2003. LXIX. törvény a Magyar Köztársaság és Kanada között a szociális biztonságról szóló, 2002. március 4-én, Budapesten aláírt Egyezmény kihirdetésér

2003. LXIX. törvény a Magyar Köztársaság és Kanada között a szociális biztonságról szóló, 2002. március 4-én, Budapesten aláírt Egyezmény kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és Kanada között a szociális biztonságról szóló, 2002. március 4-én, Budapesten aláírt Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti. (A megerősítésről szóló utolsó értesítésre 2003. június 2-án került sor. Az Egyezmény 2003. október 1-jén lép hatályba.) 2. § Az Egyezmény hiteles angol, francia és magyar nyelvű szövege a következő: and have agreed as follows: A törvényt az Országgyűlés a 2003. szeptember 22-i ülésnapján fogadta el. ,,Egyezmény a Magyar Köztársaság és Kanada között a szociális biztonságról A Magyar Köztársaság és Kanada a továbbiakban ,,Szerződő Felek’’, attól az óhajtól vezérelve, hogy együttműködjenek a szociális biztonság területén, elhatározták, hogy e célból egyezményt kötnek, és megállapodtak az alábbiakban: I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Cikk Meghatározások 1. Jelen Egyezmény alkalmazásában ,,állami alkalmazás’’: a Magyar Köztársaság tekintetében az állami/költségve tési intézmények által történő alkalmazás, ideértve a köztisztviselőként, a közalkalmazottként, a fegyveres erők, a közrendvédelmi szervek vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos tagjaként; bírósági, igazságügyi, ügyészségi jogviszonyban történő alkalmazást; és Kanada tekintetében a kanadai kormány által történő alkalmazás, ideértve a Kanadai fegyveres erők vagy a Kanadai Királyi Lovasrendőrség tagjaként történő alkalmazást, vagy Kanada valamely tartományának vagy területének kormánya vagy önkormányzati testülete által történő alkalmazást; ,,beszámítható időszak’’: a Magyar Köztársaság tekintetében a Magyar Köztársa ság jogszabályai szerinti járulékfizetési időszak, vagy ezen jogszabályok szerint járulékfizetési időszakkal egyenértékűnek tekintett, vagy akként elfogadott időszak; és Kanada tekintetében, olyan járulékfizetési vagy tartózkodási időszak, amely egy Kanada jogszabályai szerinti ellátásra való jogosultság megszerzéséhez szükséges, és magában foglalja azon időszakot, amelyre vonatkozóan a Kanadai Nyugdíjrendszer (Canada Pension Plan) szerint rokkantsági nyugdíj folyósítandó; ,,ellátás’’ az egyik Szerződő Fél tekintetében bármely pénzbeli ellátás, amelyről az adott Szerződő Fél jogszabályai rendelkeznek, és magában foglal bármely, a pénzbeli ellátásra vonatkozó pótlékot vagy emelést; ,,illetékes hatóság’’ az egyik Szerződő Fél tekintetében az adott Szerződő Fél jogszabályai alkalmazásáért felelős miniszter vagy miniszterek; ,,illetékes intézmény’’: a Magyar Köztársaság tekintetében a Magyar Köztársa ság jogszabályai alkalmazásáért felelős intézmény vagy hivatal; és Kanada tekintetében az illetékes hatóság; ,,jogszabályok’’ az egyik Szerződő Fél tekintetében az adott Szerződő Fél vonatkozásában a II. Cikk 1. bekezdésében meghatározott jogszabályok; ,,kereső tevékenység’’: a Magyar Köztársaság tekintetében bármely olyan tevé kenység, amelynek célja jövedelemszerzés, és amely a Magyar Köztársaság jogszabályai hatálya alá tartozik; és Kanada tekintetében nyugdíjra jogosító foglalkoztatás vagy bármely olyan tevékenység, amely önálló vállalkozásból eredő keresetet eredményez, ezek a fogalmak a Kanadai Nyugdíjrendszer meghatározásai szerinti értelemben. 2. Jelen Cikkben nem meghatározott fogalmaknak az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott jelentést kell tulajdonítani. II. Cikk Az Egyezmény tárgyi hatálya 1. Jelen Egyezmény tárgyi hatálya az alábbi jogszabályokra terjed ki: a) Kanada tekintetében: (i) az Öregségi Biztonsági törvény (Old Age Security Act) és a hatálya alá tartozó rendeletek, és (ii) a Kanadai Nyugdíjrendszer (Canada Pension Plan) és a hatálya alá tartozó rendeletek; b) a Magyar Köztársaság tekintetében: (i) a társadalombiztosítási járulékok fizetésére vonat kozó jogszabályok, és (ii) a társadalombiztosítási nyugdíjakra vonatkozó jog szabályok. 2. A 3. bekezdés figyelembevételével a jelen Egyezmény egyaránt vonatkozik azokra a törvényekre és rendeletekre, amelyek az 1. bekezdésben meghatározott jogszabályokat módosítják, kiegészítik, egységes szerkezetbe foglalják vagy azok helyébe lépnek. 3. Jelen Egyezmény vonatkozik továbbá azokra a törvényekre és rendeletekre, amelyek az egyik Szerződő Fél jogszabályait kiterjesztik új igényjogosulti kategóriákra vagy új ellátásokra, hacsak az adott Szerződő Fél ellenkező értelmű értesítést nem adott át a másik Szerződő Félnek az ilyen törvények vagy rendeletek hatálybalépésétől számított 3 hónapon belül. III. Cikk Az Egyezmény személyi hatálya Jelen Egyezmény személyi hatálya kiterjed: a) bármely személyre, aki egyik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai hatálya alá tartozik vagy tartozott, és b) más személyekre olyan mértékben, amennyiben az alkalmazandó jogszabályok szerint jogokat származtatnak az a) pontban meghatározott személyektől. IV. Cikk Egyenlő elbánás Az egyik Szerződő Fél jogszabályai alkalmazása során a III. Cikkben meghatározott bármely személy ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik ezen jogszabályok szerint, mint az adott Szerződő Fél állampolgárai. V. Cikk Ellátások kivitele 1. Jelen Egyezmény ellenkező rendelkezése hiányában, az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a III. Cikkben meghatározott bármely személy részére folyósítandó ellátásokat — ideértve a jelen Egyezmény szerint szerzett ellátásokat is — nem lehet csökkenteni, módosítani, felfüggeszteni, megszüntetni vagy megvonni pusztán annál a ténynél fogva, hogy az érintett személy a másik Szerződő Fél területén tartózkodik, és ezek az ellátások akkor is folyósítandók, ha az érintett személy a másik Szerződő Fél területén tartózkodik. 2. Jelen Egyezmény szerint a III. Cikkben meghatározott személynek folyósítandó ellátások akkor is folyósítandók, ha az érintett személy egy harmadik állam területén tartózkodik. 3. A Magyar Köztársaság tekintetében ez a Cikk nem vonatkozik azokra az ellátásokra, amelyek a Magyar Köz társaság és egy harmadik állam között megkötött, területi elven alapuló egyezmények szerint folyósítandók. II. Rész AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK VI. Cikk Általános szabály A VII—X. Cikkek figyelembevételével az a személy, aki kereső tevékenységet folytat az egyik Szerződő Fél területén, e tevékenység tekintetében csak az adott Szerződő Fél jogszabályai hatálya alá tartozik. VII. Cikk Kiküldetés 1. Amennyiben azt a személyt, aki az egyik Szerződő Fél jogszabályai hatálya alá tartozik, és akit olyan munkáltató foglalkoztat, akinek üzleti székhelye az adott Szerződő Fél területén található, munkavégzésre kiküldenek e foglalkoztatás keretében a másik Szerződő Fél területére, ez a személy e munkavégzés tekintetében csak az első Szerződő Fél jogszabályai hatálya alá tartozik, mintha e munkavégzés annak a területén történne. 2. Az 1. bekezdés a 60 hónapnál hosszabb időtartamú kiküldetésre csak mindkét Szerződő Fél illetékes hatósága, vagy az általuk kijelölt intézmények vagy hivatalok előzetes hozzájárulása esetén vonatkozik. VIII. Cikk Önálló vállalkozás 1. A VII. Cikk 1. bekezdése megfelelően alkalmazandó arra az önálló vállalkozó személyre, aki az egyik Szerződő Fél területén lakik, és aki önálló vállalkozói tevékenységet a másik Szerződő Fél területén folytat. 2. Ha az 1. bekezdés alkalmazása során egy önálló vállalkozó személy az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint sem köteles járulékokat fizetni ezen önálló vállalkozói tevékenység után, abban az esetben a Szerződő Felek illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt intézmények vagy hivatalok közös megegyezéssel határozzák meg, hogy mely Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak erre a személyre. IX. Cikk Állami alkalmazás 1. Jelen Egyezmény bármely rendelkezésétől függetlenül, A diplomáciai kapcsolatokról szóló, Bécsben, 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződés és A konzuli kapcsolatokról szóló, Bécsben, 1963. április 24-én aláírt nemzetközi szerződés szociális biztonságra vonatkozó rendelkezései továbbra is alkalmazandók. 2. Az a személy, aki az egyik Szerződő Fél állami alkalmazásában van, és akit a másik Szerződő Fél területére rendelnek ki munkavégzésre, e foglalkoztatás tekintetében csak az első Szerződő Fél jogszabályai hatálya alá tartozik. 3. Az 1. és 2. bekezdések rendelkezéseinek kivételével, az a személy, aki az egyik Szerződő Fél területén lakik, és aki ott a másik Szerződő Fél állami alkalmazásában van, e foglalkoztatás tekintetében csak az első Szerződő Fél jogszabályai hatálya alá tartozik. Amennyiben azonban ez a személy e foglalkoztatás kezdetét megelőzően az őt foglalkoztató Szerződő Fél jogszabályai szerint járulékokat fizetett, akkor a foglalkoztatás kezdetétől vagy a jelen Egyezmény hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül, — aszerint, hogy melyik következett be később — választhat, hogy csak az utóbbi Szerződő Fél jogszabályai hatálya alá tartozzon. X. Cikk Kivételek A Szerződő Felek illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt intézmények vagy hivatalok közös megegyezéssel kivételeket tehetnek a VI—IX. Cikkek rendelkezései alól: a) a munkavállaló és munkáltatója közös kérelmére, vagy az önálló vállalkozó kérelmére, az érintett személy tekintetében, vagy b) a személyek bármely kategóriája tekintetében. XI. Cikk Bizonyos tartózkodási időszakok meghatározása Kanada jogszabályai tekintetében 1. Az Öregségi Biztonsági törvény (Old Age Security Act) szerinti ellátások összegének kiszámítása céljából: a) ha egy személy a Kanadai Nyugdíjrendszer (Canada Pension Plan) vagy Kanada egy tartományának átfogó nyugdíjrendszere hatálya alá tartozik a Magyar Köztársaságban való bármely ideiglenes vagy állandó tartózkodási időszak alatt, ez az időszak Kanadában való tartózkodási időszaknak tekintendő az érintett személy, továbbá házas társa vagy élettársa és a vele együtt lakó eltartottjai esetében, akik foglalkoztatás vagy önálló vállalkozás címén nem tartoznak a Magyar Köztársaság jogszabályai alá; b) ha egy személy a Magyar Köztársaság jogszabályai hatálya alá tartozik Kanadában való bármely ideiglenes vagy állandó tartózkodási időszak alatt, ez az időszak nem tekintendő Kanadában való tartózkodási időszaknak sem az érintett személy, sem házastársa vagy élettársa és a vele együtt lakó eltartottjai esetében, akik foglalkoztatás vagy önálló vállalkozás címén nem tartoznak a Kanadai Nyugdíjrendszer (Canada Pension Plan) vagy Kanada egy tartományának átfogó nyugdíjrendszere hatálya alá. 2. Az 1. bekezdés alkalmazásában: a) egy személy csak akkor tekintendő a Kanadai Nyug díjrendszer (Canada Pension Plan) vagy Kanada egy tartományának átfogó nyugdíjrendszere hatálya alá tartozónak a Magyar Köztársaságban való ideiglenes vagy állandó tartózkodási időszaka alatt, ha az érintett személy az adott rendszer szerint járulékokat fizet ezen időszak alatt foglalkoztatás vagy önálló vállalkozás címén; b) egy személy csak akkor tekintendő a Magyar Köztársaság jogszabályai hatálya alá tartozónak a Kanadában való ideiglenes vagy állandó tartózkodási időszaka alatt, ha az érintett személy ezen jogszabályok szerint kötelező járulékokat fizet ezen időszak alatt foglalkoztatás vagy önálló vállalkozás címén. III. Rész AZ ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1. Fejezet ÖSSZESZÁMÍTÁS XII. Cikk Kanada és a Magyar Köztársaság jogszabályai szerinti időszakok 1. Azokban az esetekben, amikor az egyik Szerződő Fél jogszabályai egy ellátásra való jogosultság megszerzését, fenntartását vagy feléledését beszámítható időszakok szerzésétől teszik függővé, és amikor egy személy azért nem jogosult egy ellátásra, mert nem szerzett elegendő beszámítható időszakot ezen jogszabályok szerint ahhoz, hogy jogosult legyen az adott ellátásra, az adott Szerződő Fél illetékes intézménye az érintett személy adott ellátásra való jogosultsága megállapításához figyelembe veszi a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett beszámítható időszakokat, a 2—5. bekezdéseknek megfelelően, feltéve, hogy ezek az időszakok nem fedik át egymást. 2. a) Kanada Öregségi Biztonsági törvénye szerinti ellátásra való jogosultság megállapításához a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint beszámítható időszak Kanada területén való tartózkodási időszaknak tekintendő; b) a Kanadai Nyugdíjrendszer szerinti ellátásra való jogosultság megállapításához egy olyan naptári év, amelyből legalább 90 nap a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint beszámítható időszakot képez, olyan évnek tekintendő, amely a Kanadai Nyugdíjrendszer szerint beszámítható. 3. A Magyar Köztársaság jogszabályai szerinti öregségi ellátásra való jogosultság megállapításához: a) egy olyan naptári év, amely a Kanadai Nyugdíjrendszer szerint beszámítható időszak, a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint 365 napos beszámítható időszaknak tekintendő; b) amennyiben az a) pontban meghatározott időszakok nem elegendőek egy ellátásra való jogosultság megállapításához, egy olyan nap, amely Kanada Öregségi Biztonsági törvénye szerint beszámítható időszak, és amely nincs átfedésben a Kanadai Nyugdíjrendszer szerint beszámítható időszakkal, olyan napnak tekintendő, amely a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint beszámítható időszak. 4. A Magyar Köztársaság jogszabályai szerinti rokkantsági ellátásra való jogosultság megállapításához egy olyan naptári év, amely a Kanadai Nyugdíjrendszer szerint beszámítható időszak, a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint 365 napos beszámítható időszaknak tekintendő. 5. A Magyar Köztársaság jogszabályai szerinti ellátásra való jogosultság megállapításához a III. Cikk b) pontjában meghatározott személy részére értelemszerűen a 3. vagy 4. bekezdés alkalmazandó. XIII. Cikk Harmadik állam jogszabályai szerinti időszakok 1. Ha egy személy a Szerződő Felek jogszabályai szerinti, a XII. Cikk rendelkezései szerint összeszámított beszámítható időszakok alapján nem jogosult ellátásra, az érintett személy adott ellátásra való jogosultsága ezen időszakok és olyan harmadik állam jogszabályai szerint szerzett beszámítható időszakok összeszámításával állapítandó meg, amely államhoz mindkét Szerződő Felet a beszámítható időszakok összeszámításáról is rendelkező szociális biztonsági jogi eszközök kötnek. 2. Az 1. bekezdés nem vonatkozik azon beszámítható időszakokra, amelyeket olyan harmadik állam jogszabályai szerint szereztek, amellyel a Magyar Köztársaság területi elven alapuló egyezményt kötött. XIV. Cikk Összeszámítandó minimális időszak Jelen Egyezmény bármely más rendelkezésétől függetlenül, amennyiben egy személy által valamely Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett beszámítható időszakok teljes időtartama egy évnél kevesebb, és ha csak ezen időszakok figyelembevételével nem áll fenn egy ellátásra való jogosultság az adott Szerződő Fél jogszabályai szerint, az adott Szerződő Fél illetékes intézménye nem köteles ellátást fizetni az érintett személynek ezen időszakokra a jelen Egyezmény értelmében. 2. Fejezet KANADA JOGSZABÁLYAI SZERINTI ELLÁTÁSOK XV. Cikk Az Öregségi Biztonsági törvény szerinti ellátások 1. Ha egy személy egy öregségi biztonsági nyugdíjra vagy segélyre kizárólag az 1. fejezet összeszámítási rendelkezései alkalmazásával válik jogosulttá, Kanada illetékes intézménye az érintett személy számára folyósítandó nyugdíj vagy segély összegét az Öregségi Biztonsági törvény résznyugdíj vagy segély folyósítását szabályozó rendelkezéseivel összhangban számítja ki, kizárólag azon Kanadában való tartózkodási időszakok alapján, amelyek e törvény szerint figyelembe vehetők. 2. Az 1. bekezdés vonatkozik arra a Kanada területén kívül tartózkodó személyre, aki Kanadában teljes nyugdíjra lenne jogosult, de aki nem tartózkodott Kanadában azon minimális időtartamig, amelyet az Öregségi Biztonsági törvény megkövetel Kanada területén kívüli nyugdíjfolyósításhoz. 3. Jelen Egyezmény bármely más rendelkezésétől függetlenül: a) öregségi biztonsági nyugdíj Kanada területén kívül tartózkodó személynek csak akkor folyósítandó, ha az érintett személy tartózkodási időszakai az 1. fejezet rendelkezései szerinti összeszámítás után legalább azzal a Kanadában való minimális tartózkodási időszakkal megegyeznek, amelyet az Öregségi Biztonsági törvény megkövetel Kanada területén kívüli nyugdíjfolyósításhoz; b) segély vagy garantált jövedelemkiegészítés Kanada területén kívül tartózkodó személynek csak olyan mértékben folyósítandó, amennyiben azt az Öregségi Biztonsági törvény megengedi. XVI. Cikk Kanada Nyugdíjrendszere szerinti ellátások Ha egy személy egy ellátásra kizárólag az 1. fejezet összeszámítási rendelkezései alkalmazásával válik jogosulttá, Kanada illetékes intézménye az érintett személy számára folyósítandó ellátás összegét az alábbiak szerint számítja ki: a) az ellátás keresettől függő részét a Kanadai Nyugdíjrendszer rendelkezéseivel összhangban határozza meg, kizárólag az adott rendszer szerint nyugdíjra jogosító kereset alapján; b) az ellátás fix részének meghatározásához megszorozza: (i) a Kanadai Nyugdíjrendszer rendelkezéseivel össz hangban meghatározott ellátás fix részének összegét azzal (ii) a törttel, amely a Kanadai Nyugdíjrendszerben telje sített járulékfizetési időszakoknak az adott rendszer szerint az adott ellátásra való jogosultság megállapításához megkövetelt minimális időszakhoz viszonyított arányát fejezi ki, azonban ennek a törtnek az értéke semmilyen esetben sem haladhatja meg az egyet. 3. Fejezet A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG JOGSZABÁLYAI SZERINTI ELLÁTÁSOK XVII. Cikk A folyósítandó ellátás összegének kiszámítása 1. Ha a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint egy ellátásra való jogosultság kizárólag az 1. fejezet összeszámítási rendelkezései alkalmazásával állapítható meg, a Magyar Köztársaság illetékes intézménye a) kiszámítja az ellátásnak azt az elméleti összegét, amelyet akkor folyósítottak volna, ha a mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett összeszámított beszámítható időszakokat csak a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint szerezték volna; és b) az a) pont szerint kiszámított elméleti összeg alapján meghatározza a folyósítandó ellátás tényleges összegét oly módon, hogy a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint szerzett összes beszámítható időszaknak a mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett összes beszámítható időszakhoz viszonyított arányát alkalmazza. 2. Egy ellátás összegének az 1. bekezdés alkalmazásával történő kiszámításához csak a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint szerzett jövedelem és ezen jogszabályok szerint fizetett járulékok kerülnek figyelembevételre. IV. Rész IGAZGATÁSI ÉS EGYÉB RENDELKEZÉSEK XVIII. Cikk Igazgatási megállapodás 1. A Szerződő Felek illetékes hatóságai igazgatási megállapodásban határozzák meg a jelen Egyezmény alkalmazásához szükséges intézkedéseket. 2. A Szerződő Felek összekötő szerveit az igazgatási megállapodásban jelölik ki. XIX. Cikk Kölcsönös segítségnyújtás 1. Jelen Egyezmény alkalmazásáért felelős illetékes hatóságok és intézmények: a) felajánlják jószolgálatukat, és segítséget nyújtanak egymásnak a jelen Egyezmény, vagy a jelen Egyezmény tárgyi hatálya alá tartozó jogszabályok szerinti bármely ellátásra való jogosultságnak vagy az ellátás összegének megállapítása céljából, mintha az ügy a hazai jogszabályaik alkalmazását kívánná; b) közölnek egymással, a lehető leghamarabb, minden információt azokra az intézkedésekre vonatkozóan, amelyeket a jelen Egyezmény alkalmazása érdekében tesznek, vagy a saját jogszabályaikban bekövetkezett változásokra vonatkozóan, amennyiben ezek a változások a jelen Egyezmény alkalmazását érintik. 2. A 3. bekezdés, valamint a XVIII. Cikk szerint megkötött, bizonyos kiadások megtérítését célzó igazgatási megállapodásban foglalt bármely rendelkezés figyelembevételével, az 1. bekezdés a) pontban hivatkozott segítség térítésmentesen nyújtandó. 3. Ha az egyik Szerződő Fél illetékes intézménye megkívánja, hogy egy kérelmező vagy igényjogosult, aki a másik Szerződő Fél területén lakik, orvosi vizsgálaton essen át, az utóbbi Szerződő Fél illetékes intézménye, az első Szerződő Fél illetékes intézményének kérésére, intézkedik e vizsgálat elvégeztetéséről. Ha az orvosi vizsgálat kizárólag az azt kérő intézmény céljait szolgálja, az adott illetékes intézmény megtéríti a másik Szerződő Fél illetékes intézményének a vizsgálat költségeit. Amennyiben azonban az orvosi vizsgálat mindkét illetékes intézmény céljait szolgálja, költségek megtérítésére nem kerül sor. XX. Cikk Személyes adatok átadása és védelme 1. Az egyik Szerződő Fél illetékes hatóságai és intézményei, összhangban a) az adott Szerződő Fél jogszabályaival, b) a jelen Egyezménnyel vagy a jelen Egyezmény alkal mazására a XVIII. Cikk szerint kötött bármely megállapodással, a másik Szerződő Fél illetékes hatóságai és intézményei számára átadnak egy személyre vonatkozó birtokukban lévő bármely adatot, amely a jelen Egyezmény vagy annak tárgyi hatálya alá tartozó jogszabályok alkalmazásához szükséges. 2. Az egyik Szerződő Fél illetékes hatósága vagy intézménye által a másik Szerződő Fél illetékes hatósága vagy intézménye részére az 1. bekezdés szerint átadott, egy személyre vonatkozó bármely adatot védelem illet meg mindkét Szerződő Félnél annak jogszabályaival és az alábbi rendelkezésekkel összhangban: a) Annak a Szerződő Félnek az illetékes hatósága vagy intézménye, amelynek részére az adatokat átadták, ezeket az adatokat bizalmasan kezeli, és hatékonyan védelmezi jogosulatlan hozzáférés, jogosulatlan módosítások és jogosulatlan nyilvánosságra hozatal ellen, az adott Szerződő Fél jogszabályaival összhangban. b) Annak a Szerződő Félnek az illetékes hatósága vagy intézménye, amelynek részére az adatokat átadták, ezeket az adatokat felhasználhatja, és az adott Szerződő Fél más intézményeinek és hivatalainak tudomására hozhatja, a jelen Egyezménynek vagy az adott Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazása céljából. Az adatokat más célra felhasználni és más hivatalok tudomására hozni csak olyan mértékben lehet, amennyiben azt az adott Szerződő Fél jogszabályai kifejezetten megengedik. A Szerződő Felek illetékes hatóságai tájékoztatják egymást a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályaik minden módosításáról, különösképpen pedig minden további célról, amelyre az ilyen adatokat fel lehet használni vagy más hivatalok tudomására hozni. Az a Szerződő Fél, amelynek jogszabályait módosították, a másik Szerződő Fél kérésére tárgyalásokat kezd a jelen Egyezmény szükség szerinti módosítása vagy kiegészítése céljából. c) Egyedi esetekben az az illetékes hatóság vagy intézmény, amelynek részére az adatok átadása történt, az adatokat átadó hatóság vagy intézmény kérésére tájékoztatja ez utóbbit az adatok felhasználásáról és annak eredményéről. d) Az érintett személy jogosult arra, hogy bármely Szerződő Fél hatóságához vagy intézményéhez benyújtott kérelmére tájékoztassák azokról az adatokról, amelyeket átadtak és arról a célról, amelyre ezeket az adatokat kérték vagy átadták az adott esetben. e) Az az illetékes hatóság vagy intézmény, amely az adatokat átadja, minden ésszerű intézkedést megtesz annak biztosítására, hogy az adatok helyesek legyenek, és szigorúan azokra korlátozódjanak, amelyek az átadás céljához elengedhetetlenül szükségesek. Ha nyilvánvalóvá válik, hogy helytelen adatokat vagy olyan adatokat adtak át, amelyek átadása tilos az átadó Fél jogszabályai szerint, azonnal értesíteni kell erről a tényről azt az illetékes hatóságot vagy intézményt, amely az adatokat kapta, és ez azonnal helyesbíti a helytelen adatokat. Egyúttal töröl bármely olyan átadott adatot, amelynek átadása tilos, kivéve, ha ez az adat a visszaélés elleni küzdelemhez, az általa alkalmazott jogszabályok összefüggésében csalás vagy hasonló büntetendő cselekmények üldözéséhez szükséges. f) Annak a Szerződő Félnek az illetékes hatósága vagy intézménye, amelynek az adatokat átadták, ezeket az adatokat az adott Szerződő Fél jogszabályaival összhangban törli. XXI. Cikk Adók, díjak, illetékek és költségek alóli mentesítés vagy azok csökkentése 1. Az egyik Szerződő Fél jogszabályai alkalmazásához bemutatandó bármely igazolás vagy dokumentum kiállításával kapcsolatban ezen jogszabályokban előírt adók, jogi díjak, konzuli díjak és igazgatási költségek alóli bármely mentesítés vagy azok bármely csökkentése kiterjed a másik Szerződő Fél jogszabályai alkalmazásához bemutatandó igazolásokra vagy dokumentumokra is. 2. Jelen Egyezmény alkalmazásához bemutatandó bármely hivatalos jellegű dokumentum mentes a diplomáciai vagy konzuli hatóságok általi bármilyen hitelesítéstől vagy hasonló formalitásoktól. XXII. Cikk A kapcsolattartás nyelve Jelen Egyezmény alkalmazásához a Szerződő Felek illetékes hatóságai és intézményei közvetlenül tarthatják egymással a kapcsolatot bármely Szerződő Fél bármely hivatalos nyelvén. XXIII. Cikk Kérelem, értesítés vagy fellebbezés benyújtása 1. Az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra való jogosultságra vagy az ellátás összegére vonatkozó kérelmek, értesítések és fellebbezések, amelyeket ezen jog szabályok alkalmazásában meghatározott határidőn belül kellett volna benyújtani az adott Szerződő Fél illetékes hatóságához vagy intézményéhez, de amelyeket ugyanezen határidőn belül a másik Szerződő Fél hatóságához vagy intézményéhez nyújtanak be, úgy kezelendők, mintha azokat az első Szerződő Fél illetékes hatóságához vagy intézményéhez nyújtották volna be. A kérelmek, értesítések vagy fellebbezések a másik Szerződő Fél hatóságához vagy intézményéhez történt benyújtásának dátumát kell tekinteni az első Szerződő Fél illetékes hatóságához vagy intézményéhez történő benyújtásuk dátumának. 2. E bekezdés második mondatának figyelembevételével, az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra való olyan kérelem, amelyet a jelen Egyezmény hatálybalépése dátuma után nyújtanak be, a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti megfelelő ellátásra való kérelemnek tekintendő, amennyiben a kérelmező a kérelem benyújtásakor a) kéri, hogy ezt a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti kérelemnek tekintsék, vagy b) arra vonatkozó információkat közöl, hogy beszámítható időszakokat szerzett a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint. Az előző mondat nem alkalmazandó, amennyiben a kérelmező kéri, hogy a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra való kérelmét halasszák el. 3. Bármely olyan esetben, amelyre az 1. vagy a 2. bekezdés vonatkozik, az a hatóság vagy intézmény, amelyhez a kérelmet, értesítést vagy fellebbezést benyújtották, azt késedelem nélkül eljuttatja a másik Szerződő Fél hatóságához vagy intézményéhez. XXIV. Cikk Ellátások folyósítása 1. Az egyik Szerződő Fél illetékes intézménye a jelen Egyezmény szerinti kötelezettségeit az adott Szerződő Fél valutanemében teljesíti. 2. Az igényjogosultak ellátásai az ellátások folyósításával kapcsolatosan esetlegesen felmerülő igazgatási költségek miatti levonásoktól mentesen folyósítandók. 3. Abban az esetben, ha az egyik Szerződő Fél devizakorlátozásokat vagy hasonló intézkedéseket vezetne be, amelyek korlátozzák a területén kívül tartózkodó személyek számára a kifizetéseket, pénzküldeményeket vagy pénz, illetőleg pénzügyi eszközök átutalását, az adott Szerződő Fél késedelem nélkül megfelelő intézkedéseket tesz arra, hogy biztosítson bármely folyósítást, amelyet a jelen Egyezmény szerint a III. Cikkben meghatározott azon személyeknek kell teljesíteni, akik a másik Szerződő Fél területén élnek. XXV. Cikk Vitás kérdések rendezése 1. A Szerződő Felek illetékes intézményei a jelen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő bármely vitás kérdést a lehetséges mértékig annak szelleme és alapelvei szerint oldanak meg. Ha az illetékes intézmények nem rendeztek egy vitás kérdést, akkor a Szerződő Felek illetékes hatóságai teszik azt meg. 2. A Szerződő Felek bármely Szerződő Fél kérésére haladéktalanul konzultálnak egymással olyan kérdéseket illetően, amelyeket az illetékes intézmények és hatóságok nem rendeztek az 1. bekezdés szerint. 3. A Szerződő Felek között a jelen Egyezmény értelmezésére vonatkozó bármely olyan vitás kérdést, amelyet nem oldottak meg vagy rendeztek konzultáció révén az 1. vagy a 2. bekezdés szerint, bármely Szerződő Fél kérésére választott bíróság elé terjesztik. 4. Hacsak a Szerződő Felek közösen másképpen nem döntenek, a választott bíróság három választott bíróból áll, akik közé mindegyik Szerződő Fél egy főt jelöl ki a választott bíróságra vonatkozó kérés kézhezvételétől számított két hónapon belül. Az így kijelölt két választott bíró, az utolsó kijelölési értesítéstől számított két hónapon belül, kijelöli a harmadik választott bírót, aki az elnöki feladatokat látja el. Abban az esetben, ha valamely Szerződő Fél elmulasztja kijelölni a saját választott bíróját vagy a két kijelölt választott bíró nem tud megegyezni a harmadik személyt illetően, a másik Szerződő Fél illetékes hatósága a Nemzetközi Bíróság elnökét felkéri, hogy jelölje ki az első Szerződő Fél választott bíróját, vagy a két kijelölt választott bíró felkéri a Nemzetközi Bíróság elnökét, hogy jelölje ki a választott bíróság elnökét. 5. Ha a Nemzetközi Bíróság elnöke valamely Szerződő Fél állampolgára, a kijelölés feladatát átadja a Bíróság alelnökének vagy a rangban következő tagjának, aki egyik Szerződő Félnek sem állampolgára. 6. A választott bíróság maga határozza meg ügyrendjét, de határozatait többségi szavazással hozza. 7. A választott bíróság döntése végleges és kötelező erejű. XXVI. Cikk Megállapodás Kanada egy tartományával A Magyar Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatósága és Kanada valamely tartománya megállapodást köthet bármely olyan szociális biztonsági kérdésben, amely Kanadában tartományi joghatóság alá tartozik, amennyiben az ilyen megállapodás a jelen Egyezmény rendelkezéseinek nem mond ellent. V. Rész ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK XXVII. Cikk Átmeneti rendelkezések 1. Jelen Egyezmény hatálybalépését megelőzően szerzett bármely beszámítható időszak figyelembe veendő a jelen Egyezmény szerinti ellátásra való jogosultság megállapítása és az ellátás összegének meghatározása céljából. 2. Jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem keletkeztet jogot a jelen Egyezmény hatálybalépését megelőző időtartamra vonatkozó ellátás igénybevételére. 3. A 2. bekezdés figyelembevételével ellátás, az egyösszegű folyósítás kivételével, folyósítandó a jelen Egyezmény szerint olyan eseményekre vonatkozóan is, amelyek a jelen Egyezmény hatálybalépését megelőzően következtek be. XXVIII. Cikk Időtartam és felmondás 1. Jelen Egyezmény időtartamának korlátozása nélkül hatályban marad. Azt bármely Szerződő Fél bármikor felmondhatja, a másik Szerződő Félnek 12 hónappal korábban megküldött írásbeli értesítéssel. 2. Jelen Egyezmény felmondása esetén, egy személy által az Egyezmény rendelkezései szerint szerzett bármely jog fennmarad, és tárgyalásokra kerül sor azon jogok rendezésére vonatkozóan, amelyeknek ezen rendelkezések alapján történő megszerzése a felmondás időpontjában folyamatban volt. XXIX. Cikk Hatálybalépés Jelen Egyezmény annak a hónapnak az utolsó napját követő negyedik hónap első napján lép hatályba, amely hónapban a Szerződő Felek diplomáciai úton kicserélték az arra vonatkozó írásos értesítéseiket, hogy a jelen Egyezmény hatálybaléptetéséhez szükséges belső jogi követelményeknek eleget tettek. Az írásos értesítések kicserélése dátumának az utolsó értesítés kézhezvételének dátuma tekintendő. Fentiek hiteléül, az alulírottak, kellő meghatalmazás birtokában, aláírták a jelen Egyezményt. Készült két-két eredeti példányban, Budapesten, 2002. év március hó 4. napján, angol, francia és magyar nyelven, mindegyik szöveg egyformán hiteles. (Aláírások)’’ 3. § E törvény a kihirdetése napján lép hatályba. Az Egyezményben foglaltakat azonban 2003. október 1-jétől kell alkalmazni. Mádl Ferenc s. k., Dr. Szili Katalin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke