327/2009. (XII. 29.) Korm. rendelete az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezeté

327/2009. (XII. 29.) Korm. rendelete az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól. A Kormány a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továb biak ban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: A RENDELET HATÁLYA 1. § E rendelet hatálya kiterjed a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továb biak ban: Hpt.) hatálya alá tartozó pénzforgalmi intézményre, b) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továb biak ban: Pszt.) hatálya alá tartozó Posta Elszámoló Központot működtető intézményre, c) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továb biak ban: Bszt.) hatálya alá tartozó árutőzsdei szolgáltatóra, d) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továb biak ban: Tpt.) hatálya alá tartozó befektetési alapkezelőre. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 2. § E rendelet alkalmazásában 1. pénzforgalmi szolgáltatás: a Hpt.-ben meghatározott pénzforgalmi szolgáltatás; 2. pénzforgalmi szolgáltató: pénzforgalmi intézmény, valamint a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény; 3. kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások: a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan a Hpt. alapján végzett más pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatások; 4. árutőzsdei szolgáltatás: a Bszt. 9. §-ának (1) bekezdése szerinti tevékenységek a Bszt. 9. §-a (2) bekezdésében meghatározott eszközökre és ügyletekre vonatkozóan; 5. portfoliókezelés: a Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti tevékenység; 6. Hitkr.: a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet; 7. Bkr.: a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet; 8. bizományi ügylet; elszámolási határidős, opciós és swap ügylet; leszállítási határidős, opciós és swap ügylet (delivery); az ügylet likvidálása; a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret, a tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó garancia (tőke-, illetve hozamgarancia): a Bkr. szerint meghatározott fogalmak; 9. áru: a Tv. szerinti áru, beleértve az értékesítés céljára beszerzett üvegházhatású gáz kibocsátási egységet és a légszennyező anyag kibocsátási jogot, továbbá minden egyéb, a Bszt. szerint árutőzsdei szolgáltatás tárgyául figye lembe vehető forgalomképes vagyoni értékű jogot. I. FEJEZET A PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÓK ÉVES BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI 3. § A pénzforgalmi szolgáltató a Tv. elő írásait az e fejezetben foglalt eltérésekkel köteles alkalmazni. 4. § A pénzforgalmi szolgáltató a Tv. 1. számú melléklete szerinti mérlegből, a Tv. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból és a 7. § szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót, valamint a Tv. szerinti üzleti jelentést köteles készíteni. 5. § A pénzforgalmi szolgáltató számviteli politikája keretében köteles elkészíteni a Tv.-ben előírtakon túlmenően a) a szolgáltatás elkülönítési szabályzatát, amelynek keretében részletesen szabályozza, hogyan különíti el nyilvántartásában a pénzforgalmi szolgáltatással összefüggésben, valamint a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan a Hpt. szerint végzett más pénzügyi szolgáltatások miatt keletkező eszközeit, forrásait, bevételeit, költségeit és ráfordításait, valamint, hogy milyen módszertant alkalmaz azon tételek megosztásához, amelyek a pénzforgalmi szolgáltatás, valamint a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás nyújtásához és az attól eltérő tevékenységekhez egyaránt hozzárendelhetők; b) a szigorú számadású bizonylatok, nyomtatványok kezeléséről, nyilvántartásuk és elszámoltatásuk rendjéről és azok ellenőrzéséről szóló szabályzatot; c) az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésére vonatkozó szabályzatot – amennyiben a pénzforgalmi szolgáltató összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésre kötelezett anyavállalatnak minősül –, amelyben rendelkezni kell többek között arról, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. elő írásai vagy a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti el, továbbá azokról a témakörökről, amelyeket a Hitkr. 26. §-a (10) bekezdésének ba)–bg) pontja tartalmaz, függetlenül attól, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a Tv. vagy a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti összevont (konszolidált) éves beszámolóját; d) a fióktelep és a központ közötti elszámolásra, illetve a fióktelepek egymás közötti elszámolására vonatkozó szabályzatot a Hitkr. 3. §-a (10) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával, feltéve, hogy a pénzforgalmi szolgáltató külföldi vállalkozás (központ) belföldi fióktelepének vagy külföldi fiókteleppel rendelkező belföldi vállalkozásnak (központnak) minősül. 6. § (1) A pénzforgalmi szolgáltatónak belső számviteli rendjét oly módon kell kialakítania, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továb biak ban: Felügyelet) információs igényeit. (2) Az (1) bekezdéssel összhangban biztosítani kell, hogy a Hpt. szerinti rendelkezésre álló szavatoló tőke levezetésénél, valamint a szavatoló tőke Hpt-ben meghatározott minimális szintjének megállapításánál figye lembevett források és eszközök értéke a számviteli nyilvántartásokban bármikor megállapítható legyen. (3) A Hpt. szerinti tőkekövetelmény meghatározásánál a) a költségmódszer alkalmazása során alapul vett általános igazgatási költség a Tv. szerinti értékesítés közvetett költségein belül kimutatott igazgatási költségeket, egyéb általános költségeket, valamint a pénzforgalmi szolgáltatás és a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás nyújtásához (értékesítéséhez) közvetlenül hozzárendelhető értékesítési, forgalmazási költségeket foglalja magában, b) az irányadó mutató alkalmazása során alapul vett, a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó, üzleti tevékenységből származó egyéb bevétel a Tv. szerinti egyéb bevételek azon körét foglalja magában, amelyek közvetlenül a pénzforgalmi szolgáltatással, illetve a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatással összefüggésben keletkeztek, vagy a számviteli politikában meghatározott – megosztási – eljárással (módszertannal) került meghatározásra, hogy közvetetten milyen nagyságrendben kapcsolódnak a pénzforgalmi szolgáltatáshoz, illetve a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatáshoz. (4) A költségekre vonatkozó főkönyvi számlák bontásával vagy az analitikus nyilvántartás részletezésével biztosítani kell, hogy a (3) bekezdés a) pontja szerinti költségek megállapíthatók legyenek, függetlenül attól, hogy a pénzforgalmi szolgáltató összköltség eljárással vagy forgalmi költség eljárással készíti el az eredménykimutatását. (5) A pénzforgalmi szolgáltató a megfelelő főkönyvi számlák bontásával vagy az analitikus nyilvántartások részletezésével köteles biztosítani, hogy a pénzforgalmi szolgáltatásból, illetve a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásból, valamint az egyéb, más tevékenységekből származó eszközei és kötelezettségei, bevételei, költségei és ráfordításai elkülönítetten megállapíthatók legyenek. (6) A pénzforgalmi szolgáltatónak a pénzeszközök között elkülönítetten kell nyilvántartani a pénzforgalmi szolgáltatással összefüggésben birtokába került (általa kezelt), az ügyfelek tulajdonát megtestesítő pénzeszközöket az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül ilyen címen nyilvántartott kötelezettséggel szemben. (7) Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között az ügyfelek tulajdonát képező pénzeszközök miatt kimutatott kötelezettségeken belül elkülönítetten kell nyilvántartani az ügyfelek javára nyitott fizetési számlák miatti kötelezettséget és az arra érkező befizetéseket, illetve az ügyfél rendelkezése alapján arról teljesített kifizetéseket. (8) Az ügyfelekkel szemben pénzforgalmi szolgáltatásból adódóan keletkezett követeléseket az egyéb rövid lejáratú követeléseken belül elkülönítetten kell nyilvántartani. (9) A pénzforgalmi szolgáltatásért, valamint a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokért felszámított különböző díjakat az értékesítés nettó árbevételén belül elkülönítetten kell bemutatni pénzforgalmi szolgáltatások díjbevétele és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások díjbevétele jogcímen. (10) A (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a kamatjellegű jutalékot, a kamatjellegű bevételt a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek között, pénzforgalmi szolgáltatással, illetve kapcsolódó pénzügyi szolgáltatással összefüggő kamatként és kamatjellegű bevételként elkülönítetten kell nyilvántartani. E tekintetben kamatjellegű jutaléknak, illetve kamatjellegű bevételnek minősül a Hitkr. 10. §-a (2) bekezdésének f) pontja, illetve (3) bekezdése szerint meghatározott jutalék, illetve bevétel. 7. § A pénzforgalmi szolgáltatónak az éves beszámoló kiegészítő mellékletében a Tv.-ben előírtakon túlmenően be kell mutatnia: a) a pénzforgalmi szolgáltatásból, valamint külön a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásból származó(an) aa) eszközeit, követelések, értékpapírok, készletek, pénzeszközök, aktív időbeli elhatárolások bontásban, ezekből külön kiemelten bemutatva a hitel és pénzkölcsönügyletből eredő követeléseket, a Hpt. szerint elkülönített letéti számlára helyezett ügyfélpénzek összegét, valamint a Hpt. 76/A. §-a alkalmazásában nulla százalékos kockázati súlyú kitettségnek minősülő eszközbe helyezett összeget, ab) kötelezettségeit, külön kiemelten bemutatva a fizetési számla kapcsán az ügyféllel szemben fennálló tartozást, a céltartalékokat és a passzív időbeli elhatárolásokat, ac) bevételeit, értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei – külön kiemelve abból a kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételeket –, rendkívüli bevételek bontásban, ad) ráfordításai közül a költségeket, külön kiemelve az értékesítés közvetlen önköltségét, az értékesítés közvetett költségét, továbbá bemutatva azokat – költségnemenként is – anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások és értékcsökkenés részletezésben, ae) további ráfordításait egyéb ráfordítások, pénzügyi műveletek ráfordítása, ebből fizetett (fizetendő) kamatok, kamatjellegű ráfordítások, rendkívüli ráfordítások bontásban, af) mérlegen kívüli függő és jövőbeni (biztos) kötelezettségeit, ag) harmadik felek által a pénzforgalmi szolgáltató kötelezettségéért vállalt garanciát, kezességet, ah) kapott fedezeteket, biztosítékokat, ai) be nem folyt kamatokat; b) a 6. § (3) bekezdés a) pontja szerinti számbavételnél figye lembe vett általános igazgatási költségeket; c) a Hitkr. 25. §-ának 7., 28., 40., 42., és 43. pontjai szerinti adatokat a pénzforgalmi szolgáltató vonatkozásában, továbbá, ha az a nemzetközi számviteli standardok szerinti konszolidált beszámolót készítő anyavállalatnak minősül, akkor a Hitkr. 26. §-ának (10) bekezdése szerinti adatokat a pénzforgalmi szolgáltatóra vonatkozóan. II. FEJEZET AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓK ÉVES BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI 8. § Az árutőzsdei szolgáltató a Tv. elő írásait az e fejezetben foglalt eltérésekkel köteles alkalmazni. 9. § Az árutőzsdei szolgáltató a Tv. 1. számú melléklete szerinti mérlegből, a Tv. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból és a 12. § szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót, valamint a Tv. szerinti üzleti jelentést köteles készíteni. 10. § Az árutőzsdei szolgáltató számviteli politikája keretében köteles elkészíteni a Tv-ben előírtakon túlmenően a) a szolgáltatás elkülönítési szabályzatát, amelynek keretében részletesen szabályozza, hogyan különíti el nyilvántartásában az árutőzsdei szolgáltatással összefüggésben, ezen belül az általa bonyolított bizományi ügyletek miatt keletkező eszközeit, forrásait, bevételeit, költségeit és ráfordításait, valamint a bizományi ügyletek keretében birtokába került, a megbízó tulajdonát képező pénzeszközöket és attól eltérő, a mérlegen kívül kimutatott egyéb eszközöket; b) a szigorú számadású bizonylatok, nyomtatványok kezeléséről, nyilvántartásuk és elszámoltatásuk rendjéről és azok ellenőrzéséről szóló szabályzatot; c) az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésére vonatkozó szabályzatot – amennyiben az árutőzsdei szolgáltató összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésre kötelezett anyavállalatnak minősül – amelyben rendelkezni kell többek között arról, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. elő írásai vagy a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti el, továbbá azokról a témakörökről, amelyeket a Bkr. 17/A. §-a (6) bekezdésének ba)–bg) pontja tartalmaz, függetlenül attól, hogy az árutőzsdei szolgáltató a Tv. vagy a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti összevont (konszolidált) éves beszámolóját; d) a fióktelep és a központ közötti elszámolásra, illetve a fióktelepek egymás közötti elszámolására vonatkozó szabályzatot a Bkr. 3. §-a (6) bekezdésének g) pontjában foglaltak megfelelő alkalmazásával, feltéve, hogy az árutőzsdei szolgáltató külföldi vállalkozás (központ) belföldi fióktelepének vagy külföldi fiókteleppel rendelkező belföldi vállalkozásnak (központnak) minősül. 11. § (1) Az árutőzsdei szolgáltatónak belső számviteli rendjét oly módon kell kialakítania, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a Felügyelet információs igényeit. (2) Az árutőzsdei szolgáltató a megfelelő főkönyvi számlák bontásával vagy az analitikus nyilvántartások részletezésével köteles biztosítani, hogy az árutőzsdei szolgáltatásból, ezen belül a saját számlás és a bizományi ügyletből, valamint az egyéb árutőzsdei szolgáltatásból, illetve az egyéb más tevékenységekből származó eszközei és kötelezettségei, bevételei, költségei és ráfordításai elkülönítetten megállapíthatók legyenek. (3) Az árutőzsdei szolgáltatónak a pénzeszközök között elkülönítetten kell nyilvántartania az árutőzsdei szolgáltatással, ezen belül kiemelten a bizományi tevékenységgel összefüggésben birtokába került (általa kezelt), a megbízó, illetve más ügyfelek (a továb biak ban együttesen: ügyfelek) tulajdonát megtestesítő pénzeszközöket az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül ilyen címen nyilvántartott kötelezettséggel szemben. (4) Az ügyfelekkel szemben, bizományi ügyletből vagy egyéb megbízásos jogviszonyt eredményező árutőzsdei szolgáltatásból adódóan keletkezett követeléseket az egyéb rövid lejáratú követeléseken belül elkülönítetten kell nyilvántartani. (5) Az értékesítés nettó árbevételében elkülönítetten kell nyilvántartani a) az árutőzsdei szolgáltatások keretében árura kötött saját számlás azonnali adásvételi, leszállítási határidős, opciós és csere (swap) ügyletek során – a kötési ár összegében – elszámolt bevételeket, b) az árutőzsdei szolgáltatások keretében saját termelésű készletre kötött saját számlás azonnali adásvételi, leszállítási határidős, opciós és csere (swap) ügyletek során – a kötési ár összegében – elszámolt bevételeket, c) az árutőzsdei szolgáltatások keretében, árura bizományi ügylet formájában, a megbízó javára kötött azonnali adásvételi, leszállítási határidős, opciós és csere (swap) ügyletek során – a kötési ár összegében – elszámolt bevételeket, d) a bizományi ügyletek kapcsán a bizományi díj összegében elszámolt bevételeket, e) az árutőzsdei szolgáltatás keretében felszámított egyéb díjak összegében elszámolt bevételt. (6) A pénzügyi műveletek bevételein belül elkülönítetten kell nyilvántartani a) az árutőzsdei szolgáltatások keretében közraktárjegyre vagy árujegyre kötött saját számlás azonnali adásvételi, leszállítási határidős, opciós és csere (swap) ügyletek során a(z) – általános forgalmi adó nélküli – kötési ár és az értékpapír kivezetett könyv szerinti értéke közötti nyereségjellegű különbözetet, b) az árutőzsdei szolgáltatások keretében kötött saját számlás elszámolási határidős, opciós és csere (swap) ügyletek során – a záráskori piaci ár és a kötési ár különbözetében, illetve a swap-különbözet összegében – elszámolt bevételeket. (7) Az értékesítés közvetlen költségei között elkülönítetten kell nyilvántartani a) az értékesítés elszámolt közvetlen önköltségén belül az árutőzsdei szolgáltatások keretében saját termelésű készletre kötött saját számlás azonnali adásvételi, leszállítási határidős, opciós és csere (swap) ügyletek során a készlet kivezetett könyv szerinti értékében elszámolt ráfordítást, b) az eladott áruk beszerzési értékén belül az árutőzsdei szolgáltatások keretében árura kötött saját számlás azonnali adásvételi, leszállítási határidős, opciós és csere (swap) ügyletek során az áru kivezetett könyv szerinti értékében elszámolt ráfordítást, c) az eladott áruk beszerzési értékén belül az árutőzsdei szolgáltatások keretében, árura bizományi ügylet formájában, a megbízó javára kötött azonnali adásvételi, leszállítási határidős, opciós és csere (swap) ügyletek során az áru kivezetett könyv szerinti értékében elszámolt ráfordítást. (8) A pénzügyi műveletek ráfordításain belül elkülönítetten kell nyilvántartani a) az árutőzsdei szolgáltatások keretében közraktárjegyre vagy árujegyre kötött saját számlás azonnali adásvételi, leszállítási határidős, opciós és csere (swap) ügyletek során a(z) – általános forgalmi adó nélküli – kötési ár és az értékpapír kivezetett könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözetet, b) az árutőzsdei szolgáltatások keretében kötött saját számlás elszámolási határidős, opciós és csere (swap) ügyletek során – a záráskori piaci ár és a kötési ár különbözetében, illetve a swap-különbözet összegében – elszámolt ráfordításokat. (9) Az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység keretében kötött bizományi ügyletekre, valamint az annak során kezelt, ügyfél tulajdonát képező vagyontárgyakra és ügyletekre a Bkr. 9. §-ának (3)–(5) bekezdéseit, 10. §-ának (2)–(17) bekezdését, meg fele lően kell alkalmazni azzal, hogy a) az ott említett bizományi tevékenység bevétele alatt az értékesítés nettó árbevételét, értékpapír alatt a közraktárjegyet és árujegyet, továbbá a befektetési vállalkozás alatt az árutőzsdei szolgáltatót kell érteni, b) a bizományi ügylet tárgyát képező közraktárjegy és árujegy után – azonnali vagy határidős adásvétel esetében – felszámított általános forgalmi adó az egyéb rövid lejáratú követelésekkel szemben kerül elszámolásra a fizetendő általános forgalmi adó miatti kötelezettségekkel szemben, illetve az elő ze tesen felszámított általános forgalmi adó az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben kerül elszámolásra, c) az árura kötött azonnali adásvételi, leszállítási határidős, opciós és csere (swap) ügyletek során az értékpapírokra vonatkozó bizományi ügyletektől eltérően kell eljárni az (5) bekezdés c) pontja és a (7) bekezdés c) pontja szerint, és az ügyletet az adott árura vonatkozóan egy a megbízóval szembeni sajátszámlás árubeszerzési vagy eladási, egyidejűleg egy harmadik féllel szembeni sajátszámlás áru eladási vagy beszerzési ügyletként kell elszámolni – a kötési ár összegét tekintve bekerülési, illetve eladási értéknek. Az ilyen ügyletek esetében nem csak a pénzmozgással járó gazdasági eseményt kell elszámolni a főkönyvi számlákon a megbízó ügyféllel szembeni kötelezettség növekedéseként vagy csökkenéseként. (10) Az árutőzsdei szolgáltatás keretében kötött saját számlás határidős, opciós és swap ügyletekre a Tv. és a Bkr. 13–16. §-ának elő írásait meg fele lően kell alkalmazni azzal, hogy a) a Bkr. hivatkozott rendelkezéseiben említett kereskedési tevékenység bevétele alatt az értékesítés nettó árbevételét kell érteni, b) amennyiben az ügylet leszállítási ügylet és tárgya áru, vagy saját termelésű készlet, akkor azt – az (5) bekezdés a) és b) pontját, valamint a (7) bekezdés a) és b) pontját is figye lembe véve – az ügylet zárásakor jellegétől függően a Tv. áru beszerzésére, illetve áru vagy saját termelésű készlet értékesítésére vonatkozó általános szabályai szerint kell elszámolni. 12. § Az árutőzsdei szolgáltatónak az éves beszámoló kiegészítő mellékletében a Tv.-ben előírtakon túlmenően be kell mutatnia: a) az árutőzsdei szolgáltatásból származó(an) aa) eszközeit, követelések, értékpapírok, készletek, pénzeszközök, aktív időbeli elhatárolások bontásban, ezekből külön kiemelten bemutatva a bizományi és egyéb megbízásos jogviszonyt eredményező ügyletek kapcsán átmenetileg birtokába került, az ügyfelek tulajdonát képező pénzösszeget, ab) kötelezettségeit, külön kiemelten bemutatva a bizományi és egyéb megbízásos jogviszonyt eredményező ügyletekből az ügyféllel szemben fennálló tartozást, valamint a passzív időbeli elhatárolásokat, ac) bevételeit, külön kiemelve az értékesítés nettó árbevételét, azon belül a saját számlás ügyletek és a bizományi ügyletek miatti bevételeket, továbbá a pénzügyi műveletek bevételeit, azon belül a saját számlás ügyletek és a bizományi ügyletek miatti bevételeket, ad) ráfordításait külön kiemelve az értékesítés közvetlen költségeit ezen belül az értékesítés elszámolt közvetlen önköltségét és az eladott áruk beszerzési értékét ez utóbbit saját számlás és bizományi ügyletek miatti költségek bontásban, továbbá a pénzügyi műveletek ráfordítását, azon belül a saját számlás ügyletek és a bizományi ügyletek miatti ráfordításokat, ae) mérlegen kívüli függő és jövőbeni (biztos) kötelezettségeit, af) a bizományi ügyletek és egyéb megbízásos jogviszonyt eredményező ügyletek kapcsán az árutőzsdei szolgáltató birtokába került, az ügyfelek tulajdonát képező (pénzeszköztől eltérő), mérlegen kívül kimutatott eszközöket, ag) a kapott, valamint az adott (fizetett) fedezeteket, biztosítékokat, letéti összegeket tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek kapcsán; b) a Bkr. 17. §-ának 2., 4., és 8. pontjai szerinti adatokat, az árutőzsdei szolgáltató vonatkozásában, továbbá, ha az a nemzetközi számviteli standardok szerinti konszolidált beszámolót készítő anyavállalatnak minősül, akkor a Bkr. 17/A. §-ának (6) bekezdése szerinti adatokat az árutőzsdei szolgáltatóra vonatkozóan. III. FEJEZET A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐK ÉVES BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI 13. § A befektetési alapkezelő a Tv. elő írásait az e fejezetben foglalt eltérésekkel köteles alkalmazni. 14. § A befektetési alapkezelő a Tv. 1. számú melléklete szerinti mérlegből, a Tv. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból és a 17. § szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót, valamint a Tv. szerinti üzleti jelentést köteles készíteni. 15. § A befektetési alapkezelő a számviteli politikája keretében köteles elkészíteni a Tv.-ben előírtakon túlmenően a) a szolgáltatás elkülönítési szabályzatát, amelynek keretében részletesen szabályozza, hogyan különíti el nyilvántartásában a portfolió kezeléssel összefüggésben keletkező vagy közvetlenül annak céljára szolgáló eszközeit, forrásait, bevételeit, költségeit és ráfordításait, valamint annak keretében a birtokába került, az ügyfél tulajdonát képező pénzeszközöket és attól eltérő, a mérlegen kívül kimutatott, a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban nyilvántartott egyéb eszközöket, ügyleteket, az általa végzett egyéb tevékenységekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódó tételektől és ügyletektől. E tekintetben a portfoliókezelő birtokába kerül, az ügyfél tulajdonát képező pénzeszköznek minősül az is, ha a portfoliókezelés céljára az ügyfél által rendelkezésre bocsátott pénzeszköz, illetve a portfoliókezelés során az ügyfél javára befolyt pénzeszköz a letétkezelőnél a portfoliót kezelő befektetési alapkezelő nevére megnyitott, az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló letéti számlán van elhelyezve; b) a szigorú számadású bizonylatok, nyomtatványok kezeléséről, nyilvántartásuk és elszámoltatásuk rendjéről és azok ellenőrzéséről szóló szabályzatot; c) az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésére vonatkozó szabályzatot – amennyiben a befektetési alapkezelő összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésre kötelezett anyavállalatnak minősül – amelyben rendelkezni kell többek arról, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. elő írásai vagy a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti el, továbbá azokról a témakörökről, amelyeket a Bkr. 17/A. §-a (6) bekezdésének ba)–bg) pontja tartalmaz, függetlenül attól, hogy a befektetési alapkezelő a Tv. vagy a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti összevont (konszolidált) éves beszámolóját; d) a fióktelep és a központ közötti elszámolásra, illetve a fióktelepek egymás közötti elszámolására vonatkozó szabályzatot a Bkr. 3. §-a (6) bekezdésének g) pontjában foglaltak megfelelő alkalmazásával, feltéve, hogy a befektetési alapkezelő külföldi vállalkozás (központ) belföldi fióktelepének vagy külföldi fiókteleppel rendelkező belföldi vállalkozásnak (központnak) minősül. 16. § (1) A befektetési alapkezelőnek a belső számviteli rendjét oly módon kell kialakítania, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a Felügyelet információs igényeit. (2) A befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alapok vagyonát és az abban bekövetkező változásokat a befektetési alap számviteli nyilvántartásában vezeti, az saját számviteli nyilvántartásaiban és beszámolójában nem szerepel. (3) A befektetési alapkezelő az általa végzett portfoliókezelés során kezelt, az ügyfelek vagyonát képező eszközöket, kötelezettségeket és ügyleteket a saját tulajdonát képező eszközöktől és forrásoktól elkülönítetten köteles nyilvántartani a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban, az saját főkönyvi számláin, mérlegében és eredménykimutatásában nem szerepelhet. (4) A befektetési alapkezelő a megfelelő főkönyvi számlák bontásával vagy az analitikus nyilvántartások részletezésével köteles biztosítani, hogy a portfoliókezelésből származó eszközei és kötelezettségei, bevételei, költségei és ráfordításai elkülönítetten megállapíthatók legyenek. (5) A befektetési alapkezelőnek a pénzeszközök között elkülönítetten kell nyilvántartania a portfoliókezeléssel összefüggésben birtokába került (általa kezelt), ügyfelek tulajdonát megtestesítő pénzeszközöket az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül ilyen címen nyilvántartott kötelezettséggel szemben. (6) Ha a portfoliókezelés során az ügyfél pénzeszközei átmenetileg sem kerülnek a portfoliókezelést végző befektetési alap pénzeszközei közé, hanem a letétkezelőnél közvetlenül az ügyfél nevére megnyitott letéti számlán vannak elhelyezve, akkor azok állományáról és az abban bekövetkező változásokról a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell nyilvántartást vezetni, az ügyfél tulajdonát képező, pénzeszköztől eltérő eszközben, ügyletekben meglévő, kezelt eszközökhöz, mérlegen kívüli tételekhez hasonlóan. Ilyen esetben ezen pénzeszközökkel szemben nem lehet mérlegbeli kötelezettséget kimutatni a befektetési alapkezelő könyvviteli nyilvántartásaiban és mérlegében. (7) Az ügyfelekkel szemben a portfoliókezelésből adódóan keletkezett követeléseket az egyéb rövid lejáratú követeléseken belül elkülönítetten kell nyilvántartani. (8) Az értékesítés nettó árbevételében elkülönítetten kell nyilvántartani a) a portfoliókezelésért az ügyfélnek felszámított portfoliókezelési és egyéb díjakat, illetve az ügyfélre áthárított, továbbszámlázott költségeket, igénybevett szolgáltatásokat, b) a befektetési alapkezelésért az alapnak felszámított alapkezelői és egyéb díjak összegét, illetve az alapra áthárított, továbbszámlázott költségeket, igénybevett szolgáltatásokat. (9) A portfoliókezelési tevékenységre és az annak keretében kötött bizományi ügyletekre, valamint az annak során kezelt, ügyfél tulajdonát képező vagyontárgyakra és ügyletekre a Bkr. 9. §-ának (3)–(5) bekezdéseit, 10. §-ának (2)–(17) bekezdését, meg fele lően kell alkalmazni, azzal, hogy az ott említett bizományi tevékenység bevétele alatt az értékesítés nettó árbevételét, továbbá a befektetési vállalkozás alatt a befektetési alapkezelőt kell érteni. (10) A mérlegen kívüli függő kötelezettségek között – a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban – nyilvántartott, tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret, a tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó garancia (tőke-, illetve hozamgarancia) miatt keletkező mérlegen kívüli kötelezettségek összegét a mérleg fordulónapján értékelni kell és alkalmazni kell arra a Tv. 41. §-ának (1) bekezdése szerinti céltartalék képzésére vonatkozó szabályokat. (11) A (10) bekezdés szerinti céltartalékképzés során figye lembe kell venni többek között, hogy a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret, valamint a tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó garancia a) megszűnése mérlegbeli eszköztétel keletkezését nem vonja maga után, azonban veszteségjellegű fizetési kötelezettséget eredményezhet, ezért a kifizetés összegében várható veszteség határozza meg alapvetően a mérlegen kívüli kötelezettség minősítését és értékelését; b) amennyiben az harmadik fél általi garanciavállalással (kötelezettségvállalással) fedezett, akkor annak veszteségmérséklő hatását is mérlegelni kell. E tekintetben a harmadik fél fizetőképességét is meg kell vizsgálni; c) értékelésekor, annak kockázatát az ígérettel érintett, kezelt portfolió részét képező befektetési eszközökből eredő kockázatok alapján kell meghatározni; d) esetében a veszteségjellegű jövőbeni kifizetési kötelezettség felmérésekor alapvetően a kötelezettségvállalás értékének – a kötelezettségvállalás jellegétől függően – a kezelt portfolió értékelés időpontjában érvényes piaci értékét meghaladó összegéből kell kiindulni, fedezet-jellegű veszteségmérséklő tényezőként figye lembe véve a tőke, illetve hozamgarancia tekintetében a harmadik fél (bank) által vállalt garanciát. 17. § A befektetési alapkezelőnek az éves beszámoló kiegészítő mellékletében a Tv.-ben előírtakon túlmenően be kell mutatnia: a) a portfoliókezelésből adódó(an), vagy közvetlenül annak céljára szolgáló aa) eszközeit, ezekből külön kiemelten bemutatva a követeléseket, valamint a megbízásos jogviszonyból eredően birtokába került, az ügyfelek tulajdonát képező pénzösszeget, ab) kötelezettségeit, külön kiemelten bemutatva a megbízásos jogviszonyból eredően az ügyféllel szemben fennálló tartozást, ac) céltartalékait, külön kiemelve a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret, a tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó garancia (tőke-, illetve hozamgarancia) miatt keletkező függő kötelezettségek után képzett céltartalék összegét, ad) bevételeit, külön kiemelve az értékesítés nettó árbevételét és az abban elszámolt befektetési alapkezelési díjbevételeket, valamint portfoliókezelési díjbevételeket ez utóbbiakat részletezve pénztárak (nyugdíjpénztárak, egészség- és önsegélyező pénztárak), biztosítók részére végzett vagyonkezelés, portfoliókezelés, valamint egyéb portfoliókezelés bevételeire, ae) költségeit, ráfordításait, külön kiemelve a portfoliókezeléssel összefüggésben az ügyfélre áthárított, továbbszámlázott költségeket, af) mérlegen kívüli függő és jövőbeni (biztos) kötelezettségeit, külön kiemelve abból a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret, a tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó garancia (tőke-, illetve hozamgarancia) miatt keletkező mérlegen kívüli kötelezettségek összegét, ag) a portfoliókezelés során, a megbízásos jogviszonyból eredően, a befektetés alapkezelő birtokába került, az ügyfelek tulajdonát képező (pénzeszköztől eltérő), mérlegen kívül kimutatott eszközök, és ügyletek értékét (névértékét és nyilvántartási értékét, piaci értékét), azok fajtái szerinti részletezésben, az értékpapírok esetében bemutatva az elszámolóházban, illetve más helyen őrzött és az értékpapírszámlán kezelt dematerializált értékpapírok állományát, ah) a kapott, valamint az adott (fizetett) fedezeteket, biztosítékokat, letéti összegeket tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek kapcsán; b) a Bkr. 17. §-ának 4., 11., 23. pontjai szerinti adatokat a befektetési alapkezelő vonatkozásában, továbbá a Bkr. 17. §-ának 2. pontja szerinti adatokat az ügyfél javára portfoliókezelési tevékenység keretében kötött ügyletek vonatkozásában, valamint, ha a befektetési alapkezelő a nemzetközi számviteli standardok szerinti konszolidált beszámolót készítő anyavállalatnak minősül, akkor a Bkr. 17/A. §-ának (6) bekezdése szerinti adatokat a befektetési szolgáltatóra vonatkozóan; c) az általa kezelt befektetési alapok megnevezését, azok típusait és az alapok vagyonának nettó eszközértékét. JOGHARMONIZÁCIÓS ZÁRADÉK 18. § E rendelet a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja: Az Európai Parlament és a Tanács 2007. november 13-i 2007/64/EK irányelve a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (15. cikk). IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatályba léptető és átmeneti rendelkezés 19. § (1) E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2010. évben induló üzleti évéről készített éves beszámolóra kell alkalmazni. (2) E rendelet elő írásai a 2009. évben induló üzleti évről készített éves beszámolóra is alkalmazhatók. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök