340/2013. (IX. 25.) Korm. rendelete a külföldön történő gyógykezelések részletes szabályairól.

340/2013. (IX. 25.) Korm. rendelete a külföldön történő gyógykezelések részletes szabályairól. A Kormány a  kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83.  § (2)  bekezdés d)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet alkalmazásában külföldi gyógykezelésre jogosult az a személy, aki a kérelem benyújtásának időpontjától az ellátás külföldi igénybevételének időpontjáig a) a  társadalombiztosítás ellátásaira és a  magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e  szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a alapján biztosított, b) a Tbj. 16. § (1) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult, ide nem értve a Tbj. 16. § (1) bekezdés p) pontja szerinti jogosultat. (2) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 27. § (3) bekezdése alkalmazásában az  orvosilag szükséges ellátások külföldön történő igénybevételére jogosult az  a  személy, aki a külföldi ellátás igénybevételének időpontjában megfelelt az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában írt feltételnek. (3) E rendelet szabályai alkalmazandóak az (1) bekezdés b) pontja szerint jogosult recipiens a) érdekében külföldi donoron külföldi egészségügyi szolgáltató által végrehajtott vizsgálat, szerv-, illetve szöveteltávolítás, továbbá a  szerv- és szövet magyarországi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállításának, valamint b) külföldi, illetve nemzetközi várólistára helyezése költségeinek a finanszírozására. 2. § (1) A külföldi gyógykezelésre jogosult személy külföldi gyógykezelést a) a  szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló európai uniós rendeletek (a továbbiakban: uniós rendeletek) rendelkezései szerint, b) az  Ebtv. 5/B.  § s)  pont sb)  alpontja szerinti határon átnyúló egészségügyi ellátás (a továbbiakban: határon átnyúló egészségügyi ellátás) keretében, valamint c) az Ebtv. 28. § (1) bekezdése és a 9. § szerint méltányosságból vehet igénybe. (2) A külföldi gyógykezelésre jogosult személy külföldi gyógykezelést a) az  (1)  bekezdés a)  pontja szerinti esetben az  Európai Gazdasági Térség vagy Svájc területén letelepedett közfinanszírozott szolgáltatónál, b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az Európai Unióban letelepedett szolgáltatónál, c) az  (1)  bekezdés c)  pontja szerinti esetben bármely országban, de – figyelemmel a  9.  § (5)  bekezdésében foglaltakra – elsősorban az Európai Gazdasági Térség vagy Svájc területén letelepedett szolgáltatónál jogosult igénybe venni. 3. § (1) A  külföldi gyógykezelésre jogosult személy a  2.  § (1)  bekezdés a) és c)  pontja szerinti külföldi gyógykezelést, valamint a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti külföldi gyógykezelés esetén az 1. mellékletben szereplő ellátásokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) finanszírozásával tervezett módon kizárólag az OEP által a külföldi gyógykezelést megelőzően kiadott engedéllyel veheti igénybe. (2) A  külföldi gyógykezelés igénybevételéhez szükséges engedély megadását a  külföldi gyógykezelésre jogosult személy, illetve törvényes képviselője vagy az adott ellátásra beutalási jogosultsággal és finanszírozási szerződéssel rendelkező kezelőorvosa az OEP-nél kezdeményezheti a 2. melléklet szerinti kérelem benyújtásával. A kérelemhez mellékelni kell a beteg vonatkozó egészségügyi dokumentációját. 4. § (1) A  külföldi gyógykezelés akkor engedélyezhető, ha a  társadalombiztosítás által be nem fogadott gyógykezelés Magyarországon szakmailag elfogadott és reális egészségnyereséggel jár, vagy a  társadalombiztosítás által befogadott gyógykezelés Magyarországon a betegnek az engedély iránti kérelem benyújtása időpontjában fennálló egészségi állapotára és betegségének várható lefolyására tekintettel orvosszakmai szempontból elfogadható időn belül magyarországi közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál nem biztosítható. (2) A külföldi gyógykezelésre szóló engedély a beteg egészségi állapotára és az  igényelt külföldi gyógykezelésre való tekintettel az OEP által meghatározott időszakon belül használható fel. 2. Külföldi gyógykezelés az uniós rendeletek alapján 5. § (1) Külföldi gyógykezelésre irányuló kérelem benyújtása esetén az OEP a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megvizsgálja, hogy az ellátás Magyarországon a társadalombiztosításba befogadott-e. (2) Ha az  ellátás a  társadalombiztosításba befogadott, az  OEP további 15 napon belül megvizsgálja, hogy a  beteget Magyarországon a  kérelemben megjelölt orvosilag indokolt időn belül el tudja-e látni közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató. Ha szükséges, az  OEP szakértő igénybevételével a  kérelemben feltüntetett adatokat felülvizsgálja. (3) Ha a külföldi gyógykezelésre jogosult személyt Magyarországon közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató el tudja látni a kérelemben megjelölt orvosilag indokolt időn belül, az OEP elutasítja a kérelmet, és javaslatot tesz a hazai közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóra. Az OEP előzetesen tájékozódik a hazai közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató fogadókészségéről. (4) Ha az  ellátás orvosilag indokolt időn belül hazai közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál nem biztosítható, az  OEP megvizsgálja, hogy a  kérelemben a  beteg által megjelölt szolgáltatónál az  ellátás biztosítható-e. Ennek keretében az OEP vizsgálhatja az ellátás minőségét és biztonságát, illetve figyelembe veszi a költséghatékonysági szempontokat is. A  költséghatékonysági szempontoknak akkor felel meg a  külföldi egészségügyi szolgáltató, ha az  ellátás költsége az  ellátásra vonatkozó magyarországi belföldi költség mértékét jelentősen nem haladja meg. A költségmérték jelentős meghaladásának kell tekinteni, ha a költség több mint 30%-kal haladja meg az ellátásra vonatkozó magyarországi belföldi költség mértékét. (5) Ha a  választott egészségügyi szolgáltatónál az  ellátás minősége és biztonsága nem vet fel aggályokat, és az  a  költséghatékonysági szempontoknak is megfelel, az  OEP tájékozódik az  intézmény fogadókészségéről és a  gyógykezelés lehetséges időpontjáról. Az  OEP annak megállapításától számított 8 napon belül, hogy a  külföldi gyógykezelésre jogosult személy magyarországi közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál nem látható el – figyelemmel az  Ebtv. 27.  § (3)  bekezdésére is –, kiadja az  uniós rendeletek szerinti jogosultság-igazolást és a 3. melléklet szerinti bírálati lapot. (6) Ha a  külföldi gyógykezelésre jogosult személy által választott külföldi egészségügyi szolgáltatóval szemben az  ellátás minőségével vagy biztonságával kapcsolatos súlyos és kifejezett aggályok merülnek fel, vagy az  a  költséghatékonysági szempontoknak nem felel meg, az  OEP az  (5)  bekezdés szerint folytatja le az engedélyezést, azzal, hogy a  jogosultság-igazolásban az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban letelepedett, a  (4)  bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő másik külföldi egészségügyi szolgáltatóra tesz javaslatot. (7) Az  e  § szerinti külföldi gyógykezelés megtérítésére az  uniós rendeletek szabályai szerint kerül sor. A  külföldi gyógykezelés költségei kötelezően meg nem térítendő részére vonatkozóan, ideértve az  utazás és a  kísérő költségeit is, az  OEP – a  beteg kérésének és a  kezelőorvos javaslatának a  figyelembevételével – méltányosságból támogatást nyújthat. 6. § Az orvosilag szükséges ellátások uniós rendeletek szerinti igénybevételekor azon esetekben, amikor a  külföldi gyógykezelésre jogosult személy Európai Egészségbiztosítási Kártyára (a továbbiakban: EU-Kártya) jogosult lett volna, de a külföldi gyógykezelés igénybevételekor nem rendelkezett EU-Kártyával és maga fizette meg a külföldi gyógykezelés költségét, a  költségeket olyan mértékig téríti meg az  illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szerv, amennyibe az ellátás EU-Kártya felmutatása mellett került volna. Ebben az esetben a külföldi gyógykezelésre jogosult személynek teljesítenie kell a 8. § (2) bekezdés b) pontja szerinti elszámolási feltételeket. 3. Külföldi gyógykezelés határon átnyúló egészségügyi ellátás keretében 7. § (1) Ha a külföldi gyógykezelésre jogosult személy a külföldi gyógykezelést az uniós rendeletek hatálya alá nem tartozó szolgáltatónál, illetve bármilyen más okból nem az uniós rendeletek szabályai szerint kívánja igénybe venni, vagy olyan engedélyt kér, amely kizárólag az  ellátás igénybevételére jogosít az  egészségügyi szolgáltató megjelölése nélkül, erről kérelmében nyilatkoznia kell. Az OEP az 5. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott eljárást folytatja le, és ha az ellátás orvosilag indokolt időn belül hazai közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál nem biztosítható, döntése mellé kiadja a 4. melléklet szerinti bírálati lapot. (2) Határon átnyúló egészségügyi ellátás valósul meg akkor is, ha a  külföldi gyógykezelésre jogosult személy által választott szolgáltatót az OEP az 5. § (6) bekezdése szerint költséghatékonysági okból nem tartja elfogadhatónak, és más szolgáltatóra tesz javaslatot, a beteg azonban a külföldi gyógykezelést nem az engedélyben szereplő, hanem az Európai Unió más tagállamában letelepedett egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe. (3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti határon átnyúló egészségügyi ellátás igénybevétele esetén a külföldi gyógykezelésre jogosult személy az  ellátás hitelt érdemlően igazolt tényleges költségének utólagos megtérítésére jogosult, azzal, hogy az  OEP által fizetendő térítés összege nem haladhatja meg az  igénybevétel idején az  ellátásra vonatkozó magyarországi közfinanszírozott ellátás belföldi költségének mértékét. Ebben az esetben a külföldi gyógykezelésre jogosult személynek teljesítenie kell a 8. § (2) bekezdés b) pontja szerinti elszámolási feltételeket. 8. § (1) Az  engedélyhez nem kötött határon átnyúló egészségügyi ellátás, illetve a  nem tervezett, orvosilag szükséges ellátás uniós rendeletek hatálya alá nem tartozó, az  Európai Unióban letelepedett egészségügyi szolgáltatónál történő igénybevétele esetén felmerült költségek megtérítése a 7. § (3) bekezdése szerint történik. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti megtérítés feltétele, hogy a  külföldi gyógykezelésre jogosult személy a  megtérítési kérelméhez csatolja a) a magyar jogszabályok szerint beutalóköteles ellátások esetében az ellátásra vonatkozó és a jogszabályoknak megfelelő módon kiállított beutalót vagy annak másolatát, és b) az  eredeti külföldi számlát, a  számla hiteles fordítását és az  annak kiegyenlítésére vonatkozó igazolást, továbbá ha a  számlából nem állapíthatóak meg az  igénybe vett egészségügyi szolgáltatás hazai szabályok szerinti elszámolásához szükséges adatok az  ellátott betegségre, az  elvégzett szolgáltatásokra, az  ellátás időtartamára vonatkozóan, akkor az ezen adatokat tartalmazó zárójelentést és ennek hiteles fordítását. (3) Az  (1)  bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a  belföldi költség mértékéig történő megtérítést gyógyszer és gyógyászati segédeszköz esetében nem egyéb egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan kérelmezik, a  költségek megtérítésének feltétele, hogy a  külföldi gyógykezelésre jogosult személy a  megtérítési kérelméhez csatolja a) a kiváltás alapjául szolgáló orvosi rendelvényt vagy annak másolatát, b) a rendelés alapjául szolgáló egészségügyi dokumentációt és annak fordítását és c) a (2) bekezdés b) pontja szerinti dokumentumokat. (4) A  kérelmező a  Magyarországon felírt gyógyszer és gyógyászati segédeszköz külföldi kiváltását megelőzően kérheti az  OEP tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy részére a  (3)  bekezdés alkalmazása során milyen mértékű költségtérítés jár. Ebben az esetben a) a tájékoztatás iránti kérelemhez kell mellékelni a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt dokumentumokat és b) a (3) bekezdés szerinti kérelemhez a (3) bekezdés c) pontja szerinti dokumentumokat kell mellékelni. Az OEP a tájékoztatását a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül küldi meg. (5) Az engedélyhez nem kötött, tervezett határon átnyúló egészségügyi ellátás keretében külföldön felírt és külföldön kiváltott gyógyszer és gyógyászati segédeszköz belföldi költség mértékéig történő megtérítése iránti kérelmet csak akkor lehet benyújtani, ha a  jogosult a  kiváltást megelőzően az  OEP-nek a  rendelvény és a  vonatkozó betegdokumentáció másolatát megküldte. Az  OEP a  megtérítés feltételeiről a  bejelentőt tájékoztatja, azonban a  gyógyszer és gyógyászati segédeszköz kiváltása e  tájékoztatás bevárása nélkül is megtörténhet. Az  OEP a  tájékoztatást a  kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül elektronikus úton küldi meg a  bejelentő által megadott elérhetőségre. (6) Az  OEP a  (3)  bekezdés szerinti kérelem elbírálásakor a  biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a  gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII.  törvény 24.  § (6a)  bekezdése és 33.  § (6)  bekezdése szerinti nyilvántartások adatainak, valamint a  törzskönyvezett gyógyszerek és a  különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a  befogadás vagy a  támogatás megváltoztatásáról, a  gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről, valamint a  finanszírozási eljárásrendekről szóló miniszteri rendeletek figyelembevételével jár el. (7) A  megjelenési esetenként 3000 járóbeteg-szakellátási OENO pontértéket vagy azzal egyenértékű finanszírozási értéket nem meghaladó megtérítés iránti kérelem nem teljesíthető. Egy megjelenési esetnek számít fogorvosi ellátás, gondozóintézeti ellátás, járóbeteg-szakellátás – ideértve a  CT, MRI vizsgálatokat, az  orvosi klinikai laboratóriumi, mikrobiológiai, a  molekuláris biológiai vizsgálatokat – esetén az  egy napon, egy szolgáltatónál, egy szakmában elvégzett ellátás. Gyógyszer, gyógyászati segédeszköz megtérítése iránti kérelem esetén az orvosi rendelvényenként 4500 Ft Egészségbiztosítási Alap támogatási értéket meg nem haladó megtérítés iránti kérelem nem teljesíthető. 4. Külföldi gyógykezelés méltányosságból 9. § (1) Ha az  OEP a  külföldi gyógykezelés iránti kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megállapította, hogy az  ellátás Magyarországon a  társadalombiztosításba nem befogadott, ennek megjelölésével a  kérelmet és az  egészségügyi dokumentációt elektronikus úton továbbítja a  Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (a továbbiakban: GYEMSZI) számára, amely 6 napon belül felkéri az  Egészségügyi Szakmai Kollégium ügyben illetékes tagozatát (a továbbiakban: Tagozat) az ügy orvosszakmai megítélését szolgáló 5.  melléklet kitöltésére. A  külföldön történő gyógykezelés indokoltságáról szóló szakmai javaslat meghozatalában nem vehet részt a Tagozat azon tagja, aki a beteg kezelőorvosaként vagy a kezelésben előzőleg részt vevő orvosként a beteg kezelésében részt vett. (2) A  Tagozat az  (1)  bekezdés szerinti dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül megvizsgálja a  külföldi gyógykezelés indokoltságát, valamint megállapítja, hogy az  ellátás szakmailag elfogadott-e és reális egészségnyereséggel jár-e, figyelembe véve a  külföldi gyógykezelésre jogosult személy egészségi állapotát és betegségének várható lefolyását. A külföldi gyógykezelés akkor jár reális egészségnyereséggel, ha a beteg egészségi állapotának jelentős javulását vagy romlásának csökkenését eredményezi. (3) A  GYEMSZI és a  Tagozat a  külföldi gyógykezelésre jogosult személytől, hozzátartozójától vagy kezelőorvosától további dokumentumokat kérhet be. A Tagozat az  5.  melléklet szerinti orvosszakmai véleményét a  rendelkezésre álló iratok és a  beteg szükség szerinti vizsgálata alapján, a  (2)  bekezdés szerinti határidőben adja meg, és egyidejűleg megküldi a  GYEMSZI-nek. A  GYEMSZI az  5.  melléklet szerinti véleményt 3 napon belül továbbítja az OEP-nek. (4) Ha a Tagozat az 5. melléklet szerint azt állapítja meg, hogy a külföldi gyógykezelés szakmailag elfogadott, de annak elvégzése a  külföldi gyógykezelésre jogosult személy esetén nem jár reális egészségnyereséggel, vagy az  ellátás szakmailag nem elfogadott, akkor az OEP a kérelmet a Tagozat véleményének beérkezésétől számított 5 napon belül elutasítja. (5) Ha a Tagozat az 5. melléklet szerint azt állapítja meg, hogy a külföldi gyógykezelés elvégzése szakmailag elfogadott és a  külföldi gyógykezelésre jogosult személy esetén reális egészségnyereséget eredményezhet, a  költségek hatékony felhasználásának figyelembevételével megvizsgálja és dönt arról, hogy a  gyógykezelés Magyarországon külföldi szakember meghívásos közreműködésével elvégezhető-e orvosi szempontból elfogadható időn belül, a  beteg egészségi állapotára és betegségének várható lefolyására való tekintettel. Ha a  Tagozat külföldi gyógykezelést lát szükségesnek, javaslatot tesz a  külföldi egészségügyi szolgáltatóra, tájékozódik az  intézmény fogadókészségéről, javaslatot tesz a  szükséges kísérő személyek számára, megvizsgálja a  betegszállítás szükségességét. A  vizsgálat keretében a  Tagozat figyelembe veszi a  külföldi gyógykezelésre jogosult személy kérelmében feltüntetett szolgáltatót is. A Tagozat kizárólag abban az esetben tehet javaslatot az Európai Gazdasági Térségen és Svájcon kívül letelepedett egészségügyi szolgáltatóra, ha az ellátás a) az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban és Svájcban nem érhető el, b) így a költségek hatékonyabb felhasználását eredményezi, vagy c) így reális egészségnyereség-többletet eredményez. (6) Ha a  GYEMSZI-nek a  Tagozat szakmai javaslatával kapcsolatban fenntartása van vagy a  Tagozat véleménye nem egyértelmű, akkor azt a GYEMSZI felülvizsgálat céljából 3 napon belül megküldi az Egészségügyi Szakmai Kollégium elnökségének és erről egyidejűleg értesíti az OEP-et. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium elnöksége az 5. melléklet alapján új javaslatot készít, amelyben 5 napon belül előadja orvosszakmai véleményét, és azt egyidejűleg megküldi a GYEMSZI-nek. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium elnöksége a megadott határidőben nyilatkozhat arról is, hogy a Tagozat szakmai javaslatával egyetért. A GYEMSZI a javaslatot 3 napon belül továbbítja az OEP-nek. (7) Az  OEP – ha hiánypótlás nem szükséges – a  GYEMSZI által megküldött, az  5.  mellékletnek megfelelően kiadott javaslat beérkezésétől számított 8 napon belül dönt a  külföldi gyógykezelés engedélyezéséről és a  finanszírozás mértékéről az  eset valamennyi körülményének figyelembevételével, valamint kiadja a  6.  melléklet szerinti bírálati lapot. Az  utazás és szükség esetén kísérő költségei tekintetében az  OEP – a  beteg kérésének és a  kezelőorvos javaslatának a figyelembevételével – méltányosságból támogatást nyújthat. (8) Az  OEP a  külföldi szakember meghívásos közreműködésével megvalósuló gyógykezeléseknél a  támogatás megállapításakor a következő költségeket vállalhatja részben vagy egészben át: a) a külföldi szakember útiköltségét, magyarországi tartózkodási költségét, díjazását, b) a beavatkozáshoz szükséges eszközök, gyógyászati segédeszköz és gyógyszer költségét, c) a  hazai, finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál a  hatályos finanszírozási szabályok szerinti díjon felüli, az ellátás nyújtásával összefüggő költséget. (9) Ha a gyógykezelést végző külföldi egészségügyi szolgáltató igényli, az OEP – a külföldi intézettel való megállapodás esetén – előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot ad és utólagos elszámolással rendezi a  költségeket, illetve – szükség esetén – a támogatás mértékének megfelelő összeget előzetesen átutalja a gyógykezelést nyújtó külföldi gyógyintézetnek. (10) Ha a gyógykezelést végző külföldi egészségügyi szolgáltató igényli, a valamely EGT tagállam vagy Svájc területén letelepedett egészségügyi szolgáltatónál teljes térítéssel engedélyezett külföldi gyógykezelések esetén az  OEP kiadja az uniós rendeletek szerinti jogosultság-igazolást. 5. Közös rendelkezések 10. § Az engedélyezett külföldi gyógykezeléshez kapcsolódó, a  külföldi egészségügyi szolgáltató által elrendelt kontrollvizsgálat a  beavatkozást követő egy naptári éven belül egy alkalommal engedély nélkül igénybe vehető. További kontrollvizsgálatok igénybevételéhez engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges, melynek keretében engedély kizárólag akkor adható, ha a  kontrollvizsgálatoknak magyarországi közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál nincsenek meg a feltételei. 11. § (1) Ha az  engedélyezett gyógykezeléshez kapcsolódóan a  külföldi gyógykezelésre jogosult személynek, illetve orvos-szakmailag indokolt esetben a  kísérőnek vagy kísérőknek az  OEP útiköltség megtérítését engedélyezte, az  útiköltséget – legkorábban a  gyógykezelés megkezdése előtt 12 nappal – megelőlegezi. Ha az  utazás nem közforgalmú, menetrend szerinti személyszállító eszközzel történik, összesen 1 db II. osztályú menettérti vonatjegy árának megfelelő összeg térítendő meg. (2) Ha az  OEP az  útiköltség megtérítését engedélyezte, a  külföldi gyógykezelésre jogosult személy kiutazásának megszervezése során szükség szerint gondoskodik a repülőjegyek, illetve – orvosi javaslat alapján – a mentőszállítás biztosításáról is. 12. § (1) A külföldi gyógykezelésre engedélyt kapott személy a külföldi gyógykezelése után a zárójelentése egy példányát, valamint a  kezelőorvos 7.  melléklet szerint kitöltött felülvizsgálatát a  hazatérését követő 30 napon belül köteles megküldeni az OEP-nek, illetve a 11. § (1) bekezdése esetén köteles elszámolni a felvett útiköltséggel. A területileg és szakmailag illetékes egészségügyi szolgáltató a hazatért beteget gondozásba veszi. (2) A  beutaló orvos a  külföldi ellátást követően a  beteg felülvizsgálata során az  egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletnek megfelelő adatszolgáltatást teljesíti a külföldi ellátásra vonatkozó térítési kategóriának és ellátási formának megfelelően. 13. § (1) Ha a külföldi gyógykezelésre jogosult személy az 5. §, a 7. § és a 9. § szerinti külföldi gyógykezelést az OEP engedélye nélkül veszi igénybe, a külföldi gyógykezelés költségei nem téríthetőek meg. (2) Ha a  külföldi gyógykezelésre jogosult személy az  ellátást az  engedélyben meghatározott időszakon túl veszi igénybe, és akadályoztatását nem tudja annak megszűnését követő 15 napon belül megfelelő módon igazolni, a külföldi gyógykezelés költségei nem téríthetőek meg. 14. § Ha engedélyezett külföldi gyógykezelés esetén a  külföldi gyógykezelésre jogosult személy a  gyógykezelést támogató javaslatban megjelölt időtartam alatt a  gyógykezeléssel összefüggő ok miatt külföldön meghal, az  OEP a  külföldi gyógykezelésre jogosult személy azon hozzátartozójának kérelmére, akit a  holttest hazaszállításával kapcsolatos költségek terhelnek, a  holttest hazaszállítási költségének fedezetéhez az  Egészségbiztosítási Alap költségvetése terhére – méltányosságból – támogatás nyújtását engedélyezheti. 15. § (1) Ha a  külföldi gyógykezelésre jogosult személy, törvényes képviselője vagy kezelőorvosa az  OEP 5.  § (3), (5) és (6)  bekezdése, illetve 7.  § (1)  bekezdése szerinti döntésével nem ért egyet vagy azt megalapozatlannak tartja, a döntés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalhoz (a továbbiakban: EEKH). (2) Az  EEKH a  fellebbezés beérkezésétől számított 8 napon belül megkeresi az  Egészségügyi Tudományos Tanácsot (a továbbiakban: ETT), amely 15 napon belül felülvizsgálja az orvosszakmai javaslatot, annak indokoltságát. (3) Az EEKH az ETT szakhatósági állásfoglalása alapján, annak beérkezésétől számított 15 napon belül dönt. 6. Monitoring 16. § (1) Az  OEP a  kiadott engedélyekről és az  azok alapján kifizetett költségekről, továbbá az  engedélyhez nem kötött külföldi gyógykezelésekre kifizetett költségekről nyilvántartást vezet, és havonta jelentést készít az egészségügyért felelős miniszter részére, amelyben bemutatja az egyes ellátásfajtáknak a teljes költségeken belüli arányát. A 17. § szerinti adatgyűjtés tételes adatait, valamint az  egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletnek megfelelő adatszolgáltatás tételes adatait az OEP további betegútszervezési intézkedések megtétele céljából havonta megküldi a GYEMSZI számára. (2) Ha az  (1)  bekezdés szerinti költségek engedélyhez nem kötött ellátásokra költött része a  tárgyévben eléri az  Egészségbiztosítási Alap járóbeteg-szakellátás éves kiadási előirányzatának 1%-át, az  egészségügyért felelős miniszter megteszi a szükséges intézkedéseket a  járóbeteg-szakellátás előirányzat betarthatóságának a biztosítása érdekében. 7. Adatgyűjtés 17. § Az OEP a külföldi gyógykezelésekkel összefüggésben a következő adatok gyűjtéséről gondoskodik: a) benyújtott kérelmek száma, ellátások szerinti bontásban (OENO-kód szerint), valamint az 5. §, a 7. § és a 9. § szerinti bontásban, b) a  külföldi gyógykezelést igénybe vevő személyek lakhelyének irányítószáma és születési ideje, a  külföldi fogadó intézet neve és címe, c) a kiadott engedélyek száma az 5. § (5) és (6) bekezdése, a 7. § (1) bekezdése, valamint a 9. § (7) bekezdése szerinti bontásban, d) az  elutasító döntések száma és indoka az  5.  § (5) és (6)  bekezdése, a  7.  § (1)  bekezdése, valamint a 9. § (7) bekezdése szerinti bontásban, e) az  ETT felülvizsgálati kérelmet támogató vagy elutasító döntéseinek száma és indoka az  5.  § (3), (5) és (6) bekezdése, illetve a 7. § (1) bekezdése szerinti bontásban, f ) a 7. § (3) bekezdése szerinti megtérítések száma, g) a 8. § (4) és (5) bekezdése szerint benyújtott kérelmek száma és tárgya, valamint a 8. § szerinti megtérítések száma, és h) a 9. § (7) és (8) bekezdése szerinti megtérítések száma. 8. Nemzetközi szervcsere-megállapodással összefüggő költségekkel kapcsolatos rendelkezések 18. § (1) Nemzetközi megállapodásnak vagy a szolgáltatóval kötött eseti megállapodásnak megfelelően, a) az Országos Vérellátó Szolgálat (a továbbiakban: OVSZ), vagy b) csontvelő vagy őssejt transzplantációja esetén az illetékes transzplantációs centrum igazolása alapján az OEP megtéríti az 1. § (1) bekezdés b) pont szerint jogosult recipiensbe való átültetés céljából külföldi szolgáltató által külföldön végzett donor-kivizsgálás, továbbá a szerv- és szöveteltávolítás, valamint a szerv és szövet magyarországi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállításának költségeit. (2) Az OVSZ kezdeményezése alapján az OEP megtéríti az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerint jogosult recipiens külföldi vagy nemzetközi várólistára helyezésének regisztrációs díját. (3) Az  OVSZ a  8.  melléklet szerint igazolja az  OEP felé a  szervátültetéssel kapcsolatban külföldön végzett donorkivizsgálással, a  szerv- és szöveteltávolítással, valamint a  szerv és szövet külföldről történő szállításával kapcsolatban felmerült költségek indokoltságát. Az  OEP a  számlával igazolt költségeket a  vizsgálatot és a  szerv-, illetve szöveteltávolítást végző külföldi szolgáltatónak, illetve a  szerv- vagy szövetszállítást végző szolgáltatónak utalja át. Az  (1) és a  (2)  bekezdésben felsorolt és az  OVSZ által a  szolgáltatónak kifizetett költségeket és díjakat az OEP az OVSZ részére téríti meg utólagosan. (4) A  nemzetközi szervcsere-megállapodással összefüggésben külföldi recipiens érdekében, magyar szolgáltató által végzett donorellátás költségeit az  OEP a  donorellátást végző egészségügyi szolgáltató részére az  egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint megtéríti. 19. § (1) Az  EUROTRANSPLANT International Foundation alapítvánnyal (a továbbiakban: Eurotransplant) kötött szervcseremegállapodás keretében előkészített és végrehajtott transzplantációk esetében az  OEP az  OVSZ által igazolt regisztrációs díjat és szervszállítási költséget az  Eurotransplant, illetve – a  szervszállítás vonatkozásában, ha a  szállítást a  magyar fél rendeli meg – a  szervet szállító szolgáltató részére az  OEP és az  OVSZ által kötött és az egészségügyért felelős miniszter által jóváhagyott megállapodásban rögzített éves keretösszeg terhére és erejéig fizeti ki. A keretösszeg felhasználásáról az OEP rendszeresen tájékoztatja az OVSZ-t. Az OVSZ a betegek várólistára helyezésével és a  szervszállítás megrendelésével kapcsolatban a  tárgyévben még rendelkezésre álló keretösszeg figyelembevételével jár el. Az  OEP és az  OVSZ által megállapított keretösszeget a  felek a  tárgyévet követő évben várható szervcsere-igénynek megfelelően évente felülvizsgálják. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti szervcsere-megállapodás által előírt szervkivételi díj-különbözet elszámolására évente kerül sor az  OEP és az  OVSZ között. Ha a  tárgyévben az  Eurotransplanttól kapott szervek száma meghaladja az  Eurotransplant részére átadott szervek számát, a  szervkivételi díj-különbözetet az  OEP az  Eurotransplant részére utalja át az  (1)  bekezdés szerint megállapított keret terhére. Az  (1)  bekezdés szerinti szervcseremegállapodás keretében magyar biztosítottba beültetendő szerv külföldön történő eltávolításáért az OEP külföldi szolgáltató részére díjat nem fizet. Ha az  Eurotransplant részére átadott szervek száma a  tárgyévben meghaladja az Eurotransplanttól kapott szervek számát, a szervkivételi díj-különbözet az Egészségbiztosítási Alapot illeti. 9. Záró rendelkezések 20. § Ez a rendelet 2013. október 25-én lép hatályba. 21. § (1) Ez  a  rendelet a  szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a  szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. (2) Ez a rendelet a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2011. március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 22. § Hatályát veszti a külföldi gyógykezelésekkel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 227/2003. (XII. 13.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök