2018. XXXIII. törvény a Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között létrejött, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló Megállapodás

2018. XXXIII. törvény a Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között létrejött, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad a  Magyarország és a  Tádzsik Köztársaság között létrejött, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles magyar és angol nyelvű szövege a következő: „Megállapodás Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Magyarország és a Tádzsik Köztársaság (a továbbiakban: „Szerződő Felek”), attól az óhajtól vezetve, hogy a gazdasági együttműködést mindkét Szerződő Fél javára erősítsék, azzal a  szándékkal, hogy kedvező feltételeket teremtsenek és tartsanak fenn az  egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásaihoz a másik Szerződő Fél területén, és annak tudatában, hogy a beruházásoknak a jelen Megállapodással összhangban történő előmozdítása és kölcsönös védelme előmozdítja az üzleti kezdeményezések ösztönzését, és mindkét országban növeli a jólétet, megállapodtak a következőkben: 1. Cikk Meghatározások A Megállapodás alkalmazásában: 1. A „beruházás” kifejezés magában foglal minden olyan vagyoni értéket, melyet az  egyik Szerződő Fél valamely beruházója gazdasági tevékenységgel összefüggésben fektetett be a  másik Szerződő Fél területén, ez  utóbbi törvényeivel és jogszabályaival összhangban, és különösen – de nem kizárólag – a következőket jelenti: A törvényt az Országgyűlés a 2018. július 17-i ülésnapján fogadta el. a) az ingó és ingatlan tulajdont, valamint minden egyéb dologi jogot, mint például a  jelzálogot, zálogot, a zálogjogot és hasonló jogokat; b) a részvényt, az üzletrészt és a vállalati kötvényt, illetve a társasági érdekeltség egyéb formáit; c) a beruházáshoz kapcsolódó pénzkövetelést vagy gazdasági értékkel bíró teljesítés nyújtására vonatkozó követelést; d) a szellemi és ipari tulajdonhoz fűződő jogot, ideértve a  beruházáshoz kapcsolódó szerzői jogot, védjegyet, szabadalmat, formatervezési mintát, a növénynemesítői jogot, technikai eljárást, know-how-t, kereskedelmi titkot, földrajzi jelzést, kereskedelmi nevet és goodwill-t; e) minden jogszabály vagy szerződés által biztosított jogot és jogszabályon alapuló mindenfajta engedélyt és jóváhagyást, beleértve a  természeti erőforrások kutatására, kitermelésére, művelésére vagy kiaknázására vonatkozó koncessziót. A vagyoni érték beruházási formájának későbbi megváltozása nem érinti annak beruházás jellegét, feltételezve, hogy ez  a  változás annak a  Szerződő Félnek a  törvényeivel és egyéb jogszabályaival összhangban áll, amelynek területén a beruházás létesült. 2. A „beruházó” kifejezés az egyik Szerződő Fél olyan természetes vagy jogi személyét jelenti, aki a másik Szerződő Fél területén beruházást valósított meg. a) A „természetes személy” kifejezés olyan természetes személyt jelent, aki bármelyik Szerződő Fél állampolgára annak jogszabályai értelmében. b) A „jogi személy” kifejezés jelenti bármely Szerződő Fél tekintetében azt a  jogalanyt, amely a  törvényeivel összhangban jött létre, illetve került bejegyzésre, továbbá központi ügyintézési helye vagy székhelye az egyik Szerződő Fél területén található. A Magyarország tekintetében a kifejezés kiterjed a jogi személyiséggel nem rendelkező, de törvényei szerint társaságnak tekintendő jogalanyokra, azaz a közkereseti társaságokra (kkt) és a betéti társaságokra (bt), valamint az egyéni cégekre (ec/kfc) is. 3. A „hozam” kifejezés a  beruházásból származó összeget jelenti és magában foglalja – különösen, de nem kizárólagosan – a nyereséget, a kamatot, a tőkenyereséget, az osztalékot, a jogdíjat vagy egyéb díjat. 4. A „terület” kifejezés jelenti: a) a Magyarország tekintetében azt a területet, amely fölött a Magyarország a nemzetközi joggal összhangban szuverenitást, felségjogokat vagy joghatóságot gyakorol, a természeti erőforrások feltárását, hasznosítását és átalakítását is beleértve; b) a Tádzsik Köztársaság tekintetében azt a  területet, amely fölött a Tádzsik Köztársaság a  nemzetközi joggal összhangban szuverenitást, felségjogokat vagy joghatóságot gyakorol, a  természeti erőforrások feltárását, hasznosítását és átalakítását is beleértve. 5. A „szabadon átváltható pénznem” kifejezés azt a  pénznemet jelenti, amelyet széles körben használnak fizetésre nemzetközi üzleti tranzakciók során és széles körben forgalmaznak a  vezető nemzetközi devizapiacokon, amennyiben ez  nem ellentétes egyik Szerződő Fél jogszabályaival sem, függetlenül attól, hogy a  Nemzetközi Valutaalap miként határozza meg a szabadon átváltható vagy szabadon felhasználható pénznem fogalmát. 2. Cikk A beruházások ösztönzése és védelme 1. Mindkét Szerződő Fél ösztönzi a másik Szerződő Fél beruházóit, és kedvező körülményeket teremt számukra annak érdekében, hogy területén beruházzanak, továbbá törvényeivel és jogszabályaival összhangban lehetővé teszi az ilyen beruházások létrehozását. 2. Mindkét Szerződő Fél beruházóinak a  beruházásai és azok hozamai a  másik Szerződő Fél területén mindenkor igazságos és méltányos elbánásban részesülnek, továbbá teljes körű védelmet és biztonságot élveznek. 3. A Szerződő Fél nem ösztönzi a  beruházásokat a  hazai környezetvédelmi, munkaügyi, munkaegészségügyi vagy munkavédelmi jogszabályainak enyhítésével, vagy az  alapvető munkaügyi előírások lazításával. Ha az  egyik Szerződő Fél úgy ítéli meg, hogy a  másik Szerződő Fél ilyen ösztönzést kínált fel, akkor konzultációt kezdeményezhet a  másik Szerződő Féllel, és a  két Szerződő Fél egyeztetést folytat az  ilyen jellegű ösztönzés elkerülése érdekében. 3. Cikk Nemzeti és legnagyobb kedvezményes elbánás 1. Mindkét Szerződő Fél a  területén a  másik Szerződő Fél beruházóinak a  beruházásait és azok hozamait olyan elbánásban részesíti, amely igazságos és méltányos és nem kedvezőtlenebb, mint a saját beruházói beruházásainak és hozamainak, illetve bármely harmadik állam beruházói beruházásainak és hozamainak biztosított elbánás közül a kedvezőbb. 2. Mindkét Szerződő Fél a  területén a  másik Szerződő Fél beruházóit olyan elbánásban részesíti beruházásaik irányítása, fenntartása, használata, élvezete vagy a  velük való rendelkezés tekintetében, amely igazságos és méltányos és nem kedvezőtlenebb, mint a  saját beruházói vagy bármelyik harmadik állam beruházói számára biztosított elbánás közül a kedvezőbb. 3. E Megállapodásnak a  nemzeti elbánásra és a  legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók a Szerződő Fél által vámunió, gazdasági vagy monetáris unió, közös piac vagy szabadkereskedelmi övezet tagjaként való kötelezettségei alapján nyújtott előnyökre. 4. A Szerződő Felek tudomásul veszik, hogy a Szerződő Félnek a vámunió, gazdasági vagy monetáris unió, közös piac vagy szabadkereskedelmi övezet tagjaként való kötelezettségei magukban foglalják azon nemzetközi szerződésből vagy viszonossági megállapodásból fakadó kötelezettségeket, amelyeket a  vámunió, gazdasági vagy monetáris unió, közös piac vagy szabadkereskedelmi övezet köt. 5. E cikk rendelkezéseinek értelmezése alapján egyik Szerződő Fél sem köteles a másik Szerződő Fél beruházóira olyan elbánás, preferencia vagy kiváltság előnyeit kiterjeszteni, amelyeket az előbbi Szerződő Fél: a) olyan többoldalú nemzetközi beruházásvédelmi megállapodás alapján nyújthat, amelyben valamelyik Szerződő Fél részes fél vagy azzá válhat. b) olyan nemzetközi megállapodás vagy konstrukció alapján nyújthat, amely teljes egészében vagy főként az adózással kapcsolatos. 4. Cikk Kártalanítás veszteségekért 1. Ha bármelyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásai vagy azok hozamai háború, fegyveres összeütközés, országos szükségállapot, felkelés, lázadás, zavargás, vagy egyéb hasonló esemény miatt a  másik Szerződő Fél területén veszteséget szenvednek, az  utóbbi Szerződő Fél a  helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás vagy egyéb rendezés tekintetében olyan elbánásban részesíti azokat, amely nem kedvezőtlenebb, mint az utóbbi Szerződő Fél által a saját beruházóinak vagy bármelyik harmadik állam beruházóinak biztosított bánásmód közül a kedvezőbb. 2. Nem érintve ennek a cikknek az 1. bekezdésében foglaltakat, az egyik Szerződő Fél azon beruházói számára, akik a  hivatkozott bekezdésben foglalt események bármelyike kapcsán a  másik Szerződő Fél területén veszteségeket szenvednek el abból kifolyólag, hogy a) beruházásukat vagy annak valamely részét a másik Szerződő Fél erői, illetve hatóságai igénybe vették; b) beruházásukat vagy annak valamely részét a másik Szerződő Fél erői, illetve hatóságai megsemmisítették, és erre nem harci cselekmények folytán vagy a helyzet szükségszerűsége miatt került sor, igazságos, megfelelő és tényleges helyreállítás vagy kárpótlás jár azon Szerződő Fél részéről, melynek a  területén a veszteség bekövetkezett. A kártalanításnak kereskedelmileg indokolt mértékű kamatot kell tartalmaznia a veszteség felmerülésének napjától a kifizetés napjáig terjedő időszakra. 5. Cikk Kisajátítás Egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait sem államosíthatják, sajátíthatják ki vagy vethetik olyan intézkedések alá a másik Szerződő Fél területén, melynek hatása megegyezik az államosítással vagy kisajátítással (a továbbiakban „kisajátítás”), kivéve, ha az  közérdekből történik. A  kisajátítást hátrányos megkülönböztetésektől mentesen, megfelelő törvényes eljárás keretében kell végrehajtani és egyidejűleg rendelkezni kell az  azonnali, megfelelő és tényleges kártalanítás megfizetéséről. A  kártalanításnak egyenértékűnek kell lennie a  beruházásnak azzal a  piaci értékével, amely a  kisajátítást, illetve a  közelgő kisajátítás közismertté válását közvetlenül megelőző időpontban érvényes volt (attól függően, hogy melyik időpont következett be hamarabb), valamint a  kisajátítás napjától kezdődően a tényleges fizetés napjáig terjedő időszakra vonatkozóan kereskedelmileg indokolt mértékű kamatokat is kell tartalmaznia, és késedelem nélkül teljesítendőnek, továbbá ténylegesen hozzáférhetőnek és szabadon átváltható pénznemben szabadon átutalhatónak kell lennie. 6. Cikk Átutalások 1. A Szerződő Felek lehetővé teszik a beruházásokkal és hozamokkal kapcsolatos kifizetések szabad átutalhatóságát. Az  átutalásoknak szabadon átváltható pénznemben kell történniük, összhangban annak a  Szerződő Félnek törvényeivel és jogszabályaival, ahol a beruházást létrehozták, bármely korlátozás és indokolatlan késedelem nélkül. Az ilyen átutalások különösen – de nem kizárólag – a következőket foglalják magukban: a) a tőkét és a beruházás fenntartására vagy növelésére fordított pótlólagos összegeket; b) jelen Megállapodás 1. Cikk 3. bekezdésében foglaltak szerinti hozamot; c) olyan költségekre kifizetett összegeket, amelyek a beruházás működése során merülnek fel, mint jogdíjak és engedélyezési díjak vagy hasonló költségek; d) szerződésekkel kapcsolatos kifizetéseket, ideértve a hitel megállapodásokat; e) a beruházás részleges vagy teljes eladásából vagy felszámolásából befolyó összegeket; f ) a beruházáshoz kapcsolódóan külföldről alkalmazott természetes személyeknek azt a  bérét vagy egyéb keresetét, amely azon Szerződő Fél törvényeinek és jogszabályainak hatálya alá tartozik, ahol a  beruházást létrehozták; g) jelen Megállapodás 4. és 5. Cikkeinek megfelelően járó kártalanítást; h) jelen Megállapodás 8. Cikke szerinti vitarendezéséből származó kifizetéseket. 2. Az átutalásokat azt követően kell teljesíteni, hogy a  beruházó eleget tett valamennyi, a  beruházás helye szerinti Szerződő Fél területén hatályban lévő jogszabályokban előírt pénzügyi kötelezettségének. 3. A jelen Megállapodás tekintetében árfolyamoknak – eltérő megegyezés hiányában – az  átutalást lebonyolító hitelintézet által, a  beruházást befogadó Szerződő Fél törvényeivel és jogszabályaival összhangban közzétett árfolyamok tekintendők. Amennyiben ilyen árfolyam nem létezik – eltérő megegyezés hiányában – a  hivatalos árfolyamot kell alkalmazni. 7. Cikk Jogátruházás 1. Amennyiben az  egyik Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a  másik Szerződő Fél területén megvalósult beruházására vonatkozóan nyújtott garancia vagy biztosítás alapján saját beruházóinak kifizetést teljesít, az utóbbi Szerződő Fél elismeri: a) a beruházó bármilyen jogának vagy követelésének átszállását az  előbbi Szerződő Félre vagy annak kijelölt ügynökségére az annak országában érvényes valamely jogszabály vagy jogügylet útján, valamint, b) hogy az előbbi Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a jogutódlás címén jogosult a beruházó jogainak gyakorlására és követeléseinek érvényesítésére, és átvállalja a beruházással kapcsolatos kötelezettségeket. 2. Az átruházott jogok és követelések nem haladhatják meg a beruházó eredeti jogait és követeléseit. 8. Cikk Beruházási viták rendezése az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél valamely beruházója között 1. Az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél között felmerülő, az utóbbi Szerződő Fél területén lévő beruházással kapcsolatos vitákat a vitában álló feleknek peren kívül, tárgyalások útján kell egymás közt rendezniük. 2. Ha az  egyik Szerződő Fél beruházója és a  másik Szerződő Fél közötti vita az  ilyen tárgyalásokra vonatkozó igény írásbeli benyújtása utáni hat hónapon belül nem rendezhető ily módon, az érintett beruházónak jogában áll a vitát beterjeszteni: a) annak a Szerződő Félnek az illetékes bíróságához, amelynek a területén a beruházás létesült; vagy b) az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről Washingtonban, 1965. március 18-án kelt Egyezmény vonatkozó rendelkezései szerint a  Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID), amennyiben mindkét Állam részesévé vált az Egyezménynek; vagy c) olyan nemzetközi ad hoc választott bírósághoz, amely az  Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL) Választott Bírósági Szabályai szerint jött létre. A  vitában álló felek írásban megállapodhatnak e Szabályok módosításában; vagy d) a Beruházási Viták Rendezésére Létrehozott Nemzetközi Központ titkársága által lefolytatott eljárások rendjére vonatkozó kiegészítő intézkedések szabályai („Az ICSID kiegészítő intézkedések szabályai”) szerint, amennyiben a  vitát kezdeményező Szerződő Fél vagy a  Szerződő Fél beruházója – de mindkettő nem – részese az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló, Washingtonban, 1965. március 18-án kelt Egyezménynek; vagy e) a vitában részt vevő felek megállapodása szerinti bármely egyéb vitarendezési forma keretében. 3. Miután a  beruházó a  vitát a  2. bekezdés a)–e)  pontjában felsorolt bíróságok valamelyikéhez beterjesztette, a 2. bekezdés a)–e) pontjaiban felsorolt egyéb vitarendezési fórumhoz folyamodni már nem jogosult. 4. A beruházó az 1. bekezdés szerinti vitát csak akkor terjesztheti bíróság elé a 2. bekezdés szerint, ha nem telt el több mint három év attól az időponttól kezdődően, hogy a beruházó először szerzett vagy szerezhetett volna tudomást állítólagos jogsértésről és arról, hogy őt veszteség vagy kár érte. 5. A döntés a  vitában érintett felekre nézve végleges és kötelező érvényű, és azt a  döntésnek megfelelően, a  döntésben feltüntetett időpontig annak a  Szerződő Félnek a  jogszabályaival összhangban kell végrehajtani, amelynek területén a beruházás létesült. 9. Cikk A Szerződő Felek közötti viták rendezése 1. A Szerződő Felek között jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatosan felmerült vitákat lehetőség szerint konzultációk, illetve tárgyalások útján kell rendezni. 2. Ha a  vita ily módon hat hónapon belül nem rendezhető, azt bármelyik Szerződő Fél kérésére a  jelen cikk rendelkezései szerinti, háromtagú választott bíróság elé kell terjeszteni. 3. A választott bíróságot minden egyes esetben a  következő módon kell megalakítani. A  választott bírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül mindkét Szerződő Fél kijelöli a bíróság egy-egy tagját. Ezen két tagnak azután egy harmadik állam állampolgárát kell kiválasztania, akit a bíróság elnökévé (a továbbiakban „elnök”) kell kijelölni. A bíróság elnökét a két másik tag kijelölésének időpontjától számított három hónapon belül ki kell jelölni. 4. Amennyiben a jelen cikk 3. bekezdésében meghatározott határidőkön belül a szükséges kijelölések nem történtek meg, úgy a  Nemzetközi Bíróság elnökét lehet felkérni a  kijelölések megtételére. Ha a  Nemzetközi Bíróság elnöke valamelyik Szerződő Fél állampolgára, vagy valamilyen más ok akadályozza az  említett tisztség ellátásában, az alelnököt kell felkérni a szükséges kijelölések megtételére. Ha az alelnök valamelyik Szerződő Fél állampolgára, vagy ő is akadályoztatva van az  említett tisztség ellátásában, a  Nemzetközi Bíróságnak azt a  rangidős tagját kell felkérni a kijelölések megtételére, aki egyik Szerződő Félnek sem állampolgára. 5. A választott bíróság döntését szavazattöbbséggel hozza. 6. A választott bíróság döntését a törvények, ezen Megállapodás rendelkezései, valamint a nemzetközi jog általánosan elfogadott elvei és szabályai alapján hozza. 7. A Szerződő Felek egyéb rendelkezéseit figyelembe véve a bíróság eljárási szabályait maga határozza meg. 8. Mindkét Szerződő Fél maga viseli az  általa választott bírónak, valamint a  bírósági eljárásban való képviseletének a költségeit. Az elnök költségeit és a fennmaradó költségeket a Szerződő Felek egyenlő arányban viselik. A bíróság eltérő rendelkezést is hozhat a költségek tekintetében. 9. A bíróság döntései véglegesek és kötelezőek mindkét Szerződő Fél számára. 10. Cikk Egyéb szabályok és különleges kötelezettségek alkalmazása Jelen Megállapodás rendelkezései nem korlátozhatják a  Szerződő Felek beruházóinak azon jogát, hogy bármely létező vagy jövőbeni – kétoldalú vagy többoldalú – megállapodás alapján kedvezőbb elbánásban részesüljenek, ha ilyen megállapodás részesei. 11. Cikk A Megállapodás alkalmazhatósága A Megállapodást az  egyik Szerződő Fél területén, annak törvényeivel és jogszabályaival összhangban a  másik Szerződő Fél beruházói által a Megállapodás hatálybalépése előtt vagy azt követően megvalósított beruházásokra kell alkalmazni, de nem alkalmazható olyan beruházással kapcsolatos jogvitára vagy követelésre, amely a hatálybalépése előtt merült fel, vagy amelyet a hatálybalépés előtt rendeztek. 12. cikk Egyeztetések Bármelyik Szerződő Fél kérésére a másik Szerződő Fél hozzájárul ahhoz, hogy a Megállapodás értelmezéséről vagy alkalmazásáról egyeztessenek. Az egyik Szerződő Fél kérésére a Szerződő Felek kötelesek információt cserélni arról, hogy a  másik Szerződő Fél törvényei, jogszabályai, határozatai, igazgatási gyakorlatai, eljárásai vagy szakpolitikái milyen hatással lehetnek a  jelen Megállapodásban foglalt beruházásokra. Az  e  Cikkben előírt egyeztetések magukban foglalják az azokkal a lépésekkel kapcsolatos egyeztetéseket is, amelyeket a Szerződő Fél szükségesnek tekint a  Megállapodás és az  Európai Uniót megalapozó Szerződések közötti összeegyeztethetőség biztosítása érdekében. 13. Cikk Általános kivételek 1. Jelen Megállapodás rendelkezései nem korlátozhatják a  Szerződő Félnek azt a  jogát, hogy prudenciális okokból olyan ésszerű elővigyázatossági intézkedéseket vezessen be vagy tartson fenn, mint például: a) a pénzintézetek biztonságának, fizetőképességének, feddhetetlenségének vagy pénzügyi felelősségének fenntartása; és b) a Szerződő Fél pénzügyi rendszere integritásának és stabilitásának biztosítása. 2. a) E Megállapodás rendelkezései nem gátolhatják meg a Szerződő Felet abban, hogy fizetési mérlegének súlyos nehézsége vagy ennek veszélye esetén a b) ponttal összeegyeztethető, átutalásokat korlátozó intézkedéseket vezessen be. b) Az a)  bekezdésben hivatkozott intézkedéseknek méltányosnak kell lenniük, nem alkalmazhatók sem önkényesen, sem indokolatlan hátrányos megkülönböztetésként, csak jóhiszeműen, korlátozott időtartamban foganatosíthatók, továbbá nem haladhatják meg a  fizetési mérleg helyzetének orvoslásához szükséges mértéket. Az  e  Cikk alapján intézkedéseket előíró Szerződő Fél köteles erről haladéktalanul értesíteni a  másik Szerződő Felet, továbbá amint lehet, köteles bemutatni az  említett intézkedések kivezetésére vonatkozó ütemtervet. Az  ilyen intézkedéseket az  érintett Szerződő Fél az  egyéb nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően hozza meg, ideértve a  WTO Megállapodás és a  Nemzetközi Valutaalap Alapokmánya alapján fennálló kötelezettségeket. 3. Jelen Megállapodás rendelkezései: a) nem akadályozhatják egyik Szerződő Felet sem olyan intézkedések meghozatalában, amelyeket alapvető biztonsági érdekeinek védelmében szükségesnek tart: i. a fegyverek, lőszerek és hadieszközök kereskedelme, valamint más olyan áruk, anyagok, szolgáltatások és technológiák forgalmazása és ezekkel kapcsolatos kereskedelmi ügyletek tekintetében, amelyek közvetlen vagy közvetett célja katonai, vagy más biztonsági létesítmény ellátása, ii. háború vagy a nemzetközi kapcsolatokban beálló más szükségállapot idején, vagy iii. az atomfegyverek és más nukleáris robbanóeszközök elterjedését tiltó nemzeti szabályok vagy nemzetközi egyezmények végrehajtása vonatkozásában; továbbá b) nem akadályozhatják egyik Szerződő Felet sem abban, hogy az  ENSZ nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló alapokmányából fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges intézkedéseket hozzon. 4. A Szerződő Fél megtagadhatja az e Megállapodásból származó előnyöket a másik Szerződő Fél jogi személyiséggel rendelkező beruházójától és annak beruházásától, ha az  adott beruházó egy harmadik állam beruházójának a tulajdonában van, vagy annak ellenőrzése alatt áll, és: a) a beruházónak nincs számottevő gazdasági tevékenysége annak a  Szerződő Félnek a  területén, ahol az érvényes jogszabályok alapján bejegyezték, vagy b) az előnyöket megtagadó Szerződő Fél olyan intézkedést fogad el vagy tart fenn az  illető harmadik állam tekintetében, amely tiltja a  szóban forgó beruházóval vagy beruházásaival folytatott ügyeleteket, vagy amelyet megsértenének vagy megkerülnének, ha a  Megállapodás előnyeit e  beruházók beruházásaihoz is biztosítanák. 5. A Szerződő Fél alapvető biztonsági érdekei magukban foglalhatják a  vámunióban, gazdasági vagy monetáris unióban, közös piaci vagy szabadkereskedelmi övezetben való tagságból fakadó érdekeket és intézkedéseket. 6. A 8. cikk szerinti vitarendezés nem minősül elbánásnak, preferenciának vagy kiváltságnak. 14. Cikk Záró rendelkezések, hatálybalépés, időbeli hatály, megszűnés és módosítások 1. Ez a  Megállapodás alkalmazása nem befolyásolja azokat a  kötelezettségeket, amelyek az  Európai Unióban való tagságból fakadnak, és ezeknek a  kötelezettségeknek alárendelt. Következésképpen nincs a  Megállapodásnak olyan rendelkezése, se a rendelkezéseknek olyan része, amely a Magyarországnak az Európai Unió alapjául szolgáló szerződésekből, valamint az  elsődleges és másodlagos uniós jogból fakadó kötelezettségeit érvényteleníti, módosítja, vagy egyéb módon érinti, azokat ekként idézni, értelmezni nem lehet. 2. A Szerződő Felek diplomáciai csatornákon keresztül tájékoztatják egymást arról, hogy a  jelen Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső eljárási követelményeiknek eleget tettek. A  Megállapodás az  utolsó értesítés után hatvan nappal lép hatályba. 3. Ez a  Megállapodás tízéves időtartamra marad hatályban, majd azt követően hatálya meghosszabbodik, hacsak valamely Szerződő Fél a  kezdeti tízéves időtartam lejárta előtt legalább egy évvel vagy azt követően bármikor írásban nem tájékoztatja a  másik Szerződő Felet a  felmondásra vonatkozó szándékáról. A  Megállapodás tizenkét hónappal azt követően szűnik meg, hogy az  egyik Szerződő Fél írásban tájékoztatta a  másik Szerződő Felet a felmondásra vonatkozó szándékáról. 4. A jelen Megállapodás felmondása előtt megvalósított beruházások tekintetében a  Megállapodás rendelkezései a felmondást követő további tíz évig érvényben maradnak. 5. Jelen Megállapodás a  Szerződő Felek közötti írásbeli megegyezéssel módosítható. Bármely módosítás a  Megállapodás elválaszthatatlan részét képezi, és a  hatálybalépéséhez szükséges eljárás megegyezik a  jelen Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárással. ENNEK HITELÉÜL az arra kellő felhatalmazással rendelkező alulírottak a Megállapodást aláírták. KÉSZÜLT két eredeti példányban, New Yorkban, 2017. szeptember 18. napján, magyar, tádzsik és angol nyelven. Mindhárom szöveg egyaránt hiteles. Értelmezésbeli eltérések esetén az angol szöveg az irányadó. For Hungary For the Republic of Tajikistan” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. § a Megállapodás 14. Cikk 2. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A  Megállapodás, illetve a  2.  § és a  3.  § hatálybalépésének naptári napját a  külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. 5. § Az e  törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a  nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter gondoskodik. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke