← Magyarország

377/2015. (XII. 8.) Korm. rendelete a Globális Zöld Növekedési Intézet (GGGI) Alapító Egyezménye kihirdetéséről.

Röviden

Ez a kormányrendelet a Globális Zöld Növekedési Intézet (GGGI) Alapító Egyezményének kihirdetéséről szól, elismerve annak kötelező hatályát Magyarországon. Célja a zöld növekedés előmozdítása a fenntartható fejlődés érdekében.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege
377/2015. (XII. 8.) Korm. rendelete a Globális Zöld Növekedési Intézet (GGGI) Alapító Egyezménye kihirdetéséről. A Kormány a  nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 9.  § (1)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A Kormány e  rendelettel felhatalmazást ad a  Globális Zöld Növekedési Intézet (GGGI) Alapító Egyezménye (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § A Kormány a Megállapodást e rendelettel kihirdeti. 3. § A Megállapodás angol nyelvű hiteles szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: Megállapodás a Globális Zöld Növekedési Intézet létrehozásáról A jelen megállapodásban részes felek, elismerve, hogy a gazdasági növekedés és a környezeti fenntarthatóság integrációja lényeges az emberiség jövője szempontjából; felismerve azt, hogy szükség van egy, a gazdasági teljesítményt és a környezeti fenntarthatóságot egyszerre célul kitűző, végső soron a  fenntartható gazdaság irányába történő globális paradigmaváltást támogató új gazdasági növekedési modell – a zöld növekedés – kidolgozására és kiterjesztésére; támogatva a  fenntartható fejlődést a  fejlődő és feltörekvő országokban – beleértve az  ezekben az  országokban élő legszegényebb közösségeket és a  legkevésbé fejlett országokat – a  szegénység csökkentését, a  munkahelyteremtést és a  társadalmi beilleszkedést környezetileg fenntartható módon lehetővé tevő hatékony zöld növekedés stratégiákon és terveken keresztül; törekedve a nemzetközi közösség fenntartható fejlődésének párbeszéden, kollektív tanuláson, valamint a fejlett és a fejlődő országok, továbbá az állami és magánszektorok közötti együttműködésén keresztüli elérésére; hozzájárulva az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési folyamatának sikerességéhez és egyéb nemzetközi szinten meghatározott célok eléréséhez, beleértve a millenniumi fejlesztési célokat, úgymint a szélsőséges szegénység és éhezés felszámolását, a környezeti fenntarthatóság biztosítását és globális fejlesztési partnerségek kialakítását; szoros együttműködést folytatva a  zöld növekedést előmozdító többi nemzetközi szervezettel és nemzetközi pénzügyi intézménnyel; megértve azt, hogy a  zöld növekedés tervezése és bevezetése folyamatosságot és hosszú időtávra való előretekintést kíván; figyelemmel arra, hogy az éghajlatváltozás hathatós kezeléséhez és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlesztési stratégiákhoz újabb típusú interdiszciplináris és többszereplős nemzetközi szervezetre van szükség; és azzal az óhajjal, hogy nemzetközi szervezetként létrehozzák a Globális Zöld Növekedési Intézetet; a következőkben állapodtak meg: 1. cikk LÉTREHOZÁS (1) A Globális Zöld Növekedési Intézet (angolul: Global Green Growth Institute, a  továbbiakban: GGGI) ezennel megalakul, mint nemzetközi szervezet. (2) A GGGI székhelye Szöulban, a Koreai Köztársaságban van. 2. cikk CÉLKITŰZÉSEK A GGGI a  következők révén mozdítja elő a  fenntartható fejlődést a  fejlődő és feltörekvő országokban – beleértve a legkevésbé fejlett országokat is: a) új gazdasági növekedési paradigma támogatása és terjesztése: zöld növekedés, mint a gazdasági növekedés és a környezeti fenntarthatóság kiegyensúlyozott előrehaladása; b) a gazdasági teljesítmény és alkalmazkodóképesség, a  szegénység csökkentése, a  munkahelyteremtés és a  társadalmi beilleszkedés, a  környezeti fenntarthatóság tekintetében pedig éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az  azokhoz való alkalmazkodás, a  biológiai sokféleség védelme és a  megfizethető, tiszta energiához, ivóvízhez és földhöz való hozzáférés biztosítása legfontosabb kérdéseinek kezelése; és c) a fejlődő és feltörekvő országok gazdasági, környezeti és társadalmi feltételeinek megteremtése és javítása egyrészt a fejlett és a fejlődő országok, másrészt az állami és a magánszektorok közötti partnerségek révén. 3. cikk FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK A jelen megállapodás alkalmazásában: a) „hozzájáruló tag” a  GGGI-nek azt a  tagját jelöli, amelyik az  alapfinanszírozáshoz három éven keresztül legalább 15 millió USD értékben vagy két éven keresztül legalább 10 millió USD értékben nyújtott többéves pénzügyi hozzájárulást. A  hozzájáruló taggá való minősítéshez szükséges hozzájárulás mértékét és jellegét a Közgyűlés vizsgálja felül, valamint azt a GGGI-nek az idő múlásával bekövetkező bővülésének támogatása érdekében a Közgyűlés egyhangúlag módosíthatja; b) „résztvevő tag” a GGGI-nek azt a tagját jelöli, amelyik az a) pont szerint nem minősül hozzájáruló tagnak; c) „jelenlévő és szavazó tagok” a  jelenlévő és megerősítő vagy nemleges szavazatot leadó tagokat jelöli. A Közgyűlés vagy a Tanács bármely döntése esetében a határozatképességhez szükséges létszámot az adott szerv tagjainak egyszerű többsége jelenti. A  kétségek kizárása érdekében az  aláíró államokat és az  5. cikk (3)  bekezdése szerinti regionális integrációs szervezeteket a  Közgyűlés első ülésén a  határozatképesség megállapításának céljából összeszámolják; és d) „szervezet” a  Koreai Köztársaságban 2010. június 16-án nonprofit alapítványként létrehozott Globális Zöld Növekedési Intézetként ismert szervezetet jelenti. 4. cikk TEVÉKENYSÉGEK Céljai elérése érdekében a GGGI az alábbi típusú tevékenységekbe kezd: a) fejlődő és feltörekvő országok támogatása kapacitásépítéssel a  szegénység csökkentésére, munkahelyteremtésre és társadalmi beilleszkedésre irányuló nemzeti, regionális és helyi szintű zöld növekedési tervek kidolgozásában és végrehajtásában; b) a zöld növekedés elméletének és gyakorlatának előrelépésére irányuló kutatások folytatása, különösképpen a kormányzatok és a különféle iparágak tapasztalataiból merítve; c) az állami és a  magánszektor közötti együttműködés elősegítése az  erőforrás-hatékony beruházásokat, innovációkat, termelést és fogyasztást, valamint a  legjobb gyakorlatok terjesztését lehetővé tevő környezet támogatása érdekében; d) bizonyítékokra alapuló ismeretek terjesztése és a nyilvánosság tudatosságának fokozása a zöld növekedés és a fenntartható fejlődés tekintetében; és e) a GGGI célkitűzései szempontjából lényeges bármilyen más tevékenység folytatása. 5. cikk TAGSÁG (1) Adott állam vagy regionális integrációs szervezet3 a  jelen megállapodás aláírásával válik a  GGGI tagjává. A  GGGI tagja lehet az  Egyesült Nemzetek Szervezetének minden olyan tagállama vagy az  olyan regionális integrációs szervezet, amelyik azonosul a GGGI-nek a 2. cikkben foglalt célkitűzéseivel. (2) A GGGI-ben betöltött státuszánál vagy az abban való részvételénél fogva egyetlen tag sem felel a GGGI fellépéseiért, mulasztásaiért vagy kötelezettségeiért. (3) Azok az aláíró államok és regionális integrációs szervezetek, amelyek a  jelen megállapodás hatálybalépéséig nem nyújtottak be ratifikációs, elfogadási vagy jóváhagyási okiratot a főigazgatóhoz, a Közgyűlés első ülésén ugyanazzal a jogállással rendelkeznek, mint a tagok, beleértve a szavazati jogot, valamint a Tanácsba való választhatóságot és abban való részvételt. A kétségek kizárása érdekében a jelen bekezdés nem vonatkozik a Közgyűlés további üléseire. (4) A jelen megállapodás szerinti valamennyi kötelezettség ugyanúgy érvényes az olyan regionális integrációs szervezet vonatkozásában is, amely a  jelen megállapodás részes felévé válik anélkül, hogy tagállamai részes felek lennének. Az olyan szervezetek esetében, amelynek egy vagy több állama egyben a megállapodás részes fele is, a szervezetek és tagállamaik maguk döntenek a  jelen megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítésének felelősségéről. A regionális integrációs szervezetek vonatkozásában a tagság gyakorlásának módozatait a taggá válás előtt külön tárgyalás keretében kell rendezni, amelyet a Közgyűlés ezt követően jóváhagy. (5) A regionális integrációs szervezetek a  megállapodás által szabályozott kérdéseket illető hatáskörük mértékéről a  ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirataikban nyilatkoznak. E  szervezetek szintén értesíteni fogják a letéteményest, aki értesíti a feleket minden, a hatáskör mértékében bekövetkezett jelentős változásról. 6. cikk SZERVEK (1) A GGGI elsődleges szervei a Közgyűlés, a Tanács, a Tanácsadó Bizottság és a Titkárság. (2) Amennyiben ezt a Közgyűlés a  tevékenységek támogatására indokoltnak tartja, létrehozhatók GGGI-alirodák vagy más alárendelt szervek. 7. cikk A KÖZGYŰLÉS (1) A Közgyűlés a GGGI legfelsőbb szerve, amelyet a tagok alkotnak. (2) A Közgyűlés eltérő rendelkezésének hiányában a  Közgyűlés rendes üléseire kétévente kerül sor. A  Közgyűlés rendkívüli ülésének összehívására akkor kerül sor, ha azt a  tagok egyharmada kezdeményezi. A  Közgyűlés eltérő rendelkezésének hiányában a Közgyűlés üléseire a GGGI székhelyén kerül sor. (3) Első ülése alkalmával a  Közgyűlés egyhangúlag elfogadja a  saját eljárásrendjét. A  jelen megállapodás és az eljárásrend közötti bármely eltérés esetén – a kétségek kizárása érdekében – a jelen megállapodás az irányadó. 3 A regionális integrációs szervezet egy adott régió szuverén államai által alapított szervezetet jelent, melyhez annak tagállamai kompetenciát rendeltek a jelen Egyezményben szabályozott ügyek tekintetében. (4) A Közgyűlés által meghatározott szempontok alapján a  Közgyűlés megfigyelői státuszt adhat olyan nem állami szervezeteknek is, mint a  kormányközi szervezetek, magánvállalatok, kutatóintézetek és nem kormányzati szervezetek (NGO-k). A  megfigyelői státusszal rendelkező képviselők részt vehetnek a  Közgyűlésen folytatott vitákban, a  közgyűlési döntéshozatalban azonban nem rendelkeznek szavazati joggal. A  (3)  bekezdésben megjelölt eljárásrendben további rendelkezések adhatók meg a megfigyelőknek a Közgyűlésen való részvételének tekintetében. (5) A Közgyűlés feladatai az alábbiakat foglalják magukban: a) a Tanács tagjainak megválasztása – a  8.  cikk (2)  bekezdésével összhangban és a  rotáció elvének figyelembevételével; b) a Tanács által jelölt főigazgató kinevezése; c) a jelen megállapodás módosításainak megvizsgálása és elfogadása, összhangban a 24. cikkel; d) tanácsadás a GGGI munkájának átfogó irányát illetően; e) a GGGI célkitűzéseinek teljesítését illető előrehaladás vizsgálata; f ) a Titkárság stratégiai, operatív és pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos jelentéseinek fogadása; és g) iránymutatás az  együttműködő partnerségek és az  egyéb nemzetközi szervekkel fenntartott kapcsolatok tekintetében, összhangban a 16. cikkel. (6) Valamennyi tag egy szavazattal rendelkezik. (7) Az 5.  cikk (4) és (5)  bekezdése szerint felelősségi körükbe tartozó kérdésekben a  regionális integrációs szervezeti tagok szavazati jogukat a megállapodásban részes fél tagállamaik számával egyező számban gyakorolják. A tagsági jogok gyakorlásának módozatait az  5.  cikk (4)  bekezdésében meghatározott, a  regionális integrációs szervezetek taggá válása előtt egyeztetendő külön megállapodás tartalmazza. (8) A Közgyűlés minden tőle telhetőt megtesz az  egyhangú döntéshozatal érdekében. Amennyiben a  konszenzus minden erőfeszítés ellenére sem jön létre, úgy – az  elnök kérelmére és a  jelen megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – a  döntés végső lehetőségként a  jelenlévő szavazó tagok egyszerű többségével is meghozható. A  döntéshozatalhoz ezen túlmenően a  jelen lévő és szavazó hozzájáruló tagok többsége, valamint a  jelen lévő és szavazó résztvevő tagok többsége szükséges. A  Közgyűlés ülései között – a  kétségek kizárása érdekében – döntéshozatalra írásos eljárás keretében kerülhet sor. (9) A Közgyűlés két éves időtartamra választ egy elnököt és két alelnököt. (10) Az elnök – az alelnökök támogatásával – ellátja a Közgyűlés elnökölését és végrehajtja a ráruházott feladatokat. (11) Az elnök az ülésező Közgyűlésnek felel. 8. cikk A TANÁCS (1) A Tanács a  GGGI végrehajtó szerveként jár el, valamint – a  Közgyűlés iránymutatásával – felelős a  GGGI tevékenységeinek irányításáért. (2) A Tanács a következő legfeljebb tizenhét tagból áll: a) a Közgyűlés által megválasztott öt hozzájáruló tag; b) a Közgyűlés által megválasztott öt résztvevő tag; c) a Tanács által kinevezett, a GGGI célkitűzéseihez érdemben hozzájárulni képes öt szakértő vagy nem állami szereplő; d) a szervezetnek otthont adó ország, amely egyben állandó taggal is képviselteti magát a Tanácsban; és e) a főigazgató, szavazati jog nélkül. (3) A Tanács (2) bekezdés a), b) és c) pontjaiban meghatározott tagjainak mandátuma – a (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérő esetben – két évre szól. (4) A Közgyűlés gondoskodik arról, hogy – a tanácsi tagság folytonosságának fenntartása érdekében – a kezdeti Tanács (2)  bekezdés a), b) és c)  pontjai szerint megválasztott tagjainak nagyjából felét egy kezdeti egy éves időtartamra válasszák meg. (5) A Tanács feladata – a Közgyűlés iránymutatása mellett – a következő: a) a főigazgató jelölése Közgyűlés általi kinevezésre; b) a GGGI stratégiájának jóváhagyása és az  eredmények, a  nyomon követési és értékelési keretrendszer felülvizsgálata; c) az éves munkaprogram és költségvetés jóváhagyása; d) az auditált pénzügyi beszámolók jóváhagyása; e) a Tanácsadó Bizottság új tagjai belépésének jóváhagyása a 9. cikk (2) bekezdésével összhangban; f ) a GGGI célkitűzéseivel összhangban álló és – többek közt – objektív szempontokon alapuló országszintű programok kiválasztási szempontjainak jóváhagyása; g) a Tanács albizottságai tagságának jóváhagyása; és h) a Közgyűlés által kijelölt vagy a jelen megállapodásban máshol ráruházott egyéb feladatok végrehajtása. (6) A Tanács valamennyi tagja egyetlen szavazattal rendelkezik, kivéve a főigazgatót. (7) A Tanács minden tőle telhetőt megtesz az egyhangú döntéshozatal érdekében. Amennyiben a konszenzus minden erőfeszítés ellenére sem jön létre, úgy – az elnök kérelmére és a jelen megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – a döntés végső lehetőségként a jelenlévő szavazó tagok egyszerű többségével is meghozható. A döntéshozatalhoz ezen túlmenően a  jelen lévő és szavazó hozzájáruló tagok többsége, valamint a  jelen lévő és szavazó résztvevő tagok többsége szükséges. A Tanács ülései között – a kétségek kizárása érdekében – döntéshozatalra írásos eljárás keretében kerülhet sor. (8) Első ülése alkalmával a Tanács egyhangúlag elfogadja a saját eljárásrendjét. (9) A Tanács két éves időtartamra választ egy elnököt és két alelnököt. (10) Az elnök – az alelnökök támogatásával – ellátja a Tanács elnökölését és végrehajtja a ráruházott feladatokat. (11) Az elnök az ülésező Tanácsnak felel. (12) A hatékony koordináció és működés biztosítására a Tanács létrehozhat albizottságokat, beleértve – adott esetben – egy egyeztető albizottságot, egy emberi erőforrásokkal foglalkozó albizottságot, egy program-albizottságot és egy ellenőrzési és pénzügyekkel foglalkozó albizottságot. Az  audit- és pénzügyi albizottság elnöki tisztét egy hozzájáruló tag tölti be. 9. cikk TANÁCSADÓ BIZOTTSÁG (1) A GGGI egyeztető és tanácsadó szerveként a Tanácsadó Bizottság központi szerepet tölt be a következőkben: a) a zöld növekedés terén együttműködési fórumként szolgál az állami és a magán szektor között; és b) ellátja tanácsokkal a Tanácsot a  GGGI stratégiájával és tevékenységeivel kapcsolatban, beleértve a  GGGI és egyéb szereplők közötti, a 16. cikk szerint folytatható együttműködéseket és kapcsolódási pontokat. (2) A Tanácsadó Bizottságot a vezető, a hozzáértő szakértők és nem állami szereplők alkotják. A  tanácsadó bizottsági tagsági pályázatok a  főigazgatóhoz kerülnek írásban benyújtásra és azokat a  Tanács hagyja jóvá a  8.  cikk (5) bekezdés e) pontjával összhangban. (3) Eltérő döntés hiányában a Tanácsadó Bizottság évente egyszer megtartott rendes ülés keretében ülésezik. (4) A Tanácsadó Bizottság elfogadja saját eljárásrendjét, valamint elnököt és alelnököt választhat. 10. cikk A TITKÁRSÁG ÉS A FŐIGAZGATÓ (1) A Titkárság – a Tanács és a Közgyűlés iránymutatása mellett – a GGGI fő operatív szerveként jár el, vezetését pedig a főigazgató látja el. (2) A főigazgatót a  Tanács jelöli és a  Közgyűlés nevezi ki. A  főigazgató részt vehet a  Tanács és a  Közgyűlés ülésein, azonban szavazati joggal nem rendelkezik. (3) A főigazgatót négy éves időtartamra nevezik ki, és egy további ciklusra választható újra. (4) A főigazgató a jelen megállapodásban rögzített, illetve akár a Tanács akár a Közgyűlés által ráruházott feladatokon túlmenően – a Tanács iránymutatása mellett – időről-időre ellátja a következő feladatokat is: a) ellátja a GGGI stratégiai vezetését; b) előkészít minden szükséges operatív és pénzügyi beszámolót; c) beszámol a  GGGI tevékenységeinek átfogó végrehajtásáról és felhívja a  Tanács figyelmét minden olyan kérdésre, amely megítélése szerint érintheti a GGGI célkitűzéseinek teljesülését; d) végrehajtja a Közgyűlés és a Tanács iránymutatásait; és e) képviseli a GGGI-t a külvilág felé és szoros kapcsolatokat épít ki a tagokkal és más érintettekkel. (5) A Titkárság a  főigazgatónak tartozik felelősséggel és – többek közt – támogatja a  főigazgatót a  (4)  bekezdésben felsorolt feladatok végrehajtásában, valamint a GGGI alapvető tevékenységeiben. (6) Kötelezettségei teljesítése során sem a  főigazgató sem a  Titkárság nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el utasításokat semmilyen államtól vagy a  GGGI-n kívüli hatóságtól. Tartózkodnak minden olyan cselekvéstől, amely méltatlan fényben tűntetheti fel nemzetközi tisztviselői pozíciójukat. (7) A főigazgató a  Tanács által jóváhagyott személyzeti szabályzat szerint nevezi ki a  Titkárság személyi állományát. A  személyi állomány toborzása és kiválasztása során a  hatékonyság, a  szakértelem, az  érdemek, és a feddhetetlenség az alkalmazandó szempontok – a nemek közötti egyenlőség figyelembevételével. 11. cikk MUNKANYELV A GGGI munkanyelve az angol. 12. cikk FINANSZÍROZÁS (1) A GGGI a következőkből kap pénzügyi forrásokat: a) a tagok által felajánlott önkéntes hozzájárulások; b) nem kormányzati forrásból érkező önkéntes hozzájárulások; c) kiadványok értékesítése és egyéb bevétel; d) alapoktól származó kamatbevételek; és e) a Közgyűlés által egyhangúlag elfogadandó pénzügyi szabályzattal összhangban álló minden más forrás. (2) A tagokat arra bíztatják, hogy támogassák a  GGGI-t és biztosítsák annak pénzügyi stabilitását az  alapfinanszírozáshoz való önkéntes éves hozzájárulással, a  tevékenységeiben való aktív részvétellel vagy más megfelelő eszközökkel. (3) A pénzügyi átláthatóság előmozdítása érdekében a  Tanács által kijelölt független külső ellenőr évente elvégzi a  GGGI tevékenységeinek pénzügyi ellenőrzését, az  ellenőrzésre pedig a  nemzetközi számviteli standardokkal összhangban kerül sor. (4) A tagok számára az egyes pénzügyi évek lezárulását követően a  lehető leghamarabb, de legkésőbb hat hónapon belül hozzáférhetővé teszik az  ellenőrzött pénzügyi beszámolókat, amelyeket a  következő ülésén a  Tanács jóváhagyás érdekében adott esetben megvizsgál. 13. cikk TÁJÉKOZTATÁS A GGGI szervei kidolgoznak egy, a  GGGI munkájának átláthatóságát biztosító átfogó tájékoztatáspolitikát, amely többek közt a következőket foglalja magába: a) a Közgyűlés által befogadott, felülvizsgált és elfogadott viták, határozatok és dokumentumok; b) a szempontok, amelyek szerint a nem állami szervezetek megfigyelői státuszt kapnak; c) a tanácsi viták, határozatok és kapcsolódó dokumentumok; d) a szakértők és nem állami szereplők Tanácsba való választására vonatkozó szempontok; e) az országszintű programok kiválasztására vonatkozó szempontok és módszertan; f ) a Tanácsadó Bizottság tagjainak jóváhagyására vonatkozó szempontok; és g) a GGGI éves auditált pénzügyi beszámolói. 14. cikk JOGI SZEMÉLYISÉG ÉS CSELEKVŐKÉPESSÉG A GGGI jogi személyiséggel és cselekvőképességgel rendelkezik az alábbiakat illetően: a) szerződéskötés; b) ingó és ingatlan vagyon szerzése és elidegenítése; és c) jogi eljárás kezdeményezése, illetve jogi eljárásban való védelem gyakorlása. 15. cikk KIVÁLTSÁGOK ÉS MENTESSÉGEK A GGGI-t a  székhelye szerinti tagállamban megilletik, a  többi tagnál pedig kérelmezheti azokat a kiváltságokat és mentességeket, amelyek szükségesek és indokoltak a GGGI-nek a tagállamok területén belüli rendes működéséhez – megfelelően figyelembe véve a  hasonló típusú nemzetközi szervezetek számára általában biztosított ilyen kiváltságokat és mentességeket. Az  ilyen kiváltságokat és mentességeket a  GGGI tagjai között vagy a  GGGI és az egyedi tag között megkötött külön megállapodás határozza meg. 16. cikk EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK (1) A GGGI célkitűzéseinek előmozdítása érdekében a  GGGI kialakíthat együttműködésre irányuló kapcsolatokat más szervezetekkel, beleértve a nemzetközi, kormányközi és nem kormányzati szervezeteket. (2) A GGGI kölcsönös közép- és hosszú távú együttműködésről szóló stratégiai partnerségre hívhatja meg azokat a szervezeteket, amelyek hasonló célkitűzésekkel rendelkeznek a zöld növekedés terén. 17. cikk ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK (1) A GGGI Titkárságának létrehozásáig a Titkárság szerepét a  szervezet tölti be és látja el. A  főigazgatónak a  7.  cikk (5)  bekezdés b)  pontja szerinti Közgyűlés általi kinevezéséig a  szervezet ügyvezető igazgatója tölti be a  GGGI főigazgatói tisztségét. (2) A jelen megállapodás hatálybalépésekor a fenti szervezet jogai, kötelezettségei, vállalásai, meglévő fiók-/regionális irodái4 és vagyona az adott szervezet szükséges folyamataival összhangban átszáll a GGGI-re. (3) A Közgyűlés, a  Tanács vagy adott esetben a  főigazgató eltérő határozatáig a  szervezet szabályai, szabályzatai, határozatai, eljárásai és gyakorlata kiterjednek a  GGGI-re anélkül, hogy ellentmondás állhasson fenn a  jelen egyezménnyel vagy a  Közgyűlés vagy a  Tanács által elfogadott bármely szabállyal, szabályzattal, határozattal, eljárással és gyakorlattal. (4) Addig, amíg elégséges számú állam és regionális integrációs szervezet részes felévé nem válik a  jelen megállapodásnak, a  Közgyűlés döntése szerint rugalmasan alkalmazhatók a  Tanács tagjaira követelményként vonatkozó 8. cikk (2) bekezdés vonatkozó a)–c) pontjaiban meghatározott számok. 18. cikk LETÉTEMÉNYES A jelen megállapodás letéteményese a Titkárság főigazgatója. 19. cikk ALÁÍRÁS A jelen megállapodás aláírására a brazíliai Rio de Janeiróban, 2012. június 20-ától kezdődően tizenkét hónapig van lehetőség. 20. cikk RATIFIKÁCIÓ, ELFOGADÁS ÉS JÓVÁHAGYÁS (1) A  jelen megállapodást az  aláíró államoknak és regionális integrációs szervezeteknek ratifikálniuk kell, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk. (2) A ratifikációs, elfogadási és jóváhagyási okiratok a letéteményesnél kerülnek letétbe. 21. cikk CSATLAKOZÁS (1) A jelen megállapodáshoz minden olyan állam vagy regionális integrációs szervezet csatlakozhat, amelyik nem írta alá a jelen megállapodást. (2) A csatlakozási okiratok a letéteményesnél kerülnek letétbe helyezésre. 22. cikk HATÁLYBALÉPÉS (1) A jelen megállapodás a  harmadik ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követő harmincadik napon lép hatályba. (2) A jelen megállapodást annak hatálybalépése után ratifikáló, elfogadó, jóváhagyó vagy a  jelen megállapodáshoz azután csatlakozó valamennyi állam vagy regionális integrációs szervezet vonatkozásában a  jelen megállapodás a vonatkozó okirat letétbe helyezését követő harmincadik napon lép hatályba. 4 A GGGI regionális irodáinak kialakítását illetően Dánia és az Egyesült Arab Emirátusok kormányaival való konzultáció szükséges. 23. cikk FENNTARTÁSOK A megállapodással kapcsolatban nincsenek fenntartások. 24. cikk MÓDOSÍTÁSOK (1) A  jelen megállapodás bármelyik részes fele a  javaslatnak a  Titkárság főigazgatójához való benyújtásával tehet javaslatot a jelen megállapodás módosítására. A főigazgató közli a javasolt módosítást a GGGI valamennyi tagjával legalább kilencven nappal a javaslat Közgyűlés általi megvizsgálását megelőzően. (2) A  jelen megállapodás bármely módosítása – a  szóban forgó módosítás eltérő rendelkezésének hiányában  – az  azt elfogadó Felek vonatkozásában a  Közgyűlés általi elfogadást követően a  jelen megállapodás részes felei legalább háromnegyede elfogadási okiratának letétbe helyezését követő kilencvenedik napon lép hatályba. A  hatálybalépéshez ezen túlmenően a  hozzájáruló tagok háromnegyedének, valamint a  résztvevő tagok háromnegyedének elfogadó okiratai szükségesek. 25. cikk ELÁLLÁS A jelen megállapodástól való elállási szándékáról szóló írásos értesítéssel bármelyik fél elállhat a  jelen megállapodástól. Az  elállás az  értesítésnek a  Titkárság főigazgatója általi kézhezvétele után hat hónappal válik hatályossá. 26. cikk ÉRTELMEZÉS Bármelyik tag és a GGGI vagy a GGGI bármely tagjai között, a jelen megállapodás rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatosan felmerülő kérdést be kell nyújtani a  Közgyűlés elnökéhez Közgyűlés általi határozathozatalra. A  Közgyűlés minden tőle telhetőt megtesz a  konszenzusos döntéshozatal érdekében. Amennyiben a  konszenzus minden erőfeszítés ellenére sem jön létre, úgy végső megoldásként az  ilyen határozatokat a  jelen lévő és szavazó tagok háromnegyede fogadja el. Az  ilyen döntések elfogadásához ezen túlmenően a  jelen lévő és szavazó hozzájáruló tagok háromnegyede, valamint a  jelen lévő és szavazó résztvevő tagok három negyede szükséges. A  jelen megállapodás – a  fent említett határozatokkal együtt – a  nemzetközi közjog értelmezésének szokásos szabályaival – többek közt az  1969-ben elfogadott, a  szerződések jogáról szóló Bécsi Egyezmény – összhangban értelmezendő. 27. cikk EGYEZTETÉSEK (1) A jelen megállapodás végrehajtásának, alkalmazásának vagy működésének vonatkozásában a GGGI bármelyik tagja írásban kérelmezhet konzultációt a GGGI főigazgatójával vagy más tagokkal. (2) Az ilyen egyeztetésekben résztvevő felek mindent megtesznek az  adott ügy kölcsönösen kielégítő rendezése érdekében. (3) Eltérő megállapodás hiányában a jelen cikk szerinti egyeztetéseket nem hozzák másik fél tudomására, továbbá nem érintik a tagoknak az ügyek Közgyűlésen való felvetésének jogát. 28. cikk MEGSZŰNÉS (1) A  jelen megállapodás kizárólag az összes tag részvételével megtartott Közgyűlésen hozott egyhangú határozattal szüntethető meg. (2) A Közgyűlés egyhangúlag meghozott eltérő döntésének hiányában az  (1)  bekezdés szerint meghozott bármely döntés tizenkét hónapig nem lép hatályba. (3) A Közgyűlés egyhangúlag meghozott eltérő döntésének hiányában a  jelen megállapodás megszűnése nem érinti a  jelen megállapodás szerint vállalt és a  jelen megállapodás megszűnésekor még le nem zárult projekt vagy program teljesítését. (4) Megszűnéskor a Közgyűlés határozhat úgy – egyhangúlag – hogy egy vagy több olyan nemzetközi szervre ruházza át a  GGGI vagyonát és eszközeit, amelyek célkitűzései megegyeznek vagy lényegükben megegyeznek a  GGGI 2.  cikkben foglalt célkitűzéseivel. A  GGGI vagyona és eszközei egyébiránt a  Közgyűlés által megállapított eljárás szerint a tagok között osztható szét. A FENTIEK HITELÉÜL az  alulírottak, saját kormányaik megfelelő felhatalmazásával rendelkező képviselők, aláírták a jelen megállapodást. Kelt Rio de Janeiróban, kettőezer-tizenkettő június huszadik napján, angol nyelven.” 4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetése napján 12 órakor lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. § a Megállapodás 22. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A  Megállapodás, illetve a  2.  § és a  3.  § hatálybalépésének naptári napját a  külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről az energiapolitikáért felelős miniszter gondoskodik. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.