2011. XLVIII. törvény az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezménynek

2011. XLVIII. törvény az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezménynek a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása és kereskedelme elleni fellépésről szóló, 2001. május 31-én elfogadott Jegyzőkönyve kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezménynek a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása és kereskedelme elleni fellépésről szóló, 2001. május 31-én elfogadott Jegyzőkönyve (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Jegyzőkönyv hiteles, angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: accordance with the Convention. A törvényt az Országgyűlés a 2011. május 9-i ülésnapján fogadta el. „Az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezményt kiegészítő, a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása és kereskedelme elleni Jegyzőkönyv Preambulum A jelen Jegyzőkönyv Részes Államai, tudatában annak, hogy sürgősen szükséges a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállításának és kereskedelmének megelőzése, leküzdése és visszaszorítása, mert e tevékenységek károsan hatnak az államok, a régiók és az egész világ biztonságára, és veszélyeztetik a népek jólétét, társadalmi és gazdasági fejlődésüket, valamint a békés élethez való jogukat, meggyőződve tehát annak szükségességéről, hogy e célból minden államnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, beleértve a nemzetközi együttműködést, illetve más intézkedéseket regionális és globális szinten, emlékeztetve a Közgyűlés 1998. december 9. napján hozott 53/111. számú határozatára, amelyben a Közgyűlés elhatározta egy nyitott kormányközi Ad Hoc Bizottság létrehozását, azzal a céllal, hogy kidolgozzon egy átfogó nemzetközi egyezményt a nemzetközi szervezett bűnözés ellen, valamint hogy megvitassa – többek között – olyan nemzetközi okmány kidolgozását, amellyel sikerrel lehet küzdeni a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása és kereskedelme ellen, figyelemmel a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvére, ahogy az az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és az Egyesült Nemzetek Alapokmányának megfelelően az Államok Közötti Baráti Kapcsolatokra és Együttműködésre vonatkozó Nemzetközi Jogelvekről szóló Nyilatkozatban megjelenik, meggyőződve arról, hogy az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezménynek a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása és kereskedelme elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi szerződéssel történő kiegészítése hasznos lesz ezen bűncselekmények megelőzése és leküzdése érdekében, az alábbiak szerint állapodtak meg: I. Általános rendelkezések 1. cikk Kapcsolat az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezménnyel (1) A jelen Jegyzőkönyv kiegészíti az Egyesült Nemzetek keretében létrejött nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezményt, azt az Egyezménnyel együtt kell értelmezni. (2) A jelen Jegyzőkönyvre az Egyezmény rendelkezéseit mutatis mutandis kell alkalmazni, kivéve, ha az másként rendelkezik. (3) A jelen Jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban meghatározott bűncselekményeket úgy kell tekinteni, mint az Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekményeket. 2. cikk A Jegyzőkönyv célja A jelen Jegyzőkönyv célja, hogy előmozdítsa, megkönnyítse és megerősítse a Részes Államok közötti együttműködést a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállításának és kereskedelmének megelőzése, leküzdése és visszaszorítása érdekében. 3. cikk Értelmező rendelkezések A jelen Jegyzőkönyv alkalmazásában: a) „tűzfegyver” minden olyan hordozható, csővel rendelkező fegyver, amellyel lőni lehet, vagy amelyet lövésre terveztek, illetve amely könnyedén átalakítható arra, hogy sörétet, golyót vagy lövedéket lőjön ki lőpor segítségével, ide nem értve a muzeális fegyvereket vagy azok másolatait. A muzeális fegyvereket és azok másolatait a nemzeti jognak megfelelően kell meghatározni. Nem minősülnek muzeális fegyvernek az 1899 után készült fegyverek; b) a „részek és alkatrészek” kifejezés speciálisan a tűzfegyver számára tervezett bármilyen alkatrészt vagy pótalkatrészt jelent, amely elengedhetetlen a tűzfegyver működése szempontjából, beleértve a csövet, a tokot vagy tokrészt, a szánt vagy a forgódobot, a zárat vagy a zártömböt, valamint minden olyan eszközt, amelyet úgy terveztek vagy alakítottak át, hogy a tűzfegyver által keltett torkolatdörejt csökkentse; c) „lőszer” az egybeszerelt lőszert vagy annak alkatrészeit jelenti, beleértve az olyan töltényhüvelyt, csappantyút , lőport, golyót vagy lövedéket, amelyet tűzfegyverekben használnak, feltéve, hogy ezek az alkatrészek maguk is engedélyezés alá tartoznak az érintett Részes Állam területén; d) „tiltott előállítás” a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek gyártását vagy összeszerelését jelenti: (i) illegálisan forgalmazott részekből és alkatrészekből; (ii) azon Részes Állam illetékes hatóságának engedélye vagy jóváhagyása nélkül, ahol a gyártás, illetve az összeszerelés történik; vagy (iii) anélkül, hogy a jelen Jegyzőkönyv 8. cikkének megfelelően a gyártás során a tűzfegyvert megjelölték volna; A tűzfegyver részei és alkatrészei gyártásának engedélyezése vagy jóváhagyása a nemzeti joggal összhangban történik; e) a „tiltott kereskedelem” a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek behozatalát, kivitelét, beszerzését, értékesítését, szállítását, mozgatását vagy átszállítását jelenti az egyik Részes Állam területéről vagy azon keresztül egy másik Részes Állam területére, ha ezt az érintett Részes Államok bármelyike nem engedélyezte a jelen Jegyzőkönyvben írt feltételek szerint, vagy ha a tűzfegyverek nincsenek megjelölve a jelen Jegyzőkönyv 8. cikkének megfelelően; f) a „nyomonkövetés” a tűzfegyverek és – ha ez lehetséges – azok részei, alkatrészei és a lőszerek módszeres követését jelenti a gyártótól a vevőig, annak érdekében, hogy segítséget lehessen nyújtani a Részes Államok illetékes hatóságainak a tiltott előállítás és kereskedelem felderítéséhez, nyomozásához és elemzéséhez. 4. cikk Az alkalmazás területe (1) A jelen Jegyzőkönyv hatálya – ettől eltérő rendelkezés hiányában – kiterjed a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállításának és kereskedelmének megelőzésére, valamint a jelen Jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban meghatározott bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásra és vádemelésre, amennyiben e bűncselekmények nemzetközi jellegűek és elkövetésükben szervezett bűnözői csoport érintett. (2) A jelen Jegyzőkönyvet nem kell alkalmazni az államok közötti műveletekre, illetve az államok közötti szállításokra, ha e Jegyzőkönyv alkalmazása hátrányosan befolyásolná a Részes Államok jogát arra, hogy lépéseket tegyenek a nemzetbiztonság érdekében az Egyesült Nemzetek Alapokmányában meghatározottak szerint. 5. cikk Bűncselekménnyé nyilvánítás (1) Minden Részes Állam meghozza azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek szükségesek lehetnek ahhoz, hogy a következő magatartásokat, ha azokat szándékosan követik el, bűncselekményekké nyilvánítsák: a) tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása; b) tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott kereskedelme; c) a jelen Jegyzőkönyv 8. cikkében előírt jelölés(ek) meghamisítása vagy tiltott eltávolítása, kitörlése vagy megváltoztatása a tűzfegyveren. (2) Minden Részes Állam meghozza ezen kívül azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek szükségesek lehetnek ahhoz, hogy a következő magatartásokat bűncselekményekké nyilvánítsák: a) jogrendszere alapelveivel összhangban, a jelen cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározott bűncselekmény elkövetésének kísérlete, vagy részesként annak elkövetésében való részvétel; és b) a jelen cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározott bűncselekmény elkövetésének megszervezése, irányítása, segítése, az arra való felbujtás, annak elősegítése vagy tanácsokkal segítése. 6. cikk Elkobzás, lefoglalás és ártalmatlanítás (1) Az Egyezmény 12. cikkének sérelme nélkül a Részes Államok nemzeti jogrendszerük keretein belül a lehető legnagyobb mértékben olyan intézkedéseket fogadnak el, amelyek szükségesek ahhoz, hogy elkobozzák azokat a tűzfegyvereket, azok részeit és alkatrészeit, illetve az olyan lőszereket, amelyeket tiltott módon állítottak elő, vagy amelyekkel tiltott módon kereskedtek. (2) A Részes Államok nemzeti jogrendszerük keretein belül olyan intézkedéseket fogadnak el, amelyek szükségesek annak megelőzéséhez, hogy a tiltott módon előállított vagy forgalmazott tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek illetéktelen személyek kezébe kerüljenek, azáltal, hogy ezen tűzfegyvereket, azok részeit és alkatrészeit, valamint a lőszereket lefoglalják és megsemmisítik, kivéve, ha az ártalmatlanítás más módját hivatalosan engedélyezték, feltéve, hogy a tűzfegyvereket jelzéssel látták el, illetve az ilyen tűzfegyverek és lőszerek ártalmatlanításának módozatait rögzítették. II. Megelőzés 7. cikk Nyilvántartás Valamennyi Részes Állam legalább tíz évig nyilvántartást vezet a tűzfegyverekkel, és ha az szükséges és lehetséges, azok részeivel, alkatrészeivel és a lőszerekkel kapcsolatos olyan adatokról, amelyek szükségesek a tiltott módon előállított vagy forgalmazott tűzfegyverek, illetve, ha az szükséges és lehetséges, azok részei, alkatrészei és a lőszerek nyomonkövetéséhez és azonosításához, valamint ahhoz, hogy megelőzzék és felderítsék az ilyen tevékenységeket. Ezek az adatok a következők: a) a jelen Jegyzőkönyv 8. cikkében meghatározott megfelelő jelölések; b) a tűzfegyverekkel, azok részeivel, alkatrészeivel és a lőszerekkel kapcsolatos nemzetközi műveletek esetén, a megfelelő engedély és jóváhagyás kibocsátásának és lejáratának ideje, a kiviteli ország, a behozatali ország, adott esetben a tranzit országok megnevezése, valamint a végső címzett, illetve az áruk leírása és mennyisége. 8. cikk A tűzfegyverek jelölése (1) A tűzfegyverek azonosítása és nyomonkövetése érdekében a Részes Államok: a) minden tűzfegyver előállításakor megkövetelik annak egyedi megjelölését, amely tartalmazza a gyártó nevét, az előállítás országát vagy helyét és a sorozatszámot, vagy bármilyen más egyedi, felhasználóbarát jelölést vezetnek be egyszerű mértani jeleknek numerikus és/vagy alfanumerikus kóddal való kombinálásával, úgy, hogy valamennyi állam számára lehetséges legyen a gyártási ország gyors azonosítása; b) megkövetelik minden behozott tűzfegyver megfelelő egyszerű megjelölését, úgy, hogy lehetséges legyen a behozatali ország, és ahol ez lehetséges, a behozatal évének azonosítása, illetve hogy lehetővé váljon ezen ország illetékes hatóságai számára a tűzfegyver nyomonkövetése, továbbá megkövetelik az egyedi megjelölést, ha a tűzfegyveren nem szerepel ilyen jelölés. Az e pontban meghatározott követelményeket nem kell alkalmazni a tűzfegyverek ideiglenes jellegű, ellenőrizhetően törvényes célokra történő behozatalakor; c) a tűzfegyver állami készletekből végleges polgári felhasználásra történő átadásakor olyan megfelelő egyedi jelölések használatát biztosítják, amelyek lehetővé teszik az átadó ország azonosítását valamennyi Részes Állam számára. (2) A Részes Államok a tűzfegyvereket előállító ipart arra ösztönzik, hogy hozzanak intézkedéseket a jelölések eltávolítása vagy megváltoztatása ellen. 9. cikk A tűzfegyverek hatástalanítása Az a Részes Állam, amely belső jogával összhangban nem ismeri el a hatástalanított tűzfegyvert tűzfegyvernek, megteszi a szükséges intézkedéseket, ideértve speciális bűncselekmények meghatározását is, ha az szükséges, annak érdekében, hogy a hatástalanított tűzfegyverek tiltott visszaélesítését megelőzze, a hatástalanítás következő általános elveinek megfelelően: a) a hatástalanított tűzfegyver minden, a működéshez elengedhetetlen alkatrészét véglegesen működésképtelen állapotba kell hozni, és alkalmatlanná kell tenni az eltávolításra, a kicserélésre, vagy az olyan megváltoztatásra, amelynek révén valamilyen módon lehetőség lenne a tűzfegyver visszaélesítésére; b) lépéseket kell tenni a hatástalanítási intézkedések ellenőrzésére, ha az szükséges, valamely illetékes hatóság útján, hogy biztosítani lehessen, hogy a végrehajtott változtatások a tűzfegyvert véglegesen működésképtelenné tették; c) az illetékes hatóság ellenőrzésének ki kell terjednie a tűzfegyver hatástalanítását bizonyító tanúsítványra vagy kivonatra, vagy az e célból a tűzfegyverre nyomott, jól látható jelölésre. 10. cikk A kivitelre, a behozatalra és a tranzitra vonatkozó engedélyezési, illetve jóváhagyási rendszerek általános követelményei (1) A tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek átszállítására vonatkozóan valamennyi Részes Állam hatékony kiviteli és behozatali engedélyezési vagy jóváhagyási rendszert hoz létre vagy tart fenn, illetve a nemzetközi tranzitra vonatkozó intézkedéseket hoz. (2) A tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek szállítmányozására vonatkozó kiviteli engedélyek, illetve jóváhagyások kibocsátása előtt a Részes Államok ellenőrzik, hogy: a) a behozatali ország a behozatali engedélyeket, illetve jóváhagyásokat kiadta; és b) a két- vagy többoldalú egyezmények, illetve azon megállapodások sérelme nélkül, amelyek kedvezményeket biztosítanak a kizárólag szárazföldi határokkal rendelkező államoknak, a tranzit országok legalább egy írásos értesítést küldtek a szállítást megelőzően arról, hogy nem ellenzik a tranzitot. (3) A kiviteli és a behozatali engedélynek vagy jóváhagyásnak és a kísérő iratoknak legalább az engedély vagy a jóváhagyás kibocsátásának helyéről és idejéről, a lejárat idejéről, a kiviteli államról, a behozatali államról, a végső címzettről, a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek leírásáról és mennyiségéről, és – ha tranzitról is szó van – a tranzit-országokról kell adatokat tartalmaznia. A behozatali engedélyben feltüntetett adatokat előzetesen a tranzit-országok rendelkezésére kell bocsátani. (4) A behozatali Részes Állam – kérelemre – értesíti a kiviteli Részes Államot a feladott tűzfegyvereket, azok részeit és alkatrészeit, vagy lőszert tartalmazó szállítmány átvételéről. (5) A rendelkezésre álló erőforrások keretein belül valamennyi Részes Állam megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy az engedélyezési, illetve a jóváhagyási eljárások biztonságosak legyenek, és hogy az engedélyezési vagy jóváhagyási iratokat ellenjegyezni, illetve hitelesíteni lehessen. (6) A Részes Államok egyszerűsített eljárási szabályokat fogadhatnak el a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei, illetve a lőszerek olyan ellenőrizhető törvényes célokra történő eseti behozatala, kivitele vagy tranzitja tekintetében, mint a vadászat, a sportlövészet, az értékbecslés, a kiállítások vagy a javítások. 11. cikk Biztonsági és megelőző intézkedések Annak érdekében, hogy felderítsék, megelőzzék és kiküszöböljék a tűzfegyvereket, azok részeit, alkatrészeit és a lőszereket érintő lopást, veszteséget, elterelést, valamint azok tiltott előállítását és kereskedelmét, mindegyik Részes Állam megfelelő intézkedéseket tesz arra, hogy: a) megkövetelje a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek biztonságát az előállítás, a behozatal, a kivitel és a területén történő tranzit során; és b) növelje a behozatali, a kiviteli és a tranzitellenőrzések, beleértve – ahol az szükséges – a határellenőrzések, valamint a rendőrségi és a vámügyi nemzetközi együttműködés hatékonyságát. 12. cikk Tájékoztatás (1) Az Egyezmény 27. és 28. cikkének sérelme nélkül a Részes Államok belső jog- és közigazgatási rendszerüknek megfelelően kicserélik egymás között az adott ügy szempontjából lényeges, a tűzfegyvereket, azok részeit, alkatrészeit és a lőszereket érintő adatokat, például az engedéllyel rendelkező gyártókról, kereskedőkről, importőrökről, exportőrökről és – ha lehetséges – a szállítókról. (2) Az Egyezmény 27. és 28. cikkének sérelme nélkül a Részes Államok belső jog- és közigazgatási rendszerüknek megfelelően kicserélik egymás között a vonatkozó adatokat például: a) olyan szervezett bűnözői csoportokról, amelyekről tudható vagy gyanítható, hogy részt vesznek a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek tiltott előállításában vagy kereskedelmében; b) a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek tiltott előállításának vagy kereskedelmének leplezéséhez használt eszközökről és a felderítés módjairól; c) a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek tiltott kereskedelmével foglalkozó szervezett bűnözői csoportok által szokásosan használt módszerekről és eszközökről, feladási helyekről és célállomásokról, valamint útvonalakról; és d) a törvényhozói tapasztalatokról, gyakorlatokról, valamint intézkedésekről, amelyek a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek tiltott előállításnak és kereskedelmének megelőzésére, leküzdésére és visszaszorítására irányulnak. (3) A Részes Államok biztosítják egymás számára, illetve megosztják egymással, ha az szükséges, a rendészeti hatóságok számára hasznos, vonatkozó tudományos és műszaki információkat, annak érdekében, hogy erősítsék egymás képességét a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek tiltott előállításának vagy kereskedelmének megelőzésére, felderítésére és nyomozására, valamint az ilyen tiltott tevékenységekben résztvevő személyek bíróság elé állítására. (4) A Részes Államok együttműködnek az olyan tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és az olyan lőszerek nyomonkövetésében, amelyeket vélhetően tiltott módon állítottak elő, vagy amelyekkel tiltott módon kereskedtek. Az ilyen együttműködés magában foglalja a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek nyomonkövetésével kapcsolatos, jogsegély iránti megkeresések haladéktalan megválaszolására vonatkozó előírást a rendelkezésre álló eszközök keretein belül. (5) A jogrendszere alapelveire vagy bármely nemzetközi egyezményre tekintettel valamennyi Részes Állam garantálja az e cikk értelmében valamely más Részes Államtól kapott adatok bizalmas kezelését, és betartja az ezen adatok használatával kapcsolatos bármely korlátozást, ideértve a kereskedelmi ügyletekre vonatkozó tulajdonosi adatokat, ha ezt az adatot szolgáltató Részes Állam kívánja. Ha az adatok bizalmas kezelése nem tartható fenn, e tényről az adatot szolgáltató Részes Államot az adat közzététele előtt értesíteni kell. 13. cikk Együttműködés (1) A Részes Államok kétoldalú, regionális és nemzetközi szinten együttműködnek a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek tiltott előállításának és kereskedelmének megelőzése, leküzdése és visszaszorítása érdekében. (2) Az Egyezmény 18. cikk (13) bekezdésének sérelme nélkül valamennyi Részes Állam kijelöl egy olyan nemzeti szervet vagy kapcsolattartási pontot, amely összekötőként működik közte és a többi Részes Állam között a jelen Jegyzőkönyvvel kapcsolatos ügyekben. (3) A Részes Államok keresik a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek gyártóinak, forgalmazóinak, importőreinek, exportőreinek, ügynökeinek és kereskedelmi fuvarozóinak támogatását és együttműködését az e cikk (1) bekezdésében hivatkozott tiltott tevékenységek megelőzése és felderítése érdekében. 14. cikk Képzési és műszaki segítségnyújtás A Részes Államok együttműködnek egymással és a vonatkozó nemzetközi szervezetekkel, ha az szükséges, annak érdekében, hogy – kérelemre – képzési és műszaki segítséget kapjanak, amely szükséges ahhoz, hogy javítani tudják képességüket a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek tiltott előállításának és kereskedelmének megelőzésében, leküzdésében és visszaszorításában, beleértve az Egyezmény 29. és 30. cikkében meghatározott ügyekkel kapcsolatos műszaki, pénzügyi és anyagi segítségnyújtást. 15. cikk Ügynökök és az ügynöki tevékenység (1) A tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek tiltott előállításának és kereskedelmének megelőzése érdekében a Részes Államok megfontolják egy, az ügynöki tevékenységet szabályozó rendszer létrehozását, amennyiben ilyen rendszert még nem hoztak létre. A rendszer a következő egy vagy több intézkedést foglalhatja magában: a) a saját területükön működő ügynökök nyilvántartásba vételének követelményét; b) az ügynöki tevékenység engedélyezésének vagy jóváhagyásának követelményét; vagy c) a műveletben résztvevő ügynökök nevének és működési helyének a behozatali és kiviteli engedélyeken, illetve jóváhagyásokon, vagy a kísérő iratokban történő feltüntetésének követelményét. (2) Azokat a Részes Államokat, amelyek az e cikk (1) bekezdésében kifejtettek alapján az ügynöki tevékenységre vonatkozó engedélyezési rendszert már létrehozták, a jelen Jegyzőkönyv arra bátorítja, hogy az ügynökökkel és az ügynöki tevékenységgel kapcsolatos adatokat vegyék fel a jelen Jegyzőkönyv 12. cikke szerinti adatcsere körébe, és hogy az ügynökökkel és az ügynöki tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartásokat a jelen Jegyzőkönyv 7. cikkének megfelelően őrizzék meg. Záró rendelkezések 16. cikk A viták rendezése (1) A Részes Államok törekednek arra, hogy a jelen Jegyzőkönyv értelmezése és alkalmazása során felmerülő vitákat tárgyalások útján rendezzék. (2) A jelen Jegyzőkönyv értelmezése és alkalmazása során két vagy több Részes Állam között felmerülő olyan vitát, amelyet ésszerű időn belül nem sikerül tárgyalások útján rendezni, az érintett Részes Államok egyikének kérésére választottbíróság elé kell vinni. Amennyiben a választottbíróság igénybevételére irányuló kezdeményezés időpontját követő hat hónapon belül sem tudnak az érintett Részes Államok a választottbíróság megszervezésében megegyezni, a vitát az érintett Részes Államok bármelyike a Nemzetközi Bíróság elé terjesztheti, a Bíróság Alapszabályával összhangban. (3) Minden Részes Állam jogosult a jelen Jegyzőkönyv aláírásakor, megerősítésekor, elfogadásakor vagy jóváhagyásakor, vagy az ahhoz való csatlakozáskor kijelenteni, hogy nem tartja magára nézve kötelezőnek a jelen cikk (2) bekezdését. A (2) bekezdés a többi Részes Államot sem kötelezi azokkal a Részes Államokkal szemben, amelyek a fenti fenntartást tették. (4) Bármely Részes Állam, amely a jelen cikk (3) bekezdése szerinti fenntartást tette, bármikor visszavonhatja ezt a fenntartást az Egyesült Nemzetek főtitkárának megküldött írásbeli értesítéssel. 17. cikk Aláírás, megerősítés, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás (1) A jelen Jegyzőkönyv minden állam számára nyitva áll aláírásra az Egyesült Nemzetek New York-i székházában a Közgyűlés által történő elfogadástól számított harmincadik naptól kezdődően 2002. december 12-ig. (2) A jelen Jegyzőkönyv továbbá aláírásra nyitva áll a regionális gazdasági integrációs szervezetek számára, azzal a feltétellel, hogy az ilyen szervezet legalább egy tagállama a jelen cikk (1) bekezdésével összhangban aláírta ezt a Jegyzőkönyvet. (3) A jelen Jegyzőkönyvet a Részes Államoknak meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk, vagy jóvá kell hagyniuk. A megerősítő, az elfogadó, a jóváhagyó vagy a csatlakozási okiratokat az Egyesült Nemzetek főtitkáránál kell letétbe helyezni. Egy regionális gazdasági integrációs szervezet akkor helyezheti letétbe megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratát, ha annak legalább egy tagállama a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratát már letétbe helyezte. A fenti megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratban az ilyen szervezet megjelöli hatáskörét a jelen Jegyzőkönyv által szabályozott kérdésekben. Az ilyen szervezet továbbá értesíti a letéteményest a hatáskörében bekövetkezett bármilyen jelentős változásról. (4) A jelen Jegyzőkönyv bármely állam és minden olyan regionális gazdasági integrációs szervezet számára csatlakozásra nyitva áll, amelynek legalább egy tagállama Részes Állam a jelen Jegyzőkönyvben. A csatlakozási okiratot az Egyesült Nemzetek főtitkáránál kell letétbe helyezni. Csatlakozásakor a regionális gazdasági integrációs szervezet megjelöli hatáskörét a jelen Jegyzőkönyv által szabályozott kérdésekben. Az ilyen szervezet értesíti a letéteményest a hatáskörében bekövetkezett bármilyen jelentős változásról. 18. cikk Hatálybalépés (1) A jelen Jegyzőkönyv a negyvenedik megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének időpontjától számított kilencvenedik napon lép hatályba, kivéve azt a körülményt, miszerint az Egyezmény hatálybalépése előtt a Jegyzőkönyv nem lép hatályba. A jelen bekezdés alkalmazásában, egy regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett bármilyen okirat nem számítható további okiratként hozzá az ilyen szervezet tagállamai által letétbe helyezett okiratokhoz. (2) Minden olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet tekintetében, amely a jelen Jegyzőkönyvet a negyvenedik megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy az ehhez történő csatlakozási okirat letétbe helyezését követően erősíti meg, fogadja el, hagyja jóvá vagy jelen Jegyzőkönyvhöz ezt követően csatlakozik, a jelen Jegyzőkönyv a vonatkozó okiratnak az ilyen állam vagy szervezet által történő letétbe helyezésének időpontjától számított harmincadik napon lép hatályba, vagy abban az időpontban, amikor a jelen cikk (1) bekezdésének értelmében ez a Jegyzőkönyv hatályba lép, attól függően, melyik következik be később. 19. cikk Módosítás (1) A jelen Jegyzőkönyv hatálybalépését követő öt év elteltével a jelen Jegyzőkönyv bármely Részes Állama javasolhatja annak módosítását, és azt benyújthatja az Egyesült Nemzetek főtitkárához, aki ezután a javasolt módosítást tanulmányozás és a javaslattal kapcsolatos döntéshozatal céljából ismerteti a Részes Államokkal és az Egyezmény Részes Államainak Konferenciájával. A Részes Államok Konferenciáján tanácskozó, a jelen Jegyzőkönyvben Részes Államok minden erőfeszítést megtesznek az egyes módosításokra vonatkozó egyetértés megteremtése érdekében. Ha az egyetértés kialakítására tett erőfeszítések eredménytelenek és nem sikerül megegyezésre jutni, akkor a módosítás elfogadásához – végső lehetőségként – a Részes Államok Konferenciáján jelen lévő és szavazó Részes Államok kétharmados szavazati többsége szükséges. (2) A regionális gazdasági integrációs szervezetek, a hatáskörükbe tartozó ügyekben, a jelen cikk alapján, annyi szavazattal gyakorolják szavazati jogukat, ahány tagállamuk a jelen Jegyzőkönyv Részes Állama. Az ilyen szervezetek nem gyakorolhatják szavazati jogukat, ha tagállamaik ezt saját jogon teszik, és fordítva. (3) A jelen cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadott módosításokat a Részes Államoknak meg kell erősíteni, el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni. (4) A jelen cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott módosítás valamely Részes Állam vonatkozásában az ilyen módosítás megerősítéséről, elfogadásáról vagy jóváhagyásáról szóló okiratnak az Egyesült Nemzetek főtitkáránál történt letétbe helyezése időpontjától számított kilencven nap elteltével lép hatályba. (5) Ha valamely módosítás hatályba lép, úgy az kötelező érvényű mindazokra a Részes Államokra nézve, amelyek kinyilvánították egyetértésüket, hogy azt magukra nézve kötelező érvényűnek tekintik. A többi Részes Államra nézve továbbra is a jelen Jegyzőkönyv rendelkezései maradnak érvényben és bármely olyan korábbi módosítás, amit megerősítettek, elfogadtak vagy jóváhagytak. 20. cikk Felmondás (1) A jelen Jegyzőkönyvet bármelyik Részes Állam felmondhatja az Egyesült Nemzetek főtitkárának megküldött írásbeli értesítéssel. Az ilyen felmondás attól az időponttól számított egy év elteltével lép hatályba, amikor a főtitkár átvette az értesítést. (2) A regionális gazdasági integrációs szervezet tagsága megszűnik a jelen Jegyzőkönyvben, amikor azt tagállamainak mindegyike felmondta. 21. cikk A letéteményes és a hiteles nyelvű szövegek (1) A jelen Jegyzőkönyv kijelölt letéteményese az Egyesült Nemzetek főtitkára. (2) A jelen Jegyzőkönyv eredeti példányát – amelynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles – az Egyesült Nemzetek főtitkáránál kell letétbe helyezni. A FENTIEK HITELÉÜL az alulírott teljhatalmú meghatalmazottak, akiket erre saját kormányaik szabályszerűen felhatalmaztak, a jelen Jegyzőkönyvet aláírták.” 4. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény 3. §-a szerinti Jegyzőkönyv 13. cikk (2) bekezdésében meghatározott nemzeti szervet vagy kapcsolattartási pontot rendeletben kijelölje. 5. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba. (2) E törvény a) 2–4. §-a a Jegyzőkönyv 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontban, b) 6. § (2) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba. (3) A Jegyzőkönyv, illetve a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. 6. § (1) Az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezménynek az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelme megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló Jegyzőkönyve kihirdetéséről szóló 2006. évi CII. törvény 3. §-ában a hivatalos magyar nyelvű fordítás 3. cikk a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A jelen Jegyzőkönyv alkalmazásában:) „a) az „emberkereskedelem”: személyek toborzását, szállítását, eladását, elrejtését, vagy átvételét jelenti fenyegetés, erőszak vagy a kényszer más formáinak alkalmazásával, erőszakos elrablás, csalás, megtévesztés, hatalommal vagy kiszolgáltatott helyzettel való visszaélés útján, vagy anyagi ellenszolgáltatás vagy előnyök adásával, vagy elfogadásával annak érdekében, hogy a kizsákmányolás céljából elnyerjék egy olyan személy beleegyezését, aki más személy felett hatalommal rendelkezik. A kihasználásnak magában kell foglalnia legalább a mások prostituálásának kihasználását, vagy a szexuális kizsákmányolás más formáit, kényszermunkát vagy szolgáltatásokat, rabszolgatartást vagy a rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlatot, mások leigázását vagy emberi test szerveinek tiltott eltávolítását;”. (2) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 2. § 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „24. muzeális fegyver és lőszer: az elöltöltő fegyver, valamint az 1890 előtt készített tűzfegyver – kivéve, ha korszerű perem vagy központi gyújtású lőszer használatára alkalmas – és a muzeális fegyverekhez használható 1945 előtt készült lőszer;”. Dr. Schmitt Pál s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke