📄 Jogszabály szövege
2014. L. törvény Magyarország Kormánya és Jersey Kormánya között az adóügyi információcseréről szóló, Londonban, 2014. január 28-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről.
1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és Jersey Kormánya között az adóügyi
információcseréről szóló, Londonban, 2014. január 28-án aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező
hatályának elismerésére.
2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
3. § Az Egyezmény hiteles magyar és angol nyelvű szövege a következő:
„EGYEZMÉNY MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ÉS JERSEY KORMÁNYA KÖZÖTT AZ ADÓÜGYI
INFORMÁCIÓCSERÉRŐL
Magyarország Kormánya és Jersey Kormánya;
Mivel a Szerződő Felek létre kívánják hozni a valamennyi adózási ügyre vonatkozó információcsere szabályait és
feltételeit;
Felismerve, hogy a Szerződő Feleknek jogában áll, Jersey esetében Nagy-Britannia és Észak Írország Egyesült
Királyságától kapott felhatalmazásban foglaltaknak megfelelően az adózás tekintetében információcsere
egyezményt tárgyalni, kötni, végrehajtani és ezen egyezményben foglaltak szerint felmondani;
Megállapodtak, hogy az alábbi egyezményt kötik, amely kizárólag a szerződő felekre tartalmaz kötelezettségeket:
1. Cikk
Az Egyezmény tárgya és hatálya
A Szerződő Felek illetékes hatóságai segítséget nyújtanak egymásnak az Egyezmény hatálya alá tartozó adókra
vonatkozóan a Szerződő Felek belső jogszabályainak a végrehajtásához és érvényesítéséhez előreláthatólag fontos
információk cseréjén keresztül, beleértve az olyan információkat is, amelyek az ilyen adók megállapításához,
kivetéséhez és beszedéséhez, az adóigények megállapításához és kikényszerítéséhez vagy nyomozáshoz vagy
A törvényt az Országgyűlés a 2014. október 20-i ülésnapján fogadta el.
vádemeléshez előreláthatóan fontosak. Az információkat ezen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban cserélik ki
és bizalmasan kezelik a 8. cikkben meghatározott módon. A megkeresett Fél jogszabálya vagy igazgatási gyakorlata
által a személyeknek biztosított jogok és védelem alkalmazandó marad, amennyiben azok indokolatlanul nem
akadályozzák vagy késleltetik a hatékony információcserét.
2. Cikk
Joghatóság
A megkeresett Fél nem köteles olyan információt nyújtani, amelyik nem áll az illetékes hatóságának rendelkezésére,
illetve nem áll olyan személy birtokában vagy ellenőrzése alatt, aki területi joghatóságán belül van.
3. Cikk
Az Egyezmény hatálya alá tartozó adók
1. Az Egyezmény hatálya alá tartozó adók:
a) Magyarországon:
(i) a személyi jövedelemadó;
(ii) a társasági adó;
(iii) a telekadó;
(iv) az építményadó;
(v) általános forgalmi adó;
(vi) jövedéki adó,
(a továbbiakban: „magyar adó”);
b) Jerseyben:
(i) a jövedelemadó;
(ii) a termék- és szolgáltatásadó;
2. Az Egyezmény alkalmazandó minden olyan azonos vagy hasonló adóra is, amelyet az Egyezmény aláírása után
vetnek ki a létező adók mellett vagy azok helyett, ha a Szerződő Felek úgy állapodnak meg. A Szerződő Felek
illetékes hatóságai írásban értesíteni fogják egymást az Egyezmény alá tartozó adójogszabályaikban és a vonatkozó
információgyűjtési rendelkezésekben bekövetkezett minden lényeges változásról.
4. Cikk
Meghatározások 1. Az Egyezmény alkalmazásában, ha másképp nincs meghatározva:
a) a „Magyarország” kifejezés Magyarországnak a nemzetközi joggal összhangban lévő magyar jogszabályok
által meghatározott földrajzi területét jelenti;
b) a „Jersey” kifejezés a Jersey Bailiffséget jelenti, és földrajzi értelemben használva Jersey területét jelenti,
beleértve a nemzetközi joggal összhangban lévő jogszabályai által meghatározott territoriális tengert;
c) a „Szerződő Fél” és a „másik Szerződő Fél” kifejezés Magyarországot vagy Jerseyt jelenti, ahogy
a szövegösszefüggés megkívánja;
d) az illetékes hatóság kifejezés jelenti:
(i) Magyarország esetében az adópolitikáért felelős minisztert vagy meghatalmazott képviselőjét;
(ii) Jersey esetében a Kincstár és Erőforrások miniszterét vagy meghatalmazott képviselőjét;
e) a „személy” kifejezés magában foglalja a természetes személyt, a társaságot és bármely más személyi
egyesülést;
f ) a „társaság” kifejezés bármely jogi személyt vagy egyéb olyan jogalanyt jelent, amely az adóztatás
szempontjából a jogi személyekkel azonos módon kezelendő;
g) a „nyilvánosan működő részvénytársaság” kifejezés bármely olyan társaságot jelent, amelynek a fő
részvényosztályait elismert tőzsdén jegyzik, feltéve, hogy a jegyzett részvényei nyilvánosan, gyorsan
megvehetők vagy eladhatók. A részvények akkor vehetők meg, vagy adhatók el „nyilvánosan”, ha
a részvények eladása vagy megvétele nincs kifejezetten, vagy hallgatólagosan a befektetők egy szűk
csoportjára korlátozva;
h) „a fő részvényosztály” kifejezés olyan részvényosztályt vagy részvényosztályokat jelent, amelyek a társaság
szavazati jogának és értékének a többségét képviselik;
i) „az elismert tőzsde” kifejezés bármely olyan tőzsdét jelent, amelyben a Szerződő Felek illetékes hatóságai
megállapodnak;
j) a „nyílt kollektív befektetési alap vagy séma” kifejezés bármely kollektív befektetési alapot vagy rendszert
jelent (ami egy pool befektetési eszköz, jogi formájára tekintet nélkül) feltéve, hogy az alapban vagy
a sémában levő egységek, részvények vagy más érdekeltségek nyilvánosan könnyen megvehetők, eladhatók
vagy visszavásárolhatók.
Az alapban vagy a sémában levő egységek, részvények vagy más érdekeltségek akkor vehetők meg,
adhatók el vagy vásárolhatók vissza „nyilvánosan” könnyen, ha a megvétel, eladás vagy visszavásárlás nincs
kifejezetten vagy hallgatólagosan a befektetők egy szűk csoportjára korlátozva;
k) az „adó” bármely adót jelenti, amelyre az Egyezmény alkalmazandó;
l) „a megkereső Fél” kifejezés az információt kérő Szerződő Felet jelenti;
m) „a megkeresett Fél” kifejezés azt a Szerződő Felet jelenti, amelyet információ nyújtására kerestek meg;
n) „az információszerzési intézkedések” kifejezés a jogszabályokat és a közigazgatási vagy bírói eljárásokat
jelenti, amelyek a kért információ megszerzését és szolgáltatását a Szerződő Fél számára lehetővé teszik;
o) „az információ” kifejezés magában foglal bármely tényt, állítást, dokumentumot vagy más feljegyzést
formától függetlenül;
p) a „büntető adóügyek” azon adóügyeket jelentik, amelyek olyan szándékos magatartást foglalnak magukban,
amely miatt a megkereső Fél büntetőjoga szerint eljárás indítható;
q) a „büntető jogszabályok” kifejezés minden, a hazai jog alapján büntető jogszabálynak minősülő jogszabályt
jelent függetlenül attól, hogy azokat az adójogszabályok, a büntető törvénykönyv vagy más törvény
tartalmazza.
2. Az Egyezménynek az egyik Szerződő Fél által bármely időpontban történő alkalmazásánál, bármely abban meg
nem határozott kifejezésnek – kivéve, ha a szövegösszefüggés mást kíván – olyan jelentése van, mint amit ennek
a Szerződő Félnek a jogszabályaiban az adott időpontban jelentenek azzal, hogy ezen Szerződő Fél alkalmazandó
adójogszabályaiban foglalt meghatározások irányadóak ennek a Szerződő Félnek az egyéb jogszabályaiban foglalt
meghatározásokkal szemben.
5. Cikk
A megkeresés alapján történő információcsere 1. A megkeresett Fél illetékes hatósága a megkereső Fél kérésére információt nyújt az 1. cikkben meghatározott
célokra. Az ilyen információt meg kell adni tekintet nélkül arra, hogy a megkeresett Fél illetékes hatóságának
az információra saját adózási céljaira szüksége van-e, vagy a nyomozás alatt lévő magatartás, amennyiben
a megkeresett Fél területén bekövetkezik, bűncselekményt valósít-e meg a megkeresett Fél joga szerint.
A megkereső Fél illetékes hatósága csak akkor indíthat megkeresést ezen cikk alapján, ha nem tudja megszerezni
a kért információt a saját területén más eszközzel, kivéve, ha ilyen eszköz igénybevétele aránytalan nehézségekkel
járna.
2. Amennyiben a megkeresett Fél illetékes hatóságának a birtokában lévő információ nem elégséges ahhoz, hogy
az információkérésnek eleget tegyen, akkor a Szerződő Fél minden megfelelő információszerzésre vonatkozó
intézkedést felhasznál, ami szükséges ahhoz, hogy a megkereső Félnek megadja a kért információt, tekintet nélkül
arra, ha a megkeresett Félnek ugyanakkor saját adózási céljaira nincs szüksége ilyen információra.
3. Amennyiben a megkereső Fél illetékes hatósága kifejezetten kéri, úgy a megkeresett Fél illetékes hatósága e cikk
alapján a hazai joga által megengedett mértékben információt nyújt tanúvallomások és eredeti jegyzőkönyvek
hiteles másolata formájában.
4. Mindegyik Szerződő Félnek biztosítania kell, hogy felhatalmazása legyen arra, hogy kérésre az Egyezmény
rendelkezéseinek megfelelően az illetékes hatóságán keresztül megszerezzenek és nyújtsanak:
a) bankok, más pénzintézetek és ügynökként vagy bizalmi minőségben eljáró bármely személy – beleértve
a kijelölt személyeket és a vagyonkezelőket – által birtokolt információt;
b) társaságok, személyegyesítő társaságok, vagyonkezelők (trösztök), alapítványok és más személyek
tulajdonosaira vonatkozó információt, beleértve a 2. cikk korlátozásai figyelembevételével a tulajdonosi
láncban lévő minden ilyen személyre vonatkozó tulajdonosi információt; trösztök esetében az alapítókra,
a vagyonkezelőkre, a pártfogókra és a kedvezményezettekre vonatkozó információt; az alapítványok
esetében az alapítókra, az alapítvány tanácsának tagjaira és a kedvezményezettekre vonatkozó információt.
Továbbá ez az Egyezmény nem keletkeztet a Szerződő Felekre olyan kötelezettséget, hogy megszerezzenek vagy
nyújtsanak nyilvánosan működő részvénytársaságokra vagy nyílt kollektív befektetési alapokra vagy sémákra
vonatkozó tulajdonosi információkat, kivéve, ha az ilyen információkat aránytalan nehézség nélkül meg lehet
szerezni.
5. A megkereső Fél illetékes hatósága a kérelemhez az információ előre látható fontosságának igazolására a következő
információkat szolgáltatja a megkeresett Fél illetékes hatóságának, amikor az Egyezmény alapján információt kér:
a) annak a személynek az azonosító adatait, akivel szemben a vizsgálatot, az ellenőrzést vagy a nyomozást
folytatják, illetve vádat emeltek;
b) a keresett információra vonatkozó nyilatkozatot, beleértve annak természetét és a formát, amelyben
a megkereső Fél meg kívánja kapni az információt a megkeresett Féltől;
c) azt az adózási időszakot, amelyikre az információt kérik;
d) azt az adózási célt, amelyikre az információ vonatkozik;
e) az indokokat, amelyek alapján feltételezhető, hogy a kért információ a megkeresett Félnél van, vagy
a megkeresett Fél joghatósága alatt levő személy birtokában van vagy ellenőrzése alatt áll vagy
megszerezhető általa;
f ) az ismert mértékig bármely személy nevét és címét, akiről úgy hiszik, hogy a kért információ birtokában van
vagy ellenőrzése alatt áll vagy képes azt megszerezni;
g) nyilatkozatot arról, hogy a kérelem a megkereső Fél jogával és közigazgatási gyakorlatával összhangban
van, hogy ha a kért információ a megkereső Fél joghatóságán belül lenne, akkor a megkereső Fél illetékes
hatósága képes lenne megszerezni az információt a megkereső Fél jogszabályai alapján vagy a közigazgatási
gyakorlata szokásos eljárásrendjében, és hogy a kérés összhangban van az Egyezménnyel;
h) nyilatkozatot arról, hogy a megkereső Fél minden elérhető eszközt foganatosított a saját hatáskörén belül
az információ megszerzésére, kivéve azokat, amelyek aránytalan nehézségeket okoznak.
6. A megkeresett Fél illetékes hatósága a kérelem kézhezvételét a megkereső Fél illetékes hatóságának visszaigazolja,
és törekednie kell a kért információt a megkereső Félnek a legkisebb szükséges késedelemmel elküldeni.
6. Cikk
Adóellenőrzés külföldön 1. A megkereső Fél illetékes hatóságának a kérésére a megkeresett Fél illetékes hatósága megengedheti a megkereső
Fél illetékes hatósága képviselőinek, hogy jelen legyenek az adóellenőrzés megfelelő részén a megkeresett Félnél.
2 . Amennyiben a 1. bekezdésre vonatkozó kérelmet teljesítik, a megkeresett Fél vizsgálatot levezető illetékes hatósága
amilyen gyorsan lehet, értesíti a megkereső Fél illetékes hatóságát a vizsgálat idejéről és helyszínéről, a vizsgálat és
az eljárás lefolytatására kijelölt hatóságról vagy tisztviselőről, és a vizsgálat lefolytatásához a megkeresett Fél által
megkívánt eljárásról és feltételekről. Az adóvizsgálat folytatása tekintetében minden döntést a vizsgálatot lefolytató
megkeresett Fél hoz meg.
7. Cikk
A kérelem visszautasításának lehetősége 1. A megkeresett Fél illetékes hatósága visszautasíthatja a segítségnyújtást, ha:
a) a kérelem nincs összhangban ezen Egyezménnyel;
b) a megkereső Fél nem foganatosított minden elérhető eszközt a saját hatáskörén belül az információ
megszerzésére, kivéve azokat, amelyek igénybevétele aránytalan nehézségekkel járna; vagy
c) a kért információ nyilvánosságra hozatala a megkeresett Fél közrendjét, beleértve a nemzetbiztonsági
érdekeit vagy közbiztonságát, sértené; vagy
d) a megkeresés teljesítése sértené az ügyben érintett személy alapvető jogait.
2. Az Egyezmény rendelkezései a megkeresett Félre nem keletkeztetnek kötelezettséget:
a) a Szerződő Fél belső jogszabályainak megfelelő ügyvédi titkot érintő információ vagy olyan információ
nyújtására, amely bármely szakmai, üzleti, ipari, kereskedelmi, vagy foglalkozási titkot vagy szakmai
eljárást fedne fel, azzal a megkötéssel, hogy az 5. cikk 4. bekezdésében hivatkozott információtípus nem
kezelendő úgy, mint egy ilyen titok vagy szakmai eljárás csupán azért, mert megfelel a hivatkozott bekezdés
kritériumainak; vagy
b) olyan közigazgatási intézkedések megtételére, amelyek ellentétesek a jogával és a közigazgatási
gyakorlatával, azzal a megkötéssel, hogy jelen albekezdésben foglaltak nem érintik az 5. cikk
4. bekezdésében foglalt kötelezettségeket.
3. Az információra vonatkozó megkeresést nem lehet azon az alapon visszautasítani, hogy a kérésnek alapot adó
adóigény vitatott.
4. A megkeresett Fél nem kényszeríthető olyan információ megszerzésére és átadására, amely információt, ha a kért
információ a megkereső Fél joghatóságán belül lenne, akkor a megkereső Fél illetékes hatósága nem lenne képes
megszerezni jogszabályai alapján vagy a közigazgatási gyakorlata szokásos eljárásrendjében.
5. A megkeresett Fél visszautasíthatja az információkérést, amennyiben a megkereső Fél a kért információt a saját
adójogszabályai rendelkezéseinek vagy bármely azzal kapcsolatos követelménynek az olyan alkalmazása vagy
kikényszerítése céljából kéri, amely a megkereső Fél azonos helyzetben lévő állampolgárával összehasonlítva
a megkeresett Fél állampolgárával szemben hátrányosan megkülönböztet.
8. Cikk
Titkosság 1. Az ezen Egyezmény alapján továbbított vagy kapott bármely információt a Szerződő Felek illetékes hatóságainak
bizalmasan kell kezelni.
2. Az ilyen információt csak a Szerződő Fél joghatóságán belül lévő olyan személyek és hatóságok (beleértve
a bíróságokat és a közigazgatási szerveket) részére szabad felfedni, amelyek az Egyezményben említett adók
megállapításával vagy beszedésével, ezek érvényesítésével és a vonatkozó peres eljárással, vagy ezekkel kapcsolatos
jogorvoslat elbírálásával foglalkoznak. Ezek a személyek vagy hatóságok az információt csak ilyen célokra
használhatják fel. Nyilvános bírósági tárgyaláson vagy bírósági határozatokban az információt nyilvánosságra
hozhatják.
3. Az ilyen információt a megkeresett Fél illetékes hatóságának kifejezett, írásbeli hozzájárulása nélkül nem lehet
felhasználni olyan célból, amely eltér az 1. Cikkben megjelölt céloktól.
4. Az ezen Egyezmény alapján a megkereső Fél részére nyújtott információ nem fedhető fel semmilyen más állam
számára.
5. Személyes adatok jelen Egyezmény végrehajtásához szükséges mértékben, és a továbbító megkeresett Fél
jogszabályi rendelkezéseinek megfelelően továbbíthatóak.
9. Cikk
Nyelv
A segítségnyújtásra vonatkozó megkereséseket és azokra a válaszokat angol nyelven kell megszövegezni.
10. Cikk
Költségek
A Szerződő Felek illetékes hatóságainak eltérő megegyezése hiányában a megkeresett Fél viseli a segítségnyújtás
szokásos költségeit, és a megkereső Fél viseli a segítségnyújtás rendkívüli költségeit. Az érintett illetékes
hatóságok időről időre konzultálnak ezen cikkre tekintettel, és különösen a megkeresett Fél illetékes hatóságának
előzetesen konzultálnia kell a megkereső Fél illetékes hatóságával, ha az információ továbbításának költségei egy
meghatározott megkeresés tekintetében várhatóan rendkívüliek lesznek.
11. Cikk
Kölcsönös Egyeztetési Eljárás 1. Amennyiben a Szerződő Felek között nehézségek vagy kétségek keletkeznek az Egyezmény végrehajtása vagy
értelmezése tekintetében, az illetékes hatóságok törekedni fognak arra, hogy az ügyet kölcsönös egyeztetéssel
megoldják.
2. Az 1. bekezdésben hivatkozott megállapodáson túl a Szerződő Felek illetékes hatóságai kölcsönösen
megállapodhatnak az 5., a 6. és a 10. cikk szerint alkalmazandó eljárásokban.
3. A Szerződő Felek illetékes hatóságai közvetlenül érintkezhetnek egymással az e cikk szerinti megállapodás elérése
érdekében.
4. A Szerződő Felek megállapodhatnak a vitarendezés eljárási kérdéseiben, amennyiben ez szükségessé válik.
12. Cikk
Hatálybalépés 1. A Szerződő Felek írásban értesítik egymást arról, hogy az Egyezmény hatálybalépéséhez belső jogszabályaik szerint
szükséges eljárásnak eleget tettek.
2. Az Egyezmény az 1. bekezdésben említett értesítések közül a későbbinek a kézhezvételét követő 30. napon lép
hatályba, és rendelkezései mindkét Szerződő Államban alkalmazandók:
a) a forrásnál levont adók tekintetében az Egyezmény hatálybalépésének évét közvetlenül követő első naptári
év január 1-jén vagy azt követően keletkezett jövedelmekre;
b) az egyéb jövedelemadók és a vagyonadók tekintetében az Egyezmény hatálybalépésének évét közvetlenül
követő első naptári év január 1-jén vagy azután kezdődő bármely adóévre kivethető adókra;
c) a büntető adóügyek tekintetében az Egyezmény hatálybalépésének évét közvetlenül követő első naptári év
január 1-jén vagy azt követően kezdődő adóévekre.
13. Cikk
Felmondás 1. Bármelyik Szerződő Fél felmondhatja az Egyezményt úgy, hogy a felmondásról diplomáciai úton vagy levélben
értesítést küld a másik Szerződő Fél illetékes hatóságának.
2. Az Egyezmény az 1. bekezdésben leírt felmondás átvételének a napját követő hat hónapos időtartam utolsó napján
hatályát veszíti.
3. Amennyiben az Egyezményt felmondták, a Szerződő Felek kötve maradnak a 8. cikk rendelkezései által
az Egyezmény szerint kapott bármely információ vonatkozásában.
Ennek hiteléül az arra kellő meghatalmazással rendelkező alulírottak az Egyezményt aláírták.
Készült két példányban, Londonban, 2014. január hó 28. napján magyar, francia és angol nyelveken. Eltérés esetén
az angol nyelvű szöveg irányadó.
Magyarország Kormánya nevében Jersey Kormánya nevében (aláírások) JEGYZŐKÖNYV
A MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ÉS JERSEY KORMÁNYA KÖZÖTT AZ ADÓÜGYI INFORMÁCIÓCSERÉRŐL
SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ
Magyarország Kormánya és Jersey Kormánya a 2014. január 28-án, Londonban aláírt adóügyi információcseréről
szóló Egyezményhez kapcsolódóan az alábbi rendelkezésekben állapodtak meg, amelyek az említett Egyezmény
szerves részét képezik:
1. A 4. Cikk (Meghatározások) 1. bekezdésének i) albekezdése tekintetében az „elismert tőzsde” kifejezés
Magyarországon bármely olyan tőzsdét jelent, amelynél a következő feltételek teljesülnek:
a) rendszeresen működik,
b) működését, a kereskedési rendszerhez való hozzáférést, a tőzsdei bevezetést és a szerződéskötés feltételeit
a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által meghatározott vagy elfogadott
előírások szabályozzák,
c) olyan elszámolási rendszerrel rendelkezik, amely szerint a határidős ügyletekre napi letét-elhelyezési
követelmény vonatkozik és ez a székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának
értékelése szerint megfelelő biztonságot nyújt.
2. Az Egyezmény 5. Cikk (A megkeresés alapján történő információcsere) 6. bekezdése tekintetében egyetértés
van, miszerint a kért információ továbbításakor a legkevesebb szükséges késedelem biztosítása érdekében
a megkeresett Fél illetékes hatósága:
a) A megkeresés kézhezvételét írásban megerősíti a megkereső Fél illetékes hatóságának, és értesíti
a megkereső Fél illetékes hatóságát a megkeresés esetleges hiányosságairól a megkeresés kézhezvételétől
számított 60 napon belül.
b) Amennyiben a megkeresett Fél illetékes hatósága a megkeresés kézhezvételétől számított 90 napon belül
nem képes megszerezni és nyújtani az információt, beleértve, ha az információ szolgáltatásában valamilyen
akadályba ütközik, vagy visszautasítja az információ nyújtását, azonnal értesítenie kell a megkereső Felet,
megmagyarázva a képtelenségének okát, az akadályok természetét vagy a visszautasítás okait.
3. A 10. Cikk (Költségek) tekintetében egyetértés van arról, hogy:
a) a „nem szokásos költségek” kifejezés többek között tartalmazza az alábbiakat:
(i) a megkereső Fél illetékes hatósága részére nem szokásos mennyiségű dokumentumok vagy iratok
előállításának és továbbításának indokolt költségei;
(ii) pénzügyi intézmények vagy más, iratokkal rendelkező harmadik fél által felszámolt indokolt
költségek az iratok másolásáért és konkrét információkéréshez kapcsolódó felkutatásért;
(iii) gyorsírással készült iratok, meghallgatások és tanúvallomások indokolt költségei;
(iv) egy személy Magyarországon vagy Jersey-ben meghallgatás vagy tanúvallomás céljából az adott
információkéréssel kapcsolatosan történő önkéntes megjelenésének indokolt díjai és költségei,
a hatályos jogszabályokban megengedett összegekkel összhangban;
(v) a megkereső Fél illetékes hatóságának jóváhagyásával, a megkeresett félnél az adott
információkéréshez kapcsolódóan peres képviseletre kijelölt vagy meghatalmazott nem
kormányzati ügyvéd indokolt ügyvédi költségei.
b) A „szokásos költségek” kifejezés tartalmazza többek között a megkereső Fél által benyújtott információkérés
megvizsgálásával és megválaszolásával kapcsolatban a megkeresett Félnél felmerülő szokásos adminisztratív
és személyi költségeket.
c) Az illetékes hatóságok bármelyik illetékes hatóság kérésére bármikor konzultálhatnak egymással
az Egyezmény alapján felmerülő vagy potenciálisan felmerülő költségek vonatkozásában az ilyen költségek
minimalizálása céljából.
4. A megkötött egyezménnyel kapcsolatosan vagy az alapján indított hivatalos kommunikáció, beleértve
az információkéréseket, írásban, közvetlenül a másik fél illetékes hatósága alábbi címére történik, vagy más olyan
címre, amelyről az egyik Fél a másik Fél részére időnként értesítést küld. Minden további információkéréssel
kapcsolatos kommunikáció írásban történik (beleértve az elektronikus levelet) az említett illetékes hatóságok vagy
azok meghatalmazott képviselői között.
5. A jelen Egyezmény semmilyen módon nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek Magyarország európai
uniós tagságából fakadnak.
Ennek hiteléül az arra kellő meghatalmazással rendelkező alulírottak a Jegyzőkönyvet aláírták.
Készült két példányban, Londonban, 2014. január hó 28. napján, magyar, francia és angol nyelveken. Eltérés esetén
az angol nyelvű szöveg irányadó.
Magyarország Kormánya nevében Jersey Kormánya nevében (aláírások)” “AGREEMENT BETWEEN THE GOVERNMENT OF HUNGARY AND THE GOVERNMENT OF JERSEY ON
EXCHANGE OF INFORMATION ON TAX MATTERS
(signatures)” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. § és a 3. § az Egyezmény 12. cikk 2. pontjában meghatározott időpontban lép hatályba.
(3) Az Egyezmény, illetve a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak
ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
Áder János s. k., Dr. Gulyás Gergely s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.