2015. LXIX. törvény a Visegrádi Szabadalmi Intézetről szóló megállapodás kihirdetéséről1

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a törvény a Visegrádi Szabadalmi Intézet létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről rendelkezik, amelynek célja az innováció és a gazdasági növekedés előmozdítása a közép- és kelet-európai régióban a szabadalmi oltalom területén. Az Intézet nemzetközi kutatási és elővizsgálati szervként fog működni a Szabadalmi Együttműködési Szerződés keretében.

Kire vonatkozik: A Cseh Köztársaság, Magyarország, a Lengyel Köztársaság és a Szlovák Köztársaság kormányai; A szabadalmi oltalom nemzetközi szinten történő megszerzésében érdekelt feltalálók, kis- és középvállalkozások, valamint közfinanszírozású kutatóhelyek.

Fő adatok

Ország: Magyarország
Jogterület: Energia- és hálózatos ágazati jog
Cikkek: 26
Forrás: MultiLegalPile/
Szöveg letöltve: 2026-07-07
Magyarázat frissítve: 2026-07-08

Mit szabályoz ez a jogszabály?

A Visegrádi Szabadalmi Intézet (VSZI) létrehozását és jogállását.
A VSZI feladatait, különösen a nemzetközi szabadalmi kutatást és elővizsgálatot.
A VSZI irányítását, beleértve az Igazgatótanács és az igazgató feladatait.
A VSZI kiváltságait, mentességeit és felelősségi szabályait.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

A Cseh Köztársaság, Magyarország, a Lengyel Köztársaság és a Szlovák Köztársaság kormányai.
A szabadalmi oltalom nemzetközi szinten történő megszerzésében érdekelt feltalálók, kis- és középvállalkozások, valamint közfinanszírozású kutatóhelyek.

Melyek a főbb pontok?

A Visegrádi Szabadalmi Intézet (VSZI) egy kormányközi szervezet, amelynek székhelye Budapesten van.
A VSZI fő feladata, hogy a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) értelmében nemzetközi kutatási és elővizsgálati szervként járjon el.
A VSZI igazgatási és pénzügyi önállósággal rendelkezik, irányító szerve az Igazgatótanács, igazgatását az igazgató által vezetett titkárság végzi.
A VSZI mentesül a közvetlen adók alól, és jogi személyiséggel rendelkezik, szerződéseket köthet, vagyont szerezhet és bíróság előtt eljárhat.

Energia- és hálózatos ágazati jog

40/2017. (XII. 4.) NGM rendelete az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan…

2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről

360/2013. (X. 11.) Korm. rendelete az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról…

2016/2017. (XII. 22.) Korm. határozata a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program, valamint egyéb dél-pesti…

16/2003. (XII. 27.) IHM rendelete az elektronikus hírközlési előfizetői szerződésekre és azok megkötésére vonatkozó…

352/2015. (VIII. 26.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

37/2011. (X. 28.) BM rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvénynek a belügyminiszter ágazati…

2017. évi CXXV. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról

Energia- és hálózatos ágazati jog

Jogszabály szövege

Tartalomjegyzék (26)

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Visegrádi Szabadalm
2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti
3. § A Megállapodás angol nyelvű hiteles szövege és annak hivatalos magyar
2. cikk Meghatározások (1) E Megállapodás alkalmazásában
3. cikk
4. cikk
6. cikk
7. cikk
8. cikk
9. cikk
10. cikk
11. cikk
12. cikk
13. cikk Az Igazgatótanács döntései és a szavazás szabályai
15. cikk Végrehajtási Szabályzat (1) A Végrehajtási Szabályzat a következőket s
16. cikk
17. cikk
18. cikk
19. cikk
20. cikk A VSZI kijelölése
21. cikk Fenntartások
22. cikk
23. cikk
24. cikk
25. cikk A Megállapodás nyelve és letéteményese
26. cikk

2015. LXIX. törvény a Visegrádi Szabadalmi Intézetről szóló megállapodás kihirdetéséről1.

1. §Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Visegrádi Szabadalmi Intézetről szóló megállapodás

(a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.

2. §Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti

3. §A Megállapodás angol nyelvű hiteles szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő

1 A törvényt az Országgyűlés a 2015. május 27-i ülésnapján fogadta el.

DONE at Bratislava on 26 February 2015. MEGÁLLAPODÁS A VISEGRÁDI SZABADALMI INTÉZETRŐL A Cseh Köztársaság, Magyarország, a Lengyel Köztársaság és a Szlovák Köztársaság kormányai Megerősítve határozott elkötelezettségüket az 1970. június 19-én, Washingtonban kelt Szabadalmi Együttműködési Szerződés alapján rájuk háruló kötelezettségek maradéktalan tiszteletben tartása iránt, Attól az óhajtól vezérelve, hogy előmozdítsák az innovációt és a kreativitást, továbbá elősegítsék a gazdasági növekedést és a versenyképességet a közép- és kelet-európai régióban, Felismerve iparjogvédelmi hivatalaik döntő szerepét e célok elérésében azáltal, hogy feltalálóikat és iparukat a szabadalmi jog és gyakorlat területén szolgálják és ellátják azzal a minőségi szakértelemmel, amely találmányaik jogi oltalmának biztosításához szükséges, Attól az óhajtól vezérelve, hogy iparjogvédelmi hivatalaik az ügyfelek, különösen az egyéni feltalálók, a kis- és középvállalkozások és a közfinanszírozású kutatóhelyek javára, fokozzák az együttműködésüket e szakértelem megerősítése és gazdasági erőforrásaik egyesítése céljából, Attól az óhajtól vezérelve, hogy a szabadalmi rendszer közép- és kelet-európai használóinak további kedvező és hatékony lehetőséget kínáljanak a szabadalmi oltalom nemzetközi szinten történő megszerzéséhez, valamint ennek érdekében megkönnyítsék hozzáférésüket a Szabadalmi Együttműködési Szerződés keretében létrejött rendszerhez, Megerősítve határozott elkötelezettségüket a 1973. október 5-én, Münchenben kelt, az európai szabadalmak megadásáról szóló egyezmény (Európai Szabadalmi Egyezmény) – ideértve az egyezménynek az európai szabadalmi rendszer központosításáról és annak bevezetéséről szóló jegyzőkönyvét is – szerinti kötelezettségeik maradéktalan tiszteletben tartása iránt, ugyanakkor gyakorolni kívánva azokat a jogokat, amelyekkel e jogi instrumentumok felruházták őket, A 17. cikkben foglaltaknak megfelelően ezen Megállapodás részes államai nem csak a visegrádi országok lehetnek. A Megállapodáshoz való csatlakozás lehetősége a régió többi országa előtt is nyitva áll. Bár a Visegrádi Szabadalmi Intézetet a visegrádi országok hozzák létre, az jogi értelemben nem a Visegrádi Együttműködés intézménye.

Attól az óhajtól vezérelve, hogy a Szabadalmi Együttműködési Szerződés 16. és 32. cikke alapján olyan kormányközi szervezetet hozzanak létre, amely – a Nemzetközi Szabadalmi Együttműködési Unió Közgyűlésétől kapott felhatalmazás megszerzését, valamint a kormányközi szervezet és a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) Nemzetközi Irodája közötti megállapodásnak a Közgyűlés általi jóváhagyását követően – a Szabadalmi Együttműködési Szerződés szerinti nemzetközi kutatási szervként, illetve nemzetközi elővizsgálati szervként jár el, és amelynek feladata az említett Szerződés alapján benyújtott nemzetközi szabadalmi bejelentések vonatkozásában nemzetközi kutatás és nemzetközi elővizsgálat végzése, a következőkben állapodtak meg: 1. cikk A Visegrádi Szabadalmi Intézet létrehozása A szabadalmak területén történő együttműködés kormányközi szervezeteként létrejön a Visegrádi Szabadalmi Intézet.

2. cikkMeghatározások (1) E Megállapodás alkalmazásában

(i) „VSZI”: a Visegrádi Szabadalmi Intézet; (ii) „nemzeti hivatal”: valamely Szerződő Állam szabadalmak megadására felhatalmazott központi iparjogvédelmi hatósága; (iii) „PCT”: a 1970. június 19-én, Washingtonban kelt, 1979. szeptember 28-án, 1984. február 3-án és 2001. október 3-án módosított Szabadalmi Együttműködési Szerződés, valamint a Szerződéshez csatolt, módosított Végrehajtási Szabályzat; (iv) „ESZE”: az 1973. október 5-én, Münchenben kelt, és a 63. cikkének módosításával 1991. december 17-én és 2000. november 29-én felülvizsgált, az európai szabadalmak megadásáról szóló egyezmény (Európai Szabadalmi Egyezmény); (v) „WIPO”: a Szellemi Tulajdon Világszervezete; (vi) „Nemzetközi Iroda”: a WIPO Nemzetközi Irodája.

(2)Ahol ennek a Megállapodásnak a PCT alkalmazására vonatkozó rendelkezései olyan fogalmakat és kifejezéseket tartalmaznak, amelyeket a PCT meghatároz, jelentésük megegyezik a PCT-ben meghatározott jelentéssel.

3. cikk

Visegrádi Szabadalmi Intézet (1) A VSZI igazgatási és pénzügyi önállósággal rendelkezik.

(2)A VSZI irányító szerve az Igazgatótanács, igazgatását az igazgató által vezetett titkárság végzi.

(3)A VSZI fő feladata, hogy a PCT értelmében vett nemzetközi kutatási szervként és nemzetközi elővizsgálati szervként járjon el. