29/1974. (VII. 10.) MT rendelet által kihirdetett, a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Mongol Népköztársaság Kormánya között az 1972. december hó 20

29/1974. (VII. 10.) MT rendelet által kihirdetett, a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Mongol Népköztársaság Kormánya között az 1972. december hó 20. napján Budapesten aláírt egészségügyi együttműködési egyezmény megszüntetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság és Mongólia között a szociális biztonságról szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. 3. § Az Egyezmény hiteles magyar és angol nyelvű szövege a következő: „EGYEZMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS MONGÓLIA KÖZÖTT A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGRÓL A Magyar Köztársaság és Mongólia (a továbbiakban: Szerződő Felek) azon kívánságuktól vezérelve, hogy rendezzék és szabályozzák kapcsolataikat a szociális biztonság területén, az alábbiakban állapodtak meg: I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Cikk Fogalom meghatározások (1) A jelen Egyezmény alkalmazásában a használt fogalmak jelentése a következő: 1. „állampolgár” a Magyar Köztársaság vonatkozásában az állampolgárságról szóló jogszabályok értelmében a Magyar Köztársaság állampolgárainak tekintendő természetes személyek; Mongólia vonatkozásában az állampolgárságról szóló jogszabályok értelmében Mongólia állampolgárainak tekintendő természetes személyek; 2. „felségterület” a Magyar Köztársaság vonatkozásában a Magyar Köztársaság felségterülete; Mongólia vonatkozásában Mongólia felségterülete; 3. „jogszabályok” A szociális biztonságnak a jelen egyezmény tárgyi hatálya (2. cikk) alá tartozó ágazataira és rendszereire vonatkozó törvények, rendeletek és más általánosan kötelező érvényű előírások; A törvényt az Országgyűlés a 2011. szeptember 12-i ülésnapján fogadta el. 4. „illetékes hatóság” A 2. cikkben megjelölt jogszabályok által szabályozott ágazatokért és rendszerekért felelős miniszterek, minisztériumok vagy megfelelő hatóságok; 5. „teherviselő” az az intézmény vagy az a hatóság, amelynek feladata a jelen egyezmény tárgyi hatálya (2. cikk) alá tartozó jogszabályok végrehajtása; 6. „összekötő szervek” azok a szervek, amelyeket az illetékes hatóságok bíznak meg a kölcsönös kapcsolatok fenntartására az Egyezmény végrehajtása érdekében; 7. „lakóhely” az a hely, ahol az illető személy állandó jelleggel tartózkodik, e Szerződő Fél jogszabályai szerint; 8. „tartózkodás helye” az a hely, ahol az illető személy ideiglenes jelleggel tartózkodik, amely esetben a tartózkodás időtartama rendszerint kapcsolódik az előzetesen meghatározott tartózkodási célkitűzés megvalósulásához; 9. „biztosítási idők” a járulékfizetési és ezekkel azonos megítélés alá eső olyan idők, amelyek a Szerződő Felek jogszabályai szerint annak minősülnek; 10. „ellátás” az alkalmazandó jogszabályok szerinti nyugdíj és más pénzbeli ellátás, továbbá ezek valamennyi pótléka, kiegészítése, emelése és korrekciója. (2) Az Egyezményben használt más fogalmak és kifejezések jelentése az, amelyet azoknak a Szerződő Felek jogszabályai tulajdonítanak. 2. Cikk Tárgyi hatály (1) Jelen Egyezmény 1. A Magyar Köztársaság tekintetében kiterjed: a) a társadalombiztosítási járulékok fizetésére vonatkozó jogszabályokra, b) a társadalombiztosítási nyugdíjakról szóló jogszabályokra, 2. Mongólia jogszabályai tekintetében kiterjed: a) a társadalombiztosítási járulékok fizetésére vonatkozó jogszabályokra, b) a társadalombiztosítási nyugdíjakról szóló jogszabályokra, (2) Amennyiben jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, az (1) bekezdésben említett jogszabályok nem foglalják magukban a valamely Szerződő Fél és egy harmadik ország által a szociális biztonságról megkötött egyezményeket vagy más nemzetközi megállapodásokat, illetve azokat a jogszabályokat, amelyeket ezek hatályba léptetése céljából hoznak létre. (3) Az Egyezmény mindazokra a jogszabályokra is vonatkozik, amelyek összefoglalják, módosítják vagy kiegészítik az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályokat. (4) Az Egyezmény hatálya kiterjed az egyik Szerződő Fél azon jogszabályaira is, amelyek a szociális biztonság új rendszereit vagy ágait határozzák meg, feltéve, hogy ezekről a Szerződő Fél illetékes hatósága írásban tájékoztatja a másik Szerződő Fél illetékes hatóságát. Ha a másik Szerződő Fél illetékes hatósága az értesítés napjától számítva három hónapon belül nem fejezi ki ellenvéleményét, azt úgy kell tekinteni, hogy egyetért a jelen Egyezmény tárgyi hatályát érintő kiegészítéssel. 3. Cikk Személyi hatály A jelen Egyezmény mindazon személyekre alkalmazandó, akik korábban vagy jelenleg is valamelyik szerződő fél joghatósága alá tartoztak vagy tartoznak, valamint e személyek azon hozzátartozóira és hátramaradottaira, akik az adott szerződő fél hatályos jogszabályai szerint annak minősülnek. 4. Cikk Az egyenlő bánásmód elve Ha a jelen Egyezmény nem rendelkezik másként, az egyik Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazása során a másik Szerződő Fél állampolgárai – az egyenlő bánásmód elve alapján – az első Szerződő Fél állampolgáraival azonos elbírálás alá esnek. 5. Cikk A felségterületek azonos jogállása (1) Ha a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, a nyugdíjak, járadékok és más pénzbeli ellátások – amelyek tekintetében valamely Szerződő Fél jogszabályai szerint igényjogosultság áll fenn – nem csökkenthetők, nem módosíthatók, nem függeszthetők fel vagy nem vonhatók meg azért, mert a jogosult a másik Szerződő Fél felségterületén tartózkodik. (2) Az (1) bekezdés szerinti ellátások utalása a másik szerződő fél állampolgárainak részére a saját állampolgárokkal azonos feltételek szerint történik, abban az esetben is, ha a harmadik országban tartózkodnak. 6. Cikk Ellátások egybeesése és tények figyelembe vétele (1) Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti tény kihat valamely ellátásra, illetve jogosultságra, a másik Szerződő Félnél bekövetkező azonos tényállást az első Szerződő Fél úgy veszi figyelembe, mintha a saját területén történt volna. (2) Ugyanazon jellegű, ugyanazon kötelező biztosítási időből származó több ellátásra való igényjogosultságot a jelen Egyezmény alapján sem megszerezni, sem fenntartani nem lehet, ide nem értve az öregség, rokkantság vagy halál esetén járó ellátásokat. II. RÉSZ AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 7. Cikk Általános rendelkezés Amennyiben e Rész másként nem rendelkezik, az a személy, aki az egyik Szerződő Fél területén biztosítási kötelezettséggel járó kereső tevékenységet folytat, tekintet nélkül arra, hogy e tevékenységet milyen jogviszony keretében végzi, e tevékenysége tekintetében kizárólag ezen Szerződő Fél jogszabályai alá tartozik. Ez valamely jövedelemszerző tevékenység gyakorlása során akkor is érvényes, ha a munkavállaló lakóhelye vagy a munkáltató székhelye a másik Szerződő Fél területén található. 8. Cikk Kiküldöttekre, tengerészekre, repülőgépek hajózó személyzetére és közszolgálati jogviszonyban álló személyekre vonatkozó különleges rendelkezések (1) Ha egy személyt, aki az egyik Szerződő Félnél bejegyzett munkáltató alkalmazásában áll, munkáltatója a másik Szerződő Fél területére küld, hogy munkát végezzen a részére, az ilyen személyre továbbra is az első Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, úgy, mintha továbbra is az első Szerződő Fél területén dolgozna, feltéve, hogy a kiküldetés előrelátható időtartama nem haladja meg a 24 hónapot. (2) Az egyik Szerződő Fél területén bejegyzett, a más, illetve saját részére nemzetközi személy vagy áruforgalmat végző vállalat utazó vagy repülő személyzetére e Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni. (3) Az egyik Szerződő Fél lobogója alatt közlekedő hajón dolgozó munkavállalóra e Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni. (4) Azok a köztisztviselők, közalkalmazottak és más velük azonos elbírálás alá tartozó személyek, akiket tevékenységük végzése érdekében – családtagjaikkal együtt – az egyik Szerződő Fél hatóságai vagy intézményei a másik Szerződő Fél felségterületére küldenek, továbbra is a küldő Szerződő Fél jogszabályai szerint vannak biztosítva. 9. Cikk Diplomáciai küldöttségek és konzuli tisztségviselők A jelen Egyezmény nem érinti a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződés, illetve a konzuli kapcsolatokról Bécsben, 1963. április 24-én elfogadott egyezmény rendelkezéseit. 10. Cikk Kivételek az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések alól (1) A Szerződő Felek illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt szervek – a munkáltató és a munkavállaló közös kérelmére vagy az önálló vállalkozó kérelmére – a jelen Egyezményben nem szabályozott további kivételeket állapíthatnak meg az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó általános rendelkezés alól, azzal a feltétellel, hogy az érintett személy továbbra is valamelyik Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alatt marad, vagy hatálya alá kerül. A kivétellel kapcsolatosan figyelembe kell venni a foglalkoztatás jellegét és körülményeit. (2) A munkavállaló és munkáltatója a mentességre vonatkozó közös kérelmet, és az önálló vállalkozó a mentességre vonatkozó kérelmet azon Szerződő Fél teherviselőjéhez nyújtja be írásban, amely jogszabályainak alkalmazását kéri. 11. Cikk A biztosításra és mentességekre vonatkozó igazolások és mentességek (1) Az Egyezmény 8–10. cikkeiben említett esetekben a munkavállaló, munkáltató vagy önálló vállalkozó kérésére megállapított formanyomtatványon kell kiadni olyan, határozott időre szóló igazolást, amely jelzi, hogy az érintett személy az említett munka tekintetében a Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik: – a Magyar Köztársaságban, kiadja: az alkalmazandó jogszabályokat igazoló szerv – Mongóliában, kiadja: Társadalombiztosítási Főigazgatóság (2) A kiadott igazolást a kérelmező(k)nek küldik meg, az Egyezmény 8–9. cikkeiben említett esetekben pedig az igazolás egy példányát megküldik a másik Szerződő Fél fent említett hivatalának. III. RÉSZ ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS 12. Cikk A biztosítási idők egybeszámítása (1) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint valamely ellátásra való jogosultság megszerzése, fenntartása vagy újraéledése biztosítási idők megszerzésétől függ, akkor ezen Szerződő Fél teherviselője – ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai alapján nincsenek meg a szükséges feltételek az ellátási igényjogosultságra – figyelembe veszi a másik Szerződő Félnek a jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket is, mintha azokat az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerezték volna, feltéve, hogy azok nem ugyanazon időszakra esnek. (2) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint meghatározott ellátások nyújtása olyan foglalkozásban szerzett biztosítási idő megszerzésétől függ, amelyre külön rendszer létezik vagy az ellátásra való jogosultság meghatározott szakmában vagy foglalkozásban töltött idő függvénye, úgy ezen ellátások nyújtására a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket csak akkor lehet figyelembe venni, ha azokat a megfelelő rendszerben, ennek hiányában pedig hasonló szakmában vagy foglalkozásban szerezték. Ha a biztosítási idők egybeszámítása nem alapozza meg az igényjogosultságot az ellátás külön rendszerében, a biztosítási időket a biztosítás általános rendszerében kell egybeszámítani. (3) A beszámítandó biztosítási időknek a mértékére egyebekben a másik Szerződő Fél azon jogszabályai irányadók, amelyek szerint azokat megszerezték. (4) Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a jelen cikk (1)–(2) bekezdésének alkalmazása nélkül is fennáll az ellátásra való igényjogosultság, úgy az ellátást e Szerződő Fél teherviselője kizárólag a rá vonatkozó jogszabályok előírásai szerint figyelembe veendő biztosítási idők alapján állapítja meg. 13. Cikk A magyar részellátások megállapítása Ha az érintett személy csak a biztosítási idők egybeszámításának figyelembevételével rendelkezik a magyar jogszabályok szerinti teljes nyugdíjra való jogosultsággal, úgy a magyar teherviselő kiszámítja a nyugdíj azon összegét, amelyet viselnie kellene, ha a nyugdíj kiszámításánál mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási időket kellene figyelembe venni. Az így kiszámított nyugdíjnak azon részét folyósítja, amely a magyar jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időknek a mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időkhöz viszonyított arányának megfelel. 14. Cikk A mongol részellátások megállapítása Ha az érintett személy csak a biztosítási idők egybeszámításának figyelembevételével rendelkezik a mongol jogszabályok szerinti teljes nyugdíjra való jogosultsággal, úgy a mongol teherviselő kiszámítja a nyugdíj azon összegét, amelyet viselnie kellene, ha a nyugdíj kiszámításánál mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási időket kellene figyelembe venni. Az így kiszámított nyugdíjnak azon részét folyósítja, amely a mongol jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időknek a mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időkhöz viszonyított arányának megfelel. 15. Cikk Az ellátások kiszámításának alapja Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai az ellátás kiszámítását a jövedelemre, illetve a befizetett járulékra alapozzák, e Szerződő Fél teherviselője kizárólag a saját jogszabályai szerinti jövedelmet, illetve befizetett járulékot veszi figyelembe. 16. Cikk 1 évnél rövidebb biztosítási időszak Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási idő nem éri el a 365 napot – feltéve, hogy csak ezen biztosítási idő alapján nem áll fenn semmilyen ellátásra való igényjogosultság – ennek a Szerződő Félnek a teherviselője a 365 napnál rövidebb időszakra nem nyújt semmilyen ellátást. E biztosítási időszakokat a másik Szerződő Fél a teljesítés és az elszámolás vonatkozásában úgy veszi figyelembe, mintha azok a saját jogszabályai szerint teljesültek volna. IV. RÉSZ IGAZGATÁSI MEGÁLLAPODÁS ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK 17. Cikk Összekötő szervek (1) Az illetékes hatóságok megfelelő összekötő szerveket jelölnek ki, melyről értesítik a másik felet. (2) Az összekötő szervek elősegítik a Szerződő Felek teherviselői közötti kommunikációt, és segítik egymást az Egyezmény végrehajtásában. (3) Az összekötő szervek képviselői felváltva találkoznak a két Szerződő Félnél az Egyezmény alkalmazásával kapcsolatos kérdések megvitatása céljából. 18. Cikk Formanyomtatványok és részletes eljárások (1) Mindkét Szerződő Fél összekötő szervei közösen állapítják meg az Egyezmény végrehajtásához szükséges formanyomtatványokat és részletes eljárásokat. (2) Mindkét Szerződő Fél teherviselői vagy összekötő szervei megtagadhatják a nem a megállapított formanyomtatványon benyújtott ellátási igény vagy bármely más kérelem vagy igazolás befogadását. 19. Cikk Az ellátások kifizetése (1) A Szerződő Felek az ellátásokat közvetlenül a kedvezményezettek számára fizetik ki a belső jogszabályaiknak megfelelően. (2) A Szerződő Felek teherviselői az Egyezmény szerinti ellátásaikat igazgatási kiadásaik bármiféle levonása nélkül fizetik ki. 20. Cikk Statisztikák cseréje A Szerződő Felek összekötő szervei december 31-ével kicserélik az Egyezmény értelmében a kedvezményezetteknek juttatott kifizetésekre vonatkozó éves statisztikákat. E statisztikák tartalmazzák az Egyezmény alapján kifizetett ellátások teljes összegét és a kedvezményezettek számát ellátás-típusonként. Ezeket a statisztikákat az összekötő szervek által megállapított formában nyújtják. 21. Cikk Igazgatási együttműködés (1) Ezen Egyezmény alkalmazásában a Szerződő Felek illetékes hatóságai, valamint teherviselői egymásnak segítséget nyújtanak az ellátásra való jogosultság és azok kifizetésének ezen egyezmény alapján történő megállapításában, úgy mintha ezt a saját jogszabályaik alkalmazása során tennék. Az e cikkben nyújtott segítségnyújtás a kölcsönös költségtérítés nélkül történik. (2) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai úgy rendelkeznek, hogy a Szerződő Fél illetékes hatóságához benyújtott valamely dokumentumot részben vagy egészben mentesíteni kell az illetékek és díjak, így a konzuli és igazgatási díjak alól, ez a kivétel azon megfelelő dokumentumokra is vonatkozik, amelyeket a másik Szerződő Fél illetékes hatóságának vagy teherviselőjének nyújtanak be a jelen Egyezmény alkalmazása során. (3) A jelen Egyezmény alkalmazása során kiállítandó dokumentumok és igazolások mentesülnek a diplomáciai vagy konzuli hitelesítés alól. Az egyik Szerződő Fél illetékes hatósága vagy teherviselője által hitelesnek és pontosnak tanúsított dokumentumokat a másik Szerződő Fél illetékes hatósága is hiteles és pontos másolatként fogad el, további hitelesítés nélkül. (4) Az Egyezmény végrehajtása során a Szerződő Felek illetékes hatóságai és teherviselői közvetlenül kommunikálhatnak egymással és bármely személlyel függetlenül annak lakóhelyétől. A kommunikáció a Szerződő Felek által hivatalosan használt nyelvek valamelyikén folyhat. A Szerződő Fél illetékes hatósága vagy teherviselője kérelmet vagy dokumentumot nem utasíthat vissza kizárólag azért, mert az a másik Szerződő Fél hivatalos nyelvén íródott. 22. Cikk Orvosi információk és orvosi vizsgálatok (1) Valamely Szerződő Fél teherviselője a másik Szerződő Fél teherviselője számára – kérelmére – biztosítja az igénylő vagy a kedvezményezett rokkantságára vonatkozóan rendelkezésre álló orvosi információkat és dokumentációt. Az információkra és dokumentációra irányuló kérelem, valamint azok továbbítása a Szerződő Felek összekötő szervein keresztül történik. (2) Ha valamely Szerződő Fél teherviselője megköveteli, hogy egy, a másik Szerződő Fél területén tartózkodó igénylő vagy kedvezményezett orvosi vizsgálaton essen át, akkor az utóbbi Szerződő Fél teherviselője – az előbbi Szerződő Fél teherviselőjének kérelmére – intézkedik arról, hogy ezt a vizsgálatot a saját szabályainak megfelelően és saját költségükre elvégezzék. 23. Cikk A kérelmek azonos elbírálása (1) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra vonatkozó kérelmet a másik Szerződő Félnek egy olyan teherviselőjénél nyújtották be, amely a rá vonatkozó jogszabályok szerint jogosult a megfelelő ellátás folyósítása iránti kérelem átvételére, akkor a kérelem úgy tekintendő, mintha ezt az első teherviselőnél nyújtották volna be. Ez a rendelkezés egyéb kérelmekre, valamint nyilatkozatokra és jogorvoslatokra is megfelelően alkalmazandó. (2) Az egyik Szerződő Fél azon hatóságának vagy szervének, amelynél a kérelmet, nyilatkozatot és jogorvoslatot benyújtották, haladéktalanul továbbítania kell azt a másik Szerződő Fél illetékes hatóságához vagy szervéhez, feltüntetve rajta az átvétel időpontját. (3) Az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósítandó ellátás iránti kérelem a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósítandó ellátás iránti kérelemnek is minősül. Ez a rendelkezés nem érvényes akkor, ha a kérelmező kifejezetten kéri, hogy a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett pénzbeli ellátásra vonatkozó igényjogosultság megállapítását halasszák el. 24. Cikk A kérelem feldolgozása (1) Amennyiben az egyik Szerződő Fél teherviselője egy olyan személytől kap kérelmet, aki a másik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai értelmében teljesítette a biztosítási időszakokat, úgy ez a teherviselő az összekötő szerven keresztül megküldi a kérelmet a másik Szerződő Fél teherviselőjének, feltüntetve a kérelem kézhezvétele időpontját. A teherviselő a kérelemmel együtt továbbítja a másik Szerződő Fél teherviselőjének a következőket: a) bármely olyan, rendelkezésre álló dokumentáció, amelyre a kérelmező igényjogosultságának megállapításához a másik Szerződő Fél teherviselőjének szüksége lehet, b) formanyomtatvány, amely különösen az előbbi Szerződő Fél jogszabályai értelmében teljesített biztosítási időszakokat tünteti fel, c) továbbá – adott esetben – az ellátásra vonatkozó saját határozatának másolata, amennyiben hoztak ilyet. (2) A másik Szerződő Fél teherviselője ezt követően határoz a kérelmező igényjogosultságáról és az összekötő szerven keresztül tájékoztatja határozatáról az előbbi Szerződő Fél teherviselőjét. E határozattal együtt – szükség esetén vagy kérelemre – továbbítja az előbbi Szerződő Fél teherviselőjének a következőket: a) bármely olyan, rendelkezésre álló dokumentáció, amelyre a kérelmező igényjogosultságának megállapításához az előbbi Szerződő Fél teherviselőjének szüksége lehet, b) formanyomtatvány, amely különösen az általa alkalmazott jogszabályok értelmében teljesített biztosítási időszakokat tünteti fel. (3) Azon Szerződő Fél illetékes hatósága, amelynél az ellátások iránti kérelmet benyújtották, ellenőrzi az igénylőre és családtagjaira vonatkozó információkat. Az ellenőrizendő információk típusát a két Szerződő Fél összekötő szervei állapítják meg. 25. Cikk A végrehajtható döntések és az okiratok elismerése (1) Az egyik Szerződő Fél bíróságainak a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó határozatait, valamint teherviselőinek vagy hatóságainak a társadalombiztosítással kapcsolatos járulékokra és egyéb követelésekre vonatkozó végrehajtható okiratait a másik Szerződő Fél bíróságai, hatóságai és más szervei elismerik. (2) Az elismerés csak akkor tagadható meg, ha az ellentétes lenne azon Szerződő Fél jogszabályaival, illetve közrendjével, amelyben valamely határozatot, vagy okiratot el kellene ismerni. (3) Az (1) bekezdés szerint elismert végrehajtható döntéseket vagy okiratokat a másik Szerződő Fél felségterületén végre kell hajtani. A végrehajtási eljárás lefolytatására azon Szerződő Félnek a végrehajtásra vonatkozó hatályos jogszabályait kell alkalmazni, amelynek felségterületén a szóban forgó határozatok és okiratok végrehajtására sor kerül. A döntések vagy okiratok kiadmányozott példányán feltüntetendő a végrehajthatóságot igazoló záradék (végrehajtási záradék). (4) A teherviselőknek járulékfizetési hátralékokkal összefüggésben az egyik Szerződő Fél felségterületén támasztott követeléseit a másik Szerződő Fél felségterületén lefolytatandó végrehajtási, valamint csőd- és egyezségi, felszámolási és végelszámolási eljárások során az illető Szerződő Fél felségterületén támasztott megfelelő követelésekkel azonos módon kell figyelembe venni. 26. Cikk A teherviselő térítési igényei harmadik személlyel szemben Ha egy személy az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint olyan kárból kifolyólag kapott ellátást, amely a másik Szerződő Fél felségterületén keletkezett, és ezen második Szerződő Fél jogszabályai szerint valamely harmadik féllel szemben kártérítésre jogosult, ez a kártérítési igény az első Szerződő Fél teherviselőjére száll át, a rá vonatkozó jogszabályok szerint. A másik Szerződő Fél elismeri ezt az átszállást. 27. Cikk Kézbesítés és az érintkezés nyelvei (1) A Szerződő Felek teherviselői, hatóságai és bíróságai a jelen Egyezmény és az annak tárgyi hatálya által érintett jogszabályok végrehajtása során saját hivatalos nyelvükön közvetlenül érintkezhetnek egymással, az érintett személyekkel és azok képviselőivel. (2) A Szerződő Felek teherviselői, hatóságai és bíróságai beadványokat és okiratokat nem utasíthatnak vissza azért, mert azok a másik Szerződő Fél hivatalos nyelvén készültek. (3) Az ítéletek, határozatok tértivevényes, egyéb ügyiratok ajánlott levélben is közvetlenül megküldhetők a másik Szerződő Fél felségterületén tartózkodó személynek. 28. Cikk Adatvédelem (1) Amennyiben a jelen Egyezmény alapján és mindkét Szerződő Félnél alkalmazott jogszabályok szerint személyes adatok, így az Egyezmény végrehajtásához szükséges egészségügyi adatok továbbítására kerül sor, úgy a Szerződő Felek felségterületén hatályos jogszabályok figyelembevétele mellett az alábbi rendelkezések érvényesek: a) A jelen Egyezmény, valamint az Egyezmény hatálya alá tartozó jogszabályok végrehajtása szempontjából az egyik Szerződő Fél adatokat közölhet a másik Szerződő Fél teherviselőinek. A fogadó Szerződő Fél ezeket az adatokat ilyen célra dolgozhatja és használhatja fel. Minden egyéb esetben az adatok egyéb teherviselők felé csak az átadó teherviselő előzetes beleegyezésével, valamint az ezen teherviselőkre vonatkozó hazai jogszabályoknak megfelelően adhatók át. b) A fogadó teherviselő egyedi esetekben és megkeresés alapján tájékoztatja az adatszolgáltató teherviselőt az átadott adatok felhasználásának céljáról és az ezáltal elért eredményekről. c) Az adatszolgáltató teherviselő köteles figyelemmel lenni a közlendő adatok helyességére, valamint azoknak az adatszolgáltatással elérni kívánt cél szempontjából való szükségességére. Ilyen esetben figyelembe kell venni az illető Szerződő Fél mindenkori belső jogszabályai szerint érvényes adatszolgáltatási tilalmakat. Amennyiben kiderül, hogy a közölt adatok hibásak, vagy hogy olyan adatokat közöltek, amelyeket az adatszolgáltató Szerződő Fél jogszabályai szerint nem lett volna szabad közölni, úgy erről haladéktalanul értesíteni kell a fogadó teherviselőt. A fogadó teherviselő, amennyiben az helyénvaló, köteles az ilyen adatokat helyesbíteni vagy törölni. d) Azon személyt, akire az adatok vonatkoznak, a róla szóló adatokról és azok felhasználási céljáról, a felhasználás jogalapjáról, időtartamáról továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat kérelmére tájékoztatni kell. Egyébként az érintett személy jogai a személyéről meglévő információkról való tájékozódása tekintetében annak a Szerződő Félnek a belső jogszabályaihoz igazodnak, amelynek valamely teherviselőjétől a tájékoztatást kérik. e) Az átadott személyes adatokat haladéktalanul törölni kell, ha azok már nem szükségesek azon cél érdekében, amiért közölték őket. f) A személyes adatok átadását, illetve átvételét az átadó és a fogadó teherviselő köteles rögzíteni. g) Az átadó és a fogadó teherviselő nemzeti jogszabályai szerint köteles gondoskodni az átadott személyes adatok hatékony védelméről, a jogsértések, így különösen az illetéktelen hozzáférés, valamint a jogtalan megváltoztatás és az illetéktelen nyilvánosságra hozatal ellen. h) Mind az adatátvevő, mind az adatátadó Szerződő Fél köteles – az érintett kérelmére – az általa kezelt helytelen adatot helyesbíteni, illetőleg a jogellenesen kezelt adatot törölni. A helyesbítésről vagy törlésről a másik felet haladéktalanul értesíteni kell. i) A Szerződő Felek biztosítják, hogy jelen Egyezményben foglalt adatvédelmi követelményeknek való megfelelést egy a teherviselőtől független szervezet ellenőrzi, Szerződő Felek belső jogszabályai szerint. Az adatvédelemhez fűződő jogok megsértése esetén az érintett személyek jogosultak jogorvoslatra, ide értve a bírói jogorvoslatot is, összhangban a Szerződő Felek nemzeti jogszabályaival. j) Ha az egyik Szerződő Fél valamely teherviselője a jelen Egyezmény alapján személyes adatokat szolgáltatott, úgy a másik Szerződő Fél fogadó teherviselője a rá vonatkozó belső jog által előírt felelősségvállalása keretében nem hivatkozhat az érintett személlyel szemben arra, hogy a közölt adatok helytelenek voltak. A helytelen adatszolgáltatás miatt fizetett kártérítésre a jogsértés helye szerinti Szerződő Fél joga az irányadó. (2) Az (1) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandóak a vállalati és az üzleti titkokra is. 29. Cikk Pénznem és átszámítási árfolyamok (1) A jelen Egyezmény értelmében ellátásra kötelezett teherviselők az ellátásokat a saját országuk hivatalos valutájában teljesítik. (2) Ha az egyik Szerződő Fél teherviselője a másik Szerződő Fél teherviselője részére kifizetéseket köteles teljesíteni, úgy ezek konvertibilis valutában teljesítendők. (3) Ha az egyik Szerződő Fél rendelkezéseket hoz a devizaforgalom korlátozására, a Szerződő Felek haladéktalanul intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy biztosíthassák a jelen Egyezmény rendelkezései szerint mindkét részről járó összegek átutalását. (4) A jelen Egyezmény alapján történő átutalásokat azon szabályok alapján kell végezni, amelyek a Szerződő Felek felségterületein az átutalás időpontjában érvényesek. 30. Cikk Visszatérítési kötelezettségek Ha az egyik Szerződő Fél teherviselője jogalap nélkül folyósított nyugellátást, az így folyósított összeg a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósított nyugellátásból az illető teherviselő javára levonható. 31. Cikk A vitás kérdések rendezése A két Szerződő Fél között az Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása kapcsán felmerülő vitás kérdéseket az illetékes hatóságok közötti konzultációval kell rendezni. V. RÉSZ ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 32. Cikk Igényjogosultságok a jelen Egyezmény alapján (1) A jelen Egyezmény nem teremt ellátásokra való jogosultságot a hatálybalépését megelőző időszakra. (2) Jelen Egyezmény alkalmazása során figyelembe kell venni a hatálybalépése előtt a Szerződő Felek jogszabályai szerint fennállott jogilag jelentős körülményeket is. (3) A jelen Egyezmény hatálybalépése előtt egyedi esetekben hozott döntések a jelen Egyezmény alkalmazását nem akadályozzák. (4) A jelen Egyezmény hatálybalépése előtt megállapított nyugdíjak – kérelemre – újra megállapíthatók, ha kizárólag a jelen Egyezmény előírásaiból kifolyólag valamely változás adódik. (5) Ha a (4) bekezdés szerinti újramegállapítás eredményeként nyugdíj nem lenne megállapítható vagy annak összege a jelen Egyezmény hatálybalépése előtti időszakban utoljára folyósított nyugdíj összegénél alacsonyabb lenne, úgy a nyugdíj továbbra is az eddigi összegben folyósítandó. 33. Cikk A Magyarország jelen Egyezménnyel kapcsolatos különleges Európai Uniós kötelezettségei A jelen Egyezmény nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek Magyarország Európai Uniós tagságából fakadnak. Következésképpen jelen Egyezmény rendelkezései sem együttesen, sem önmagukban nem idézhetők vagy értelmezhetők úgy, mint amelyek érvénytelenítik, módosítják vagy bármilyen más módon befolyásolják Magyarországnak különösen a Csatlakozási Szerződéssel vállalt, az Európai Közösséget létrehozó Szerződésből, az Európai Unióról szóló Szerződésből, valamint általában véve az Európai Unió elsődleges és másodlagos jogából származó kötelezettségeit. 34. Cikk Az Egyezmény megerősítése és hatálybalépése Jelen Egyezményt meg kell erősíteni. A lefolytatott szükséges belső eljárásról a Szerződő Felek írásban, diplomáciai úton értesítik egymást. Jelen Egyezmény a megerősítésről szóló utolsó értesítés megküldésének hónapját követő negyedik hónap első napján lép hatályba. 35. Cikk Az Egyezmény időbeli hatálya (1) A jelen Egyezményt a Szerződő Felek határozatlan időre kötik. Mindkét Szerződő Fél jogosult a jelen Egyezményt – diplomáciai úton – bármely naptári év végére három hónapos határidővel írásban felmondani. (2) Ha az Egyezmény felmondás miatt hatályát veszti, úgy annak rendelkezései a felmondás időpontjáig megszerzett ellátásra való igényjogosultságok és ellátások tekintetében továbbra is érvényben maradnak. Az olyan korlátozó jogszabályok, amelyek a külföldön való tartózkodás miatt valamely igény kizárásáról, vagy az ellátások szüneteltetéséről, vagy megvonásáról rendelkeznek, ezen igények vonatkozásában figyelmen kívül hagyandók. (3) Ennek hiteléül a Szerződő Felek kellő jogkörrel felruházott meghatalmazottai a jelen Egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták. Készült Budapesten, 2011. június 10-én két eredeti példányban, magyar, mongol és angol nyelven, mindhárom szöveg egyaránt hiteles. Értelmezési különbség esetén az angol szöveg az irányadó. (Signatures)” 4. § (1) Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a 29/1974. (VII. 10.) MT rendelet által kihirdetett, a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Mongol Népköztársaság Kormánya között az 1972. évi december hó 20. napján Budapesten aláírt egészségügyi együttműködési egyezmény (a továbbiakban: egészségügyi együttműködési egyezmény) megszüntetésére. (2) Az egészségügyi együttműködési egyezmény megszűnésével egyidejűleg a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Mongol Népköztársaság Kormánya között az 1972. évi december hó 20. napján Budapesten aláírt egészségügyi együttműködési egyezmény kihirdetéséről szóló 29/1974. (VII. 10.) MT rendelet hatályát veszti. (3) Az egészségügyi együttműködési egyezmény megszűnésének napját, valamint a (2) bekezdésben meghatározott időpont naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. 5. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E törvény 2–3. §-a az Egyezmény 34. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) Az Egyezmény, illetve a törvény 2–3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Egyezmény alkalmazásában az alkalmazandó jogszabályokat igazoló szervet rendeletben kijelölje. (5) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az Egyezmény 18. cikke alapján meghatározott formanyomtatványokat és azok változásait rendeletben határozza meg. (6) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az egészségügyért felelős miniszter gondoskodik. Dr. Schmitt Pál s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke