(1)bekezdése alapján vizsgálóbizottságot hoz létre annak megvizsgálására, hogy a PSZÁF vizsgálata szerint a Pannonplast Rt.-ben jelentős befolyás szerzése érdekében folytatott részvényvásárlásoknak, az ennek kapcsán a K & H Equities Rt.-nél történt tízmilliárd forintot meghaladó sikkasztásoknak, a pénznek off-shore cégeken keresztüli mozgatásának, majd a Medgyessy Péter elnökölte Inter-Európa Bank Rt.-nél történt pénzmosás eredményeként külföldi állampolgárokhoz kerülésének mik a pontos körülményei, valamint megállapítható-e az egész botránysorozattal kapcsolatosan kormányzati és kormánypárti érintettség. II. A vizsgálóbizottság feladata különösen az előző és a jelenlegi kormányzati és kormánypárti érintettség megvizsgálása, illetve az alább felsorolt kérdések tisztázása: A brókerügy kezdete az előző kormányzat időszakában, a visszaélést elősegítő folyamatok, politikai, gazdasági és személyi összefonódások
- Kulcsár Attila kinek az ajánlására és támogatásával vált a pénzintézet egyik legmagasabb beosztású munkatársává? Ki ellenőrizte a végzettségéről és képzettségéről szóló okiratok valódiságát, továbbá korábbi tevékenységét?
- Kapott-e Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium volt politikai államtitkára, majd pénzügyminiszter információt a pénzügyi szabálytalanságokról és törvénytelenségekről?
- Mit tett Varga Mihály a pénzügyi szervezetek törvényes működésének helyreállítása érdekében? A határozatot az Országgyűlés a
- október 20-i ülsénapján fogadta el.
- Milyen személyes kapcsolat volt Varga Mihály és Rejtő E. Tibor között?
- Rejtő E. Tiborral kapcsolatban
- őszén merült-e fel bűncselekmény elkövetésének gyanúja? Összefügg-e ez azzal, hogy ebben az időszakban három hónap szabadságra ment, amíg a rendőrség az előző bankjánál, az ING Bank Rt.-nél egy állítólagos pénzmosási ügyet vizsgált?
- Van-e alapjuk azoknak a híreszteléseknek, melyek szerint az akkori Kormány egy tagja vagy tagjai közreműködtek az ügy elsimításában? Ha ez így van, megtörténhetett-e ez a kabinet más tagjai, a miniszterelnök tudta nélkül? Milyen szerepe volt ebben Pintér Sándornak, Demeter Ervinnek és Varga Mihálynak?
- Találkozott-e Rejtő E. Tibor Orbán Viktorral? Ha igen, milyen célból, és hány alkalommal?
- Találkozott-e Rejtő E. Tibor Áder Jánossal? Ha igen, milyen célból és hány alkalommal?
- Találkozott-e Rejtő E. Tibor Kövér Lászlóval? Ha igen, milyen célból és hány alkalommal?
- Találkozott-e Kulcsár Attila Orbán Viktorral? Ha igen, mikor, milyen célból és hány alkalommal?
- Találkozott-e Kulcsár Attila Kövér Lászlóval? Ha igen, mikor, milyen célból és hány alkalommal?
- Találkozott-e Kulcsár Attila Varga Mihállyal? Ha igen, mikor, milyen célból és hány alkalommal?
- Milyen kezdeményezés nyomán, kinek a közvetítésével találkozott Áder János, a FIDESZ — Magyar Polgári Szövetség frakcióvezetője Kulcsár Attilával? Értesítette-e erről a találkozóról előzőleg pártja vezetőségének más tagjait, így Orbán Viktor pártelnököt?
- Ha Áder János — mint ahogy nyilatkozatai is tanúsítják — úgy véli, hogy Kulcsár őt provokatív célzattal kereste fel, akkor milyen ok indokolta második találkozását a K & H Equities brókerével? Mennyi ideig tartott az első és mennyi ideig a második találkozó, miről tárgyaltak és milyen megállapodásra jutottak?
- Megfelelnek-e a valóságnak azok a sajtóértesülések, amelyek szerint e két találkozó alkalmával Kulcsár Attila a FIDESZ — Magyar Polgári Szövetségtől ,,politikai menedékjogot’’ vagy ,,politikai védelmet’’ kért? Mit jelent egy demokratikus jogállamban az ilyen jellegű védelem és kiterjed-e a büntető jogi következmények alóli mentesítésre is?
- Miről tájékoztatta Áder Jánost Kulcsár Attila?
- Igaz-e, hogy Kulcsár Attila figyelmeztetni kívánta Áder Jánost, hogy a Fidesz érintett a K & H ügyben?
- Milyen politikai vonatkozásait tárta fel az ügynek?
- Tett-e említést pénzmosásról?
- Megnevezett-e segítőket (társakat) és kedvezményezetteket?
- Igaz-e, hogy Kulcsár Attila tájékoztatta Áder Jánost külföldre távozási szándékáról, és Áder János támogatta azt?
- Miért nem tartotta szükségesnek Áder János a hatóságok — közöttük a PSZÁF — értesítését a Kulcsár Attila által neki elmondottakról? Tájékoztatta-e a két beszélgetésen elhangzottakról pártjának vezetőit, Orbán Viktor pártelnököt?
- Mi volt az indoka annak, hogy új törvény megalkotásával az előző Kormány eltávolította posztjáról az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet elnökét és elnökhelyettesét?
- Milyen kapcsolatban állt Orbán Viktor Szász Károllyal és családjával?
- Milyen kapcsolatban állt a Kövér család Kulcsár Attilával? Milyen üzleti tárgyalásai voltak Kulcsár Attilának Kövér Szilárddal, a Királyi Egyetemi Nyomda igazgatósági tagjával és társtulajdonosával, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága elnökének testvérével? Részt vett-e ezeken a tárgyalásokon Simicska Lajos, a nyomda korábbi igazgatósági tagja, illetve tudott-e azokról?
- Érkezett-e Pintér Sándor belügyminiszterhez, Demeter Ervinhez, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszterhez, illetőleg az általuk irányított szervekhez vagy a PSZÁF-hoz olyan bejelentés, amely Kulcsár Attila, Rejtő E. Tibor vagy más hozzájuk kapcsolódó személyek, vállalkozások, illetve off-shore cégek törvénytelenségeire utal? Ha érkezett ilyen bejelentés, mi lett ennek a következménye?
- Van-e alapjuk azoknak a sajtóértesüléseknek, amelyek szerint 2001-től Rogán Antal, a FIDESZ — Magyar Polgári Szövetség képviselője Kertész Balázsnak, a főváros V. kerületi önkormányzat FIDESZ-es képviselőjének közreműködésével Kulcsár Attila bizonyos pénzügyi tranzakcióinak haszonélvezője volt? Mi a jelentősége az adott ügy szempontjából annak, hogy Kertész Balázs Kelemen László ügyvédi irodájában dolgozott, és Kelemen Lászlót, akit eredetileg az FKgP delegált az MNB felügyelő bizottságába, utóbb a FIDESZ pénzügyi műveletei egyik tervezőjeként tartottak nyilván?
- Ha a Rogán Antalra, illetve Kertész Balázsra vonatkozó értesülések megalapozottak és valóban léteztek 2001 júliusától kezdve ilyen tranzakciók, akkor mi volt ezekben a szerepe a londoni bejegyzésű IT Financials Ltd-nek és az ugyancsak londoni bejegyzésű Montrade Ltd-nek?
- Milyen kapcsolata volt Navracsics Tibornak, Orbán Viktor pártelnök jelenlegi kabinetfőnökének Kulcsár Attilával, a bűncselekmények gyanúsítottjával?
- Szerepel-e a Vegyépszer Rt. a K & H Bank ügyfelei között?
- Milyen jellegű pénzügyi tranzakciók folytak 1998—
- között a Nemzeti Autópálya Rt., a Vegyépszer Rt. és a Bentonút Rt. között?
- Voltak-e jelzések Rejtő E. Tibor vezérigazgató és Nagy Elek, a Vegyépszer tulajdonosa közötti üzleti kapcsolat ,,különleges jellegére’’ vonatkozóan?
- A Vegyépszer esetében, amelynek útépítési tapasztalata nem volt, és amely közbeszerzési eljárás nélkül kapott megbízást autópálya építésre, volt-e lehetőség arra, hogy az e tevékenységbe bevont alvállalkozói esetleges fiktív számláinak befogadásával közreműködjön közpénzek nem rendeltetésszerű, törvénytelen felhasználásában?
- Az autópálya-építésből származó közpénzek kerülhettek-e off-shore cégek közbeiktatásával az 1998—2002 közötti vezető kormánypárt érdekcsoportjaihoz?
- Az autópálya építéséből származó pénzeket érintő tranzakciókban játszott-e szerepet a Töröcskei Istvánhoz kötődő Equilor Rt., amelynek főkönyvelője Simicska Lajos felesége volt?
- Milyen állami projektekben vettek részt a Járai Zsigmond és Auth Henrik által korábban vezetett bankok az Orbán-kormány idején?
- Milyen együttműködés alakult ki Demeter Ervin, a FIDESZ — Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője és a Magyar Nemzet című napilap között a K & H brókerbotrány kapcsán tendenciózusan összegyűjtött, gyakran tudatosan eltorzított ,,információk’’ szelektív kiszivárogtatásával? Milyen tények támasztják alá azon források hitelességét, amelyekre a Magyar Nemzet és Demeter Ervin egybehangolt fellépéseik során tényként hivatkoztak?
- Egy közelmúltban kiszivárgott vizsgálati anyag ,,Attila nagy barátjának’’ nevezi Mile Csabát. Ez a név szerepel Kulcsár ún. szűkebb VIP-listáján is. Ugyanaz a személy-e ez a Mile Csaba, aki a korábbi X Vision Animációs és Szoftverfejlesztő Kft. társtulajdonosa volt, együtt a korábban különösen nagy értékű csalás elkövetésével meggyanúsított Tóth Béla, FIDESZ közeli vállalkozóval, egykori FIDESZ-kampánymenedzserrel, az Energol bűnügy egyik főszereplőjével?
- Ugyanaz a kihallgatási anyag megemlíti még a Kulcsár szűkebb VIP-listáján ugyancsak szereplő Buruzs Attilát. Azonos-e ő azzal, aki a 2001-ben különösen nagy vagyoni kárt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsított Dobos Ferenc, az FKgP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke által tulajdonolt Északtej Rt. igazgatóságában foglalt helyet? Megfelel-e a valóságnak a sosem cáfolt lapjelentés, amely szerint Buruzs Attila jelentette a cégnél a bankszféra felé a fideszes kapcsolatot? Azonos-e a VIP-listán szereplő Buruzs Attila, a Kingsloke Company Limited nassaui (Bahama) off-shore cég magyarországi képviselőjével? Ha azonos vele, milyen tevékenységet folytat az általa kép viselt off-shore cég, volt-e együttműködése a K & H Equitis-sel, illetve annak ügyfeleivel?
- Megfelel-e a valóságnak az a napvilágot látott feltételezés, hogy a PSZÁF vezetése már két évvel a brókerbotrány előtt tudta, hogy a K & H Equitis-nél valótlan számlakivonatokat adnak ki? Ha ez igaz, miért nem tett büntető feljelentést?
- Igaz-e továbbá, hogy PSZÁF már 2003 áprilisában a Pannonplast-vizsgálat során tudomást szerzett bizonyos szabálytalanságokról, és értesült arról is, hogy a brókerbotrányban meggyanúsított két szír férfi nagy összegű pénzt vesz fel; ennek ellenére nem tett feljelentést az ORFK-n?
- Mi az oka ennek és mivel magyarázható az, hogy a felügyelet nem tett azonnal bejelentést a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak az ÁAK Rt. számláin észlelt kb. 13 milliárd forintos szabálytalan pénzmozgásról?
- Megfelel-e a valóságnak az, hogy három nappal Szász Károly, PSZÁF-elnököt ért támadás előtt többórás megbeszélésre került sor Szász továbbá Varga Mihály, volt pénzügyminiszter, valamint Wermeser Zsolt és Nemescsói András vezető PSZÁF-munkatársak között? Lehetett-e köze ennek a szokatlanul hosszú tárgyalásnak a Pannonplast-ügyben bekövetkezett PSZÁF-álláspont változáshoz? Készült-e magnófelvétel Kulcsár Attilának a Pannonplast-ügyben a PSZÁF-nál folytatott tárgyalásairól, és eljutott-e ez a hatóságokhoz?
- Megfelel-e a valóságnak ezek után az a feltételezés, hogy saját törvényi ellenőrzési feladatai helyett, a Szász Károly vezetése alatt álló PSZÁF a jelenlegi ellenzék politikai utasításait hajtja végre?
- Miért akadályozta hetekig az ügyészség Kulcsár Attilán kívül, további gyanúsítottak meghallgatását és őrizetbe vételét?
- Hogyan történhetett, hogy amikor a rendőrség helyett az ügyészség hallgatott ki tanút az ügyben, és a tanú vallomása azonnal nyilvánosságra került? Vontak-e ezért valakit felelősségre?
- Kapott-e az ügyészség vagy a rendőrség utasítást Polt Péter legfőbb ügyésztől a nyomozás során?
- Egyetértett-e az ügyészség a rendőrségi nyomozás tervezésével és menetével?
- Kivizsgálta-e Polt Péter legfőbb ügyész azt a vádat, amely szerint a Fővárosi Főügyészség illetékes ügyésze a Kulcsár-ügyre vonatkozó adatokat is közölt a bróker egyik barátnőjével, aki ezeket az információkat haladéktalanul továbbította az érintetthez?
- Hozzájárulhatott-e az ügyben eljáró ügyész eme eljárása Kulcsár Attila külföldre távozásához?
- Jóváhagyta-e Polt Péter legfőbb ügyész azt, hogy az érintett ügyész kollégái sajtóértekezletükön Kulcsár és barátnője lehallgatott beszélgetéseit ismertessék kollégájuk vétlenségének bizonyítására? Tudta-e a legfőbb ügyész, hogy ezt a lehallgatást végző szervekkel való egyeztetés nélkül végezték? Tudja-e, hogy a szöveg ismertetése tendenciózus volt, kimaradt belőle az a Kulcsárnak adott információ, hogy pénzmosással is vádolhatják?
- Megengedhetőnek tartja-e a legfőbb ügyész az említett hangfelvétel teljes szövegének nyilvánosságra hozatalát?
- Volt-e korábban off-shore cégekkel kapcsolata Szász Károlynak? Ha igen, melyek ezek, és kik állnak mögöttük.
- Ki adott át banktitkokat képező információkat a Magyar Nemzetnek? Volt-e szerepe ebben a PSZÁF vezetőinek?
- Mely Fidesz-közeli cégek voltak üzleti kapcsolatban a K & H és az Inter-Európa Bankkal?
- Milyen személyes kapcsolat volt Járai Zsigmond — aki a K & H egyik jogelődjének igazgatója volt — és a bank jelenlegi vezetése között?
- Helytállóak-e azok az értesülések, melyek szerint az ügyletekről a PSZÁF tudomással bírt, ennek ellenére nem tett semmit az ügyben?
- Helytállóak-e azok az értesülések, melyek szerint Járai Zsigmond pénzügyminiszter tudott ezekről az ügyekről, ennek ellenére nem tett semmit az ügyben?
- Igaz-e, hogy a pénzfelvételekre vonatkozó információkat a PSZÁF szivárogtatta ki a FIDESZ-nek?
- Kaphatott-e információt Pintér Sándor a rendőrséget irányító miniszterként a banknál folyó szabálytalanságokról és bűncselekményekről?
- Mit tett Pintér Sándor belügyminiszter vagy az általa irányított rendőrség az ügy felderítése érdekében? Közpénzek a Pannonplast Rt.-ben. Az Állami Autópálya Kezelő Rt. és a Nemzeti Autópálya Rt. érintettsége.
- Miként fordulhatott elő, hogy a 100 százalékban állami tulajdonban lévő Állami Autópálya Kezelő Rt. (a továbbiakban: ÁAK Rt.) 13 milliárdját egy tavalyi, a PSZÁF által kiszabott bírság óta kétes hírűnek nevezhető brókercégnek adta át?
- Miért rendelkezett úgy László Csaba pénzügyminiszter, hogy az ÁAK Rt. több milliárd forintot kapjon?
- Mennyi pénzt utalt át összesen az ÁAK Rt. a K & H csoport tagjaihoz?
- Milyen dátummal és milyen jogcímen történtek az átutalások?
- Kik játszottak szerepet abban, hogy a K & H Equitieshez 13 milliárd forintnyi közpénz került? Miért tagadta a Medgyessy-kormány szóvivője, hogy állami szereplője is van a Pannonplast-részvényvásárlásnak?
- Hogyan lehetséges, hogy közbeszerzés nélkül kötöttek egy ekkora nagyságrendű vagyonkezelési szerződést?
- Hogyan dönthetett egy személyben ekkora összegről az akkor frissen kinevezett, de azóta leváltott vezérigazgató?
- Megfelel-e a valóságnak, hogy az ÁAK Rt. igazgatótanácsában és felügyelő bizottságában senki nem tudott a 13 milliárd forint sorsáról?
- Végeztek-e az állami cégek kockázatbecslést az állami források kihelyezése előtt?
- Az állami szektorból származó pénzeszközökből összesen mennyit fektettek a brókercégek részvényekbe, illetve más típusú befektetésekbe?
- Milyen dátummal és mennyi pénzt kapott vissza az ÁAK Rt.?
- Miként fordulhatott elő, hogy ilyen nagy kockázat ilyen kevés hozammal járt, vagy esetleg mások kerestek a közpénzek megforgatásán?
- Érte-e veszteség az állami vállalatokat ezekből a hitelezési akciókból, illetve feladataik ellátásában lassította-e, gátolta-e őket a kihelyezett pénzeszközök rendelkezésre nem állása?
- Miért egy külső kereskedelmi bank volt a tranzakció részese?
- Van-e összefüggés e tranzakció, illetve azon tény között, hogy éppen a K & H Bank képviselője került a kormányváltás után az ÁAK Rt. igazgatótanácsának egyik székébe?
- Kik szorgalmazták Gáldi György delegálását az ÁAK Rt. igazgatótanácsába?
- Történt-e felelősségre vonás, illetve büntetőjogi feljelentés amiatt, hogy az ÁAK Rt. visszadátumozott szerződés alapján vett részt a K & H Equities-nél történt tranzakcióban?
- Végzett-e vizsgálatot a Gazdasági Minisztérium és az milyen eredménnyel járt?
- Milyen megállapításra jutott az ÁAK Rt. igazgatósága abban, a tárca által elrendelt, a minisztériumit kiegészítő ellenőrzésben, amelynek célja az ÁAK Rt. és a K & H Equities közötti szerződések körülményeinek és az ezek keretében megvalósult pénzügyi tranzakcióknak a tisztázása volt?
- Indított-e a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. vizsgálatot annak kiderítésére, hogy miként fektette be az ÁAK Rt. azt a 13 milliárd forintot, amelyet csak egy elkülönített bankszámlán tarthatott volna, és csak föld, illetve informatikai berendezések vásárlására fordíthatta volna kamataival együtt?
- Beleszóltak-e az állami cégek menedzserei napi vagy heti rendszerességgel a befektetési célú tranzakciók részleteibe? Kulcsár Attila, a K & H Equities és a K & H Bank vezetőinek közreműködése a több mint 10 milliárd forint összegű sikkasztásban.
- Mit tartalmaz a K & H Bank belső vizsgálata? Mikortól és meddig folyt a revízió? Milyen szabálytalanságokat állapított meg?
- Összefüggésben vannak-e a K & H Banknál történt lemondások, illetve felmentések a brókerbotránnyal?
- Mit takar a belső vizsgálat azon megállapítása, mely szerint mind a Pannonplast részvénycsomagot összegyűjtő befektetők, mind a papírokat megvásárló kft.-k, mind pedig az ügyletet közvetetten finanszírozó ÁAK Rt. kapcsolatba hozható Kulcsár Attilával, a K & H Equities vezetőjével?
- Milyen technikai gyűjtőszámlát használt Kulcsár Attila?
- Ki használhatta még ezt a számlát rajta kívül?
- Mi volt a számla létrehozásának eredeti célja?
- Összefüggésben volt-e ez a cél a bankfúzió sikeres lebonyolításával?
- Ki (melyik bankvezető) rendelkezett a számla létrehozásáról?
- A bankfúzió lebonyolítását követően milyen hosszú ideig kellett még élnie a gyűjtőszámlának?
- Ki volt a felelős a gyűjtőszámlán történő pénzmozgások előzetes engedélyezéséért, illetve utólagos ellenőrzéséért?
- Kulcsár indíthatott-e önállóan tranzakciókat a bankközi elszámolási rendszerben?
- Kellett-e még valaki másnak az aláírása/jóváhagyása ehhez?
- Működött-e a K & H Equities brókerházon belül kontrolling (belső ellenőrzés) részleg?
- A K & H Equities brókerház kontrolling részlege milyen tartalmú kimutatásokat készített el havi vagy más rendszerességgel?
- A K & H Equities brókerház kontrolling részlege készített-e havi vagy más rendszerességgel kimutatást az ügyfelek összesített számlaegyenlegéről az informatikai rendszer adatai alapján (összesen mekkora az értéke az összes ügyfél összes értékpapír-számláján nyilvántartott befektetéseknek)?
- A K & H Equities brókerház kontrolling részlege készített-e havi vagy más rendszerességgel kimutatást az ügyfelek összesített számlaegyenlegéről a kibocsátott ügyfélértesítők (számlakimutatások) adatai alapján?
- Megtörtént-e a brókerház ügyfelei összesített számlaegyenlegének egyeztetése a számlakimutatásokban szereplő összesített számlaegyenleggel?
- Ki (melyik bankvezető) volt a felelős az összesített számlaegyenlegek összehasonlításáért?
- Mely cégek vettek részt korábban is az akciókban? VIP-lista, Kulcsár Attila politikai kapcsolatai, Tóth András államtitkár, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a rendőrség magatartása az ügyek során.
- Kik voltak VIP-részvényesek a K & H Equitiesnél?
- Milyen kapcsolatban áll a Magyar Köztársaság belügyminisztere vagy közeli hozzátartozója a K & H Bankcsoporttal, vagy Kulcsár Attila gyanúsítottal?
- A Kormány és az Országgyűlés tagjai közül áll vagy állt-e bárki üzleti kapcsolatban Kulcsár Attilával?
- Milyen adatok alapján tett feljelentést a Nemzetbiztonsági Hivatal (a továbbiakban: NBH) július 7-én a K & H brókercégével szemben a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságnál?
- Mikor került Kulcsár Attila a szakszolgálat látókörébe?
- Mióta és milyen eszközökkel folytatott vizsgálatot az NBH a brókercéggel, illetve Kulcsár Attilával szemben?
- Amennyiben a bróker a szakszolgálat látókörébe került, miért Tóth András államtitkár fogadta a műveleti eljárás alatt álló Kulcsár Attilát, és vajon miért nem az erre kinevezett személy?
- Milyen körülmények között, hol és milyen formában történt a meghallgatás?
- Miről tájékoztatta Tóth Andrást, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát Kulcsár Attila?
- Milyen politikai vonatkozásait tárta fel az ügynek?
- Tett-e említést pénzmosásról?
- Megnevezett-e segítőket (társakat)?
- Készített-e feljegyzést Kulcsár Attila, és megkapta-e azt Tóth András államtitkár?
- Mit tartalmaz az állítólagos feljegyzés?
- Ki(ke)t tájékoztatott Tóth András a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a Kulcsár Attilával folytatott ,,beszélgetésről’’?
- Ki állíttatott ki Kulcsár Attila részére belépőt a Miniszterelnöki Hivatalba, és kinek a referenciája alapján került kapcsolatba a bróker a Miniszterelnöki Hivatallal?
- Állt-e munkajogi vagy egyéb jellegű jogviszonyban Kulcsár Attilával a Miniszterelnöki Hivatal? Történt-e bármilyen kifizetés Kulcsár Attila részére?
- Hányszor járt Kulcsár Attila a Miniszterelnöki Hivatalban, kikkel találkozott és miről tárgyalt?
- Hogyan fordulhatott elő, hogy a brókerbotrány akkor még egyetlen gyanúsítottja külföldre menekült az eljárás elől?
- Kit terhel a felelősség azért, hogy a gyanúsított szabadon elhagyhatta az országot?
- Történt-e már ezért bármilyen felelősségre vonás?
- Az elhangzott információk birtokában Tóth András miért nem kezdeményezte Kulcsár Attila előzetes letartóztatását?
- Mi az oka annak, hogy a Pannonplast-ügyet csak később vonta össze a rendőrség a K & H Equities-nél elkövetett sikkasztás-sorozattal?
- Mely off-shore cégek vettek részt a részvényvásárlási tranzakciókban?
- A rejtélyes off-shore cégek mögött milyen üzleti csoportok állnak?
- Mely cégek és mely magánszemélyek tulajdonosai a Pannonplastnak?
- Voltak-e a tranzakciókban részt vevő magánszemélyeknek az elmúlt évek során párhuzamosan (szinkronban) végrehajtott, azonos részvények vásárlására irányuló törekvései?
- Miért állította korábban a nyomozás egyik vezetője, hogy a Pannonplast-ügy és a K & H Equitis-nél feltárt visszaélések között az egyetlen kapcsolódó pont, hogy a Pannonplast-részvények felvásárlásában érintett ÁAK Rt. is a K & H Equities ügyfele volt? Politikai, gazdasági és személyi összefonódások a sikkasztás és a pénzmosás keretében.
- Milyen üzleti kapcsolatrendszerrel rendelkeznek az Inter-Európa Bank pénzmosásgyanús tranzakcióit végrehajtó személyek? Milyen méretű az összefonódás az említett személyek, illetve a K & H Equities kiemelt ügyfélköre és a Pannonplast tulajdonosai között?
- A K & H Equities, a K & H Bank és az InterEurópa Bank felső vezetésének és közvetlen hozzátartozóiknak milyen közös vállalkozásaik vannak?
- Milyen méretű az összefonódás? Hol biztosítanak egymás hozzátartozói részére menedzseri pozíciókat?
- A K & H Equitiesnek, a K & H Banknak és az Inter-Európa Banknak milyen az üzleti kapcsolatrendszere a Magyar Állammal?
- Milyen állami projektekben vettek részt eddig, illetve vesznek részt jelenleg akár finanszírozói, akár tanácsadói minőségben?
- A K & H Equitiesnek, a K & H Banknak és az Inter-Európa Banknak vannak-e közös hitelkihelyezései?
- Igaz-e a PSZÁF azon észrevétele, hogy a K & H többször is tudatosan félrevezette a felügyeletet az elmúlt évek vizsgálatai során?
- Valós-e pénzintézet azon megállapítása, hogy a bank és brókercége ugyan számtalan esetben jelezte a pénzmosás gyanúját, de az ORFK pénzmosási ügyekkel foglalkozó részlege egyetlen egy esetben sem igazolt vissza bűncselekmény alapos gyanújára utaló adatot?
- Mely pénzintézeteknél történt rendőrségi vizsgálat az elmúlt 6 év során pénzmosásgyanús tranzakciók bejelentése kapcsán? Kik (cégek illetve magánszemélyek) voltak az érintettek ezekben a rendőrségi vizsgálatokban?
- Kimutatható-e üzleti összefonódás az elmúlt 5 év rendőrségi vizsgálatai kapcsán érintett cégek és magánszemélyek, illetve a K & H Equities kiemelt ügyfélköre között?
- Kimutatható-e üzleti összefonódás az elmúlt 5 év rendőrségi vizsgálatai kapcsán érintett cégek és magánszemélyek, illetve a Pannonplast tulajdonosi köre között?
- Milyen időpontban (mettől meddig) volt Mészáros János a K & H Bank corporate finance igazgatója?
- Mióta tart fenn Mészáros János személyes kapcsolatot Medgyessy Péterrel? Milyen mélységű ez a személyes kapcsolat, adtak-e kölcsönösen üzleti, pénzügyi vagy befektetési tanácsokat egymásnak? Milyen rendszerességgel találkoztak az elmúlt években?
- Mióta tart fenn Mészáros János személyes kapcsolatot László Csabával? Milyen mélységű ez a személyes kapcsolat, adtak-e kölcsönösen üzleti, pénzügyi vagy befektetési tanácsokat egymásnak? Milyen rendszerességgel találkoztak az elmúlt években?
- Abban az időszakban, amikor Mészáros János és László Csaba egyaránt a K & H Bank felső vezetéséhez tartozott, voltak-e közös szakmai feladataik? Mi volt ezeknek a szakmai feladatoknak a tartalma?
- Tudott-e László Csaba a Britton Kft. megalapításáról, tevékenységéről, Mészáros Jánosnak a kft.-ben tulajdonosként való megjelenéséről?
- Tudott-e László Csaba az állami cégek és a Britton Kft. üzleti tranzakcióiról, az állami forrásoknak a Britton Kft.-hez történő kihelyezéséről?
- László Csaba gyakorolt-e befolyást volt munkáltatója, a K & H Bank állami projektekbe való bevonására, a pénzintézet hitelkihelyezéssel kapcsolatos vagy egyéb döntéseire, amióta kormányzati pozícióban van?
- Igaz-e, hogy
- május 9-től Zhang Man Xin és három társa gyanús körülmények között, több részletben, több mint 900 millió forintot utalnak át az Inter-Európa Banktól?
- Igaz-e, hogy
- július 8-tól Abdo Mahmoud és El Abed Hassan nevű személyek gyanús körülmények között, több részletben, készpénzben, 6,2 milliárd forintot vettek fel az Inter-Európa Bank pénztárából?
- Helytálló-e a gyanú, hogy ez az összeg a K & H Equities-nél történt pénzügyi manipulációkból származik, és a Montrade nevű off-shore cég utalta át?
- Igaz-e, hogy 2003 júniusától, a PSZÁF által feltárt Pannonplast-ügy kirobbanásától kezdve a gyanús banki átutalások és pénzfelvételek ritkultak?
- Tett-e bejelentést a pénzintézet a pénzmosásgyanús ügyletek kapcsán? A 292/
- (XII. 27.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző államigazgatási és politikai egyeztetés.
- Melyik minisztérium és mikor készítette el a 292/
- (XII. 27.) Korm. rendelet tervezetét?
- Mi volt a tervezet eredeti szövege?
- Mikor küldték tárcák közötti egyeztetésre a javaslatot?
- Mely szervezetek adtak írásos véleményt a javaslatról? Mit tartalmaztak a vélemények?
- Mikor tárgyalta a közigazgatási államtitkári értekezlet az előterjesztést? Volt-e vita az értekezleten? Ha igen: mi volt a tartalma?
- Mikor tárgyalta a Kormány az előterjesztést? Volt-e vita a kormányülésen? Ha igen, mi volt a tartalma?
- Milyen arányban szavazta meg a Kormány az előterjesztést?
- Mi volt a Magyar Nemzeti Bank véleménye a 292/
- (XII. 27.) Korm. rendelet tervezetéről? Mit vettek figyelembe az MNB véleményéből? Mit nem vettek figyelembe az MNB véleményéből?
- Mi volt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a véleménye a 292/
- (XII. 27.) Korm. rendelet tervezetéről? Mit vettek figyelembe az PSZÁF véleményéből? Mit nem vettek figyelembe a PSZÁF véleményéből?
- Mi volt a Gazdasági Minisztérium véleménye a 292/
- (XII. 27.) Korm. rendelet tervezetéről? Mit vettek figyelembe a Gazdasági Minisztérium véleményéből? Mit nem vettek figyelembe a Gazdasági Minisztérium véleményéből?
- Mi volt az Igazságügyi Minisztérium véleménye a 292/
- (XII. 27.) Korm. rendelet tervezetéről? Mit vet tek figyelembe az IM véleményéből? Mit nem vettek figyelembe az IM véleményéből?
- Mi volt a Miniszterelnöki Hivatal véleménye a 292/
- (XII. 27.) Korm. rendelet tervezetéről? Mit vettek figyelembe a MeH véleményéből? Mit nem vettek figyelembe a MeH véleményéből?
- Mi volt a Belügyminisztérium véleménye a 292/
- (XII. 27.) Korm. rendelet tervezetéről? Mit vettek figyelembe a BM véleményéből? Mit nem vettek figyelembe a BM véleményéből?
- Készült-e jegyzőkönyv, illetve hangfelvétel a Kormány azon üléséről, amikor elfogadták a később 292/
- (XII. 27.) számon kihirdetett kormányrendeletet?
- Kikérte-e már a rendőrség ezen jegyzőkönyvet és hangszalagot a K & H Equities kapcsán folytatott nyomozáshoz?
- Megküldték-e már a rendőrségnek ezen jegyzőkönyvet és hangszalagot a K & H Equities kapcsán folytatott nyomozáshoz? Politikai nyomásgyakorlás a vizsgálatot végző független intézményekkel szemben.
- Miként fordulhatott elő, hogy a pénzfelvételeket végrehajtó személyek egyike külföldre távozzon? Kit terhel ezért a felelősség?
- Hogyan fordulhatott elő, hogy a rendőrség példa nélküli módon sajtótájékoztatón figyelmezteti a sokmilliárdos pénzmosás vélelmezhető gyanúsítottjait, hogy meggyanúsításuk várható, ezzel felkínálva nekik a lehetőséget a szökésre?
- Hogyan fordulhatott elő, hogy a rendőrség ugyanezen hibát megismételve sajtótájékoztatón jelenti be, hogy ismeri a pénzmosási ügylet kedvezményezetti körét, akik meggyanúsítása várható?
- Hogy történhetett meg az, hogy a nyomozást végző rendőrök súlyos szakmai hibák sorozatát követték el az eljárás során?
- Hogyan tudja a továbbiakban garantálni a rendőrség, hogy a K & H-ügy és az Inter-Európa Bank-ügy gyanúsítottjai ne szökjenek külföldre?
- Mit állapított meg az Inter-Európa Banknál folytatott pénzügyi felügyeleti célvizsgálat?
- Hogyan fordulhatott elő, hogy Kulcsár Attila sikkasztott pénzét elsősorban Medgyessy Péter bankjában mosták tisztára?
- Milyen felelősség terheli Medgyessy Péter miniszterelnököt a bankelnöki tevékenysége idején elkövetett pénzmosási esetekkel kapcsolatban? Kizárható-e a hatályos jogszabályok alapján Medgyessy Péter felelőssége?
- Milyen személyes kapcsolatot tartott fenn Medgyessy Péter az Inter-Európa Bank felső vezetésével a pénzintézetből történt távozása óta?
- Medgyessy Péter gyakorolt-e befolyást volt munkáltatója, az Inter-Európa Bank állami projektekbe való bevonására, a pénzintézet hitelkihelyezéssel kapcsolatos vagy egyéb döntéseire, amióta kormányzati pozícióban van?
- Milyen állami projektekben való közreműködésre kapott megbízást az Inter-Európa Bank a kormányváltás óta? Milyen állami projektekben való részvétel tekintetében vannak folyamatban tárgyalások az Inter-Európa Bankkal jelenleg?
- Milyen állami projektekben való közreműködésre kapott megbízást a K & H Bank a kormányváltás óta? Milyen állami projektekben való részvétel tekintetében vannak folyamatban tárgyalások a K & H Bankkal jelenleg?
- Nem tekinthető-e összeférhetetlennek az, hogy Medgyessy Péter a bankelnöki tevékenysége idején elkövetett bűncselekmény-gyanús esetek kivizsgálását hatalmi eszközökkel akadályozza a PSZÁF elnökére gyakorolt nyomásgyakorlással?
- Milyen jogszabály (felhatalmazása) alapján indított vizsgálatot a Pénzügyminisztérium a PSZÁF-nél, és pontosan mire terjedhet ki ez a minisztériumi vizsgálat?
- Ameddig semmiféle vizsgálatot nem folytattak le a PSZÁF tevékenységével kapcsolatban és semmi konkrétum nem támasztja alá azt, hogy mulasztást követett el a Felügyelet, milyen alapon vethető fel a PSZÁF elnökének felelőssége?
- Biztosítja-e a kormányzat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a politikai befolyástól mentes működéséhez szükséges feltételeket? III. A vizsgálóbizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit. IV. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, melynek tartalmaznia kell a) a bizottság feladatát; b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket; c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait; d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította; e) a vizsgálat által érintett szerv(ek) vagy személy(ek) észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan; f) javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre. V. A vizsgálóbizottság 8 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint: Fidesz-Magyar Polgári Szövetség 3 MSZP 3 MDF 1 SZDSZ 1 VI. A bizottság tagjának csak az az országgyűlési képviselő választható meg, aki tekintetében elvégezték a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló
- évi CXXV. törvényben meghatározott ,,C’’ típusú nemzetbiztonsági ellenőrzést. VII. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság elnökére az ellenzéki, alelnökére a kormánypárti képviselőcsoportok a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot. VIII. A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat I. valamint II. 1—
- pontjait érintő vizsgálatra, és az ennek alapján szükséges intézkedésekre, vonatkozó javaslattételre. A bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a bizottság előtt megjelenni. A bizottság a feladatköréhez tartozó ügyekben jogosult megismerni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló
- évi LXV. törvény mellékletében az általános adatfajták körében a 13.,16., 17., 18., 19.,
- pontokban jelzett adatfajtákat, a különös adatfajták körében a (Belügyminisztérium Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata) 30/A. (Rendőrség), 45., 46., 46/A., 46/B., 54.,
- (Nemzetbiztonsági Szolgálatok), 98., 99., 100., 101., 104., 106., 108., 109., 110., 112., 113., 115., 116., 117.,
- (Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ),
- pontjaiban jelzett adatfajtákat. IX. A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés fedezi költségvetéséből. X. A bizottság megbízatása a bizottság megalakulásától számított hat hónapig tart. Mandur László s. k., az Országgyűlés alelnöke