223/2006. (XI. 20.) Korm. rendelete a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény kihirde

223/2006. (XI. 20.) Korm. rendelete a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről. (Az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 2006. március 1-jén lépett hatályba.) 1. § A Kormány a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezményt e rendelettel kihirdeti. 2. § Az Egyezmény hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: „Egyezmény a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről (fémjelzési egyezmény) Bevezetés Az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Norvég Királyság, a Portugál Köztársaság, a Svéd Királyság, a Svájci Államszövetség, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, azzal a szándékkal, hogy a nemesfémtárgyak nemzetközi kereskedelmét elősegítsék, és ugyanakkor a fenti tárgyak különleges jellege által indokolt fogyasztói védelmet fenntartsák, az alábbiakban állapodtak meg: I. Hatásköri és alkalmazási terület 1. cikk 1. A szerződő államok azon jogszabályai, amelyek előírják, hogy a nemesfémtárgyakat egy erre jogosult szerv vizsgálja és jelölje meg hivatalos jelével, amely igazolja, hogy kielégítően megvizsgálták azokat, vagy amelyek előírják, hogy ezeket a tárgyakon tüntessék fel a megbízót, a nemesfém fajtáját vagy a finomsági fokot, akkor tekintendők úgy, hogy betartották azokat egy másik szerződő állam területéről importált nemesfémtárgyak tekintetében, ha ezeket a tárgyakat a jelen egyezmény rendelkezéseivel összhangban ellenőrizték és jelölték meg. 2. A jelen egyezmény rendelkezéseivel összhangban ellenőrzött és fémjelzett tárgyak esetében az importáló szerződő állam nem ír elő az 1. bekezdésben említett jelle gű további anyagvizsgálatot vagy jelölést, kivéve, ha ez a 6. cikkben előírt ellenőrző vizsgálatok céljából történik. 3. A jelen egyezmény nem írja elő egyik szerződő állam számára sem, hogy olyan nemesfémtárgyak importját vagy értékesítését engedélyezze, amelyek nem érik el a saját országukban érvényes minimális finomsági fokot. Ezenkívül a jelen egyezmény nem írja elő egyik olyan szerződő állam számára sem, amely az ezüstnél elfogadja a 800-as finomsági fokot, hogy a 830 finomsági fokkal megjelölt tárgyak importját vagy értékesítését engedélyezze. 2. cikk A jelen egyezmény alkalmazásában „nemesfémtárgyak” alatt az 1. mellékletben meghatározott, ezüstből, aranyból, platinából vagy azok ötvözetéből készült tárgyak értendők. 3. cikk 1. Az 1. cikkben előírtak teljesülése érdekében a nemesfémtárgyakat: a) be kell nyújtani az 5. cikk alapján kijelölt, vizsgálatra jogosult nemesfémvizsgáló intézetnek; b) az erre jogosult nemesfémvizsgáló intézetnek az I. és II. mellékletben meghatározott szabályokkal és eljárásokkal összhangban meg kell vizsgálnia; c) a II. mellékletben leírt jelekkel kell megjelölni a 8. cikk Közös Ellenőrző Jelre vonatkozó előírásainak megfelelően. 2. Az 1. cikkben említett mentességek nem alkalmazhatók az olyan nemesfémtárgyakra, amelyeken a II. mellékletben foglalt jelölést követően ezek a jelölések bármelyike megsérült vagy azonosíthatatlanná vált. 4. cikk A szerződő államok nem kötelesek az 1. cikk 1. és 2. bekezdésének rendelkezéseit a 3. cikkben ismertetett módon ellenőrzött és megjelölt azon nemesfémtárgyakra alkalmazni, amelyeket – a vizsgálatra jogosult nemesfémvizsgáló intézetnek történő benyújtásuk óta – kiegészítéssel láttak el vagy bármilyen egyéb módon megváltoztattak. II. Ellenőrzések és szankciók 5. cikk 1. Mindegyik szerződő állam kijelöl egy vagy több arra jogosult nemesfémvizsgáló intézetet, amely a saját területén kizárólagos felhatalmazással rendelkezik arra, hogy a nemesfémtárgyaknak a jelen egyezményben előírt vizsgá latát elvégezze, valamint az általa kijelölt nemesfémvizsgáló intézet jelölését és a Közös Ellenőrző Jelet alkalmazza. 2. Mindegyik szerződő állam tájékoztatja a letéteményest az általa kijelölt, vizsgálatra jogosult nemesfémvizsgáló intézetről és a nemesfémvizsgáló intézet által alkalmazott jelekről, valamint arról, ha egy korábban kijelölt nemesfémvizsgáló intézet felhatalmazását visszavonják. A letéteményes azonnal értesíti erről az összes többi szerződő államot. 6. cikk A jelen egyezmény rendelkezései nem akadályozzák meg a szerződő államot abban, hogy ellenőrző vizsgálatokat végezzen a jelen egyezményben előírt jeleket viselő nemesfémtárgyakon. Az ilyen vizsgálatok célja, hogy megakadályozza a jelen egyezmény rendelkezéseinek megfelelően jelölt nemesfémtárgyak jogtalan importját vagy értékesítését. 7. cikk A szerződő államok felhatalmazzák a letéteményest arra, hogy a Közös Ellenőrzési Jelet a Szellemi Javak Világszervezeténél (WIPO) az ipari vagyon védelméről szóló párizsi egyezménnyel összhangban az egyes szerződő államok nemzeti fémjeleként jegyezzék be. A letéteményes akkor is megteszi ezt, ha olyan szerződő államról van szó, amelynek vonatkozásában a jelen egyezmény egy későbbi időpontban lép hatályba, illetve ha ez után csatlakozó államról van szó. 8. cikk 1. Mindegyik szerződő állam olyan jogszabályokkal rendelkezik, és továbbra is olyan jogszabályokat alkalmaz, amelyek büntetés terhe mellett megtiltják a jelen egyezményben előírt Közös Ellenőrző Jel vagy az 5. cikk 2. bekezdése szerint bejelentett vizsgálatra jogosult nemesfémvizsgáló intézetek jeleinek hamisítását vagy szabálytalan használatát, valamint a nemesfémtárgy engedély nélküli átalakítását, illetve a finomsági jelnek vagy a felelősségjelnek a Közös Ellenőrző Jel alkalmazásának bevezetése után történő átalakítását vagy kitörlését. 2. Amennyiben elegendő bizonyíték merül fel a jelen egyezményben előírt Közös Ellenőrző Jel vagy a vizsgálatra jogosult nemesfémvizsgáló intézetek jeleinek hamisítására vagy szabálytalan használatára vagy a nemesfémtárgy engedély nélküli átalakítására, illetve a finomsági jelnek vagy a felelősségjelnek a Közös Ellenőrző Jel alkalmazásának bevezetése után történő átalakítására vagy kitörlésére, minden szerződő állam vállalja, hogy ezen jog szabályok alapján eljárást indít. Vonatkozik ez azon esetekre is, ha ezen tényekre egy másik szerződő állam hívja fel a figyelmet. 9. cikk 1. Ha az egyik importáló szerződő állam vagy annak egyik nemesfémvizsgáló intézete jogosan ítéli meg úgy, hogy az exportáló szerződő állam nemesfémvizsgáló intézete a Közös Ellenőrző Jelet nem a jelen egyezményben foglalt rendelkezéseknek megfelelően alkalmazta, azonnal konzultálni kell azzal a nemesfémvizsgáló intézettel, amelynek a nemesfémtárgyakat meg kellett volna jelölnie, és az utóbbi intézet köteles késedelem nélkül minden ésszerű segítséget megadni az eset kivizsgálásához. Ha nem sikerül az ügyet kielégítően rendezni, bármelyik fél az Állandó Bizottság elé utalhatja azt az elnök tájékoztatása mellett. Ilyen esetben az elnök az értesítés kézhezvételétől számított legkésőbb egy hónapon belül összehívja az Állandó Bizottság ülését. 2. Ha az 1. bekezdés alapján bármely ügy az Állandó Bizottság elé kerül, az Állandó Bizottság – miután lehetőséget biztosított a felek számára, hogy meghallgassák őket – javaslatokat tesz a szükséges megfelelő intézkedésre. 3. Ha a 2. bekezdésben említett javaslat ésszerű időn belül nem teljesül, vagy ha az Állandó Bizottság nem tett javaslatot, az importáló szerződő állam által szükségesnek ítélt további felügyeletet vezethet be az adott nemesfémvizsgáló intézet által megjelölt, a területére érkező nemesfémtárgyakra, ideértve azt a jogot, hogy az ilyen tárgyak átvételét ideiglenesen megtagadja. Az ilyen intézkedésekről azonnal értesíteni kell az összes szerződő államot, és ezeket az intézkedéseket az Állandó Bizottság köteles rendszeresen ellenőrizni. 4. Ha bizonyíték merül fel arra, hogy a Közös Ellenőrző Jelet ismételten és súlyosan jogellenesen alkalmazzák, az importáló szerződő állam ideiglenesen megtagadhatja az érintett nemesfémvizsgáló intézet fémjelét viselő tárgyak elfogadását függetlenül attól, hogy a jelen egyezménnyel összhangban ellenőrizték vagy jelölték-e azokat. Ilyen esetben az importáló szerződő állam azonnal tájékoztatja az összes többi szerződő államot, az Állandó Bizottság pedig egy hónapon belül összeül a kérdés megtárgyalása érdekében. III. Állandó Bizottság és módosítások 10. cikk 1. Az Állandó Bizottság megalakul, amelyben minden szerződő állam képviselteti magát. A szerződő államok egy-egy szavazattal rendelkeznek. 2. Az Állandó Bizottság feladatai a következők: a jelen egyezmény működésének figyelemmel kísérése és áttekintése; a szerződő államok közötti szakmai és adminisztratív együttműködés elősegítése a jelen egyezmény alá tartozó ügyekben; a jelen egyezmény egységes értelmezésének és alkalmazásának biztosítására vonatkozó intézkedések figyelemmel kísérése; a jelzések megfelelő védelmének elősegítése a hamisítás és szabálytalan használat elkerülése érdekében; javaslatok benyújtása a 9. cikk 2. bekezdésének rendelkezései alapján eléutalt ügyek esetén, illetve az Állandó Bizottságnak benyújtott, a jelen egyezmény gyakorlati alkalmazásából származó viták rendezésére; annak vizsgálata, hogy a jelen egyezményhez csatlakozni szándékozó ország által tett intézkedések megfelelnek-e az egyezményben foglalt feltételeknek, és erről beszámoló jelentés készítése a szerződő államok által történő mérlegelésre. 3. Az Állandó Bizottság elfogadja az ülésein betartandó eljárási szabályokat, ideértve az ülések összehívására vonatkozó szabályokat. A Bizottság legalább évente egyszer összeül. Az első ülést a letéteményes hívja össze a jelen egyezmény hatálybalépésétől számított legkésőbb hat hónapon belül. 4. Az Állandó Bizottság a jelen egyezmény végrehajtására vonatkozó bármely kérdésben tehet ajánlást, illetve javasolhatja a jelen egyezmény vagy annak mellékletei módosítását. Ezeket az ajánlásokat vagy javaslatokat a letéteményesnek kell benyújtani, amely tájékoztatja valamennyi szerződő államot. 11. cikk 1. Az Állandó Bizottságtól az egyezmény mellékleteinek módosítására vonatkozóan kapott javaslat esetén a letéteményes tájékoztatja valamennyi szerződő államot, és felszólítja azok kormányait arra, hogy négy hónapon belül fogadják el a javasolt módosítást. A módosítás csak azzal a feltétellel fogadható el, hogy megfelel a belső alkotmányos követelményeknek. 2. Ha az egyik szerződő állam kormányától az 1. bekezdésben említett határidőn belül nem érkezik elutasító válasz, a mellékletek módosítása ezen határidőtől számított hat hónapon belül hatályba lép, kivéve, ha a módosítás annak hatálybalépésére későbbi időpontot ír elő, és feltéve, hogy az 1. bekezdésben említett elfogadási feltételek teljesültek. A letéteményes valamennyi szerződő államot tájékoztatja a hatálybalépésről és annak aktuális időpontjáról. 3. Ha az Állandó Bizottság javasolja az egyezmény cikkeinek módosítását, illetve ha az egyik szerződő állam javasolja az egyezmény vagy a mellékletek módosítását, a letéteményes ezeket a javaslatokat benyújtja valamennyi szerződő államnak. 4. Ha a 3. bekezdés szerint a módosítási javaslat benyújtásának időpontjától számított három hónapon belül az egyik szerződő állam azt kéri, hogy tárgyalásokat kezdjenek a javaslatról, a letéteményes intézkedik a tárgyalások megtartásáról. 5. Ha ezt valamennyi szerződő állam elfogadja, az egyezmény vagy a mellékletek 3. bekezdésben javasolt módosítása az elfogadásról szóló utolsó okmány letétbe helyezésétől számított egy hónapon belül hatályba lép, kivéve, ha a módosítás másik időpontot ír elő. Az elfogadásról szóló okmányokat a letéteményesnél kell letétbe helyezni, amely tájékoztatja az összes szerződő államot. IV. Záró rendelkezések 12. cikk 1. A jelen egyezményhez az Egyesült Nemzetek, az erre szakosodott hivatalok, illetve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség bármelyik tagállama vagy a Nemzetközi Bíróság alapokmányát aláíró és a jelen egyezmény követelményeinek teljesítéséhez szükséges, a nemesfémtárgyak vizsgálatára és jelölésére vonatkozó intézkedéseket bevezető bármelyik fél csatlakozhat. 2. A szerződő államok kormányai azon döntésüket, hogy egy államot csatlakozásra invitáljanak, elsősorban a 10. cikk 2. bekezdésében hivatkozott jelentésre alapozzák. 3. A meghívott állam egy a Letéteményesnél letétbe helyezett csatlakozó nyilatkozattal csatlakozhat jelen egyezményhez. A Letéteményes erről minden szerződő államot értesít. A csatlakozás a letétbe helyezés után 3 hónappal lép hatályba. 13. cikk A Dán Királyság és az Izlandi Köztársaság – amelyek részt vettek a jelen egyezmény megfogalmazásában – úgy csatlakozhatnak, hogy csatlakozási okmányt helyeznek letétbe a letéteményesnél. A csatlakozás az említett okmány letétbe helyezésétől számított két hónapon belül, de leghamarabb a 16. cikk 2. bekezdésében említett négy hónapos határidő lejártakor válik hatályossá. 14. cikk 1. Az egyezményt aláíró vagy az egyezményhez csatlakozó állam kormánya ratifikációs vagy csatlakozási okmánya letétbe helyezésekor vagy ezt követően bármikor írásban bejelentheti a letéteményesnek, hogy a jelen egyezmény a nyilatkozatban megjelölt valamennyi területre vagy azok egy részére a felelőssége alá tartozó külső kap csolatok tekintetében érvényes. A letéteményes minden ilyen nyilatkozatot eljuttat az összes többi szerződő állam kormányához. 2. Ha a nyilatkozat a ratifikációs vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésének időpontjában történt, a jelen egyezmény a fenti területek tekintetében ugyanazon a napon lép hatályba, amelyen az egyezmény a nyilatkozatot tevő állam tekintetében. Minden egyéb esetben az egyezmény a fenti területek tekintetében az azt követő időponttól számított három hónapon belül lép hatályba, hogy a nyilatkozatot a letéteményes megkapta. 3. A jelen egyezmény alkalmazását az ilyen területek egészére vagy azok egy részére az 1. bekezdésben említett nyilatkozatot tevő állam kormánya megszüntetheti, ha három hónappal korábban írásbeli felmondást küld a letéteményesnek, amely az összes többi szerződő államot értesíti. 15. cikk Bármelyik szerződő állam visszaléphet a jelen egyezménytől, ha tizenkét hónappal korábban írásban bejelenti ezt a letéteményesnek, amely az összes szerződő államot értesíti, vagy ha a szerződő államok megállapodása szerinti egyéb feltételeket teljesíti. Mindegyik szerződő állam vállalja, hogy az egyezménytől való visszalépése esetén a visszalépés után megszünteti a Közös Ellenőrző Jel bármilyen célra történő használatát vagy alkalmazását. 16. cikk 1. A jelen egyezményt az azt aláíró államok ratifikálják. A ratifikációs okmányokat a letéteményesnél letétbe kell helyezni, amely az összes többi szerződő államot értesíti. 2. A jelen egyezmény a négy ratifikációs okmány letétbehelyezésétől számított négy hónapon belül lép hatályba. Minden egyéb olyan aláíró állam esetében, amely ratifikációs okmányát később helyezi letétbe, a jelen egyezmény két hónappal a letétbe helyezés után, de leghamarabb a fent említett négy hónapos határidő lejártakor lép hatályba. A fentiekre vonatkozó egyetértésük elismeréséül alulírottak megfelelő felhatalmazásuk birtokában aláírták a jelen egyezményt. Készült Bécsben, 1972. november 15-én, egy angol és egy francia nyelvű példányban, amelyek szövege egyöntetűen hiteles, Svédország kormányánál kerül letétbe, amely hitelesített másolatokat küld az összes többi aláíró és csatlakozó államnak. (Ausztria, Finnország, Norvégia, Portugália, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság képviselőinek aláírása.) I. és II. Melléklet a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló egyezményhez (Magyar változat) I. MELLÉKLET Meghatározások és műszaki előírások 1. Meghatározások A jelen egyezmény alkalmazásában az alábbi meghatá rozások érvényesek: 1.1. Nemesfémek Nemesfém a platina, az arany, [a palládium] és az ezüst. A platina a legértékesebb nemesfém, amelyet az arany, [a palládium] és az ezüst követ. 1.2. Ékszerötvözet Az ékszerötvözet olyan szilárd oldat, amely legalább egy nemesfémet tartalmaz. 1.3. Nemesfémtárgy A nemesfémtárgy a teljes egészében vagy részben ne mesfémekből vagy azok ötvözetéből készült ékszer, aranyműves termék, ezüstműves termék és órás termék bármely eleme, illetve bármilyen egyéb ezek kombinációjából készült tárgy. 1.4. Finomság A finomság a nemesfémtárgyban lévő, az ötvözet töme ge alapján ezredrészekben mért nemesfémtartalmat jelöli. 1.5. Finomsági fok A finomsági fok a nemesfémtárgyban lévő, az ötvözet tömege alapján ezredrészekben mért nemesfémek minimális mennyisége. 1.6. Nemesfémbevonat/lemezbevonat A nemesfémbevonat vagy -lemezbevonat olyan nemes fémből vagy nemesfémötvözetből álló réteg, amelyet a nemesfémtárgy egészén vagy egy részén alkalmaznak például kémiai, elektrokémiai, mechanikai vagy fizikai eljárással. 1.7. Nem nemesfémek Nem nemesfém minden fém a platina, az arany, [a pallá dium] és az ezüst kivételével. Csak az egyezmény 2. cikke módosításának hatálybalépése után érvényes. 2. Műszaki előírások 2.1. Az egyezmény nem érvényes: a) az olyan ötvözetekből készült tárgyakra, amelyek fi nomsága nem éri el a 850‰-et platina esetén, a 375‰-et arany esetén, [az 500‰-et palládium esetén] és a 800‰-et ezüst esetén; b) semmilyen olyan tárgyra, amelynek tervezett felhasználása orvosi, fogorvosi, állatorvosi, tudományos vagy műszaki célra történik; c) a törvényes fizetőeszközre; d) az alkatrészekre vagy félkész gyártmányokra (pl. a fém alkatrészekre vagy felület bevonatokra); e) az olyan nyersanyagokra mint például a rudak, leme zek, huzalok és csövek; f) a nemesfémmel borított nem nemesfém tárgyakra; g) az Állandó Bizottság által meghatározott bármilyen egyéb tárgyra. A fenti a)–g) pontokban említett tárgyakat nem lehet a Közös Ellenőrző Jellel megjelölni. 2.2. Az egyezmény alapján alkalmazott finomsági fokok platina esetén: 999, 950, 900, 850 arany esetén: 999, 916, 750, 585, 375 [palládium esetén: 999, 950, 500] ezüst esetén: 999, 925, 830, 800 2.2.1. Egyéb finomsági fokokat az Állandó Bizottság a nemzetközi fejleményektől függően ismerhet el. 2.3. Tűréshatár 2.3.1. A tárgyon feltüntetett finomsági foktól negatív irányban eltérni nem lehet. 2.3.2. A különleges gyártási eljárásokra vonatkozó kü lön szabályokat az Állandó Bizottság határozza meg. 2.4. Forraszanyag használata 2.4.1. Forraszanyag csak összeillesztési céllal használ ható. Elvileg a forraszanyag finomsági foka meg kell egyezzen a tárgy finomsági fokával. 2.4.2. A fenti elvtől a gyakorlatban alkalmazott kivételeket és az egyéb összeillesztési módszereket az Állandó Bizottság határozza meg. 2.5. Nem nemesfém alkatrészek használata 2.5.1. Az alábbiak kivételével tilos nem nemesfém al katrészeket használni a nemesfémtárgyakban: a) töltőceruzák, órák és karórák mozgatószerkezetei, gyújtókészülékek belső szerkezete és hasonló szerkezetek, ha a nemesfémek műszaki okokból nem alkalmasak; Csak az egyezmény 2. cikke módosításának hatálybalépése után érvényes. Lásd az egyezmény 1. cikkének 2. bekezdését. b) késpengék, valamint sörnyitók és dugóhúzók és hasonló tárgyak olyan alkatrészei, amelyekhez a nemesfémek műszaki okokból nem megfelelőek; c) rugók; d) ezüst csuklópántok összeillesztéséhez való huzal; e) ezüst melltűk tűzőrésze. Az egyéb kivételeket az Állandó Bizottság határozza meg. 2.5.2. A 2.5.1. bekezdésben engedélyezett nem nemes fém alkatrészeknek a nemesfémrészekhez történő illesztésére vonatkozó szabályokat az Állandó Bizottság határozza meg. 2.5.3. Ha megvalósítható, a nem nemesfém alkatrészekbe a „FÉM” feliratot kell beütni vagy gravírozni, vagy különleges jelölést kell alkalmazni; ha ez nem valósítható meg, ezeknek az alkatrészeknek színük alapján könnyen megkülönböztethetőeknek kell lenniük a nemesfémektől. Ezek a követelmények nem vonatkoznak az órák vagy karórák mozgatószerkezeteire. A nem nemesfém nem használható megerősítésre, mérésre vagy töltésre. 2.6. Nemfémes anyagok használata A nemfémes anyagok használata megengedett, ha azok egyértelműen megkülönböztethetők a nemesfémtől, borításuk vagy színezésük nem olyan, hogy nemesfémre emlékeztessen és kiterjedésük látható. A további részleteket az Állandó Bizottság határozza meg. 2.7. Nemesfémtárgyak bevonata A nemesfémbevonat finomsági fokának legalább a tárgy vagy az értékesebb nemesfém finomságával kell megegyeznie. 2.7.1. A megengedett bevonatokról az Állandó Bizottság dönt. II. MELLÉKLET A vizsgálatra jogosult nemesfémvizsgáló intézet(ek) által végzett ellenőrzés 1. Általános rész A vizsgálatra jogosult nemesfémvizsgáló intézet(ek) (a továbbiakban: „a nemesfémvizsgáló intézet”) megvizsgálja, hogy a számára a Közös Ellenőrző Jellel történő megjelölés céljából benyújtott nemesfémtárgyak megfelelnek-e az egyezmény I. mellékletében foglalt feltételeknek. 1.1. Ha egy nemesfémtárgynál a nemesfémvizsgáló intézet megállapítja, hogy a tárgy minden részére vonatkozóan megfelel a jelen egyezmény I. mellékletében foglalt rendelkezéseknek, a nemesfémvizsgáló intézet kérelem esetén a saját hivatal jelével és a Közös Ellenőrző Jellel látja el a nemesfémtárgyat. A Közös Ellenőrző Jel alkalmazása esetén a nemesfémvizsgáló intézet – a nemesfémtárgy kiadása előtt – gondoskodik arról, hogy a nemesfémtárgy jelölése maradéktalanul megfeleljen az alábbi bekezdések rendelkezéseinek. 2. Vizsgálati módszerek A nemesfémvizsgáló intézet az I. függelékben felsorolt jóváhagyott vizsgálati módszereket alkalmazza a nemesfémtárgyak anyagvizsgálatánál. Az Állandó Bizottság a jövőbeni fejlemények alapján módosíthatja ezt a listát. A tétel homogenitásának értékeléséhez egyéb vizsgálati módszerek alkalmazhatók. 3. Mintavétel A tételből vett minták számát a vizsgálatnál és elemzés nél úgy kell meghatározni, hogy azok elegendőek legyenek a tétel homogenitásának megállapításához és annak biztosításához, hogy a tételben ellenőrzött valamennyi tárgy valamennyi alkatrésze megfeleljen az előírt finomsági foknak. A mintavételi irányelveket az Állandó Bizottság határozza meg. 4. Jelölés Az I. mellékletben foglalt kritériumoknak megfelelő ne mesfémtárgyakon legalább az alábbi jeleknek kell lenniük: a) a 4.2. bekezdésben ismertetett bejegyzett felelősségjel; b) a nemesfémvizsgáló intézet hivataljele; c) a 4.3. bekezdésben ismertetett Közös Ellenőrző Jel; valamint d) a megfelelő finomsági jel arab számokkal. A b) és c) pont alatti hitelesítő jeleket a nemesfémvizs gáló intézet üti be. Az a) és d) pont alatti hitelesítő jelek alkalmazása a ne mesfémtárgyon beütéssel, öntéssel vagy gravírozással történik. Amikor csak lehetséges, minden jelzést közvetlenül egymás mellett kell elhelyezni. Kiegészítő jelölésként megengedhetők egyéb jelek is, amelyek nem lehetnek összetéveszthetőek a fent említett jelekkel. 4.1. Az Állandó Bizottság a nemesfémtárgy jelölésére egyéb módszereket is meghatározhat. 4.2. A 4/a) bekezdésben említett felelősségjelet azon szerződő állam és/vagy egyik nemesfémvizsgáló intézetének hivatalos nyilvántartásába jegyzik be, amelynek területén az adott nemesfémtárgyat ellenőrzik. 4.3. A Közös Ellenőrző Jel mérleget ábrázol, amelyet arab számok egészítenek ki, megjelölve a nemesfémtárgy ezredrész finomságban kifejezett finomsági fokát, amely kiemelkedik egy a nemesfém fajtáját jelző pajzzsal körülvett, körvonalazott háttérből az alábbiak szerint: 4.3.1. Az Állandó Bizottság listájában szereplő bármelyik ettől eltérő finomsági fok is ábrázolható. 4.3.2. A Közös Ellenőrző Jel elfogadott méreteit a 2. függelék tartalmazza. A listát az Állandó Bizottság módosíthatja. 4.4. Ugyanannak a nemesfémnek egynél több ötvözetéből álló nemesfémtárgyak Ha egy nemesfémtárgy ugyanannak a nemesfémnek különböző ötvözeteiből áll, az adott nemesfémtárgyban jelenlévő legkisebb finomságú nemesfém finomsági jele és Közös Ellenőrző Jele alkalmazandó. A kivételekről az Állandó Bizottság hozhat döntést. 4.5. Több részből álló nemesfémtárgyak Ha egy nemesfémtárgy olyan részekből áll, amelyeket zsanér fog össze, vagy amelyek könnyen szétválaszthatók, a fenti jeleket a fő részen kell alkalmazni. Ha megvalósítható, a Közös Ellenőrző Jelet a kisebb részeken is alkalmazni kell. 4.6. Különböző nemesfémötvözetekből álló nemesfémtárgyak 4.6.1. Ha egy nemesfémtárgy különböző nemesfémötvözetekből áll, és az egyes ötvözetek színe és elhatárolhatósága egyértelműen felismerhető, a 4/a), b), c) és d) bekezdésben említett jeleket az egyik nemesfémötvözeten, a megfelelő Közös Ellenőrző Jelet, pedig az összes ötvözeten kell alkalmazni. 4.6.2. Ha egy nemesfémtárgy különböző nemesfémötvözetekből áll, és az egyes ötvözetek színe és elhatárolhatósága nem ismerhető fel egyértelműen, a 4/a), b), c) és d) bekezdésben említett jeleket a legkevésbé értékes nemesfémen kell alkalmazni. Az értékesebb nemesfémekre vonatkozó Közös Ellenőrző Jel nem alkalmazható. 4.6.3. A fenti szabályok alól az Állandó Bizottság határozhat meg technikai okok miatt indokolt kivételeket. Csak az egyezmény 2. cikke módosításának hatálybalépése után érvényes. I. Függelék Elemzési módszerek és egyéb vizsgálati módszerek A Közös Ellenőrző Jellel történő megjelölés céljából benyújtott nemesfémtárgyak vizsgálata a következő két lépésből áll: 1. a tétel homogenitásának értékelése, és 2. az ötvözet finomságának meghatározása. 1. A tétel homogenitása az egyik alábbi vizsgálati módszerekkel határozható meg: a) karcvizsgálat; b) röntgenspektroszkópos vizsgálat; és c) a tételből hántolással, több helyről vett minta elem zése. 2. A nemesfémtárgy finomsága valamelyik alábbi jóváhagyott elemzési módszerrel határozható meg: Platina: A diammónium-hexakloroplatinát kicsapatása utáni gravimetriai módszer (EN 31210/ISO 11210: 1995 dokumentum) Gravimetriai módszer a higany-klorid csökkentése révén (EN 31489/ISO 11489: 1995 dokumentum) Spektrometriai módszer/ICP oldat (pr EN 31494/ISO/DIS 11494 dokumentum) Atomabszorpció (ISO/WD 11492 dokumentum) [Palládium: Gravimetriai meghatározás dimetilglioximmal (EN 31490/ISO 11490: 1995 dokumentum) Spektrometriai módszer/ICP oldat (EN 31495/ISO/DIS 11495 dokumentum)] Ezüst: Volumetrikus (potenciometrikus) módszer kálium-bromid felhasználásával (EN 31427/ISO 11427: 1993 dokumentum) Volumetrikus (potenciometrikus) módszer nátrium-klorid vagy kálium-bromid felhasználásával (ISO 13756: 1997 dokumentum) Csak az egyezmény 2. cikke módosításának hatálybalépése után érvényes. Az 1:1994 technikai helyesbítés alapján: „4.2. pont: Kálium-bromid, oldat, c(KBr) = 0,1 mol/l”. – platina tárgyaknál: – arany tárgyaknál: – [palládium tárgyaknál:] – ezüst tárgyaknál: II. Függelék A Közös Ellenőrző Jelek méretei A Közös Ellenőrző Jel mérete (magassága): platina esetén: legalább 0,75 mm arany esetén: – 1,5 mm [palládium esetén: legalább 0,75 mm] ezüst esetén: – 4,0 mm Csak az egyezmény 2. cikke módosításának hatálybalépése után érvényes. 3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló 145/2004. (VI. 29.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A nemesfémtárgyak vizsgálatát, hitelesítését és a nemesfémtartalom tanúsítását, továbbá a 3. § (3) bekezdése szerinti Egyezményben előírt vizsgálatokat és a Közös Ellenőrző Jellel történő fémjelzést a Magyar Köztársaság területén kizárólagosan a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) végzi.” Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök