📄 Jogszabály szövege
377/2015. (XII. 8.) Korm. rendelete a Globális Zöld Növekedési Intézet (GGGI) Alapító Egyezménye kihirdetéséről.
A Kormány a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 9. § (1) bekezdésében kapott
felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Globális Zöld Növekedési Intézet (GGGI) Alapító Egyezménye
(a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.
2. § A Kormány a Megállapodást e rendelettel kihirdeti.
3. § A Megállapodás angol nyelvű hiteles szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
Megállapodás a Globális Zöld Növekedési Intézet létrehozásáról A jelen megállapodásban részes felek,
elismerve, hogy a gazdasági növekedés és a környezeti fenntarthatóság integrációja lényeges az emberiség jövője
szempontjából;
felismerve azt, hogy szükség van egy, a gazdasági teljesítményt és a környezeti fenntarthatóságot egyszerre célul
kitűző, végső soron a fenntartható gazdaság irányába történő globális paradigmaváltást támogató új gazdasági
növekedési modell – a zöld növekedés – kidolgozására és kiterjesztésére;
támogatva a fenntartható fejlődést a fejlődő és feltörekvő országokban – beleértve az ezekben az országokban
élő legszegényebb közösségeket és a legkevésbé fejlett országokat – a szegénység csökkentését,
a munkahelyteremtést és a társadalmi beilleszkedést környezetileg fenntartható módon lehetővé tevő hatékony
zöld növekedés stratégiákon és terveken keresztül;
törekedve a nemzetközi közösség fenntartható fejlődésének párbeszéden, kollektív tanuláson, valamint a fejlett és
a fejlődő országok, továbbá az állami és magánszektorok közötti együttműködésén keresztüli elérésére;
hozzájárulva az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési folyamatának sikerességéhez és egyéb nemzetközi szinten
meghatározott célok eléréséhez, beleértve a millenniumi fejlesztési célokat, úgymint a szélsőséges szegénység és
éhezés felszámolását, a környezeti fenntarthatóság biztosítását és globális fejlesztési partnerségek kialakítását;
szoros együttműködést folytatva a zöld növekedést előmozdító többi nemzetközi szervezettel és nemzetközi
pénzügyi intézménnyel;
megértve azt, hogy a zöld növekedés tervezése és bevezetése folyamatosságot és hosszú időtávra való
előretekintést kíván;
figyelemmel arra, hogy az éghajlatváltozás hathatós kezeléséhez és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlesztési
stratégiákhoz újabb típusú interdiszciplináris és többszereplős nemzetközi szervezetre van szükség; és
azzal az óhajjal, hogy nemzetközi szervezetként létrehozzák a Globális Zöld Növekedési Intézetet;
a következőkben állapodtak meg: 1. cikk
LÉTREHOZÁS (1) A Globális Zöld Növekedési Intézet (angolul: Global Green Growth Institute, a továbbiakban: GGGI) ezennel
megalakul, mint nemzetközi szervezet.
(2) A GGGI székhelye Szöulban, a Koreai Köztársaságban van.
2. cikk
CÉLKITŰZÉSEK
A GGGI a következők révén mozdítja elő a fenntartható fejlődést a fejlődő és feltörekvő országokban – beleértve
a legkevésbé fejlett országokat is:
a) új gazdasági növekedési paradigma támogatása és terjesztése: zöld növekedés, mint a gazdasági növekedés
és a környezeti fenntarthatóság kiegyensúlyozott előrehaladása;
b) a gazdasági teljesítmény és alkalmazkodóképesség, a szegénység csökkentése, a munkahelyteremtés és
a társadalmi beilleszkedés, a környezeti fenntarthatóság tekintetében pedig éghajlatváltozás hatásainak
enyhítése és az azokhoz való alkalmazkodás, a biológiai sokféleség védelme és a megfizethető, tiszta
energiához, ivóvízhez és földhöz való hozzáférés biztosítása legfontosabb kérdéseinek kezelése; és
c) a fejlődő és feltörekvő országok gazdasági, környezeti és társadalmi feltételeinek megteremtése és javítása
egyrészt a fejlett és a fejlődő országok, másrészt az állami és a magánszektorok közötti partnerségek révén.
3. cikk
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
A jelen megállapodás alkalmazásában:
a) „hozzájáruló tag” a GGGI-nek azt a tagját jelöli, amelyik az alapfinanszírozáshoz három éven keresztül
legalább 15 millió USD értékben vagy két éven keresztül legalább 10 millió USD értékben nyújtott többéves
pénzügyi hozzájárulást. A hozzájáruló taggá való minősítéshez szükséges hozzájárulás mértékét és jellegét
a Közgyűlés vizsgálja felül, valamint azt a GGGI-nek az idő múlásával bekövetkező bővülésének támogatása
érdekében a Közgyűlés egyhangúlag módosíthatja;
b) „résztvevő tag” a GGGI-nek azt a tagját jelöli, amelyik az a) pont szerint nem minősül hozzájáruló tagnak;
c) „jelenlévő és szavazó tagok” a jelenlévő és megerősítő vagy nemleges szavazatot leadó tagokat jelöli.
A Közgyűlés vagy a Tanács bármely döntése esetében a határozatképességhez szükséges létszámot az adott
szerv tagjainak egyszerű többsége jelenti. A kétségek kizárása érdekében az aláíró államokat és az 5. cikk
(3) bekezdése szerinti regionális integrációs szervezeteket a Közgyűlés első ülésén a határozatképesség
megállapításának céljából összeszámolják; és
d) „szervezet” a Koreai Köztársaságban 2010. június 16-án nonprofit alapítványként létrehozott Globális Zöld
Növekedési Intézetként ismert szervezetet jelenti.
4. cikk
TEVÉKENYSÉGEK
Céljai elérése érdekében a GGGI az alábbi típusú tevékenységekbe kezd:
a) fejlődő és feltörekvő országok támogatása kapacitásépítéssel a szegénység csökkentésére,
munkahelyteremtésre és társadalmi beilleszkedésre irányuló nemzeti, regionális és helyi szintű zöld
növekedési tervek kidolgozásában és végrehajtásában;
b) a zöld növekedés elméletének és gyakorlatának előrelépésére irányuló kutatások folytatása, különösképpen
a kormányzatok és a különféle iparágak tapasztalataiból merítve;
c) az állami és a magánszektor közötti együttműködés elősegítése az erőforrás-hatékony beruházásokat,
innovációkat, termelést és fogyasztást, valamint a legjobb gyakorlatok terjesztését lehetővé tevő környezet
támogatása érdekében;
d) bizonyítékokra alapuló ismeretek terjesztése és a nyilvánosság tudatosságának fokozása a zöld növekedés és
a fenntartható fejlődés tekintetében; és
e) a GGGI célkitűzései szempontjából lényeges bármilyen más tevékenység folytatása.
5. cikk
TAGSÁG (1) Adott állam vagy regionális integrációs szervezet3 a jelen megállapodás aláírásával válik a GGGI tagjává. A GGGI
tagja lehet az Egyesült Nemzetek Szervezetének minden olyan tagállama vagy az olyan regionális integrációs
szervezet, amelyik azonosul a GGGI-nek a 2. cikkben foglalt célkitűzéseivel.
(2) A GGGI-ben betöltött státuszánál vagy az abban való részvételénél fogva egyetlen tag sem felel a GGGI fellépéseiért,
mulasztásaiért vagy kötelezettségeiért.
(3) Azok az aláíró államok és regionális integrációs szervezetek, amelyek a jelen megállapodás hatálybalépéséig nem
nyújtottak be ratifikációs, elfogadási vagy jóváhagyási okiratot a főigazgatóhoz, a Közgyűlés első ülésén ugyanazzal
a jogállással rendelkeznek, mint a tagok, beleértve a szavazati jogot, valamint a Tanácsba való választhatóságot és
abban való részvételt. A kétségek kizárása érdekében a jelen bekezdés nem vonatkozik a Közgyűlés további üléseire.
(4) A jelen megállapodás szerinti valamennyi kötelezettség ugyanúgy érvényes az olyan regionális integrációs szervezet
vonatkozásában is, amely a jelen megállapodás részes felévé válik anélkül, hogy tagállamai részes felek lennének.
Az olyan szervezetek esetében, amelynek egy vagy több állama egyben a megállapodás részes fele is, a szervezetek
és tagállamaik maguk döntenek a jelen megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítésének felelősségéről.
A regionális integrációs szervezetek vonatkozásában a tagság gyakorlásának módozatait a taggá válás előtt külön
tárgyalás keretében kell rendezni, amelyet a Közgyűlés ezt követően jóváhagy.
(5) A regionális integrációs szervezetek a megállapodás által szabályozott kérdéseket illető hatáskörük mértékéről
a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirataikban nyilatkoznak. E szervezetek szintén értesíteni
fogják a letéteményest, aki értesíti a feleket minden, a hatáskör mértékében bekövetkezett jelentős változásról.
6. cikk
SZERVEK (1) A GGGI elsődleges szervei a Közgyűlés, a Tanács, a Tanácsadó Bizottság és a Titkárság.
(2) Amennyiben ezt a Közgyűlés a tevékenységek támogatására indokoltnak tartja, létrehozhatók GGGI-alirodák vagy
más alárendelt szervek. 7. cikk
A KÖZGYŰLÉS (1) A Közgyűlés a GGGI legfelsőbb szerve, amelyet a tagok alkotnak.
(2) A Közgyűlés eltérő rendelkezésének hiányában a Közgyűlés rendes üléseire kétévente kerül sor. A Közgyűlés
rendkívüli ülésének összehívására akkor kerül sor, ha azt a tagok egyharmada kezdeményezi. A Közgyűlés eltérő
rendelkezésének hiányában a Közgyűlés üléseire a GGGI székhelyén kerül sor.
(3) Első ülése alkalmával a Közgyűlés egyhangúlag elfogadja a saját eljárásrendjét. A jelen megállapodás és
az eljárásrend közötti bármely eltérés esetén – a kétségek kizárása érdekében – a jelen megállapodás az irányadó.
3 A regionális integrációs szervezet egy adott régió szuverén államai által alapított szervezetet jelent, melyhez annak tagállamai kompetenciát
rendeltek a jelen Egyezményben szabályozott ügyek tekintetében.
(4) A Közgyűlés által meghatározott szempontok alapján a Közgyűlés megfigyelői státuszt adhat olyan nem állami
szervezeteknek is, mint a kormányközi szervezetek, magánvállalatok, kutatóintézetek és nem kormányzati
szervezetek (NGO-k). A megfigyelői státusszal rendelkező képviselők részt vehetnek a Közgyűlésen folytatott
vitákban, a közgyűlési döntéshozatalban azonban nem rendelkeznek szavazati joggal. A (3) bekezdésben
megjelölt eljárásrendben további rendelkezések adhatók meg a megfigyelőknek a Közgyűlésen való részvételének
tekintetében.
(5) A Közgyűlés feladatai az alábbiakat foglalják magukban:
a) a Tanács tagjainak megválasztása – a 8. cikk (2) bekezdésével összhangban és a rotáció elvének
figyelembevételével;
b) a Tanács által jelölt főigazgató kinevezése;
c) a jelen megállapodás módosításainak megvizsgálása és elfogadása, összhangban a 24. cikkel;
d) tanácsadás a GGGI munkájának átfogó irányát illetően;
e) a GGGI célkitűzéseinek teljesítését illető előrehaladás vizsgálata;
f ) a Titkárság stratégiai, operatív és pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos jelentéseinek fogadása; és
g) iránymutatás az együttműködő partnerségek és az egyéb nemzetközi szervekkel fenntartott kapcsolatok
tekintetében, összhangban a 16. cikkel.
(6) Valamennyi tag egy szavazattal rendelkezik.
(7) Az 5. cikk (4) és (5) bekezdése szerint felelősségi körükbe tartozó kérdésekben a regionális integrációs szervezeti
tagok szavazati jogukat a megállapodásban részes fél tagállamaik számával egyező számban gyakorolják. A tagsági
jogok gyakorlásának módozatait az 5. cikk (4) bekezdésében meghatározott, a regionális integrációs szervezetek
taggá válása előtt egyeztetendő külön megállapodás tartalmazza.
(8) A Közgyűlés minden tőle telhetőt megtesz az egyhangú döntéshozatal érdekében. Amennyiben a konszenzus
minden erőfeszítés ellenére sem jön létre, úgy – az elnök kérelmére és a jelen megállapodás eltérő rendelkezése
hiányában – a döntés végső lehetőségként a jelenlévő szavazó tagok egyszerű többségével is meghozható.
A döntéshozatalhoz ezen túlmenően a jelen lévő és szavazó hozzájáruló tagok többsége, valamint a jelen lévő
és szavazó résztvevő tagok többsége szükséges. A Közgyűlés ülései között – a kétségek kizárása érdekében –
döntéshozatalra írásos eljárás keretében kerülhet sor.
(9) A Közgyűlés két éves időtartamra választ egy elnököt és két alelnököt.
(10) Az elnök – az alelnökök támogatásával – ellátja a Közgyűlés elnökölését és végrehajtja a ráruházott feladatokat.
(11) Az elnök az ülésező Közgyűlésnek felel.
8. cikk
A TANÁCS (1) A Tanács a GGGI végrehajtó szerveként jár el, valamint – a Közgyűlés iránymutatásával – felelős a GGGI
tevékenységeinek irányításáért.
(2) A Tanács a következő legfeljebb tizenhét tagból áll:
a) a Közgyűlés által megválasztott öt hozzájáruló tag;
b) a Közgyűlés által megválasztott öt résztvevő tag;
c) a Tanács által kinevezett, a GGGI célkitűzéseihez érdemben hozzájárulni képes öt szakértő vagy nem állami
szereplő;
d) a szervezetnek otthont adó ország, amely egyben állandó taggal is képviselteti magát a Tanácsban; és
e) a főigazgató, szavazati jog nélkül.
(3) A Tanács (2) bekezdés a), b) és c) pontjaiban meghatározott tagjainak mandátuma – a (4) bekezdés rendelkezéseitől
eltérő esetben – két évre szól.
(4) A Közgyűlés gondoskodik arról, hogy – a tanácsi tagság folytonosságának fenntartása érdekében – a kezdeti Tanács
(2) bekezdés a), b) és c) pontjai szerint megválasztott tagjainak nagyjából felét egy kezdeti egy éves időtartamra
válasszák meg.
(5) A Tanács feladata – a Közgyűlés iránymutatása mellett – a következő:
a) a főigazgató jelölése Közgyűlés általi kinevezésre;
b) a GGGI stratégiájának jóváhagyása és az eredmények, a nyomon követési és értékelési keretrendszer
felülvizsgálata;
c) az éves munkaprogram és költségvetés jóváhagyása;
d) az auditált pénzügyi beszámolók jóváhagyása;
e) a Tanácsadó Bizottság új tagjai belépésének jóváhagyása a 9. cikk (2) bekezdésével összhangban;
f ) a GGGI célkitűzéseivel összhangban álló és – többek közt – objektív szempontokon alapuló országszintű
programok kiválasztási szempontjainak jóváhagyása;
g) a Tanács albizottságai tagságának jóváhagyása; és
h) a Közgyűlés által kijelölt vagy a jelen megállapodásban máshol ráruházott egyéb feladatok végrehajtása.
(6) A Tanács valamennyi tagja egyetlen szavazattal rendelkezik, kivéve a főigazgatót.
(7) A Tanács minden tőle telhetőt megtesz az egyhangú döntéshozatal érdekében. Amennyiben a konszenzus minden
erőfeszítés ellenére sem jön létre, úgy – az elnök kérelmére és a jelen megállapodás eltérő rendelkezése hiányában –
a döntés végső lehetőségként a jelenlévő szavazó tagok egyszerű többségével is meghozható. A döntéshozatalhoz
ezen túlmenően a jelen lévő és szavazó hozzájáruló tagok többsége, valamint a jelen lévő és szavazó résztvevő
tagok többsége szükséges. A Tanács ülései között – a kétségek kizárása érdekében – döntéshozatalra írásos eljárás
keretében kerülhet sor.
(8) Első ülése alkalmával a Tanács egyhangúlag elfogadja a saját eljárásrendjét.
(9) A Tanács két éves időtartamra választ egy elnököt és két alelnököt.
(10) Az elnök – az alelnökök támogatásával – ellátja a Tanács elnökölését és végrehajtja a ráruházott feladatokat.
(11) Az elnök az ülésező Tanácsnak felel.
(12) A hatékony koordináció és működés biztosítására a Tanács létrehozhat albizottságokat, beleértve – adott esetben –
egy egyeztető albizottságot, egy emberi erőforrásokkal foglalkozó albizottságot, egy program-albizottságot és
egy ellenőrzési és pénzügyekkel foglalkozó albizottságot. Az audit- és pénzügyi albizottság elnöki tisztét egy
hozzájáruló tag tölti be.
9. cikk
TANÁCSADÓ BIZOTTSÁG (1) A GGGI egyeztető és tanácsadó szerveként a Tanácsadó Bizottság központi szerepet tölt be a következőkben:
a) a zöld növekedés terén együttműködési fórumként szolgál az állami és a magán szektor között; és
b) ellátja tanácsokkal a Tanácsot a GGGI stratégiájával és tevékenységeivel kapcsolatban, beleértve a GGGI és
egyéb szereplők közötti, a 16. cikk szerint folytatható együttműködéseket és kapcsolódási pontokat.
(2) A Tanácsadó Bizottságot a vezető, a hozzáértő szakértők és nem állami szereplők alkotják. A tanácsadó bizottsági
tagsági pályázatok a főigazgatóhoz kerülnek írásban benyújtásra és azokat a Tanács hagyja jóvá a 8. cikk
(5) bekezdés e) pontjával összhangban.
(3) Eltérő döntés hiányában a Tanácsadó Bizottság évente egyszer megtartott rendes ülés keretében ülésezik.
(4) A Tanácsadó Bizottság elfogadja saját eljárásrendjét, valamint elnököt és alelnököt választhat.
10. cikk
A TITKÁRSÁG ÉS A FŐIGAZGATÓ (1) A Titkárság – a Tanács és a Közgyűlés iránymutatása mellett – a GGGI fő operatív szerveként jár el, vezetését pedig
a főigazgató látja el.
(2) A főigazgatót a Tanács jelöli és a Közgyűlés nevezi ki. A főigazgató részt vehet a Tanács és a Közgyűlés ülésein,
azonban szavazati joggal nem rendelkezik.
(3) A főigazgatót négy éves időtartamra nevezik ki, és egy további ciklusra választható újra.
(4) A főigazgató a jelen megállapodásban rögzített, illetve akár a Tanács akár a Közgyűlés által ráruházott feladatokon
túlmenően – a Tanács iránymutatása mellett – időről-időre ellátja a következő feladatokat is:
a) ellátja a GGGI stratégiai vezetését;
b) előkészít minden szükséges operatív és pénzügyi beszámolót;
c) beszámol a GGGI tevékenységeinek átfogó végrehajtásáról és felhívja a Tanács figyelmét minden olyan
kérdésre, amely megítélése szerint érintheti a GGGI célkitűzéseinek teljesülését;
d) végrehajtja a Közgyűlés és a Tanács iránymutatásait; és
e) képviseli a GGGI-t a külvilág felé és szoros kapcsolatokat épít ki a tagokkal és más érintettekkel.
(5) A Titkárság a főigazgatónak tartozik felelősséggel és – többek közt – támogatja a főigazgatót a (4) bekezdésben
felsorolt feladatok végrehajtásában, valamint a GGGI alapvető tevékenységeiben.
(6) Kötelezettségei teljesítése során sem a főigazgató sem a Titkárság nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el
utasításokat semmilyen államtól vagy a GGGI-n kívüli hatóságtól. Tartózkodnak minden olyan cselekvéstől, amely
méltatlan fényben tűntetheti fel nemzetközi tisztviselői pozíciójukat.
(7) A főigazgató a Tanács által jóváhagyott személyzeti szabályzat szerint nevezi ki a Titkárság személyi
állományát. A személyi állomány toborzása és kiválasztása során a hatékonyság, a szakértelem, az érdemek, és
a feddhetetlenség az alkalmazandó szempontok – a nemek közötti egyenlőség figyelembevételével.
11. cikk
MUNKANYELV
A GGGI munkanyelve az angol.
12. cikk
FINANSZÍROZÁS (1) A GGGI a következőkből kap pénzügyi forrásokat:
a) a tagok által felajánlott önkéntes hozzájárulások;
b) nem kormányzati forrásból érkező önkéntes hozzájárulások;
c) kiadványok értékesítése és egyéb bevétel;
d) alapoktól származó kamatbevételek; és
e) a Közgyűlés által egyhangúlag elfogadandó pénzügyi szabályzattal összhangban álló minden más forrás.
(2) A tagokat arra bíztatják, hogy támogassák a GGGI-t és biztosítsák annak pénzügyi stabilitását
az alapfinanszírozáshoz való önkéntes éves hozzájárulással, a tevékenységeiben való aktív részvétellel vagy más
megfelelő eszközökkel.
(3) A pénzügyi átláthatóság előmozdítása érdekében a Tanács által kijelölt független külső ellenőr évente elvégzi
a GGGI tevékenységeinek pénzügyi ellenőrzését, az ellenőrzésre pedig a nemzetközi számviteli standardokkal
összhangban kerül sor.
(4) A tagok számára az egyes pénzügyi évek lezárulását követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb hat hónapon
belül hozzáférhetővé teszik az ellenőrzött pénzügyi beszámolókat, amelyeket a következő ülésén a Tanács
jóváhagyás érdekében adott esetben megvizsgál.
13. cikk
TÁJÉKOZTATÁS
A GGGI szervei kidolgoznak egy, a GGGI munkájának átláthatóságát biztosító átfogó tájékoztatáspolitikát, amely
többek közt a következőket foglalja magába:
a) a Közgyűlés által befogadott, felülvizsgált és elfogadott viták, határozatok és dokumentumok;
b) a szempontok, amelyek szerint a nem állami szervezetek megfigyelői státuszt kapnak;
c) a tanácsi viták, határozatok és kapcsolódó dokumentumok;
d) a szakértők és nem állami szereplők Tanácsba való választására vonatkozó szempontok;
e) az országszintű programok kiválasztására vonatkozó szempontok és módszertan;
f ) a Tanácsadó Bizottság tagjainak jóváhagyására vonatkozó szempontok; és
g) a GGGI éves auditált pénzügyi beszámolói.
14. cikk
JOGI SZEMÉLYISÉG ÉS CSELEKVŐKÉPESSÉG
A GGGI jogi személyiséggel és cselekvőképességgel rendelkezik az alábbiakat illetően:
a) szerződéskötés;
b) ingó és ingatlan vagyon szerzése és elidegenítése; és
c) jogi eljárás kezdeményezése, illetve jogi eljárásban való védelem gyakorlása.
15. cikk
KIVÁLTSÁGOK ÉS MENTESSÉGEK
A GGGI-t a székhelye szerinti tagállamban megilletik, a többi tagnál pedig kérelmezheti azokat a kiváltságokat és
mentességeket, amelyek szükségesek és indokoltak a GGGI-nek a tagállamok területén belüli rendes működéséhez
– megfelelően figyelembe véve a hasonló típusú nemzetközi szervezetek számára általában biztosított ilyen
kiváltságokat és mentességeket. Az ilyen kiváltságokat és mentességeket a GGGI tagjai között vagy a GGGI és
az egyedi tag között megkötött külön megállapodás határozza meg.
16. cikk
EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK (1) A GGGI célkitűzéseinek előmozdítása érdekében a GGGI kialakíthat együttműködésre irányuló kapcsolatokat más
szervezetekkel, beleértve a nemzetközi, kormányközi és nem kormányzati szervezeteket.
(2) A GGGI kölcsönös közép- és hosszú távú együttműködésről szóló stratégiai partnerségre hívhatja meg azokat
a szervezeteket, amelyek hasonló célkitűzésekkel rendelkeznek a zöld növekedés terén.
17. cikk
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK (1) A GGGI Titkárságának létrehozásáig a Titkárság szerepét a szervezet tölti be és látja el. A főigazgatónak a 7. cikk
(5) bekezdés b) pontja szerinti Közgyűlés általi kinevezéséig a szervezet ügyvezető igazgatója tölti be a GGGI
főigazgatói tisztségét.
(2) A jelen megállapodás hatálybalépésekor a fenti szervezet jogai, kötelezettségei, vállalásai, meglévő fiók-/regionális
irodái4 és vagyona az adott szervezet szükséges folyamataival összhangban átszáll a GGGI-re.
(3) A Közgyűlés, a Tanács vagy adott esetben a főigazgató eltérő határozatáig a szervezet szabályai, szabályzatai,
határozatai, eljárásai és gyakorlata kiterjednek a GGGI-re anélkül, hogy ellentmondás állhasson fenn a jelen
egyezménnyel vagy a Közgyűlés vagy a Tanács által elfogadott bármely szabállyal, szabályzattal, határozattal,
eljárással és gyakorlattal.
(4) Addig, amíg elégséges számú állam és regionális integrációs szervezet részes felévé nem válik a jelen
megállapodásnak, a Közgyűlés döntése szerint rugalmasan alkalmazhatók a Tanács tagjaira követelményként
vonatkozó 8. cikk (2) bekezdés vonatkozó a)–c) pontjaiban meghatározott számok.
18. cikk
LETÉTEMÉNYES
A jelen megállapodás letéteményese a Titkárság főigazgatója.
19. cikk
ALÁÍRÁS
A jelen megállapodás aláírására a brazíliai Rio de Janeiróban, 2012. június 20-ától kezdődően tizenkét hónapig van
lehetőség.
20. cikk
RATIFIKÁCIÓ, ELFOGADÁS ÉS JÓVÁHAGYÁS (1) A jelen megállapodást az aláíró államoknak és regionális integrációs szervezeteknek ratifikálniuk kell, el kell
fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk.
(2) A ratifikációs, elfogadási és jóváhagyási okiratok a letéteményesnél kerülnek letétbe.
21. cikk
CSATLAKOZÁS (1) A jelen megállapodáshoz minden olyan állam vagy regionális integrációs szervezet csatlakozhat, amelyik nem írta
alá a jelen megállapodást.
(2) A csatlakozási okiratok a letéteményesnél kerülnek letétbe helyezésre.
22. cikk
HATÁLYBALÉPÉS (1) A jelen megállapodás a harmadik ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését
követő harmincadik napon lép hatályba.
(2) A jelen megállapodást annak hatálybalépése után ratifikáló, elfogadó, jóváhagyó vagy a jelen megállapodáshoz
azután csatlakozó valamennyi állam vagy regionális integrációs szervezet vonatkozásában a jelen megállapodás
a vonatkozó okirat letétbe helyezését követő harmincadik napon lép hatályba.
4 A GGGI regionális irodáinak kialakítását illetően Dánia és az Egyesült Arab Emirátusok kormányaival való konzultáció szükséges.
23. cikk
FENNTARTÁSOK
A megállapodással kapcsolatban nincsenek fenntartások.
24. cikk
MÓDOSÍTÁSOK (1) A jelen megállapodás bármelyik részes fele a javaslatnak a Titkárság főigazgatójához való benyújtásával tehet
javaslatot a jelen megállapodás módosítására. A főigazgató közli a javasolt módosítást a GGGI valamennyi tagjával
legalább kilencven nappal a javaslat Közgyűlés általi megvizsgálását megelőzően.
(2) A jelen megállapodás bármely módosítása – a szóban forgó módosítás eltérő rendelkezésének hiányában –
az azt elfogadó Felek vonatkozásában a Közgyűlés általi elfogadást követően a jelen megállapodás részes felei
legalább háromnegyede elfogadási okiratának letétbe helyezését követő kilencvenedik napon lép hatályba.
A hatálybalépéshez ezen túlmenően a hozzájáruló tagok háromnegyedének, valamint a résztvevő tagok
háromnegyedének elfogadó okiratai szükségesek.
25. cikk
ELÁLLÁS
A jelen megállapodástól való elállási szándékáról szóló írásos értesítéssel bármelyik fél elállhat a jelen
megállapodástól. Az elállás az értesítésnek a Titkárság főigazgatója általi kézhezvétele után hat hónappal válik
hatályossá.
26. cikk
ÉRTELMEZÉS
Bármelyik tag és a GGGI vagy a GGGI bármely tagjai között, a jelen megállapodás rendelkezéseinek értelmezésével
kapcsolatosan felmerülő kérdést be kell nyújtani a Közgyűlés elnökéhez Közgyűlés általi határozathozatalra.
A Közgyűlés minden tőle telhetőt megtesz a konszenzusos döntéshozatal érdekében. Amennyiben a konszenzus
minden erőfeszítés ellenére sem jön létre, úgy végső megoldásként az ilyen határozatokat a jelen lévő és szavazó
tagok háromnegyede fogadja el. Az ilyen döntések elfogadásához ezen túlmenően a jelen lévő és szavazó
hozzájáruló tagok háromnegyede, valamint a jelen lévő és szavazó résztvevő tagok három negyede szükséges.
A jelen megállapodás – a fent említett határozatokkal együtt – a nemzetközi közjog értelmezésének szokásos
szabályaival – többek közt az 1969-ben elfogadott, a szerződések jogáról szóló Bécsi Egyezmény – összhangban
értelmezendő.
27. cikk
EGYEZTETÉSEK (1) A jelen megállapodás végrehajtásának, alkalmazásának vagy működésének vonatkozásában a GGGI bármelyik tagja
írásban kérelmezhet konzultációt a GGGI főigazgatójával vagy más tagokkal.
(2) Az ilyen egyeztetésekben résztvevő felek mindent megtesznek az adott ügy kölcsönösen kielégítő rendezése
érdekében.
(3) Eltérő megállapodás hiányában a jelen cikk szerinti egyeztetéseket nem hozzák másik fél tudomására, továbbá nem
érintik a tagoknak az ügyek Közgyűlésen való felvetésének jogát.
28. cikk
MEGSZŰNÉS (1) A jelen megállapodás kizárólag az összes tag részvételével megtartott Közgyűlésen hozott egyhangú határozattal
szüntethető meg.
(2) A Közgyűlés egyhangúlag meghozott eltérő döntésének hiányában az (1) bekezdés szerint meghozott bármely
döntés tizenkét hónapig nem lép hatályba.
(3) A Közgyűlés egyhangúlag meghozott eltérő döntésének hiányában a jelen megállapodás megszűnése nem érinti
a jelen megállapodás szerint vállalt és a jelen megállapodás megszűnésekor még le nem zárult projekt vagy
program teljesítését.
(4) Megszűnéskor a Közgyűlés határozhat úgy – egyhangúlag – hogy egy vagy több olyan nemzetközi szervre ruházza
át a GGGI vagyonát és eszközeit, amelyek célkitűzései megegyeznek vagy lényegükben megegyeznek a GGGI
2. cikkben foglalt célkitűzéseivel. A GGGI vagyona és eszközei egyébiránt a Közgyűlés által megállapított eljárás
szerint a tagok között osztható szét.
A FENTIEK HITELÉÜL az alulírottak, saját kormányaik megfelelő felhatalmazásával rendelkező képviselők, aláírták
a jelen megállapodást.
Kelt Rio de Janeiróban, kettőezer-tizenkettő június huszadik napján, angol nyelven.”
4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetése napján 12 órakor lép hatályba.
(2) A 2. § és a 3. § a Megállapodás 22. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3) A Megállapodás, illetve a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak
ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről az energiapolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.