2015. CCI. törvény a Magyarország Kormánya és a Koszovói Köztársaság Kormánya között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló szerződés kihirdetéséről.

2015. CCI. törvény a Magyarország Kormánya és a Koszovói Köztársaság Kormánya között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló szerződés kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad a  Magyarország Kormánya és a  Koszovói Köztársaság Kormánya között a  kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló szerződés (a  továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. 3. § Az Egyezmény hiteles angol és magyar nyelvű szövege a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2015. december 1-i ülésnapján fogadta el. MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ÉS A KOSZOVÓI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA KÖZÖTT A KÖLCSÖNÖS BŰNÜGYI JOGSEGÉLYRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS PREAMBULUM Magyarország Kormánya és a Koszovói Köztársaság Kormánya, a továbbiakban a „Felek” attól az  óhajtól vezérelve, hogy a  két ország közötti kölcsönös bűnügyi jogsegély területén továbbfejlesszék és erősítsék kétoldalú kapcsolatukat, tekintetbe véve a Felek között fennálló barátságot és együttműködést, valamint készségüket arra, hogy aktívan részt vegyenek az európai igazságügyi együttműködésben, megállapodtak az alábbiakban: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk A jogsegélynyújtás terjedelme A Felek kötelezik magukat arra, hogy a  jelen Szerződés rendelkezéseinek megfelelően a  legszélesebb körben jogsegélyt nyújtanak egymásnak az  olyan bűncselekményekkel összefüggő büntetőeljárásokban, amelyek büntetése a jogsegélykérelem idején a megkereső Fél igazságügyi hatóságainak a joghatósága alá tartozik. 2. cikk Az érintkezés útja és nyelve (1) A  jelen Szerződés alkalmazásában a  jogsegélykérelmeket a Felek által kijelölt központi hatóságokon keresztül kell előterjeszteni. A  központi hatóságok közvetlenül kommunikálnak egymással a  jelen Szerződés rendelkezéseinek alkalmazása során. (2) A  központi hatóságok az  igazságügyért felelős miniszter és a  legfőbb ügyész Magyarország részéről, valamint az Igazságügyi Minisztérium (Ministria e Drejtësisë) a Koszovói Köztársaság részéről. (3) A jogsegélykérelmet és mellékleteit eredetben kell megküldeni vagy hiteles másolatot kell csatolni. (4) A  jogsegélykérelmeket Magyarország részére magyar vagy angol nyelven, a  Koszovói Köztársaság részére albán, szerb vagy angol nyelven kell előterjeszteni. 3. cikk A kérelmek tartalma (1) A jogsegélykérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a hatóságot, amelytől a kérelem származik; b) a kérelem tárgyát és indokát; c) ha lehetséges, a terhelt és/vagy az érintett személy személyazonosságát és állampolgárságát; és d) ha szükséges, annak a személynek a nevét és címét, aki részére kézbesítést kell teljesíteni, e) a jogsegélykérelem teljesítéséhez szükséges egyéb információk, mint például a  kívánt teljesítési határidő megadása. (2) A  6., 7. és 8.  cikkben említett megkeresésekben meg kell jelölni továbbá a  büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény jogi minősítését és ismertetni kell a történeti tényállás rövid leírását. (3) Ha a  kérelem banki információk nyújtására vonatkozik, a  megkeresésben nyilatkozni kell arról, hogy a  kérésre átadott banki információkat a kért jogsegéllyel összefüggésben, kizárólag a büntetőeljárás céljaira használják fel. (4) Adott esetben a  kérelemnek a  szükséges mértékben ugyancsak tartalmaznia kell a  megkeresett Fél hatóságai által követendő sajátos eljárási szabályok ismertetését és a  megkereső Fél által kért vallomásra vagy nyilatkozatra vonatkozó követelményeket. (5) A kérelmet és mellékleteit a megkereső Fél illetékes hatóságainak el kell látniuk aláírásukkal és pecsétjükkel. További hitelesítés nem szükséges. 4. cikk A jogsegélykérelem megtagadása (1) A megkeresett Fél az alábbi esetekben tagadhatja meg a jogsegélykérelem teljesítését: a) ha a nyomozás vagy a büntetőeljárás i. olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet a  megkeresett Fél politikai bűncselekménynek vagy politikai bűncselekménnyel összefüggő bűncselekménynek tekint; vagy ii. olyan katonai bűncselekményre vonatkozik, amely nem képez köztörvényes bűncselekményt; b) ha bármelyik Fél joga szerint a bűncselekmény elévült; c) ha a  megkeresett Fél úgy véli, hogy a  kérelem teljesítése sértheti országa szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy más lényeges érdekét; d) megalapozottan feltehető, hogy a  jogsegélykérelem abból a  célból lett előterjesztve, hogy egy adott személlyel szemben a faji, nemzeti hovatartozása, neme, vallása, származása vagy politikai véleménye miatt járjanak el, vagy az adott személy helyzetét befolyásolnák ezek a körülmények. (2) A jelen Szerződés alkalmazásában, a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények, a háborús bűncselekmények és a terrorizmus, valamint olyan bűncselekmények, amelyek esetében a Szerződő Felek többoldalú vagy nemzetközi egyezmények értelmében kötelesek nyomozást vagy eljárást folytatni, nem minősülnek politikai bűncselekménynek vagy politikai bűncselekménnyel összefüggő bűncselekménynek. 5. cikk Intézkedések a kérelem alapján (1) Ha a megkeresett Fél megállapítja, hogy a jogsegélykérelem nincs összhangban a jelen Szerződés rendelkezéseivel, vagy a  saját nemzeti joga szerint nem teljesíthető, erről az  adott Fél az  indokok megjelölésével haladéktalanul köteles tájékoztatni a megkereső Felet. (2) A jogsegélykérelem teljesítését követően a megkeresett Fél a megkereső Fél konkrét kérésére köteles visszaküldeni az eredeti kérelmet valamennyi ügyirattal, információval és beszerzett bizonyítékkal együtt. (3) Ha a hatóság, amelynek részére a jogsegélykérelmet címezték, nem illetékes annak teljesítésére, a megkeresett Fél továbbítja a kérelmet az illetékes hatóság részére. (4) Ha a megkeresett Fél szerint a jogsegélykérelemben megadott adatok nem elegendőek a jogsegély teljesítéséhez, kiegészítő információkat kérhet a megkereső Féltől. II. FEJEZET MEGKERESÉSEK 6. cikk Megkeresések Mindkét Fél jogosult megkeresést küldeni a  másik Fél illetékes hatóságai felé bizonyítékok beszerzése vagy bizonyítékok, ügyiratok, okiratok megküldése céljából. 7. cikk Megkeresések teljesítése (1) A  megkeresett Fél a  saját nemzeti joga által meghatározott eljárási szabályok szerint teljesíti azokat a megkereséseket, amelyeket a megkereső Fél intézett hozzá. (2) A  megkeresés teljesítése során a  megkeresett Fél – kérelemre – a  megkereső Fél által előírt eljárást alkalmazhat, amennyiben az ilyen eljárás összhangban van a nemzeti jogával. (3) Ha a megkereső Fél azt kívánja, hogy a tanúk vagy a szakértők eskü alatt tegyenek vallomást, ezt a megkeresésben kifejezetten kérnie kell. A megkeresett Fél ennek eleget tesz, ha azt a nemzeti joga szerint elfogadhatónak tartja. (4) A  megkeresett Fél a  kért ügyiratok vagy okiratok hiteles másolatait is megküldheti, kivéve, ha a  megkereső Fél kifejezetten az eredeti iratok megküldését kéri. (5) A  megkeresés teljesítésénél a  megkereső fél hatóságai és más érdekelt személyek vagy azok képviselői, mint megfigyelők jelen lehetnek, ha a megkeresett Fél ehhez hozzájárul. (6) A fenti célból és a megkereső Fél kifejezett kérelmére a megkeresett Fél közli a megkeresés teljesítésének idejét és helyét. 8. cikk Tárgyak felkutatása és lefoglalása A megkeresett Fél a tárgyak felkutatására vagy lefoglalására vonatkozó megkeresést abban az esetben teljesíti, ha: a) a megkeresésre okot adó bűncselekmény mind a  megkereső, mind a  megkeresett Fél joga szerint büntetendő, b) a megkeresés teljesítése összhangban van a megkeresett Fél jogával, c) a megkeresésre okot adó bűncselekmény a megkeresett Fél országában kiadatási bűncselekmény. 9. cikk Tárgyak, ügyiratok és okiratok átadása és visszaadása (1) A  megkeresett Fél elhalaszthatja a  kért tárgyak, ügyiratok és okiratok átadását, ha azokra folyamatban levő büntetőeljárásban szüksége van. (2) A  jogsegély megtagadása vagy elhalasztása előtt a  megkeresett Fél, amennyiben lehetőség van rá, a  megkereső Féllel történt konzultációt követően részlegesen vagy az általa szükségesnek ítélt feltételekkel teljesítheti a kérelmet. (3) A megkeresés teljesítéseként átadott tárgyakat, valamint eredeti ügyiratokat és okiratokat a megkereső Fél, mihelyt lehetséges, visszaküldi a megkeresett Félnek, hacsak az utóbbi Fél erről le nem mond. (4) A jelen cikk (3) bekezdése nem csorbítja az érdekelt feleknek, ideértve a jóhiszemű harmadik feleket is, a lefoglalt és átadott tárgyakhoz fűződő jogos érdekeit. III. FEJEZET IDÉZÉSEK ÉS ELJÁRÁSI ÜGYIRATOK KÉZBESÍTÉSE, TANÚK, SZAKÉRTŐK ÉS TERHELTEK MEGJELENÉSE 10. cikk Idézések és eljárási ügyiratok kézbesítése (1) A megkeresett Fél kézbesíti azokat az idézéseket és eljárási ügyiratokat, amelyeket a megkereső Fél e célból küldött meg neki. (2) A kézbesítés igazolása a címzett által keltezett és aláírt tértivevénnyel vagy a megkeresett Fél olyan tanúsítványával történik, amely megállapítja a  kézbesítés tényét, formáját és időpontját. Ezen iratok egyikét késedelem nélkül meg kell küldeni a  megkereső Félnek. Amennyiben a  megkereső Fél úgy kívánja, a  megkeresett Fél közli, hogy a kézbesítés teljesítése a megkeresett Fél jogával összhangban volt-e. Ha a kézbesítés nem volt lehetséges, ennek indokát a megkeresett Fél késedelem nélkül közli a megkereső Féllel. (3) Mindkét Fél fenntartja a  jogot arra, hogy a  megkeresett Fél területén az  eljárási ügyiratokat a  saját állampolgárai részére diplomáciai vagy konzuli tisztségviselői útján kézbesítse. 11. cikk Tanúk, szakértők és terheltek megjelenése a megkereső Fél igazságügyi hatóságai előtt (1) Ha a megkereső Fél úgy véli, hogy a tanú, a szakértő vagy a terhelt személyes megjelenése az igazságügyi hatóságai előtt kifejezetten fontos, ezt az idézés kézbesítésére irányuló kérelemben jelezni kell, és a megkeresett Fél a tanút, a  szakértőt vagy a  terheltet megjelenésre hívja fel. A  megkeresett Fél tájékoztatja a  megkereső Felet a  tanú, a szakértő vagy a terhelt válaszáról. (2) Az ellen a tanú, szakértő vagy terhelt ellen, aki nem tesz eleget az idézésnek, amelynek kézbesítését bármelyik Fél kérte, nem lehet büntetést vagy kényszerintézkedést alkalmazni a megkeresett Fél területén. (3) E  cikk (1)  bekezdése szerinti esetben a  kérelemben vagy az  idézésben meg kell jelölni a  megkereső Fél nemzeti jogának megfelelően kifizetendő ellátmány hozzávetőleges összegét, valamint a  megtérítendő utazási és tartózkodási költségeket. Külön kérelem esetén a  megkeresett Fél a  tanúnak, a  szakértőnek vagy a  terheltnek előleget adhat. Az előleg összegét az idézésen fel kell tüntetni, és azt a megkereső Félnek meg kell térítenie. 12. cikk A megkereső Fél igazságügyi hatóságai elé idézett tanúkat, szakértőket és terhelteket megillető garanciák (1) Az a tanú vagy szakértő – állampolgárságtól függetlenül – aki idézésre a megkereső Fél igazságügyi hatóságai előtt megjelenik, nem vonható büntetőeljárás alá, nem tartóztatható le, és személyes szabadsága semmilyen más módon nem korlátozható ennek az államnak a területén olyan cselekmények vagy elítélések miatt, amelyek a megkeresett Fél területéről való elindulása előtt történtek. (2) Az  a  személy – állampolgárságtól függetlenül – akit a  megkereső Fél igazságügyi hatóságai elé idéztek abból a  célból, hogy feleljen az  ellene indított büntetőeljárás tárgyát képező cselekményekért, nem vonható büntetőeljárás alá, nem tartóztatható le, személyi szabadsága semmilyen más módon nem korlátozható olyan cselekmények vagy elítélések miatt, amelyek a  megkeresett Fél területéről való elindulása előtt történtek és nincsenek feltüntetve az idézésben. (3) E cikk szerinti mentesség megszűnik, ha a tanúnak, a szakértőnek vagy a terheltnek, lehetősége volt tizenöt napon belül a  megkereső Fél területét elhagyni, miután az  igazságügyi hatóságok a  jelenlétét már nem igényelték, de tovább maradt, illetve miután elhagyta azt, oda visszatért. 13. cikk Videokonferencia útján történő kihallgatás vagy meghallgatás (1) Ha valamely Fél területén tartózkodó személyt a megkereső Fél igazságügyi hatóságai tanúként vagy szakértőként kívánnak meghallgatni, az utóbbi kérheti, hogy a meghallgatás videokonferencia útján történjen. A megkereső Fél kérheti a terhelt videokonferencián keresztül történő kihallgatását is. A 4. cikkben szereplő megtagadási okokon túl a jogsegély abban az esetben is megtagadható, ha a) a terhelt ahhoz nem járul hozzá; vagy b) az adott ügyben az  ilyen intézkedés alkalmazása összeegyeztethetetlen a megkeresett Fél jogrendszerének alapelveivel. (2) A  Felek megállapodnak egymással a  kihallgatással vagy meghallgatással kapcsolatos gyakorlati részletekről. A megállapodás során a megkeresett Fél vállalja, hogy a) idézést küld az  érintett tanúnak vagy szakértőnek a  meghallgatás időpontjának és helyszínének megjelölésével, vagy b) a nemzeti jogában előírt szabályoknak megfelelően megidézi a  terheltet, és kellő időben tájékoztatja őt a megkereső Fél joga szerint megillető jogairól annak érdekében, hogy a védelemhez való jogát hatékonyan gyakorolhassa; c) biztosítja a kihallgatandó vagy meghallgatandó személy személyazonosságának megállapítását. (3) A videokonferencia útján történő kihallgatásra vagy meghallgatásra az alábbi szabályokat kell alkalmazni: a) a megkeresett Fél illetékes igazságügyi hatóságának képviselője – szükség esetén egy őt segítő tolmáccsal együtt – jelen van a  kihallgatáson vagy meghallgatáson, és felel a  kihallgatni vagy meghallgatni kívánt személy személyazonosságának a  megállapításáért, valamint a  megkeresett Fél jogrendszere alapelveinek betartatásáért. Abban az  esetben, ha a  megkeresett Fél igazságügyi hatóságának a  képviselője úgy ítéli meg, hogy a kihallgatás vagy meghallgatás folyamán a megkeresett Fél jogrendszerének alapelvei sérülnek, azonnal megteszi a  szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a  kihallgatás vagy meghallgatás ezeknek az alapelveknek a betartásával folytatódjon; b) adott esetben a  Felek megállapodnak a  kihallgatni vagy meghallgatni kívánt személy védelmét szolgáló intézkedésekről; c) a kihallgatást vagy meghallgatást a  megkereső Fél nemzeti joga szerint, és közvetlenül a  megkereső Fél igazságügyi hatósága által vagy annak irányításával kell lefolytatni; d) a megkeresett Fél a  megkereső Fél vagy a  kihallgatni vagy meghallgatni kívánt személy kérelmére gondoskodik arról, hogy szükség esetén a  kihallgatni vagy meghallgatni kívánt személynek tolmács álljon a rendelkezésére; e) a kihallgatni vagy meghallgatni kívánt személy hivatkozhat a  vallomás megtagadásának jogára, ha azt bármelyik Fél joga biztosítja számára; a  kihallgatást vagy meghallgatást megelőzően kötelező tájékoztatni az érintett személyt erről a jogáról. (4) A  megkeresett Fél a  kihallgatásról vagy meghallgatásról annak lefolytatását követően jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben feltünteti a kihallgatás vagy meghallgatás időpontját és helyét, a kihallgatott vagy meghallgatott személy személyi adatait, a megkeresett Fél területén tartott kihallgatáson vagy meghallgatáson részt vevő egyéb személyek személyi adatait és a kihallgatás vagy meghallgatás során ellátott feladatait, az esetleges eskütételekkel kapcsolatos információkat, valamint a  kihallgatás vagy meghallgatás lefolytatásának technikai feltételeit. A  jegyzőkönyvet a megkeresett Fél továbbítja a megkereső Fél részére. (5) Minkét Fél megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy amikor területükön személyeket e  cikk szerint hallgatnak meg, akik a  vallomástételi kötelezettség ellenére megtagadják a  tanúvallomást vagy a  szakértői nyilatkozat megtételét, vagy pedig hamis tanúvallomást vagy hamis nyilatkozatot tesznek, nemzeti jogukat ugyanúgy alkalmazzák, mintha a meghallgatásra nemzeti eljárás keretében került volna sor. 14. cikk A fogva tartott személyek ideiglenes átszállítása tanúként való megjelenés céljából a megkereső Fél igazságügyi hatóságai előtt (1) A  fogva tartott személyt, akinek személyes megjelenését – a  felelősségre vonás esetét kivéve – bizonyítási célból kéri a megkereső Fél, ideiglenesen át kell szállítani a területére, feltéve, hogy a személyt a megkeresett Fél által előírt időn belül visszaszállítják. (2) Az átszállítás megtagadható, ha: a) a fogva tartott személy ahhoz nem járul hozzá; b) a jelenléte a megkeresett Fél területén folyamatban levő büntetőeljárásban szükséges; c) az átszállítás a személy fogva tartásának meghosszabbodásával járhat; d) más fontos okok szólnak a megkereső Fél területére való átszállítás ellen. (3) Az átszállított személy a megkereső Fél területén, illetve – megfelelő esetben – azon Fél területén, amelyen keresztül az átmenő szállítást kérik, őrizetben marad, kivéve, ha az a Fél, amelytől az átszállítást kérik, a szabadon bocsátását kéri. (4) A  fogva tartott személy bármely Fél területén való átszállítását a  megkereső Fél központi hatósága által azon Fél központi hatóságához intézett, a  szükséges okiratokkal ellátott kérelmére engedélyezik, amelynek területén keresztül az átszállítást kérik. (5) Az átadott személy a jelen Szerződés 12. cikkében meghatározott jogokkal rendelkezik. IV. FEJEZET A BÜNTETŐELJÁRÁS ÁTVÉTELE 15. cikk A büntetőeljárás átvételének feltételei (1) Ha az egyik Fél állampolgára vagy ott lakóhellyel rendelkező személy a másik Fél területén mindkét Fél joga szerint büntetendő bűncselekményt követett el, az  a  Fél, ahol a  bűncselekményt elkövették, kérelmezheti a  másik Féltől a büntetőeljárás átvételét. (2) Ha a megkeresett Fél teljesíti a büntetőeljárás átvétele iránti kérelmet, a megkeresett Fél illetékes hatóságai a saját nemzeti joguk szerint folytatják le a büntetőeljárást. 16. cikk A kérelem tartalma (1) A  büntetőeljárás átvétele iránti kérelemben meg kell jelölni a  történeti tényállást és a  terheltre vonatkozó adatok minél szélesebb körét, ideértve az illető személy állampolgárságát és lakóhelyét is. (2) A kérelemhez csatolni kell az alábbi iratokat: a) az eredeti ügyiratokat vagy azok hiteles másolatát; b) a megkereső Fél büntető törvénykönyvének az adott büntetőeljárásban alkalmazandó rendelkezéseit. (3) Ha a megkeresett Fél megtagadja a büntetőeljárás átvételét, arról haladéktalanul köteles tájékoztatni a megkereső Felet, és visszaküldeni részére a kérelemhez csatolt iratokat. 17. cikk Az átvétel hatása a megkereső Félre A megkereső Fél igazságügyi hatóságai ideiglenesen eltekintenek attól, hogy a  büntetőeljárás átvétele iránti megkeresés alapjául szolgáló magatartás miatt büntetőeljárási cselekményeket foganatosítsanak. A megkereső Fél illetékes igazságügyi hatósága megszünteti a büntetőeljárást, ha a) a  megkeresett Fél illetékes igazságügyi hatósága véglegesen megszüntette a  büntetőeljárást bizonyíték hiányában, vagy amiatt, mert az elkövetett cselekmény nem bűncselekmény, vagy b) a terheltet a megkeresett Fél jogerős határozattal felmentette, vagy c) a  megkeresett Fél országában hozott bírósági ítéletet már végrehajtották, vagy az  ítélet a  megkeresett Fél joga szerint nem hajtható végre, vagy d) a terhelt egyéni kegyelemben vagy közkegyelemben részesült, vagy e) a megkeresett Fél joga szerint a bűncselekmény elévült. 18. cikk Tájékoztatási kötelezettség Annak érdekében, hogy érvényesüljön a  ne bis in idem elve, a  büntetőeljárás megszüntetéséhez szükséges információnyújtás céljából a  megkeresett Fél az  eredeti jogerős határozat vagy annak hiteles másolata megküldésével tájékoztatja a megkereső Felet az átvett büntetőeljárás kimeneteléről. V. FEJEZET VEGYES RENDELKEZÉSEK 19. cikk Tájékoztatás bűnügyi nyilvántartás alapján (1) A  megkeresett Fél a  megkereső Fél igazságügyi hatóságai által előterjesztett kérelemre a  21.  cikk (2)  bekezdés a)  pontjában meghatározott célból ugyanolyan körben, mint amilyenben ezt saját igazságügyi hatóságai részére megtenné hasonló ügyben, kivonatokat és információkat bocsát rendelkezésre. (2) A  jelen cikk (1)  bekezdésében szabályozott eseten kívül minden más esetben a  megkeresést a  megkeresett Fél nemzeti joga által előírt feltételek szerint kell teljesíteni. 20. cikk Igazságügyi információk megküldése (1) Mindkét Fél tájékoztatja a másik Felet a bűnügyi nyilvántartásba vétel céljából az igazságügyi hatóságok által hozott büntetőítéletekről és ezt követő intézkedésekről, amelyek az utóbbi Fél állampolgáraira vonatkoznak. (2) A szóban forgó tájékoztatást mindkét Fél központi hatóságai megküldik egymásnak. 21. cikk Adatvédelem (1) A  jelen cikk (2)  bekezdésének sérelme nélkül, személyes adat kizárólag akkor gyűjthető és továbbítható, ha ez a jogsegélykérelemben megjelölt célok tekintetében szükséges és arányos. (2) A jelen Szerződés szerint teljesített jogsegélykérelem eredményeként továbbított személyes adatot az a Fél, amely részére a személyes adat átadásra került, kizárólag az alábbi célokra használhatja fel: a) a  büntetőeljárás lefolytatása érdekében, amelyben a  jogsegélykérelmet előterjesztették a  jelen Szerződés alapján; b) egyéb igazságügyi és közigazgatási eljárásban, amely közvetlenül összefügg az  (a)  pontban említett eljárással; c) a közbiztonságot közvetlenül és súlyosan fenyegető veszély elhárítása érdekében. (3) A személyes adat az adatot továbbító Fél vagy a személyes adattal érintett személy előzetes hozzájárulásával egyéb célra is felhasználható. A hozzájárulást az adatot továbbító Fél a nemzeti jogával összhangban adja meg. (4) Bármelyik Fél jogosult megtagadni a jelen Szerződés szerint teljesített jogsegélykérelem eredményeként beszerzett személyes adat továbbítását abban az  esetben, ha az  ilyen adat annak nemzeti joga alapján minősített adatnak minősül vagy az adatkezelés törvény alapján kizárt. (5) A  jelen Szerződés szerint teljesített jogsegélykérelem eredményeként beszerzett személyes adatot továbbító Fél kérésére köteles tájékoztatást adni az adatot fogadó Fél a személyes adat kezeléséről. (6) Az érintett személy jogosult arra, hogy a Felek nemzeti jogszabályaival összhangban a) tájékoztatást kérjen személyes adatainak kezeléséről; b) kérelmezze személyes adatainak helyesbítését, törlését vagy zárolását; c) jogorvoslattal éljen, ha kérelmét nem teljesítik. (7) A jelen Szerződés alapján továbbított személyes adatot az adatot fogadó Fél nemzeti joga szerint kell kezelni. A fenti korlátozásoktól függetlenül az  adatot törölni kell, amint továbbításának célja érdekében kezelése szükségtelenné válik. (8) E  cikk nem érinti a  megkeresett Fél jogosultságát arra, hogy egyes esetekben további feltételeket szabjon, ha az  adott jogsegély iránti kérelmet ilyen feltételek hiányában nem lehetne teljesíteni. Amennyiben e  bekezdés alapján további feltételeket szabnak, a  megkeresett Fél kérheti, hogy a  megkereső Fél tájékoztatást adjon a bizonyíték vagy az adat felhasználásáról. (9) Amennyiben a megkereső Fél részére történő adatszolgáltatást követően a megkeresett Félnek olyan körülmények jutnak a  tudomására, amelyek következtében egy konkrét esetben további feltételt kell kikötnie, a  megkeresett Fél konzultálhat a  megkereső Féllel annak meghatározása érdekében, hogy a  bizonyíték és adat védelme milyen mértékben lehetséges. 22. cikk A jogsegélykérelem teljesítése során felmerülő költségek (1) A Felek nem követelik egymástól a jelen Szerződés alkalmazásából keletkező költségek megtérítését, kivéve: a) azokat a  költségeket, amelyek a  tanúknak, a  szakértőknek vagy a  terhelteknek a  megkeresett Fél területén való megjelenése miatt merülnek fel a jelen Szerződés 11. cikkében foglaltak szerint; b) azokat a  költségeket, amelyek a  fogva tartott személynek a  jelen Szerződés 14.  cikke szerint végrehajtott átszállítása során merülnek fel; c) a jelentős vagy rendkívüli költségeket; d) a videokapcsolat létesítésének költségeit, a  videokapcsolatnak a  megkeresett Fél országában történő fenntartása költségeit, valamint a  tolmácsok díjazásának költségeit, a  tanúk és szakértők megjelenésével felmerült költségeket a megkereső Fél megtéríti a megkeresett Félnek, kivéve, ha a megkeresett Fél lemond ezek egészének vagy egy részének a megtérítéséről. (2) A  Felek konzultálnak egymással a  jelen cikk (1)  bekezdésének b) és c)  pontjai értelmében visszaigényelhető költségek visszafizetésével kapcsolatos részletekről. VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 23. cikk A Szerződés hatálya A jelen Szerződést a hatálybalépését követően előterjesztett jogsegélykérelmekre kell alkalmazni. 24. cikk Viták rendezése A jelen Szerződés értelmezésével kapcsolatos bárminemű vitát a Felek diplomáciai úton rendezik. 25. cikk A Szerződés más nemzetközi szerződésekhez való viszonya (1) A jelen Szerződés rendelkezései nem érintik a  Felek egyéb két- vagy többoldalú nemzetközi szerződésekben szereplő kötelezettségvállalásait, vagy nemzetközi szervezetekben való tagságát. (2) A jelen Szerződés nem befolyásolja azokat a  kötelezettségeket, amelyek Magyarország európai uniós tagságából fakadnak, következésképpen jelen Egyezmény rendelkezései nem idézhetők vagy értelmezhetők úgy, mint amelyek érvénytelenítik vagy bármilyen más módon befolyásolják Magyarországnak az Európai Unió alapját képező szerződésekből származó kötelezettségeit. 26. cikk A Szerződés hatálybalépése, tartama, módosítása és felmondása (1) A  jelen Szerződés a diplomáciai úton érkezett azon utolsó írásbeli értesítés kézhezvételétől számított harmincadik (30.) napon lép hatályba, amelyben a  Felek a  jelen Szerződés hatálybalépéséhez szükséges belső jogi eljárások lezárulásáról értesítik egymást. (2) A Felek a jelen Szerződést határozatlan időre kötik. (3) Jelen Szerződést a  Felek közös megegyezéssel módosíthatják. A  változtatásokat és módosításokat külön jegyzőkönyvbe kell foglalni, mely a  jelen Szerződés szerves részévé válik és a  jelen cikk 1. bekezdése szerint lép hatályba. (4) A  jelen Egyezményt a Felek bármikor felmondhatják a másik Fél részére diplomáciai úton a  felmondás időpontját hat hónappal megelőzően megküldött írásbeli felmondással. A FENTIEK HITELÉÜL, a Felek kellően felhatalmazott képviselői a jelen Szerződést aláírták. Készült Pristinában, 2015. június 9-én két eredeti példányban magyar, albán, szerb és angol nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles. Eltérő értelmezés esetén az angol nyelvű változat az irányadó. Magyarország Kormánya részéről A Koszovói Köztársaság Kormánya részéről” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. § az Egyezmény 26. cikk 1. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) Az Egyezmény, valamint a  2.  § és a  3.  § hatálybalépésének naptári napját – annak ismertté válását követően  – a külpolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke