2018. LXXXVII. törvény a Magyarország és a Vietnami Szocialista Köztársaság között a polgári ügyekben nyújtandó kölcsönös jogsegélyről szóló megállapo

2018. LXXXVII. törvény a Magyarország és a Vietnami Szocialista Köztársaság között a polgári ügyekben nyújtandó kölcsönös jogsegélyről szóló megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az  Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad a  Magyarország és a  Vietnami Szocialista Köztársaság között a polgári ügyekben nyújtandó kölcsönös jogsegélyről szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles angol és magyar nyelvű szövege a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2018. november 27-i ülésnapján fogadta el. „MEGÁLLAPODÁS MAGYARORSZÁG ÉS A VIETNAMI SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT A POLGÁRI ÜGYEKBEN NYÚJTANDÓ KÖLCSÖNÖS JOGSEGÉLYRŐL Magyarország és a  Vietnami Szocialista Köztársaság (a  továbbiakban külön-külön: Szerződő Fél, együttesen: Szerződő Felek), a szuverenitás és az egyenlőség iránti kölcsönös tisztelet és a kölcsönös előnyök alapján, attól az óhajtól vezérelve, hogy országaik között az igazságügyi együttműködést előmozdítsák, az alábbiakban állapodtak meg: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Cikk Hatály 1. A Szerződő Felek polgári ügyekben kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak e Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően a következő tárgykörökben: a) bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítése; b) bizonyításfelvétel és bizonyítékok továbbítása; c) tanúk és szakértők idézése; d) határozatok és választott bírósági ítéletek elismerése és végrehajtása a  Megállapodás Negyedik Részében foglaltak szerint e) polgári ügyekhez és a kölcsönös polgári jogsegélyhez kapcsolódó jogi információk és iratok cseréje; f ) anyakönyvi okiratok rendelkezésre bocsátása és megküldése; g) kölcsönös jogsegély iránti egyéb kérelmek. 2. E  Megállapodás alkalmazásában a  „polgári” kifejezés magába foglalja a  polgári, a  házasságra vonatkozó és családjogi, üzleti, kereskedelmi és munkajogi ügyeket. 3. Eltérő rendelkezés hiányában e  Megállapodás alkalmazásában az  „illetékes hatóságok” kifejezés mindazon bíróságokat és más hatóságokat jelenti, amelyek az érintett Szerződő Fél joga szerint polgári ügyekben hatáskörrel rendelkeznek. 2. Cikk Jogvédelem 1. Bármelyik Szerződő Fél állampolgárai a  másik Szerződő Fél területén személyi és vagyoni jogaik tekintetében ugyanolyan jogvédelemben részesülnek, mint a  másik Szerződő Félnek az  állampolgárai, és ugyanolyan feltételekkel fordulhatnak a  másik Szerződő Fél polgári ügyekben hatáskörrel rendelkező bíróságaihoz vagy más hatóságaihoz és gyakorolhatják ezek előtt eljárási jogaikat, mint a  másik Szerződő Fél állampolgárai polgári ügyekben. 2. E  Megállapodás rendelkezéseit alkalmazni kell azokra a  jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalanyokra is, amelyeket valamely Szerződő Fél területén, annak nemzeti joga szerint hoztak létre. 3. Cikk A kapcsolattartás módja 1. E  Megállapodás alkalmazása során a  Szerződő Felek polgári ügyekben eljáró hatóságai a  Szerződő Felek kijelölt Központi Hatóságai útján érintkeznek egymással. 2. A  Szerződő Felek a  kijelölt Központi Hatóságokra vonatkozó adatokat és az  azokban bekövetkezett változásokat diplomáciai úton, a  Megállapodás megerősítéséről szóló, 32. Cikk szerinti közléssel egyidejűleg, a  később bekövetkező változásokat pedig azok bekövetkezését követően késedelem nélkül közlik egymással. 3. A  Szerződő Felek Központi Hatóságai az  egymás közötti kommunikáció elősegítésére kapcsolattartó személyt jelölnek ki, akinek nevét és elérhetőségét, illetve az ezekben bekövetkezett változást közlik egymással. 4. E Megállapodás nem akadályozza meg a Szerződő Feleket abban, hogy diplomáciai úton küldjék meg a jogsegély iránti kérelmeket egymás részére. 4. Cikk Lis Pendens 1. Ha valamely Szerződő Fél hatósága előtt ugyanazon felek között, ugyanabból a  ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt van folyamatban eljárás, és az  ügyben meghozott határozat a  másik Szerződő Fél területén a  Megállapodás alapján elismerhető és végrehajtható, e  másik Szerződő Fél hatósága megszüntetheti az  előtte később indított eljárást. 2. Az  1. bekezdés alkalmazásához a  Szerződő Felek hatóságai a  Központi Hatóságokon keresztül tájékoztatást kérhetnek a másik Szerződő Fél területén folyamatban lévő eljárásról. 5. Cikk Nyelvhasználat 1. A Központi Hatóságok közötti kommunikáció nyelve az angol. 2. Ha e  Megállapodás eltérően nem rendelkezik, a  jogsegélykérelmeket valamint a  kísérő iratokat a  megkereső hatóság a saját nyelvén készíti el, és ahhoz a megkeresett hatóság nyelvén készült hiteles fordítást csatol. 3. A megkeresett hatóság a jogsegélykérelemre a választ és az ahhoz csatolt iratokat a saját nyelvén küldi meg. 6. Cikk Hitelesítés alóli mentesség 1. A  Szerződő Felek egyikének illetékes hatóságai által kiállított közokiratok, valamint a  hivatalos záradékkal, így különösen a  nyilvántartásba vétel, aláírás vagy személyazonosság igazolására vonatkozó záradékkal ellátott magánokiratok, amelyek a  Megállapodás alkalmazása során a  3. Cikk alapján kerülnek továbbításra, további hitelesítésre nem szorulnak. A fentieknek megfelelően küldött okiratok hitelességét a küldő Szerződő Fél biztosítja. 2. Az 1. bekezdés ellenére, ha észszerű kétség merül fel, hogy az aláírás, az aláíró személy státusza, illetve a pecsét vagy a bélyegzőlenyomat nem valódi, a Szerződő Fél illetékes hatósága a 3. Cikk szerinti módon kérheti a másik Szerződő Fél Központi Hatóságától az  okiratok hitelességének ellenőrzését. Az  ellenőrzés kizárólag kivételesen, az  annak alapjául szolgáló indokok megjelölésével kérhető. 7. Cikk A jogsegélykérelem végrehajtása 1. A megkeresett Szerződő Fél a jogsegély iránti megkeresést a nemzeti jogával összhangban hajtja végre. 2. A  megkeresett Szerződő Fél a  jogsegélykérelmet a  megkereső Szerződő Fél által kért különös módon teljesítheti, feltéve, hogy az nem ellentétes a megkeresett Szerződő Fél jogával. 3. Ha a  kérelemben feltüntetett cím pontatlan, vagy a  kérelemben megnevezett címzett a  jogsegély iránti kérelem teljesítése során nem található a  megjelölt címen, a  megkeresett Szerződő Fél illetékes hatósága visszaküldi a  kérelmet a  megkereső Szerződő Félnek, vagy megteszi a  szükséges intézkedéseket a  cím hivatalból történő megállapítása iránt, feltéve, hogy az ehhez szükséges adatokkal rendelkezik. 4. E  Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában, a  jogsegély iránti megkereséseket időben és gyorsan, a  kérelem átvételétől számított százhúsz (120) napon belül kell teljesíteni. Indokolt késedelem esetén a megkeresett Szerződő Fél haladéktalanul tájékoztatja a megkereső Szerződő Felet. 8. Cikk A jogsegély megtagadása és elhalasztása 1. Az  e  Megállapodás szerint előterjesztett megkeresés teljesítését a  megkeresett Szerződő Fél megtagadhatja, ha megítélése szerint az  sértené szuverenitását, közbiztonságát, közrendjét vagy jogrendszerének alapelveit, vagy a  megkeresés teljesítése nem tartozik a  megkeresett Szerződő Fél illetékes hatóságainak feladatkörébe. A megkeresett Szerződő Fél a megkeresés átvételének időpontjától számított harminc (30) napon belül tájékoztatja a megkereső Szerződő Felet a teljesítés megtagadásának okáról. 2. A  jogsegély iránti megkeresés teljesítését el lehet halasztani, ha a  megkeresett Szerződő Fél megítélése szerint a  kérelem azonnali teljesítése akadályozhat a  megkeresett Szerződő Fél területén folyamatban lévő eljárást. A megkeresett Szerződő Fél a kérelem kézhezvételétől számított harminc (30) napon belül tájékoztatja a megkereső Szerződő Felet a halasztás okairól és annak várható időtartamáról. 9. Cikk A jogsegély költségei 1. A Szerződő Felek a jogsegélyt díjmentesen nyújtják egymás számára, kivéve az alábbi eseteket: a) a tanúval és szakértővel kapcsolatos költségekre e Megállapodás 14. és 15. cikke vonatkozik; b) a szakértő vagy a  tolmács költségei az  e  Megállapodás 13.  cikkében előírt bizonyításfelvételi kérelem teljesítésével kapcsolatban, ha a szakértő vagy tolmács nem köztisztviselő. Ilyen esetekben a Szerződő Felek konzultálnak egymással a költségek megállapítása érdekében; c) a Szerződő Felek bíróságai által hozott határozatok és választottbírósági határozatok elismeréséhez és végrehajtásához kapcsolódó költségek; d) az iratok kézbesítésének a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, 1965. november 15-én Hágában kelt Egyezmény (a  továbbiakban: Hágai Kézbesítési Egyezmény) 12. cikke szerinti költségei; e) rendkívüli vagy különös kiadások, ha a megkereső Szerződő Fél a megkeresés különös eljárás útján történő teljesítését kéri. 2. A  megkeresett Szerződő Fél az  e  Cikk szerinti költségek előlegezését és megtérítését a  megkeresett Szerződő Fél jogával összhangban igényelheti . MÁSODIK RÉSZ JOGSEGÉLYRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS 10. Cikk Iratok kézbesítése 1. Az iratok kézbesítése iránti kérelmet írásban kell elkészíteni, és annak a következő adatokat kell tartalmaznia: a) a kérelem kiállításának helye és ideje; b) a megkereső hatóság teljes neve, címe és egyéb kapcsolattartási adatai, beleértve a  telefon- és faxszámot, valamint az e-mail címet; c) a megkeresett hatóság teljes neve, címe és egyéb kapcsolattartási adatai (ha ismert); d) a kézbesítendő iratok listája; e) a címzett teljes neve, címe, és ha ismert: neme, állampolgársága, foglalkozása, születési helye valamint képviselőjének neve és címe; f ) az ügy jellegéről való tájékoztatás; g) a kérelmezett, iratkézbesítésre irányuló különös eljárás leírása (ha van ilyen). 2. A kérelmet és a kézbesítendő iratokat két (2) példányban kell megküldeni. 3. Ha az  e  Cikk szerinti kézbesítés nem foganatosítható kellő időben ahhoz, hogy a  címzett a  védelméről gondoskodhasson, a megkeresett Szerződő Fél megtagadhatja a kérelem teljesítését. 4. Az 5. cikk 2. bekezdésétől eltérően, ha a kézbesítendő iratokhoz nem csatoltak a megkeresett Szerződő Fél hivatalos nyelvén készült hiteles fordítást, vagy az  iratok nem e nyelven készültek, azokat csak akkor lehet a címzett részére kézbesíteni, ha a címzett azokat önként elfogadja. 5. A  Szerződő Felek, ha a  jogi és technikai feltételek mindkét Szerződő Fél tekintetében lehetővé teszik, kérhetik az elektronikus úton történő kézbesítést (e-kézbesítés). 6. A  megkeresett Szerződő Fél az  iratok kézbesítése után megküldi a  megkereső Szerződő Félnek a  kézbesítést igazoló tanúsítványt vagy más iratokat, vagy értesíti a  megkereső Szerződő Felet azokról az  okokról, amelyek megakadályozták az  iratok kézbesítése iránti kérelem teljes vagy részleges teljesítését. A  tanúsítvány vagy egyéb okiratok másolata kérelemre faxon vagy e-mailben is elküldhető az  eredeti postai úton történő megküldését megelőzően. 7. A  Szerződő Felek hatóságai postai úton is kézbesíthetnek iratokat a  másik Szerződő Fél területén tartózkodó személyek részére, szabályszerű kézbesítésre azonban csak az alábbi feltételek fennállása esetén kerülhet sor: a) az iratot tértivevényes ajánlott küldeményként adták fel, és b) az irathoz a kézbesítés helye szerinti Szerződő Fél hivatalos nyelvén készült hiteles fordítást csatoltak, kivéve, ha a címzett a küldő Szerződő Fél állampolgára, és c) az iratot a címzett önként átvette és az átvételt aláírásával igazolta, és d) az iratkézbesítés kellő időben történik ahhoz, hogy a címzett a védelméről gondoskodhasson. 11. Cikk Iratok kézbesítése a Hágai Kézbesítési Egyezmény szerint A 10. Cikk ellenére a Szerződő Felek alkalmazhatják a Hágai Kézbesítési Egyezményt. 12. Cikk Bizonyításfelvétel 1. A  bizonyításfelvétel körébe tartozik különösen a  fizikai bizonyítékok vagy okiratok megküldése; a  felek, tanúk, szakértők és más személyek meghallgatása; szemlék lefolytatása. 2. A jogsegély iránti megkeresést azon hatóság készíti el, amelynek eljárásában a jogsegély szükségessége felmerül, és annak a következő adatokat kell tartalmaznia: a) a megkereső és, amennyiben ismert, a megkeresett hatóság megjelölése; b) az ügy megjelölése, beleértve annak tárgyát és jellegét, és az ügy tényállásának rövid bemutatását, valamint az eljárásban érintett felek és esetleges jogi képviselőik nevét; c) azoknak a  személyeknek a  teljes neve, lakcíme illetve tartózkodási helye, és amennyiben ismert, a  személyazonosító igazolvány (állampolgári igazolvány), útlevél száma, szükség esetén állampolgársága, foglalkozása és egyéb adatai, akikre a  megkeresés vonatkozik, és esetleges jogi képviselőjük; vagy jogi személy esetén annak teljes neve, bejegyzett címe vagy a központi ügyintézés helye; d) a megkeresés célja, összefoglalása és a  megkeresés teljesítéséhez szükséges adatok, ideértve a  meghallgatandó személyekhez vagy szervezetekhez intézendő kérdéseket; megvizsgálandó iratok vagy tárgyak; a szükséges intézkedések (ha szükséges). 13. Cikk A bizonyításfelvételre irányuló megkeresés elintézése 1. A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság kellő időben közli a jogsegély teljesítésének helyét és idejét. 2. Ha a  jogi és technikai feltételek a  megkeresett Szerződő Fél tekintetében lehetővé teszik, a  bizonyításfelvételre irányuló megkeresés magában foglalja a valamely Szerződő Fél területén lakóhellyel rendelkező személy lakcímének megállapítását, akivel szemben a  másik Szerződő Fél területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személy az  1.  cikk 2. bekezdésének hatálya alá tartozó ügyben követelést terjeszt elő, továbbá azon személy munkahelyének és jövedelme összegének megállapítását, akivel szemben tartásdíj iránti kérelmet nyújtottak be. Az  ilyen kérelmek teljesítésének megkönnyítése érdekében a megkereső Szerződő Fél tájékoztatást ad az ügyben rendelkezésre álló valamennyi adatról. 3. A  megkeresett Szerződő Fél írásban tájékoztatja a  megkereső Szerződő Felet a  megkeresés teljesítésének eredményéről, csatolja a kért bizonyítékokat és a kapcsolódó iratokat, vagy a közli a teljesítés akadályát. 14. Cikk Tanúk és szakértők idézése 1. A  másik Szerződő Fél területén tartózkodó tanú vagy szakértő megjelenése önkéntes, a  meg nem jelenő tanúval vagy szakértővel szemben semmilyen kényszerítő eszköz nem alkalmazható. 2. Az idézést legalább kilencven (90) nappal azon nap előtt kell kézbesíteni a tanúnak vagy szakértőnek, amelyen meg kell jelennie a megkereső Szerződő Fél illetékes hatósága előtt. 3. Az idézésben a tanút vagy szakértőt tájékoztatni kell a jogairól és kötelezettségeiről, költségei, díja előlegezésének és megtérítésének feltételeiről és a kifizetés módjáról. Az idézésben kényszerítő eszköz alkalmazása a tanúval vagy szakértővel szemben nem helyezhető kilátásba. 4. Ha lehetséges, a megkeresett Szerződő Fél tájékoztatja a megkereső Szerződő Felet arról, hogy az idézett személy eleget kíván-e a tenni az idézésnek. 15. Cikk A tanúk és szakértők védelme és költségei 1. Az  a  másik Szerződő Fél területéről a  12. Cikknek megfelelően idézett tanú vagy szakértő, aki megjelenik a  megkereső Szerződő Fél hatósága előtt, e  Szerződő Fél területén nem vonható büntetőeljárás hatálya alá, nem tartóztatható le, nem vethető alá az  egyéni szabadságát érintő bármiféle korlátozásnak olyan cselekményekért vagy olyan büntetőítéletek alapján, amelyek elkövetésére a megkereső állam területére való belépését megelőzően került sor. 2. Az  e  Cikk 1. bekezdése szerinti védelem megszűnik attól a  naptól számított 15 nap után, amelyen a  megkereső Szerződő Fél illetékes hatósága írásban hivatalosan közölte a  tanúval vagy a szakértővel, hogy további jelenlétére nincs szükség, ha az a megkereső Szerződő Fél területét nem hagyta el, vagy azt elhagyta ugyan, de oda visszatért. Ebbe a 15 napos időtartamba nem számít bele az az idő, mely alatt a tanú vagy szakértő a megkereső Szerződő Fél területét rajta kívül álló okból nem tudta elhagyni. 3. A tanú vagy a szakértő igényelheti utazási és tartózkodási költségeinek megtérítését, valamint díjazást igényelhet. Ezek a  költségek a  megkereső Szerződő Felet terhelik. A  tartózkodási költségeket és díjazást legalább azon összegekkel azonos mértékben kell megállapítani, amelyeket azon Szerződő Félnél hatályban levő díjtáblázatok és rendelkezések állapítanak meg, ahol a meghallgatást foganatosítani kell. A tanú vagy a szakértő számára kérelmére előlegezni kell az utazási és tartózkodási költségek egészét vagy azok egy részét. 4. A  megkereső Szerződő fél megkönnyíti a  tanúnak vagy szakértőnek a  megkereső Szerződő Fél területére történő belépését és ott tartózkodását a nemzeti jogával összhangban. 16. Cikk Személyállapoti okiratok megküldése 1. Mindegyik Szerződő Fél, a  3. Cikk szerinti megkeresés alapján, a  másik Szerződő Fél részére megküldi az  utóbbi állampolgárainak személyállapotára vonatkozó, a  megkereső Szerződő Fél joga szerint előírt okiratokat (bírósági határozatok, anyakönyvi kivonatok, ezek hiteles másolatai). 2. Az  1. bekezdésben említett okiratokat a  másik Szerződő Félnek fordítás nélkül kell megküldeni, a  3. Cikkel összhangban. 17. Cikk Jogról való tájékoztatás 1. A  Szerződő Felek Központi Hatóságai kérelemre tájékoztatást nyújtanak államaik jogszabályairól valamint a bíróságok által követett joggyakorlatról. 2. Ha valamely polgári ügyben eljáró hatóság előtt folyamatban lévő ügy eldöntéséhez szükséges a  megkeresett Szerződő Fél jogáról történő tájékoztatás, a  megkeresett Szerződő Fél Központi Hatósága a  megkereső hatóság 3. Cikk alapján továbbított kérelme alapján tájékoztatást nyújt jogszabályairól és a  bíróságok által követett joggyakorlatról. 3. A 2. bekezdés szerinti kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a megkereső hatóság teljes neve; b) az ügy rövid leírása, illetve azon további információk megjelölése, amelyek a válaszadást segíthetik; c) azon kérdések, amelyekre vonatkozóan a megkeresett Szerződő Fél jogáról való tájékoztatásra szükség van. 4. A megkeresett Szerződő Fél a tájékoztatást a hivatalos nyelvén, vagy amennyiben lehetséges, angolul biztosítja. HARMADIK RÉSZ ELJÁRÁSJOGI RENDELKEZÉSEK 18. Cikk Perköltségbiztosíték alóli mentesség Az egyik Szerződő Fél állampolgára, aki a Szerződő Felek egyikének területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, a  másik Szerződő Fél területén nem kötelezhető perköltségbiztosíték vagy bármely más biztosíték letételére azért, mert külföldi, vagy, mert nincs lakóhelye, tartózkodási helye annak a Szerződő Félnek a területén, amelynek hatósága előtt fellép. 19. Cikk Jogi segítségnyújtásra, költségkedvezményekre való jogosultság Az egyik Szerződő Fél polgárai a másik Szerződő Fél területén ugyanolyan feltételekkel és ugyanolyan mértékben jogosultak az  eljárások vonatkozásában jogi segítségnyújtásra és költségkedvezményekre, mint a  másik Szerződő Fél állampolgáraira. 20. Cikk Jogi segítségnyújtás és költségkedvezmény iránti kérelem 1. Bármelyik Szerződő fél állampolgára kérelmezheti a  19. Cikk szerinti jogi segítségnyújtást illetve a költségkedvezményt. 2. A kérelmet elő lehet terjeszteni a) közvetlenül azon Szerződő Fél illetékes hatóságánál, amelynek területén a  jogi segítségnyújtást illetve a költségkedvezményt igénylik; vagy b) azon Szerződő Fél illetékes hatóságán keresztül, amelynek a  kérelmező állampolgára; ez  a  hatóság a 3. Cikk 1. bekezdésével összhangban továbbítja a kérelmet és annak mellékleteit azon Szerződő Fél illetékes hatóságához, amelynek területén a jogi segélynyújtást illetve a költségkedvezményt igénylik. 3. A  kérelmet és mellékleteit annak a  Szerződő Félnek a  nyelvén készült hiteles fordítással kell ellátni, amelynek a területén a jogi segítségnyújtást és a költségkedvezményt igénylik. 4. A kérelmet elbíráló hatóság, ha szükségesnek tartja, kiegészítő információkat kérhet a kérelmezőtől. NEGYEDIK RÉSZ HATÁROZATOK ELISMERÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA 21. Cikk A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó általános rendelkezések 1. E Rész rendelkezései nem alkalmazhatóak a fizetésképtelenséggel kapcsolatos eljárásokban hozott határozatokra. 2. E  Rész alkalmazásában „határozat” alatt a  valamely Szerződő Fél hatósága által polgári ügyben hozott, jogerős ítéletet vagy más határozatot kell érteni, függetlenül a határozat elnevezésétől. E  fogalom-meghatározás magába foglalja különösen a  büntető- és közigazgatási ügyekben előterjesztett polgári jogi igények tekintetében hozott határozatokat, valamint a  személyállapoti, házassági, családjogi, öröklési vagy kereskedelmi ügyekben hozott bíróságon kívüli határozatokat. 22. Cikk A határozatok elismerése és végrehajtása 1. Az  egyik Szerződő Fél hatóságának a  személyállapot és a  házasság felbontása vagy érvénytelenítése tárgyában hozott határozatát a  másik Szerződő Fél területén minden további eljárás nélkül el kell ismerni. E  rendelkezés nem akadályozza, hogy bármely érdekelt személy a  másik Szerződő Fél bíróságától e  másik Szerződő Fél jogával összhangban annak megállapítását kérje, hogy a  határozat e  másik Szerződő Fél területén elismerhető vagy nem ismerhető el. 2. A  valamely Szerződő Fél hatósága által hozott olyan határozatot, amelyre az  1. bekezdés nem terjed ki, azon Szerződő Fél eljárási jogával összhangban kell elismerni, amelynek területén az elismerést kérik. 3. Az egyik Szerződő Fél által az 1. vagy 2. bekezdés alapján elismert határozat az elismerés helye szerinti Szerződő Fél területén a határozatot hozó Szerződő Fél joga szerinti joghatásokkal bír. 4. Az  e  Cikk 2. bekezdése szerint elismert, a  határozatot hozó Szerződő Fél joga szerint végrehajtható határozatot annak a Szerződő Félnek a joga alapján kell végrehajtani, amelynek a területén a végrehajtást kérik. 23. Cikk A határozatok elismerésének és végrehajtásának megtagadása 1. A határozatok 22. Cikk szerinti elismerését és végrehajtását meg kell tagadni, ha: a) azon Szerződő Fél hatóságának, amely a  határozatot hozta, azon Szerződő Fél joga szerint, amelynek területén a határozat elismerését és végrehajtását kérik, nem volt joghatósága az ügy elbírálására; b) az alperes vagy az  a  személy, aki ellen a  végrehajtani kért határozatot hozták, azért nem vett részt az  eljárásban, mert részére az  eljárást megindító iratot nem kézbesítették szabályszerűen és kellő időben ahhoz, hogy védekezését előkészíthesse; c) ugyanazon felek között, ugyanabból a  ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt annak a  Szerződő Félnek a hatósága előtt, amelynek a területén a határozat elismerését és végrehajtását kérik, korábban indult eljárás, mint a határozatot hozó Szerződő Fél hatósága előtt; d) ugyanazon felek között, ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog tárgyában annak a Szerződő Félnek a  hatósága korábban hozott jogerős határozatot, amelynek a  területén a  határozat elismerését és végrehajtását kérik; e) ugyanazon felek között, ugyanabból a  ténybeli alapból származó ugyanazon jog tárgyában harmadik államban korábban hoztak olyan jogerős határozatot, amely annak a Szerződő Félnek a területén, amelyben a határozat elismerését és végrehajtását kérik, elismerhető és végrehajtható; f ) a határozat elismerése vagy végrehajtása sérti azon Szerződő Fél közrendjét, amelynek területén az elismerést és végrehajtást kérik. 2. Ha személyállapoti és családjogi ügyekben valamely Szerződő Fél joga szerint a  joghatóságot az  állampolgárság alapozza meg, a  mindkét Szerződő Fél állampolgárságával rendelkező személy mindkét állampolgárságát figyelembe kell venni az 1. bekezdés a) pontjának alkalmazása során. 24. Cikk A nemzeti jog alkalmazása a határozatok elismerésére és végrehajtására Ha az  egyik Szerződő Fél hatósága által hozott határozat e  Megállapodás rendelkezései alapján nem ismerhető vagy nem hajtható végre a  másik Szerződő Fél területén, a  Megállapodás nem akadályozza, hogy a  határozat elismerésére és végrehajtására ez utóbbi Szerződő Fél belső joga alapján sor kerüljön. 25. Cikk A határozat elismerésére, végrehajtására irányuló kérelem 1. A határozat elismerésére vagy végrehajtására vonatkozó kérelmet közvetlenül annak a Szerződő Félnek az illetékes hatósága előtt lehet előterjeszteni, amelynek területén ez elismerést vagy végrehajtást kérik. 2. A kérelem előterjeszthető annál a hatóságnál is, amely az ügyben első fokon hozott határozatot; ebben az esetben a kérelmet a Központi Hatóságok útján kell a másik Szerződő Fél hatóságának megküldeni; ugyanakkor a Központi Hatóságok feladata kizárólag a kérelem és mellékleteinek megküldésére korlátozódik. 3. A kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi adatokat: (a) a kérelmező neve és címe, illetve adott esetben a kérelmező jogi képviselőjének neve és címe; (b) az ellenérdekű fél neve és címe, illetve adott esetben az ellenérdekű fél jogi képviselőjének neve és címe; (c) adott esetben az ellenérdekű félnek a végrehajtás szerinti Szerződő Fél területén fekvő vagyonára vonatkozó információ; (d) minden olyan kiegészítő adat, amely megkönnyíti az elismerésről vagy végrehajtásról való döntést. 4. A kérelemhez mellékelni kell: a) a határozatot vagy hitelesített másolatát; b) a határozat jogerejét és végrehajthatóságát tanúsító igazolást, kivéve, ha ez magából a határozatból kitűnik; c) igazolást arról, hogy az  eljárásban részt nem vett pervesztes fél részére az  eljárást megindító iratot szabályszerűen és kellő időben kézbesítették; d) a kérelem, továbbá az  a)–c)  pontokban említett okiratok hiteles fordítását annak a  Szerződő Félnek a nyelvére, amelynek területén a határozatot elismerését vagy végrehajtását kérik. 26. Cikk A határozatok elismerésével vagy végrehajtásával kapcsolatos eljárások 1. A  határozatok elismerésére vagy végrehajtására vonatkozó eljárásokra az  e  Megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a megkeresett Szerződő Fél nemzeti joga alkalmazandó. 2. A  másik Szerződő Fél hatósága által hozott határozat érdemben nem vizsgálható felül. Az  elismerés vagy végrehajtás iránti kérelemről döntő bíróság csak annak megállapítására szorítkozik, hogy az  elismerésnek vagy végrehajtásnak az e Részben meghatározott feltételei fennállnak-e. 3. A  kötelezett a  határozat végrehajtása ellen felhozhatja annak a  Szerződő Félnek a  joga által lehetővé tett kifogásokat, amelynek hatósága a végrehajtásról döntött. 27. Cikk Egyezségek E Rész rendelkezéseit a hatóság által jóváhagyott egyezségekre is megfelelően alkalmazni kell. 28. Cikk Választottbírósági határozatok elismerése és végrehajtása Az egyik Szerződő Fél területén hozott választottbírósági határozat másik Szerződő Fél területén történő elismerésére és végrehajtására a  külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban, 1958. évi június hó 10. napján kelt egyezmény alkalmazandó. ÖTÖDIK RÉSZ ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 29. Cikk Más nemzetközi megállapodásokkal való viszony 1. E Megállapodás rendelkezései nem érintik a Szerződő Felek más olyan nemzetközi szerződésekből eredő jogait és kötelezettségeit, amelyeknek mindkét Szerződő Fél Részese. 2. E  Megállapodás nem érinti Magyarországnak az  Európai Unióban fennálló tagságából eredő kötelezettségeit, ideértve jövőbeli kötelezettségeit is. 30. Cikk Átmeneti rendelkezések 1. E  Megállapodás 21–27. Cikkeit a  Megállapodás hatálybalépése előtt, de nem 1986. február 16. napja előtt hozott határozatok és jóváhagyott egyezségek elismerésére és végrehajtására is alkalmazni kell. 2. A  polgári, a  családjogi és a  bűnügyi jogsegély tárgyában Hanoiban, 1985. január 18-án aláírt Szerződést kell alkalmazni az  e  Megállapodás hatálybalépésének időpontját megelőzően küldött, de a  megkeresett Szerződő Fél által ezen időpontig még nem teljesített jogsegély iránti megkeresésekre. 31. Cikk Vitás kérdések rendezése, egyeztetések 1. A  Megállapodás alkalmazásával, értelmezésével és végrehajtásával összefüggésben felmerült vitás kérdéseket a Szerződő Felek Központi Hatóságukon keresztül folytatott tárgyalások útján rendezik. 2. A  Szerződő Felek a  közöttük meglévő együttműködési mechanizmusok keretében biztosítják az  e  Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos álláspontok és vélemények cseréjét. 3. A Szerződő Felek háromévenként felülvizsgálják és értékelik a Megállapodás végrehajtását. 32. Cikk Megerősítés és hatálybalépés 1. E  Megállapodást a  Szerződő Felek nemzeti jogszabályi rendelkezéseinek megfelelően meg kell erősíteni. A  Megállapodás attól a  naptól számított harmincadik napon lép hatályba, hogy a  Szerződő Felekhez az  általuk diplomáciai úton küldött utolsó írásos értesítés is megérkezett arról, hogy a  Megállapodás megerősítése befejeződött. 2. E Megállapodás határozatlan ideig marad hatályban. 3. A Megállapodás hatálybalépésével a polgári, a családjogi és a bűnügyi jogsegély tárgyában, Hanoiban, 1985. január 18-án aláírt Szerződés hatályát veszti. 4. E  Megállapodást diplomáciai úton megküldött írásbeli értesítéssel bármelyik Szerződő Fél felmondhatja. A felmondás a másik Szerződő Fél általi kézhezvétel napjától számított hat hónap elteltével lép hatályba. 5. A Megállapodás felmondása esetén a felmondás előtt megérkezett jogsegély iránti megkeresések e Megállapodás rendelkezései szerint kerülnek teljesítésre. FENTIEK HITELÉÜL, a saját nemzeti joguk szerint kellően meghatalmazott alulírottak aláírják ezen Egyezményt. Készült Budapesten, 2018. szeptember 10-én két eredeti példányban magyar, vietnami és angol nyelven. Mindhárom nyelvi változat egyaránt hiteles. Ellentmondás vagy eltérő értelmezés esetén az  angol nyelvű szöveg irányadó.” 4. § A  Megállapodás 3. Cikk 2. bekezdése szerinti Központi Hatóságként az  igazságügyért felelős miniszter kerül kijelölésre. 5. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2–4. § és a 7. § a Megállapodás 32. Cikk 1. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A Megállapodás, illetve a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. 6. § Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik. 7. § Hatályát veszti a  Magyar Népköztársaság és a  Vietnami Szocialista Köztársaság között a  polgári, a  családjogi és a  bűnügyi jogsegély tárgyában Hanoiban 1985.  évi január hó 18. napján aláírt szerződés kihirdetéséről szóló 1986. évi 8. törvényerejű rendelet. Áder János s. k., Dr. Latorcai János s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke