← Magyarország

377/2015. (XII. 8.) Korm. rendelete a Globális Zöld Növekedési Intézet (GGGI) Alapító Egyezménye kihirdetéséről.

Röviden

Ez a kormányrendelet a Globális Zöld Növekedési Intézet (GGGI) Alapító Egyezményének kihirdetéséről szól, elismerve annak kötelező hatályát Magyarországon. Célja a zöld növekedés előmozdítása a fenntartható fejlődés érdekében.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

Jogszabály szövege

377/

  1. (XII. 8.) Korm. rendelete a Globális Zöld Növekedési Intézet (GGGI) Alapító Egyezménye kihirdetéséről. A Kormány a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló
  2. évi L. törvény
  3. §

(1)bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk
(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
  1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Globális Zöld Növekedési Intézet (GGGI) Alapító Egyezménye (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.
  2. § A Kormány a Megállapodást e rendelettel kihirdeti.
  3. § A Megállapodás angol nyelvű hiteles szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: Megállapodás a Globális Zöld Növekedési Intézet létrehozásáról A jelen megállapodásban részes felek, elismerve, hogy a gazdasági növekedés és a környezeti fenntarthatóság integrációja lényeges az emberiség jövője szempontjából; felismerve azt, hogy szükség van egy, a gazdasági teljesítményt és a környezeti fenntarthatóságot egyszerre célul kitűző, végső soron a fenntartható gazdaság irányába történő globális paradigmaváltást támogató új gazdasági növekedési modell – a zöld növekedés – kidolgozására és kiterjesztésére; támogatva a fenntartható fejlődést a fejlődő és feltörekvő országokban – beleértve az ezekben az országokban élő legszegényebb közösségeket és a legkevésbé fejlett országokat – a szegénység csökkentését, a munkahelyteremtést és a társadalmi beilleszkedést környezetileg fenntartható módon lehetővé tevő hatékony zöld növekedés stratégiákon és terveken keresztül; törekedve a nemzetközi közösség fenntartható fejlődésének párbeszéden, kollektív tanuláson, valamint a fejlett és a fejlődő országok, továbbá az állami és magánszektorok közötti együttműködésén keresztüli elérésére; hozzájárulva az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési folyamatának sikerességéhez és egyéb nemzetközi szinten meghatározott célok eléréséhez, beleértve a millenniumi fejlesztési célokat, úgymint a szélsőséges szegénység és éhezés felszámolását, a környezeti fenntarthatóság biztosítását és globális fejlesztési partnerségek kialakítását; szoros együttműködést folytatva a zöld növekedést előmozdító többi nemzetközi szervezettel és nemzetközi pénzügyi intézménnyel; megértve azt, hogy a zöld növekedés tervezése és bevezetése folyamatosságot és hosszú időtávra való előretekintést kíván; figyelemmel arra, hogy az éghajlatváltozás hathatós kezeléséhez és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlesztési stratégiákhoz újabb típusú interdiszciplináris és többszereplős nemzetközi szervezetre van szükség; és azzal az óhajjal, hogy nemzetközi szervezetként létrehozzák a Globális Zöld Növekedési Intézetet; a következőkben állapodtak meg:
  4. cikk LÉTREHOZÁS
(1)A Globális Zöld Növekedési Intézet (angolul: Global Green Growth Institute, a továbbiakban: GGGI) ezennel megalakul, mint nemzetközi szervezet.
(2)A GGGI székhelye Szöulban, a Koreai Köztársaságban van. 2. cikk CÉLKITŰZÉSEK A GGGI a következők révén mozdítja elő a fenntartható fejlődést a fejlődő és feltörekvő országokban – beleértve a legkevésbé fejlett országokat is:
  1. a)új gazdasági növekedési paradigma támogatása és terjesztése: zöld növekedés, mint a gazdasági növekedés és a környezeti fenntarthatóság kiegyensúlyozott előrehaladása;
  2. b)a gazdasági teljesítmény és alkalmazkodóképesség, a szegénység csökkentése, a munkahelyteremtés és a társadalmi beilleszkedés, a környezeti fenntarthatóság tekintetében pedig éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az azokhoz való alkalmazkodás, a biológiai sokféleség védelme és a megfizethető, tiszta energiához, ivóvízhez és földhöz való hozzáférés biztosítása legfontosabb kérdéseinek kezelése; és
  3. c)a fejlődő és feltörekvő országok gazdasági, környezeti és társadalmi feltételeinek megteremtése és javítása egyrészt a fejlett és a fejlődő országok, másrészt az állami és a magánszektorok közötti partnerségek révén. 3. cikk FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK A jelen megállapodás alkalmazásában:
  4. a)„hozzájáruló tag” a GGGI-nek azt a tagját jelöli, amelyik az alapfinanszírozáshoz három éven keresztül legalább 15 millió USD értékben vagy két éven keresztül legalább 10 millió USD értékben nyújtott többéves pénzügyi hozzájárulást. A hozzájáruló taggá való minősítéshez szükséges hozzájárulás mértékét és jellegét a Közgyűlés vizsgálja felül, valamint azt a GGGI-nek az idő múlásával bekövetkező bővülésének támogatása érdekében a Közgyűlés egyhangúlag módosíthatja;
  5. b)„résztvevő tag” a GGGI-nek azt a tagját jelöli, amelyik az
  6. a)pont szerint nem minősül hozzájáruló tagnak;
  7. c)„jelenlévő és szavazó tagok” a jelenlévő és megerősítő vagy nemleges szavazatot leadó tagokat jelöli. A Közgyűlés vagy a Tanács bármely döntése esetében a határozatképességhez szükséges létszámot az adott szerv tagjainak egyszerű többsége jelenti. A kétségek kizárása érdekében az aláíró államokat és az 5. cikk
(3)bekezdése szerinti regionális integrációs szervezeteket a Közgyűlés első ülésén a határozatképesség megállapításának céljából összeszámolják; és
  1. d)„szervezet” a Koreai Köztársaságban 2010. június 16-án nonprofit alapítványként létrehozott Globális Zöld Növekedési Intézetként ismert szervezetet jelenti. 4. cikk TEVÉKENYSÉGEK Céljai elérése érdekében a GGGI az alábbi típusú tevékenységekbe kezd:
  2. a)fejlődő és feltörekvő országok támogatása kapacitásépítéssel a szegénység csökkentésére, munkahelyteremtésre és társadalmi beilleszkedésre irányuló nemzeti, regionális és helyi szintű zöld növekedési tervek kidolgozásában és végrehajtásában;
  3. b)a zöld növekedés elméletének és gyakorlatának előrelépésére irányuló kutatások folytatása, különösképpen a kormányzatok és a különféle iparágak tapasztalataiból merítve;
  4. c)az állami és a magánszektor közötti együttműködés elősegítése az erőforrás-hatékony beruházásokat, innovációkat, termelést és fogyasztást, valamint a legjobb gyakorlatok terjesztését lehetővé tevő környezet támogatása érdekében;
  5. d)bizonyítékokra alapuló ismeretek terjesztése és a nyilvánosság tudatosságának fokozása a zöld növekedés és a fenntartható fejlődés tekintetében; és
  6. e)a GGGI célkitűzései szempontjából lényeges bármilyen más tevékenység folytatása. 5. cikk TAGSÁG
(1)Adott állam vagy regionális integrációs szervezet3 a jelen megállapodás aláírásával válik a GGGI tagjává. A GGGI tagja lehet az Egyesült Nemzetek Szervezetének minden olyan tagállama vagy az olyan regionális integrációs szervezet, amelyik azonosul a GGGI-nek a 2. cikkben foglalt célkitűzéseivel.
(2)A GGGI-ben betöltött státuszánál vagy az abban való részvételénél fogva egyetlen tag sem felel a GGGI fellépéseiért, mulasztásaiért vagy kötelezettségeiért.
(3)Azok az aláíró államok és regionális integrációs szervezetek, amelyek a jelen megállapodás hatálybalépéséig nem nyújtottak be ratifikációs, elfogadási vagy jóváhagyási okiratot a főigazgatóhoz, a Közgyűlés első ülésén ugyanazzal a jogállással rendelkeznek, mint a tagok, beleértve a szavazati jogot, valamint a Tanácsba való választhatóságot és abban való részvételt. A kétségek kizárása érdekében a jelen bekezdés nem vonatkozik a Közgyűlés további üléseire.
(4)A jelen megállapodás szerinti valamennyi kötelezettség ugyanúgy érvényes az olyan regionális integrációs szervezet vonatkozásában is, amely a jelen megállapodás részes felévé válik anélkül, hogy tagállamai részes felek lennének. Az olyan szervezetek esetében, amelynek egy vagy több állama egyben a megállapodás részes fele is, a szervezetek és tagállamaik maguk döntenek a jelen megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítésének felelősségéről. A regionális integrációs szervezetek vonatkozásában a tagság gyakorlásának módozatait a taggá válás előtt külön tárgyalás keretében kell rendezni, amelyet a Közgyűlés ezt követően jóváhagy.
(5)A regionális integrációs szervezetek a megállapodás által szabályozott kérdéseket illető hatáskörük mértékéről a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirataikban nyilatkoznak. E szervezetek szintén értesíteni fogják a letéteményest, aki értesíti a feleket minden, a hatáskör mértékében bekövetkezett jelentős változásról. 6. cikk SZERVEK
(1)A GGGI elsődleges szervei a Közgyűlés, a Tanács, a Tanácsadó Bizottság és a Titkárság.
(2)Amennyiben ezt a Közgyűlés a tevékenységek támogatására indokoltnak tartja, létrehozhatók GGGI-alirodák vagy más alárendelt szervek. 7. cikk A KÖZGYŰLÉS
(1)A Közgyűlés a GGGI legfelsőbb szerve, amelyet a tagok alkotnak.
(2)A Közgyűlés eltérő rendelkezésének hiányában a Közgyűlés rendes üléseire kétévente kerül sor. A Közgyűlés rendkívüli ülésének összehívására akkor kerül sor, ha azt a tagok egyharmada kezdeményezi. A Közgyűlés eltérő rendelkezésének hiányában a Közgyűlés üléseire a GGGI székhelyén kerül sor.
(3)Első ülése alkalmával a Közgyűlés egyhangúlag elfogadja a saját eljárásrendjét. A jelen megállapodás és az eljárásrend közötti bármely eltérés esetén – a kétségek kizárása érdekében – a jelen megállapodás az irányadó. 3 A regionális integrációs szervezet egy adott régió szuverén államai által alapított szervezetet jelent, melyhez annak tagállamai kompetenciát rendeltek a jelen Egyezményben szabályozott ügyek tekintetében.
(4)A Közgyűlés által meghatározott szempontok alapján a Közgyűlés megfigyelői státuszt adhat olyan nem állami szervezeteknek is, mint a kormányközi szervezetek, magánvállalatok, kutatóintézetek és nem kormányzati szervezetek (NGO-k). A megfigyelői státusszal rendelkező képviselők részt vehetnek a Közgyűlésen folytatott vitákban, a közgyűlési döntéshozatalban azonban nem rendelkeznek szavazati joggal. A
(3)bekezdésben megjelölt eljárásrendben további rendelkezések adhatók meg a megfigyelőknek a Közgyűlésen való részvételének tekintetében.
(5)A Közgyűlés feladatai az alábbiakat foglalják magukban: a) a Tanács tagjainak megválasztása – a 8. cikk
(2)bekezdésével összhangban és a rotáció elvének figyelembevételével;
  1. b)a Tanács által jelölt főigazgató kinevezése;
  2. c)a jelen megállapodás módosításainak megvizsgálása és elfogadása, összhangban a 24. cikkel;
  3. d)tanácsadás a GGGI munkájának átfogó irányát illetően;
  4. e)a GGGI célkitűzéseinek teljesítését illető előrehaladás vizsgálata; f ) a Titkárság stratégiai, operatív és pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos jelentéseinek fogadása; és
  5. g)iránymutatás az együttműködő partnerségek és az egyéb nemzetközi szervekkel fenntartott kapcsolatok tekintetében, összhangban a 16. cikkel.
(6)Valamennyi tag egy szavazattal rendelkezik.
(7)Az 5. cikk
(4)és
(5)bekezdése szerint felelősségi körükbe tartozó kérdésekben a regionális integrációs szervezeti tagok szavazati jogukat a megállapodásban részes fél tagállamaik számával egyező számban gyakorolják. A tagsági jogok gyakorlásának módozatait az 5. cikk
(4)bekezdésében meghatározott, a regionális integrációs szervezetek taggá válása előtt egyeztetendő külön megállapodás tartalmazza.
(8)A Közgyűlés minden tőle telhetőt megtesz az egyhangú döntéshozatal érdekében. Amennyiben a konszenzus minden erőfeszítés ellenére sem jön létre, úgy – az elnök kérelmére és a jelen megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – a döntés végső lehetőségként a jelenlévő szavazó tagok egyszerű többségével is meghozható. A döntéshozatalhoz ezen túlmenően a jelen lévő és szavazó hozzájáruló tagok többsége, valamint a jelen lévő és szavazó résztvevő tagok többsége szükséges. A Közgyűlés ülései között – a kétségek kizárása érdekében – döntéshozatalra írásos eljárás keretében kerülhet sor.
(9)A Közgyűlés két éves időtartamra választ egy elnököt és két alelnököt.
(10)Az elnök – az alelnökök támogatásával – ellátja a Közgyűlés elnökölését és végrehajtja a ráruházott feladatokat.
(11)Az elnök az ülésező Közgyűlésnek felel. 8. cikk A TANÁCS
(1)A Tanács a GGGI végrehajtó szerveként jár el, valamint – a Közgyűlés iránymutatásával – felelős a GGGI tevékenységeinek irányításáért.
(2)A Tanács a következő legfeljebb tizenhét tagból áll:
  1. a)a Közgyűlés által megválasztott öt hozzájáruló tag;
  2. b)a Közgyűlés által megválasztott öt résztvevő tag;
  3. c)a Tanács által kinevezett, a GGGI célkitűzéseihez érdemben hozzájárulni képes öt szakértő vagy nem állami szereplő;
  4. d)a szervezetnek otthont adó ország, amely egyben állandó taggal is képviselteti magát a Tanácsban; és
  5. e)a főigazgató, szavazati jog nélkül.
(3)A Tanács
(2)bekezdés a),
  1. b)és
  2. c)pontjaiban meghatározott tagjainak mandátuma – a
(4)bekezdés rendelkezéseitől eltérő esetben – két évre szól.
(4)A Közgyűlés gondoskodik arról, hogy – a tanácsi tagság folytonosságának fenntartása érdekében – a kezdeti Tanács
(2)bekezdés a),
  1. b)és
  2. c)pontjai szerint megválasztott tagjainak nagyjából felét egy kezdeti egy éves időtartamra válasszák meg.
(5)A Tanács feladata – a Közgyűlés iránymutatása mellett – a következő:
  1. a)a főigazgató jelölése Közgyűlés általi kinevezésre;
  2. b)a GGGI stratégiájának jóváhagyása és az eredmények, a nyomon követési és értékelési keretrendszer felülvizsgálata;
  3. c)az éves munkaprogram és költségvetés jóváhagyása;
  4. d)az auditált pénzügyi beszámolók jóváhagyása;
  5. e)a Tanácsadó Bizottság új tagjai belépésének jóváhagyása a 9. cikk
(2)bekezdésével összhangban; f ) a GGGI célkitűzéseivel összhangban álló és – többek közt – objektív szempontokon alapuló országszintű programok kiválasztási szempontjainak jóváhagyása;
  1. g)a Tanács albizottságai tagságának jóváhagyása; és
  2. h)a Közgyűlés által kijelölt vagy a jelen megállapodásban máshol ráruházott egyéb feladatok végrehajtása.
(6)A Tanács valamennyi tagja egyetlen szavazattal rendelkezik, kivéve a főigazgatót.
(7)A Tanács minden tőle telhetőt megtesz az egyhangú döntéshozatal érdekében. Amennyiben a konszenzus minden erőfeszítés ellenére sem jön létre, úgy – az elnök kérelmére és a jelen megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – a döntés végső lehetőségként a jelenlévő szavazó tagok egyszerű többségével is meghozható. A döntéshozatalhoz ezen túlmenően a jelen lévő és szavazó hozzájáruló tagok többsége, valamint a jelen lévő és szavazó résztvevő tagok többsége szükséges. A Tanács ülései között – a kétségek kizárása érdekében – döntéshozatalra írásos eljárás keretében kerülhet sor.
(8)Első ülése alkalmával a Tanács egyhangúlag elfogadja a saját eljárásrendjét.
(9)A Tanács két éves időtartamra választ egy elnököt és két alelnököt.
(10)Az elnök – az alelnökök támogatásával – ellátja a Tanács elnökölését és végrehajtja a ráruházott feladatokat.
(11)Az elnök az ülésező Tanácsnak felel.
(12)A hatékony koordináció és működés biztosítására a Tanács létrehozhat albizottságokat, beleértve – adott esetben – egy egyeztető albizottságot, egy emberi erőforrásokkal foglalkozó albizottságot, egy program-albizottságot és egy ellenőrzési és pénzügyekkel foglalkozó albizottságot. Az audit- és pénzügyi albizottság elnöki tisztét egy hozzájáruló tag tölti be. 9. cikk TANÁCSADÓ BIZOTTSÁG
(1)A GGGI egyeztető és tanácsadó szerveként a Tanácsadó Bizottság központi szerepet tölt be a következőkben:
  1. a)a zöld növekedés terén együttműködési fórumként szolgál az állami és a magán szektor között; és
  2. b)ellátja tanácsokkal a Tanácsot a GGGI stratégiájával és tevékenységeivel kapcsolatban, beleértve a GGGI és egyéb szereplők közötti, a 16. cikk szerint folytatható együttműködéseket és kapcsolódási pontokat.
(2)A Tanácsadó Bizottságot a vezető, a hozzáértő szakértők és nem állami szereplők alkotják. A tanácsadó bizottsági tagsági pályázatok a főigazgatóhoz kerülnek írásban benyújtásra és azokat a Tanács hagyja jóvá a 8. cikk
(5)bekezdés e) pontjával összhangban.
(3)Eltérő döntés hiányában a Tanácsadó Bizottság évente egyszer megtartott rendes ülés keretében ülésezik.
(4)A Tanácsadó Bizottság elfogadja saját eljárásrendjét, valamint elnököt és alelnököt választhat. 10. cikk A TITKÁRSÁG ÉS A FŐIGAZGATÓ
(1)A Titkárság – a Tanács és a Közgyűlés iránymutatása mellett – a GGGI fő operatív szerveként jár el, vezetését pedig a főigazgató látja el.
(2)A főigazgatót a Tanács jelöli és a Közgyűlés nevezi ki. A főigazgató részt vehet a Tanács és a Közgyűlés ülésein, azonban szavazati joggal nem rendelkezik.
(3)A főigazgatót négy éves időtartamra nevezik ki, és egy további ciklusra választható újra.
(4)A főigazgató a jelen megállapodásban rögzített, illetve akár a Tanács akár a Közgyűlés által ráruházott feladatokon túlmenően – a Tanács iránymutatása mellett – időről-időre ellátja a következő feladatokat is:
  1. a)ellátja a GGGI stratégiai vezetését;
  2. b)előkészít minden szükséges operatív és pénzügyi beszámolót;
  3. c)beszámol a GGGI tevékenységeinek átfogó végrehajtásáról és felhívja a Tanács figyelmét minden olyan kérdésre, amely megítélése szerint érintheti a GGGI célkitűzéseinek teljesülését;
  4. d)végrehajtja a Közgyűlés és a Tanács iránymutatásait; és
  5. e)képviseli a GGGI-t a külvilág felé és szoros kapcsolatokat épít ki a tagokkal és más érintettekkel.
(5)A Titkárság a főigazgatónak tartozik felelősséggel és – többek közt – támogatja a főigazgatót a
(4)bekezdésben felsorolt feladatok végrehajtásában, valamint a GGGI alapvető tevékenységeiben.
(6)Kötelezettségei teljesítése során sem a főigazgató sem a Titkárság nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el utasításokat semmilyen államtól vagy a GGGI-n kívüli hatóságtól. Tartózkodnak minden olyan cselekvéstől, amely méltatlan fényben tűntetheti fel nemzetközi tisztviselői pozíciójukat.
(7)A főigazgató a Tanács által jóváhagyott személyzeti szabályzat szerint nevezi ki a Titkárság személyi állományát. A személyi állomány toborzása és kiválasztása során a hatékonyság, a szakértelem, az érdemek, és a feddhetetlenség az alkalmazandó szempontok – a nemek közötti egyenlőség figyelembevételével. 11. cikk MUNKANYELV A GGGI munkanyelve az angol. 12. cikk FINANSZÍROZÁS
(1)A GGGI a következőkből kap pénzügyi forrásokat:
  1. a)a tagok által felajánlott önkéntes hozzájárulások;
  2. b)nem kormányzati forrásból érkező önkéntes hozzájárulások;
  3. c)kiadványok értékesítése és egyéb bevétel;
  4. d)alapoktól származó kamatbevételek; és
  5. e)a Közgyűlés által egyhangúlag elfogadandó pénzügyi szabályzattal összhangban álló minden más forrás.
(2)A tagokat arra bíztatják, hogy támogassák a GGGI-t és biztosítsák annak pénzügyi stabilitását az alapfinanszírozáshoz való önkéntes éves hozzájárulással, a tevékenységeiben való aktív részvétellel vagy más megfelelő eszközökkel.
(3)A pénzügyi átláthatóság előmozdítása érdekében a Tanács által kijelölt független külső ellenőr évente elvégzi a GGGI tevékenységeinek pénzügyi ellenőrzését, az ellenőrzésre pedig a nemzetközi számviteli standardokkal összhangban kerül sor.
(4)A tagok számára az egyes pénzügyi évek lezárulását követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb hat hónapon belül hozzáférhetővé teszik az ellenőrzött pénzügyi beszámolókat, amelyeket a következő ülésén a Tanács jóváhagyás érdekében adott esetben megvizsgál. 13. cikk TÁJÉKOZTATÁS A GGGI szervei kidolgoznak egy, a GGGI munkájának átláthatóságát biztosító átfogó tájékoztatáspolitikát, amely többek közt a következőket foglalja magába:
  1. a)a Közgyűlés által befogadott, felülvizsgált és elfogadott viták, határozatok és dokumentumok;
  2. b)a szempontok, amelyek szerint a nem állami szervezetek megfigyelői státuszt kapnak;
  3. c)a tanácsi viták, határozatok és kapcsolódó dokumentumok;
  4. d)a szakértők és nem állami szereplők Tanácsba való választására vonatkozó szempontok;
  5. e)az országszintű programok kiválasztására vonatkozó szempontok és módszertan; f ) a Tanácsadó Bizottság tagjainak jóváhagyására vonatkozó szempontok; és
  6. g)a GGGI éves auditált pénzügyi beszámolói. 14. cikk JOGI SZEMÉLYISÉG ÉS CSELEKVŐKÉPESSÉG A GGGI jogi személyiséggel és cselekvőképességgel rendelkezik az alábbiakat illetően:
  7. a)szerződéskötés;
  8. b)ingó és ingatlan vagyon szerzése és elidegenítése; és
  9. c)jogi eljárás kezdeményezése, illetve jogi eljárásban való védelem gyakorlása. 15. cikk KIVÁLTSÁGOK ÉS MENTESSÉGEK A GGGI-t a székhelye szerinti tagállamban megilletik, a többi tagnál pedig kérelmezheti azokat a kiváltságokat és mentességeket, amelyek szükségesek és indokoltak a GGGI-nek a tagállamok területén belüli rendes működéséhez – megfelelően figyelembe véve a hasonló típusú nemzetközi szervezetek számára általában biztosított ilyen kiváltságokat és mentességeket. Az ilyen kiváltságokat és mentességeket a GGGI tagjai között vagy a GGGI és az egyedi tag között megkötött külön megállapodás határozza meg. 16. cikk EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK
(1)A GGGI célkitűzéseinek előmozdítása érdekében a GGGI kialakíthat együttműködésre irányuló kapcsolatokat más szervezetekkel, beleértve a nemzetközi, kormányközi és nem kormányzati szervezeteket.
(2)A GGGI kölcsönös közép- és hosszú távú együttműködésről szóló stratégiai partnerségre hívhatja meg azokat a szervezeteket, amelyek hasonló célkitűzésekkel rendelkeznek a zöld növekedés terén. 17. cikk ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
(1)A GGGI Titkárságának létrehozásáig a Titkárság szerepét a szervezet tölti be és látja el. A főigazgatónak a 7. cikk
(5)bekezdés b) pontja szerinti Közgyűlés általi kinevezéséig a szervezet ügyvezető igazgatója tölti be a GGGI főigazgatói tisztségét.
(2)A jelen megállapodás hatálybalépésekor a fenti szervezet jogai, kötelezettségei, vállalásai, meglévő fiók-/regionális irodái4 és vagyona az adott szervezet szükséges folyamataival összhangban átszáll a GGGI-re.
(3)A Közgyűlés, a Tanács vagy adott esetben a főigazgató eltérő határozatáig a szervezet szabályai, szabályzatai, határozatai, eljárásai és gyakorlata kiterjednek a GGGI-re anélkül, hogy ellentmondás állhasson fenn a jelen egyezménnyel vagy a Közgyűlés vagy a Tanács által elfogadott bármely szabállyal, szabályzattal, határozattal, eljárással és gyakorlattal.
(4)Addig, amíg elégséges számú állam és regionális integrációs szervezet részes felévé nem válik a jelen megállapodásnak, a Közgyűlés döntése szerint rugalmasan alkalmazhatók a Tanács tagjaira követelményként vonatkozó 8. cikk
(2)bekezdés vonatkozó a)–c) pontjaiban meghatározott számok.
  1. cikk LETÉTEMÉNYES A jelen megállapodás letéteményese a Titkárság főigazgatója.
  2. cikk ALÁÍRÁS A jelen megállapodás aláírására a brazíliai Rio de Janeiróban,
  3. június 20-ától kezdődően tizenkét hónapig van lehetőség.
  4. cikk RATIFIKÁCIÓ, ELFOGADÁS ÉS JÓVÁHAGYÁS
(1)A jelen megállapodást az aláíró államoknak és regionális integrációs szervezeteknek ratifikálniuk kell, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk.
(2)A ratifikációs, elfogadási és jóváhagyási okiratok a letéteményesnél kerülnek letétbe. 21. cikk CSATLAKOZÁS
(1)A jelen megállapodáshoz minden olyan állam vagy regionális integrációs szervezet csatlakozhat, amelyik nem írta alá a jelen megállapodást.
(2)A csatlakozási okiratok a letéteményesnél kerülnek letétbe helyezésre. 22. cikk HATÁLYBALÉPÉS
(1)A jelen megállapodás a harmadik ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követő harmincadik napon lép hatályba.
(2)A jelen megállapodást annak hatálybalépése után ratifikáló, elfogadó, jóváhagyó vagy a jelen megállapodáshoz azután csatlakozó valamennyi állam vagy regionális integrációs szervezet vonatkozásában a jelen megállapodás a vonatkozó okirat letétbe helyezését követő harmincadik napon lép hatályba. 4 A GGGI regionális irodáinak kialakítását illetően Dánia és az Egyesült Arab Emirátusok kormányaival való konzultáció szükséges. 23. cikk FENNTARTÁSOK A megállapodással kapcsolatban nincsenek fenntartások. 24. cikk MÓDOSÍTÁSOK
(1)A jelen megállapodás bármelyik részes fele a javaslatnak a Titkárság főigazgatójához való benyújtásával tehet javaslatot a jelen megállapodás módosítására. A főigazgató közli a javasolt módosítást a GGGI valamennyi tagjával legalább kilencven nappal a javaslat Közgyűlés általi megvizsgálását megelőzően.
(2)A jelen megállapodás bármely módosítása – a szóban forgó módosítás eltérő rendelkezésének hiányában – az azt elfogadó Felek vonatkozásában a Közgyűlés általi elfogadást követően a jelen megállapodás részes felei legalább háromnegyede elfogadási okiratának letétbe helyezését követő kilencvenedik napon lép hatályba. A hatálybalépéshez ezen túlmenően a hozzájáruló tagok háromnegyedének, valamint a résztvevő tagok háromnegyedének elfogadó okiratai szükségesek.
  1. cikk ELÁLLÁS A jelen megállapodástól való elállási szándékáról szóló írásos értesítéssel bármelyik fél elállhat a jelen megállapodástól. Az elállás az értesítésnek a Titkárság főigazgatója általi kézhezvétele után hat hónappal válik hatályossá.
  2. cikk ÉRTELMEZÉS Bármelyik tag és a GGGI vagy a GGGI bármely tagjai között, a jelen megállapodás rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatosan felmerülő kérdést be kell nyújtani a Közgyűlés elnökéhez Közgyűlés általi határozathozatalra. A Közgyűlés minden tőle telhetőt megtesz a konszenzusos döntéshozatal érdekében. Amennyiben a konszenzus minden erőfeszítés ellenére sem jön létre, úgy végső megoldásként az ilyen határozatokat a jelen lévő és szavazó tagok háromnegyede fogadja el. Az ilyen döntések elfogadásához ezen túlmenően a jelen lévő és szavazó hozzájáruló tagok háromnegyede, valamint a jelen lévő és szavazó résztvevő tagok három negyede szükséges. A jelen megállapodás – a fent említett határozatokkal együtt – a nemzetközi közjog értelmezésének szokásos szabályaival – többek közt az 1969-ben elfogadott, a szerződések jogáról szóló Bécsi Egyezmény – összhangban értelmezendő.
  3. cikk EGYEZTETÉSEK
(1)A jelen megállapodás végrehajtásának, alkalmazásának vagy működésének vonatkozásában a GGGI bármelyik tagja írásban kérelmezhet konzultációt a GGGI főigazgatójával vagy más tagokkal.
(2)Az ilyen egyeztetésekben résztvevő felek mindent megtesznek az adott ügy kölcsönösen kielégítő rendezése érdekében.
(3)Eltérő megállapodás hiányában a jelen cikk szerinti egyeztetéseket nem hozzák másik fél tudomására, továbbá nem érintik a tagoknak az ügyek Közgyűlésen való felvetésének jogát. 28. cikk MEGSZŰNÉS
(1)A jelen megállapodás kizárólag az összes tag részvételével megtartott Közgyűlésen hozott egyhangú határozattal szüntethető meg.
(2)A Közgyűlés egyhangúlag meghozott eltérő döntésének hiányában az
(1)bekezdés szerint meghozott bármely döntés tizenkét hónapig nem lép hatályba.
(3)A Közgyűlés egyhangúlag meghozott eltérő döntésének hiányában a jelen megállapodás megszűnése nem érinti a jelen megállapodás szerint vállalt és a jelen megállapodás megszűnésekor még le nem zárult projekt vagy program teljesítését.
(4)Megszűnéskor a Közgyűlés határozhat úgy – egyhangúlag – hogy egy vagy több olyan nemzetközi szervre ruházza át a GGGI vagyonát és eszközeit, amelyek célkitűzései megegyeznek vagy lényegükben megegyeznek a GGGI
  1. cikkben foglalt célkitűzéseivel. A GGGI vagyona és eszközei egyébiránt a Közgyűlés által megállapított eljárás szerint a tagok között osztható szét. A FENTIEK HITELÉÜL az alulírottak, saját kormányaik megfelelő felhatalmazásával rendelkező képviselők, aláírták a jelen megállapodást. Kelt Rio de Janeiróban, kettőezer-tizenkettő június huszadik napján, angol nyelven.”
  2. §
(1)Ez a rendelet – a
(2)bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetése napján 12 órakor lép hatályba.
(2)A
  1. § és a
  2. § a Megállapodás
  3. cikk
(2)bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3)A Megállapodás, illetve a
  1. § és a
  2. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(4)E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről az energiapolitikáért felelős miniszter gondoskodik. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.