5/2018. (II. 6.) Korm. rendelete a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló Keretegyezményhez kapcsolódó, a fenntartható mezőgazdaságr

5/2018. (II. 6.) Korm. rendelete a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló Keretegyezményhez kapcsolódó, a fenntartható mezőgazdaságról és a vidékfejlesztésről szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről. 1. § A Kormány e  rendelettel felhatalmazást ad a  Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló Keretegyezményhez kapcsolódó, a  fenntartható mezőgazdaságról és a  vidékfejlesztésről szóló Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) kötelező hatályának elismerésére. 2. § A Kormány a Jegyzőkönyvet e rendelettel kihirdeti. 3. § A Jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövege és hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: „Jegyzőkönyv a  fenntartható mezőgazdaságról és a  vidékfejlesztésről a  Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló Keretegyezményhez JELEN EGYEZMÉNY FELEI – ÖSSZHANGBAN a  feladataikkal, amelyek a  Kárpátok Védelméről és Fenntartható Fejlesztéséről szóló Keretegyezményből (Kijev, 2003) (a továbbiakban: Kárpátok Egyezmény) adódnak, miszerint átfogó politikát folytatnak és együttműködnek a Kárpátok védelméért és fenntartható fejlesztéséért; – TUDATÁBAN annak, milyen fontos a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés a Kárpátok térsége számára a gazdaság, a társadalmi aspektusok, a környezeti, természeti és kulturális örökség szempontjából; – TEKINTETTEL a Kárpátok országiban előforduló különféle természeti és helyi erőforrásokra, valamint az országok vidéki realitásaira, mezőgazdálkodási gyakorlatainak sajátosságaira és sokféleségére; – TÖREKEDVE az  olyan intézkedések és programok népszerűsítésére, melyek a  mezőgazdaságban és a  vidéki területekben rejlő lehetőségeket használják fel a  vidéki szegénység csökkentése, a  helyi népesség bevételének biztosítása és diverzifikálása, a vidéki régiók élhetőségének fenntartása, valamint az életminőség javítása céljából, hogy oda telepedő és ott termelő, a  helyi megújuló erőforrásokat használó embereket vonzzanak hegyvidéki területekre; – ÖSSZHANGBAN a  Kárpátok Egyezmény rendelkezéseivel, mint például a  fenntartható mezőgazdaságról és az erdőgazdálkodásról szóló 7. cikkel, a biológiai és táji sokszínűség megóvásáról szóló 4. cikkel, valamint a kulturális örökségről és a hagyományos ismeretekről szóló 11. cikkel; – FIGYELEMBEVÉVE az Európai Unió közös agrárpolitikáját, az élelmiszer-biztonság elérésére, az élelmezés javítására és a  2015–2030-as időszakra vonatkozó, a  fenntartható fejlődési célok közé sorolt fenntartható mezőgazdaság támogatására törekvő célkitűzéseket; – ELISMERVE az Európa Tanácson belüli törekvéseket és eredményeket, melyek a társadalmilag-gazdaságilag élhető vidéki területek támogatását és a  mezőgazdasági tevékenységek fenntartását célozzák az  Európai Unió kohéziós politikájának és bizonyos agrár-környezetvédelmi intézkedéseknek a  keretébe tartozó intézkedéseken, valamint a hegyvidéki területek mezőgazdasága számára biztosított kompenzációs kifizetéseken keresztül; – TÖREKEDVE a  már meglévő jogi eszközök hatékonyabb végrehajtásához való hozzájárulásra és a  nemzetközi programokra történő építkezésre; – FIGYELEMBEVÉVE azt, hogy a  mezőgazdasági ágazat fenntartható fejlődésének támogatására és fenntartására irányuló erőfeszítéseket – a Kárpátok vidéki területein alkalmazott integratív megközelítéssel – nem tudja egyetlen ország önmagában megvalósítani, és hogy az  ezekhez az  erőfeszítésekhez régiók közötti és nemzetek fölötti együttműködésre van szükség; – TUDATÁBAN az  éghajlatváltozás hatásaihoz kapcsolódó kihívásoknak, mint például az  aszályok, árvizek, szélsőséges időjárási események gyakoriságában bekövetkezett változásoknak és a  csökkent élelmiszer- és vízbiztonságnak; – FELISMERVE a  hegyvidéki gazdák szükségleteit és érdekeit, valamint a  hegyvidéki területek agráriparának és megélhetésének sajátságait; – TUDATÁBAN a  globális változások hatásaiból eredő számtalan fenyegetésnek, beleértve az  akadályok emelését és a  már meglévő akadályok további erősítését bizonyos termékek globális piacokon történő