39/2013. (II. 14.) Korm. rendelete a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamin

39/2013. (II. 14.) Korm. rendelete a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól. A Kormány a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 8. § (5) bekezdés a) pontjában, a 12. § és a 24. § (2) bekezdés d) pontja tekintetében a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 8. § (5) bekezdés b) pontjában, a 24. § (1) bekezdése és a 24. § (2) bekezdés c) pontja tekintetében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdés a) pontjában, a 24. § (2) bekezdés b) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet rendelkezéseit – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Magyarország területén előállított, továbbá – a 16. §-ban foglalt kivétellel – forgalomba hozott dohánytermékekre kell alkalmazni. (2) E rendelet rendelkezéseit nem kell alkalmazni a személyes fogyasztás céljából Magyarország területére behozott dohánytermékekre. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. bejegyzett kereskedő: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 7. § 16. pontjában meghatározott személy, 2. dohánytermék: a 4. pont és a 9. pont szerinti termék, 3. dohánytermék gyártásához felhasznált nyers- és adalékanyagok: a) nyersdohány: a Nicotiana tabacum fajhoz tartozó, ipari feldolgozásra alkalmas növény természetes vagy mesterséges úton szárított levele, b) fermentált, érlelt dohány (a továbbiakban: dohány): az a nyersdohány, amelyben a szárítást követően hőfejlődés és szárazanyag-veszteség mellett olyan változások játszódtak le, amelynek következtében a dohánytermék élvezeti célra alkalmassá vált, c) dohányfólia: kötő- és adalékanyagok felhasználásával, szárazanyagra számítva legalább 75%-ban dohányból készült papírszerű lemez vagy szalag, d) dohányvágat: egyenletes szélességű szálakra vágott dohány vagy egyenletes szélességűre vágott dohányfólia, e) cigarettapapír: olyan méretre vágott, speciális papír, amit a dohányvágat burkolására használnak, f) dohány-adalékanyag: minden olyan természetes vagy mesterséges, a dohánytól eltérő anyag, amelyet a dohánytermékhez az előkészítés, a kezelés, a feldolgozás és a csomagolás folyamán adnak hozzá abból a célból, hogy a termék érzékszervi, kémiai, fizikai és mikrobiológiai tulajdonságait kedvezően befolyásolja, és amelynek hozzáadása azt eredményezheti, hogy önmaga vagy származéka a dohánytermék összetevőjévé válik, 4. dohányzásra szánt dohányterméknek minősülnek a következő dohánytermék-típusok: a) cigaretta: dohányrúd, amely meglévő állapotában dohányzásra alkalmas, dohányvágatból vagy dohányvágatból és dohányfóliából készült töltetét hosszanti részén ragasztott cigarettapapír vagy dohányfólia borítja, és nem minősül szivarnak vagy szivarkának, továbbá az a dohányrúd, amelyet egy egyszerű, nem ipari eljárással cigarettapapír-hüvelybe tolnak vagy cigarettapapír-lappal körbevesznek, b) szivar, szivarka: ba) dohányrúd, amely teljes egészében természetes dohányból készült, illetve dohányrúd természetes dohányból készült borítékkal, bb) dohányrúd kocsányozott kevert töltettel és a szivar szokásos színével megegyező külső borítékkal, amely teljesen befedi a terméket, beleértve a filtert is, amennyiben van, kivéve a szopókával ellátott terméket, ahol a külső boríték nem fedi a szopókát; a burok és a boríték dohányfóliából készült, és egy termék tömege – a filter és a szopóka nélkül – nem lehet kevesebb 1,2 g-nál, és a borítékot a dohányrúd hossztengelyével minimum 30 fokos hegyes szöget bezáróan, spirálisan tekerték fel, bc) dohányrúd kocsányozott kevert töltettel és a szivar szokásos színével megegyező dohányfóliából készült külső borítékkal, amely teljesen befedi a terméket, beleértve a filtert is, amennyiben van, kivéve a szopókával ellátott terméket, ahol a külső boríték nem fedi a szopókát; egy termék tömege – a filter vagy a szopóka nélkül – nem kevesebb 2,3 g-nál, és a kerülete a dohányrúd hosszának legalább egyharmadán nem kevesebb 34 mm-nél, c) fogyasztási dohány: a d) pont és az e) pont szerinti, további ipari feldolgozás nélkül dohányzásra alkalmas kész dohányvágat, d) finomra vágott fogyasztási dohány (cigarettadohány): olyan fogyasztási dohány, amelyben a dohányrészecskék tömegének több mint 25 százaléka kisebb, mint 1,5 milliméter szélességűre vágott, e) egyéb fogyasztási dohány (pipadohány): a d) pont alá nem tartozó, pipában történő elszívásra szolgáló fogyasztási dohány, f) bármely olyan egyéb termék, amelyet dohányzás céljából gyártanak, még abban az esetben is, ha csupán részben tartalmaz – akár géntechnológiával módosított formában, akár nem ilyen formában – dohányt, 5. export: olyan jövedéki terméknek Európai Unión kívüli államba történő értékesítése, amelyet a vámhatóság végleges rendeltetéssel Európai Unión kívüli államba kiléptet, 6. fogyasztói csomagolási egység: a dohánytermékek kötelező csomagolása során alkalmazott legkisebb csomagolási egység: a) cigaretta esetében legalább 19 db, de legfeljebb 50 db cigarettát tartalmazó csomag, b) a 4. pont b) pont ba) alpontja szerinti dohánytermék esetén darab vagy doboz, c) a 4. pont b) pont bb) és bc) alpontja szerinti dohánytermék esetén legalább 5 darabot tartalmazó doboz, d) a fogyasztási dohány esetében a legalább 40 gramm, de legfeljebb 200 gramm – de minden esetben tízzel osztható gramm-tömegű – fogyasztási dohányt tartalmazó tasak vagy doboz, e) rágásra szolgáló vagy tüsszentésre szolgáló dohánytermékek esetében tasak vagy doboz, 7. forgalomba hozatal: a dohánytermék továbbforgalmazók részére történő nagykereskedelmi, illetve a fogyasztók mint végső felhasználók részére történő kiskereskedelmi értékesítése, 8. forgalomba hozó: a 7. pont szerinti tevékenységet végző gazdálkodó szervezet vagy természetes személy, 9. füst nélküli dohányterméknek minősülnek a következő dohánytermék-típusok: a) rágásra szolgáló dohánytermék: a formázott rágódohány, b) tüsszentésre szolgáló dohánytermék: a por alakú burnót, c) szájon át fogyasztott dohánytermék: a dohányzásra, illetve rágásra szánt termékeken kívül minden szájon át való használatra szánt, teljes egészében vagy részben dohányból készült, porított vagy szemcsés, illetve e két forma bármely kombinációja révén előállított termék, különösen a zacskóban vagy likacsos szerkezetű zacskóban, valamint az élelmiszerhez hasonló formában kiszerelt termék, 10. füstszűrő: a cigaretta, szivar, szivarka azon része, amely a dohányterméken áthaladó főfüst szűrésére szolgál, 11. gyűjtőcsomag: több fogyasztói csomagolási egységet tartalmazó, kiskereskedelmi forgalomban értékesített nagyobb csomagolási egység, 12. idegen anyag: a termesztés és feldolgozás során a nyersanyagba, illetve a késztermékbe került, egyszerű fizikai módszerekkel elkülöníthető, nem dohány eredetű anyag, 13. importálás: a Jöt. 7. § 2. pontjában meghatározott fogalom, 14. importáló: az a személy, aki – a Jöt. rendelkezéseinek betartása mellett – először szerez jogot arra, hogy az importált termék felett saját nevében rendelkezzen, 15. kátrány: a nikotinmentes száraz füst-kondenzátum, 16. nikotin: a száraz füst-kondenzátum nikotin-alkaloidtartalma, 17. összetevő: bármely olyan anyag vagy alkotóelem – kivéve a dohánylevelet vagy a dohánynövény egyéb természetes vagy feldolgozott részét –, amelyet egy dohánytermék gyártásához használnak fel, és amely a késztermékben – akár megváltozott formában – van jelen, beleértve a papírt, a füstszűrőt, a nyomdafestéket és a ragasztóanyagokat is, 18. szabadforgalomba bocsátás: a Jöt. 7. § 22. pontjában meghatározott fogalom, 19. szállítási csomagolás: a termék szállításához kialakított, de kiskereskedelmi forgalomba nem kerülő csomagolás, 20. személyes fogyasztás: a dohánytermék nem kereskedelmi jelleggel, magánszemély által történő, a Jöt. szerinti adómentes behozatala, 21. szén-monoxid: a cigarettafüst gázfázisának alkotórésze, 22. szopóka: a cigarettához, szivarhoz, szivarkához rögzített rész, amely közvetlenül a szájjal érintkezik, 23. tároló adóraktár engedélyese: a Jöt. 100. § (1) bekezdés d) pontja szerinti dohánytároló adóraktár engedélyese. 2. A dohánytermékek gyártásának, importálásának és az Európai Unió más tagállamából való behozatalának feltételei 3. § (1) A dohányterméket előállítónak (a továbbiakban: gyártó) a dohánytermék gyártásának megkezdése előtt, az importálónak, a bejegyzett kereskedőnek, valamint a tároló adóraktár engedélyesének a dohánytermék szabad forgalomba bocsátása előtt valamennyi dohánytermékről az 1. mellékletben szereplő adatokat tartalmazó regisztrációs lapot kell kiállítania. (2) A regisztrációs lap egy példányát a dohányterméket előállító üzemben, az importáló, a bejegyzett kereskedő, valamint a tároló adóraktár engedélyes székhelyén, illetve a raktározás helyén a hatósági ellenőrzés számára is hozzáférhető módon meg kell őrizni mindaddig, amíg a dohánytermék gyártása, importálása folyik, illetve a dohánytermék forgalomban van. (3) A gyártó, az importáló, a bejegyzett kereskedő és a tároló adóraktár engedélyese köteles a szabadforgalomba bocsátás előtt a regisztrációs lap egy további példányát nyilvántartásba vétel céljából a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak (a továbbiakban: NFH) megküldeni. Az NFH a nyilvántartásba vett regisztrációs lap másolati példányát elektronikus úton továbbítja az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: ÁNTSZ–OTH) részére. (4) Az 1. melléklet szerinti regisztrációs lap adattartalmáról, valamint a 4. § (2) bekezdése szerinti dokumentumok adattartalmáról az NFH hatósági nyilvántartást vezet. 4. § (1) A dohánytermék gyártásához felhasználható adalékanyagokat, azok pontos felhasználási célját, valamint tisztasági követelményeit a 2. melléklet tartalmazza. (2) A 2. mellékletben nem szereplő vagy felhasználási engedéllyel nem rendelkező adalékanyagoknak a dohánytermék gyártásában való felhasználását a felhasználó, a forgalomba hozó vagy a gyártó kérelmére az ÁNTSZ–OTH engedélyezi. Az engedély iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti tartalommal az ÁNTSZ–OTH-hoz kell benyújtani. Nem szükséges engedélyt kérni a nyersdohány természetes részeinek felhasználásához. (3) A kérelemhez mellékelni kell: a) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam hatósága által kiadott felhasználási engedélyt, ha az rendelkezésre áll, valamint b) akkreditált laboratórium által kiadott, a bevizsgálás eredményét rögzítő jegyzőkönyvet, c) a (6) bekezdésben foglaltak alátámasztására alkalmas további adatokat, ha azok az a) vagy a b) pont alapján nem állnak rendelkezésre. (4) Amennyiben a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően szükséges, az ÁNTSZ–OTH a termékre vonatkozó további adatokat is bekérhet. (5) Az ÁNTSZ–OTH a (2) bekezdésben meghatározott engedélyről kiadott határozatot az NFH-val is közli. (6) Az adalékanyag felhasználása abban az esetben engedélyezhető, ha az adalékanyag a dohánytermék elfogyasztása során önmagában vagy a dohánytermék felhasználásakor keletkező más komponensekkel reakcióba lépve nem eredményezi a dohánytermék egészségkárosító hatásának vagy addiktív hatásának növekedését. (7) A dohány-adalékanyagnak a 2. mellékletben, illetve az engedélyben meghatározott feltételektől eltérő alkalmazása tilos. (8) A dohánytermék hozzáadott tiltott adalékanyagokat, idegen anyagokat nem tartalmazhat. A tiltott adalékanyagok listáját a 4. melléklet tartalmazza. (9) A szabadforgalomba bocsátott cigarettának meg kell felelnie az MSZ EN 16156:2011 biztonsági követelményeinek. 3. Határértékek 5. § A szabadforgalomba bocsátott cigaretta hozama nem tartalmazhat cigarettánként többet, mint a) 10 mg kátrányt, b) 1 mg nikotint, c) 10 mg szén-monoxidot, figyelembe véve az MSZ ISO 8243 szabvány szerinti konfidencia intervallumokat. 4. Jelölés 6. § (1) A fogyasztói csomagolási egységen jelölni kell – a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 6. §-ában meghatározottakon túl – a) a dohánytermék típusát a következők szerint: „cigaretta”, „szivar”, „szivarka”, „cigarettadohány”, „pipadohány”, „rágódohány”, „burnót”, b) a dohánytermék márkanevét vagy márkajelzését, c) a dohánytermék alfajtáját (ha megkülönböztethető), d) a gyártó vagy forgalomba hozó, bejegyzett kereskedő, tároló adóraktár engedélyes megnevezését azonosításra alkalmas módon, e) a dohánytermék származási helyének megjelölését, ha az áru nem az Európai Gazdasági Térségből származik, f) a darabszámot (cigaretta, szivar, szivarka) vagy tömeget (fogyasztási dohány, rágásra, tüsszentésre szolgáló dohánytermék), g) füstszűrős termék esetén a „füstszűrő(s)” vagy „filter(es)” szót, h) cigaretta esetében a kátrány, nikotin és szén-monoxid tartalom, illetve hozam számszerű értékét az Nvt. 6. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint a következő módon: ha) „Kátrány X mg/cigaretta” (ahol X egészre kerekített szám), hb) „Nikotin Y mg/cigaretta” (ahol Y egy tizedesjeggyel megadott, kerekített szám), hc) „Szén-monoxid Z mg/cigaretta” (ahol Z egészre kerekített szám), i) a gyártás időpontját (az év, a hónap és a nap feltüntetésével) és helyét, vagy tételszámot, illetve kódolt megjelölést, amelyből a gyártás helye és ideje megállapítható. (2) Az 5. melléklet állapítja meg a gyártó által az Nvt. 6. § (1) bekezdés b) pontjában és e rendeletben foglaltak szerint alkalmazandó kombinált figyelmeztetést. (3) A rágásra szolgáló és a tüsszentésre szolgáló dohánytermék esetében az Nvt. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti általános egészségvédő figyelmeztetés helyett a fogyasztói csomagolási egységen a következő általános egészségvédő figyelmeztetést kell feltüntetni: „Ez a dohánytermék károsíthatja egészségét és függőséget okoz.”. 7. § (1) A gyűjtőcsomagon – az Nvt. 6. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározottakon túl – a 6. § (1) bekezdés a)–f) és h) pontja szerinti jelöléseket kell alkalmazni a fogyasztói csomagolási egységekre meghatározott feltételekkel. (2) Nem kötelező az (1) bekezdés szerinti jelölések alkalmazása az átlátszó gyűjtőcsomagon. (3) A szállítási csomagoláson a 6. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti jelöléseket kell alkalmazni. 8. § (1) Az Nvt. 6. § (2) bekezdésében foglalt rendszeres megjelenés biztosítása érdekében három naptári éven belül dohánytermék márkanevenként valamennyi kombinált figyelmeztetés azonos arányban alkalmazandó. Amennyiben ennek műszaki feltételei nem adottak, a leggyakrabban és a legritkábban alkalmazott kombinált figyelmeztetések száma közötti eltérés három naptári évenként nem lehet nagyobb cigaretta esetében 10%-nál, egyéb dohánytermék-típus esetében 15%-nál. A kombinált figyelmeztetések váltakozva való alkalmazását előíró kötelezettség ellenőrizhetősége érdekében a gyártó, az importáló, a bejegyzett kereskedő és a tároló adóraktár engedélyese köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből az alkalmazott kombinált figyelmeztetések száma három hónaponként megállapítható. (2) A cigaretta kivételével a többi olyan dohánytermék fogyasztói csomagolási egységén, ahol a legszembetűnőbb felület mérete nagyobb, mint 75 cm2, az egészségvédő figyelmeztetéseknek az egyes felületeken legalább 22,5 cm2 nagyságú területet le kell fedniük. (3) Az általános egészségvédő figyelmeztetéseket és a 6. § (1) bekezdés h) pontja szerinti értékfeltüntetést fehér alapon, fekete, kövérített Helvetica betűtípussal kell nyomtatni. A feliratot kis betűvel kell szedni, kivéve a szöveg kezdőbetűjét, és azt az esetet, amikor a nagybetű használatát nyelvtani szabály követeli meg. A feliratot – a füst nélküli dohánytermékek kivételével – legalább 3 mm és legfeljebb 4 mm vastag, fekete vonallal határolt keretben kell elhelyezni, amely semmilyen módon nem zavarhatja az egészségvédő figyelmeztetések szövegét és az értékfeltüntetést. A szöveget a nyomtatására fenntartott területen középre zárva, amennyiben a rendelkezésre álló terület mérete ezt lehetővé teszi, a csomag felső szélével párhuzamosan kell elhelyezni. Olyan betűméretet kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy a szöveg a rendelkezésre álló felület lehető legnagyobb hányadát foglalja el. 9. § (1) A kombinált figyelmeztetés a) a dohánytermék csomagolásán akként kerül nyomtatásra, hogy – a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – megtartsa az 5. melléklet szerinti formátumot és arányokat, valamint a kép és a szöveg grafikai sértetlenségét, b) betölti a számára előírt felszín teljes egészét, és a csomagolás felső szélével párhuzamosan és a csomagon található többi információval azonos irányban helyezkedik el, c) sokszorosítása során a nyomtatásra a 6. melléklet 1. pontjában meghatározott műszaki előírásokat kell alkalmazni, d) – a 6. mellékletben foglaltakkal összhangban – egy legalább 3 mm és legfeljebb 4 mm vastag fekete szegély által körülhatárolt, amely semmilyen módon nem ütközik a kombinált figyelmeztetés szöveges vagy látványelemeivel. (2) A dohánytermék csomagolásán semmilyen formában nem lehet a kombinált figyelmeztetésekre megjegyzést tenni, azokat átfogalmazni vagy azokra utalni. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően, olyan dohánytermékek esetében, amelyek egyedi csomagolásának méretarányaira tekintettel nem lehetséges az Nvt. 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felület lefedése a kombinált figyelmeztetés 5. melléklet szerinti formátumának, arányainak vagy a kép és a szöveg grafikai sértetlenségének megváltoztatása nélkül, a kombinált figyelmeztetés az egyedi csomagolás méretéhez igazítással a 6. melléklet 2. pontjában meghatározott előírások szerint alkalmazandó. (4) A (3) bekezdés alkalmazásának elősegítése érdekében az NFH a honlapján közzéteszi az Európai Bizottság által e tárgyban kiadott útmutatót. (5) A dohánytermék adójegyére nyomtatni, és azt egyéb módon eltakarni tilos. Az egészségvédő figyelmeztetések és a kombinált figyelmeztetések nyomtatásának eltávolíthatatlannak, törölhetetlennek kell lennie, azokat más írás vagy képanyag, illetve a csomagfelbontó szalag nem takarhatja, nem homályosíthatja el és nem szakíthatja meg. A cigarettát kivéve a dohánytermékeken a feliratok, az egészségvédő figyelmeztetések és a kombinált figyelmeztetések a csomagra eltávolíthatatlanul rögzített matricán is elhelyezhetők. (6) A kombinált figyelmeztetéseket a) úgy kell nyomtatni, hogy azokat ne takarja el vagy ne zavarja meg a csomag kibontása, b) olyan módon kell elhelyezni, amely biztosítja, hogy a csomag felbontásakor a kombinált figyelmeztetések egyetlen szöveges vagy vizuális eleme se csorbuljon. (7) A kombinált figyelmeztetések nyomdai kivitelezésére alkalmas elektronikus forrásdokumentumokat az ÁNTSZ–OTH kérelemre elektronikus úton átadja a dohánytermék gyártója részére. 10. § Tilos a dohánytermék csomagolásán arra utaló szöveg, név, márkanév, képi vagy egyéb jelzés alkalmazása, amely azt sugallja, hogy egy adott dohánytermék más dohányterméknél kevésbé ártalmas. 11. § A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, közterületeket, valamint a nemdohányzó intézményeket a 7. mellékletben meghatározott tartalmú és formájú felirat vagy jelzés alkalmazásával kell megjelölni. A felirat vagy jelzés mérete legalább A/4-es nagyságú. A feliraton vagy jelzésen szereplő „DOHÁNYZÁSRA KIJELÖLT HELY” és „TILOS A DOHÁNYZÁS” szövegeknek piros színnel, legalább 30 pontos Helvetica Bold, az egyéb szövegrészeknek legalább 18 pontos Helvetica Bold betűmérettel kell készülniük. 5. Az egészségvédelmi bírságra vonatkozó szabályok 12. § (1) Az egészségvédelmi bírságot a bírságot kiszabó fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének a 8. mellékletben meghatározott számlájára kell befizetni. (2) A megyei és a fővárosi kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve és járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási népegészségügyi intézete az általa az adott hónapban az Nvt. alapján kiszabott egészségvédelmi bírság összegéről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás személyazonosításra alkalmatlan, összesített adattartalmáról, valamint a tárgyhónapban bekövetkezett változásairól a fővárosi és a megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig elektronikus úton tájékoztatja az ÁNTSZ–OTH-t. 6. A dohánytermékek forgalomba hozatalának feltételei 13. § (1) Csak olyan dohánytermék bocsátható szabadforgalomba, illetve hozható forgalomba, amely megfelel e rendelet előírásainak és a regisztrációs lapon feltüntetett adatoknak. (2) Szájon át fogyasztott dohánytermék nem bocsátható szabadforgalomba, illetve nem hozható forgalomba. (3) A dohánytermék gyártásával összefüggésben, forgalomba hozatala során vagy forgalomba hozatalával összefüggésben nem adható át olyan termék, különösen kiegészítő csomagolás, doboz vagy tasak, amely az adójegy vagy az egészségvédő figyelmeztetések vagy a kombinált figyelmeztetések eltakarására alkalmas. 14. § A dohánytermék minőségének megőrzéséhez szükséges tárolási körülményeket a forgalomba hozatal valamennyi szakaszában biztosítani kell. A szállítási csomagoláshoz használt gyűjtőládát legalább 10 cm magasságú, légkicserélődést elősegítő alátéten kell tárolni. A tárolási körülményeket, azoknak a dohánytermékek minőségére gyakorolt hatását a forgalomba hozó köteles rendszeresen ellenőrizni. 15. § Dohánytermék – a darabonként értékesíthetők kivételével – csak eredeti fogyasztói csomagolási egységben vagy gyűjtőcsomagban hozható forgalomba. A dohánytermék a forgalomba hozatal során nem csomagolható át, a gyűjtőcsomag olyan felbontását kivéve, amely a fogyasztói csomagolási egységekre való szétválasztást eredményezi. A fogyasztói csomagolási egység nem bontható meg. 7. A dohánytermékek exportja 16. § A Magyarországon export és az Európai Unió más tagállamába történő értékesítés céljára előállított dohányterméknek az 5. §-ban meghatározott előírásoknak kell megfelelnie. 8. A dohánytermékek piacfelügyelete 17. § (1) Az e rendeletben foglaltak betartását a) a 4. § (2) bekezdése alapján kiadott engedélyben foglaltak tekintetében az ÁNTSZ–OTH, b) a 11. §-ban foglaltak tekintetében a megyei és fővárosi kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási népegészségügyi intézete, c) az a) és b) pontban nem említett rendelkezések tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, és hatáskörében eljár az e rendeletben foglaltak megsértése esetén. (2) A dohánytermékeknek a regisztrációs lap adatainak való megfeleléséért a gyártó, az importáló, a bejegyzett kereskedő és a tároló adóraktár engedélyese felelős. A gyártó, az importáló, a bejegyzett kereskedő és a tároló adóraktár engedélyese a szükséges vizsgálatokat saját laboratóriumában végezheti, vagy más, erre az országos tisztifőorvos által kijelölt laboratóriumban végeztetheti. (3) A cigaretta kátrány-, nikotin- és szén-monoxid hozamának értékeit a fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálja és igazolja. A vizsgálat és igazolás kiállításának költsége a vizsgálatot, illetve igazolás kiállítását kérő gyártót, importálót vagy a bejegyzett kereskedőt terheli. (4) Az NFH a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint az agrárpolitikáért és az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére készített éves jelentésben megadja az előállított dohánytermékek (3) bekezdés alapján mért adatait a kátrány, nikotin és szén-monoxid tekintetében. (5) Bármely, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam hatáskörrel rendelkező hatósága által akkreditált laboratórium is jogosult a cigaretta kátrány, nikotin és szén-monoxid hozama értékeinek vizsgálatára és igazolására. (6) E rendelet előírásainak alkalmazása szempontjából a 9. mellékletben felsorolt szabványok irányadóak. (7) Cigaretta esetében a csomagoláson és a regisztrációs lapon közölt füstadatok értékfeltüntetésének megfelelőségét az MSZ ISO 8243 szabvány szerint kell igazolni. 9. Adatszolgáltatás 18. § (1) A dohánytermék gyártójának, az importálónak, a bejegyzett kereskedőnek és a tároló adóraktár engedélyesének évente november 30-áig be kell nyújtania az agrárpolitikáért és az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium számára – elektronikus formában – a (2)–(4) bekezdés szerinti listákat (a továbbiakban: listák), amelyek a tárgyévre vonatkozóan tartalmazzák a dohánytermékekben található, valamint a gyártás során felhasznált összes összetevőt és azok mennyiségét. A tárgyév a megelőző év október 1-jétől a listák benyújtási évének szeptember 30. napjáig tart. (2) A dohánytermék gyártójának, az importálónak, a bejegyzett kereskedőnek és a tároló adóraktár engedélyesének az általa gyártott, forgalomba hozott összes dohánytermék vonatkozásában összesített listát kell készítenie a dohánytermékben és a dohányterméken található dohány-adalékanyagokról. A lista a dohány-adalékanyagokat ábécé sorrendben tartalmazza, azok maximális mennyiségét (a termékben előforduló legmagasabb szintet alapul véve) és a funkcióit is meghatározva, a 10. melléklet szerinti formában. (3) A dohánytermék gyártójának, az importálónak, a bejegyzett kereskedőnek és a tároló adóraktár engedélyesének az általa gyártott, forgalomba hozott összes termék vonatkozásában összesített listát kell készítenie a (2) bekezdésben foglaltakon kívüli összetevőkről. A listának tartalmaznia kell az egyes csoportokban található összetevők maximális mennyiségét (a termékben előforduló legmagasabb szintet alapul véve), funkcióit is meghatározva, a 11. melléklet szerinti formában. (4) A dohánytermék gyártójának, az importálónak, a bejegyzett kereskedőnek és a tároló adóraktár engedélyesének az általa gyártott, forgalomba hozott egyes termékek vonatkozásában márkanevenként és típusonként listát kell készítenie a dohánytermékben és a dohányterméken található összetevőkről. A listának magyar nyelven tartalmaznia kell minden egyes összetevő megnevezését, a 12. melléklet szerinti tartalommal. (5) A (3) és a (4) bekezdés szerinti listákat a termékben található egyes összetevők tömegének csökkenő sorrendjében kell összeállítani. (6) A listák benyújtása mellett meg kell indokolni, hogy miért kell az egyes összetevőket az adott dohánytermékekbe elegyíteni, továbbá meg kell adni az összetevők rendeltetését és típusát. A felsoroláshoz mellékelni kell az összetevőknek az elégetett vagy el nem égetett formáira vonatkozó mindazon toxikológiai adatokat is, amelyek a gyártó, az importáló, a bejegyzett kereskedő és a tároló adóraktár engedélyese rendelkezésére állnak, különös tekintettel azoknak az emberi egészségre gyakorolt hatására, figyelemmel többek között a függőség kialakulásának veszélyére. 19. § (1) Az agrárpolitikáért és az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter által vezetett minisztérium a fogyasztók tájékoztatása érdekében a 12. melléklet szerinti listát internetes honlapján évente közzéteszi, továbbá a beérkezett adatokról tájékoztatást ad az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium, az iparügyekért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium számára. (2) Az agrárpolitikáért és az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter által vezetett minisztérium az (1) bekezdésben meghatározott adatokat évente megküldi az Európai Bizottságnak. 10. Záró rendelkezések 20. § (1) Ez a rendelet 2013. március 1-jén lép hatályba. (2) Az e rendelet hatálybalépése előtt az Nvt. előírásainak megfelelően kihelyezett, de a 11. §-ban és a 7. mellékletben foglalt előírásoknak meg nem felelő feliratot vagy jelzést e rendelet hatálybalépésének napjától számított 12 hónapon belül kell a 11. §-ban és a 7. mellékletben foglalt előírásoknak megfelelően módosítani vagy cserélni. (3) A 8. § (1) bekezdése szerinti három naptári év alatt első alkalommal az e rendelet hatálybalépésétől 2015. december 31-éig tartó időszakot kell érteni. 21. § A 2. §-ban és a 4. §-ban meghatározott technikai jellegű előírásoknak – a 2. § 6. pontjának a fogyasztói csomagolási egységre vonatkozó rendelkezése kivételével – nem kell megfelelnie azon dohánytermékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások az egészség védelme vonatkozásában az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak. 22. § A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént. 23. § (1) Ez a rendelet a tagállamoknak a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló 2001. június 5-i 2001/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) Ez a rendelet a) a színes fényképek és egyéb illusztrációk dohánytermékek csomagolásán egészségügyi figyelmeztetésként történő használatáról szóló 2003. szeptember 5-i 2003/641/EK bizottsági határozatnak, b) a 6. mellékletben a 2001/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletében felsorolt valamennyi kiegészítő figyelmeztetéshez tartozó színes fényképeket és egyéb illusztrációkat tartalmazó, úgynevezett kiválasztott forrásdokumentumok könyvtáráról szóló 2005. május 26-i C(2005) 1452 végleges bizottsági határozatnak és c) a 6. mellékletben a 2001/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletében felsorolt valamennyi kiegészítő figyelmeztetéshez tartozó színes fényképeket és egyéb illusztrációkat tartalmazó, úgynevezett kiválasztott forrásdokumentumok könyvtáráról szóló 2005. május 26-i C(2005) 1452 végleges bizottsági határozat módosításáról szóló C(2006) 1502 végleges bizottsági határozatnak a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. 24. § (1) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 12. § (5) bekezdés g) pontjában a „2. § (9) bekezdése” szövegrész helyébe a „2. § (9) bekezdése és 7. § (9) bekezdése” szöveg lép. (2) Hatályát veszti a) a dohánytermékek jelöléséről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 291/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet, b) a dohánytermékek gyártásáról, forgalmazásáról és ellenőrzéséről szóló 102/2005. (X. 31.) FVM rendelet, c) az R. 12. § (3) bekezdés b) pontja, d) az R. 22. § (6) bekezdése. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök