2015. XXIX. törvény a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről.

2015. XXIX. törvény a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről. 1. § Az  Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad a  Magyarország Kormánya és az  Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a  szociális biztonságról szóló Egyezmény (a  továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. 3. § Az Egyezmény hiteles magyar és angol nyelvű szövege a következő: „EGYEZMÉNY MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ÉS AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK KORMÁNYA KÖZÖTT A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGRÓL Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya A továbbiakban „a Szerződő Államok” azon kívánságuktól vezérelve, hogy szabályozzák a  két országuk közötti kapcsolatot a szociális biztonság területén, az alábbiakban állapodtak meg: I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk Fogalommeghatározások (1) A jelen Egyezmény alkalmazásában használt fogalmak jelentése a következő: a) „állampolgár” Magyarország vonatkozásában az állampolgárságról szóló jogszabályok értelmében magyar állampolgárnak tekintendő természetes személyek, és az Amerikai Egyesült Államok vonatkozásában, az  Amerikai Egyesült Államok állampolgára, amint azt a módosított, a Bevándorlásról és Állampolgárságról szóló Törvény 101. szakasza meghatározza; b) „jogszabályok” a jelen Egyezmény 2. cikkében megjelölt jogszabályok és rendeletek; c) „illetékes hatóság” Magyarország vonatkozásában, a  jelen Egyezmény 2.  cikkében megjelölt jogszabályok által szabályozott szociális biztonsági ágazatokért és rendszerekért felelős miniszterek, minisztériumok vagy más megfelelő hatóságok, és az Amerikai Egyesült Államok vonatkozásában, a Szociális Biztonságért felelős Főigazgató; d) „intézmény” Magyarország vonatkozásában, az  az intézmény vagy az  a  hatóság, amelynek feladata a  jelen Egyezmény tárgyi hatálya (2. cikk) alá tartozó jogszabályok végrehajtása, és az Amerikai Egyesült Államok vonatkozásában, a Szociális Biztonsági Igazgatóság; A törvényt az Országgyűlés a 2015. március 31-i ülésnapján fogadta el. e) „összekötő szerv” jelenti azt az  intézményt vagy intézményeket, amelyek a  Szerződő Államok intézményei közötti koordinációért és információcsere biztosításáért, valamint az Egyezmény végrehajtása érdekében szükséges kapcsolatok fenntartásáért felelősek; f ) „biztosítási idő” járulékfizetési időszak vagy az  a  munkavállalásból, illetve önálló vállalkozói tevékenységből származó jövedelemmel fedett időszak, amelyet azon jogszabályok, amelyek alapján ezen időszakokat megszerezték, biztosítási időként határoznak meg vagy ilyennek ismernek el, vagy bármely hasonló időszak, amelyet ezen jogszabályok alapján a biztosítási idővel egyenértékűnek kell elismerni; g) „ellátás” Magyarország vonatkozásában bármely nyugdíj vagy más pénzbeli ellátás, amelyet a  jelen Egyezmény 2. cikke szerinti jogszabályok határoznak meg, és az Amerikai Egyesült Államok vonatkozásában bármely ellátás, amelyet a  jelen Egyezmény 2.  cikke szerinti jogszabályok határoznak meg; h) „személyes adat” minden, meghatározott (azonosított vagy azonosítható) személyre vonatkozó információ, illetve minden olyan információ, ami az  egyén személyazonosságának megkülönböztetésére vagy nyomon követésére használható fel. Ez  nem kizárólagos jelleggel az  alábbiakat foglalja magába: bármely személyes azonosító; állampolgárság, nemzetiség, hontalanság vagy menekült jogállás; ellátásra, jogosultságra vagy igényre vonatkozó egyéb információ; elérhetőség; egészségügyi információ vagy az egészségi állapot meghatározása során használt laikus információ; házasságra, családi vagy személyes kapcsolatokra vonatkozó információ; valamint munkavégzésre, pénzügyi és gazdasági helyzetre vonatkozó információ. (2) A jelen cikkben meg nem határozott bármely kifejezés jelentése az, amelyet annak az alkalmazandó jogszabályok tulajdonítanak. 2. cikk Tárgyi hatály (1) Jelen Egyezmény tekintetében az alkalmazandó jogszabályok a következők: a) az Amerikai Egyesült Államok vonatkozásában azon jogszabályok, amelyek a  szövetségi öregségi, hozzátartozói és rokkantsági biztosítási programot szabályozzák: – a  Szociális Biztonságról szóló Törvény II. Címe és az  ehhez kapcsolódó rendeletek, az  említett Cím 226, 226A és 228 szakaszainak és az  ezen szakaszokhoz kapcsolódó rendeletek kivételével, valamint – az  1986-os Adózás Rendjéről szóló Törvény 2. és 21. fejezetei és az  ezen fejezetekhez kapcsolódó rendeletek; b) Magyarország vonatkozásában a biztosítási kötelezettségről, a  társadalombiztosítási ellátások (nyugdíj, egészségbiztosítás, és munkanélküliség) esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokról, és a  társadalombiztosítási nyugellátásokról, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló jogszabályok. (2) Amennyiben a  jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, a  jelen cikk (1)  bekezdésében felsorolt jogszabályok nem foglalják magukba az  egyik Szerződő Állam és harmadik állam közötti szociális biztonsági egyezményeket, nemzetközi megállapodásokat, a  belső jog felett álló jogszabályokat, illetve az  ezek végrehajtására született jogszabályokat vagy rendelkezéseket. (3) A következő mondatban megfogalmazott kivétellel jelen Egyezmény mindazokra a  jogszabályokra is vonatkozik, amelyek módosítják, kiegészítik, vagy egységes szerkezetbe foglalják az  (1)  bekezdésben hivatkozott jogszabályokat. A jelen Egyezmény hatálya kiterjed az egyik Szerződő Állam azon jövőbeli jogszabályaira is, amelyek ezen Szerződő Állam jogszabályai szerinti jogosultak tekintetében új csoportokat, vagy új ellátásokat határoznak meg, kivéve, ha ezen Szerződő Állam illetékes hatósága az  új jogszabály kihirdetésétől számított három hónapon belül írásban arról tájékoztatja a másik Szerződő Állam illetékes hatóságát, hogy a változások az Egyezmény tárgyi hatályának kiterjesztését nem célozzák. 3. cikk Személyi hatály A jelen Egyezmény hatálya kiterjed mindazokra a  személyekre, akik a  jelen Egyezmény 2.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartoznak vagy tartoztak, illetve más olyan személyekre, akik jogaikat ezen jogszabályok alapján származtatják. 4. cikk Egyenlő bánásmód és az ellátások hordozhatósága (1) Azon személynek, aki az  egyik Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alá tartozik vagy tartozott és a  másik Szerződő Állam területén lakik, csakúgy, mint az  ezen személy által eltartott személyeknek vagy túlélő hozzátartozóknak, akik a  másik Szerződő Állam területén laknak, a  másik Szerződő Állam jogszabályainak alkalmazása során a  másik Szerződő Állam állampolgáraival azonos elbírálásban kell részesülniük az  ellátások megállapítása és kifizetése vonatkozásában. (2) Amennyiben a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, az egyik Szerződő Állam jogszabályainak bármely olyan rendelkezése, amely az  ellátáshoz való jogosultságot vagy az  ellátás kifizetését kizárólag azon okból korlátozza, hogy az érintett személy a Szerződő Állam területén kívül lakik, vagy nem tartózkodik ott, nem alkalmazható olyan személyekre, akik a másik Szerződő Állam területén laknak. (3) Magyarország vonatkozásában ez a cikk nem alkalmazandó azokra az ellátásokra, amelyeket a Magyarország és egy harmadik állam között megkötött, területi elven alapuló egyezmény alapján folyósítanak. II. RÉSZ AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 5. cikk Biztosításra vonatkozó rendelkezések (1) Ha a  jelen cikk másként nem rendelkezik, az  egyik Szerződő Állam területén munkát vagy önálló vállalkozói tevékenységet végző személy, ezen munkavégzés vagy önálló vállalkozói tevékenység vonatkozásában kizárólag ezen Szerződő Állam jogszabályainak a  hatálya alá tartozik. Ez  a  szabály alkalmazandó abban az  esetben is, ha a munkáltató székhelye a másik Szerződő Állam területén található. (2) Abban az  esetben, ha egy munkavállalót, akit az  egyik Szerződő Állam területén székhellyel rendelkező munkáltatója szokásosan ezen Szerződő Állam területén foglalkoztat, ideiglenesen kiküld a másik Szerződő Állam területére, a  munkavállaló kizárólag az  első Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alá tartozik, mintha az  első Szerződő Állam területén foglalkoztatnák, feltéve, hogy a  másik Szerződő Állam területén történő munkavégzés időtartama várhatóan nem haladja meg az  öt évet. Ezen bekezdés alkalmazása során azon munkavállaló esetében, akit az  Amerikai Egyesült Államok területéről küldenek ki egy, az  Amerikai Egyesült Államokban székhellyel rendelkező munkáltatótól Magyarország területére, ezen munkáltatót és a  munkáltató leányvállalatát – az Amerikai Egyesült Államok jogszabályai szerint – egy és ugyanazon munkáltatónak kell tekinteni, feltéve, hogy a munkavégzés a jelen Egyezmény hiányában az Amerikai Egyesült Államok jogának hatálya alá tartozna. (3) A jelen cikk (2) bekezdése abban az esetben is alkalmazandó, ha egy személyt, akit a munkáltatója az egyik Szerződő Állam területéről küld ki egy harmadik állam területére, és aki a  harmadik államban történő foglalkoztatása alatt kötelezően e  Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alá tartozik, ezt követően a  munkáltatója a  javára történő munkavégzés céljából a harmadik állam területéről a másik Szerződő Állam területére küldi. (4) Az a  személy, aki szokásosan az  egyik Szerződő Állam területén önálló vállalkozói tevékenységet végez és ideiglenesen áthelyezi önálló vállalkozói tevékenységét a  másik Szerződő Állam területére, kizárólag az  első Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alá tartozik abban az  esetben, ha a  másik Szerződő Államban folytatott önálló vállalkozói tevékenységének időtartama várhatóan nem haladja meg az öt évet. (5) a) Az egyik Szerződő Állam lobogója alatt hajózó hajón foglalkoztatott tisztre vagy személyzet tagjára, aki mindkét Szerződő Állam jogszabálya alá tartozna, kizárólag azon Szerződő Állam jogszabályai alkalmazandóak, amelynek lobogója alatt a hajó hajózik. Az előző mondat alkalmazásában az a hajó minősül az  Amerikai Egyesült Államok zászlaja alatt hajózónak, amelyet az  Amerikai Egyesült Államok jogszabályai amerikai hajóként határoznak meg. b) A légi szállítással foglalkozó társaságok utazó személyzetére, akik mindkét Szerződő Állam területén végeznek munkát, és így az  Egyezmény alkalmazása nélkül mindkét Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alá tartoznának, az  adott munkavégzés tekintetében kizárólag annak a  Szerződő Államnak a jogszabályai vonatkoznak rájuk, amelynek területén a munkáltató bázishelye van. Ugyanakkor amennyiben a  munkavállaló lakóhelye a  másik Szerződő Állam területén van, akkor kizárólag ezen Szerződő Állam jogszabályainak a hatálya alá tartozik. (6) a) Jelen Egyezmény nem érinti a  diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-án aláírt Bécsi Egyezmény, valamint a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24-én elfogadott Bécsi Egyezmény rendelkezéseit. b) Az egyik Szerződő Állam azon állampolgárai, akiket ezen Szerződő Állam Kormánya a  másik Szerződő Állam területén foglalkoztat, azonban a  másik Szerződő Állam jogának hatálya alól nem mentesülnek az  a)  pontban megnevezett Egyezmények értelmében, kizárólag az  első Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alá tartoznak. Ezen bekezdés értelmében az  Amerikai Egyesült Államok Kormánya által történő foglalkoztatás magában foglalja a Szövetségi Kormány hivataloknál történő foglalkoztatást is. Ezen bekezdés alkalmazásában a  Magyarország Kormánya által történő foglalkoztatás magában foglalja a  köztisztviselők, közalkalmazottak és más velük azonos elbírálás alá eső személyek, illetve családtagjaik foglalkoztatását, továbbá azon magyar állampolgárok foglalkoztatását, akiket magyar intézmények foglalkoztatnak az Amerikai Egyesült Államok területén. (7) A munkavállaló és a  munkáltatója, vagy az  önálló vállalkozó kérelmére a  két Szerződő Állam illetékes hatóságai vagy az  általuk kijelölt intézmények ezen Rész rendelkezéseinek alkalmazása alól kivételeket állapíthatnak meg meghatározott személyekre vagy személyek csoportjaira, feltéve, hogy bármely érintett személy az egyik Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alatt marad. III. RÉSZ ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 6. cikk Közös rendelkezések (1) Ezen Rész egyéb rendelkezéseire figyelemmel, amennyiben az  egyik Szerződő Állam jogszabályai alapján az  ellátásokra való jogosultság biztosítási idő teljesítésétől függ, e  Szerződő Állam intézménye figyelembe veszi a  másik Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alatt megszerzett biztosítási időket, kivéve, ha azok az  első Szerződő Állam jogszabályai szerint megszerzett biztosítási időkkel egybeesnek. (2) Az egyik Szerződő Állam intézménye nem alkalmazza a  jelen cikk (1)  bekezdésében foglalt rendelkezéseket, amennyiben az a személy, akinek jogán az ellátást kérelmezik, elégséges biztosítási idővel rendelkezik ahhoz, hogy teljesítse ezen Szerződő Állam jogszabályai szerint az ellátásra való jogosultsághoz előírt feltételeket. (3) A jelen Egyezmény alkalmazásában az  ellátásokra való jogosultság megállapításához szükséges biztosítási idő számítása érdekében egy amerikai biztosítási negyedév és 90 nap magyar biztosítási idő, valamint négy amerikai biztosítási negyedév és egy év magyar biztosítási idő tekintendő egyenértékűnek. (4) Az egyik Szerződő Állam intézménye a  másik Szerződő Állam jogszabályai alapján megszerzett biztosítási időket kizárólag az első Szerződő Állam jogszabályaival összhangban veszi figyelembe. 7. cikk Amerikai ellátások Az Amerikai Egyesült Államok tekintetében a következő rendelkezések alkalmazandóak: (1) Ha egy személy legalább hat negyedév biztosítási időszakot szerzett az  Amerikai Egyesült Államok joga alapján, azonban nincs elegendő biztosítási ideje ahhoz, hogy az  Amerikai Egyesült Államok jogszabályai szerinti ellátásra való jogosultsághoz szükséges feltételeknek megfeleljen, az  Amerikai Egyesült Államok intézménye köteles figyelembe venni az ellátásra való jogosultság jelen cikk alapján történő megállapításához a magyar jogszabályok alapján elismert biztosítási időszakokat. Egy évre legfeljebb négy biztosítási negyedév ismerhető el. (2) Amennyiben az  Amerikai Egyesült Államok jogszabályai alapján ellátásra való jogosultság kerül megállapításra ezen cikk (1)  bekezdésének rendelkezéseivel összhangban, az  Amerikai Egyesült Államok intézménye az  Amerikai Egyesült Államok jogszabályaival összhangban pro rata Elsődleges Biztosítási Összeget számít ki a) a személy kizárólag az Amerikai Egyesült Államok joga alapján elismert átlagkeresete és b) a személy Amerikai Egyesült Államok jogszabályai alapján szerzett biztosítási idejének az Amerikai Egyesült Államok jogszabályaival összhangban elismert teljes biztosítási idejéhez viszonyított aránya alapján. Az  Amerikai Egyesült Államok jogszabályai alapján fizetett ellátás alapja a  pro rata Elsődleges Biztosítási Összeg. (3) Az Amerikai Egyesült Államok által a  jelen cikk (1)  bekezdése alapján megállapított ellátásra való jogosultság megszűnik az  Amerikai Egyesült Államok jogszabályai szerinti, ahhoz elegendő biztosítási idő megszerzésével, amely – az  (1)  bekezdésre történő hivatkozás hiányában is – ugyanolyan vagy magasabb összegű ellátásra való jogosultság megállapítását teszi lehetővé. 8. cikk Magyar öregségi és hozzátartozói ellátások Magyarország tekintetében a következő rendelkezések alkalmazandóak: (1) A magyar ellátás megállapítását követően, az  Amerikai Egyesült Államok jogszabályai alapján történő további biztosítási idő megszerzése nem alapozza meg a magyar ellátás felülvizsgálatát, illetve újraszámítását. (2) Ha az  érintett személy a  magyar jogszabályok szerinti ellátásra való jogosultsággal csak az  Amerikai Egyesült Államok joga szerinti biztosítási idők figyelembevételével rendelkezik, akkor a  magyar intézmény – a  6.  cikk (3)  bekezdésében foglaltakkal összhangban – kiszámítja a  nyugdíj azon összegét, amelyet akkor kellene viselnie, ha az  érintett személy a  mindkét Szerződő Állam jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási idejét Magyarországon szerezte volna. A magyar intézmény az így kiszámított ellátás kizárólag azon részét folyósítja, amely a magyar jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időnek a mindkét Szerződő Állam jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időhöz viszonyított arányának felel meg. (3) Ha a  magyar jogszabályok az  ellátás kiszámítását a  jövedelemre, illetve a  befizetett járulékra alapozzák, a  magyar intézmény kizárólag az  általa alkalmazott jogszabályok szerinti jövedelmet, illetve befizetett járulékot veszi figyelembe. (4) Ha a  magyar jogszabályok szerint megszerzett összes biztosítási idő nem éri el a  365 napot – feltéve, hogy csak ezen biztosítási idő alapján nem áll fenn semmilyen ellátásra való igényjogosultság – a  magyar intézmény nem alkalmazza ezen cikk rendelkezéseit. 9. cikk A megváltozott munkaképességű személyeknek járó magyar ellátások (1) Ha a megváltozott munkaképességű személyeknek járó ellátásra való jogosultság kizárólag a magyar biztosítási idő figyelembevételével áll fenn, az ellátást az alábbiak szerint kell megállapítani: a) a magyar intézmény kiszámítja a magyar jog szerint fizetendő ellátást és kivonja abból – a kiszámított magyar ellátás összege felének mértékéig – a másik Szerződő Állam illetékes intézménye által megállapított öregségi vagy rokkantsági nyugdíj összegének felét, és b) a  magyar intézmény kiszámítja a  magyar jog szerint fizetendő ellátás azon összegét, amely a  magyar jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időnek a  mindkét Szerződő Állam jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időhöz viszonyított arányának felel meg. (2) A magyar intézmény az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján számított összegek közül a magasabbat nyújtja. (3) Ha az ellátásra való jogosultság kizárólag mindkét Szerződő Állam jogszabályai szerint megszerzett biztosítási idő figyelembevételével állapítható meg, a magyar intézmény kiszámítja az ellátás azon elméleti összegét, amely abban az  esetben volna megállapítható, ha a  Szerződő Államok jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási időt Magyarországon szerezték volna meg, és az összeget a magyar jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időnek a  mindkét Szerződő Állam jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időhöz viszonyított arányával szorozza meg. A magyar intézmény kizárólag az ellátás ezen módszerrel kiszámított részét nyújtja. (4) Ha a  magyar jogszabályok szerint megszerzett összes biztosítási idő nem éri el a  365 napot, a  magyar intézmény nem állapít meg ellátásokat a jelen cikk előírásai alapján. (5) A rehabilitációs ellátás kizárólag magyarországi lakóhellyel rendelkező személy részére állapítható meg. 10. cikk Az ellátásokra vonatkozó vegyes rendelkezések Amennyiben bármelyik Szerződő Állam jogszabályai úgy rendelkeznek, hogy a  valamely személy részére járó ellátás összegét kizárólag arra való tekintettel csökkenteni kell, hogy az érintett személy a másik Szerződő Államtól ellátásban részesül, az  ilyen csökkentés nem alkalmazandó a  jelen Egyezmény 7.  cikke, 8.  cikke, illetve a  9.  cikk (1) bekezdés b) pontja vagy (3) bekezdése alapján folyósítandó ellátások esetében. IV. RÉSZ VEGYES RENDELKEZÉSEK 11. cikk Igazgatási Megállapodások (1) A két Szerződő Állam illetékes hatóságai: a) megkötik a szükséges igazgatási megállapodásokat az Egyezmény végrehajtásának érdekében és összekötő szerveket jelölnek ki; b) tájékoztatják egymást az Egyezmény alkalmazása érdekében megtett intézkedésekről; és c) mielőbb tájékoztatják egymást a  belső jogszabályaikban bekövetkezett minden olyan változásról, amely a jelen Egyezmény alkalmazását érintheti. (2) Az összekötő szervek jogosultak arra, hogy az illetékes hatóságok bevonásával megállapodjanak a jelen Egyezmény végrehajtásához szükséges intézkedésekben. 12. cikk Kölcsönös segítségnyújtás A Szerződő Államok illetékes hatóságai és intézményei a  saját hatáskörükben kölcsönösen támogatják egymást jelen Egyezmény végrehajtásában. Ez a segítségnyújtás az Igazgatási Megállapodásban meghatározott kivételekkel térítésmentes. 13. cikk Személyes adatok bizalmas kezelése (1) Amennyiben a  Szerződő Államok belső törvényei másképp nem rendelkeznek, az  egyik Szerződő Állam által a  másik Szerződő Állam részére a  jelen Egyezménnyel összhangban továbbított személyes adat jelen Egyezmény és a  2.  cikkben meghatározott jogszabályok végrehajtásának céljára használható fel. Ezen adatok felhasználására a fogadó Szerződő Állam személyes adatok titkosságának és bizalmasságának védelméről szóló belső törvényei és a jelen Egyezmény rendelkezései az irányadóak. (2) A Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönösen tájékoztatják egymást a  személyes adatok titkosságának és bizalmasságának védelméről szóló belső törvényeikben bekövetkezett minden olyan változásról, amely a személyes adatok továbbítását befolyásolja. (3) Az érintett személy jogosult kérelmezni, és a személyes adatot átvevő vagy átadó illetékes hatóság vagy intézmény ezen személyt kérelmére köteles tájékoztatni személyes adatainak tartalmáról, az  adatátvevő intézményről és az adatkezelés időtartamáról, valamint az ilyen adat felhasználásának vagy igénylésének céljáról és jogalapjáról. (4) Az intézmények kötelesek minden indokolt lépést megtenni annak érdekében, hogy a  továbbított személyes adatok pontosak, és a  fogadó intézmény kérelmének teljesítéséhez szükséges adatokra korlátozottak legyenek. Az  intézmények a  rájuk vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban kötelesek helyesbíteni vagy törölni valamennyi hibás átadott személyes adatot, valamint valamennyi, az adatátvevő intézmény kérelme teljesítéséhez nem szükséges adatot, és a helyesbítésről vagy törlésről a másik intézményt haladéktalanul értesíteni. Ez azonban nem korlátozza az érintett azon jogát, hogy ilyen helyesbítést közvetlenül kérhessen az intézményektől. (5) Az átadó és a  fogadó intézmény köteles gondoskodni az  átadott személyes adatok hatékony, az  illetéktelen vagy jogtalan hozzáférés, megváltoztatás és nyilvánosságra hozatal elleni védelméről. 14. cikk A munkáltatóra vonatkozó adatok bizalmas kezelése Amennyiben a  Szerződő Államok belső törvényei másképp nem rendelkeznek, a  Szerződő Államok között a  jelen Egyezménnyel összhangban továbbított, munkáltatóra vonatkozó adat jelen Egyezmény és a  2.  cikkben meghatározott jogszabályok végrehajtásának céljára használható fel. Ezen adatok felhasználására a  fogadó Szerződő Állam munkáltatói adatok titkosságának és bizalmasságának védelméről szóló belső törvényei és a  jelen Egyezmény rendelkezései az irányadóak. 15. cikk Okiratok (1) Amennyiben az  egyik Szerződő Állam jogszabályai alapján ezen Szerződő Állam illetékes hatóságához vagy intézményéhez benyújtott bármely okirat egészben vagy részben illeték-, illetve költségmentes, beleértve a konzuli és közigazgatási illetékeket is, ezt a mentességet a másik Szerződő Állam illetékes hatóságához vagy intézményéhez, a jelen Egyezmény alkalmazása során benyújtott megfelelő okiratokra is alkalmazni kell. (2) A jelen Egyezmény alkalmazása céljából bemutatott okiratok és bizonyítványok mentesülnek a  diplomáciai vagy konzuli hatóságok előtti hitelesítési eljárások alól. (3) Azon okiratok másolatát, amelyet az  egyik Szerződő Állam intézménye hiteles másolatnak nyilvánított, a  másik Szerződő Állam intézménye minden további igazolás nélkül hiteles másolatnak tekinti. Bármilyen forrásból származó bizonyíték bizonyító erejét végső soron azon Szerződő Állam intézménye állapítja meg, amelyhez azt benyújtották. 16. cikk Kapcsolattartás és nyelvhasználat (1) A jelen Egyezmény végrehajtása érdekében a  Szerződő Államok illetékes hatóságai és intézményei, amikor csak szükséges, közvetlenül kapcsolatot tarthatnak egymással és bármely személlyel, utóbbi lakóhelyétől függetlenül. (2) A Szerződő Államok illetékes hatóságai és intézményei beadványokat és okiratokat nem utasíthatnak vissza kizárólag azért, mert azok a másik Szerződő Állam nyelvén készültek. (3) A magyar intézmények döntései tértivevényesen, az  egyéb ügyiratok ajánlott levél formában, közvetlenül küldhetőek meg postai úton az Amerikai Egyesült Államok területén az érintett személynek. 17. cikk Kérelmek (1) Az egyik Szerződő Állam intézményéhez benyújtott ellátásra vonatkozó írásbeli kérelem a  másik Szerződő Állam jogszabályai alapján is biztosítja az  igénylő jogait, amennyiben az  igénylő kéri, hogy kérelmét tekintsék a  másik Szerződő Állam jogszabályai szerint benyújtott kérelemnek is. (2) Amennyiben az igénylő ellátásra vonatkozó írásbeli kérelmet nyújtott be az egyik Szerződő Állam intézményénél és kérelmét nem korlátozta egyértelműen az ezen Szerződő Állam jogszabályai szerinti ellátásokra, a kérelem biztosítja az igénylő jogát a másik Szerződő Állam joga alapján is, amennyiben az igénylő a kérelem benyújtásakor nyilatkozik arról, hogy az a személy, akinek az adatai alapján az ellátást igényli, a másik Szerződő Állam jogszabályai alapján is szerzett biztosítási időt. (3) A III. Rész rendelkezései kizárólag azon ellátások vonatkozásában alkalmazhatóak, amelyekre a  vonatkozó igényt a jelen Egyezmény hatályba lépésének napján vagy azt követően nyújtották be. 18. cikk Jogorvoslat és határidők (1) Az egyik Szerződő Állam intézményének döntése ellen benyújtott írásbeli jogorvoslati kérelem érvényesen kézbesítettnek tekintendő bármely Szerződő Állam intézményéhez történő benyújtással. A  jogorvoslati kérelmet azon Szerződő Állam jogszabályai és eljárása alapján kell elbírálni, amely a jogorvoslattal érintett döntést hozta. (2) Ha az  egyik Szerződő Állam jogszabályai szerinti kérelmet, nyilatkozatot, írásbeli jogorvoslati kérelmet az  egyik Szerződő Állam jogszabályai szerint meghatározott határidőn belül kell benyújtani ezen Szerződő Állam intézményéhez, de ezek határidőn belül történő benyújtására a  másik Szerződő Állam intézményénél került sor, akkor ezeket határidőben benyújtottnak kell tekinteni. 19. cikk Kérelmek, nyilatkozatok és jogorvoslati kérelmek továbbítása (1) Bármely olyan esetben, amikor a jelen Egyezmény 18. cikke alkalmazandó, az az intézmény, amelyikhez a kérelmet, nyilatkozatot, írásbeli jogorvoslati kérelmet benyújtották, az  átvétel napját feltünteti a  dokumentumon és haladéktalanul továbbítja a másik Szerződő Állam összekötő szervéhez. (2) Az Igazgatási Megállapodás útján megállapított intézkedésekkel összhangban, az egyik Szerződő Állam intézménye a  másik Szerződő Állam intézményének kérésére a  jelen Egyezmény végrehajtása céljából átadja bármely meghatározott személy kérelme vonatkozásában a rendelkezésére álló információkat. (3) Az egyik Szerződő Állam összekötő szerve kérésre a  másik Szerződő Állam összekötő szerve részére ingyenesen rendelkezésére bocsátja az  igényjogosult vagy a kedvezményezett rokkantsága szempontjából jelentőséggel bíró, birtokában lévő bármely orvosi információt és dokumentációt. 20. cikk Pénznem (1) Jelen Egyezmény értelmében történő kifizetéseket a kifizetést teljesítő Szerződő Állam pénznemében kell teljesíteni. (2) Amennyiben bármelyik Szerződő Állam olyan rendelkezést vezet be, amely korlátozza a  devizaátváltást vagy -kivitelt, mindkét Szerződő Állam Kormánya haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák bármelyik Szerződő Állam jelen Egyezmény alapján fennálló tartozásának átutalását. (3) A jelen Egyezmény alapján történő kifizetéseket azon szabályok alapján kell elvégezni, amelyek a kifizetést teljesítő Szerződő Állam területén a kifizetés időpontjában hatályban vannak. 21. cikk A vitás kérdések rendezése (1) A Szerződő Államok között a  jelen Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása kapcsán felmerülő vitás kérdéseket kölcsönös megállapodással, a Szerződő Államok illetékes hatóságai útján kell rendezni. (2) Bármely olyan vitát, amelyet jelen cikk (1) bekezdésének megfelelően nem sikerült megoldani, diplomáciai úton kell rendezni. 22. cikk Kiegészítő Megállapodások Jelen Egyezményt a jövőben kiegészítő megállapodásokkal módosítani lehet, amelyek hatálybalépésüket követően az  Egyezmény szerves részévé válnak. Ezen megállapodások visszaható hatállyal is rendelkezhetnek, amennyiben erre vonatkozó rendelkezést tartalmaznak és ez az érintett személyeket kedvezően érinti. V. RÉSZ ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 23. cikk Vegyes rendelkezések (1) Jelen Egyezmény nem biztosít ellátásra való jogosultságot a hatályba lépése előtti időszakra, sem halál esetére szóló egyösszegű kifizetésre való jogosultságot, amennyiben az érintett személy a jelen Egyezmény hatályba lépése előtt hunyt el. (2) Jelen Egyezmény szerinti ellátásra való jogosultság megállapításához figyelembe kell venni a  bármely Szerződő Állam jogszabályai szerint, a  jelen Egyezmény hatályba lépése előtt megszerzett biztosítási időket, illetve azokat az egyéb eseményeket, amelyek a jelen Egyezmény hatályba lépése előtt következtek be. (3) Az ellátásra való jogosultság tekintetében a  jelen Egyezmény hatálybalépése előtt hozott döntések nem érintik az Egyezményből eredő jogokat. (4) A jelen Egyezmény alkalmazása nem eredményezheti azon ellátások összegének csökkenését, amelyekre való jogosultság megállapítására a jelen Egyezmény hatálybalépését megelőzően került sor. (5) A jelen Egyezmény 5.  cikk (2) vagy (4)  bekezdésének alkalmazása során azon személyek esetén, akiknek a  hivatkozott bekezdések szerinti kiküldetése vagy önálló vállalkozói tevékenysége a  jelen Egyezmény hatályba lépését megelőzően kezdődött, az  érintett bekezdések szerinti kiküldetés vagy önálló vállalkozói tevékenység időtartama kezdetének a jelen Egyezmény hatályba lépésének napját kell tekinteni. 24. cikk Magyarország jelen Egyezménnyel kapcsolatos különleges kötelezettségei A jelen Egyezmény nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek Magyarország európai uniós tagságából fakadnak. Következésképpen a  jelen Egyezmény rendelkezései nem idézhetők vagy értelmezhetők úgy, mint amelyek érvénytelenítik vagy bármilyen más módon befolyásolják Magyarországnak az Európai Unió alapját képező szerződésekből származó kötelezettségeit. 25. cikk Az Egyezmény időbeli hatálya és megszüntetése (1) A jelen Egyezmény azt az évet követő egy naptári év végéig marad hatályban, amelyben az egyik Szerződő Állam írásbeli felmondását eljuttatja a másik Szerződő Állam részére. (2) Ha a  jelen Egyezmény megszűnik, az  Egyezmény alapján megszerzett igényjogosultságok, illetve kifizetések továbbra is fennmaradnak. A  Szerződő Államoknak rendelkezniük kell azon jogosultságokról is, amelyek megszerzése folyamatban van. 26. cikk Hatályba lépés Mindkét Szerződő Állam Kormánya írásban értesíti egymást arról, hogy a  jelen Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges belső törvényi és alkotmányossági követelményeknek eleget tettek. A  jelen Egyezmény az  utolsó értesítés napját követő második hónap első napján lép hatályba. ENNEK HITELÉÜL, az alulírott, kellő jogkörrel felruházott meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláírták. KÉSZÜLT Budapesten, 2015. február 3-án két eredeti példányban magyar és angol nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles. (aláírások)” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. § az Egyezmény 26. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) Az  Egyezmény, illetve a  2.  § és a  3.  § hatálybalépésének naptári napját a  külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az egészségügyért felelős miniszter gondoskodik. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke