2017. XCI. törvény az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről.

2017. XCI. törvény az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad az  országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás (a  továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére az 1. mellékletben meghatározott államok viszonylatában. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2017. június 14-i ülésnapján fogadta el. „AZ ORSZÁGONKÉNTI JELENTÉSEK CSERÉJÉRŐL SZÓLÓ ILLETÉKES HATÓSÁGOK KÖZÖTTI MULTILATERÁLIS MEGÁLLAPODÁS Mivel az  Országonkénti Jelentések Cseréjéről Szóló Illetékes Hatóságok Közötti Multilaterális Megállapodásban (a „Megállapodás”) aláíró félként részt vevő joghatóságok egyben az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezmény vagy az  adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezményt módosító Jegyzőkönyv (az „Egyezmény”) részes felei vagy hatálya alá tartozó területek, illetve aláírták az  Egyezményt vagy kifejezték aláírási szándékukat, és tudomásul veszik, hogy az  Egyezménynek rájuk nézve érvényesnek és hatályosnak kell lennie, mielőtt az  országonkénti jelentések tekintetében az  automatikus információcserére sor kerül; Mivel valamely ország, amely aláírta az  Egyezményt vagy kifejezte aláírási szándékát, csak akkor minősül az e Megállapodás 1. szakasza szerinti Joghatóságnak, ha Részes Félként csatlakozott az Egyezményhez; Mivel a  joghatóságok – annak érdekében, hogy felmérjék a  magas szintű transzferár kockázatokat, valamint az  adóalap-csökkentéssel és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos egyéb kockázatokat, és adott esetben gazdasági és statisztikai elemzések céljából – fokozni kívánják az adózás nemzetközi átláthatóságát, továbbá az éves országonkénti jelentések automatikus kicserélésén keresztül javítani kívánják adóhatóságaik azon képességét, hogy hozzáférjenek a  bevételek globális elosztásával és a  fizetett adókkal kapcsolatos információkhoz, valamint a gazdasági tevékenység helyére vonatkozó bizonyos mutatókhoz azon adójoghatóságokban, ahol multinacionális vállalatcsoportok működnek; Mivel az  érintett Joghatóságok jogszabályai előírják vagy várhatóan előírják a  Multinacionális vállalatcsoport Adatszolgáltatásra kötelezett szervezete számára, hogy évente nyújtson be országonkénti jelentést; Mivel az  országonkénti jelentés – a  globális törzsdokumentáció és a  helyi dokumentáció mellett – háromlépcsős struktúrába illeszkedik, amelyek együttesen alkotják az  egységes transzferárképzési dokumentációt; e  dokumentáció releváns és megbízható információkat nyújt az  adóhatóságoknak a  hatékony és átfogó, transzferárazással kapcsolatos kockázatelemzés elvégzéséhez; Mivel az Egyezmény III. fejezete engedélyezi az adóügyi célú információcserét – az automatikus információcserét is beleértve – és lehetővé teszi, hogy a Joghatóságok illetékes hatóságai megállapodjanak a szóban forgó automatikus információcserék alkalmazási köréről és módozatairól; Mivel az Egyezmény 6. cikke úgy rendelkezik, hogy két vagy több Fél annak ellenére is kölcsönösen megállapodhat automatikus információcseréről, hogy a tényleges információcserére az Illetékes hatóságok között kétoldalú alapon kerül sor; Mivel a  Joghatóságokban addig az  időpontig, amikor az  országonkénti jelentések első cseréjére sor kerül, már bevezetik a  következőket, illetve várhatóan rendelkeznek majd a  következőkkel: (i) megfelelő biztosítékok arra nézve, hogy az e Megállapodás értelmében kapott információkat bizalmasan kezelik, és a magas szintű transzferár kockázatok, továbbá az  adóalap csökkentéssel és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos egyéb kockázatok értékelésére, valamint adott esetben gazdasági és statisztikai elemzések céljára használják fel e  Megállapodás 5. szakaszának megfelelően, (ii) a  hatékony információcsere-kapcsolathoz szükséges infrastruktúra (beleértve a  határidőre történő, pontos és bizalmas információcsere, a  hatékony és megbízható kommunikáció biztosítására megállapított eljárásokat, valamint az  információcserével kapcsolatos kérdések és aggályok, az  információcsere iránti kérések és az  e  Megállapodás 4. szakaszában foglalt rendelkezések végrehajtásának azonnali megoldására vonatkozó képességeket), és (iii) az  Adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek számára az  országonkénti jelentés benyújtására vonatkozó kötelezettség előírásához szükséges jogszabályok; Mivel a  Joghatóságok elkötelezettek aziránt, hogy az  Egyezmény 24.  cikke (2)  bekezdésének, valamint e Megállapodás 6. szakasza (1) bekezdésének megfelelően megvitassák – az egyes vállalkozások szintjét is beleértve – a nemkívánatos gazdasági eredmények eseteinek rendezését; Mivel a  kölcsönös egyeztető eljárások – például az  Illetékes hatóságok joghatóságai között létrejött kettős adóztatásról szóló egyezmény alapján – továbbra is alkalmazandók olyan esetekben, ahol az országonkénti jelentés kicserélésére e Megállapodás alapján került sor; Mivel a joghatóságok Illetékes hatóságai a nemzeti jogalkotási eljárások sérelme nélkül, valamint az Egyezményben szereplő titoktartási és egyéb védelmi rendelkezésekre – köztük az  e  Megállapodás alapján kicserélt információk felhasználását korlátozó rendelkezésekre – figyelemmel kívánják megkötni ezt a Megállapodást; Ezért az Illetékes hatóságok az alábbiakban állapodnak meg: 1. SZAKASZ Fogalommeghatározások 1. E Megállapodás alkalmazásában az alábbi fogalmak jelentése a következő: a. „Joghatóság”: azon ország vagy terület, amelynek tekintetében az  Egyezmény – akár a  28.  cikk szerinti megerősítéssel, elfogadással vagy jóváhagyással, akár a 29. cikk szerinti területi kiterjesztéssel – érvényben és hatályban van, és amely e Megállapodás aláírója; b. „Illetékes hatóság”: az  egyes érintett Joghatóságok tekintetében az  Egyezmény B.  mellékletében felsorolt személyek és hatóságok; c. „Vállalatcsoport”: a  tulajdonjog vagy az  ellenőrzés révén egymással kapcsolatban álló olyan vállalkozások együttese, amelyeknek az  alkalmazandó számviteli alapelvek szerint a  pénzügyi beszámolás céljára összevont pénzügyi kimutatásokat kell készíteniük, vagy ilyen kötelezettségük állna fenn, ha a vállalkozások bármelyikében való tőkerészesedésekkel nyilvános értékpapírtőzsdén kereskedés folyna; d. „Multinacionális vállalatcsoport”: olyan Vállalatcsoport, amely (i) két vagy több, különböző joghatóságokban adóügyi illetőséggel rendelkező vállalkozásból áll, vagy amely olyan vállalkozást foglal magában, amely egy joghatóságban rendelkezik belföldi adóügyi illetőséggel, és egy másik joghatóságban állandó telephelyen keresztül végzett üzleti tevékenység tekintetében adóköteles, és (ii) nem Adatszolgáltatási kötelezettség alól mentes Multinacionális vállalatcsoport; e. „Adatszolgáltatási kötelezettség alól mentes Multinacionális vállalatcsoport”: olyan Vállalatcsoport, amely nem köteles országonkénti jelentést benyújtani, mivel az  adatszolgáltatási pénzügyi évet közvetlenül megelőző pénzügyi év során, az  ezen megelőző pénzügyi évre vonatkozó összevont pénzügyi kimutatások tükrében, teljes összevont éves bevétele a  2015.  évi jelentés szerint a  Joghatóság belföldi jogszabályaiban meghatározott küszöbértéknél – amely a 2020. évi tervezett felülvizsgálatot követően módosulhat – kevesebb; f. „Csoporttag”: (i) egy Multinacionális vállalatcsoport bármely olyan külön üzleti egysége, amely a  pénzügyi beszámolás céljából az  összevont pénzügyi kimutatásokban szerepel, vagy amely azokban szerepelne, ha a  Multinacionális vállalatcsoport adott üzleti egységében való tőkerészesedésekkel nyilvános értékpapírtőzsdén kereskedés folyna; (ii) bármely külön üzleti egység, amely pusztán méret vagy lényegesség alapján nem szerepel a  Multinacionális vállalatcsoport összevont pénzügyi kimutatásaiban; és (iii) a  Multinacionális vállalatcsoport i. vagy ii. bekezdés szerinti bármely különálló üzleti egységének bármely állandó telephelye, amennyiben az üzleti egység az adott állandó telephely tekintetében pénzügyi beszámolási, szabályozási, adóbevallási vagy belső irányítás-ellenőrzési célokból külön pénzügyi kimutatást készít; g. „Adatszolgáltatásra kötelezett szervezet”: az  a  Csoporttag, amely az  adóügyi illetősége szerinti joghatóság belföldi joga értelmében a Multinacionális vállalatcsoport nevében benyújtja az országonkénti jelentést; h. „Országonkénti jelentés”: az  Adatszolgáltatásra kötelezett szervezet által az  adóügyi illetősége szerinti joghatóság jogszabályai szerint évente benyújtandó országonkénti jelentés, amely a  szóban forgó jogszabályok által adatszolgáltatásra kötelezően előírt információkat tartalmazza a  2015.  évi jelentésben –  amely a  2020.  évi tervezett felülvizsgálatot követően módosulhat – meghatározott formátumban és tételekre vonatkozóan; i. „2015.  évi jelentés”: „Az adóalap-csökkentésre és nyereségátcsoportosításra vonatkozó OECD/G20 akcióterv 13. számú akciójával kapcsolatos „Transzferár-dokumentáció és országonkénti jelentéstétel” című egységes szerkezetbe foglalt jelentés; j. „Koordináló Testület”: az  Egyezmény koordináló testülete, amely az  Egyezmény 24.  cikkének (3)  bekezdése szerint az Egyezmény Részes Felei illetékes hatóságainak képviselőiből áll; k. A „Koordináló Testület Titkársága”: az OECD Titkársága, amely támogatást nyújt a Koordináló Testületnek; l. „Hatályos Megállapodás”: bármely két Illetékes hatóság tekintetében azt jelenti, hogy mindkét Illetékes hatóság jelezte a  másikkal történő automatikus információcserére irányuló szándékát, és a  8. szakasz 2. bekezdésében foglalt egyéb feltételeket is teljesítette. Az  Illetékes hatóságok listáját, amelyek között e Megállapodás hatályban van, közzéteszik az OECD honlapján. 2. Ha valamely Joghatóság Illetékes hatósága e  Megállapodást bármikor alkalmazza, a  Megállapodás eltérő meghatározása hiányában, továbbá ha a szövegösszefüggés másként nem kívánja meg vagy az Illetékes hatóságok nem állapodnak meg közösen egy eltérő (a  hazai jog által megengedett) jelentéstartalomról, egy adott fogalom jelentése megegyezik az  adott időpontban az  e  Megállapodást alkalmazó Joghatóság jogszabályaiban megadott jelentéssel; az  adott Joghatóság alkalmazandó adójogszabályai szerinti jelentés elsőbbséget élvez az  ugyanazon Joghatóság egyéb jogszabályai szerinti jelentéstartalommal szemben. 2. SZAKASZ Multinacionális vállalatcsoportokra vonatkozó információk cseréje 1. Az Egyezmény 6., 21. és 22.  cikkének rendelkezései értelmében minden Illetékes hatóság évente automatikusan kicseréli a  saját joghatóságában adóügyi illetőséggel rendelkező Adatszolgáltatásra kötelezett szervezetektől kapott országonkénti jelentést minden olyan Joghatóság Illetékes hatóságaival, amely tekintetében e Megállapodás hatályban van, és amelyben az  országonkénti jelentésben szereplő információk alapján az  Adatszolgáltatásra kötelezett szervezet Multinacionális vállalatcsoportjának egy vagy több Csoporttagja vagy adóügyi illetékességgel rendelkezik, vagy állandó telephelyen keresztül végzett üzleti tevékenység tekintetében adóköteles. 2. Az előző bekezdéstől eltérően, azon Joghatóságok Illetékes hatóságai, amelyek jelezték, hogy nem viszonossági alapú joghatóságként kell őket feltüntetni a listán a 8. szakasz 1. bekezdésének b) pontja szerinti értesítésük alapján, az 1. bekezdés szerint küldenek országonkénti jelentéseket, de e Megállapodás alapján nem kapnak országonkénti jelentéseket. Azon Joghatóságok Illetékes hatóságai, amelyek nem szerepelnek nem viszonossági alapú joghatóságként a  listán, el is küldik és meg is kapják az 1. bekezdésben meghatározott információkat. Az  Illetékes hatóságok azonban nem küldik el az  említett információkat azon Joghatóságok Illetékes hatóságainak, amelyek a nem kölcsönösen elfogadott joghatóságok fent említett listáján szerepelnek. 3. SZAKASZ Az információcsere ideje és módja 1. A 2. szakasz szerinti információcsere vonatkozásában az  országonkénti jelentésben szereplő összegek pénznemét fel kell tüntetni. 2. A 2. szakasz 1. bekezdése tekintetében az  országonkénti jelentés kicserélésére először a  Multinacionális vállalatcsoport azon pénzügyi évére vonatkozóan kerül sor, amely az Illetékes hatóság által a 8. szakasz 1. bekezdése a)  pontja szerinti értesítésben megjelölt napon vagy napot követően kezdődik; az  információcserét a  lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 18 hónappal a szóban forgó pénzügyi év utolsó napja után végre kell hajtani. A  fentiek ellenére az  országonkénti jelentések cseréjét csak akkor kell elvégezni, ha e  Megállapodás mindkét Illetékes hatóság tekintetében hatályos, és Joghatóságaikban létezik olyan hatályos jogszabály, amely kötelezően előírja országonkénti jelentés benyújtását azon pénzügyi év tekintetében, amelyre az  országonkénti jelentés vonatkozik, és amely összhangban áll az információcsere 2. szakasz szerinti alkalmazási körével. 3. A 2. bekezdésre figyelemmel, az  országonkénti jelentés cseréjét a  lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a Multinacionális vállalatcsoport azon pénzügyi éve utolsó napját követő 15 hónapon belül el kell végezni, amelyre az országonkénti jelentés vonatkozik. 4. Az Illetékes hatóságok az  országonkénti jelentéseket közös rendszerben bővíthető jelölőnyelven automatikusan kicserélik. 5. A lehető legnagyobb egységesség biztosítása, valamint a  bonyolultság és a  költségek minimalizálása céljából az  illetékes hatóságok kidolgozzák és megállapodnak az  elektronikus adatátvitel egy vagy több módszeréről, beleértve a titkosítási szabványokat is, és a szabványos átviteli és titkosítási módszerekről tájékoztatják a Koordináló Testület Titkárságát. 4. SZAKASZ Együttműködés a megfelelés és végrehajtás terén Az Illetékes hatóság értesíti a  másik Illetékes hatóságot, amennyiben az  elsőként említett Illetékes hatóság – a másik Illetékes hatóság joghatóságában adóügyi illetőséggel rendelkező Adatszolgáltatásra kötelezett szervezet tekintetében – alappal feltételezi, hogy hiba következtében helytelen vagy hiányos információ került bejelentésre, vagy valamely Adatszolgáltatásra kötelezett szervezet nem teljesíti az országonkénti jelentés benyújtására irányuló kötelezettségét. Az értesített Illetékes hatóság minden, nemzeti jogában rendelkezésre álló megfelelő intézkedést megtesz az értesítésben leírt hibák vagy megfelelési problémák kiküszöbölésére. 5. SZAKASZ Titoktartás, adatvédelmi biztosítékok és megfelelő felhasználás 1. Valamennyi kicserélt információra az  Egyezményben foglalt titoktartási szabályok és egyéb biztosítékok – köztük a kicserélt információk felhasználását korlátozó rendelkezések – vonatkoznak. 2. Az 1. bekezdésben foglalt korlátozásokon felül az  információk felhasználása az  e  bekezdés szerinti engedélyezett felhasználási módokra korlátozódik. Az országonkénti jelentés keretében kapott információkat a transzferárazással, adóalap csökkentéssel és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos magas szintű kockázatok értékelésére, valamint adott esetben gazdasági és statisztikai elemzésre használják fel. Az  információk nem használhatók fel arra, hogy teljes körű funkcionális elemzés és teljes összehasonlító elemzés alapján egyes konkrét ügyletek és árak részletes transzferárazási elemzését helyettesítsék. A  Felek tudomásul veszik, hogy az  országonkénti jelentésben szereplő információk önmagukban nem tanúsítják teljes bizonyító erővel, hogy a  transzferárak megfelelőek vagy nem megfelelőek, következésképpen az  országonkénti jelentés nem szolgálhat transzferár-korrekciók alapjául. A  helyi adóhatóságok általi, e  bekezdéssel ellentétes, nem helyénvaló korrekciókat illetékes hatóság előtti eljárásban kell elismertetni. A  fentiek ellenére nem tilos az  országonkénti jelentésben szereplő adatokat a  Multinacionális vállalatcsoport transzferár-megállapodásaival vagy adóellenőrzés során más adóügyi kérdésekkel kapcsolatos további vizsgálatokhoz felhasználni, és ennek nyomán valamely Csoporttag adóköteles jövedelmének megfelelő korrekciója is végrehajtható. 3. Az alkalmazandó jogszabályok által megengedett mértékben, e  szakasz 1. és 2. bekezdésének be nem tartása esetén az  Illetékes hatóság azonnal értesíti a  Koordináló Testület Titkárságát, továbbá közli a  Titkársággal a  korrekciós intézkedéseket, valamint a  fent említett bekezdések rendelkezéseinek betartása érdekében hozott intézkedéseket. A  Koordináló Testület Titkársága minden olyan Illetékes hatóságot értesít, amelyre vonatkozóan e Megállapodás az elsőként említett Illetékes hatósággal összefüggésben hatályban van. 6. SZAKASZ Egyeztetések 1. Amennyiben valamely Csoporttag adóköteles jövedelmének korrekciója az  országonkénti jelentésben található adatok alapján folytatott további vizsgálatok következtében – akár egy konkrét vállalkozás tekintetében is – nemkívánatos gazdasági eredményre vezet, az  érintett Csoporttagok illetősége szerinti Joghatóságok Illetékes hatóságai egyeztetnek egymással, és megvitatják az ügy rendezésének módját. 2. Ha e  Megállapodás végrehajtása vagy értelmezése során probléma merül fel, az  Illetékes hatóság egyeztetést kérhet egy vagy több Illetékes hatóságtól annak érdekében, hogy megfelelő intézkedéseket dolgozzanak ki e  Megállapodás teljesítésének biztosítására. Az  Illetékes hatóság elsősorban azelőtt köteles egyeztetni a  másik Illetékes hatósággal, hogy az  elsőként említett Illetékes hatóság megállapítaná, hogy az  országonkénti jelentések másik Illetékes hatósággal való cseréje során rendszerhiba áll fenn. Ha az  elsőként említett Illetékes hatóság ezt állapítja meg, köteles erről értesíteni a  Koordináló Testület Titkárságát, amely – miután tájékoztatta a  másik érintett Illetékes hatóságot – valamennyi Illetékes hatóságot értesíti a  hibáról. Az  alkalmazandó jogszabályok által megengedett mértékben, a  kérdés elfogadható rendezése érdekében az  Illetékes hatóság – ha úgy kívánja, a  Koordináló Testület Titkársága útján – bevonhat más Illetékes hatóságokat, amelyek tekintetében ez a Megállapodás hatályban van. 3. Az Illetékes hatóság, amely a  2. bekezdés szerinti egyeztetéseket kérte, adott esetben köteles biztosítani, hogy a  Koordináló Testület Titkárságát értesítsék minden következtetésről és kidolgozott intézkedésről, illetve ezek hiányáról, és a Koordináló Testület Titkársága minden Illetékes hatóságot értesít ezekről a következtetésekről vagy intézkedésekről, még azokat is, amelyek nem vettek részt az  egyeztetéseken. Az  egyes adófizetőkre vonatkozó információkat – azon információkat is beleértve, amelyek felfednék az érintett adófizető személyazonosságát – nem lehet átadni. 7. SZAKASZ Módosítások E Megállapodás egyhangúlag, valamennyi olyan Illetékes hatóság írásos egyetértésével módosítható, amelyek tekintetében a  Megállapodás hatályos. Eltérő megállapodás hiányában a  módosítás az  említett írásos egyetértő nyilatkozatot utolsóként aláíró fél általi aláírás napjától számított egy hónap leteltét követő hónap első napján lép hatályba. 8. SZAKASZ A Megállapodás feltétele 1. Az Illetékes hatóságnak e Megállapodás aláírásakor vagy ezt követően a lehető legrövidebb időn belül értesítést kell küldenie a Koordináló Testület Titkárságának: a. arról, hogy az adott Illetékes hatóság Joghatóságában megalkották azokat a jogszabályokat, amelyek előírják az Adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek számára az országonkénti jelentés benyújtását, és a Joghatóság előírja országonkénti jelentések benyújtását az Adatszolgáltatásra kötelezett szervezeteknek az értesítésben meghatározott napon vagy azt követően kezdődő pénzügyi éveire vonatkozóan; b. az értesítésben meg kell jelölni, hogy a Joghatóságot a nem viszonossági alapú joghatóságok listájára kell-e felvenni; c. meg kell határozni egy vagy több elektronikus adatátviteli módszert, a titkosítást is beleértve; d. arról, hogy a  Joghatóság rendelkezik az  Egyezmény 22.  cikke és e  Megállapodás 5. szakaszának 1.  bekezdése szerinti titoktartási és adatvédelmi biztosítékokkal, valamint az  országonkénti jelentésekben szereplő információknak az  e  Megállapodás 5. szakasza 2. bekezdése szerinti megfelelő felhasználásának biztosításához szükséges jogi kerettel és infrastruktúrával, és kitöltve csatolnia kell az  e  Megállapodás mellékletében található, a titoktartásra és az adatvédelmi biztosítékokra vonatkozó kérdőívet; és e. ami tartalmazza (i) azon Illetékes hatóságok Joghatóságainak listáját, amelyek tekintetében e Megállapodást – (adott esetben) a  hatálybalépésre vonatkozó nemzeti jogalkotási eljárást követően – hatályba kívánja léptetni, illetve (ii) az  Illetékes hatóság arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy mindazon Illetékes hatóságok vonatkozásában hatályban kívánja léptetni ezt a  Megállapodást, amelyek a  8. szakasz (1)  bekezdésének e) pontja szerint értesítést küldenek. Az Illetékes hatóságoknak azonnal értesíteniük kell a Koordináló Testület Titkárságát, ha a későbbiekben az értesítés fent említett tartalmában bármilyen változás áll be. 2. Ez a Megállapodás két Illetékes hatóság között az alábbi napok közül a későbbi napon lép hatályba: (i) azon a napon, amikor a  két Illetékes hatóság közül a  második elküldte az  1. bekezdés szerinti értesítést a  Koordináló Testület Titkárságának, amely értesítés tartalmazza a másik Illetékes hatóság Joghatóságát az 1. bekezdés e) pontja szerint, vagy (ii) azon a napon, amikor az Egyezmény mindkét Joghatóság tekintetében hatályba lépett és alkalmazandó. 3. A Koordináló Testület Titkársága listát vezet azokról az  Illetékes hatóságokról, amelyek aláírták a  Megállapodást, és amelyek között a  Megállapodás hatályban van; a  listát közzéteszik az  OECD honlapján. Ezenfelül a  Koordináló Testület Titkársága közzéteszi az Illetékes hatóságok által az 1. bekezdés a) és b) pontja szerint átadott információkat az OECD honlapján. 4. Az 1. bekezdés c)–e)  pontja szerint átadott információkat a  Koordináló Testület Titkárságához benyújtott írásbeli kérésre más aláíróknak is a rendelkezésére bocsátják. 5. Az Illetékes hatóság ideiglenesen felfüggesztheti az  e  Megállapodás szerinti információcserét, ha írásban értesíti a  másik Illetékes hatóságot arról, hogy megállapítása szerint a  másodikként említett Illetékes hatóság valamely jelentős tekintetben nem tartja vagy tartotta be az  e  Megállapodásban foglaltakat. Mielőtt ezt megállapítja, az  elsőként említett Illetékes hatóság köteles egyeztetni a  másik Illetékes hatósággal. E  bekezdés alkalmazásában a  Megállapodás jelentős mértékű be nem tartásának minősül a  Megállapodás 5. szakasza 1. és 2. bekezdésének, valamint 6. szakasza 1. bekezdésének és/vagy az Egyezmény ezeknek megfelelő rendelkezéseinek be nem tartása, valamint az, ha az  Illetékes hatóság nem adja át kellő időben az  információkat, vagy nem az  e  Megállapodásban előírtak szerinti megfelelő információkat adja át. A felfüggesztés azonnal hatályos és addig tart, amíg a másodikként említett Illetékes hatóság mindkét Illetékes hatóság számára elfogadható módon meg nem állapítja, hogy nem áll fenn jelentős meg nem felelés, vagy a  másodikként említett Illetékes hatóság olyan releváns intézkedéseket fogadott el, amelyek kiküszöbölik a  jelentős meg nem felelést. Amennyiben az  alkalmazandó jog lehetővé teszi, a kérdés elfogadható rendezése érdekében az  Illetékes hatóság – ha úgy kívánja, a Koordináló Testület Titkársága útján – bevonhat más Illetékes hatóságokat, amelyek tekintetében ez a Megállapodás hatályban van. 6. Az Illetékes hatóság felmondhatja a  Megállapodásban való részvételét, vagy felmondhatja a  Megállapodást valamely adott Illetékes hatóság tekintetében, ha írásos értesítést küld a  felmondásról a  Koordináló Testület Titkárságának. A  felmondás a  felmondási értesítés keltétől számított 12 hónap leteltét követő hónap első napján lép hatályba. Felmondás esetén az e Megállapodás keretében korábban kapott valamennyi információ továbbra is bizalmasan kezelendő, és mindezen információkra az Egyezményben foglaltak továbbra is vonatkoznak. 9. SZAKASZ A Koordináló Testület Titkársága A Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a  Koordináló Testület Titkársága valamennyi Illetékes hatóságot értesít minden olyan értesítésről, amelyet e Megállapodás keretében kap, továbbá értesítést küld a Megállapodás valamennyi aláírójának, abban az esetben, ha egy új Illetékes hatóság aláírja a Megállapodást. Készült angol és francia nyelven; mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.” 4. § A Megállapodás végrehajtása során az  adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény szabályait kell alkalmazni. 5. § A Megállapodás Magyarország és az  egyes további részes államok közötti hatálybalépésének naptári napját – annak ismertté válását követően – a külpolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. 6. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2–5.  § azon időpontban lép hatályba, amikor a  Megállapodás 8. szakasz 2. bekezdésében meghatározott feltételek elsőként teljesülnek Magyarország és egy – 1.  melléklet szerinti – más állam vonatkozásában, és ezáltal a Megállapodás hatályba lép. (3) A Megállapodás és a  2–5.  § hatálybalépésének naptári napját a  külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke