2016. CLI. törvény a Magyarország Kormánya és a Szövetséges Transzformációs Főparancsnok Parancsnoksága, valamint a Szövetséges Erők Európai Legfelsőb

2016. CLI. törvény a Magyarország Kormánya és a Szövetséges Transzformációs Főparancsnok Parancsnoksága, valamint a Szövetséges Erők Európai Legfelsőbb Parancsnoksága között a NATO műveletek, gyakorlatok, és hasonló katonai tevékenységek végrehajtása során befogadó nemzeti támogatás biztosításáról szóló Megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az  Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad a  Magyarország Kormánya és a  Szövetséges Transzformációs Főparancsnok Parancsnoksága, valamint a  Szövetséges Erők Európai Legfelsőbb Parancsnoksága között a  NATO műveletek, gyakorlatok, és hasonló katonai tevékenységek végrehajtása során befogadó nemzeti támogatás biztosításáról szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2016. december 6-i ülésnapján fogadta el. MEGÁLLAPODÁS Magyarország Kormánya és a Szövetséges Transzformációs Főparancsnok Parancsnoksága, valamint a Szövetséges Erők Európai Legfelsőbb Parancsnoksága között a NATO műveletek, gyakorlatok, és hasonló katonai tevékenységek végrehajtása során befogadó nemzeti támogatás biztosításáról BEVEZETÉS Magyarország Kormánya és a  Szövetséges Transzformációs Főparancsnok Parancsnoksága (HQ SACT), valamint a Szövetséges Erők Európai Legfelsőbb Parancsnoksága (SHAPE), (a továbbiakban együtt: Részes Felek): figyelemmel az 1949. április 4-én megkötött Észak-atlanti Szerződés rendelkezéseire és különösen annak 3. cikkére; figyelemmel az Észak-atlanti Szerződés tagországai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én kelt Megállapodásnak (NATO SOFA); az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok jogállásáról szóló, 1952. augusztus 28-án kelt Jegyzőkönyvnek (Párizsi Jegyzőkönyv); az Észak-atlanti Szerződés részes államai és a  Békepartnerség más résztvevő államai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1995. június 19-én kelt Megállapodásnak (PfP SOFA); az Észak-atlanti Szerződés részes államai és a  Békepartnerség más résztvevő államai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1995. június 19-én kelt Megállapodás Kiegészítő Jegyzőkönyvének (PfP SOFA Kiegészítő Jegyzőkönyve); és az  Észak-atlanti Szerződés részes államai és a  Békepartnerség más résztvevő államai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló megállapodás, 1997. december 19-én kelt További Kiegészítő Jegyzőkönyvének (További Kiegészítő Jegyzőkönyve) a  rendelkezéseire, figyelembe véve, hogy a További Kiegészítő Jegyzőkönyv akkor lesz alkalmazható, ha Magyarország annak részesévé válik; figyelemmel a  Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011.  évi XXXI.  törvényre (továbbiakban: Küfetv.) Ez  az  1952-es Párizsi Jegyzőkönyvhöz csatlakozó modern és átfogó Kiegészítő Jegyzőkönyv megkötéséig alkalmazandó. Ezt követően a Küfetv. kiegészíti a Kiegészítő Jegyzőkönyvet. figyelemmel a  NATO vezetése és irányítása alatt álló NATO-erőknek és koalíciós erőknek – békeidőben, válsághelyzetben, vészhelyzetben vagy konfliktushelyzetben a  NATO katonai tevékenységek támogatására Magyarország területére vagy területén történő telepítéséről szóló elgondolásra; figyelemmel a NATO, Partnerség a Békéért (PfP), valamint más egyéb NATO vezetés alatt álló csapatokkal közösen végrehajtandó gyakorlatok és műveletek terveire; és tekintettel Magyarország, (a  továbbiakban Befogadó Nemzet) szükségleteire, valamint a  Szövetséges Műveleti Parancsnokság (ACO) valamint a  Szövetséges Transzformációs Parancsnokság (ACT), (a  továbbiakban együtt: Stratégiai Parancsnokságok) szükségleteire; A Részes Felek az alábbiakban egyeznek meg: ELSŐ SZAKASZ 1. MEGHATÁROZÁSOK Ennek a  Megállapodásnak és az  ezt követő dokumentumoknak az  alkalmazásában az  alábbi fogalmi meghatározások jelentése a következő: 1.1. Erők. Egy NATO-vezetésű erő minden komponense, amely magában foglalja a  teljes személyi állományt, állatokat, eszközöket és ellátmányt együtt ezeknek az erőknek a polgári komponenseivel, ahogy azt a NATO SOFA, és a Párizsi Jegyzőkönyv meghatározza, továbbá PfP- vagy más nemzeteket, amelyek a NATO vezetése alatt vesznek részt. A  fogalom magában foglalja továbbá az  összes hajót, repülőgépet, gépjárművet, készletet, felszerelést és lőszert, valamint minden légi, szárazföldi és tengeri mozgást biztosító eszközt. 1.2. NATO katonai tevékenységek. Katonai cselekmény, amely kiterjed a  gyakorlatokra, kiképzésre, műveleti kísérletekre és hasonló tevékenységekre, vagy az  erők által végrehajtott hadászati, harcászati, szolgálati, kiképzési vagy adminisztratív jellegű feladat teljesítésére; a  harc folytatásának folyamatára, beleértve a  támadást, mozgást, ellátást és valamely harci cselekmény vagy hadjárat célkitűzéseinek eléréséhez szükséges valamennyi manővert. 1.3. NATO-parancsnok. Katonai parancsnok a NATO parancsnoki rendszerében. 1.4. NATO-szervezetek. A NATO vezetése és irányítása alatt álló parancsnokságok és az erők szervezeti egységei. 1.5. Nemzetközi Katonai Parancsnokság (IMHQ). A NATO integrált vezetési rendszerébe tartozó nemzetközi katonai parancsnokság vagy olyan parancsnokság, amelynek az  Észak-atlanti Tanács/Védelmi Tervező Bizottság ezt a  státuszt megadta. Ha a  feladatok úgy kívánják, akkor a  parancsnokságnak ideiglenes kötelékei vagy alegységei is lehetnek. 1.6. Nemzeti Parancsnokság. A NATO vezetése és irányítása alatt álló nemzeti erők parancsnoksága. 1.7. Többnemzeti Parancsnokság. A  részes nemzetek megegyezésével létrehozott, a  NATO vezetése és irányítása alatt álló parancsnokság, amelynek személyi állományát legalább két nemzet adja. 1.8. Küldő Nemzetek. Azok a  nemzetek és parancsnokság vagy annak elemei, amelyek NATO katonai tevékenységek támogatására a Befogadó Nemzet területére települnek. 1.9. Befogadó Nemzet. Magyarország. 1.10. Stratégiai Parancsnokok vagy Parancsnokságok. A  Szövetséges Erők Európai Legfelsőbb Parancsnoka (SACEUR), egyben a  Szövetséges Műveleti Parancsnokság (ACO) parancsnoka és a  Szövetséges Transzformációs Főparancsnok (SACT), egyben a  Szövetséges Transzformációs Parancsnokság (ACT) parancsnoka. 1.11. Befogadó Nemzeti Támogatás (a továbbiakban BNT). Az a polgári és katonai támogatás, amelyet békeidőben, vészhelyzetekben, válsághelyzetben vagy konfliktushelyzetben a  Befogadó Nemzet biztosít a  (befogadó nemzet) területén, vizein vagy légterében tartózkodó, tevékenységet végrehajtó vagy áthaladó szövetséges erők és szervezetek részére. 1.12. Az  erők védelme. Minden olyan rendszabály és eszköz, amely annak érdekében kerül alkalmazásra, hogy a  személyi állomány, létesítmények, felszerelés és tevékenységek sebezhetősége bármilyen fenyegetéssel szemben és minden helyzetben minimálisra csökkenjen, végső soron az  erők cselekvési szabadságának és hadműveleti hatékonyságának megóvása érdekében. 1.13. Költségek. A  nemzeti, többnemzeti vagy nemzetközi parancsnokságok, erők vagy NATO-szervezetek létesítésével, támogatásával vagy fenntartásával kapcsolatos kiadások. Jelen Megállapodás és az azt követő dokumentumai alkalmazásában: a. NATO-közös költségek. Azok a  kiadások, amelyek viselése előre megegyezett módon a  Szövetség közös felelőssége. b. Megosztott költségek. Azok a  kiadások, amelyeket a  korábbi megállapodások alapján legalább két nemzet oszt meg. A  költségek megosztása általában a  vonatkozó Technikai Megállapodásban és/vagy Közös Végrehajtási Megállapodásokban részletezett költségszámítási formula alapján történik. c. Közvetlen nemzeti kiadások. Azok a kiadások, amelyeket egyetlen Küldő Nemzet visel. 1.14. NATO-közös finanszírozás. A  NATO-nemzetek által befizetett pénzügyi alap, amelyet (a nemzetek) annak a  NATO-költségvetésnek a  jóváhagyásával tesznek hozzáférhetővé, amely a  benne (ti. a  költségvetésben) meghatározott NATO katonai tevékenység végrehajtása során felmerülő közös költségek fedezésére szolgál. 1.15. Csatlakozási jegyzék (a  továbbiakban: NOA). Dokumentum, amelyben a  Küldő Nemzet jelzi, hogy a  jelen Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően részt kíván venni a  BNT-ben, amelyre egy meghatározott NATO-vezetésű katonai tevékenység során kerül sor. 1.16. Szándéknyilatkozat (a  továbbiakban: SOI). Dokumentum, amelyben a  küldő állam jelzi, hogy a  jelen Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően részt kíván venni a  BNT-ben azzal, hogy vannak bizonyos fenntartásai. A befogadó nemzet visszaigazolást ad arról, hogy a BNT nyújtásával kapcsolatban a fenntartások elfogadhatók-e. 1.17. Technikai Megállapodás (a  továbbiakban: TA). Egy meghatározott NATO katonai tevékenységre vonatkozó, kétoldalú követő-megállapodás. A Befogadó Nemzet által a NATO-parancsnoknak vagy a Küldő Nemzet(ek) nek nyújtandó BNT-vel kapcsolatos feladatköröket és az eljárás rendjét részletezi. 1.18. Közös Végrehajtási Megállapodás (a  továbbiakban: JIA). Kétoldalú követő-megállapodás, amely megteremti a  BNT nyújtására és fogadására vonatkozó kötelezettséget az  aláíró felek között. Részletes információkat tartalmaz az  igényelt és felajánlott támogatásról, a  végrehajtás sajátos helyi eljárásairól, valamint a költségtérítési vagy fizetési feltételekről. 1.19. Közös Befogadó Nemzeti Támogatást Irányító Bizottság (a  továbbiakban: JHNSSC). Ideiglenesen létrehozott bizottság, amelyet a  Befogadó Nemzet és a  NATO-parancsnok közösen elnököl. A  Befogadó Nemzet, valamennyi Küldő Nemzet és a  NATO-parancsnok(ok) felhatalmazott képviselőiből álló bizottság a  BNT vonatkozásában szükséges kiegészítő megállapodások – mint a  TA és az  JIA(k) – koordinálása céljából ül össze. 1.20. Műveleti helyszínek. A  Befogadó Nemzet területén elhelyezkedő, a  NATO-vezetésű katonai tevékenységeket végző erő hadműveleti és/vagy logisztikai támogatására szolgáló helyszínek. Ezek a  helyszínek a NATO-parancsnok vezetése és irányítása alatt valamelyik Stratégiai Parancsnokság kötelékébe tartoznak. 1.21. NATO Beszállítók. Üzleti vállalkozások, jogi személyek és természetes személyek, akiket a  NATO, a  NATO tagállamok és NATO vezetése alatti hadművelethez hozzájáruló nem-NATO államok szerződtetnek, és akik termékeket értékesítenek és szolgáltatásokat nyújtanak Magyarország területén az  Erőknek műveletek, gyakorlatok és más NATO vezette katonai tevékenységek idején. Ide tartoznak a  beszállítók alkalmazottai, a  beszállítók alvállalkozói és ezek alkalmazottai a  művelet keretén belül. A  NATO beszállítók felhasználása külön megállapodások tárgya lesz. 1.22. Ha jelen Megállapodás másként nem tartalmazza, akkor a  fogalmak jelentésére a  NATO kifejezések és meghatározások gyűjteménye (AAP-6) az irányadó. MÁSODIK SZAKASZ 2. CÉL 2.1. Jelen Megállapodás célja, hogy rögzítse az irányvonalakat és eljárásokat a műveleti helyszínek kialakításához, valamint a  BNT nyújtásához, amelyben a  NATO katonai tevékenységek során a  Befogadó Nemzet területén lévő vagy onnan támogatott NATO-erők részesítendők. 2.2. Jelen Megállapodás és követő-dokumentumai célzottan ahhoz a  tervezéshez szogálnak alapul, amelyet a Befogadó Nemzet megfelelő hatósága és a NATO-parancsnokok végeznek, akik a különféle NATO katonai tevékenységekhez BNT-re számítanak. Ezek a  tevékenységek magukba foglalják azokat is, amelyeknek a  végrehajtására már ki vannak jelölve a  települő erők, és azokat is, amelyeknek a  végrehajtására még nincsenek kijelölt erők. HARMADIK SZAKASZ 3. ALKALMAZÁSI KÖR ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 3.1. A  NATO vagy PfP SOFA, a  Párizsi Jegyzőkönyv és a  További Kiegészítő Jegyzőkönyv, valamint a  Stratégiai Parancsnokságok és a  Befogadó Nemzet között hatályos, minden vonatkozó egyezmény rendelkezései valamennyi NATO-vezetésű katonai tevékenységre vonatkoznak. 3.2. A  Befogadó Nemzet a  jelen Megállapodás végrehajtása során kialakított műveleti helyszíneket a  létrehozó Stratégiai Parancsnokság kötelékeiként, továbbá e  kötelékek tevékenységeit a  Stratégiai Parancsnokság kötelezettségeiként ismeri el. A  szükséges helyszínek kialakításáról követő-dokumentumok rendelkeznek. A vezetési és irányítási hatásköröket a megfelelő hadműveleti tervek határozzák meg. 3.3. Jelen Megállapodás összhangban van a NATO doktrínával és irányelvekkel, továbbá ernyő megállapodást és működési rendszert nyújt a BNT-hez. A vonatkozó NATO doktrínákat és irányelveket a Befogadó Nemzet által azokhoz tett fenntartások és nyilatkozatok figyelembe vételével kell alkalmazni. 3.4. A  Befogadó Nemzet a  célra rendelkezésre bocsátható teljes kapacitásával és az  adott körülmények között fennálló gyakorlati határokon belül nyújt támogatást a NATO-vezetésű katonai tevékenységek végrehajtására telepített erők számára. Ennek a támogatásnak a részleteit követő-dokumentumok határozzák meg. 3.5. Jelen Megállapodás rendelkezéseit békeidőben, veszélyhelyzetekben, válsághelyzetben és konfliktushelyzetben vagy nemzetközi feszültség időszakában kell alkalmazni, ahogyan a Befogadó Nemzet és a NATO megfelelő hatóságai közösen meghatározzák. 3.6. Bár a  Küldő Nemzetek arra kapnak bíztatást, hogy vegyenek részt NATO katonai tevékenységekben, és fogadják el a  jelen Megállapodás rendelkezéseit ernyő megállapodásként, amely alatt a  Befogadó Nemzet a BNT-t nyújtja, addig eseti alapon a Befogadó Nemzet külön kétoldalú megállapodásokat is köthet az egyes nemzetekkel. 3.7. A Befogadó Nemzet és a Stratégiai Parancsnokságok kijelölhetnek képviselőket jelen Megállapodást követő, azt támogató és részletező dokumentumok tárgyalására. 3.8. A  jelen Megállapodás keretében támogatott NATO katonai tevékenységek végrehajtása során szükség lehet többnemzeti légi támogató műveletekre repülőgépek és helikopterek bevetésével, illetve kikötők rendelkezésre állása esetén, kereskedelmi és katonai támogató hajók bevetésével. A  Befogadó Nemzet tudomásul veszi, hogy ilyen repülőgépek, helikopterek, hajók és azok személyzete a  Befogadó Nemzet területén és azon keresztül, a  NATO katonai tevékenység időszakában, az  arra adott általános engedéllyel, szállítást és csapatmozgást hajthatnak végre. 3.9 Az általános engedélyt és más engedélyeket az Erőknek a Befogadó Nemzet területére történő belépésére, áthaladására és kilépésére a  Befogadó Nemzet egyetértésének és adminisztratív eljárásának függvényében kell kiadni. NEGYEDIK SZAKASZ 4. FELADATKÖRÖK Jelen Megállapodás rendelkezései szerint: 4.1. A Befogadó Nemzet a. A  jelen Megállapodáson alapuló, azt követő dokumentumok kidolgozása során és változások esetén, valamint a  követő-dokumentumok összeállítását követően a  Befogadó Nemzet időben értesíti a  megfelelő NATO-parancsnokot a  rendelkezésre álló BNT-képességekről vagy azok hiányosságairól. A  Befogadó Nemzet tudomásul veszi, hogy a  NATO-tervezők számítanak jelen Megállapodást követő dokumentumokra, és igénylik, hogy a  nemzeti intézményekben és képességekben tervezett változásokról időben kapjanak tájékoztatást. b. A támogatás érdekében a Befogadó Nemzet egyeztetéseket folytat a támogatási forrásokkal, köztük polgári és kereskedelmi forrásokkal. Kereskedelemből származó támogatást versenytárgyalásos eljárás útján a legalacsonyabb összegű ajánlatot tévő pályázótól kell beszerezni. c. Az  erőknek nyújtott erőforrásokért járó költségtérítés megállapítása céljából a  Befogadó Nemzet ügyviteli és pénzügyi nyilvántartást vezet. A  NATO költségvetéséből finanszírozott tranzakciók dokumentálására használt nyilvántartásokat könyvvizsgálatra irányuló kérés esetén a  NATO rendelkezésére kell bocsátani. d. A  Befogadó Nemzet által szállított termékek és szolgáltatások színvonala megfelel a követő-dokumentumokban rögzített részleteknek. e. A  Befogadó Nemzet fenntartja az  ellenőrzést a  saját erőforrásai felett kivéve, amikor erről az ellenőrzésről lemond. f. Bármilyen NATO katonai tevékenységet megelőzően a  Befogadó Nemzet árlistát ad át a tevékenységgel kapcsolatos BNT-ről. g. A  Befogadó Nemzet felkéri a  Küldő Nemzeteket, hogy a  jelen Megállapodás rendelkezéseit Csatlakozási jegyzékkel vagy Szándéknyilatkozattal fogadják el. h. A  Befogadó Nemzet (a NATO parancsnokkal egyeztetett módon) az  erők részére saját katonai személyzetével és intézményeivel egészségügyi és fogászati támogatást nyújt ugyanolyan feltételekkel, mint saját haderejének. i. A  Befogadó Nemzet megteremti a  Befogadó Nemzet és a  Küldő Nemzet egészségügyi összeköttetésének lehetőségeit, amibe beletartozik az  egészségügyi kapcsolattartó személyek kijelölése is. j. A  követő-dokumentumok kidolgozása folyamán a  Befogadó Nemzet a  NATO-parancsnok rendelkezésére bocsátja azoknak az egészségügyi, biztonsági, környezetvédelmi és mezőgazdasági szabályoknak az  angol nyelvű másolatát, amelyek NATO katonai műveletre vonatkozhatnak, és azokét, amelyek a veszélyes anyagok tárolásáról, mozgatásáról vagy ártalmatlanításáról szólnak. k. A  Befogadó Nemzet elfogadja, hogy a  Küldő Nemzetek katonai vagy személyes használatú felszereléséről és készleteiről a  NATO SOFA-val összhangban készült rakományjegyzékek másolati példányai vámeljárási célokra elégséges dokumentációt képeznek. 4.2. A NATO-parancsnok a. A  NATO-parancsnok felelőssége, hogy a  követő-dokumentumok a  lehető legpontosabban határozzák meg az igényelt támogatás fajtáját, mennyiségét és minőségét. Meg kell jegyezni, hogy egy hadműveleti tervben, hadműveleti parancsban vagy egy gyakorlat hadműveleti parancsában a  feladat- és haderőstruktúrát annak kijelölése előtt meghatározni nem lehet. A NATO-parancsnok – a lehető leghamarabb – megadja a BNT tervezéséhez szükséges kiegészítő információkat. b. A  NATO-parancsnok időben értesíti a  Fogadó Nemzetet a  körülményekben bekövetkezett változásokról, és szükség szerint javaslatot tesz a követő-dokumentumok módosítására. c. A  NATO-parancsnok megállapítja, hogy áll-e rendelkezésre közös finanszírozás, és mely igények jogosultak közös finanszírozásra. d. A  NATO-parancsnok meghatározza és rangsorolja az  igényelt BNT-t, és jóváhagyja a  közös költségekre vonatkozó árképzést. e. A  NATO-parancsnok intézkedik, hogy a  Befogadó Nemzet költségtérítést kapjon az  elfogadott BNT-ért, amennyiben azt közös finanszírozásból fizetik. Minden más esetben a  NATO-parancsnok a  lehető legnagyobb segítséget nyújtja a  Fogadó Nemzet és a  Küldő Nemzetek közötti pénzügyi kötelezettségek feloldásához. f. Ha egy Küldő Nemzet igényei ütköznek a  NATO-parancsnok forrás-elosztási prioritásaival, akkor a megfelelő NATO-parancsnok az érintett Küldő Nemzetek bevonásával oldja fel az ütközést. g. A NATO-parancsnok meghatározza a Befogadó Nemzet területén kialakítandó műveleti helyszínek személyi állományát és a működés egyéb feltételeit. h. A NATO-parancsnok a tárgyalások során és/vagy az JHNSSC-nél előmozdítja a támogatási igények és költségek egységesítését. 4.3. A Küldő Nemzetek a. A  Küldő Nemzetek jelen Megállapodás rendelkezéseinek elfogadásával csatlakozhatnak a  BNT rendszeréhez és eljárásaihoz – vagy Csatlakozási jegyzék útján vagy egy adott NATO katonai tevékenységre vonatkozó Szándéknyilatkozat kiadásával. b. A Küldő Nemzetek meghatározzák a BNT-re vonatkozó igényeiket, és azokat továbbítják a Befogadó Nemzet és a felelős NATO-parancsnok felé. c. Az  önálló nemzeti költségigények tisztázása érdekében a  Küldő Nemzet rendszerint részt vesz a  JHNSSC ülésein, vagy amennyiben JHNSSC-t nem hoznak létre, úgy közvetlenül a  Befogadó Nemzettel folytat tárgyalásokat. A Küldő Nemzetek csak katonai forrásból nyújtott szolgáltatásokért fizetnek közvetlenül vagy térítenek vissza a  Befogadó Nemzetnek kivéve, ha más fizetési eljárásokban egyeznek meg. A Befogadó Nemzet és a Küldő Nemzetek között létrejött szerződéses megállapodások értelmében a kereskedelmi vagy polgári forrásokból nyújtott támogatást a Küldő Nemzetek közvetlenül fizetik ki. d. A  küldő nemzetek felhatalmazással bíró résztvevőt delegálnak a  JHNSSC Befogadó Nemzeti Támogatással kapcsolatos megbeszéléseire, amennyiben a JHNSSC-t létrehozzák. e. A  BNT-igényekben beállt változásokat, ahogy azok bekövetkeznek, a  Küldő Nemzetek jelentik a  Befogadó Nemzetnek és a  megfelelő NATO-parancsnoknak, és benyújtják a  módosított BNT-igényeket és/vagy állapotjelentéseket. f. A  Befogadó Nemzet által nyújtott egészségügyi és fogászati szolgáltatások költségeit a  Küldő Nemzetek viselik. g. A  Küldő Nemzeteknek be kell tartaniuk azokat az  egészségügyi, biztonsági, környezetvédelmi és mezőgazdasági szabályokat, amelyeket a Befogadó Nemzet a műveleti helyszínekre meghatározott csak úgy, mint a  Befogadó Nemzetnek a  veszélyes anyagok tárolásáról, mozgatásáról vagy ártalmatlanításáról szóló szabályait. ÖTÖDIK SZAKASZ 5. PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK 5.1.1. Amennyiben lehetséges, kölcsönös megállapodás és/vagy nemzetközi egyezmény alapján a  Nemzetközi Katonai Parancsnokságok, műveleti helyszínek, a NATO tulajdonába tartozó és/vagy a NATO által bérelt hajók, repülőgépek, gépjárművek, valamint az erők rendelkezésére bocsátott üzem-, hajtó- és kenőanyag mentesek az adók, vámok, jövedéki adók, úthasználati díj, díjak és minden hasonló díj [köztartozás] alól, a vonatkozó NATO Szerződésekkel összhangban. 5.1.2. Jelen Megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy pénzügyi mentességeket adna az erők egyéni tagjainak. 5.1.3. A  visszaélések megakadályozása érdekében a  Befogadó Nemzet előírhatja, hogy az  erőket megillető pénzügyi mentességek megadásának adminisztratív feltétele a  Befogadó Nemzet jogszabályai szerinti nyilvántartásba vétel, különös tekintettel a  Küfetv.-re. Ez  nem korlátozhatja az  irányadó NATO szerződések által az erők számára megadott pénzügyi jogosítványokat. 5.2. A  Párizsi Jegyzőkönyv és a  További Kiegészítő Jegyzőkönyv, amelyek biztosítják a  Nemzetközi Katonai Parancsnokságok mentességeit és előjogait, a  parancsnokságok minden olyan elemére, kötelékére vonatkoznak, amelyek NATO katonai tevékenység végrehajtása céljából a  Befogadó Nemzet területén települnek. Azon Küldő Nemzetek tekintetében, akiknek állama nem részese a  Párizsi Jegyzőkönyvnek, –  a  NATO tagállamokat kivéve –, a  Befogadó Nemzet a  Párizsi Jegyzőkönyvet ezen Megállapodás alapján akkor fogja alkalmazni, ha ezen Küldő Nemzetek kormányszintű írásbeli nyilatkozatban nyilatkoznak arról, hogy a Befogadó Nemzet területén betartják a Párizsi Jegyzőkönyv rendelkezéseit. 5.3.1. Egy NATO katonai tevékenységgel kapcsolatban a  Befogadó Nemzet területére ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont, vagy onnan exportált felszerelés, ellátmány, termékek mentesek az  összes vám, adó és díj alól. A  vámeljárásokat a  NATO vagy PfP SOFA-val, a  Párizsi Jegyzőkönyvvel és a  További Kiegészítő Jegyzőkönyvvel összhangban kell meghatározni. 5.3.2. Egy NATO katonai tevékenységgel kapcsolatban a  Befogadó Nemzet területére importált vagy onnan exportált szolgáltatások mentesek az összes adó és díj alól. 5.4. Ahol a  Befogadó Nemzet hazai gazdaságából történt beszerzésekre nem alkalmazható az  adó, jövedéki adó és hasonló díjak alóli teljes mentesség, ott a  kivetett díjak nem haladhatják meg a  Befogadó Nemzet haderejére alkalmazott mértéket. Minden kiadást a lehető legkevesebb adminisztrációval kell kezelni. 5.5. Az  Erőknek a  NATO Katonai Tevékenységekkel összefüggő, magán vagy állami tulajdonú bank intézményeknél kezdeményezett pénzügyi tranzakcióit, beleértve az átutalást és a számlanyitást, semmilyen, a Befogadó Nemzet jogszabályai által előírt költség és díj felszámolásával nem lehet megterhelni. 5.6. A végleges pénzügyi intézkedésekről, különösen a NATO-közös finanszírozással kapcsolatosakról, várhatóan csak közvetlenül a  NATO katonai tevékenység végrehajtása előtt születik döntés. Valamennyi előzetesen tárgyalt pénzügyi megállapodásnak azonban a  NATO pénzügyi kötelezettségének felső határát illetően konkrétnak kell lennie. Azok a  kiadások, amelyeket felmerülésüket megelőzően kifejezetten nem hagytak jóvá NATO finanszírozású kiadásként, nem finanszírozhatók a NATO közös alapjából. 5.7. A  követő-dokumentumok adják a  költségbecslések kezdeti alapját, és a  kiadások – vagy NATO közös költségkénti (ha lehetséges), megosztott költségkénti vagy közvetlen nemzeti költségkénti – kategorizálásához szolgálnak alapul. 5.8. Azoknak a költségeknek, amelyeknek a NATO-parancsnok megítélése szerint a NATO közös alapjából történő finanszírozása (jóváhagyott költségvetési előirányzatokból) jogos és racionális, a  megfelelő Stratégiai Parancsnokság engedélyezi a közös alapból történő finanszírozását, és azokat vagy közvetlenül kifizeti, vagy visszatéríti a Befogadó Nemzetnek. 5.9. Az  egynél több nemzetnek tulajdonítható kiadásokat megosztott költségeknek lehet minősíteni, és az  érintett nemzetek kölcsönös egyetértésével a  TA-ban vagy más követő-dokumentumban elfogadott költségmegosztási formulának megfelelően megoszthatók. 5.10. A Befogadó Nemzet által nyújtott polgári és katonai anyagi-technikai eszközökért és szolgáltatásokért nem lehet magasabb díjat felszámolni, mint a Befogadó Nemzet haderejének, és a díjak nem tartalmazhatnak adminisztrációs és rezsiköltséget, de tükrözhetnek a  szállítás ütemezései, az  átadási pontok vagy hasonló szempontok miatti kiigazításokat. Katonai személyzet által nyújtott támogatásért költségtérítés nem számítható fel. 5.11. Ellátásért, szolgáltatásért vagy más támogatásért a  NATO-parancsnok és a  Küldő Nemzetek közvetlenül is szerződhetnek kereskedelmi beszállítókkal. 5.12. A NATO tulajdonába tartozó gépjárművek és a Küldő Nemzet katonai gépjárművei önbiztosítottak, ily módon kereskedelmi biztosítás nélkül üzemeltethetők, és ennek megfelelően a NATO, a Stratégiai Parancsnokságok és a Küldő Nemzetek közvetlenül felelősek olyan károk megtérítésért, amelyeket ilyen járművekkel vagy ilyen járművekkel összefüggésben okoztak, és ahol kötelesek a kártérítésre. 5.13. A  Befogadó Nemzet semmiféle pénzügyi kötelezettséget nem vállal magára a  NATO-parancsnok vagy a Küldő Nemzetek nevében kivéve, ha erre előzetesen egy felhatalmazott képviselő kifejezetten fel nem kéri, és ha a  kiadások megtérítésének felelősségéről megállapodás nem született. Ezen túlmenően semmiféle pénzforrásra nem vállalható kötelezettség, amíg a Stratégiai Parancsnokság vagy a Küldő Nemzetek jóvá nem hagyják a vonatkozó követő-dokumentumokat és el nem rendelték azok végrehajtását. 5.14. Jelen Megállapodás nem tárgyalja a finanszírozást, továbbá a dokumentum nem jelent a NATO-parancsnok vagy a Küldő Nemzetek részéről kifejezett finanszírozási kötelezettséget. A  részletes pénzügyi intézkedések és költségtérítési eljárások a követő-dokumentumokban kerülnek meghatározásra. 5.15. A NATO katonai tevékenységeket támogató műveleti helyszíneknek a kialakítása nem célozza infrastruktúra kiépítését vagy felújítását. 5.16. A NATO Beszállítókat illetően, annak érdekében, hogy az erőkkel történő településük és a Befogadó Nemzet területén történő működésük akadálymentes legyen, a Befogadó Nemzet megtesz minden erőfeszítést, hogy amennyiben lehetséges, könnyítse az  adminisztratív és pénzügyi eljárásokat és a  lehetséges legnagyobb mértékig mentesítse őket a pénzügyi terhektől, figyelembe véve a vonatkozó NATO Szerződéseket. HATODIK SZAKASZ 6. JOGI MEGFONTOLÁSOK 6.1. A Stratégiai Parancsnokság – közvetlenül vagy delegálás útján – végzik a katonai feladatok végrehajtásához elengedhetetlen jogi tevékenységet, beleértve, de ezekre nem korlátozódva a  szerződéskötési képesség (jogképesség) gyakorlását, a  jogi vagy adminisztratív eljárásokban való részvételt, valamint a  tulajdon szerzést és értékesítést. 6.2. A Befogadó Nemzet területére telepített erők jogállását a NATO vagy PfP SOFA-val, a Párizsi Jegyzőkönyvvel és/vagy a További Kiegészítő Jegyzőkönyvvel, továbbá minden olyan két- vagy többoldalú megállapodással összhangban kell meghatározni, amelyek ezen egyezmények végrehajtását szolgálják és a Befogadó Nemzet is részese. 6.3 Azon Küldő Nemzetek tekintetében, akiknek állama nem részese a  6.2 pontban foglalt egyezményeknek, a Befogadó Nemzet ezen megállapodásokat akkor fogja alkalmazni, ha ezen Küldő Nemzetek kormányszintű írásbeli nyilatkozatban nyilatkoznak arról, hogy a  Befogadó Nemzet területén betartják az  egyezmények rendelkezéseit. 6.4. A  jelen Megállapodás végrehajtásával kapcsolatban vagy azon kívül felmerülő szerződésen kívüli igényeket a NATO vagy PfP SOFA rendelkezéseivel összhangban kell kezelni. 6.5. Kereskedelmi szerződésekből eredő kárigényeket a  szerződés feltételei szerint kell rendezni és elbírálni. A Befogadó Nemzet szükség esetén segítséget nyújt ebben. HETEDIK SZAKASZ 7. AZ ERŐK VÉDELME 7.1. A NATO állandó telepítésű parancsnokságai számára és minden állandó jellegű katonai tevékenységre átfogó és hatékony védelmi tervet kell készíteni, amelynek részleteit hadműveleti tervek, gyakorlat végrehajtási tervek vagy pótegyezmények tartalmazzák. Az  erők védelmét a  NATO irányelveknek és eljárásoknak megfelelően, továbbá a  NATO és PfP SOFA-val összhangban kell megvalósítani. Semmilyen körülmények között nem lehet az erők védelmét kérni vagy nyújtani a NATO vagy a PfP SOFA-val vagy a Befogadó Nemzet törvényeivel ellentétes módon. 7.2. Szükség szerint a  Befogadó Nemzet tájékoztatja a  Küldő Nemzetet és a  NATO-parancsnokot az  erők védelmének általa javasolt rendszabályairól, korlátozásairól és megszorításairól. 7.3. Szükség szerint minden Küldő Nemzet meghatározza az erők védelmére vonatkozó igényeit és korlátozásait, és ezeket megküldi a Befogadó Nemzet és a NATO-parancsnok részére. 7.4. A  NATO-nak az  erők védelméről szóló irányelvei és eljárásai című kiadványban részletezett feladatain túl a NATO-parancsnok koordinálja a Befogadó Nemzetnek és a Küldő Nemzetnek az erők védelmére vonatkozó igényeit és felajánlásait úgy, ahogy az leginkább megfelel az erők védelme szempontjából. NYOLCADIK SZAKASZ 8. INFORMÁCIÓBIZTONSÁG ÉS KÖZZÉTÉTEL 8.1. A  NATO tagállamai között a  jelen Megállapodás végrehajtásának eredményeként tárolt, kezelt, létrehozott, továbbított vagy kicserélt minősített információkat a  2002. június 17-én kelt, C-M (2002)49 számú, a „Biztonság az  Észak-atlanti Szerződés Szervezetén belül” című tanácsi feljegyzés megfelelő, jóváhagyott kiadásával, beleértve annak minden pótdokumentumát és kiegészítését, továbbá az  érvényes biztonsági egyezményekkel és megállapodásokkal összhangban kell kezelni. 8.2. Valamely Részes Fél vagy Küldő Nemzet által egy másikkal bizalmasan közölt információ és valamely Részes Félnél vagy Küldő Nemzetnél keletkező, bizalmas kezelést igénylő információ vagy megtartja eredeti minősítését, vagy olyan minősítést kap, amely a nyilvánosságra kerülés ellen olyan szintű védelmet biztosít, ami egyenértékű a másik Részes Fél vagy Küldő Nemzet által kérttel. 8.3. Minden Részes Fél és Küldő Nemzet az összes rendelkezésére álló törvényes lépést megteszi, hogy érzékeny információk ne kerüljenek nyilvánosságra kivéve, ha a  többi Részes Fél és/vagy Küldő Nemzet hozzájárul a közzétételhez. 8.4. A  megkívánt védelem érdekében minden Részes Fél vagy Küldő Nemzet a  másiknak bizalmasan átadott információt ellátja egy felirattal, amely tartalmazza az  információ eredetét, biztonsági minősítését, a kiadás feltételeit, továbbá azt, hogy az  információ egy bizonyos NATO katonai tevékenységre vonatkozik, és azt bizalmasan adják át. 8.5. A  személyi állomány látogatásait a  módosított C-M (2002) 49 számú tanácsi feljegyzésben meghatározott eljárásokkal összhangban kell lebonyolítani. 8.6. E szakasz rendelkezéseinek hatályába tartozó valamennyi minősített információ jelen Megállapodás valamely Részes Fél által történő felmondása esetén vagy jelen Megállapodás lejáratát követően is védett marad. KILENCEDIK SZAKASZ 9. HATÁLYBALÉPÉS, ÉRVÉNYESSÉGI IDŐ ÉS LEJÁRAT 9.1. Jelen Megállapodás Magyarország Kormányának a  jelen Megállapodás hatálybalépéshez szükséges belső jogi eljárások befejezéséről szóló értesítése kézhezvételét követő harmincadik (30.) napon lép hatályba és mindaddig hatályban marad, amíg valamelyik Részes Fél fel nem mondja, amit hat hónappal előbb írásban kell az összes többi Részes Fél tudomására hoznia. 9.2. Jelen Megállapodás bármely Részes Fél által történő felmondása esetén vagy a  Megállapodás lejáratát követően az  5., a  6. és a  8. szakasz valamennyi rendelkezése hatályban marad, amíg minden kötelezettség nem teljesül. A Küldő Nemzetek lejárat vagy felmondás esetén is teljesítik valamennyi kötelezettségüket. TIZEDIK SZAKASZ 10. MÓDOSÍTÁS ÉS ÉRTELMEZÉS 10.1. Jelen Megállapodást az összes Részes Fél kölcsönös beleegyezésével írásban lehet módosítani. 10.2. Jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos bármilyen vitás kérdést a Részes Felek közötti lehető legalacsonyabb szinten lefolytatott konzultáció útján kell megoldani, és rendezéséért nem lehet nemzeti vagy nemzetközi bírósághoz vagy harmadik félhez fordulni. 10.3. Jelen Megállapodás három példányban és két nyelven, magyarul és angolul került aláírásra. 10.4. Jelen Megállapodás fordításából és értelmezéséből adódó problémák megoldására az angol nyelvű példány az irányadó. A fentiek kifejezik Magyarország Kormánya és a  Szövetséges Transzformációs Főparancsnok Parancsnoksága, valamint a  Szövetséges Erők Európai Legfelsőbb Parancsnoksága között kialakult egyetértését az  ott hivatkozott ügyekben.” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. § a Megállapodás 9. szakasz 9.1. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A  Megállapodás, illetve a  2.  § és a  3.  § hatálybalépésének naptári napját a  külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően, a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a honvédelemért felelős miniszter gondoskodik. Áder János s. k., Lezsák Sándor s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke