2010. CLXVI. törvény az Európai Innovációs és Technológiai Intézet és a Magyar Köztársaság Kormánya közötti Székhely-megállapodás kihirdetéséről.

2010. CLXVI. törvény az Európai Innovációs és Technológiai Intézet és a Magyar Köztársaság Kormánya közötti Székhely-megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európai Innovációs és Technológiai Intézet és a Magyar Köztársaság Kormánya közötti Székhely-megállapodás (a továbbiakban: Székhely-megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Székhely-megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Székhely-megállapodás hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2010. december 20-i ülésnapján fogadta el. 3.1. ....1’560’000 € ................. 31.03.2011 3.2. ....1’560’000 € ................. 31.03.2012 3.3. ....1’560’000 € ................. 31.03. 2013 3.4. ....1’560’000 € ................. 31.03.2014 12.5. Facility management costs SZÉKHELY-MEGÁLLAPODÁS az Európai Innovációs és Technológiai Intézet és a Magyar Köztársaság Kormánya között Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet („EIT”) és Magyar Köztársaság Kormánya („Kormány”), további együttes említésük esetén „Felek”, TEKINTETTEL az Európai Parlament és a Tanács 294/2008/EK rendeletére (2008. március 11.) az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról („Rendelet”), különösképpen annak 1. és 11. Cikkeire, TEKINTETTEL az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvre („Jegyzőkönyv”), különösképpen annak 18. Cikkére, MIVEL az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) székhelyének elhelyezkedéséről szóló, a tagállamok kormányainak képviselői által közös megállapodás révén meghozott 2008. június 18-i 2008/634/EK határozat értelmében az EIT székhelye Budapest, MIVEL a Rendelet 11. Cikkének 2. bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Jegyzőkönyvet az EIT-re is alkalmazni kell, MIVEL a Rendelet mellékletét képező EIT Alapszabály 7. Cikkének 1. bekezdése akként rendelkezik, hogy az Igazgatóra és az EIT alkalmazottaira az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei vonatkoznak, MIVEL a Rendelet mellékletét képező EIT Alapszabály 7. Cikkének 2. bekezdése értelmében a részt vevő államok vagy más munkáltatók meghatározott időre szakértőket küldhetnek az EIT-hez, MIVEL a Jegyzőkönyv bizonyos cikkeinek végrehajtásához és egyéb kérdésekben további adminisztratív rendelkezések szükségesek, AZ ALÁBBIAKBAN állapodnak meg: 1. Cikk Fogalmak A jelen Megállapodás, valamint a Jegyzőkönyvnek az EIT és a Kormány közötti kapcsolatok vonatkozásában történő alkalmazása során: a) a Jegyzőkönyvben szereplő Európai Unióra vonatkozó összes hivatkozást az EIT-re vonatkozó hivatkozásnak kell tekinteni; b) a Jegyzőkönyvnek az Európai Unió tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó összes hivatkozását a Rendelet mellékletét képező EIT Alapszabály (a továbbiakban: „EIT Alapszabály”) 7. Cikkének 1. bekezdése alá tartozó tisztviselőkre vonatkozó hivatkozásnak kell tekinteni; c) a Jegyzőkönyv 6., 12., 14. és 15. Cikkeinek kivételével, az abban szereplő, Tanácsra és Bizottságra vonatkozó hivatkozásokat az EIT Igazgatótanácsára vonatkozó hivatkozásnak kell tekinteni; d) „tisztviselők” alatt az EIT Alapszabály 7. Cikkének 1. bekezdése alapján az EIT közvetlen alkalmazásában álló személyzet értendő; e) „kirendelt szakértők” alatt a részt vevő államok vagy más munkáltatók által az EIT Alapszabály 7. Cikkének 2. bekezdése alapján EIT mellé rendelt szakértőket kell érteni; f) „szakértők” alatt az EIT által a részére tanácsadói szolgáltatások nyújtása céljából meghívott személyek értendők. 2. Cikk Jogképesség Az EIT a Rendelet 11. Cikkének megfelelően jogi személyiséggel bíró európai uniós szerv, amely élvezi a magyar jog által a jogi személyek részére biztosított legszélesebb körű jogképességet, és amely különösképpen rendelkezik szerződőképességgel, ingó és ingatlanvagyon megszerzésének és az azzal való rendelkezésnek a képességével, valamint a jogi eljárásokban való részvétel képességével. 3. Cikk A Kormány által nyújtott támogatás 1. A Kormány vállalja, hogy hozzájárul az EIT személyzetének költségeihez. Ez a hozzájárulás – az A. mellékletben meghatározott táblázatnak megfelelően – fedezi az EIT 20 alkalmazottjának 5 évre szóló bérköltségeit. 2. A Kormány 20 évig fedezi az EIT épületeinek bérleti díjait. 3. A Kormány köteles alkalmas és tekintélyt sugárzó helyszínt biztosítani az Infopark Budapest technológiai központjában vagy annak szomszédságában. Az épületeknek meg kell felelniük a B. mellékletben felsorolt előírásoknak, feltételeknek és specifikációknak. A B. melléklet emellett meghatározza a Kormánynak, illetőleg az EIT-nek az épületek fenntartásával kapcsolatos kötelezettségeit is. 4. Cikk Sérthetetlenség 1. Az EIT épületei – tulajdoni viszonyokra tekintet nélkül – sérthetetlenek, és mentesek a házkutatás, igénybevétel, elkobzás és kisajátítás alól. Az Európai Unió Bíróságának engedélye nélkül az EIT tulajdona és követelései – függetlenül azok helyétől és birtokosától – nem képezhetik semmiféle közigazgatási vagy jogi – akár végrehajtási, közigazgatási, bírósági vagy jogalkotói intézkedésből eredő – kényszerintézkedés tárgyát. 2. A magyar hatóságok tisztviselői az EIT Igazgatójának vagy az ő felhatalmazott képviselőjének előzetes jóváhagyása nélkül nem léphetnek be az EIT épületeibe. E jóváhagyás meglétét vélelmezni kell tűzvész, vagy egyéb olyan katasztrófák esetén, amelyek a közegészséget és biztonságot veszélyeztethetik. 3. Az EIT irattára, hivatalos levelezése, továbbá minden, hozzá tartozó vagy a birtokában lévő, hivatalos felhasználásra szánt dokumentum sérthetetlen. 4. A Kormány köteles megfelelő lépéseket tenni azért, hogy az EIT épületeinek védelmét biztosítsa. Az EIT Igazgatójának kérésére a Kormány köteles biztosítani az épületeken belüli rend fenntartásához szükséges támogatást. 5. Cikk Zászló és embléma EIT jogosult arra, hogy az épületein elhelyezze zászlóját és emblémáját, valamint, hogy a hivatalos célokra igénybevett járművein zászlóját elhelyezze. 6. Cikk Kapcsolattartási könnyítések 1. Az EIT-t hivatalos érintkezése tekintetében legalább olyan kedvező elbánás illeti meg, mint amelyet a Kormány a levelezés, a kábeltáviratok, távfénymásolatok, távbeszélő-, távirati-, telex, illetve más közlések elsőbbsége, díja és illetéke tekintetében bármely más kormánynak, ideértve annak diplomáciai képviseleteit is, vagy más kormányközi nemzetközi szervezetnek biztosít. 2. A Kormány biztosítja az EIT-nek küldött, illetve EIT által küldött közlések és levelezés sérthetetlenségét, és nem alkalmaz semmilyen cenzúrát a közlések és a levelezés tekintetében. Ez a sérthetetlenség kiterjed többek között a kiadványokra, álló- és mozgóképekre, videó-, film- és hangfelvételekre, függetlenül azok terjedelmétől és számától. 3. Az EIT-nek joga van rejtjel alkalmazására, valamint arra, hogy levelezést és más hivatalos anyagokat olyan futárok útján vagy lepecsételt poggyászban továbbítson, illetve kapjon meg, amelyek a diplomáciai futárokkal és a diplomáciai poggyásszal azonos kiváltságokat és mentességeket élveznek. 7. Cikk Közüzemi szolgáltatások 1. Az Igazgató kérésének megfelelően, a Kormány a legfontosabb kormányzati szervekkel azonos elsőbbséggel biztosítja az EIT számára a munkavégzéshez szükséges közüzemi szolgáltatásokat. Ezen szolgáltatások megszakadása vagy annak veszélye esetén a megfelelő magyar hatóságoknak az EIT szükségleteit a legfontosabb kormányzati szervek szükségleteivel azonos jelentőségűnek kell tekinteniük, és ennek megfelelő lépéseket kell tenniük a EIT zavartalan működésének biztosítása végett. 2. A jelen rendelkezés alkalmazásában a közüzemi szolgáltatások körébe tartozik – nem kizárólagos jelleggel – az áramellátás, a vízellátás, a szennyvízelvezetés, a tűzvédelem, a szemétszállítás, a gázellátás, a postai és a telefonszolgáltatás. 8. Cikk Az EIT adó- és vámügyi elbírálása 1. Az EIT, annak eszközei, bevételei és más vagyontárgyai valamennyi közvetlen adó alól mentességet élveznek. Ez nem csupán az EIT tulajdonában álló vagyontárgyakra és eszközökre vonatkozik, hanem az általa bérelt vagy részére egyéb módon hozzáférhetővé tett vagyontárgyakra és eszközökre is, amennyiben ezek a közvetlen adók egyébként az EIT-vel szemben kerülnének kiszabásra. 2. Az EIT mentességet élvez a jövedéki adók, forgalmi adók és egyéb közvetett adók alól, amennyiben az EIT általi hivatalos felhasználás céljából olyan ingó- és ingatlanvagyon, illetve szolgáltatások nagymértékű beszerzését végzi, amelyekre az ilyen vámok és adók általában kivethetők. Az EIT által, Magyarország területén beszerzett termékek és szolgáltatások vonatkozásában, az általános forgalmi adó, jövedéki adó és egyéb közvetett adók alóli mentesség biztosítása adóvisszatérítés formájában történik, a magyarországi diplomáciai képviseletekre vonatkozó eljárási szabályok szerint. 3. A közüzemi szolgáltatások fejében járó díjnak megfelelő adók és terhek vonatkozásában nem adható mentesség. 4. Az EIT mentességet élvez a gépjárművek regisztrációs adójának megfizetése alól, amennyiben gépjárműveit DT rendszámtáblával helyezik forgalomba. 5. Az EIT a hivatalos használatra szánt cikkek vonatkozásában mentességet élvez minden vám, valamint import- és exporttilalom és -korlátozás alól. Mindazonáltal, az EIT eleget kell, hogy tegyen az irányadó vámkezelési eljárásoknak. Az ilyen módon behozott áruktól Magyarország területén nem lehet – akár ellenérték fejében, akár ingyenesen – megválni, kivéve, amennyiben e tilalom alól az irányadó szabályok vagy eseti jelleggel a Kormány kifejezett mentességet biztosítanak. 6. Az EIT emellett mentességet élvez az összes vám, valamint import- és exporttilalom és -korlátozás alól a kiadványai tekintetében. 7. A vámmentesség az Európai Unió vonatkozó jogszabályain alapul. 9. Cikk Az Igazgató és a tisztviselők 1. A Rendelet 11. Cikkének 2. bekezdésével összhangban a Jegyzőkönyv 11–15., valamint 17. Cikkeit az Igazgatóra és a tisztviselőkre is alkalmazni kell. A fent említett rendelkezések által biztosított kiváltságokkal és mentességekkel összhangban, továbbá ezek mellett az Igazgatóra és a tisztviselőkre a következő rendelkezések vonatkoznak: a) Az EIT által kifizetett illetmények, bérek és járandóságok, valamint az Európai Unió által kifizetett öregségi, rokkantsági, illetőleg özvegyi nyugdíjak mentesek a nemzeti adók alól. b) Az Igazgató és a tisztviselők által a magyar piacon – magyarországi hivataluk elfoglalásától számított két évig – beszerzett árucikkek és szolgáltatások árában benne foglalt áfát és jövedéki adót az adóhatóságok a Magyarország területén működő nemzetközi szervezetek itt tartózkodó tisztviselői részére történő áfa és jövedéki adó visszatérítésére vonatkozó szabályok szerint térítik vissza, feltéve, hogy e személyek nem magyar állampolgárok vagy magyarországi állandó lakosok. c) A harmadik országbeli szokásos tartózkodási helyének a Közösség vámterületére történő áthelyezésekor az Igazgató és a tisztviselő jogosult személyes vagyontárgyainak (beleértve bútorait, háztartási célú ingóságait és egy személyes használatra szánt gépjárművét) vámmentes behozatalára. d) Mentesség kizárólag az érintett személy által a szokásos lakóhelyének a Közösség vámterületére történő áthelyezésétől számított tizenkét hónapon belül szabad forgalomba bocsátott személyes vagyontárgy vonatkozásában adható meg. e) A vámmentes behozatalt követő 12 hónapon belül a személyes vagyontárgy nem adható kölcsönbe, zálogba, bérbe és nem ruházható át, sem visszterhesen, sem ingyenesen, az illetékes hatóságok előzetes értesítése nélkül. Ezzel ellentétes magatartás az érintett vagyontárgyra vonatkozó behozatali vámok megfizetését vonja maga után, az ilyen kölcsönbe-, zálogba-, bérbeadás vagy átruházás napján a vagyontárgy fajtája alapján alkalmazandó vámtétel, és az ezen a napon az illetékes hatóságok által megállapított vagy elfogadott vámérték alapján. f) Az Igazgató és a tisztviselő mentes a gépjárművek regisztrációs adójának megfizetése alól, feltéve, hogy a gépjármű DT vagy CK rendszámtáblával kerül forgalomba helyezésre, valamint feltéve, hogy ezen személyek nem magyar állampolgárok vagy magyarországi állandó lakosok. 2. Az Igazgató és a tisztviselők mentesek magyarországi társadalombiztosítási szervezetek részére fizetendő valamennyi kötelező járulék megfizetése alól. Következésképpen, e személyekre a magyar társadalombiztosítási szabályok nem vonatkoznak, kivéve, ha önkéntesen csatlakoznak a magyar társadalombiztosítási rendszerhez. 3. A jelen Cikk 2. bekezdését megfelelően alkalmazni kell az Igazgató, illetőleg a tisztviselő velük egy háztartásban élő családtagjaira is, kivéve, ha ezen személyek Magyarországon az EIT-n kívüli egyéb munkáltató alkalmazásában állnak, vagy Magyarországról társadalombiztosítási juttatásokban részesülnek. 4. Az 1–3. bekezdésekben meghatározott kiváltságokon és mentességeken túlmenően, valamint feltéve, hogy nem magyar állampolgárok, illetve az EIT-nél történt alkalmazásukat megelőzően nem voltak magyarországi állandó lakosok, az Igazgató és a vele egy háztartásban élő családtagjai részére Magyarországon biztosítani kell a diplomáciai képviseletek vezetőinek és családtagjaiknak, a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-án aláírt Bécsi Egyezmény alapján biztosított kiváltságokat és mentességeket, kivételeket és könnyítéseket. Ezeket a rendelkezéseket alkalmazni kell az Igazgató feladatait ideiglenes jelleggel, legalább két hónap időtartamban ellátó személyekre is. 10. Cikk Kirendelt szakértők 1. A kirendelt szakértők tekintetében a következő rendelkezések az irányadók: a) Valamennyi EIT által fizetett járandóság, juttatás, vagy más fizetség mentes a nemzeti adók alól. b) A kirendelt szakértők által a magyar piacon beszerzett árucikkek és szolgáltatások árában benne foglalt áfát és jövedéki adót az adóhatóságok a Magyarország területén működő nemzetközi szervezetek itt tartózkodó tisztviselői részére történő áfa és jövedéki adó visszatérítésére vonatkozó szabályok szerint térítik vissza, feltéve, hogy e személyek nem magyar állampolgárok vagy magyarországi állandó lakosok. c) A harmadik országbeli szokásos tartózkodási helyének a Közösség vámterületére történő áthelyezésekor kirendelt szakértő jogosult személyes vagyontárgyainak (beleértve bútorait, háztartási célú ingóságait és egy személyes használatra szánt gépjárművét) vámmentes behozatalára. d) Mentesség kizárólag az érintett személy által a szokásos lakóhelyének a Közösség vámterületére történő áthelyezésétől számított tizenkét hónapon belül szabad forgalomba bocsátott személyes vagyontárgy vonatkozásában adható meg. e) A vámmentes behozatalt követő 12 hónapon belül a személyes vagyontárgy nem adható kölcsönbe, zálogba, bérbe és nem ruházható át, sem visszterhesen, sem ingyenesen, az illetékes hatóságok előzetes értesítése nélkül. Ezzel ellentétes magatartás az érintett vagyontárgyra vonatkozó behozatali vámok megfizetését vonja maga után, az ilyen kölcsönbe-, zálogba-, bérbeadás vagy átruházás napján a vagyontárgy fajtája alapján alkalmazandó vámtétel, és az ezen a napon az illetékes hatóságok által megállapított vagy elfogadott vámérték alapján. f) A kirendelt szakértők mentességet élveznek a gépjárművek regisztrációs adójának megfizetése alól, feltéve, hogy a gépjármű CK rendszámtáblával kerül forgalomba helyezésre, valamint, hogy ezen személyek legalább hat hónapot tartózkodnak Magyarországon, és nem magyar állampolgárok vagy magyarországi állandó lakosok. 2. Ezen személyeket az EIT mellé rendelő szervezet által fizetett illetmények, bérek, járandóságok, juttatások és egyéb kifizetések – amennyiben ez a szervezet Magyarország területén kívül található – a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó, irányadó egyezmény hatálya alá tartoznak. 3. Mindaddig, amíg az EIT mellé rendelő állam társadalombiztosítási rendszere alá tartoznak, a kirendelt szakértők mentesek a magyarországi társadalombiztosítási szervezetek részére fizetendő valamennyi kötelező járulék megfizetése alól. Következésképpen, e személyekre ezen idő alatt a magyar társadalombiztosítási szabályok nem vonatkoznak, kivéve, ha önkéntesen csatlakoznak a magyar társadalombiztosítási rendszerhez. 4. A jelen Cikk 3. bekezdését megfelelően alkalmazni kell a kirendelt szakértők velük egy háztartásban élő családtagjaira is, kivéve, ha ezen személyek Magyarországon az EIT-n kívüli egyéb munkáltató alkalmazásában állnak, vagy Magyarországról társadalombiztosítási juttatásokban részesülnek. 11. Cikk Az EIT Igazgatótanácsa 1. Az EIT Igazgatótanácsának tagjaira a Jegyzőkönyv 11. Cikkének (a)–(c) pontjait, valamint 17. Cikkét kell alkalmazni. 2. Az EIT által kifizetett díjazás, honorárium és juttatás mentes a nemzeti adók és társadalombiztosítási járulékok alól. 12. Cikk Beutazás és tartózkodás 1. A Kormány köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a következő személyeknek az ország területére történő beutazását, ottani tartózkodását és a területéről való kiutazását állampolgárságuktól függetlenül megkönnyítse: a) az Igazgatótanács tagjai; b) az Igazgató, a tisztviselők, valamint a kirendelt szakértők; c) az (a) és (b) pontban megjelölt személyeknek a velük egy háztartásban élő családtagjai, valamint d) az EIT által meghívott szakértők. 2. Amennyiben az 1. bekezdésben hivatkozott személyeknek vízumra van szüksége, úgy azt a lehető leggyorsabban kell kiadni. Még mielőtt azokat a megfelelő magyar konzulátusoknál benyújtanák, az EIT köteles a vízumkérelmekről a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumát diplomáciai csatornákon keresztül értesíteni. 3. Az Igazgató, a tisztviselők, valamint a kirendelt szakértők, továbbá az ezen személyeknek velük egy háztartásban élő családtagjai mentességet élveznek minden bevándorlási korlátozás alól. 4. A jelen Cikk nem mentesíti az EIT-t azon kötelezettség alól, hogy a jelen Cikk szerinti elbánást igénylő személyeknek az 1. bekezdésben hivatkozott valamely kategóriába tartozását megfelelő bizonyítékokkal támassza alá. 13. Cikk Foglalkoztatás 1. Az Igazgató, a tisztviselők, valamint a kirendelt szakértők velük egy háztartásban élő családtagjai magyarországi tartózkodásuk esetén, az Igazgató, a tisztviselő, valamint a kirendelt szakértő EIT által történő alkalmazása időtartamára munkavállalási engedély nélkül léphetnek be a munkaerőpiacra. 2. Az 1. bekezdésben említett azon személyek, akik Magyarország területén keresőfoglalkozásra tesznek szert, az ilyen foglalkozás során vagy azzal összefüggésben felmerülő ügyek tekintetében nem mentesek a büntető, polgári, illetőleg közigazgatási joghatóság alól. 14. Cikk A mentességek korlátozása A jelen Megállapodás alapján bármely személy részére biztosított mentesség a) nem vonatkozik a közlekedési szabálysértésekre, és b) nem terjed ki azon harmadik fél által indított polgári eljárásokra, melyek az ilyen személy által okozott közlekedési balesetből eredő személyi sérülés vagy halál miatti kártérítésre irányulnak. 15. Cikk A visszaélések megelőzése 1. A kiváltságok és mentességek jelen Megállapodás rendelkezései által történő biztosítása az EIT érdekében és nem az érintett egyének előnyben részesítése céljából történik. Az EIT és az e kiváltságokat és mentességeket élvező valamennyi személy kötelessége, hogy a magyar jogszabályokat minden egyéb tekintetben betartsák. 2. Az EIT köteles a megfelelő magyar hatóságokkal mindenkor együttműködni az igazságszolgáltatás megfelelő működésének elősegítése érdekében, továbbá köteles megelőzni a jelen Megállapodás rendelkezései által biztosított kiváltságokkal és mentességekkel való visszaéléseket. 3. Az EIT Igazgatója minden olyan esetben köteles lemondani a tisztviselők és a kirendelt szakértők mentességéről, amikor az adott mentesség akadályozná az igazságszolgáltatás menetét, és amikor a lemondás az EIT érdekeinek sérelme nélkül megtehető. 4. Az Igazgatótanács minden olyan esetben köteles lemondani az Igazgató mentességéről, amikor az adott mentesség fenntartása akadályozná az igazságszolgáltatás menetét, és amikor a lemondás az EIT érdekeinek sérelme nélkül megtehető. 5. Az Igazgatótanács minden olyan esetben köteles lemondani az Igazgatótanács bármely tagjának a mentességéről, amikor az adott mentesség akadályozná az igazságszolgáltatás menetét, és amikor a lemondás az EIT érdekeinek sérelme nélkül megtehető. 6. Amennyiben a Kormány úgy ítéli meg, hogy a jelen Megállapodás által biztosított valamely kiváltsággal vagy mentességgel való visszaélés történt, az EIT – ilyen irányú kérés esetén – köteles egyeztetni a megfelelő magyar hatóságokkal annak megállapítása érdekében, hogy történt-e ilyen visszaélés. 16. Cikk Kinevezések bejelentése, személyi igazolványok 1. Az EIT köteles a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumát tájékoztatni, amennyiben az Igazgató, egy tisztviselő, vagy egy kirendelt szakértő hivatalába lép vagy hivatalából távozik. Az EIT az Igazgató, a tisztviselők, valamint a kirendelt szakértők neveit és lakcímeit tartalmazó listát köteles minden évben a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma részére megküldeni. 2. Az EIT felhívására a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma köteles az Igazgató, a tisztviselők, a kirendelt szakértők, valamint az e személyekkel közös háztartásban élő családtagok részére – feltéve, hogy nem magyar állampolgárok vagy magyarországi állandó lakosok – az adott személy pozícióját és státuszát igazoló speciális személyazonosító igazolványt kiadni. 17. Cikk Társadalombiztosítás 1. Az EIT az Igazgató, a tisztviselők, valamint a kirendelt szakértők, továbbá az Igazgatótanács tagjai vonatkozásában mentes a társadalombiztosítási rendszerekbe történő, mindennemű kötelező járulékfizetési kötelezettség alól. 2. Az Igazgató és a tisztviselők az Európai Unió tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó szabályoknak és előírásoknak megfelelő társadalombiztosítással kell, hogy rendelkezzenek. 18. Cikk A jogviták rendezése 1. Az EIT és a Kormány között a jelen Megállapodás alkalmazása kapcsán felmerülő valamennyi jogvitát, amikor csak lehetséges, békés úton, közvetlen tárgyalások útján kell rendezni. 2. Abban az esetben, ha valamely jogvita békés úton nem rendezhető, úgy azt az EIT, illetőleg a Kormány az Európai Unió Bírósága elé köteles vinni, ezen szándékáról azonban a másik felet az ügynek a nevezett Bíróság részére történő benyújtása előtt két hónappal köteles tájékoztatni. 19. Cikk Magyarország felelősségének kizárása A Magyar Köztársaság az EIT-nek a Magyarország területén végzett tevékenységeiből eredően, az EIT-nek, Igazgatójának, tisztviselőinek, kirendelt szakértőinek, illetőleg az EIT által meghívott bármely szakértőnek a tetteiért, illetőleg mulasztásaiért semmiféle nemzetközi felelősséggel nem tartozik. 20. Cikk Záró rendelkezések 1. A jelen Megállapodás azon dátumot követő harmincadik napon lép hatályba, amikor a Kormány és az EIT értesítik egymást azon eljárásaik befejeztéről, melyek ahhoz szükségesek, hogy a Megállapodást magukra nézve kötelezőnek ismerhessék el. 2. A Felek eltérő megállapodása hiányában, jelen Megállapodás az EIT felszámolásának lezárultáig marad hatályban. 3. A jelen Megállapodás a Felek kölcsönös egyetértésével módosítható. Ezen módosítások jelen Cikk 1. bekezdése szerint lépnek hatályba. 4. A jelen Megállapodást bármelyik Fél jogosult a másik Félhez címzett írásbeli értesítés útján felmondani. A felmondás az értesítés napjától számított hat hónap elteltével lép hatályba. Készült két példányban Budapesten, 2010. március 23. napján. AZ EURÓPAI INNOVÁCIÓS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS TECHNOLÓGIAI INTÉZET RÉSZÉRŐL KORMÁNYA RÉSZÉRŐL A MELLÉKLET Az EIT személyzete részére nyújtandó támogatás 1. A jelen támogatás teljes értéke 20 EIT alkalmazott 5 évre szóló átlagos bérköltségét képviseli. 2. Ez a támogatás 2011-től kezdődően 1.560.000 euró öt alkalommal történő, éves megfizetésével történik, azzal, hogy az esedékesség az adott év március 31. napja. 3. Magyarország Kormánya ennek megfelelően vállalja, hogy eleget tesz az alábbi fizetési ütemezésnek: fizetendő összeg a megfizetett összeg EIT általi kézhezvételének határideje 3.3. 1 560 000 euró 2013.03.31. 3.4. 1 560 000 euró 2014.03.31. 3.5. 1 560 000 euró 2015.03.31. B MELLÉKLET Az EIT állandó helyiségei 1. Elhelyezkedés: Az állandó helyiségek az Infopark Budapest E épületének 5. és 6. emeletein helyezkednek el (cím: Budapest, XI. kerület, Neumann János utca 1/E., helyrajzi szám: 4082/21). Ez a két emelet összesen bruttó 2807,3 m2 hasznos alapterülettel rendelkezik. Az állandó helyiségek hasznos bruttó alapterülete a 60 főre becsült létszámú személyzet szükségletein és az EIT tevékenységeinek megfelelő tárgyalóterem helyigényén alapul. 2. Az EIT az emelet, tárolóhelyiségek, öltözőszoba, kerékpártároló és 22 fedett parkolóhely kizárólagos használatára jogosult az 5. és 6. emelet, valamint a –1. és a –3. emeletek további területeinek csatolt tervrajzában megjelöltek szerint. 3. Az EIT a tárolóhelyiségeket kizárólagosan használhatja. (–3. emelet, parkoló szint, 453,49 m2) 4. Az EIT az öltözőszobát és a kerékpártároló-helyiségeket kizárólagosan használhatja. –1. emelet, parkoló szint, 44,00 m2 5. Az EIT a részére fenntartott 22 fedett parkolóhelyet kizárólagosan jogosult használni. –3. emelet, parkoló szint: 10 parkolóhely (parkolóhelyek sorszáma: 3-093.–3-102.), valamint –1 emelet, parkoló szint: 12 (1 mozgáskorlátozott) parkolóhely (parkolóhelyek sorszáma: 1-001.–1-0012.) 6. A helyiségek 2009. 12. 01-jétől 2029. 12. 31-ig állnak rendelkezésre. 7. Specifikációk: 7.1. A helyiségeknek meg kell felelniük a Budapesten irányadó szokásos szabványoknak, valamint tekintettel kell lenniük az Európai Bizottság épületekre és infrastruktúrára vonatkozó politikájának azon szabályaira, melyeket a Bizottság épületekre és infrastruktúrára vonatkozó, Brüsszelben kiadott közleménye és a Brüsszeli Infrastrukturális és Logisztikai Hivatal „Szabvány épületspecifikációk kézikönyve” fektet le. 7.2. A 2 emeletet egy erre kijelölt, csupán ezt a két szintet kiszolgáló lépcsőháznak kell összekötnie. Azt, hogy csupán az EIT személyzete és ezek vendégei léphessenek be az EIT központjába egy belépőkártya-rendszerrel kell biztosítani. 7.3. A helyiségeknek meg kell felelniük a speciális szükségletekkel bíró személyek igényeinek is; különösképpen, a 2 emelet közti összeköttetés a kerekesszéket használók számára is elérhető kell, hogy legyen. 7.4. Azon 20 év időtartamára, amely alatt a Kormány az alábbi 5. pontban meghatározott költségeket fedezi, a Kormány köteles biztosítani a helyiségek teljeskörű, EIT felhasználási céljainak megfelelő működőképes állapotát. Így különösen, a Kormány a következő berendezésekért tartozik felelősséggel, ide értve ezek karbantartását, javítását és felújítását: 7.4.1. teljes mértékben üzemképes egészségügyi felszerelések és vízvezetékrendszer, 7.4.2. teljes mértékben üzemképes fűtő- és légkondicionáló berendezés, 7.4.3. teljes mértékben üzemképes, elektromos áramellátás kábelezéssel és csatlakozókkal a teljes alapterületen, 7.4.4. a teljes alapterületen egyenletesen hozzáférhető telefonos / IT rendszerekhez / hálózatokhoz kapcsolódó kábelezés és csatlakozási pontok, 7.4.5. szőnyegek, világítás, belső falak és ajtók – az EIT által a jelen megállapodáshoz kapcsolódó feljegyzésben meghatározottak szerint. 7.5. Az említett 20 éves időtartam alatt, amennyiben a helyiségek vagy azok valamely része bármilyen okból hozzáférhetetlenné válik, úgy az ilyen hozzáférhetetlenséggel érintett időre a Kormány köteles megfelelő alternatívákat biztosítani. 8. A Kormány pénzügyi támogatása: a 6. cikkben említett időtartamra az állandó helyiségeket Magyarország köteles ingyenesen, az EIT céljainak megfelelő teljes mértékben üzemképes állapotban biztosítani. Ez kizárólag az alábbi összegek megfizetését tartalmazza: 8.1. bérleti díj 8.1.1. ingatlanadók 8.1.2. az ingatlan biztosításához és a Bérbeadó felelősségbiztosításához kapcsolódó költségek 8.2. az alábbiakat tartalmazó karbantartási díj 8.2.1. ingatlan karbantartás és fenntartás 8.2.2. 24 órás portaszolgálat, biztonsági szolgáltatások és parkoló szolgáltatások 8.2.3. a belső átjárók kertészeti gondozása és fenntartása 8.2.4. a hó eltakarítása 8.2.5. a közös/megosztott területek felszínének, pl. a külső ablakoknak, közösen használt folyosóknak stb. (a napi, heti, negyedéves) takarítása 8.2.6. a külső felszín és az ingatlan homlokzatának, frontjának takarítása 8.2.7. a megosztott területek és felszerelések (például világítás, liftek stb.) közüzemi költségei 8.2.8. üzemeltetési és felújítási költségek, úgy mint karbantartás, kijavítások és a felszíni burkolatok, szerkezeti elemek, valamint az épület mechanikai és elektromos rendszereinek cseréje 8.2.9. az ingatlan karbantartásának és fenntartásának karbantartási díjai, a hatósági ellenőrzések során kiszabott büntetések 8.2.10. tűzvédelmi képzések, tűzbiztonsági berendezések 8.2.11. rovar- és rágcsálóirtás 8.2.12. (szokásos mennyiségű) szemét elszállítása 9. Az említett 20 éves időtartam elteltét követően, amikor a Kormány a helyiségek fenntartásának támogatását befejezi, ettől az időponttól kezdve az EIT kell, hogy gondoskodjon az érintett helyiségek biztosítására vonatkozó megfelelő eljárásról. A Kormány ebben a tekintetben köteles az EIT részére a legnagyobb mértékű segítséget megadni. 10. Az épület tulajdonosával fennálló szerződés módosítását és meghosszabbítását a Kormány az EIT-tel egyeztetve köteles lefolytatni. 11. Amennyiben az állandó helyiségek 2009. 12. 01-jén nem elérhetők, vagy ezt követően válnak bármilyen okból nem elérhetővé, úgy a Kormány köteles azonos körülmények mellett ideiglenes létesítményeket biztosítani. A helyiségeknek meg kell felelniük a Budapesten irányadó szokásos szabványoknak, valamint tekintettel kell lenniük az Európai Bizottság épületekre és infrastruktúrára vonatkozó politikájának azon szabályaira, melyeket a Bizottság épületekre és infrastruktúrára vonatkozó, Brüsszelben kiadott közleménye és a Brüsszeli Infrastrukturális és Logisztikai Hivatal „Szabvány épületspecifikációk kézikönyve” fektet le. 12. Az EIT az alábbi költségek viselésére köteles: 12.1. Az EIT egyéni mérőórákkal mért (víz- és áram-) fogyasztása. 12.2. Az EIT kizárólagos használatában álló területek takarítása. 12.3. Az EIT kizárólagos használatában álló műszaki berendezések és felszerelések, például telefonkészülékek, személyi számítógépek, egyéb IT berendezések, az EIT kizárólagos használatában álló térben elhelyezett CCTV berendezés beszerzésének, telepítésének és üzemeltetésének költségei azzal, hogy ez utóbbiból 7 kamerát a Kormány biztosít, és az ezen felüli, további kamerákat az EIT-nek kell kifizetnie. 12.4. Minden egyéb munkaeszköz, mint például a bútorzat, irodai berendezések stb. 12.5. A létesítménygazdálkodás költségei. 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E törvény 2–3. §-a Székhely-megállapodás 20. cikk 1. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A Székhely-megállapodás, illetve e törvény 2–3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter gondoskodik. Dr. Schmitt Pál s. k., Dr. Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke