2014. XXIX. törvény Magyarország Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között Magyarország fegyveres erői és a Németországi Szöve

2014. XXIX. törvény Magyarország Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között Magyarország fegyveres erői és a Németországi Szövetségi Köztársaság fegyveres erői tagjainak a másik állam területén történő ideiglenes tartózkodásáról szóló megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad a  Magyarország Kormánya és a  Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között Magyarország fegyveres erői és a  Német Szövetségi Köztársaság fegyveres erői tagjainak a  másik állam területén történő ideiglenes tartózkodásáról szóló megállapodás (a  továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. A törvényt az Országgyűlés a 2014. június 30-i ülésnapján fogadta el. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles angol és magyar nyelvű szövege a következő: (signatures) Megállapodás Magyarország Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között Magyarország fegyveres erői és a Németországi Szövetségi Köztársaság fegyveres erői tagjainak a másik állam területén történő ideiglenes tartózkodásáról (Magyar–német katonai jogállási megállapodás) Magyarország Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya (a továbbiakban együttesen: „Felek”), tekintettel az  Észak-atlanti Szerződés részes államai között, fegyveres erőik jogállásáról 1951. június 19-én Londonban létrejött megállapodásra (a továbbiakban: NATO SOFA), attól az óhajtól vezérelve, hogy megteremtsék Magyarország fegyveres ereje tagjainak a Németországi Szövetségi Köztársaság és a  Németországi Szövetségi Köztársaság fegyveres ereje tagjainak Magyarország területén történő ideiglenes tartózkodásainak kiegészítő szabályait, tekintettel arra, hogy jelen Megállapodás rendelkezései nem érintik a Felek nemzetközi törvényszékeket létrehozó nemzetközi megállapodásokból, beleértve a  Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát is, eredő jogait és kötelezettségeit, az alábbiakban állapodtak meg: 1. cikk Értelmező rendelkezések (1) A Felek megállapodnak, hogy jelen Megállapodás tekintetében a  NATO SOFA I.  cikk (1)  bekezdésében szereplő fogalmakat és meghatározásokat alkalmazzák. (2) A „fegyveres erők tagjai” kifejezés alatt a  Felek fegyveres erői személyi állományának katona és polgári jogállású tagjait kell érteni. 2. cikk A Megállapodás tárgya (1) Jelen Megállapodás tárgya kiterjed a Magyar Honvédség és a Németországi Szövetségi Köztársaság Fegyveres Ereje (Bundeswehr) (a továbbiakban együttesen: „Fegyveres Erők”) tagjainak a másik állam területére történő beutazására, az onnan történő kiutazására és ideiglenes tartózkodására. (2) Jelen Megállapodás rendelkezései nem érintik a NATO SOFA rendelkezéseit. 3. cikk A tartózkodások fajtája, célja és időtartama (1) A Fegyveres Erők tagjainak jelen Megállapodás szerinti ideiglenes tartózkodásai gyakorlatok, katonai szervezetek kiképzéseinek, valamint szárazföldi áthaladásainak, továbbá a  Fogadó Állam illetékes hatóságainak felelősségi körében végrehajtandó humanitárius segítségnyújtási tevékenységeknek és kutató-mentő műveleteknek a végrehajtását szolgálják, amely tevékenységekben a Küldő Állam fegyveres erőinek legfeljebb háromezer (3000) tagja vesz részt, általános szabályként harminc (30) napot nem meghaladó időtartamban. (2) A Fegyveres Erők egyéni összekötői és tanácsadói beosztásokban szolgáló, valamint képzésben résztvevő egyes tagjai vonatkozásában legfeljebb két (2) év, meghosszabbítható időtartamú tartózkodásban is meg lehet állapodni. (3) A felsorolt tartózkodások fajtájának, céljának és időtartamának részleteit a Felek illetékes hatóságai egyeztetik. 4. cikk A be- és kiutazás és a tartózkodás szabályai (1) A NATO SOFA III.  cikkének rendelkezéseit nem érintve, a Küldő Állam fegyveres erői tagjainak jelen Megállapodás szerinti be- és kiutazásának és ideiglenes tartózkodásának engedélyezése tekintetében a  Fogadó Állam nemzeti jogszabályait kell alkalmazni. (2) A Küldő Állam fegyveres erői által a Fogadó Államba behozott vagy ott szállított fegyverekre az alábbi rendelkezések vonatkoznak: a) A Németországi Szövetségi Köztársaság illetékes hatóságai Magyarország illetékes hatóságaival konzultálva meghatározzák a  Németországi Szövetségi Köztársaságba behozható vagy annak területén szállítható háborús és egyéb fegyverek mennyiségét és típusait, valamint az  e  fegyverekre érvényes nyilvántartási, illetve bejelentési követelményeket. A  Németországi Szövetségi Köztársaság háborús fegyverek ellenőrzéséről szóló törvényei rendelkezéseinek értelmében szükséges, valamint a  külkereskedelmi engedélyeket megadottnak kell tekinteni Magyarország fegyveres erői tagjai által behozatalra vagy szállításra kerülő valamennyi háborús fegyver vonatkozásában [a  háborús fegyverek ellenőrzéséről szóló törvény 1. § (1) bekezdéséhez tartozó melléklet – Háborús Fegyverek Jegyzéke B része szerint], amennyiben e fegyverek nem gyalogsági taposóaknák vagy kazettás lőszerek. Magyarország fegyveres erői nem szállíthatnak be a  Németországi Szövetségi Köztársaság területére vagy nem szállíthatnak a  Németországi Szövetségi Köztársaság területén nukleáris, biológiai és vegyi fegyvereket (Háborús Fegyverek Jegyzéke A rész), valamint gyalogsági taposóaknákat és kazettás lőszereket. b) Magyarország illetékes hatóságai a  jelen Megállapodás keretében a  Németországi Szövetségi Köztársaság fegyveres erői által Magyarország területére behozott, beszállított vagy Magyarország területén szállított fegyverek vonatkozásában nem követelhetnek engedélyeket vagy jóváhagyásokat. Magyarország illetékes hatóságai a  Németországi Szövetségi Köztársaság illetékes hatóságaival konzultálva meghatározhatják e  fegyverek mennyiségét és típusait, valamint az  e  fegyverekre érvényes nyilvántartási, illetve bejelentési követelményeket. A  Németországi Szövetségi Köztársaság fegyveres erői vagy az  annak nevében eljáró személyek nem jogosultak Magyarország területére nukleáris, biológiai és vegyi fegyvereket, valamint gyalogsági taposóaknákat és kazettás lőszereket behozni, beszállítani vagy Magyarország területén szállítani. 5. cikk Közrend és közbiztonság Amennyiben a  Küldő Állam fegyveres erejének valamely tagja veszélyezteti a  Fogadó Állam közbiztonságát vagy közrendjét, úgy a  Fogadó Állam jogosult az  érintett személynek a  Fogadó Állam területéről való haladéktalan távozását kérni. A  Küldő Állam hatóságai a  távozásra vonatkozó igényeknek harminc (30) napon belül eleget tesznek. 6. cikk Közegészségügy (1) A  Küldő Állam vállalja a  nemzetközi és a  Fogadó Államban alkalmazandó nemzeti egészségügyi szabályok tiszteletben tartását. A Küldő Állam fegyveres erejének tagjaitól a Fogadó Állam területére ideiglenes tartózkodás céljából való belépésükkor megkövetelhetik a  Küldő Állam hatóságai által kiállított, a  fertőző betegségektől való mentességet igazoló hivatalos egészségügyi tanúsítvány bemutatását. A Fogadó Állam illetékes katonai hatóságai legalább harminc (30) nappal a  belépés tervezett időpontját megelőzően értesítik az  igazolási kötelezettséggel kapcsolatos valamennyi követelményről a Küldő Állam illetékes katonai hatóságait. (2) A Felek illetékes katonai hatóságai biztosítják az (1) bekezdés tárgyát érintő információcsere kölcsönös elősegítését. (3) A  Fogadó Állam területén az  emberek, állatok és növények hordozta fertőző betegségek megelőzése és a növényeket valamint a növényi eredetű termékeket veszélyeztető organizmusok kezelése tekintetében a Fogadó Állam megfelelő nemzeti jogszabályait kell alkalmazni. A Fogadó Állam illetékes hatóságai a  járvány megelőzési, fertőző járvány kezelési és élelmiszerügyi jogszabályaik keretében teendő intézkedéseiket, a növényekre és növényi eredetű és egyéb termékekre vonatkozó növény egészségügyi intézkedéseiket, valamit gyógyszerekkel, gyógyászati eszközökkel és közegészségügyi ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályaik keretében teendő intézkedéseiket a nemzetközi szerződésekben vállalt köztelezettségeikkel összhangban hozzák meg. 7. cikk Büntető joghatóság és kényszerítő intézkedések (1) Azon esetekben, amikor a  NATO SOFA VII.  cikk (3)  bekezdés b)  pontja szerint a  Fogadó Állam elsődleges joga a büntető joghatóság gyakorlása a Küldő Állam fegyveres erejének tagjai felett, a Fogadó Állam illetékes hatóságai lemondanak e  joguk gyakorlásáról, kivéve ha a  Fogadó Állam alapvető igazságszolgáltatási érdekei a  büntető joghatóság gyakorlását szükségessé teszik. (2) Az alapvető igazságszolgáltatási érdekek különösen az alábbi esetekben tehetik a büntető joghatóság gyakorlását szükségessé: a) a Fogadó Állam biztonságát veszélyeztető jelentős súlyú bűncselekmények, b) halált okozó, a testi épség és a nemi élet szabadsága elleni súlyos bűncselekmények. Az a) és b)  pontban felsorolt bűncselekmények tekintetében a  büntetőjogi felelősséget a  Fogadó Állam joga szabályozza. (3) A  büntető joghatóság gyakorlásáról való lemondás esetén, a  Fogadó Állam kérelmére, a  Küldő Állam a  terheltet haladéktalanul eltávolítja a Fogadó Állam területéről. A büntető joghatóság gyakorlásáról való lemondást követően a (korábbi) Fogadó Állam meghatározott egyedi esetekben tájékoztatást kérhet a Küldő Államba visszatért terhelttel szembeni büntetőeljárásról. (4) A  Felek államainak illetékes bíróságai és hatóságai a  vonatkozó nemzeti jogszabályaik és a  nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeik keretein belül kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak a  büntető eljárások támogatása érdekében. Amennyiben a Fogadó Állam nem mond le a büntető joghatóság gyakorlásáról, a  Küldő Állam a  nemzeti jogrendszere által lehetővé tett mértékig mindent megtesz, hogy a  fegyveres erejének azon tagjait, akiket a Fogadó Állam területén való tartózkodásuk idején elkövetett bűncselekménnyel gyanúsítanak, rábírja a  Fogadó Állam bíróságai és hatóságai előtti megjelenésre, amennyiben őket erre a  Fogadó Állam joga kötelezi. Amennyiben a  terhelt a  Küldő Államba visszatért, és a  (3)  bekezdés rendelkezései nem alkalmazandóak, a  Fogadó Állam kérelmére a  Küldő Állam az  ügyet a  Küldő Állam illetékes hatóságai elé terjeszti a  büntetőeljárás megindításával kapcsolatos döntés meghozatala érdekében. (5) A  Fogadó Állam bíróságai és illetékes hatóságai joghatóságuk és illetékességük keretei között a  Küldő Állam fegyveres erejének tagjaival szemben a  Fogadó Állam területén való tartózkodásuk idején kényszerítő intézkedéseket rendelhetnek el és hajthatnak végre. (6) Ha a  Küldő Állam fegyveres ereje tagját a  Fogadó Állam hatóságai őrizetbe vették vagy vele szemben személyi szabadságot korlátozó egyéb kényszerítő intézkedést hoztak, a  Fogadó Állam illetékes hatósága haladéktalanul értesíti a  Küldő Államnak a  Fogadó Államban működő diplomáciai képviseletét. Az  értesítés tartalmazza, hogy az ügyben a további eljárásra mely bíróság vagy hatóság illetékes. (7) A Küldő Állam bíróságai és hatóságai büntető joghatóságukat a Fogadó Államban nem gyakorolhatják. (8) Amennyiben a  Fogadó Államban a  Küldő Állam fegyveres erejének tagjával szemben a  Fogadó Államban folyamatban lévő büntetőeljárás során szükségessé válik annak megállapítása, hogy valamely cselekményt vagy mulasztást szolgálati feladat végrehajtása során követtek-e el, úgy ennek megállapítása során a Küldő Állam jogával összhangban kell eljárni. Erről a Fogadó Állam kérelmére a Küldő Állam által kijelölt hatóság a Fogadó Állam illetékes hatóságaihoz történő benyújtás céljából igazolást állíthat ki, amelyet azok a nemzeti jogszabályaiknak megfelelően vesznek figyelembe. 8. cikk Távközlés (1) A  Fogadó Államban biztosított nyilvános távközlési szolgáltatások használatára egyaránt vonatkoznak a  Fogadó Állam általános szabályai és a  szolgáltató megfelelő általános szerződési feltételei is. E  rendelkezés hatálya különösképpen a díjak kiszámításának, elszámolásának és megtérítésének módjaira terjed ki. (2) A  Küldő Állam fegyveres erejének tagjai, amennyiben ezt a  tartózkodásuk céljának elérése szükségessé teszi, a  Fogadó Állam illetékes hatóságainak engedélyével, ideiglenes jelleggel távközlési létesítményeket, beleértve a rádió rendszereket is, telepíthetnek és üzemeltethetnek. (3) A  Fogadó Állam területén a  Küldő Állam fegyveres ereje által üzemeltetendő vagy a  nyilvános távközlő hálózat kapcsolati vagy átviteli vonalaihoz csatlakoztatandó rádió rendszereinek és távközlő végberendezéseknek meg kell felelniük a Fogadó Állam jogszabályai szerint, a rádió rendszerekre és távközlő végberendezésekre általánosan vonatkozó alapvető műszaki követelményeknek. A  követelményeknek való megfelelést megfelelőségi értékelési eljárás során kell tanúsítani, és a megfelelőségi jelöléseket az eszközökön el kell helyezni. (4) A  Küldő Állam fegyveres erejének tagjai a  Fogadó Államban való tartózkodásuk idején kizárólag a  Fogadó Állam illetékes hatóságai által részükre kijelölt rádiófrekvenciákat használhatják, kivéve, ha az  eszközök az  egyéni engedélyhez nem kötött frekvenciákon működnek. A rádiófrekvenciák kijelöléséhez szükséges kérelmet legkésőbb negyvenkét (42) nappal az  üzemeltetés megkezdésének tervezett időpontja előtt kell benyújtani. A  tartózkodás befejezésekor a rádiófrekvenciákat vissza kell adni a Fogadó Állam illetékes hatóságainak. (5) A  Küldő Állam fegyveres erejének tagjai minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a  Fogadó Állam távközlő rendszereinek az  ő távközlő vagy egyéb elektronikus berendezéseik általi zavarását elkerüljék. Amennyiben a Küldő Állam fegyveres erejének rádióállomásai károsan zavarják a Fogadó Állam területén kívüli rádióállomásokat, illetve azok általi zavarásnak vannak kitéve, úgy a  Fogadó Állam illetékes hatóságai a Nemzetközi Távközlési Egyesület egységes szerkezetbe foglalt Alapokmánya és Egyezménye és Rádiószabályzata szerint járnak el. A  Fogadó Állam illetékes hatóságai a  hatályos rendelkezések biztosította hatáskörük mértékéig megtesznek minden szükséges intézkedést a Küldő Állam fegyveres ereje távközlő berendezéseinek a Fogadó Állam távközlő vagy egyéb elektronikai eszközei általi zavarásának elkerülése érdekében. Elektromágneses interferencia esetén az eszközök elektromágneses kompatibilitására vonatkozó nemzeti szabályokat kell alkalmazni. Amennyiben ennek eredményeként a  zavarás forrását üzemen kívül kell helyezni, úgy a  Küldő Állam fegyveres ereje ezt haladéktalanul végrehajtja. 9. cikk Környezetvédelem (1) A  Felek elismerik és elfogadják a  környezetvédelem jelentőségét a  fegyveres erőik tagjai által a  másik állam területén végrehajtott tevékenységeik során. A Küldő Állam fegyveres erejének tagjai kötelesek betartani a Fogadó Állam környezetvédelmi jogszabályait. (2) A  Felek illetékes hatóságai szorosan együttműködnek a  környezetvédelmi ügyekben, különösen a  gyakorlatok előkészítése során. (3) A Fogadó Állam jogszabályi előírásain túlmenően is el kell kerülni a környezet károsítását, illetve ahol a környezet károsítása nem elkerülhető a  károsítás kiegyenlítése érdekében megfelelő környezetvédelmi intézkedéseket kell foganatosítani. (4) A  fegyverzeti eszközök, nehéz technikai eszközök és veszélyes anyagok szállítását elsődlegesen vasúton és vízi úton kell biztosítani. A  védelmi minisztériumok a  Fogadó Állam illetékes hatóságaival egyeztetve megállapodnak a szállítási útvonalakban és eszközökben. (5) A  Küldő Állam fegyveres erejének tagjai légijárműveiket, vízi járműveiket és gépjárműveiket a  Fogadó Államban kizárólag a  Fogadó Állam szabályozói szerinti alacsony szennyezőanyag kibocsátású üzem- és kenőanyagokkal, valamint adalékokkal üzemeltetik, amennyiben ezek megfelelnek a  légijárműveikre, vízi járműveikre és gépjárműveikre vonatkozó műszaki követelményeknek. A  személy- és haszonjárművek alkalmazása során be kell tartani a  Fogadó Állam zajártalom és kipufogógáz kibocsátás korlátozására vonatkozó jogszabályait, amennyiben azok betartása nem jelent indokolatlan terhet. (6) A  kiképzési létesítmények igénybe vétele során a  Küldő Állam fegyveres erejének tagjai kötelesek betartani az  igénybe vételi, különösen a  biztonsági, tűzvédelmi és környezetvédelmi rendszabályokat. A  Fogadó állam fegyveres erejének adminisztratív rendelkezései tekintetében ugyanez vonatkozik a  gyakorlatokra is. A  Felek védelmi minisztériumai saját hatáskörükben eljárva, külön adminisztratív szabályokban állapodnak meg az éjszakai, szombati, vasárnapi és ünnepnapi lövészetekre vonatkozóan. (7) A Küldő Állam fegyveres erejének tagjai a Fogadó Állam hulladékok környezetbarát újrahasznosítására vagy egyéb kezelésére vonatkozó jogszabályai szerint járnak el. A fel nem használt lőszerek robbantással vagy égetéssel történő megsemmisítése a nem erre kijelölt létesítmények területén nem engedélyezett. 10. cikk A Küldő Állam fegyveres ereje gépjárműveinek üzemeltetése és a Fogadó Állam repülőtereinek igénybe vétele (1) A  Küldő Állam fegyveres erejének gépjárműveit és vontatmányait a  Küldő Állam illetékes hatósága a  közúti forgalomban való részvétel céljából nyilvántartásba veszi és engedélyezi. (2) A  Küldő Állam fegyveres ereje tagjainak a  Fogadó Állam hatályos nemzeti jogszabályai, a  Felek között létrejött vonatkozó nemzetközi megállapodások, beleértve a  megfelelő technikai megállapodások és eljárási szabályok, valamint az Európai Unió jogszabályai szerint végrehajtott szállításait és mozgásait engedélyezettnek kell tekinteni. Amennyiben a  katonai szállítások és mozgások végrehajtásához a  veszélyes anyagok szállítása miatti külön vagy rendkívüli jóváhagyások és engedélyek megadása szükséges, úgy ezek kiadását a Fogadó Állam illetékes hatóságai végzik. A  Küldő Állam illetékes hatóságai megfelelő időben tájékoztatják a  Fogadó Állam katonai hatóságait a mozgások és szállítások technikai részleteiről. (3) A  Fogadó Állam katonai hatóságai koordinálják a  Küldő Állam katonai érdekeinek képviseletét a  szállítások megszervezése során a polgári hatóságok és vállalkozások irányában. (4) A  Küldő Állam saját, a  fegyveres erői tagjainak és hadfelszerelésének szállításához szükséges teher- és személyszállító vasúti kocsijainak nyilvántartása, továbbá a Fogadó Állam vasúti infrastruktúrájának igénybe vételét szabályozó és arra vonatkozó biztonsági előírások tekintetében az  Európai Unió jogi aktusait és azok Fogadó Állam nemzeti jogába átültetett rendelkezéseit, valamint a  Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) rendelkezéseit kell alkalmazni. Amennyiben fennáll a Fogadó Államnak a Küldő Állam vasúti járműveinek minőségi állapotára és alkalmazására vonatkozó jogszabályaitól való eltérés szándéka, úgy a  Küldő Állam vasúttársasága a szükséges engedélyek kiadását a Fogadó Állam közlekedési hatóságainál kérelmezi. (5) A  Küldő Állam fegyveres erejének tagjai betartják a  Fogadó Állam közlekedési szabályait, beleértve a  balesti helyszínen való magatartást és a  veszélyes anyagok szállítását szabályozó rendelkezéseket is. A  Fogadó Állam illetékes hatóságai felügyelik az  előzőekben felsorolt szabályok betartását. A  Küldő Állam illetékes hatóságai segítséget nyújtanak e  felügyelet végrehajtásához. A  Küldő Állam figyelembe veszi a  Fogadó Állam közlekedésbiztonsági szabályait. Az e szabályok által lehetővé tett keretek között a Küldő Állam fegyveres erejének tagjai alkalmazhatják a gépjárművek, vontatmányok, belvízi vízi járművek és légijárművek tervezésére, gyártására, kialakítására és felszerelésére vonatkozó nemzeti szabványaikat. A  Felek hatóságai szoros egyeztetést folytatnak az előzőekben felsorolt rendelkezések alkalmazásának tárgyában. (6) A  Fogadó Állam közúti közlekedési jogszabályaiban rögzített méretekre, tengelyterhelésre, össztömegre vagy mennyiségre vonatkozó korlátozásokon túllépő gépjárművek és vontatmányok üzemeltetése, a szükséghelyzeteket kivéve, a  Fogadó Állam illetékes hatóságainak engedélyével történhet. Általános rendelkezésként a  lánctalpas járművek a  gyakorlóterek területén kívül kizárólag vasúton vagy szükség esetén nyitott tréleren mozgathatóak. Gumibetétes lánctalppal nem rendelkező lánctalpas járművekkel közúton tilos közlekedni. (7) A szükséghelyzeteket kivéve a Küldő Államban ilyenként bejegyzett katonai légijárművekkel a Fogadó Állam polgári vagy polgári és katonai rendeltetésű repülőtereinek a Küldő Állam fegyveres erejének tagjai általi igénybe vételére kizárólag a  Fogadó Állam illetékes hatósága által, a  Fogadó Állam hatályos jogszabályaival összhangban kiadott engedéllyel kerülhet sor. (8) A Felek illetékes hatóságai koordinálják az általuk telepített és üzemeltetett repülésirányítási és a kapcsolódó híradó rendszereket a  légiközlekedés biztonságának szavatolásához és a  fegyveres erőik tagjai tartózkodásának céljai eléréséhez szükséges mértékben. 11. cikk Kárigények rendezése (1) A  Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást a  kárigények rendezésében illetékes hatóságaikról. E  hatóságok a  jóhiszeműség elve alapján együttműködnek. A  hatóságok minden lehetséges segítséget megadnak egymásnak annak érdekében, hogy biztosítsák a  Fogadó Állam bíróságai és hatóságai által a  fegyveres erők személyi állományának katona és polgári jogállású tagjai polgári jogi kötelezettségeivel kapcsolatosan hozott ítéletek és közigazgatási határozatok teljesítését. (2) Harmadik fél kárigényének rendezésére a  NATO SOFA VIII.  cikk (5)–(7)  bekezdések rendelkezésein túl, a  VIII.  cikk (6)  bekezdés a)–c)  pontjaiban meghatározott, és jelen bekezdés f )  pontjában foglaltakkal kiegészített eljárásban, az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni: a) A Fogadó Állam kártérítési igény átvételére és kivizsgálására jogosult hatósága a  kártérítési igény kézhezvételét követően haladéktalanul megkezdi saját vizsgálatát. b) A Fogadó Állam hatósága a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kártérítési igény kézhezvételét követő négy héten belül értesíti a Küldő Állam hatóságát a kártérítési igény kézhezvételéről. Az értesítés szükség szerint tartalmazza a Fogadó Állam hatósága által adott nyilvántartási számot, a kárigényt bejelentő nevét és címét, az  esemény rövid leírását, bekövetkezésének helyét és időpontját, az  igényelt kártérítés összegét, a  kár jellegét, valamint a  fegyveres erők káreseményben érintett tagjainak nevét és az  alegység megnevezését. Az értesítést két példányban kell kiállítani. c) A Küldő Állam hatósága visszaigazolja az  értesítés beérkezését, és a  kézhezvételt követő hat héten belül megküldi a Fogadó Állam hatóságának az összes rendelkezésre álló információt és bizonyítékot. Amennyiben ezek az  információk és bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, úgy erről a  tényről a  Küldő Állam hatósága értesíti a Fogadó Állam hatóságát. A Küldő Állam hatósága továbbá tájékoztatja a Fogadó Állam hatóságát, hogy a  megítélése szerint a  kárt olyan tevékenység vagy mulasztás okozta, amely tekintetében a  Küldő Állam fegyveres ereje jogilag felelős, vagy a fegyveres erők gépjárműveinek igénybevételével kapcsolatosan következett-e be a káresemény, illetve hogy jogszerű vagy jogszerűtlen volt-e a gépjármű igénybe vétele. d) A rendelkezésre álló összes információ és bizonyíték elemzését követően a Fogadó Állam hatósága a Fogadó Állam jogszabályai szerint dönt a kárigény jogszerűségéről, illetve annak jogos mértékéről. e) A Fogadó Állam hatósága nemzeti valutájában fizeti meg a  kártérítés összegét. A  Fogadó Állam a  NATO SOFA VIII. cikk (5) bekezdés e) pontja szerint kéri a Küldő Állam hatóságától a Küldő Államot terhelő összeg megtérítését. A  Küldő Állam hatósága az  összeg megtérítését három hónapon belül teljesíti. Amennyiben a  Fogadó Állam jogszabályai szerint a  kártérítés járadék formájában fizetendő, úgy a  két Állam illetékes hatóságai megállapodhatnak egy tőkésített összeg kifizetéséről a  Fogadó Államban alkalmazandó rendelkezések szerint. f ) A nem szolgálati feladat végrehajtása során okozott kár esetén a  Fogadó Állam hatósága jelentést készít a  Küldő Állam hatóságának, amelyik haladéktalanul megvizsgálja azt, és dönt az  esetleges kártérítés felajánlásáról vagy a  kárigénynek a  kárfelelősség elismerésével nem járó (ex gratia) juttatással való rendezéséről, illetve kedvező döntés esetén annak mértékéről. A  Fogadó Fél hatósága, a  Küldő Állam döntésétől függetlenül, a károsultaknak a kárrendezés érdekében ex gratia juttatást ajánlhat fel. Amennyiben a  károsult a  felajánlást kárigényének maradéktalan rendezéseként elfogadja, a  Fogadó Állam hatósága teljesíti a kifizetést. A Küldő Állam hatósága az így kifizetett összeget megtéríti a Fogadó Állam hatóságának. A jelen cikk a)–d) pontjainak rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell. 12. cikk Gyakorlatok (1) A gyakorlatokat a Fogadó Állam jogszabályai és fegyveres erejének szolgálati szabályzatai szerint kell végrehajtani. (2) Általános szabályként a  szárazföldi gyakorlatokat katonai gyakorlótereken, lőtereken és egyéb katonai kiképzési létesítményekben kell végrehajtani. (3) A  légtérben a  gyakorlatokat a  Fogadó Államnak a  légterébe való berepülést, légterének használatát, a  repülési létesítményeinek igénybe vételét szabályozó előírásai, valamint a  Fogadó Állam vonatkozó szabályaiban meghatározott értesítési, engedélyezési és koordinációs eljárások szerint kell végrehajtani. A  mindenkori Fogadó Állam szabályozói magukban foglalják a  hatályos magyar és a  német légiközlekedési törvényt, valamint az  alkalmazandó magyar és német polgári és katonai szabályzatokat és közigazgatási rendelkezéseket. A  gyakorlatot végrehajtó hajózó személyzetnek, valamint a  gyakorlatban résztvevő légiforgalmi és légvédelmi irányító szolgálat állományának a  repülésbiztonsági és repülésirányítási követelményeknek megfelelő angol nyelvismerettel kell rendelkezniük. (4) Hadihajókkal és katonai úszólétesítményekkel a parti tengereken és belföldi víziutakon a Fogadó Állam jogszabályai szerint kell végrehajtani a gyakorlatokat. (5) A  gyakorlatok végrehajtása előtt a  Felek illetékes hatóságai részletesen meghatározzák a  biztosítandó szolgáltatásokat és keletkező költségeket. 13. cikk Viták rendezése Jelen Megállapodás alkalmazásából és értelmezéséből eredő, a NATO SOFA alkalmazására és értelmezésére ki nem terjedő vitákat a Felek békés úton, konzultációk útján, harmadik fél bevonása nélkül rendezik. 14. cikk Végrehajtási rendelkezések Jelen Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos rendelkezésekben a  Felek államainak illetékes minisztériumai állapodhatnak meg. 15. cikk Hatálybalépés, módosítás és megszűnés (1) Jelen Megállapodás attól a  naptól számított egy hónap múlva lép hatályba, amelyen a  Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást a hatálybalépéshez szükséges belső jogi követelmények teljesüléséről. Ezen értesítési időszak az utolsó értesítés kézhezvételének időpontjával kezdődik. (2) Jelen Megállapodás a  Felek kölcsönös egyetértésével írásban bármikor módosítható vagy kiegészíthető. A  módosítások és kiegészítések jelen cikk (1)  bekezdésének rendelkezései szerint lépnek hatályba, és ezek jelen Megállapodás elválaszthatatlan részét képezik. (3) Jelen Megállapodás határozatlan időre jön létre. Jelen Megállapodást bármelyik Fél diplomáciai úton tett írásbeli nyilatkozatával felmondhatja. A felmondás a nyilatkozat kézhezvételétől számított egy év elteltével lép hatályba. Készült Budapesten, 2014. február 27-én két eredeti példányban, mindkettő magyar, német és angol nyelven, valamennyi szöveg egyaránt hiteles. A  magyar és a  német nyelvű szövegek eltérő értelmezése esetén az  angol nyelvű változat az irányadó. Magyarország Kormánya nevében a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya nevében (aláírások)” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. § a Megállapodás 15. Cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A Megállapodás, valamint a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően, a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a honvédelemért felelős miniszter gondoskodik. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke