24/2004. (II. 20.) Korm. rendelete a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet létrehozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről.

24/2004. (II. 20.) Korm. rendelete a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet létrehozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről. (A jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezése 2004. január 1. napján megtörtént.) 1. § A Kormány a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet létrehozásáról szóló Megállapodást e rendelettel kihirdeti. 2. § A Megállapodás magyar nyelvű szövege a következő: ,,A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet létrehozásáról szóló Megállapodás Preambulum Egy 1924. november 29-én kelt Megállapodás értelmében Spanyolország, Franciaország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Luxemburg, Portugália és Tunézia Kormányai megállapodtak a Nemzetközi Borászati Hivatal létrehozásában. Az akkori tagországok 1958. szeptember 4-én kelt határozata alapján a Hivatal a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal nevet vette fel. Ez a kormányközi szervezet 2001. április 3-án negyvenöt tagállamot tömörít. Az 1997. december 5-én, Buenos Aires-ben (Argentína) tartott ülés során elfogadott, COMEX 2/97 számú állásfoglalásában a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal Közgyűlése elhatározta, hogy szükség szerint az új nemzetközi helyzethez igazítja a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal feladatkörét, emberi, tárgyi és pénzügyi eszközeit, sőt adott esetben működési mechanizmusát és rendelkezéseit is annak érdekében, hogy világviszonylatban képes legyen a szőlő- és borágazatot érő kihívásokra válaszolni és az ágazat jövőjét biztosítani. A fent említett Megállapodás 7. cikkének értelmében, harminchat állam felkérésének megfelelően, a Francia Köztársaság Kormánya összehívta a tagállamok Konferenciáját, amelyre 2000. június 14-én, 15-én és 22-én, valamint 2001. április 3-án került sor Párizsban. Ennek értelmében a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal tagállamai (a továbbiakban: Felek) a következőkben állapodtak meg: I. Fejezet Célkitűzések és hatáskörök 1. Cikk 1. A Felek megállapodnak, hogy létrehozzák a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezetet (OIV), amely átveszi a módosított 1924. november 29-i Megállapodás értelmében alapított Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal szerepét. A Szervezet működését a jelen Megállapodás rendelkezései szabályozzák. 2. Az OIV célkitűzéseit és a 2. Cikkben meghatározott hatásköreit olyan tudományos és technikai jellegű kormányközi szervezetként valósítja meg, illetve gyakorolja, amelynek kompetenciája a szőlőre, borra, boralapú italokra, csemegeszőlőre, mazsolaszőlőre és egyéb, szőlő alapú termékekre terjed ki. 2. Cikk 1. Hatáskörét illetően az OIV célkitűzései a következők: a) jelzi a tagországok felé azokat az intézkedéseket, amelyeket a termelők, a fogyasztók, valamint a szőlő- és borágazat egyéb szereplőinek elvárásai és törekvései érdekében eszközölnek; b) segítséget nyújt olyan más nemzetközi kormányközi vagy civil szervezeteknek, amelyek normatív tevékenységeket látnak el; c) a szőlészeti és borászati termékek előállítása és forgalmazása körülményeinek javítása és a fogyasztói érdekek figyelembevétele érdekében, aktívan közreműködik a már létező eljárások és szabályok nemzetközi harmonizációjában, valamint szükség esetén új nemzetközi szabályok kidolgozásában. 2. Ezen célkitűzések elérése érdekében az OIV az alábbi feladatkörrel rendelkezik: a) a tagok igényeinek kielégítése érdekében, elősegíti és megfelelő módon irányítja a tudományos és technikai kutatásokat és kísérleteket, amelyek eredményeit kiértékeli — adott esetben elismert szakemberek bevonásával — majd az eredményeket a megfelelő módon ismerteti; b) ajánlásokat dolgoz ki és fogalmaz meg, amelyek alkalmazását a tagokkal együttműködve követi nyomon, különös tekintettel az alábbi szakterületekre: (i) a szőlőtermesztés feltételei, (ii) borászati eljárások, (iii) a termékek meghatározása és/vagy leírása, a címké zés és a forgalmazás feltételei, (iv) a szőlő alapú termékek analitikai és értékelési módszerei; c) minden az alábbi területekkel kapcsolatos javaslatot a tagok elé terjeszt véleményezésre: (i) a szőlő alapú termékek eredetét, különösen a fogyasztókra tekintettel, a címkén szereplő információkkal kapcsolatban, (ii) a földrajzi árujelzők védelmét, nevezetesen a szőlőbortermelő területek és az eredetmegjelöléseket, függetlenül attól, hogy azokban szerepel-e ahhoz kapcsolódó földrajzi név vagy sem. Mindennek feltétele, hogy ne sértsék a kereskedelemi és a szellemi tulajdonlás szempontjából a nemzetközi Megállapodásokat, (iii) a szőlészeti és borászati növényi származékok elismerésére és védelmére vonatkozó tudományos és technikai feltételek javítása; d) közreműködik a jogszabályok tagállamok által történő harmonizációjában és kiigazításában, és szükség esetén megkönnyíti a hatáskörébe tartozó eljárások kölcsönös elismertetését; e) a hozzáforduló országok vagy szervezetek között közvetítő szerepet vállal, aminek költségeit a kérelmezők viselik; f) nyomon követi, illetve értékeli a tudományos és technikai fejlődés és haladás azon vonulatait, amelyek jelentős mértékben és tartósan befolyásolhatják a szőlő- és borágazatot, és ezekről időben tájékoztatja a tagokat; g) részt vesz a fogyasztók egészségvédelmét és az élelmiszer-biztonságot célzó tevékenységekben: (i) olyan tudományos szakértői megfigyelés révén, amely lehetővé teszi a szőlő alapú termékek jellemzőinek kiértékelését, (ii) elősegítve és irányítva az alkalmazott táplálkozástani és egészségügyi jellemzőkre irányuló kutatásokat, (iii) a 2. Cikk n) bekezdésben meghatározott személyeken és szervezeteken kívül, az ezen kutatásokból származó információkat eljuttatja az orvosi és más egészségügyi területeken tevékenykedők számára is; h) elősegíti a tagok közötti együttműködést: (i) az adminisztrációs együttműködés által, (ii) meghatározott információk cseréje által, (iii) szakembercsere által, (iv) szakmai segítségnyújtás vagy tanácsadás által, még pedig közös projektek és más közös tanulmányok lebonyolítását illetően; i) működése és tevékenysége során figyelembe veszi az egyes tagországok a szőlő alapú termékek előállítási módszereihez, valamint a bortermelési és a szőlő/boralapú szeszes italok előállításának metodikájához kapcsolódó sajátosságait; j) tevékenyen közreműködik a szőlővel és a szőlő alapú termékkel kapcsolatos oktatási és képzési rendszerek fejlesztésében; k) tevékenyen közreműködik a világ szőlészeti és borászati örökségeinek, illetve a hozzájuk kapcsolódó történelmi, kulturális, emberi, társadalmi és környezeti sajátosságok és tények megismerését vagy elismerését célzó tevékenységekben; l) védnökséget vállal azokban az állami vagy magánkezdeményezésekben, amelyeknek nem kereskedelmi jellegű tárgya a hatáskörébe tartozik; m) tevékenysége során és felmerülő szükség esetén felügyeli és irányítja az ágazat szereplői közötti hasznos párbeszédet, és ezen résztvevőkkel megfelelő megállapodásokat köt; n) összegyűjti, feldolgozza és biztosítja a legmegfelelőbb információk terjesztését: (i) tagjainak és megfigyelőinek, (ii) más nemzetközi szervezeteknek mind a kormány közi, mind a nem-kormányzati szervezeteknek, (iii) a termelőknek, a fogyasztóknak és a szőlő- és bor ágazat egyéb szereplőinek, (iv) a többi érdekelt országnak, (v) a médiáknak és szélesebb körben a nagy nyilvános ságnak. Az információáramlás és a kommunikáció megkönnyí tése érdekében az OIV arra kéri tagjait, lehetséges kedvezményezettjeit és adott esetben a nemzetközi szervezeteket, hogy az ésszerű és elfogadható kérelmek esetében bocsássák rendelkezésére a kért adatokat és bármely egyéb értékelési szempontokat. o) rendszeres időközönként felülvizsgálja saját szervezeti felépítésének és működési eljárásainak hatékonyságát. II. Fejezet Szervezeti felépítés 3. Cikk 1. Az OIV szervezeti felépítése a következő: a) Közgyűlés, b) elnök, c) alelnökök, d) vezérigazgató, e) Végrehajtó Bizottság, f) Tudományos és Technikai Bizottság, g) Központi Iroda, h) bizottságok, albizottságok, szakértői csoportok, i) Titkárság. 2. Az OIV minden egyes tagját az általuk választott küldöttek képviselik. Az OIV plenáris szerve a Közgyűlés, amely a tagok által meghatalmazott küldöttekből áll. A Közgyűlés egyes hatásköri funkcióit átruházhatja a Végrehajtó Bizottságra, amelyben a tagok egy küldöttel képviseltetik magukat. A Végrehajtó Bizottság saját hatáskörénél fogva bizonyos rutinszerű adminisztratív jellegű funkciókat az OIV Központi Irodájára ruházhat át, amelynek tagjai az OIV elnöke, alelnökei, illetve a bizottságok és az albizottságok elnökei. Az elnök, az első alelnök és a bizottságok elnökei különböző nemzetiségűek. 3. Az OIV az általa folytatott tudományos tevékenységet a szakértői csoportokban, az albizottságokban és a bizottságokban fejti ki, amelyek munkáját a Tudományos és Technikai Bizottság hangolja össze a Közgyűlés által jóváhagyott stratégiai terv alapján. 4. A vezérigazgató az OIV belső vezetéséért, a személyzet felvételéért és irányításáért felelős. A munkaerő-felvételt szabályozó feltételeknek a lehető legnagyobb mértékben biztosítaniuk kell a Szervezet nemzetközi jellegét. 5. Az OIV-ben megfigyelők is közreműködhetnek, akik akkor kezdhetik meg munkájukat, miután írásban elfogadták a jelen Megállapodást és a hozzákapcsolódó Belső Működési Szabályzatban meghatározott rendelkezéseket. 6. A Szervezet székhelye Párizs (Franciaország). III. Fejezet Szavazati jogok 4. Cikk Minden tag szabadon meghatározhatja küldötteinek számát, de alapvetően csak két szavazattal rendelkezik, amelyekhez adott esetben további járulékos szavazatok is hozzáadódhatnak. Ezen járulékos szavazatok számát minden tagállamnak a szőlő- és borágazatban betöltött relatív helyét meghatározó objektív kritériumok alapján számítják a jelen Megállapodás részét képező 1. és 2. számú mellékletben foglalt feltételek szerint. Az előbb említett két szám összege alkotja a súlyozott szavazatok számát. Az egyes tagállamoknak a szőlő- és borágazatban betöltött szerepét meghatározó koefficiens felülvizsgálatára az 1. számú melléklet rendelkezéseinek megfelelően, rendszeres időközönként kerül sor. IV. Fejezet A működés, határozathozatal rendje 5. Cikk 1. Az OIV legfőbb szerve a Közgyűlés, amely megvitatja és elfogadja az OIV szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályokat, valamint az általános horderejű, tudományos, technikai, gazdasági és jogi természetű állásfoglalási javaslatokat, dönt bizottságok és albizottságok létrehozásáról és megszüntetéséről. A Közgyűlés a rendelkezésre álló hitelkereteken belül meghatározza a költségvetés bevételeit és kiadásait, ellenőrzi és jóváhagyja a könyvelést. A szőlő- és a szőlő alapú termékekre vonatkozóan adaptálja azokat az együttműködési jegyzőkönyveket, amelyeket az OIV a nemzetközi szervezetekkel köthet. A Közgyűlés évente egyszer ülésezik. Rendkívüli ülés összehívására akkor kerülhet sor, ha azt az OIV tagjainak egyharmada kéri. 2. A határozatok csak akkor érvényesek, ha az üléseken a tagok egyharmadának küldöttei részt vesznek, és az általuk leadható súlyozott szavazatok száma legalább az összes leadható súlyozott szavazat fele. Egy adott tag saját képviseletét rábízhatja egy másik tag küldöttjére, de egy küldött a saját maga képviseletén túlmenően kizárólag egy másik tag képviseletét vállalhatja át. 3. a) Az általános jelentőségű, tudományos, technikai, gazdasági és jogi természetű állásfoglalásra vonatkozó javaslatok elfogadására, illetve a bizottságok és albizottságok létrehozására és megszüntetésére vonatkozóan a Közgyűlés rendes határozathozatali eljárása a konszenzus. Ebben a tárgykörben ugyanez az eljárás vonatkozik a Végrehajtó Bizottságra is hatásköre gyakorlása közben. b) A konszenzusos eljárás nem alkalmazható az OIV elnökének, a bizottságok és az albizottságok elnökeinek, valamint a vezérigazgató megválasztására, a költségvetés, illetve a tagok tagdíjainak megszavazására. Ezen túlmenően a konszenzusos eljárás nem alkalmazható az egyéb a Belső Működési Szabályzatban foglalt pénzügyi határozatok esetében sem. c) Abban az esetben, ha a Közgyűlésnek vagy a Végrehajtó Bizottságnak nem sikerül konszenzust elérnie egy állásfoglalás- vagy határozattervezet első bemutatásakor, az elnök a soron következő közgyűlési vagy végrehajtó bizottsági ülés előtti időszakban a különböző nézőpontok közelítése érdekében az összes lehetséges módon megpróbál a tagokkal konzultálni. Amennyiben az összes, konszenzus kialakítására irányuló kísérlet eredménytelen, úgy az elnök minősített többséggel történő szavazást rendelhet el, amelynek során minden tag egy szavazatra jogosult, és amely minősített többséghez a jelen levő vagy képviselt tagok kétharmad plusz egy szavazata szükséges. Mindazonáltal abban az esetben, ha egy tag alapvető nemzeti érdekeit fenyegetve érzi, a szavazást egy évvel elhalasztják. Ha ezt az álláspontot utólag az érintett tagállam külügyminisztere vagy bármely más politikai hatósága írásban megerősíti, a szavazásra nem kerül sor. 4. a) Az OIV elnökének, a bizottságok és az albizottságok elnökeinek és a vezérigazgató megválasztása súlyozott minősített többséggel történik, amihez a jelen levő vagy képviselt tagok súlyozott szavazatainak kétharmada és egy szavazat szükséges. A megválasztáshoz az is feltétel, hogy a jelen lévő vagy képviselt tagoknak a fele és egy tag az adott jelöltet támogassa. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, három hónapon belül rendkívüli Közgyűlést kell összehívni. Ez alatt az idő alatt és az adott körülményektől függően, az éppen hivatalban levő elnök, bizottságok és albizottságok elnökei és a vezérigazgató továbbra is ellátják feladatukat. b) Az OIV elnökének, a bizottságok és albizottságok elnökeinek megbizatása három évre szól. A vezérigazgató megbízása öt évig tart, majd további öt évre újraválasztható a megválasztását szabályozó feltételek szerint. A vezérigazgatót a Közgyűlés bármikor visszahívhatja, a megválasztásakor lefolytatott súlyozott minősített többségű, illetve a tagállamok többségét jelentő szavazási mód szerint. 5. A költségvetés és a tagok tagdíjainak megszavazása súlyozott minősített többséggel történik, amihez a jelen lévő vagy képviselt tagok súlyozott szavazatainak kétharmada plusz egy szavazat szükséges. A Közgyűlés ugyanezen eljárás szerint nevezi ki a pénzügyi auditort is az OIV vezérigazgatójának és Központi Irodájának közös javaslatának és a Végrehajtó Bizottság kedvező véleménye alapján. 6. Az OIV hivatalos nyelve a francia, a spanyol és az angol. A nyelvhasználat pénzügyi feltételeit a jelen Megállapodás 2. számú melléklete tartalmazza, jóllehet a Közgyűlés szükség esetén az 5. Cikk, 3. bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek szerint ezen feltételekben módosításokat eszközölhet. A tagok közötti kommunikáció javítása érdekében, egy vagy több tag kérésére ugyanazon pénzügyi feltételek mellett további nyelveket, mégpedig a német és az olasz nyelvet is alkalmazni lehet. Ezt megelőzően azonban a kérés beterjesztését követően az érintett felhasználóknak hivatalosan is el kell fogadniuk az ezzel együtt járó pénzügyi terheket. Mindösszesen öt nyelv alkalmazását meghaladóan minden egyes új kérelmet a Közgyűlés elé kell bocsátani, amely az 5. Cikk, 3. bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek szerint hozza meg döntését. Azoknak az országoknak az esetében, amelyek nem tagjai a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezetnek, a vitás ügyek tárgyalásakor használt közvetítő nyelv továbbra is a francia. 7. Az OIV szervezeti egységeinek nyitott és jól áttekinthető módon kell működniük. V. Fejezet Az OIV finanszírozása 6. Cikk 1. Az OIV minden egyes tagja tagdíjat fizet, amelynek összegét a Közgyűlés állapítja meg évente. A tagdíj összege a jelen Megállapodás 1. és 2. számú mellékletében meghatározott rendelkezések szerint kerül megállapításra. Az esetlegesen újonnan belépő tagok tagdíját szintén a Közgyűlés állapítja meg a jelen Megállapodás 1. és 2. számú mellékletében meghatározott rendelkezések alapján. 2. Az OIV pénzügyi forrásai a tagok és megfigyelők kötelező éves hozzájárulásából, valamint az általa végzett tevékenységek eredményeiből tevődik össze. A kötelező hozzájárulást az OIV részére az adott naptári év folyamán kell kifizetni, amelyet túllépve a kifizetés késedelmesnek minősül. 3. Az OIV pénzügyi forrásaihoz a tagok önkéntes felajánlásaikkal is hozzájárulhatnak, az állami, vegyes (állami és magán) vagy magánkézben levő nemzeti vagy nemzetközi szervezetek pedig különféle adományokkal, segélyekkel, pénzügyi szubvenciókkal vagy egyéb pénzösszegekkel támogathatják. Ezeknek a pénzügyi juttatásoknak azonban tiszteletben kell tartaniuk a Közgyűlés által, az 5. Cikk, 3. bekezdés a) pontjában meghatározott rendelkezések alapján kinyilvánított általános elveket, amelyek bekerülnek a Belső Működési Szabályzatba is. 7. Cikk 1. Amennyiben egy tagország két esedékes tagdíját nem fizeti be, úgy ennek megállapítása után a Végrehajtó Bizottságban és a Közgyűlésben való szavazati és részvételi joga automatikusan felfüggesztésre kerül. A Végrehajtó Bizottság minden esetet külön-külön megvizsgálva határozza meg, hogy az érintett tagok milyen feltételek szerint rendezhetik helyzetüket, illetve, hogy ennek elmulasztása esetén, mikor kell úgy tekinteni, hogy az érintett tag felmondta a Megállapodást. 2. Amennyiben egy tagország három esedékes tagdíját nem fizeti be, a vezérigazgató erről értesíti az érintett tagokat vagy megfigyelőket. Abban az esetben, ha a tartozást a nemfizetés harmadik évének december 31-éjétől számított két éven belül nem rendezik, úgy az érintett tagokat vagy megfigyelőket automatikusan kizárják az OIV-ből. VI. Fejezet A nemzetközi kormányközi szervezetek részvétele 8. Cikk Az OIV munkájában nemzetközi kormányközi szervezetek is részt vehetnek, amelyek az OIV tagjává is válhatnak és hozzájárulhatnak annak finanszírozásához is, amelynek feltételeit minden egyes esetben a Közgyűlés határozza meg a Végrehajtó Bizottság javaslata alapján. VII. Fejezet A Megállapodás módosítása és felülvizsgálata 9. Cikk 1. A jelen Megállapodás módosítását bármelyik tag kezdeményezheti. Az erre irányuló javaslatokat a vezérigazgatóhoz kell írásban eljuttatni, aki a Szervezet összes többi tagjának megküldi azokat. Amennyiben az értesítést követő hat hónapon belül a teljes taglétszám fele és egy tag elfogadja a javaslatot, akkor a vezérigazgató azt az ezen időtartam lejárta után tartandó első Közgyűlés elé terjeszti megvitatás céljából. A döntést konszenzus alapján hozzák meg a jelen lévő vagy képviselt tagok. A Közgyűlés által történő elfogadás után a módosításoknak az egyes tagországok nemzeti jogalkotásában előírt belső elfogadási, jóváhagyási és ratifikálási eljárásokon kell keresztülmenniük. A módosítások hatálybalépésére az elfogadási, jóváhagyási, ratifikálási vagy csatlakozási nyilatkozat átadásától számított harmincadik napon kerül sor, amennyiben azt a Szervezet tagjainak kétharmada és egy tag eljuttatja a Szervezethez. 2. A jelen Megállapodás felülvizsgálata jogilag megindítható, amennyiben az erre irányuló kérelmet a tagok kétharmada plusz egy tag jóváhagyja. Ebben az esetben, a Francia Kormány hat hónapon belül összehívja a tagországok Konferenciáját. A felülvizsgálattal kapcsolatos programtervezetet és javaslatokat legalább két hónappal a konferencia megrendezése előtt meg kell küldeni a tagországoknak. Az így összehívott Konferencia saját maga határozza meg ügyrendjét. A Konferencia alatt a Főtitkár tisztét az OIV vezérigazgatója tölti be. 3. A felülvizsgált megállapodás hatálybalépése előtt, a Szervezet Közgyűlése a jelen Megállapodás és a 10. Cikkben szereplő Belső Működési Szabályzat által rögzített feltételek alapján meghatározza, hogy azok a tagországok, amelyek részt vesznek a jelen Megállapodásban, de a felülvizsgálatra vonatkozóan nem adtak át elfogadási, jóváhagyási, ratifikálási vagy csatlakozási nyilatkozatot, milyen mértékben vehetnek részt az OIV munkájában a felülvizsgált megállapodás hatálybalépését követően. VIII. Fejezet Belső Működési Szabályzat 10. Cikk A Közgyűlés elfogadja az OIV Működési Szabályzatát, amely szükség szerint részletesen felsorolja a jelen Megállapodás végrehajtási feltételeit. A Szabályzat elfogadásáig a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal Szabályzata marad hatályban. A Szabályzat meghatározza a fenti bekezdésekben leírt szervek hatáskörét és működési szabályait, a megfigyelők részvételének feltételeit, a jelen Megállapodás kapcsán esetlegesen felmerülő fenntartások áttanulmányozásának feltételeit, valamint az OIV adminisztrációs és pénzügyi irányítására vonatkozó rendelkezéseket. Ezenkívül pontosan rögzíti, hogy az egyes témakörökben, különösképpen a pénzügyi finanszírozásra vonatkozóan, a döntéshozatal előtt milyen feltételek szerint kell a Közgyűlés és a Végrehajtó Bizottság tagjai számára szükséges iratokat az érintettekhez eljuttatni. IX. Fejezet Záró rendelkezések 11. Cikk Az OIV jogi személyiséggel bír és az összes tagország felruházza a hatáskörének gyakorlásához szükséges jogképességekkel. 12. Cikk A jelen Megállapodást illetően kiegészítő javaslatokat lehet megfogalmazni, amelyeket az 5. Cikk, 3. bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek szerint a Közgyűlésnek kell elfogadni. 13. Cikk A jelen Megállapodás aláírásra nyitva áll a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal valamennyi tagországa számára 2001. július 31-ig. A Megállapodás elfogadási, jóváhagyási, megerősítési vagy csatlakozási eljáráshoz van kötve. 14. Cikk Bármely olyan állam, amelyre nem vonatkozik a jelen Megállapodás 13. Cikke, kérheti a Megállapodáshoz való csatlakozást. A csatlakozási kérelmeket közvetlenül az OIV-hez kell eljuttatni, egy másolatot pedig a Francia Köztársaság Kormányának kell elküldeni, aki értesíti erről a jelen Megállapodást aláíró államokat, illetve Feleket. Az OIV tájékoztatást ad tagjainak a beérkezett kérelmekről és az esetlegesen megfogalmazott észrevételekről. A tagoknak hat hónap áll rendelkezésére, hogy véleményüket eljuttassák az OIV-hez. A hat hónapos időtartam lejárta után a csatlakozási kérelem elfogadottnak tekintendő, ha azt a tagok többsége nem ellenezte. A letéteményes értesíti a kérelmező államot a kérelem elbírálásáról. A kérelem elfogadása esetén az érintett államoknak tizenkét hónap áll rendelkezésére, hogy csatlakozási nyilatkozatát átadja a letéteményesnek. Azok a 13. Cikk által érintett államok, amelyek nem írták alá a jelen Megállapodást a meghatározott határidőn belül, a Megállapodáshoz bármikor csatlakozhatnak. 15. Cikk Az elfogadási, jóváhagyási, megerősítési vagy csatlakozási okiratokat a Francia Köztársaság Kormányánál kell letétbe helyezni, aki ezekről értesíti a jelen Megállapodást aláíró államokat vagy Feleket. Az elfogadási, jóváhagyási, ratifikálási vagy megerősítési okiratok a Francia Köztársaság Kormányánál kerülnek letétbe helyezésre. 16. Cikk 1. A jelen Megállapodás hatálybalépésére a harmincegyedik elfogadási, jóváhagyási, megerősítési vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követő év január elsején lép hatályba. 2. Bármely olyan állam tekintetében, amely a jelen Megállapodást annak hatálybalépése után fogadja el, hagyja jóvá, megerősíti vagy csatlakozik hozzá, a jelen Megállapodás az elfogadási, jóváhagyási, megerősítési vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követő harmincadik napon lép hatályba. 3. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal Közgyűlése a módosított 1924. november 29-i Megállapodás és az ahhoz kapcsolódó Belső Működési Szabályzat által rögzített feltételek alapján meghatározza, hogy azok az országok, amelyek aláírták az előbb említett Megállapodást, de nem helyezték letétbe elfogadási, jóváhagyási, megerősítési vagy csatlakozási okiratát, milyen mértékben vehetnek részt az OIV munkájában, a Megállapodás hatálybalépését követően. 17. Cikk 1. A módosított 1924. november 29-i Megállapodás a jelen Megállapodás hatálybalépését követően megrendezésre kerülő első Közgyűlés egyhangú határozata által érvényét veszti, feltéve, ha a Megállapodást aláíró összes állam a jelen Megállapodás hatálybalépését megelőzően egyhangúlag meg nem egyezik a Megállapodás rendelkezéseinek érvényességi feltételeiről. 2. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet minden jog és kötelezettség tekintetében a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal jogutódja. 18. Cikk A jelen Megállapodásban részes bármely fél a Megállapodást bármikor felmondhatja az OIV igazgatójához és a Francia Köztársaság Kormányához hat hónappal korábban eljuttatott előzetes értesítéssel. A Szervezetben résztvevő megfigyelők bármikor visszaléphetnek, amennyiben arról hat hónapos felmondási időtartam figyelembevétele mellett írásbeli nyilatkozatban értesítik az OIV vezérigazgatóját. 19. Cikk A jelen Megállapodás letéteményese a Francia Köztársaság Kormánya. A Megállapodás francia, angol és spanyol nyelven írt mindhárom változata egyaránt hiteles. A fentiek ismeretében, a kormányaik által szabályszerűen meghatalmazott alulírottak kézjegyükkel látták el a jelen Megállapodást, amely a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) létrehozásáról rendelkezik. Készült Párizsban, 2001. április 3-án. A jelen Megállapodás 4. és 6. Cikkében említett 1. számú melléklet Az egyes tagállamoknak a szőlő- és borágazatban elfoglalt helyzete meghatározásának feltételei 1. Az egyes tagállamoknak a szőlő- és borágazatban elfoglalt relatív helyét meghatározó objektív kritériumok: a) a megtermelt borok, speciális borok, mustok, szőlő-, boralapú alkoholok (borban kifejezve) mennyiségének átlaga az utolsó ismert ötéves időtartamra számítva, a szélső értékek figyelembevétele nélkül (T — Termelés); b) az összes szőlőtermelésre használt földterület átlaga az utolsó ismert három évben (Ter — Terület); c) a bor és bornak megfelelő italok mérhető fogyasztásának átlaga az utolsó ismert három évben F (Fogyasztás) = T (Termelés) — E (Export) + I (Import). 2. A tagállamok koefficiensének meghatározásához alkalmazandó egyenlet: X% = [0,60 T( Tagállam) T( Összes OIV) + 0,20 Ter( Tagállam) Ter( Összes OIV) + 0,20 F( Tagállam) F( Összes OIV) ] 100 3. A tagállamokra vonatkozó koefficiensek felülvizsgálatára: a) a költségvetési év elején, egy új tag csatlakozását követően; b) háromévente, az utolsó ismert statisztikai adatok figyelembevétele mellett kerül sor. 4. Új csatlakozók Az OIV-hez az elkövetkező években csatlakozó új ta goknak kötelező pénzügyi hozzájárulást kell fizetniük. Ennek összegéhez, amely a jelen mellékletben leírt egyenlet alapján kerül kiszámításra, hozzáadódik a 2. számú mellékletben meghatározott feltételek alapján a nyelvhasználat költségeihez való hozzájárulás összege is. A jelen Megállapodás 4., 5. és 6. Cikkében említett 2. számú melléklet Az egyes tagállamok szavazati jogának és kötelező pénzügyi hozzájárulásának meghatározása, a nyelvhasználat finanszírozásának feltételei 1. Szavazati jog Minden tagállam két szavazati joggal rendelkezik. 2. Járulékos szavazatok Az összes járulékos szavazat száma megegyezik az összes alapvető szavazati jog felével. A járulékos szavazati jogokat az alapvető szavazati jogokon túl a járulékos szavazatszám erejéig ítélik meg az egyes tagállamok számára, attól függően, hogy mekkora az 1. számú mellékletben megadott képlet alapján kiszámított, a szőlő- és borágazatban elfoglalt relatív helyzetük. 3. Súlyozott szavazatok Minden tagállam esetében a súlyozott szavazatok száma az alapvető szavazati jogok és az esetlegesen általa birtokolt járulékos szavazati jogok összegének felel meg. 4. A kötelező hozzájárulások megosztása A tagállamok által fizetendő kötelező hozzájárulások összege a Közgyűlés által elfogadott költségvetés alapján kerül kiszámításra. A kötelező hozzájárulások teljes összegének egyharmada az alapvető szavazati jogok szerint, míg kétharmada a járulékos szavazati jogok arányában kerül kiszámításra. A régi és az új Megállapodás közötti átmeneti időszak megkönnyítése érdekében, minden tagállam két alapvető szavazati jogának megfelelő pénzügyi hozzájárulás nem lehet kisebb a jelen Megállapodás hatálybalépésekor az első költségvetési évre meghatározott ,,hozzájárulási egységösszegnél’’. Adott esetben a járulékos szavazati jogok arányában fizetendő pénzügyi hozzájárulás összege kiigazításra kerül annak érdekében, hogy elérje az elfogadott költségvetés alapján számított kötelező hozzájárulások teljes összegét. 5. A nyelvhasználat pénzügyi vonatkozásai A nyelvhasználat felmerülő költségeit teljes egészében az OIV általános költségvetése fedezi, és a tagokból illetve felhasználó megfigyelőkből álló különböző nyelvi csoportoknak nem kell erre a célra külön hozzájárulást fizetniük. A nyelvhasználat feltételeire vonatkozóan a Belső Működési Szabályzatban rögzített külön rendelkezések lesznek az irányadóak. Az egyetlen eredeti, angol, francia és spanyol nyelven írt példánnyal megegyező hiteles másolat. Az eredeti példány a Francia Köztársaság Külügyminisztériumának irattárában került elhelyezésre. Párizs, 2001. szeptember 11. A Francia Köztársaság Külügyminisztériuma irattárának igazgatója (pecsét) Yvon ROE d’ALBERT (Aláírások)’’ 3. § A Megállapodás angol nyelvű szövege a következő: 4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A Megállapodásban foglaltakat 2004. január 1. napjától kell alkalmazni. (2) A rendelet végrehajtásáról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gondoskodik. Budapest, 2002. november 8. A miniszterelnök helyett: Dr. Kiss Elemér s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter