz minden Részes Állam járuljon hozzá.

17. Cikk

A Részes Államok Konferenciája 1. A 18. Cikk alapján létrehozott ideiglenes Titkárság a jelen Szerződés hatálybalépését követően legkésőbb egy éven belül összehívja a Részes Államok Konferenciáját, s azt követően a Részes Államok Konferenciája által meghatározott rendszerességgel.

2.A Részes Államok Konferenciája első ülésén konszenzussal fogadja el saját eljárási szabályait.

3.A Részes Államok Konferenciája elfogadja saját pénzügyi szabályait, csakúgy, mint az általa esetlegesen felállítandó alárendelt testületek finanszírozását irányító szabályokat, illetve a Titkárság működését meghatározó pénzügyi szabályokat. Minden rendes ülésszak során elfogadja a következő rendes ülésszakig terjedő időszakra vonatkozó költségvetést.

4.A Részes Államok Konferenciája: (a) Áttekinti jelen Szerződés végrehajtását, beleértve a hagyományos fegyverek terén bekövetkezett fejleményeket; (b) Megfontolás tárgyává teszi és elfogadja a jelen Szerződés végrehajtására és működésére vonatkozó ajánlásokat, különösen a Szerződés egyetemes érvényesülésének előmozdítása terén; (c) Megfontolás tárgyává teszi a jelen Szerződés 20. Cikk szerinti módosításait; (d) Megfontolás tárgyává teszi a jelen Szerződés értelmezése során felmerülő problémákat; (e) Megfontolás tárgyává teszi és meghatározza a Titkárság feladatait és költségvetését; (f ) Megfontolás tárgyává teszi az alárendelt testületek létrehozását annak mértékében, ahogy az a jelen Szerződés működésének javításához szükséges lehet; (g) Ellát továbbá bármilyen olyan funkciót, amely összhangban áll a jelen Szerződéssel.

5.A Részes Államok Konferenciájának rendkívüli ülésszakait olyan időközönként kell megtartani, amilyet a Részes Államok Konferenciája szükségesnek tart, illetve azokban az esetekben, ha azt bármely Részes Állam írásban kéri, feltéve, hogy ezt a kérést a Részes Államok legalább kétharmada támogatja.

18. Cikk

Titkárság 1. Jelen Szerződés létrehoz egy Titkárságot jelen Szerződésnek a Részes Államok általi hatékony végrehajtása támogatására. A Részes Államok Konferenciájának első üléséig a jelen Szerződésből fakadó adminisztratív funkciókat egy ideiglenes Titkárság látja el.

2.A Titkárságot megfelelő személyzettel kell ellátni. A személyzetnek rendelkeznie kell a 3. bekezdésben megadott feladatok eredményes ellátásához szükséges szakértelemmel.

3.A Titkárság a Részes Államoknak tartozik felelősséggel. Egy minimális szervezeti kereten belül a Tikárság az alábbi feladatokat látja el: (a) Jelentések átvétele, elérhetővé tétele és terjesztése a jelen Szerződés által előírtak szerint; (b) A nemzeti kapcsolattartók névjegyzékének vezetése és elérhetővé tétele a Részes Államok számára; (c) A Szerződés végrehajtásával kapcsolatos segítségkérések és felajánlások összeegyeztetésének elősegítése, a nemzetközi együttműködés előmozdítása igény szerint; (d) A Részes Államok Konferenciája munkájának elősegítése, beleértve a jelen Szerződéssel kapcsolatos találkozók megszervezését és a szükséges szolgáltatások biztosítását; továbbá (e) A Részes Államok Konferenciája által meghatározott egyéb feladatok ellátása.

19. Cikk

A viták rendezése 1. A Részes Államok kötelesek konzultálni és, kölcsönös egyetértés esetén, együttműködni bármely vita rendezése érdekében, amely a jelen Szerződés alkalmazása vagy értelmezése kapcsán keletkezik, ide értve a tárgyalások, közvetítés, békéltetés, bírósági egyezség útján vagy bármely más békés módon történő rendezést.

2.A jelen Szerződés értelmezése vagy alkalmazása kapcsán egymás között felmerülő bármilyen vita rendezése érdekében a Részes Államoknak, kölcsönös egyetértés esetén, jogukban áll választott bírósághoz fordulni.

20. Cikk

Módosítások 1. A jelen Szerződés hatálybalépését követő hat év elteltével bármely Részes Államnak jogában áll javasolni jelen Szerződés módosítását. Ezt követően a Részes Államok Konferenciája a javasolt módosításokat csak háromévente tárgyalhatja meg.

2.A jelen Szerződés módosítására vonatkozó bármely javaslatot írásban kell benyújtani a Titkárságnak, amely a javaslatot a Részes Államok között körözteti legalább 180 nappal a Részes Államok Konferenciájának következő ülése előtt, mely az 1. bekezdés szerinti módosításokat megtárgyalja. A módosítást abban az esetben kell megtárgyalni a Részes Államok Konferenciájának soron következő ülésén, melyen az 1. bekezdés szerint lehetőség van a módosításokkal foglalkozni, ha nem később, mint 120 nappal annak Titkárság általi köröztetését követően a Részes Államok többsége a javaslat megvitatásának támogatásáról tájékoztatja a Titkárságot.

3.A Részes Államok mindent megtesznek annak érdekében, hogy minden módosítás ügyében konszenzus szülessen.

Ha nem született megállapodás, noha minden erőfeszítést megtettek a konszenzus elérésére, a módosítást, legvégső esetben, a Részes Államok Konferenciáján megjelent és szavazó Részes Államok szavazatainak háromnegyedes többségével kell elfogadni. E Cikk szempontjából a megjelent és szavazó Részes Államok azokat a Részes Államokat jelölik, amelyek jelen vannak és igennel vagy nemmel szavaznak. A Letéteményes köteles minden Részes Államot tájékoztatni bármely elfogadott módosításról.

4.A 3. bekezdéssel összhangban elfogadott módosítás kilencven nappal azt követően lép hatályba minden Részes Állam számára, mely benyújtotta elfogadó okiratát az adott módosítás vonatkozásában, amikor a módosítás elfogadásakor meglévő Részes Államok többsége letétbe helyezte elfogadó okiratát a Letéteményesnél. Ezt követően minden további Részes Állam vonatkozásában kilencven nappal azt követően lép hatályba, hogy az benyújtotta az adott módosításra vonatkozó elfogadó okiratát.

21. CikkAláírás, megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás

1.Jelen Szerződés 2013. június 3-tól kezdődően annak hatálybalépéséig aláírásra nyitva áll az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén New York-ban.

2.Jelen Szerződést minden aláíró Államnak meg kell erősítenie, el kell fogadnia vagy jóvá kell hagynia.

3.Jelen Szerződés a hatálybalépését követően nyitva áll a csatlakozásra minden olyan Állam számára, amely nem írta alá a Szerződést.

4.A ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratot a Letéteményesnél kell letétbe helyezni.

22. Cikk

Hatálybalépés 1. Jelen Szerződés kilencven nappal azt követően lép hatályba, hogy a Letéteményesnél letétbe helyezték az ötvenedik ratifikációs, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot.

2.Minden olyan Állam esetében, mely a jelen Szerződés hatálybalépését követően helyezi letétbe ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratát, a jelen Szerződés az adott Állam vonatkozásában kilencven nappal azt követően lép hatályba, hogy letétbe helyezte ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratát.

23. CikkIdeiglenes alkalmazás

Az aláíráskor, illetve ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor bármely Államnak jogában áll nyilatkozni arról, hogy a jelen Szerződésnek az adott Állam számára történő hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazni kívánja a 6. Cikket és a 7. Cikket.

24. Cikk

Időtartam és kilépés 1. Jelen Szerződés határozatlan időtartamra szól.

2.Nemzeti szuverenitását gyakorolva minden Részes Államnak jogában áll kilépni a Szerződésből. A kilépésről értesítenie kell a Letéteményest, aki értesíti a többi Részes Államot. A kilépési értesítés tartalmazhatja a kilépés okainak ismertetését. A kilépés kilencven nappal azt követően lép hatályba, hogy a Letéteményes kézhez vette a kilépési értesítést, kivéve, ha a kilépési értesítés ennél későbbi időpontot jelöl meg.

3.A kilépés következtében az Állam nem mentesül azon szerződéses kötelezettségei alól, amelyek addig keletkeztek, amíg a Szerződés Részese volt, beleértve az általa esetlegesen vállalt bármely pénzügyi kötelezettségeket.

25. Cikk

Fenntartások 1. Minden Államnak jogában áll megfogalmazni fenntartásait az aláírás, megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás során, kivéve, ha e fenntartások ellentétesek a jelen Szerződés tárgyával és céljával.

2.A Részes Államoknak bármikor jogukban áll visszavonni fenntartásaikat oly módon, hogy erről értesítik a Letéteményest.

26. Cikk

Más nemzetközi megállapodásokhoz fűződő viszony 1. Jelen Szerződés végrehajtása nem jelentheti a Részes Államok által vállalt kötelezettségek sérelmét azoknak a meglévő vagy jövendőbeli nemzetközi megállapodások vonatkozásában, melyeknek részesei, amennyiben azok a kötelezettségvállalások összhangban vannak a jelen Szerződéssel.

2.Jelen Szerződés nem szolgálhat hivatkozási alapul a jelen Szerződés Részes Államai között megkötött védelmi együttműködési megállapodások érvénytelenítéséhez.

27. CikkLetéteményes

Jelen Szerződés Letéteményese az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára.

28. CikkEredeti szövegek

Jelen Szerződés eredeti szövegét, melynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvű szövegei egyformán hitelesek, az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

Készült New York-ban, a mai napon, kétezer tizenhárom áprilisának második napján.”

4. §Az Országgyűlés jóváhagyja a Fegyverkereskedelmi Szerződés 6. és 7. Cikkének a Fegyverkereskedelmi Szerződés

23.Cikkében meghatározott, a ratifikációs okirat letétbe helyezésére vonatkozó időponttól kezdődően történő ideiglenes alkalmazását.

5. §(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba

(2)A 2. § és a 3. § a Fegyverkereskedelmi Szerződés 23. Cikkében meghatározott, a ratifikációs okirat letétbe helyezésére vonatkozó időpontban lép hatályba.

(3)A 4. § a Fegyverkereskedelmi Szerződés 22. cikkében meghatározott időpontban hatályát veszti.

(4)A Fegyverkereskedelmi Szerződés hatálybalépésének naptári napját, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott időpontok naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.

(5)Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter, az igazságügyért felelős miniszter, valamint a kereskedelemért felelős miniszter gondoskodik.

Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.