feldolgozásával és értékesítésével kapcsolatban; – FELISMERVE a mezőgazdálkodási gyakorlatok sokszínűségét a Kárpátok vidékén lévő országok között és azokon belül; – TUDATÁBAN a  kérődzők tenyésztésének, valamint a  hegyi legelők és rétek megőrzésének és jobbá tételének gazdasági, ökológiai és társadalmi fontosságának; – FELISMERVE a  mezőgazdaság lehetséges szerepét az  erózió és a  talajpusztulás megelőzésében, a  kockázatkezeléshez való hozzájárulásban és a  felszíni és felszín alatti vizek minőségének és mennyiségének megőrzésében; – TUDATÁBAN a  mezőgazdasági tevékenységek és gyakorlatok, valamint a  vidéki területek előtt álló tényleges és jövőbeli kihívások közös jellegének, továbbá a  határokon átívelő, a  Kárpátok területén szerzett tapasztalatok cseréjében megnyilvánuló együttműködés hozzáadott értékének a  globális élelmiszerpiacokhoz való hozzáférés terén; – TUDATÁBAN annak, hogy fontos elkerülni az elnéptelenedést és a fiatalabb nemzedékek mezőgazdálkodással való felhagyását a hegyvidéki területen; – TÖREKEDVE a mezőgazdaság és a vidéki területek fenntartható fejlesztése terén történő, helyi erőforrásokra építő együttműködésre a  hagyományos gyakorlatok, ismeretek és fajok védelme, a  kultúrtájak megőrzése, valamint a tartós gazdasági fejlődés tökéletesítése és népszerűsítése érdekében; – HANGSÚLYOZVA és ALÁHÚZVA az  élethosszig tartó tanulás fontosságát minden tevékenységi területen, ami az előfeltétele annak, hogy minden érintett személy képes legyen hozzájárulni a fenntartható fejlődéshez és a jobb jövőhöz; MEGÁLLAPODTAK AZ ALÁBBIAKBAN: I. FEJEZET CÉLOK, FÖLDRAJZI HATÁLY ÉS MEGHATÁROZÁSOK 1. cikk Célok és elvek 1. A Kárpátok Egyezmény 7. cikkének megfelelően a Fenntartható mezőgazdaságra és a vidékfejlesztésre vonatkozó jegyzőkönyv (továbbiakban: Jegyzőkönyv) célja az  olyan földeken való gazdálkodás fenntartása, melyeket hagyományosan fenntartható módon művelnek, ami előnyökkel jár a mostani és későbbi nemzedékek számára is. 2. A fenti cél elérése érdekében a  Felek harmonizálják és összehangolják a  földterületi erőforrásokkal történő integrált gazdálkodás terén végzett erőfeszítéseiket és együttműködésüket, serkentik a  környezetvédelmi aggályok mezőgazdasági szakpolitikákba történő beépítését, miközben javítják az  életminőséget, erősítik a  helyi gazdaságokat és közösségeket, valamint fokozzák a természeti értékek és a kulturális örökség megőrzését. 3. Ezért a Felek együttműködnek, különösen a következők terén: a) Helyspecifikus vidékfejlesztési stratégiákat alakítanak ki, tesznek jobbá és valósítanak meg, melyeket integratív, inkluzív és holisztikus megközelítés jellemez, figyelembe véve a hegyvidékek és fennsíki területek sajátos körülményeit; b) Gondoskodnak az endogén mezőgazdasági és vidékfejlesztési potenciál népszerűsítésére törekvő egységes szakpolitikáról, és meg is valósítják ezt; c) Olyan mezőgazdasági szakpolitikát és eszközöket fejlesztenek és alakítanak ki, melyek magukba építik a környezetvédelmi megfontolásokat; d) Népszerűsítik a  fenntartható és/vagy kiterjedt agrár-környezetvédelmi gyakorlatokat, a  földterületi erőforrásgazdálkodásra irányuló gyakorlatokat, valamint az ökológiai termelést, hogy megvédjék a biológiai és hagyományos kultúrtájak sokszínűségét, továbbá a természetes és természetközeli élőhelyeket (beleértve a füves és a védett területeket is); e) Elősegítik az  élelmezési és mezőgazdasági felhasználású genetikai erőforrásoknak, a  háziállatok helyi fajtáinak, a  termesztett növényfajtáknak és a  vadon termő rokonfajtáknak a  megóvását és fenntartható használatát; f ) Génbankokat hoznak létre a  helyi fajták számára, valamint előmozdítják ezen fajták szaporítását és termesztését; g) Olyan intézkedéseket vezetnek be, melyek megőrzik és népszerűsítik a  hagyományos mezőgazdálkodási gyakorlatokat és az ezekhez kapcsolódó hagyományos ismereteket; h) Támogatják a  helyi mezőgazdasági termelőket, hogy rövid élelmiszer-ellátási láncok alakuljanak ki, melyek ösztönzik a helyi gazdaságot, és növelik a régió megtartó képességét; i) Népszerűsítik az ökológiai termelést, a helyi termelői piacokat, a kézműves élelmiszertermelőket, a közösség által támogatott mezőgazdaságot és a fenntartható, kisüzemi élelmiszertermelés egyéb formáit; j) Fejlesztik a  hagyományos vidéki építészet, infrastruktúra és a  vidéki művészet és kézművesség megóvását, beleértve ezek regionális tárházait; k) Elősegítik a  vidéki területek megélhetési lehetőségeinek diverzifikálását, különösen a  mezőgazdaság és a turizmus összekapcsolása által, valamint a helyi termékek, művészeti és kézműves alkotások létrehozása és értékesítése által; l) Erősítik a formális és informális oktatást, a továbbképzést és a képzettséget, beleértve a nemzedékek közötti tanulást, a helyi közszolgáltatásokhoz és tanácsadó szolgálatokhoz való hozzáférést; m) Elősegítik a  mezőgazdasági és vidéki területek monitorozását és ezek társadalmi-gazdasági fejlesztését a Kárpátok egész területén; n) Összehangolt tudományos kutatási programokat és projekteket fejlesztenek ki és/vagy mozdítanak elő; o) Létrehoznak egy nemzetek fölötti hálózatot és tudáscsere-platformot; p) Beépítik a  mezőgazdaság és a  vidéki területek fenntartható fejlesztésének céljait az  egyéb ágazati szakpolitikákba; q) Ösztönzik az  innovációkat a  vidéki hulladék- és energiagazdálkodás terén, népszerűsítik az  intelligens energiát és a hulladékmentes megoldásokat, rendszereket. 2. cikk Földrajzi hatály 1. A  Jegyzőkönyv a  Kárpátok térségére vonatkozik (a továbbiakban: „a Kárpátok”), amelyet a  Felek Konferenciája határoz meg. 2. Az  egyes Felek a  Jegyzőkönyv alkalmazását országuk területének más részeire is kiterjeszthetik úgy, hogy erről nyilatkozatot tesznek a Letéteményesnek. 3. cikk Meghatározások 1. Az „agroturizmus” (tanyasi turizmus, mezőgazdasághoz kapcsolódó turizmus, szabadidő gazdaságok) egy működő gazdaság területén történő időtöltés, ami közvetlen interakciót tesz lehetővé a  látogatók vagy vendégek és a gazda/gazdálkodó család között a hiteles mezőgazdasági tevékenységek és életmód megtapasztalása céljából. 2. A „mezőgazdasági biodiverzitás” a  biodiverzitás alcsoportja. A  természetes szelekció, a  leleményes tenyésztési fejlesztések és a gazdák, pásztorok és haltenyésztők műveleti gyakorlatainak eredménye. 3. Az „éghajlatbarát mezőgazdaság” egy integratív megközelítés, mely az élelmiszer-biztonság és az éghajlatváltozás egymással összekapcsolódó kihívásait hivatott kezelni. Célja: (1) a termőképesség fenntartható növelése; (2) az  ellenálló mezőgazdasági és élelmiszer-biztonsági rendszerek létrehozása az  éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedéseken keresztül; (3) az üvegházhatású gázok kiküszöbölése (csökkentése). 4. A „közösség által támogatott mezőgazdaság” a  gazdák és az  állampolgárok közötti kölcsönös partnerkapcsolat, mely lehetővé teszi az élelmiszer termesztése és elfogyasztása közötti közvetlen kapcsolatot. A támogatók általában azáltal fedezik a gazdaság éves működési költségvetését, hogy vásárolnak valamennyit az adott idény terményeiből. Cserébe a gazdaság az idénynek megfelelő, friss termékeket kínál. 5. A „Felek Konferenciája” a Kárpátok Egyezmény Feleinek a Konferenciája. 6. A „kulturális örökség” egy helyszín történelméhez kapcsolódik, és általában beletartozik a természeti vagy biológiai és kulturális örökség is. 7. A „mezőgazdaság diverzifikációja” a  gazdák lényeges kockázatkezelési stratégiája, mely további bevételt termel a gazdaságban vagy az azon kívüli megfelelő feltételeknek köszönhetően. 8. A „kedvező környezet” egymással összefüggő feltételek – mint például jogi, szervezeti, pénzügyi, információs, politikai és kulturális feltételek – halmaza, mely az  érintett szereplők kapacitásainak és fejlesztési folyamatainak fenntartható és hatékony bevonását segíti elő. 9. Az „endogén megközelítés” egy új paradigma és szakpolitikai elképzelés az  endogén vidékfejlesztésre. Azokat az alulról felfelé építkező folyamatokat jelképezi az Európai Unió régióiban, melyek mozgósítják a helyileg elérhető természeti erőforrásokat, valamint a vidéki emberek lehetőségeit. 10. A „külterjes gazdálkodás” olyan gazdálkodás, mely hagyományos módszereket használ, és kevesebb munkát, befektetést és külső forrást igényel (mint például a  koncentrált takarmány használata) az  intenzív agrár-ipari mezőgazdálkodási gyakorlatokhoz képest. 11. A „jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodás és erdőgazdálkodás” egy olyan elképzelés, mely a mezőgazdaságilag művelt és erdészeti területek kiterjedésében és állapotában bekövetkező változásokat méri fel egy alapértékkel összevetve, ami egyaránt utal a felszínborításra (mezőgazdasági földterületek és erdők) és az ehhez kapcsolódó gazdálkodási tevékenységekre. 12. A „földterületi erőforrásokkal való integrált gazdálkodás” a  földterületek bárminemű felhasználásának integrált vizsgálata a  leghatékonyabb kompromisszumok meghozásához, valamint a  társadalmi és gazdasági fejlődés környezetvédelemmel és – fejlesztéssel történő összekapcsolásához. 13. A „kedvezőtlen helyzetű térség” olyan területeket jelöl, ahol a mezőgazdasági termelés vagy tevékenység nehezebb a  természeti hátrányok (pl. viszontagságos éghajlati körülmények, meredek lejtők a  hegyvidéki területeken vagy alacsony termőképességű talaj) miatt. 14. A „természetes élőhelyek” a  földrajzi, abiotikus és biotikus jellemzőkkel megkülönböztetett szárazföldi vagy vízi terület, melyek teljes mértékben természetesek vagy féltermészetesek is lehetnek. 15. A „megfigyelő” a Kárpátok Egyezmény 14. cikk 5. bekezdésében meghatározott megfigyelőt. 16. Az „ökológiai termelés” olyan átfogó gazdaságirányítási és élelmiszer-termelési rendszer, mely ötvözi a  legjobb környezetvédelmi gyakorlatokat, a magas szintű biodiverzitást, a természeti erőforrások megőrzését, a magas szintű állatjóléti szabványok alkalmazását és az  olyan termelési módszert, mely összhangban van az  egyes fogyasztók természetes anyagok és eljárások használatával előállított termékek iránti preferenciájával. 17. A „Felek” e Jegyzőkönyv Felei. 18. A „védett területek” egy jogi vagy más hatékony módszerekkel elismert, kijelölt és kezelt földrajzi területek, melyek a természet és a társult ökoszisztéma-szolgáltatások és kulturális értékek hosszú távú megóvására hivatottak. 19. A „falusi turizmus” olyan turisztikai tevékenység, melyre vidéki környezetben kerül sor. 20. A „természetközeli élőhelyek” olyan élőhelyek, melyeket külterjes gazdálkodás/haszonnövények, alacsony intenzitású gazdálkodási rendszerek, kis behatással járó mezőgazdaság, fenntartható mezőgazdasági rendszerek, nagy természeti értékű gazdálkodás és olyan rendszerek/élőhelyek jellemeznek, ahol hagyományos mezőgazdasági rendszereket alkalmaznak csökkentett környezeti hatással vagy a  vadon élő fajok szempontjából bizonyos jelentőséggel. 21. A „rövid élelmiszer-ellátási láncok” a világszerte bővülő élelmiszerláncok alternatívái, melyek az élelmiszerhálózatok innovatív újraszervezését, a helyi gazdálkodási rendszereket vagy a közvetlen értékesítést hangsúlyozzák, melynek célja a  termelők és a  fogyasztók újbóli összekapcsolása, valamint a  mezőgazdasági és élelmiszergyártás újbóli lokalizálása. 22. A „fenntartható mezőgazdaság és a  vidékfejlesztés” a  természeti erőforrások kezelése és megóvása jelenti, továbbá a technológiai és intézményi átalakulás olyan irányba történő elmozdulása, mely gondoskodik az emberi szükségletek eléréséről és folyamatos kielégítéséről a mostani és jövőbeli nemzedékek számára. 23. A „hagyományos mezőgazdálkodási gyakorlatok” a  történelem során kialakult mezőgazdasági technikák a  sajátos helyszíni körülményekkel való megküzdésre, melyek elegendő és biztos termést eredményeznek az  egymást kiegészítő, vegyes kultúrákra építve. 24. Az „értékláncok” tevékenységek olyan teljes sora, melyeket a gazdasági egységek visznek véghez annak érdekében, hogy egy terméket vagy egy szolgáltatást a  megszületésétől kezdve a  végső fogyasztók általi felhasználásig juttassanak el. II. FEJEZET ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK 4. cikk A mezőgazdasági ágazat és a vidéki területek fenntartását, támogatását és fenntartható fejlesztését célzó szakpolitikák 1. Országa területén mindegyik fél naprakésszé tesz és megvalósít szakpolitikákat, melyek célja a  mezőgazdasági ágazat és a  vidéki területek fenntartása, támogatása és fenntartható fejlesztése, miközben amikor csak lehet, egy integratív és endogén megközelítést alkalmaznak, és merítenek a  többi Fél által kialakított és megvalósított jó gyakorlatokból. A  Felek összehangolt stratégiákat és intézkedéseket vesznek fontolóra és alkalmaznak, melyek anélkül fokozzák és erősítik a  mezőgazdasági területek fenntartható kezelését – kiváltképp a  jelentős természeti értéket képviselő területeken –, hogy sérülnének a hegyvidéki közösségek népességének alapvető érdekei. 2. A Felek elősegítik a  kormányzati intézmények és az  érintettek között a  legjobb gyakorlatokkal kapcsolatos információcserét, ami a vidéki területek fenntartható endogén gazdasági fejlődését teszi lehetővé. 5. cikk A mezőgazdaság és a vidéki területek fenntartható fejlesztése céljainak beépítése az ágazati szakpolitikákba A Felek elősegítik a mezőgazdaság és a vidéki területek fenntartható fejlesztési céljainak beépítését a többi ágazati szakpolitikába. 6. cikk Regionális és helyi hatóságok, valamint más érdekeltek részvétele Az egyes Felek intézkedéseket hoznak a  meglévő intézményi keretükön belül az  érintett intézmények, a  regionális és helyi hatóságok, a  helyi gazdák és az  egyéb olyan érdekeltek bevonásának, összehangolásának és együttműködésének megkönnyítése érdekében, akik érintettek a mezőgazdaság és a vidéki területek fenntartható fejlesztését célzó szakpolitikák és az ezekből fakadó intézkedések kialakításában és megvalósításában, aminek célja a megosztott felelősség ösztönzése és a szinergiák előmozdítása. 7. cikk Nemzetközi együttműködés A Felek ösztönzik a  nemzetközi szintű aktív együttműködést az  illetékes intézmények és szervezetek között a  Kárpátok mezőgazdaságának és vidéki területeinek fenntartható fejlesztésére tekintettel, hogy szaktudásukat használva a legmegfelelőbb szinten keressenek célszerű megoldásokat a közös problémákra. III. FEJEZET KONKRÉT INTÉZKEDÉSEK 8. cikk Helyspecifikus vidékfejlesztési stratégiák megvalósítása 1. A Felek fenntartható vidékfejlesztési stratégiákat hajtanak végre országos szinten, melyek a hegyvidéki és fennsíki területek, valamint a kedvezőtlen helyzetű térségek helyspecifikus körülményeire vonatkoznak. 2. Az egyes Felek megkönnyítik az  összes érdekelt közötti koordinációt és együttműködést, törekedve a  vidéki innovációk és a  hozzáadottérték-hálózatok társadalmi-gazdasági környezetének kialakítására és lehetővé tételére, kiváltképp a mezőgazdasági ágazat és a többi gazdaságilag érintett ágazat között a vidéki területeken (mint például a  kézművesség, kereskedelem, ipar, infrastruktúra és turisztika ágazatai) az  endogén lehetőségek kiaknázása érdekében egy integrált, területi megközelítést alkalmazva. 9. cikk A hagyományos kultúrtájak védelme és igazgatása 1. A Felek intézkedéseket tesznek a  Kárpátok rendkívüli hagyományos vonásokkal és kiugró ökológiai értékkel (beleértve az  értékes hegyvidéki ökológiai rendszerek, a  természetes és/vagy értékes természetközeli élőhelyek meglétét, különös tekintettel a  füves területekre, mezőgazdaság biodiverzitásra, a  genetikai erőforrásokra, a termesztett növényfajtákra és az ezekhez kapcsolódó hagyományos ökológiai tudásra) rendelkező, hagyományos kultúrtájainak védelmére és igazgatására. 2. A Felek támogatják a  hagyományos, alacsony intenzitású mezőgazdálkodási gyakorlatok fenntartását és alkalmazását, a kultúrtájak kezelési formáit és a kérődzők hagyományos legeltetését. 10. cikk Földterületi erőforrásokkal való integrált gazdálkodás 1. Az egyes Felek intézkedéseket tesznek a  földterületi erőforrásokkal való integrált gazdálkodás elősegítésére, fokozására és támogatására, figyelembe véve a Kárpátok Egyezmény egyéb jegyzőkönyveinek rendelkezéseit is. 2. A Felek intézkedéseket hoznak az  éghajlatbarát mezőgazdaságnak, a  kockázatkezelésnek és a  megújuló energiáknak a  gazdálkodásba és a  gazdák műveleti gyakorlataiba történő belefoglalásának és beépítésének elősegítésére. 11. cikk A külterjes gazdálkodás és az ökológiai termelés elősegítése A Felek intézkedéseket hoznak a  mezőgazdálkodási gyakorlatok elősegítése és támogatása céljából a  Kárpátok területén folyó külterjes gazdálkodás és ökológiai termelés érdekében. 12. cikk Hagyományos ismeretek és gyakorlatok A Felek intézkedéseket vezetnek be a hagyományos mezőgazdálkodási gyakorlatok, a kis mezőgazdasági üzemek, a  kultúrtájak, a  hagyományos ökológiai és mezőgazdálkodási ismeretek, a  háziállatok és termesztett növényfélék helyi fajtái, továbbá a  vadon élő növények és állatok fenntartható használata megóvása és népszerűsítése érdekében, mely tényezők a  Kárpátok vidéki kulturális örökségének jelentős gazdasági és társadalmi vonásait képezik le. 13. cikk A jellegzetes mezőgazdasági és vidéki termékek és szolgáltatások forgalmazása 1. A Felek intézkedéseket vezetnek be a  területükön, emellett nemzetközi szinten együttműködnek a  Kárpátok térségére jellemző mezőgazdasági és vidéki termékek és szolgáltatások helyi és európai forgalmazása és reklámozása terén a  Turizmus jegyzőkönyv 11.  cikk 1. és 2. bekezdésének megfelelően meghatározott célokat figyelembe véve. 2. A Felek együttműködnek a Kárpátok térségéből származó termékekre vonatkozó, magas minőségi követelményeket elősegítő rendszerek terén. 3. Az egyes Felek a horizontális, vertikális és ágazatokon átívelő együttműködést elősegítő és fokozó intézkedéseket vezetnek be az értékláncok mentén, hogy sok regionális szereplőt vonjanak be, és elérjék a régión belüli feldolgozás legmagasabb szintjét, és ezáltal növeljék ezeken a területeken a helyi és regionális hozzáadott értéket. 4. A Felek elősegítik a  helyi élelmiszerpiacok kialakítását, ami lerövidíti a  gyártási és forgalmazási láncokat, és támogatja a helyi és regionális gazdaságot. 14. cikk Az agroturizmus és a diverzifikáció elősegítése 1. A Felek azzal a  céllal segítik elő a  fenntartható falusi turizmust és az  agroturizmust, hogy további kölcsönös előnyöket és együttműködést teremtsenek a kisebb gazdálkodók, a gasztronómia és a szállásolás között. 2. A Felek elősegítik a  diverzifikáció és az  intézkedések keretfeltételeit, hogy a  kisebb gazdálkodók alternatív szolgáltatásokat is tudjanak nyújtani a gazdaságukban. 15. cikk A levegőre, vízre, talajra, a táji és biológiai sokféleségre gyakorolt kedvezőtlen hatások megelőzése A Felek az  elővigyázatosság és a  megelőzés alapelveit alkalmazzák az  olyan projektek és tevékenységek értékelésekor és ezek hatásainak (beleértve a  levegőre, vízre, talajra, a  táji és biológiai sokféleségre gyakorolt kumulatív hatást is) figyelembevételekor, melyek várhatóan kedvezőtlen hatást gyakorolnak a Kárpátok biológiai és táji sokféleségére. 16. cikk A formális és informális oktatás elősegítése 1. Az egyes Felek intézkedéseket tesznek az  oktatás és a  nemzedékek közötti tanulás elősegítése szempontjából kedvező környezet megteremtésére. 2. A Felek erősítik a  helyi és országos oktatási intézmények és szervek közötti együttműködést az  oktatás, a  továbbképzés és a  különböző munkaterületekről származó emberek képzettségének kiterjesztése és tökéletesítése érdekében („élethosszig tartó tanulás”). 3. A Felek elősegítik az  oktatást és a  kommunikációt annak érdekében, hogy felhívják a  nyilvánosság figyelmét a termesztett növények és az állatok helyi fajtáira és a helyi, rövid élelmiszerellátási rendszerek előnyeire, valamint a kockázatkezelés fejlesztésére. 17. cikk Összehangolt tudományos kutatás és határokon átívelő információ- és tapasztalatcsere 1. A Felek együttműködnek a  jelen Jegyzőkönyv céljainak elérését segítő kutatási programok és projektek kifejlesztésében, népszerűsítésében és összehangolásában. 2. A Felek elősegítik a tudományos intézetek közti együttműködést a Kárpátokon belüli helyi és regionális horizontális és vertikális együttműködés terén, különösen a megfigyelési rendszerek harmonizálása, az adatbázisok biztosítása és harmonizálása és a Kárpátok területén folyó közös kutatási programok és projektek vállalása terén. 3. A Felek elősegítik a  Kárpátok mezőgazdálkodási gyakorlatainak és kultúrtájainak, valamint vidéki kulturális hagyományainak és termékeinek összehangolt, regionális nyilvántartását. 4. Az egyes Felek megosztják a  Jegyzőkönyv többi felével a  fenntartható mezőgazdaságot és vidékfejlesztést célzó stratégiákkal és irányelvekkel kapcsolatos információkat. 18. cikk Közös programok és projektek Az egyes Felek bátorítást kapnak arra, hogy igényeiknek és lehetőségeiknek megfelelően vegyenek részt a  Jegyzőkönyv 1.  cikkének 1., 2. és 3. bekezdésében felsorolt tevékenységekről szóló, a  Kárpátok területén zajló, a Felek által együttesen vállalt közös programokban és projektekben. IV. FEJEZET VÉGREHAJTÁS, MEGFIGYELÉS ÉS ÉRTÉKELÉS 19. cikk Végrehajtás 1. Mindegyik Fél megfelelő jogi és közigazgatási intézkedéseket tesz a  jelen Jegyzőkönyvben lévő rendelkezések végrehajtásának biztosítására és ezen intézkedések eredményességének nyomon követésére és értékelésére. 2. Az egyes Felek megvizsgálják a  jelen Jegyzőkönyvben lévő rendelkezések végrehajtásának pénzügyi támogatási lehetőségét. 20. cikk A tudatosság erősítése és az információkhoz való hozzáférés 1. A Felek elősegítik a  nyilvánosság oktatását, informálódását és tudatosságának erősítését a  jelen Jegyzőkönyv céljaival, intézkedéseivel és megvalósításával. kapcsolatban. 2. A Felek gondoskodnak a jelen Jegyzőkönyv megvalósításával kapcsolatos információkhoz való hozzáférésről. 21. cikk A Felek találkozója 1. A Kárpátok Egyezmény Feleinek Konferenciája egyben e Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójaként is szolgál. 2. A Kárpátok Egyezmény azon Felei, amelyek nem Részes Felei e  Jegyzőkönyvnek, megfigyelőként vehetnek részt az  e  Jegyzőkönyv részes Feleinek találkozójaként szolgáló Felek Konferenciáján. Amikor a  Felek Konferenciája e Jegyzőkönyv Részes Felei találkozójának szerepét tölti be, a Jegyzőkönyv alá tartozó határozatok meghozatalában csak a Jegyzőkönyv Részes Felei vehetnek részt. 3. Amikor a  Felek Konferenciája e  Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójaként szolgál, a  Felek Konferenciája vezetőségének bármely tagját, aki az  Egyezmény egyik Felét képviseli, amely azonban nem Részes Fél e Jegyzőkönyvben, a Jegyzőkönyv Részes Felei által és közülük választott taggal kell helyettesíteni. 4. A Felek Konferenciájára vonatkozó eljárási szabályok mutatis mutandis alkalmazandók a Felek találkozójára, kivéve, ha az e Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójaként működő Felek Konferenciája egyhangúan másként dönt. 5. A Felek Konferenciájának első találkozóját, amely e  Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójaként szolgál, a Titkárság hívja össze a  Felek Konferenciájának első olyan találkozójához kapcsolódóan, amelyre a  Jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontját követően kerül sor. A Felek Konferenciájának ezt követő rendes találkozóira, melyek e Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozói lesznek, a Felek Konferenciájának rendes üléseihez kapcsolódóan kerül sor, kivéve, ha az e Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójaként szolgáló Felek Konferenciája ettől eltérően határoz. 6. Az e  Jegyzőkönyv Részes Felei találkozójaként szolgáló Felek Konferenciája, megbízatása keretében, meghozza a  Jegyzőkönyv hatékony végrehajtásának elősegítéséhez szükséges határozatokat. Ellátja a  jelen Jegyzőkönyv értelmében rábízott feladatokat, éspedig: (a) Ajánlásokat tesz e Jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges bármely kérdésben; (b) Létrehozza a  jelen Jegyzőkönyv végrehajtásához szükségesnek tartott alárendelt testületeket, vagy megfogalmazza a kiváló intézményekkel való nemzetközi együttműködés iránti igényt; (c) Megfontol, és szükség szerint elfogad, minden olyan módosítást a  Jegyzőkönyvben, amely e  Jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges; valamint (d) Gyakorolja mindazon egyéb funkciókat, amelyek e Jegyzőkönyv végrehajtásához szükségesek. 22. cikk Titkárság 1. A Kárpátok Egyezmény 15. cikke által létesített Titkárság tölti be e Jegyzőkönyv Titkárságának a szerepét. 2. A Kárpátok Egyezménynek a  Titkárság feladatairól szóló 15.  cikk 2. bekezdése mutatis mutandis alkalmazandó e Jegyzőkönyvre. 23. cikk Alárendelt testületek 1. Az e Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójaként szolgáló Felek Konferenciája döntésének megfelelően a Kárpátok Egyezmény által vagy annak keretében létesített bármely alárendelt testület szolgálhatja a Jegyzőkönyvet, és ebben az esetben a Felek találkozója határozza meg, hogy az adott testület milyen funkciókat gyakorolhat. 2. A Kárpátok Egyezmény azon Felei, amelyek nem Részes Felei e  Jegyzőkönyvnek, megfigyelőként vehetnek részt ezen alárendelt testületek értekezletein. Amikor a  Kárpátok Egyezmény egy alárendelt testülete e  Jegyzőkönyv alárendelt testületeként szerepel, a  Jegyzőkönyv alá tartozó határozatok meghozatalában csak a  Jegyzőkönyv Részes Felei vehetnek részt. 3. Amikor a  Kárpátok Egyezmény egy alárendelt testülete e  Jegyzőkönyv ügyeivel kapcsolatos feladatokat lát el, az  adott alárendelt testület vezetőségének azon tagját, amely a  Kárpátok Egyezmény olyan Felét képviseli, amely nem részese a Jegyzőkönyvnek, a Jegyzőkönyv Részes Felei által és közül választott taggal kell helyettesíteni. 24. cikk A kötelezettségek teljesítésének nyomon követése 1. A Felek rendszeresen beszámolnak a  Felek Konferenciájának az  e  Jegyzőkönyvvel kapcsolatos intézkedésekről és a  megtett intézkedések eredményeiről. A  Felek Konferenciája meghatározza a  benyújtandó beszámolók gyakoriságát és formáját. 2. A Megfigyelők tájékoztatást, illetve beszámolót nyújthatnak be e Jegyzőkönyv végrehajtásáról és rendelkezéseinek teljesítéséről a  Felek Konferenciájának és/vagy a  Kárpátok Egyezmény Végrehajtó Bizottságának (a továbbiakban: „Végrehajtó Bizottság”). 3. A Végrehajtó Bizottság gyűjti, értékeli és elemzi az  e  Jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos információkat, és figyelemmel kíséri e Jegyzőkönyv rendelkezéseinek teljesítését a Részes Felek részéről. 4. A Végrehajtó Bizottság ajánlásokat tesz a  Részes Felek Konferenciája felé a  Jegyzőkönyv végrehajtására és a teljesítéséhez szükséges intézkedésekre vonatkozóan. 5. A Felek Konferenciája fogadja el vagy javasolja a szükséges intézkedéseket. 25. cikk A rendelkezések eredményességének értékelése 1. A Felek rendszeresen megvizsgálják és értékelik e Jegyzőkönyv rendelkezéseinek eredményességét. 2. A jelen Jegyzőkönyv Részes Felei találkozójaként szolgáló Felek Konferenciája megvizsgálhatja megfelelő módosítások elfogadását a Jegyzőkönyvben, amennyiben arra szükség van céljai teljesítéséhez. 3. A Felek elősegítik a helyi hatóságok és más érdekelt felek részvételét az 1. bekezdés szerinti folyamatban. V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 26. cikk A Kárpátok Egyezmény és a Jegyzőkönyv közti kapcsolatok 1. E Jegyzőkönyv képezi a Kárpátok Egyezmény Jegyzőkönyvét az Egyezmény 2. cikkének 3. bekezdése értelmében és a 7. cikk 1., 2. és 6. bekezdésének és a Kárpátok Egyezmény bármely más vonatkozó cikkének megfelelően. 2. A Jegyzőkönyv a következő időszakon belül áll nyitva aláírásra Letéteményesnél: 2017. október 12. – 2018. október 12. 3. A Kárpátok Egyezmény 19., 20., 21.  cikke 2–4. bekezdéseiben, és 22.  cikkében az  Egyezmény módosításáról, hatálybalépéséről, felmondásáról és a  vitás ügyek rendezéséről szóló rendelkezések mutatis mutandis alkalmazandók e Jegyzőkönyvre. Csak a Kárpátok Egyezmény Részes Fele válhat e Jegyzőkönyv Részes Felévé. 27. cikk Fenntartások E Jegyzőkönyvvel kapcsolatban nem lehet fenntartásokat tenni. 28. cikk Letéteményes E Jegyzőkönyv letéteményese Ukrajna Kormánya. A Jegyzőkönyv eredeti példánya a Letéteményesnél kerül elhelyezésre, aki hitelesített másolatokat küld minden Fél számára. Készült: Lillafüreden, 2017. október 12. napján, egy eredeti példányban, angol nyelven. Ennek hiteléül az erre megfelelően felhatalmazott alulírottak aláírták a jelen Jegyzőkönyvet: A Cseh Köztársaság Kormánya részéről Magyarország Kormánya részéről A Lengyel Köztársaság Kormánya részéről Románia Kormánya részéről A Szerbia Köztársaság Kormánya részéről A Szlovák Köztársaság Kormánya részéről Ukrajna Kormánya részéről Románia Kormánya a  következő nyilatkozat tételével írja alá a  Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló Keretegyezményhez kapcsolódó, a fenntartható mezőgazdaságról és a vidékfejlesztésről szóló Jegyzőkönyvet: „Románia Kormánya kijelenti, hogy a Jegyzőkönyv 2. cikkének 1. bekezdését kizárólag a 2003. május 22-én Kijevben létrehozott, a  Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló keretegyezmény rendelkezéseinek és korlátozásainak megfelelően értelmezi.”” 4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. § a Jegyzőkönyv 26. cikk 3. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A Jegyzőkönyv, valamint a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. 5. § E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről a környezetvédelemért felelős miniszter gondoskodik. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök