2014. LXXVII. törvény az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről.

2014. LXXVII. törvény az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről. 1. A törvény hatálya 1. § (1) E  törvény hatálya az olyan, 2004. május 1. és a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2014. évi XXXVIII. törvény) hatálybalépése között kötött, a) 2015. február 1-jén még meg nem szűnt, a  pénzügyi intézmény és a  fogyasztó között létrejött hitel- és kölcsönszerződésre, pénzügyi lízingszerződésre (a továbbiakban együtt: fogyasztói kölcsönszerződés) és b) az  e  törvény hatálybalépésekor még fennálló, a  pénzügyi intézmény által már felmondott fogyasztói kölcsönszerződésből eredő, a pénzügyi intézmény vagy a vele összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó pénzügyi intézmény által késedelmes követelésként még nyilvántartott tartozásra terjed ki, amely kapcsán a pénzügyi intézményt – a 2014. évi XXXVIII. törvény és a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: elszámolási törvény) alapján – elszámolási kötelezettség terheli. (2) E törvény hatálya nem terjed ki: a) a hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó és b) az állami kamattámogatással nyújtott forintalapú lakáscélú fogyasztói kölcsönszerződésre. 2. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E törvény alkalmazásában: a) árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződés: a  devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a  lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a  továbbiakban: árfolyamgát törvény) 1.  § (1)  bekezdés 1.  pontjában meghatározott devizakölcsön alapjául szolgáló fogyasztói kölcsönszerződés; b) BUBOR: budapesti bankközi kamatláb; c) devizaalapú kölcsönszerződés: devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés; A törvényt az Országgyűlés a 2014. november 25-i ülésnapján fogadta el. d) devizakölcsön-szerződés: devizaalapúnak nem minősülő deviza hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés; e) eredeti kamatfelár: ea) ha az  eredeti induló kamat referencia-kamatlábhoz kötött, akkor a  szerződés első törlesztőrészletének esedékességekor érvényes kamatfelár, vagy ha a  pénzügyi intézmény a szerződés előre meghatározott időszakára kamatfelár-kedvezményt adott, akkor a kedvezményes időszak lejártát követően elsőként a szerződés részévé vált kamatfelár, eb) ha az  eredeti induló kamat nem referencia-kamatlábhoz kötött, akkor az  eredeti induló kamat és a  kölcsönösszeg folyósításának hónapjában az  adott devizára érvényes három hónapos londoni bankközi kamatláb számtani átlagának különbsége; f ) eredeti induló kamat: fa) az fb) pont kivételével a szerződés első törlesztőrészletének esedékességekor érvényes kamat, fb) ha a  pénzügyi intézmény a  szerződés előre meghatározott időszakára kamatkedvezményt adott, akkor a kedvezményes időszak lejártát követően elsőként a szerződés részévé vált kamat; g) eredeti induló kezelési költség: a  szerződésben meghatározott, illetve a  kedvezményes időszak lejártát követően a szerződés részévé vált kezelési költség; h) eredetileg számítható kamat, kamatfelár: az  eredeti induló kamat (referencia-kamatlábhoz kötött szerződés esetén kamatfelár) és a 2014. július 19. napján az adott fogyasztói kölcsönszerződésben alkalmazott ügyleti kamat (referencia-kamatlábhoz kötött szerződés esetén kamatfelár) közül az alacsonyabb kamat, kamatfelár; i) fogyasztó: a  hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdés 28. pontjában meghatározott fogyasztó; j) fordulónap: az elszámolási törvény 6. § (5) bekezdése alapján megállapított időpont; k) forintalapú kölcsönszerződés: forintban folyósított, nyilvántartott, és kizárólag forintban törleszthető hitel vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés; l) ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing: olyan pénzügyi lízingszerződés, amelyben a  felek által okiratban rögzített cél ingatlan tulajdonjogának harmadik személy eladótól történő, lízingbevevő általi megszerzése; m) jelzálogkölcsön-szerződés: a  Hpt. 6.  § (1)  bekezdés 50.  pontjában meghatározott jelzáloghitel nyújtására irányuló szerződés; n) lakáscélú jelzálogkölcsön-szerződés: a  fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 3. § 22. pontjában meghatározott jelzáloghitel nyújtására irányuló szerződés; o) pénzügyi intézmény: a Hpt. 7. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi intézmény; p) pénzügyi lízingszerződés: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 89. pontjában foglalt feltételeknek megfelelő szerződés. (2) E törvény alkalmazásában a) törlesztőrészleten a lízingdíjat, b) tartozáson a  pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló tartozást (ideértve különösen a  finanszírozási összeget és maradványértéket), is érteni kell. (3) E  törvényben a  fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésre meghatározott szabályokat az  ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésre is alkalmazni kell. 3. A fogyasztói kölcsönszerződések módosulásának közös szabályai 3. § (1) A fogyasztói kölcsönszerződés az e törvényben meghatározottak szerint a törvény erejénél fogva módosul. (2) A  pénzügyi intézmény köteles a  fogyasztói kölcsönszerződés és az  ahhoz kapcsolódó biztosítéki szerződés, jelzálogszerződés, önálló zálogjogi szerződés (a  továbbiakban e  § alkalmazásában együtt: jelzálogszerződés) e törvény szerint módosuló rendelkezéseinek szövegét elkészíteni. (3) A szerződés módosulásának napja a) – a  b) és c)  pontban foglalt kivétellel – a  fogyasztói kölcsönszerződés módosuló rendelkezései szövegének a fogyasztó által történő kézhezvételét követő nap, b) deviza vagy a  devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés esetén – ha a  fogyasztó nem él a  12.  § (1)  bekezdésében meghatározott lehetőséggel – a  fogyasztói kölcsönszerződés módosuló rendelkezései szövegének a fogyasztó által történő kézhezvételét követő harmincegyedik nap, c) deviza vagy a  devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés esetén – ha a  pénzügyi intézmény arról értesíti a fogyasztót, hogy nem felel meg a 12. § (3) bekezdésében foglalt feltételek egyikének sem – a 12. § (4) bekezdésében meghatározott értesítés kézhezvételét követő nap. (4) A szerződés módosulásának hatálya a fordulónapra visszamenően áll be. (5) A  fogyasztói kölcsönszerződés biztosítására szolgáló zálogjog és kezesség fennmarad, a  szerződés e  törvényben foglalt módosulásához a  kezes, ideértve az  állami kezest is, és – ha a  fogyasztói kölcsönszerződés kötelezettje és a zálogkötelezett eltérő személy – a zálogkötelezett hozzájárulása nem szükséges, de e módosulás folytán helyzetük nem válhat terhesebbé. (6) Ha az  e  törvény szerint módosuló fogyasztói kölcsönszerződés refinanszírozására a  jelzálog-hitelintézetről és a  jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény szerint önálló zálogjog adásvételével vagy refinanszírozási jelzáloghitel nyújtásával került sor, akkor – a  fogyasztói kölcsönszerződés e  törvény szerint módosult feltételeinek megfelelően, e  törvény erejénél fogva – módosul a  refinanszírozásra vonatkozó jogviszony is. A  refinanszírozás forintösszege a 10. § alapján forintra átváltott tartozás összegéhez igazodik. A refinanszírozás szerződéses feltételei a  pénzügyi intézmény által a  jelzálog-hitelintézet részére erről küldött írásbeli értesítés alapján, a  fordulónapra visszamenő hatállyal módosulnak. 4. § (1) A  módosult fogyasztói kölcsönszerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a  korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes. (2) A  fogyasztói kölcsönszerződés e  törvény szerinti módosulása, illetve a  15.  § (1)  bekezdésében meghatározott tartozás e törvény szerinti forintra váltása nem akadályozza azt, hogy az okiratot készítő közjegyző a) a fogyasztói kölcsönszerződésről szóló közjegyzői okiratot, b) a  magánokiratba foglalt fogyasztói kölcsönszerződés alapján a  fogyasztó által tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tartalmazó közjegyzői okiratot, vagy c) a fogyasztói kölcsönszerződéssel összefüggésben bármilyen jelzálogjoggal biztosított követelést tartalmazó közjegyzői okiratot végrehajtási záradékkal lássa el. A közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátása csak a módosult fogyasztói kölcsönszerződésnek és a 15. § (1) bekezdés alapján forintra átváltott tartozásnak megfelelően kérhető. (3) A zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítése esetén a kielégítési jog csak az e törvény szerint módosuló fogyasztói kölcsönszerződés, illetve a 15. § (1) bekezdés alapján forintra átváltott tartozás erejéig gyakorolható. (4) Ha a  végrehajtható okirat kiállítása még nem történt meg, akkor a  végrehajtást kérő az  elszámolási törvény 41.  § (9)  bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének teljesítésével egyidejűleg jelenti be követelésének e  törvény szerinti módosulását. (5) A  15.  § (1)  bekezdésében meghatározott tartozás tekintetében már jogerős záradékkal ellátott közokirat alapján folyamatban lévő bírósági végrehajtás során a végrehajtást kérő az elszámolási törvény 41. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének teljesítésével egyidejűleg jelenti be a tartozás e törvény szerinti módosulását. (6) Az e törvény alapján módosult fogyasztói kölcsönszerződést az eredeti fogyasztói kölcsönszerződés biztosítékaként bejegyzett jelzálogjog változatlanul biztosítja, az  ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog módosítása a tartozás pénznemének változása esetén sem szükséges. (7) Ha a  fogyasztói kölcsönszerződés fedezetéül alapított, ingatlant terhelő jelzálogjog devizaneme eltér az e törvény erejénél fogva módosult tartalmú fogyasztói kölcsönszerződés devizanemétől, akkor a  bejegyzett jelzálogjog összegének forintban meghatározandó összege megállapítása során a  10.  §-ban meghatározott árfolyam alkalmazandó. 5. § (1) A pénzügyi intézmény a fogyasztói kölcsönszerződés módosuló rendelkezéseinek szövegét – az elszámolási törvény szerinti elszámolás közlésével együtt, az  elszámolási törvény 16.  § (1)  bekezdésében meghatározott címre – küldi meg tértivevényes levélben. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakhoz mellékelni kell a) a szerződésmódosulás lényegi elemeiről készített, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) elnökének rendeletében meghatározott összefoglalót, b) a fordulónaptól hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészleteket tartalmazó törlesztési táblázatot, c) a 13. §-ban foglalt felmondási jogra vonatkozó figyelemfelhívást, d) a 12. §-ban foglalt kezdeményezés lehetőségére vonatkozó figyelemfelhívást és ehhez da) a  jövedelemarányos törlesztőrészlet és a  hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló jogszabály szerinti jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (a  továbbiakban: JTM) számításához szükséges, a fogyasztó részéről csatolandó iratok jegyzékét, db) a  12.  § (3)  bekezdés c) és d)  pontjában foglalt feltételek fennállására történő figyelemfelhívást, valamint dc) az  árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződések esetén a  12.  § (3)  bekezdésében meghatározott írásos nyilatkozat megtételére vonatkozó figyelemfelhívást. 6. § (1) A  fogyasztónak az  e  törvény szerinti szerződésmódosulás alapján fizetendő törlesztőrészletet első alkalommal az  elszámolási törvény 13.  § (1) és (2)  bekezdésében meghatározott, az  elszámolás megküldésére nyitva álló határidő utolsó napját követő hónapban kell teljesítenie. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott időpontig fizetett és a  fordulónaptól fizetendő törlesztőrészletek közötti különbség összegének számára ismertté válását követően a pénzügyi intézmény a) ha a fogyasztó fizetési számlájának számát ismeri, a különbözet összegét haladéktalanul átutalja a fogyasztó fizetési számlájára, és a  törlesztőrészlet-változásról szóló soron következő értesítésben erről a  fogyasztót tájékoztatja, b) ha a  fogyasztó fizetési számlájának számát nem ismeri, akkor a  fogyasztót haladéktalanul tájékoztatja arról, hogy fizetési számlája számának bejelentését követően a  különbözet összegét fizetési számlájára átutalja, és arról, hogy ilyen bejelentés hiányában a különbözetet a fogyasztó a pénzügyi intézménynél készpénzben veheti fel. 7. § (1) Az e törvény szerint módosuló fogyasztói kölcsönszerződések esetén a kamatperiódusok – referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén a  kamatfelár-periódusok – időtartama, ha a  fordulónaptól számított hátralévő futamidő meghaladja a) a 16 évet, akkor öt év, b) a 9 évet, de legfeljebb 16 év, akkor négy év, c) a 3 évet, de legfeljebb 9 év, akkor három év. (2) Az  e  § hatálybalépését követő első új kamatperiódus, kamatfelár-periódus kezdőnapja a  2015. május 1. és 2016. április 30. közötti időtartamban az  eredeti fogyasztói kölcsönszerződésben meghatározott ügyleti év fordulónapjának hónapjával és naptári napjával megegyező hónap, nap. (3) Ha a  kamatperiódus, kamatfelár-periódus kezdőnapja az  év adott hónapjában hiányzik, akkor a  kamatperiódus, kamatfelár-periódus kezdőnapja a hónap utolsó napja. (4) Az  utolsó kamatperiódus, kamatfelár-periódus időtartama az  (1)  bekezdésben meghatározott időtartamnál rövidebb is lehet. 8. § (1) Az  e  törvény szerint módosuló fogyasztói kölcsönszerződés fordulónapot követő módosítására – ha e  törvény eltérően nem rendelkezik – az Fhtv. rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ha az e törvény szerint módosuló fogyasztói kölcsönszerződés kamata a) a kamatperiódusok alatt rögzített kamat, akkor a kamat, b) referencia-kamatlábhoz kötött kamat, akkor a kamatfelár mértékének Fhtv. szerinti, a  fogyasztó hátrányára történő módosítására első ízben csak az  e  § hatálybalépését követő második kamatperiódus kezdőnapjával kerülhet sor. 9. § (1) Az  a  díj, jutalék és költség, amely e  § hatálybalépése előtt érvényesen került a  fogyasztói kölcsönszerződésben megállapításra, a szerződés része marad. (2) A  tételesen meghatározott díjat, jutalékot és költséget a  pénzügyi intézmény jogosult évente egy alkalommal, április 1-jei hatállyal – első alkalommal 2016. április 1. napjával –, legfeljebb a  Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével megemelni. (3) Az e törvény szerinti szerződésmódosulással összefüggésben a pénzügyi intézmény a  fogyasztóval szemben díjat, költséget, jutalékot nem számíthat fel. 4. Deviza és devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződések 10. § A deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés tekintetében jogosult pénzügyi intézmény az  elszámolási törvény szerinti elszámolási kötelezettsége teljesítésének határidejéig köteles a  deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés alapján fennálló vagy az abból eredő teljes, az elszámolási törvény alapján teljesített elszámolás alapján megállapított tartozást – ideértve a  devizában felszámított kamatot, díjat, jutalékot és költséget is – a fordulónappal az adott devizanem a) 2014. június 16. napja és 2014. november 7. napja közötti időszakban az  MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyamainak átlaga vagy b) 2014. november 7. napján az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyama közül a  fogyasztó számára kedvezőbb devizaárfolyamon forintkövetelésre átváltani (a  továbbiakban: forintra átváltás). 11. § (1) A deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés módosulásakor forintra átváltás esetén a pénzügyi intézmény csak referencia-kamatlábhoz kötött kamatot alkalmazhat. (2) Az alkalmazható referencia-kamatláb a három hónapos BUBOR. (3) A referencia-kamatláb második kamatperiódusának első napja a) ha az első új kamatfelárperiódus kezdete 2015. május 1. napja és 2015. augusztus 1. napja közé esik, ez a nap, b) minden más esetben a  2015. április 30-át követő azon hónap azon napja, amely az  első új kamatfelár periódus kezdő napjából háromhónapos visszaszámítással határozható meg. (4) A kamatfelár az eredeti kamatfelár, azzal, hogy a) nem lehet kevesebb, mint 1 százalék, és b) nem haladhatja meg ba) lakáscélú fogyasztói jelzálog kölcsönszerződés esetén a 4,5 százalékot vagy bb) nem lakás célú fogyasztói jelzálog kölcsönszerződés esetén a 6,5 százalékot. (5) Ha a  fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés százalékban meghatározott eredeti induló kezelési költséget is tartalmaz, a  (4)  bekezdés b)  pontjában meghatározott kamatfelárak mértékét az  eredeti induló kezelési költség százalékpontjával csökkentett mértékben kell figyelembe venni. (6) Az  e  törvény szerinti szerződésmódosulással megállapított induló kamat nem haladhatja meg az  eredetileg számítható kamatot, kivéve, ha ez  a  kamat alacsonyabb, mint az  e  § alapján meghatározható legkisebb induló kamat. 12. § (1) A  fogyasztó a  fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés módosuló rendelkezéseinek kézhezvételét követő harminc napon belül a  pénzügyi intézménynél írásban – az  MNB elnökének rendeletében meghatározott tartalommal és formában – kezdeményezheti a  10.  §-ban meghatározott forintra átváltás és a  11.  §-ban meghatározott kamatszabályok alkalmazásának mellőzését. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott kezdeményezésre adóstársak esetén az  adóstársak együttes, egybehangzó nyilatkozatával van mód. (3) A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti lehetőséggel akkor élhet, ha a) igazolja, hogy a  várható törlesztőrészletet meghaladó összegű rendszeres jövedelme van az  MNB által hivatalos árfolyamként jegyzett devizanemben – amely jövedelem adóstársak esetében összesítve értendő –, vagy b) a  JTM alapján jogosult lenne az  adott devizaalapú kölcsönt felvenni, valamint mellékeli az  ennek igazolásához szükséges, a  pénzügyi intézmény által az  5.  § (2)  bekezdés d)  pont da)  alpontja alapján megjelölt iratokat, vagy c) a fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés hátralévő futamideje legkésőbb 2020. december 31. napján lejár, vagy d) az e  törvény alapján a  forintra átváltás esetén számítható induló kamat meghaladja a  (7) bekezdés alapján eredetileg számítható kamatot, kamatfelárat, és árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetén a  fogyasztó a  pénzügyi intézménynek írásban nyilatkozik annak tudomásulvételéről, hogy a  pénzügyi intézmény a  fordulónaptól kezdődően nem biztosítja az  általa alkalmazott törlesztési árfolyam és az  árfolyamgát törvényben meghatározott rögzített árfolyam közötti különbség forintösszegét az árfolyamgát törvény szerinti gyűjtőszámlahitelből történő folyósítással. (4) A  pénzügyi intézmény a  (3)  bekezdésben foglalt feltételek fennállását az  (1)  bekezdés szerinti kezdeményezés kézhezvételétől számított harminc napon belül bírálja el, és erről tértivevényes levélben haladéktalanul értesíti a fogyasztót. (5) Ha a  fogyasztó megfelel valamely, a  (3)  bekezdésben foglalt feltételnek, a  pénzügyi intézmény a  deviza, valamint devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés módosuló rendelkezéseit és az  5.  § (2)  bekezdés a) és b)  pontjában foglalt, a  módosuló deviza, valamint devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésre vonatkozó mellékleteket az elbírálástól számított hatvan napon belül megküldi részére. (6) Ha a  fogyasztó megfelel valamely, a  (3)  bekezdésben foglalt feltételnek, a  deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés havonta esedékessé váló törlesztőrészletének, valamint a  devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék forintban meghatározott összegének megállapítása a  fordulónaptól az  Fhtv. 21/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott devizaárfolyam alapján történik. (7) Ha a fogyasztó megfelel valamely, a  (3) bekezdésben foglalt feltételnek és az eredeti deviza, valamint devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés kamata a) kamatperiódusok alatt rögzített, a  deviza, valamint devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés fordulónaptól alkalmazható induló kamata nem haladhatja meg az eredetileg számítható kamatot; b) referencia-kamatlábhoz kötött kamat, a fordulónaptól alkalmazható induló kamatfelár nem haladhatja meg az eredetileg számítható kamatfelárat. (8) Ha a  fogyasztó nem felel meg a  (3)  bekezdésben foglalt egyik feltételnek sem, a  fogyasztói jelzálogkölcsön szerződés a 10. és 11. §-ban foglalt feltételeknek megfelelően módosul. 13. § (1) Ha a  deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés e  törvény szerint forintalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésre módosul, a fogyasztó a módosulást követő 60 napon belül a fogyasztói jelzálogkölcsönszerződést felmondhatja. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti felmondás esetén a  fogyasztónak a  felmondást követő 90 napon belül meg kell fizetnie a pénzügyi intézmény részére a felmondott szerződés alapján fennálló valamennyi tartozását. (3) Ha a  fogyasztó a  (2)  bekezdés szerinti fizetési kötelezettség teljesítése érdekében a  pénzügyi intézménnyel vagy másik pénzügyi intézménnyel új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződést köt, a) a fizetési kötelezettség teljesítésével összefüggésben a felmondással érintett pénzügyi intézmény a fogyasztó terhére semmilyen díjat, költséget, jutalékot nem számíthat fel, b) az  új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés biztosítékául szolgáló jelzálogjog – az  új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésből legfeljebb a (2) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettség teljesítésére fordított összeg erejéig – az  eredeti fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés alapján bejegyzett jelzálogjog ranghelyén áll fenn, és c) az  új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésnek nem kell megfelelnie a  jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló jogszabályban foglalt feltételeknek, ha ca) az új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés forintalapú, cb) az  új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés hitelcélja megegyezik az  eredeti fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés hitelcéljával, és cc) az új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés kölcsönösszege nem haladja meg a (2) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség összegét. (4) A  közvetítő a  (2)  bekezdés szerinti tartozás egészben vagy részben történő teljesítése érdekében nyújtott forintalapú fogyasztói kölcsönre vonatkozó pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért díjazást nem jogosult érvényesíteni megbízójával szemben. 5. A forintalapú fogyasztói kölcsönszerződések és a nem jelzálog fedezete mellett nyújtott deviza és devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződések 14. § A forintalapú fogyasztói kölcsönszerződés és a  nem jelzálog fedezete mellett nyújtott deviza és devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés esetében a fordulónaptól alkalmazható induló kamat, kamatfelár nem haladhatja meg az eredetileg számítható kamatot, kamatfelárat. 6. Egyes tartozások forintban meghatározott követelésre váltása 15. § (1) A  fogyasztónak a  pénzügyi intézmény által felmondott – de a  pénzügyi intézmény vagy a  vele összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó pénzügyi intézmény által késedelmes követelésként még nyilvántartott, az elszámolási törvény alapján teljesített elszámolás szerint megállapított – deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsönszerződésből eredő tartozása összegét a pénzügyi intézmény 2015. február 1. napjával a) a  2014. június 16. napja és 2014. november 7. napja közötti időszakban az  MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyamainak átlaga vagy b) a 2014. november 7. napján az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyama közül a fogyasztó számára kedvezőbb devizaárfolyamon forintban meghatározott követelésre váltja át. (2) A  pénzügyi intézmény az  (1)  bekezdésben meghatározott átváltásról és a  tartozás annak megfelelően forintban fennálló összegéről – a (3) bekezdésben meghatározott lehetőségre történő figyelemfelhívás mellett – a fogyasztót az elszámolási törvény szerinti elszámolás közlésével együtt tértivevényes levélben tájékoztatja. (3) Ha a  fogyasztó a  (2)  bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételét követő 30 napon belül a  pénzügyi intézménynél írásban kezdeményezi, a  pénzügyi intézmény köteles a  forintra átváltott követelést az (1) bekezdésben meghatározott árfolyamon az eredeti devizanemben meghatározott követelésre visszaváltani. 7. Felülvizsgálat 16. § (1) Ha a fogyasztó a) határidőben nem kapta meg az e törvény szerinti szerződésmódosulásról szóló, valamint az azzal összefüggő dokumentumokat, vagy a 15. § (2) bekezdésében foglalt tájékoztatást, vagy b) vitatja a  10.  § és 15.  § szerinti forintban kifejezett követelésre való átváltás számítását, a  kamat számítását vagy az  új törlesztőrészleteket tartalmazó törlesztési táblázatban foglalt adatok és számítások megfelelőségét, az elszámolási törvény 11. alcímében foglalt szabályok szerint – a  (2) és (3)  bekezdésben foglalt eltérésekkel – felülvizsgálatot kérhet. (2) Az  (1)  bekezdés alkalmazása során az  elszámolási törvény 18.  § (4)  bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható. (3) Az  (1)  bekezdés a)  pontjában foglalt esetben a  fogyasztó az  elszámolási törvény 18.  § (1)  bekezdésében foglalt határidőn belül fordulhat panasszal a pénzügyi intézményhez. (4) Ahol az  elszámolási törvény 11. alcíme elszámolást említ, azon az  5.  § (1) és (2)  bekezdésében, a  12.  § (5) bekezdésében és a 15. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumokat is érteni kell azzal, hogy a fogyasztó annak megállapítását is kérheti, hogy azokat a pénzügyi intézménynek e törvény szerint meg kellett volna küldenie. 8. Kézbesítési szabályok 17. § Ha e  törvény tértivevényes levélben történő értesítést ír elő, akkor a  kézhezvétel napja az  elszámolási törvény szerinti kézbesítési szabályok alapján megállapítható nap azzal az  eltéréssel, hogy ha „cím nem azonosítható”, „címzett ismeretlen”, „elköltözött”, „kézbesítés akadályozott” vagy „bejelentve: meghalt” jelzéssel érkezik vissza, a visszakézbesítés napja. 9. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésével érintett fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó eltérő szabályok 18. § (1) A  fogyasztói kölcsönszerződésre vonatkozó e  törvényben meghatározott szabályokat, valamint az  árfolyamgát törvénynek a devizakölcsön törlesztési árfolyamának rögzítésére és a gyűjtőszámla hitelkeret-szerződésre, valamint a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályait az ezen alcím szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az  árfolyamgáttal és az  e  törvény alapján a  forintra átváltással egyaránt érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetében a 2015. február hónapban esedékes törlesztőrészlettől kezdve az árfolyamgát törvényben meghatározott, a  rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapban esedékes törlesztőrészletig, a  törlesztőrészlet – az  e  törvény alapján számítható kamatváltozásból eredő törlesztőrészletnövekedés kivételével – nem haladhatja meg a 2015. januárjában esedékes törlesztőrészletet. (3) Az  árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetében, ha az  elszámolási törvény 12.  §-ában meghatározott elszámolást követően forintban kifejezett gyűjtőszámlahitel-tartozás marad fenn, a  gyűjtőszámla hitelkeret-szerződésekre és a  gyűjtőszámlahitelre az  e  törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a  fordulónaptól a  gyűjtőszámlahitel – az  árfolyamgát törvényben meghatározott, a gyűjtőszámlahitel terhére felszámolható kamat kivételével – nem növekedhet. (4) A pénzügyi intézménynek a (2) bekezdésben meghatározott fogyasztói kölcsönszerződés esetében a fordulónaptól hátralévő futamidőt úgy kell megállapítania, hogy az árfolyamgát törvényben meghatározott, a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapot követően esedékes törlesztőrészletek nem haladhatják meg az  árfolyamgát törvényben meghatározott, a  rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapban esedékes törlesztőrészlet 115 százalékát, vagy ha ez a mérték nem biztosítható, akkor a fogyasztó számára legkedvezőbb mértékű törlesztőrészletet. (5) A  (4)  bekezdésben meghatározott futamidő-számítás részletes szabályait a  pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletben határozza meg. (6) A  fogyasztó a  (2)  bekezdésben meghatározott fogyasztói kölcsönszerződések esetében – az  árfolyamgát törvényben meghatározott rögzített árfolyam alkalmazási időszak kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapig  – bármikor kezdeményezheti a  fogyasztói kölcsönszerződés olyan módosítását, amely alapján a  (2)  bekezdésben meghatározott időszak alatt is az  ott meghatározott törlesztőrészletnél magasabb törlesztőrészletet fizet. A  felek a  kezdeményezés kézhezvételét követő harminc nap utáni első törlesztőrészlet esedékességétől a szerződést a kezdeményezésnek megfelelően módosítják. 10. Záró rendelkezések 19. § (1) Felhatalmazást kap az  MNB elnöke, hogy a  Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4.  § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva rendeletben állapítsa meg a) a szerződésmódosulás lényegi elemeiről szóló összefoglaló és b) a 12. § (1) bekezdésében meghatározott kezdeményezés tartalmi és formai követelményeit. (2) Felhatalmazást kap a  pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 18. § (4) bekezdésében meghatározott futamidő-számítás részletes szabályait. 20. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 3. §, a 4. § (1) bekezdése, az 5–14. §, a 18. § (4) és (5) bekezdése, a 21. § (2) bekezdése és a 22. § 2015. február 1-jén lép hatályba. 21. § (1) 2015. január 1-jét követően – az  e  törvény szerinti szerződésmódosulás alapján fizetendő törlesztőrészlet első alkalommal történő teljesítéséig is – a  pénzügyi intézmény a  deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsönszerződés esedékes törlesztőrészletének, valamint a  devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék forintban meghatározott összegének megállapítása során a a) 2014. június 16. napja és 2014. november 7. napja közötti időszakban az  MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyamainak átlaga vagy b) 2014. november 7. napján az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyama közül a fogyasztó számára kedvezőbb árfolyamot alkalmazza. (2) Ha a  fogyasztó megfelel valamelyik, a  12.  § (3)  bekezdésében foglalt feltételnek, akkor az  (1)  bekezdésben meghatározott árfolyam és a  módosult szerződés szerint alkalmazható árfolyam eltéréséből eredő különbséget a pénzügyi intézmény a fogyasztóval legkésőbb a szerződés módosulásától számított 30 napon belül, a legközelebb esedékes törlesztőrészlet terhére vagy javára számolja el. (3) A  forintalapúra módosult deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződések esetében a  pénzügyi intézmény az e  törvény és az elszámolási törvény szerinti elszámolásokat az ügyféllel szemben 2015. február 1-jei nappal teljesíti azzal, hogy az  elszámolások hatásait az  ügyfélre vonatkozó belső nyilvántartásaiban, valamint a számviteli nyilvántartásaiban 2015. március 31-ig vezeti át, illetve rögzíti. (4) A pénzügyi intézmény 2015. január 1. napja és az elszámolási törvény 13. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, az  elszámolás megküldésére nyitva álló határidő utolsó napja között a  fogyasztási kölcsönszerződésekkel kapcsolatos, a  Hpt. és az  Fhtv. szerint teljesítendő tájékoztatási kötelezettségét az  elszámolási törvény szerinti elszámolással együtt teljesíti. (5) Az  árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződések esetében az  árfolyamgát törvény szerinti gyűjtőszámlahitelből történő folyósításkor 2015. januárjában az  (1)  bekezdésben meghatározott árfolyamot kell a pénzügyi intézmény által alkalmazott törlesztési árfolyamnak tekinteni. 22. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a  hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/C. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki: (Tárgyánál fogva díjmentes:) „q) az  egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a  kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: 2014. évi LXXVII. törvény) 13. § (3) bekezdése szerinti új fogyasztói kölcsönszerződést biztosító jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, illetve a  2014. évi LXXVII. törvény 13. § (1) bekezdése alapján felmondott fogyasztói jelzálogkölcsön szerződést biztosító jelzálogjog törlése.” 23. § Az árfolyamgát törvény a következő 18/A. §-sal egészül ki: „18/A.  § Gyűjtőszámlahitelre vonatkozó új hitelkeretszerződés az  egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a  kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény hatálybalépésének napját követően nem kezdeményezhető.” Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke