32/2017. (X. 18.) NGM rendelete a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről.

32/2017. (X. 18.) NGM rendelete a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről. A társasági adóról és az  osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30.  § (8)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90.  § 1.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § (1) A szokásos piaci ár meghatározása érdekében az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség terheli a  társasági adóról és az  osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) szerint nyilvántartásra kötelezett adózót, ha kapcsolt vállalkozásával kötött hatályos szerződése, megállapodása (a továbbiakban együtt: szerződés) vagy a  Tao. törvény 18.  § (6) és (7)  bekezdése szerinti ügylet alapján az  adóévben teljesítés történt. Ha az  adózó kapcsolt vállalkozásával a  kapcsolt vállalkozási jogviszonyuk keletkezését megelőzően kötött szerződést, az e rendelet szerinti nyilvántartást akkor köteles elkészíteni, ha a szerződés bármely lényeges feltételét módosítják, vagy olyan változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenek vagy érvényesítenének. (2) Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség a) a magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést, b) azon ellenőrzött ügyletet, amelynek vonatkozásában az  adózás rendjéről szóló törvény szerint a  szokásos piaci árat az  állami adó- és vámhatóság határozatban megállapította, a  kérelem benyújtásának adóévétől annak az  adóévnek az  utolsó napjáig, amelyben a  határozat érvényessége megszűnik, feltéve, hogy a határozatban rögzített tényállás ezen időszakban változatlanul fennáll, c) a  szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás vagy kapcsolt vállalkozások részére változatlan összegben, illetve értékben történő átterhelését, feltéve, hogy a  szolgáltatást nyújtó, termékértékesítő személy az adózóval, külföldi személlyel vagy a költséget viselő féllel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll, d) az ingyenes pénzeszközátadást és átvételt, e) a  kapcsolt vállalkozások azon ügyleteit, melyek esetében a  szerződés alapján történő teljesítések értéke az  adóévben általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron az  50 millió forintot nem haladja meg, azzal, hogy az értékhatár megállapításánál – az összevonás tényétől függetlenül – az e rendelet szerint összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni, f ) a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei ügyletet, g) a  meghatározott összegben rögzített hatósági ár vagy jogszabályban egyedileg meghatározott konkrét ár alkalmazásával megvalósuló ügyletet. (3) A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában, ha az adózó, külföldi személy a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékét több kapcsolt vállalkozása részére terheli át, akkor az  adózó e  rendelet szerinti nyilvántartása tartalmazza annak alátámasztását, hogy az  alkalmazott megosztási módszer – az  adott ügyletre jellemző tények és körülmények figyelembevételével – a szokásos piaci ár elvének megfelel. (4) A  (2)  bekezdés e)  pontja szerinti értékhatár megállapításánál, ha a  teljesítés értéke a  szerződésben külföldi pénznemben kifejezett, akkor a) a  beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a  Magyar Nemzeti Bank hivatalos, az adóév utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével, b) az a) pontban nem említett adózó a könyvviteli elszámolások során alkalmazott árfolyam alapulvételével számítja át forintra a teljesítés értékét. (5) A  (2) bekezdés f ) pontjában foglaltaktól eltérően nem mentesül az e  rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség alól a  bennfentes kereskedelem és tisztességtelen árfolyam-befolyásolással megvalósuló, a  tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei ügylet. (6) A  (2) bekezdés g) pontjában foglaltaktól eltérően nem mentesül az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség alól a jogszabály megsértésével megállapított ár alkalmazásával megvalósuló ügylet. 2. Alapelvek 2. § (1) Az  adózó a  nyilvántartás elkészítése során köteles figyelembe venni minden, az  ellenőrzött ügylet megkötése, a  szerződés módosítása, illetve legkésőbb a  teljesítés időpontjában rendelkezésre álló és a  tőle elvárható gondosság mellett, aránytalanul nagy költség ráfordítása nélkül megismerhető, a szokásos piaci ár meghatározása szempontjából jelentős tényt és körülményt. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése nem mentesíti az adózót az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség teljesítése alól. 3. Értelmező rendelkezések 3. § E rendelet alkalmazásában 1. alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatás: a  Tao. törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti, az 1. mellékletben felsorolt, TESZOR kód szerint meghatározott szolgáltatás, amelyet a csoport egyik tagja a csoport másik vagy több tagjának vagy a csoport valamennyi tagjának nem főtevékenysége keretében nyújt; 2. azonos jellegű alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatás: az  1.  mellékletben ugyanazon római szám alatt felsorolt szolgáltatások; 3. csoport: az adózó és a kapcsolt vállalkozásai (ideértve a telephelyeket is); 4. ellenőrzött ügylet: a Tao. törvény szerinti kapcsolt vállalkozások egymással kötött szerződése alapján megvalósuló ügylet, beleértve a Tao. törvény 18. § (6) és (7) bekezdésében felsorolt ügyleteket is; 5. immateriális jószág: olyan fizikai eszköznek vagy pénzügyi eszköznek nem minősülő dolog, amelyet üzleti használat céljából tulajdonban vagy ellenőrzés alatt lehet tartani, és amelynek használata vagy átengedése ellenérték fejében történne, ha az független vállalkozások összehasonlítható független ügyletével valósulna meg; 6. funkcionális elemzés: a kapcsolt vállalkozások által az ellenőrzött ügyletek során, valamint a független vállalkozások által az összehasonlítható független ügyletek során végzett tevékenységek (például kutatás és fejlesztés, tervezés, gyártás, reklám és marketing, fuvarozás), felhasznált eszközök, erőforrások (például költségek, ráfordítások, beruházások) és vállalt üzleti kockázatok (például árfolyamkockázat, garancia, pénzügyi kockázat) elemzése. 4. A nyilvántartás tartalma 4. § (1) Az adózó a nyilvántartást – figyelemmel a  (7) bekezdésben foglaltakra is – adóévenként készíti el. A nyilvántartás fődokumentumból és helyi dokumentumból áll. (2) A fődokumentum legalább az alábbiakat tartalmazza: a) szervezeti felépítést illetően a  csoport jogi és tulajdonosi struktúráját, valamint a  szervezetek földrajzi elhelyezkedését szemléltető ábrát; b) a csoport bemutatását illetően: ba) az üzleti eredmény mozgatórugóit; bb) a csoport öt legnagyobb termékéhez és szolgáltatásához, továbbá a  csoport forgalmának 5 százalékát meghaladó forgalmú termékéhez és szolgáltatásához tartozó ellátási lánc bemutatását árbevétel szerint, mely bemutatás táblázat vagy grafikon formában is megjelenhet; bc) a csoport tagjai közötti, jelentős szolgáltatási megállapodásokról – kivéve a  kutatás-fejlesztési szolgáltatásokat – szóló listát és a  megállapodások rövid leírását, beleértve a  jelentős szolgáltatásokat nyújtó fő helyszínek kapacitásainak leírását, valamint a  transzferár képzési politikát a  szolgáltatási költségek allokálására és a  csoporton belül fizetendő szolgáltatási díjak meghatározására vonatkozóan; bd) a csoport a  bb)  alpont szerinti hivatkozott termékei és szolgáltatásai főbb földrajzi piacainak bemutatását; be) tömör funkcionális elemzést, amely bemutatja az  egyes csoporton belüli szereplők értékteremtéshez való hozzájárulását, különösen az elvégzett kulcsfontosságú funkciókat, a jelentős viselt kockázatokat, a jelentős felhasznált eszközöket; bf ) a üzleti évben megvalósult jelentős üzleti átszervezésekhez, felvásárlásokhoz (akvizíciókhoz) és üzletágak értékesítéséhez kapcsolódó tranzakciók bemutatását; c) a csoport immateriális javait illetően: ca) a csoport immateriális javak fejlesztését, tulajdonlását és hasznosítását érintő átfogó stratégiájának bemutatását, beleértve a  fő kutatás-fejlesztési létesítmények és a kutatás-fejlesztési menedzsment földrajzi elhelyezkedését is; cb) a jelentős immateriális javak vagy azok csoportjainak, továbbá azok jogi tulajdonosainak felsorolását; cc) az immateriális javakra vonatkozó, kapcsolt vállalkozásokkal kötött megállapodások felsorolását, beleértve a  költség-hozzájárulási megállapodásokat, legfontosabb kutatási szolgáltatási és licenc megállapodásokat; cd) a csoport transzferár-megállapítási politikájának általános bemutatását a  kutatás-fejlesztési és az immateriális jószágok vonatkozásában; ce) kapcsolt vállalkozások közötti, az  érintett üzleti év során bekövetkezett bármely, immateriális jószágban fennálló jelentős érdekeltség átengedésének általános bemutatását, beleértve a kapcsolt vállalkozásokat, az országokat és az átengedésért kapott vagy nyújtott kompenzációt; d) a csoport csoporton belüli pénzügyi tevékenységeit illetően: da) a csoport finanszírozásának általános bemutatását, beleértve a  nem kapcsolt hitelezőkkel kötött jelentős finanszírozási megállapodásokat; db) a csoport valamennyi olyan tagjának azonosító adatait, amely a  csoport részére központi finanszírozást nyújt, beleértve az  országot, amelynek joga irányadó a  finanszírozó szervezet működésére, továbbá a szervezet tényleges üzletvezetésének helyét; dc) a csoport a  kapcsolt vállalkozások közötti finanszírozási megállapodásokat illető általános transzferár-megállapítási politikájának bemutatását; e) a csoport pénzügyi és adózási helyzetét illetően: ea) a csoport üzleti évre vonatkozó éves konszolidált beszámolóját, ennek hiányában egyéb pénzügyi beszámolási, szabályozási, belső menedzsment, adózási vagy egyéb célból készített beszámolóját; eb) a csoport hatályos egyoldalú szokásos piaci ár-megállapítási megállapodásainak felsorolását és rövid bemutatását, továbbá más adózási megállapodásokat (ideérve többek között a  feltételes adómegállapítási határozatokat), amelyek a jövedelem országok közötti elosztásával kapcsolatosak; és f ) a fődokumentum elkészítésének időpontját. (3) A helyi dokumentum legalább az alábbiakat tartalmazza: a) az adózó ügyvezetése (menedzsmentje) felépítésének bemutatását, szervezeti ábráját, azon személyek megnevezését, akiknek az  ügyvezetés jelentést tesz és azon országok megnevezését, ahol e  személyek a központi irodájukat fenntartják; b) az adózó üzleti vállalkozásának, tevékenységének és stratégiájának részletes bemutatását, beleértve, hogy az  adózó részt vett-e, vagy hatással volt-e az  adózóra üzleti átszervezés vagy immateriális javak átadása a jelen vagy a közvetlenül megelőző adóévben, és ezen ügyleteknek az adózóra gyakorolt hatását; c) az adózó legfontosabb versenytársainak felsorolását; d) az egyes ellenőrzött ügyletekre, illetve egyes összevont ellenőrzött ügyletekre vonatkozó – (4)  bekezdés szerinti – adatokat; e) azoknak a hatályos egy-, két- vagy többoldalú, szokásos piaci ár-megállapítási megállapodásoknak, valamint más adózási megállapodásoknak (ideértve többek között a  feltételes adómegállapítási határozatokat) a  másolatát, amelyet nem az  állami adó- és vámhatóság adott ki, és amelyek az  adózó nyilvántartási kötelezettség alá eső ellenőrzött ügyleteire vonatkoznak; és f ) a helyi dokumentum elkészítésének időpontját. (4) A  nyilvántartás ellenőrzött ügyletenként, illetve az  (5)  bekezdés alapján összevont ügyletenként a  következőket tartalmazza: a) az ellenőrzött ügylet bemutatását (például gyártási szolgáltatások beszerzése, termékek beszerzése, termékek eladása, szolgáltatások nyújtása, kölcsönnyújtás, pénzügyi és teljesítési garanciák biztosítása, immateriális javak licencbe adása) és a környezet, érintett piac bemutatását, amelyben az ügylet létrejön; b) az ügyletben részes más kapcsolt vállalkozások elnevezését, székhelyét, belföldi illetve külföldi adószámát, ennek hiányában cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzéket (nyilvántartást) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét, a kapcsolt vállalkozási viszony alapjának megjelölését; c) az ellenőrzött ügylet alapján az  adóévben teljesített, illetve járó fizetések összegét, legalább az  ügyletben résztvevő felek szerinti bontásban; d) az ellenőrzött ügylet alapjául szolgáló – a  szokásos piaci ár meghatározása szempontjából jelentős – szerződés adóévben hatályos összes változatának másolatát, amennyiben a szerződést nem írásban kötötték, akkor annak részletes tartalmának leírását; e) az ellenőrzött ügyletben érintett kapcsolt vállalkozások részletes összehasonlító és funkcionális elemzését, beleértve a korábbi évekhez képest bekövetkezett bármely változást; f ) a legmegfelelőbb szokásos piaci ár-megállapítási módszer megnevezését, figyelemmel az  ügylet természetére, fajtájára, az elérhető összehasonlító adatokra, továbbá a módszer megválasztásának indokait; g) – amennyiben releváns – a  tesztelt félnek választott kapcsolt vállalkozás megjelölését és a  választás indokolását; h) a szokásos piaci ár-megállapítási módszer alkalmazásakor figyelembe vett fontosabb előfeltételezések összefoglalását; i) – amennyiben releváns – a többéves összehasonlító elemzés magyarázatát; j) a kiválasztott belső és külső összehasonlító ügyletek felsorolását és bemutatását, és azon független vállalkozások releváns pénzügyi adatainak bemutatását, amelyekre a  szokásos piaci ár-elemzésben támaszkodtak, beleértve az összehasonlító elemzés módszertanának leírását és ezen információk forrását; k) az összehasonlíthatóságra vonatkozó kiigazítások bemutatását és részletes indokolását, továbbá annak megjelölését, hogy a kiigazítás a tesztelt fél, az összehasonlítható független ügylet vagy mindkettő adataiban történik; l) annak részletes bemutatását, hogy az ellenőrzött ügyletek során a kiválasztott szokásos piaci ár-megállapítási módszeren alapuló szokásos piaci árnak megfelelően alakították ki az árat; m) a szokásos piaci ár-megállapítási módszer alkalmazása során felhasznált pénzügyi információk összefoglalását; n) annak lényegre törő bemutatását, hogy a  szokásos piaci ár-megállapítási módszer alkalmazása során felhasznált pénzügyi adatok hogyan köthetők az adózó beszámolójában foglalt adatokhoz; és o) az ellenőrzött ügylet tárgyában folyamatban lévő vagy lezárt, a  szokásos piaci ár megállapításával összefüggő bírósági, hatósági eljárással kapcsolatban a bíróság, a hatóság megnevezését, székhelyét (külföldi állam esetén annak megnevezését is), az  ügy számát, az  eljárás megkezdésének és lezárásának időpontját, a jóváhagyásra benyújtott, a hatóság által vitatott vagy a megállapított (jóváhagyott) szokásos piaci árat. (5) Az ellenőrzött ügyletek (4) bekezdés szerinti bemutatása az adózó választása szerint összevontan is teljesíthető, ha az összevonás az összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti, és a szerződések a) tárgya azonos, továbbá teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített és azonos, vagy a  feltételek között az eltérések nem jelentősek, vagy b) egymással szorosan összefüggnek. (6) Az adózó az (5) bekezdés szerinti összevonást köteles a helyi dokumentumban megindokolni. (7) Az  adózó az  összehasonlíthatóként kiválasztott vállalkozásokra vonatkozóan készített adatbázisszűrést legalább három évente, az összehasonlíthatóként kiválasztott vállalkozások pénzügyi adatait legalább évente frissíti, feltéve, hogy vállalkozási tevékenységében ez  idő alatt nem következik be olyan változás, amelyet független felek az  ár meghatározásánál befolyásoló tényezőként vennének figyelembe. (8) Az  összehasonlító adatok keresését olyan módon kell dokumentálni, hogy az  egyértelműen rekonstruálható (visszakövethető) legyen, vagy ha a  rekonstruálás (visszakövetés) nem lehetséges, a  keresési lépések hiánytalanul dokumentálva legyenek. (9) A  (3) és (4)  bekezdés szerinti információk bármelyik elemét a  fődokumentumra való hivatkozással is lehet szerepeltetni, feltéve, hogy a  fődokumentumban bemutatott információ a  (3) és (4)  bekezdésnek megfelel, és az ezen információkat tartalmazó fődokumentum elkészül az adózó társasági adóbevallása benyújtásáig. (10) Ha az adózó a társasági adóbevallása benyújtásáig a helyi dokumentumot elkészítette, azonban az érintett adóévre vonatkozó fődokumentum a  csoport végső anyavállalatára vonatkozó jogszabályok miatt nem áll rendelkezésre, akkor a  csoport végső anyavállalatára vonatkozó, e  rendelet szerinti fődokumentumnak megfeleltethető nyilvántartás elkészítésére nyitva álló határidőig, de legkésőbb az  adózó adóévének utolsó napjától számított 12 hónapon belül a nyilvántartás kizárólag a helyi dokumentumból áll. (11) Ha az adózó a Tao. törvény hatálya alól kikerül, akkor – a (10) bekezdéstől eltérően – köteles a társasági adóbevallása benyújtásáig a fődokumentumot elkészíteni. (12) Az  adózó az  adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül, de legkésőbb az  adó- és vámhatóság ellenőrzésének megkezdéséig módosíthatja nyilvántartását, ha feltárja, hogy a  nyilvántartást nem a  jogszabályoknak megfelelően készítette el, vagy a  nyilvántartásban az  adóalapot, az  adót, a  szokásos piaci árat, a  szokásos piaci ár-tartományt (jövedelmezőséget) érintő hibát észlel. A  módosító dokumentum tartalmazza a módosítással érintett nyilvántartás megnevezését, a módosítást és annak dátumát. A módosítást a nyilvántartás esedékességének eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint kell elvégezni. Nincs helye módosításnak, ha az adózó az e  rendeletben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt a módosítással változtatná meg. (13) A nyilvántartás, módosítás, javítás és az azt alátámasztó dokumentáció nem magyar nyelven is elkészíthető. 5. Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások 5. § (1) Az  adózó e  rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettségét az  alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások tekintetében – ha az adóévben kapcsolt vállalkozásaival kizárólag ilyen típusú szolgáltatásokra kerül sor, az  (5)  bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – választása szerint a  (2)  bekezdésben meghatározott tartalmú nyilvántartás elkészítésével teljesítheti, ha a  szerződés alapján történő teljesítések általános forgalmi adó nélkül számított értéke szokásos piaci áron a  150 millió forintot nem haladja meg a  vizsgálat tárgyát képező adóévben, és nem haladja meg a szolgáltatást nyújtó fél adóévi nettó árbevételének 5 százalékát, vagy a szolgáltatást igénybe vevő fél adóévi üzemi költségeinek és ráfordításainak 10 százalékát, azzal, hogy e  feltételeket a  nyilvántartást készítő adózó vonatkozásában kell vizsgálni. Az értékhatár megállapításánál – az összevonás tényétől függetlenül – az azonos jellegű szolgáltatásokat adóévenként együttesen kell figyelembe venni. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza: a) az  ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás nevét (elnevezését) és székhelyét, valamint adószámát vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét; b) a szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját és a szerződés időbeli hatályát; c) a  (4) és (5)  bekezdésben foglaltakra is figyelemmel a  szokásos piaci árat (összehasonlító elemzés nélkül rendelkezésre álló információk alapján); d) az elkészítés időpontját. (3) Az  adózó az  (1)  bekezdés alkalmazása esetén vállalja, hogy a  (2)  bekezdés c)  pontja szerinti szokásos piaci árat a  költség- és jövedelemmódszert alkalmazva határozza meg. Ha a  költség- és jövedelemmódszer alkalmazása a szokásos piaci ártól eltérő ár megállapítására vezetne, akkor e § rendelkezései nem alkalmazhatóak. (4) A nyilvántartási kötelezettség e § szerinti teljesítésének feltétele, hogy az ellenőrzött ügylettel érintett kapcsolt fél által alkalmazott haszonkulcs a 3 százalék és 7 százalék közötti szokásos piaci tartományba essen. (5) Az  adózó nyilvántartási kötelezettségét a  4.  § szerint köteles teljesíteni, ha az  adóévben vagy a  megelőző két adóévben összehasonlítható körülmények között alacsony hozzáadott értékű szolgáltatást nem kapcsolt vállalkozása részére nyújtott vagy nem kapcsolt vállalkozásától vett igénybe, és a  szolgáltatás ellenértéke alapján megállapítható, hogy a (4) bekezdés szerint meghatározott haszonkulcs alkalmazása a szokásos piaci ártól eltérő ár megállapítására vezetne. (6) Ha az  adózó az  adóévben kapcsolt vállalkozásaival nem kizárólag alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásokat végez (vesz igénybe), akkor az  adózó az  alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásokra a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásrészt e § szerint köteles elkészíteni. (7) Az  (1)  bekezdés szerinti értékhatár megállapításánál, ha a  teljesítés értéke a  szerződésben külföldi pénznemben kifejezett, akkor azt a könyvviteli elszámolások során alkalmazott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani. (8) Az  (1)  bekezdés szerinti értékhatár megállapításánál, ha a  teljesítés értéke a  szerződésben külföldi pénznemben kifejezett, akkor azt a  beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a  Magyar Nemzeti Bank hivatalos, az adóév utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. 6. Források, kiigazítások, szűkítés 6. § Az adózó az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettségét a következő források figyelembevételével teljesítheti: a) az adózó és független fél közötti szerződés; b) az adózó kapcsolt vállalkozása és független vállalkozás közötti szerződés; c) független vállalkozások egymás közötti szerződése; d) az  összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vonatkozó nyilvános vagy az  adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető vagy az  adóhatóság által ellenőrizhető adatok; e) az összehasonlítható vállalkozásra vonatkozó nyilvános vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető vagy az  adóhatóság által ellenőrizhető adatok. 7. § Az  e  rendelet szerinti kötelezettségének teljesítése során az  adózó – választása szerint – az  összehasonlíthatóság javítása érdekében a Tao. törvény 31.  § (2)  bekezdés b)  pontja szerinti iránymutatásban nevesített, illetve abban nem nevesített kiigazításokat alkalmazhat azzal, hogy az  adózó az  elvégzett kiigazításokat köteles megfelelő módon dokumentálni, ideértve annak indokolását is, hogy az  alkalmazott kiigazítás milyen módon szolgálja az összehasonlíthatóság javítását. 8. § (1) Az  adózó e  rendelet szerinti nyilvántartása a  Tao. törvény 18.  § (9)  bekezdésében foglaltakkal összhangban tartalmazza a szokásos piaci ártartományt (jövedelmezőséget) a következő körülmények együttes fennállása esetén: a) az adózó a szokásos piaci ár meghatározása során a 6. § d)–e) pontja szerinti forrást veszi figyelembe, b) a  nyilvántartás elkészítése során az  összehasonlító elemzés legalább 10 vállalat legalább három pénzügyi évének adatait vagy több mint 30 megfigyelést vesz figyelembe, vagy az  összehasonlító minta terjedelme meghaladja a 15 százalékpontot. (2) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerint eljáró adózó az összehasonlító elemzés eredményeként adódó minta minden egyes eleme vonatkozásában funkcionális elemzést végzett, és ennek, valamint az összehasonlíthatóságot meghatározó további tényezők vizsgálata eredményének e  rendelet szerinti nyilvántartásban megfelelő módon történő dokumentálásával kétséget kizáró módon igazolta, hogy az  ellenőrzött ügylet és az  összehasonlított ügylet összehasonlítható, továbbá az  összehasonlíthatóság megállapítását kizáró hiányosság nem áll fenn, akkor az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket nem kell alkalmaznia. 7. Záró rendelkezések 9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. 10. § (1) E  rendelet előírásait – a  (2)  bekezdésben foglalt eltéréssel – a  2018-ban kezdődő adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásokra kell először alkalmazni. (2) E  rendelet előírásait adózói választás szerint a  2017. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítésére is alkalmazni lehet, feltéve, hogy a nyilvántartás elkészítésének határideje nem korábbi, mint e rendelet hatálybalépésének napja. (3) Ha a 2017. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartás elkészítésének határideje későbbi, mint e rendelet hatálybalépésének napja, akkor az  adózó a  nyilvántartási kötelezettségét a  2017. január 1-jén hatályos szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet szerint teljesíti, feltéve, hogy a (2) bekezdés alkalmazását nem választja. 11. § E rendelet a) az  1998. évi XV. törvénnyel kihirdetett, a  Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az  ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a  csatlakozási nyilatkozatoknak megfelelően a  nemzetközi vállalkozások és az  adóhatóságok részére készült, a  kapcsolt vállalkozások közötti árak módosítására vonatkozó iránymutatásnak, b) a  Tanácsnak és a  tagállamok kormányainak a  Tanács keretében ülésező képviselőinek az  Európai Unióban található kapcsolt vállalkozások transzferár-képzési dokumentációjára (EU TPD) vonatkozó magatartási kódexről (2006/C 176/01) szóló állásfoglalásának (2006. június 27.), c) a  Bizottság Európai Parlamentnek, a  Tanácsnak és az  európai gazdasági és szociális Bizottságnak az  EU közös transzferárfóruma által 2009 áprilisa és 2010 júniusa között végzett munkáról és a  kapcsolódó javaslatokról szóló közleményének az  alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásokról szóló iránymutatásának és d) a  Bizottság Európai Parlamentnek, a  Tanácsnak és az  európai gazdasági és szociális Bizottságnak az  EU közös transzferárfóruma által 2010 júliusa és 2012 augusztusa között végzett munkáról és a  kapcsolódó javaslatokról szóló közleményének a kis- és középvállalkozásokról és a transzferárképzésről szóló jelentésének való megfelelést szolgálja. 12. § Hatályát veszti a  szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet. Varga Mihály s. k., nemzetgazdasági miniszter