2016. VII. törvény a Magyarország Kormánya és a Globális Zöld Növekedési Intézet között a Globális Zöld Növekedési Intézet kiváltságairól és mentesség

2016. VII. törvény a Magyarország Kormánya és a Globális Zöld Növekedési Intézet között a Globális Zöld Növekedési Intézet kiváltságairól és mentességeiről szóló jogállási megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad a  Magyarország Kormánya és a  Globális Zöld Növekedési Intézet között a  Globális Zöld Növekedési Intézet kiváltságairól és mentességeiről szóló jogállási megállapodás (a továbbiakban: Jogállási Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Jogállási Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Jogállási Megállapodás angol nyelvű hiteles szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2016. március 1-i ülésnapján fogadta el. „MEGÁLLAPODÁS AMELY LÉTREJÖTT MAGYARORSZÁG ÉS A GLOBÁLIS ZÖLD NÖVEKEDÉSI INTÉZET KÖZÖTT A GLOBÁLIS ZÖLD NÖVEKEDÉSI INTÉZET JOGÁLLÁSÁRÓL, KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL Megállapodás Magyarország és a  Globális Zöld Növekedési Intézet között a  Globális Zöld Növekedési Intézet jogállásáról, kiváltságairól és mentességeiről MIVEL a  Globális Zöld Növekedési Intézetet (angolul: Global Green Growth Institute – a  továbbiakban: GGGI) a  Globális Zöld Növekedési Intézet létrehozásáról szóló megállapodás (a  továbbiakban: létrehozásról szóló megállapodás) nemzetközi szervezetként hozta létre Rio de Janeiróban 2012. június 20-án; MIVEL a létrehozásról szóló megállapodás 2012. október 18-án hatályba lépett; MIVEL a GGGI elsődleges célja a fenntartható fejlődés előmozdítása a fejlődő és feltörekvő országokban – beleértve a legkevésbé fejlett országokat is; MIVEL Magyarország csatlakozott a GGGI létrehozásról szóló Alapító Egyezményhez, valamint a GGGI tagországa; MIVEL a  GGGI – a  létrehozásról szóló megállapodás 15.  cikkével összhangban – kérhet olyan kiváltságokat és mentességeket a  tagállamaiban, amelyek szükségesek és indokoltak a  GGGI rendes működéséhez – megfelelően figyelembe véve a  hasonló típusú nemzetközi szervezetek számára általában biztosított kiváltságokat és mentességeket –, és az  ilyen kiváltságok és mentességek a  GGGI és az  egyedi tagországok közötti külön megállapodásban határozhatók meg; MIVEL Magyarország és a  GGGI biztosítani kívánják azt, hogy a  GGGI rendelkezzen jogállással, valamint kiváltságokkal és mentességekkel ahhoz, hogy területén és nemzetközi szinten tevékenységet végezhessen, és hogy feladatait – beleértve az  irányító szerveit, személyi állományát és szakértőit, valamint a  szervezettel kapcsolatban álló más személyeket illető feladatokat – hatékonyan és megfelelően láthassa el; EZÉRT a jelen megállapodásban részes felek a következőkben állapodnak meg: 1. cikk Fogalommeghatározások A jelen megállapodásban való használatkor a következő kifejezések az alábbi jelentéssel bírnak: „megállapodás” a Magyarország és a GGGI között létrejött jelen megállapodást jelenti; „Tanácsadó Bizottság” a GGGI Tanácsadó Bizottságát jelenti; „illetékes hatóságok” azokat a magyarországi hatóságokat jelölik, amelyek a Magyarországon alkalmazandó jog és szokások keretében és azok alapján illetékességgel rendelkeznek; „GGGI-irattár” a  GGGI teljes irattárát jelöli és magában foglal minden nyilvántartást, levelezést, dokumentumot, kéziratot, mozgóképet, filmet, hangfelvételt és egyéb, a  GGGI tulajdonában álló vagy a  GGGI nevében birtokolt anyagot; „Közgyűlés” a GGGI Közgyűlését jelöli; „Tanács” a GGGI Tanácsát jelöli; „eltartott gyermekek” a  GGGI személyi állományának azokat a  gyermekeit jelöli, akik nem házasok és 21 évnél fiatalabbak; vagy a  nem házas és 21 és 23 éves kor közötti nappali tagozatos tanuló vagy fogyatékkal élő gyermekeket; „főigazgató” a GGGI-nek a Közgyűlés által kinevezett főigazgatóját jelöli; „szakértők” azokat a szakértőket jelöli, akik az adott szakértő és a GGGI között vagy adott szervezet és a GGGI között létrejött szerződéses megállapodás szerint szolgáltatást nyújtanak a GGGI számára; „Kormány” Magyarország Kormányát jelöli; „Magyarország joga” Magyarország alaptörvényét és jogát jelenti és magában foglalja – korlátozás nélkül – a törvényeket, rendeleteket, határozatokat, utasításokat, szabályokat, szabályozásokat, és a Kormány vagy hivatalai által kiadott vagy felügyeletébe tartozó jogi aktusokat; „GGGI által összehívott találkozó” a GGGI találkozóit jelenti, beleértve minden nemzetközi konferenciát vagy a GGGI által összehívott egyéb gyűlést, továbbá az ilyen találkozók bizottságait, albizottságait vagy alcsoportjait; „háztartási személyzet tagjai” azokat a nem magyar állampolgárságú, vagy magyarországi letelepedési engedéllyel rendelkező személyeket jelöli, akiket a GGGI személyi állományának háztartási alkalmazottaiként foglalkoztatnak. „iroda” a GGGI magyarországi irodáját jelenti, a 11. cikkben részletesebben kifejtettek szerint; „GGGI tisztviselői” a főigazgatót és a GGGI által alkalmazott valamennyi személyt jelöli; „GGGI személyi állománya” a Közgyűlés, a Tanács és a Tanácsadó Bizottság valamennyi tagját, és a GGGI tisztviselőit (külföldi és magyar állampolgárságú vagy magyarországi letelepedési engedéllyel rendelkező személyeket egyaránt), valamint a szakértőket jelöli, a helyben, óradíjban fizetett személyek kivételével. „GGGI vagyona” a  GGGI teljes vagyonát és eszközállományát jelöli – elhelyezkedésre és birtokosra való tekintet nélkül – és magában foglalja a pénzeszközöket, jövedelmeket, valamint a GGGI tulajdonát képező, általa birtokolt vagy kezelt jogokat; és „házastárs” a  GGGI személyi állományába tartozó személy partnerét jelöli (nemre tekintet nélkül), amennyiben kapcsolatukat nyilvántartásba vetették, vagy azt a  személyt, akivel háztartását folyamatosan megosztja – amennyiben a Kormány az ilyen jellegű kapcsolatot elismeri. 2. cikk Jogi személyiség és jogképesség (1) A Kormány elismeri, hogy a GGGI egy nemzetközi jogi személyiséggel rendelkező nemzetközi szervezet. (2) A GGGI-t jogi személyiség valamint i. szerződéskötés, ii. ingó és ingatlan vagyon szerzése és elidegenítése és iii. jogi eljárás indítása vonatkozásában jogképesség illeti meg. (3) A GGGI rendelkezik a nemzetközi szervezeteket megillető függetlenséggel és cselekvési szabadsággal. 3. cikk Vagyon, pénzeszközök és eszközök (1) A  GGGI, továbbá – fellelési helytől és birtokostól függetlenül – vagyona és eszközei mentességet élveznek a  jogi eljárások minden formájától, kivéve akkor, ha egyedi esetben kifejezetten lemond a mentességről. Ez azonban úgy értendő, hogy egyértelmű eltérő nyilatkozat hiányában a  mentességfeladás nem terjed ki minden végrehajtási intézkedésre. (2) A GGGI vagyona és eszközei – fellelési helytől és birtokostól függetlenül – mentesülnek a házkutatás, igénybevétel, elkobzás, kisajátítás vagy a  beavatkozás bármilyen más formája alól, legyen az  akár végrehajtási, közigazgatási, bírósági vagy jogi aktus. (3) A GGGI irattára – bárhol is helyezkedjen el – sérthetetlen. (4) A GGGI – pénzügyi ellenőrzések, előírások vagy moratórium általi korlátozás nélkül – tarthat bármilyen pénzeszközt vagy devizát/valutát; vezethet számlákat bármilyen pénznemben; és az általa tartott devizából/valutából szabadon utalhat egyik országból a  másikba, továbbá az  általa tartott devizából/valutából szabadon válthat át bármilyen másik pénznemre. 4. cikk Adó- és vámmentesség (1) A GGGI, annak eszközei, jövedelmei és egyéb vagyona: (a) mentesülnek valamennyi közvetlen adó alól, kivéve azokat, amelyek valójában nem különböznek az egyedileg nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjaktól; (b) mentességet élveznek a behozatali és kiviteli tilalmak és korlátozások alól a GGGI által hivatalos használatra behozott és kivitt árucikkek tekintetében, valamint a  GGGI által behozott vagy kivitt bármely kiadvány esetében; ez  azonban úgy értendő, hogy az  ilyen mentességgel behozott cikkek nem értékesíthetők Magyarország területén, kivéve ha ez  a  Kormánnyal egyeztetett feltételek mellett történik, a  hatályos vámjogszabályok előírásaira tekintettel; (c) a Kormány által előírt feltételek betartása mellett mentességet élveznek a GGGI által vagy nevében hivatalos használatra behozott javak behozatalára, vagy az  általa vagy nevében a  szervezet bármely kiadványának behozatalára kivetett vámok alól, a hatályos vámjogszabályok előírásaira tekintettel. (2) A  Kormány által alkotott szabályok szerint a  GGGI adókedvezményt élvez a  szervezet hivatali tevékenységéhez szükséges jelentős értékű termékek és szolgáltatások után megfizetett általános forgalmi adó visszatérítésének formájában, úgy, hogy az ilyen kedvezményre a Kormány által a szabályokkal összhangban meghatározott feltételek betartása mellett van lehetőség. 5. cikk Közlemények (1) Az  e-mailek, postai küldemények, táviratok, telegramok, telexek, rádiótáviratok, faxüzenetek, telefonhívások és egyéb kommunikációs eszközök prioritásai, díjai és pótdíjai vonatkozásában a  GGGI hivatalos közleményeit Magyarország nem részesíti kedvezőtlenebb elbánásban, mint ahogyan a  Kormány bármely más nemzetközi szervezet vagy kormány esetében eljár, beleértve az országban található bármelyik diplomáciai képviseletet. (2) A  Magyarország területére érkező, onnan származó és azon keresztülmenő bármilyen eszközzel vagy bármilyen formában továbbított minden kommunikáció mentesül a cenzúrától és a feltartóztatástól vagy a titkosságába való beavatkozástól. Ez  nem zárja ki a  Kormány és a  GGGI közötti egyeztetést követően meghatározandó megfelelő biztonsági óvintézkedések elfogadását. (3) A  GGGI-nek Magyarországon joga van a  kódok alkalmazására, valamint arra, hogy levelezését és egyéb kommunikációját futár révén vagy lezárt csomagban küldhesse el és fogadhassa, az ezeket megillető mentességek és kiváltságok nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint amelyek a  diplomáciai futárokat és táskákat megilletik. A táskákon láthatóan fel kell tüntetni a GGGI emblémáját és kizárólag hivatalos használatra szánt dokumentumokat és cikkeket tartalmazhatnak, a futárnak pedig rendelkeznie kell egy GGGI által kibocsátott futárigazolvánnyal. 6. cikk Gyülekezés, találkozók és konferenciák szabadsága (1) A Kormánnyal egyeztetve a GGGI-nek joga van Magyarországon találkozókat tartani. (2) A  GGGI-t és annak személyzetét teljes szabadság illeti meg a  találkozók, a  viták és a  döntéshozatal tekintetében. A  Kormány minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítására, hogy a  GGGI által Magyarországon összehívott találkozóknak ne legyen semmilyen jogi akadálya. (3) A  GGGI által szervezett találkozóra vagy konferenciára meghívott és a  részvételre felhatalmazott személyeknek joga van Magyarországra belépni és onnan kilépni, továbbá a  találkozó vagy konferencia helyszínére utazásuk és visszautazásuk jogilag nem akadályoztatható. Megkapják a gyors utazáshoz szükséges eszközöket. Az adott esetben szükséges vízumok és belépési engedélyek kiadására az  alkalmazandó joggal összhangban térítésmentesen és a lehető leggyorsabban sor kerül. 7. cikk Lobogó, embléma és jelölések A GGGI jogosult ingatlanjain és járművein megjeleníteni lobogóját és/vagy egyéb azonosító jeleit. 8. cikk A GGGI-tagok képviselőinek és a GGGI Közgyűlését, Tanácsát és Tanácsadó Bizottságát adó egyéb személyek kiváltságai és mentességei (1) A  GGGI-tagok képviselőit valamint a  Közgyűlést, a Tanácsot és a Tanácsadó Bizottságot adó egyéb személyeket – feladataik ellátásakor és a  GGGI által összehívott találkozók helyszínére való utazásuk és visszautazásuk közben a következő kiváltságok és mentességek illetik meg: (a) mentesség a  személyes letartóztatás és fogva tartás, valamint a  szóbeli vagy írásbeli kijelentések, továbbá hivatalos minőségükben elkövetett cselekedeteik miatti jogi eljárások alól (a  jogi eljárástól való ezen mentesség nem vonatkozik a  fenti személyekre abban az  esetben, amikor közlekedési szabálysértést követnek el vagy amikor a saját vagy általuk vezetett gépjármű kárt okoz); (b) hasonló mentesség és kiváltság a  személyes poggyász tekintetében, összhangban a  diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény 36. cikk 2. bekezdésével; (c) mentesség – házastársukkal és eltartott gyermekeikkel együtt – a bevándorlási korlátozások és a külföldiek nyilvántartásba vételére vonatkozó követelmények alól; (d) a devizára/valutára és a pénzváltásra vonatkozó korlátozások tekintetében ugyanazok a kedvezmények, mint amelyek a külföldi kormányok képviselőit is megilletik ideiglenes hivatalos kiküldetéseik során; és (e) amikor a  Közgyűlést, a  Tanácsot és a  Tanácsadó Bizottságot adó személyeknek GGGI-találkozókra kell utazniuk, akkor Magyarország a  lehető leggyorsabban feldolgozza a  GGGI által benyújtott valamennyi vízumkérelmet. (2) Annak érdekében, hogy a GGGI-tagok és a Közgyűlést, a Tanácsot és a Tanácsadó Bizottságot adó egyéb személyek számára a  GGGI-találkozókon biztosítva legyen a  teljes szólásszabadság és a  teljes függetlenség feladataik ellátásában, a  szóbeli vagy írásbeli kijelentésekre és hivatali feladatuk teljesítése során az  általuk végrehajtott valamennyi cselekedetre vonatkozó, a  jogi eljárás alóli mentesség a későbbiekben is megilleti őket tekintet nélkül arra, hogy részt vesznek-e az ilyen feladatok teljesítésében. (3) A 8. cikk (1)–(2) bekezdéseinek rendelkezései Magyarország képviselői tekintetében nem alkalmazandók. (4) A  GGGI rendszeresen tudatja a  Kormánnyal azoknak a  tisztviselőknek a  nevét, akikre alkalmazandók a  jelen cikk rendelkezései. 9. cikk A GGGI tisztviselőinek kiváltságai és mentességei (1) A GGGI tisztviselői: (a) mentesülnek a személyes letartóztatás és fogva tartás, valamint a szóbeli vagy írásbeli kijelentések, továbbá hivatalos minőségükben elkövetett cselekedetek miatti bármiféle jogi eljárások alól, és ez  GGGI-tisztviselői státuszuk megszűnése után is megilleti őket (a  jogi eljárástól való ezen mentesség nem vonatkozik a  fenti személyekre abban az  esetben, amikor közlekedési szabálysértést követnek el, vagy amikor a  saját vagy általuk vezetett gépjármű kárt okoz); (b) a GGGI által számukra fizetett bérek, juttatások és járandóságok tekintetében mentesülnek az  adózás valamennyi formája alól; (c) mentesülnek – házastársukkal és eltartott gyermekeikkel együtt – a bevándorlási korlátozások és a külföldiek nyilvántartásba vétele alól; (d) devizajogi kedvezmények tekintetében ugyanazokban a  kiváltságokban részesülnek, mint a  diplomáciai képviseletek hasonló rangú tisztviselői; (e) nemzetközi válságok idején ugyanazokban a  hazatérési kedvezményekben részesülnek – házastársukkal és eltartott gyermekeikkel együtt – mint a diplomáciai képviseletek hasonló rangú tisztviselői; (f ) a hatályos vámjogszabályok előírásaira tekintettel jogosultak bútoraikat, háztartási javaikat és személyes vagyontárgyaikat vámmentesen behozni, amikor a  magyarországi irodában első alkalommal foglalják el hivatalukat; és (g) a hatályos vámjogszabályok előírásaira tekintettel jogosultak egy darab járművet személyes használatra behozni, amikor a magyarországi irodában első alkalommal foglalják el hivatalukat – a Kormány által előírt feltételek betartása mellett. (h) a 9. cikk (1) bekezdés c), d), e), f ) és g) pontjai nem alkalmazhatók a GGGI-nek azon tisztviselőire, akik magyar állampolgárok vagy állandó magyarországi lakóhellyel rendelkeznek és a  magyarországi Irodába jelölték ki őket. (2) A  GGGI tisztviselői mentesülnek a  honvédelmi kötelezettség alól, azzal a  feltétellel, hogy – a  magyar állampolgárságú vagy állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező tisztviselők tekintetében – ez  a  mentesség a GGGI-nek azokra a tisztviselőire korlátozódik, akiknek a neve – feladataik miatt – felkerült a GGGI főigazgatója által összeállított és a Kormány által jóváhagyott listára. Amennyiben a GGGI egyéb tisztviselőit honvédelmi szolgálatra hívják be, úgy a  Kormány – a  GGGI kérésére – engedélyezi e  tisztviselők behívásának ideiglenes halasztását, amennyiben ez az érdemi munkavégzés fennakadásának elkerülése érdekében szükséges. (3) A 9. cikk (1)–(2) bekezdéseiben meghatározott kiváltságokon és mentességeken túlmenően a GGGI főigazgatóját, a helyettes főigazgatóit és a  főigazgató-helyetteseit saját magukra, házastársukra és eltartott gyermekeikre nézve megilletik a  diplomáciai küldöttségeket a  diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezménnyel összhangban megillető kiváltságok és mentességek, kivételek és kedvezmények. (4) A  GGGI együttműködik a  Kormány illetékes hatóságaival az  igazságszolgáltatás megfelelő működésének elősegítése, valamint az  e  cikkben említett kiváltságokkal, mentességekkel és kedvezményekkel kapcsolatos visszaélések megelőzése érdekében. (5) Az  e  cikkben foglalt kiváltságok és mentességek a  GGGI adott tagja, szervezete vagy más egysége által foglalkoztatott és kirendelt személyekre is vonatkoznak. 10. cikk Szakértők kiváltságai és mentességei A GGGI szakértőit a feladataik hatékony ellátásához szükség szerint a következő kiváltságok és mentességek illetik meg, beleértve a szolgálatukkal kapcsolatos utazásaik során is: (a) mentesség a  személyes letartóztatás és fogva tartás, valamint a  szóbeli vagy írásbeli kijelentések, vagy hivatali feladataik teljesítése során elkövetett cselekedeteik miatti jogi eljárások alól, ez  a  mentesség a  későbbiekben is megilleti őket tekintet nélkül arra, hogy az  érintett személyeknek a  GGGI-vel fennálló szerződéses kapcsolata megszűnt-e (a  jogi eljárástól való ezen mentesség nem vonatkozik a  fenti személyekre abban az  esetben, amikor közlekedési szabálysértést követnek el vagy amikor a  saját vagy általuk vezetett gépjármű kárt okoz); (b) a devizára/valutára és a pénzváltásra vonatkozó korlátozások tekintetében ugyanazok a kedvezmények, mint amelyek a külföldi kormányok képviselőit is megilletik ideiglenes hivatalos kiküldetéseik során; és (c) mentesség – házastársukkal és eltartott gyermekeikkel együtt – a bevándorlási korlátozások és a külföldiek nyilvántartásba vétele alól. 11. cikk Az iroda helyiségei (1) A GGGI – a Kormány beleegyezésével – irodát hozhat létre Magyarországon (a továbbiakban: „iroda”). (2) Az iroda személyzetét oda kirendelhető GGGI-személyzet adja. (3) A  jelen megállapodás eltérő rendelkezése hiányában az  irodán belül Magyarország joga alkalmazandó és az irodában elkövetett cselekedetek tekintetében Magyarország bíróságai rendelkeznek joghatósággal. (4) Az  iroda helyiségei sérthetetlenek, felettük a  GGGI látja el a  felügyeletet és az  ellenőrzést. A  GGGI beleegyezése és általa jóváhagyott feltételek hiányában magyarországi hatóság kötelességei teljesítésének céljával nem léphet be az  iroda helyiségeibe. A  GGGI és a  Kormány megállapodnak abban, hogy tűzvédelemmel, közegészségügyi rendelkezésekkel és veszélyhelyzettel kapcsolatosan mely körülmények mellett és milyen módon léphetnek be a magyar hatóságok az irodába a GGGI előzetes beleegyezése nélkül. (5) A  GGGI-nek joga van az  irodával a  mind Magyarországon belülről, mind kívülről folytatott kommunikáció támogatásához szükséges pont-pont telekommunikációs létesítményeket, valamint egyéb kommunikációs és átviteli eszközöket Magyarországon telepíteni és azokat működtetni. (6) A  GGGI-nek joga van arra, hogy a  tevékenységeinek teljes körű és független végzéséhez és feladatainak teljesítéséhez az iroda helyiségein belül hatályos szabályokat és előírásokat vezessen be. (7) A GGGI-nek joga van találkozókat összehívni az iroda helyiségeiben. (8) Az  iroda helyiségeit a GGGI céljaival és feladataival összeegyeztethető módon használják. A GGGI megelőzi, hogy az iroda helyiségei az igazságszolgáltatás elől menekülők, a kiadatási eljárás alá vont személyek, a  jogi kézbesítést vagy bírósági eljárást elkerülők menedékévé váljon. (9) Magyarország illetékes hatóságai kellő körültekintéssel gondoskodnak arról, hogy az iroda helyiségeinek nyugalmát ne zavarják meg illetéktelen behatolást megkísérlő vagy az  iroda helyiségeinek közvetlen közelében zavaró tevékenységet folytató személyek. (10) Amennyiben azt a GGGI kéri, úgy a magyarországi illetékes hatóságok biztosítják a törvénynek és a rendnek az iroda helyiségein belüli fenntartásához és a szabálysértők eltávolításához szükséges elegendő számú rendőrt. 12. cikk Átutazás és tartózkodás (1) A  Kormány minden szükséges intézkedést megtesz a  Magyarországra való belépés, az  onnan való kilépés és az  országon belüli mozgás szabadságának, valamint – az  irodába rendelt személyek tekintetében – a  következő személyek Magyarországon való tartózkodásának elősegítése érdekében, bármiféle korlátozás és állampolgárságra való tekintet nélkül: a) A GGGI-tagok képviselői valamint a Közgyűlést, a Tanácsot és a Tanácsadó Bizottságot adó egyéb személyek, miközben feladataikat látják el és a GGGI által összehívott találkozók helyszínére utazásuk és visszautazásuk közben; b) a GGGI tisztviselői; c) szakértők; d) házastárs és eltartott gyermekek, valamint a  GGGI-nek az  Irodához rendelt tisztviselőinek és szakértőinek háztartási személyzetének tagjai; és e) a  GGGI által hivatalos ügyben meghívott egyéb személyek. A  GGGI közölni fogja e  személyek neveit a Kormánnyal. (2) A  Kormány a  nagykövetségeit, követségeit, konzulátusait és Magyarország egyéb érdekképviseleti hivatalait általánosan utasítja, hogy a jelen 12. cikkben említett személyek számára – szükség szerint, és a vonatkozó magyar törvényeknek és jogszabályoknak megfelelően – késlekedés, várakozási idő vagy illetékfizetés, továbbá személyes jelenlétük rendes megkövetelése nélkül állítsanak ki vízumot. 13. cikk Kiváltságok és mentességek megszűnése (1) Jelen megállapodás a  személyek számára a  GGGI érdekében biztosít kiváltságokat és mentességeket és nem az  egyének személyes előnyhöz juttatása érdekében. Valamennyi ilyen kiváltságot és mentességet élvező személy köteles minden egyéb vonatkozásban betartani Magyarország törvényeit és jogszabályait. A  következő hatóságoknak joga és kötelessége megszüntetni a következő személyek mentességét olyan egyedi esetben, amikor – megítélésük szerint – a  mentesség akadályozná az  igazságszolgáltatás menetét és a  megszüntetés nem sérti a GGGI érdekeit: (a) a Közgyűlésben és a Tanácsban lévő képviselőik tekintetében a GGGI tagjai; (b) a GGGI főigazgatója tekintetében a Közgyűlés; (c) a Tanács és a Tanácsadó Bizottság tagjaiként eljáró szakértők és a nem állami szereplők tekintetében a Tanács; és (d) a GGGI tisztviselői, szakértői és a  GGGI saját maga tekintetében a  GGGI főigazgatója (kivéve saját magára nézve). (2) A megszüntetést minden esetben kifejezetten írásba kell foglalni. 14. cikk A jelen megállapodás értelmezésében vagy alkalmazásában való nézeteltérések rendezése (1) A  jelen megállapodás értelmezéséből vagy alkalmazásából fakadó valamennyi nézeteltérést egyeztetés, tárgyalás vagy a rendezés egyéb elfogadott formájában kell rendezni. (2) Amennyiben a  nézeteltérésnek a  14.  cikk (1)  bekezdése szerinti rendezésére nem kerül sor a  felek egyikének írásos kérelmét követő három hónapon belül, úgy bármelyik fél kérheti, hogy a  nézeteltérést a  14.  cikk (3)–(5) bekezdéseiben meghatározott eljárás szerint terjesszék elő választottbírósági döntésre. (3) A  választottbíróság három választottbíróból áll: mindkét fél választ egy választottbírót, a  harmadikat –  a  választottbíróság elnökét – pedig a  másik két választottbíró választja. Amennyiben a  felek egyike elmulasztja megválasztani a saját választottbíróját a másik fél választottbírójának kijelölését követő három hónapon belül, úgy a második választottbírót a Nemzetközi Bíróság elnöke jelöli ki. Amennyiben az első két választottbíró nem állapodik meg a  harmadik személyében a  kettejük közül a  későbbi kijelölésének napját követő három hónapon belül, úgy a harmadik választottbírót bármelyik fél kérésére a Nemzetközi Bíróság elnöke jelöli ki. (4) A  felek eltérő megállapodásának hiányában a  választottbíróság saját maga határozza meg a  saját eljárását, a kiadásokat pedig a választottbíróság elbírálása szerint a felek viselik. A választottbírósági eljárások nyelve az angol. (5) A többségi szavazással döntő választottbíróság a nézeteltérés vonatkozásában a jelen megállapodás rendelkezései valamint a  nemzetközi jog alkalmazandó szabályai alapján hoz határozatot. A  választottbíróság döntése a nézeteltérésben részes felekre nézve jogerős. 15. cikk Általános rendelkezések (1) A  jelen megállapodás rendelkezései semmilyen módon nem értelmezhetők a  korábban vagy a  későbbiekben a  Kormány és a  GGGI által külön megállapodásban megállapított kiváltságok, mentességek, mentesítések vagy a GGGI-nek címzett különböző típusú támogatások és hozzájárulások korlátozásaként vagy megsértéseként. (2) A  jelen megállapodás nem értelmezhető a  létrehozásról szóló megállapodás rendelkezéseinek vagy a  GGGI által más módon birtokolt, szerzett vagy vállalt jogok vagy kötelezettségek hatályon kívül helyezéseként vagy azoktól való eltérésként. (3) A  Kormány és a  GGGI a  jelen megállapodás alkalmazási körén belül szükség esetén köthetnek ilyen kiegészítő megállapodásokat. 16. cikk A jelen Megállapodás más nemzetközi Egyezményekhez való viszonya (1) A  jelen Megállapodás rendelkezései nem érintik a  Szerződő Felek egyéb két- vagy többoldalú nemzetközi szerződésekben szereplő kötelezettségvállalásait, vagy nemzetközi szervezetekben való tagságát. (2) A  jelen Megállapodás nem befolyásolja azokat a  kötelezettségeket, amelyek Magyarország európai uniós tagságából fakadnak, következésképpen jelen Megállapodás rendelkezései nem idézhetők vagy értelmezhetők úgy, mint amelyek érvénytelenítik vagy bármilyen más módon befolyásolják Magyarországnak az  Európai Unió alapját képező szerződésekből származó kötelezettségeit. 17. cikk Hatálybalépés és módosítás (1) A jelen megállapodást ratifikálni szükséges, hatálybalépése a későbbi jegyzék diplomáciai úton történő beérkezését követő harmincadik (30.) napon esedékes, ezzel egyúttal jelezve minden szükséges belső jogi folyamat lezárultát a felek részéről. (2) A  Kormány vagy a  GGGI kérésére egyeztetés folytatható a  jelen megállapodás módosítására vonatkozóan. A  módosítások megtétele közös írásos megegyezés alapján lehetséges, és a  jelen cikk (1)  bekezdése szerint léphetnek hatályba. A FENTIEK HITELÉÜL Magyarország és a  Globális Zöld Növekedési Intézet – mindketten szabályszerűen meghatalmazott képviselőiken keresztül eljárva – két azonos érvényességű angol nyelvű eredeti példányban aláírták a jelen megállapodást a lenti napokon. MAGYARORSZÁG KORMÁNYA GLOBÁLIS ZÖLD NÖVEKEDÉSI INTÉZET NEVÉBEN ÉS MEGBÍZÁSÁBÓL NEVÉBEN ÉS MEGBÍZÁSÁBÓL 2015. 12. 08. 2015. 12. 08.” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. § a Megállapodás 17. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A Megállapodás, valamint a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az energiapolitikáért felelős miniszter gondoskodik. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke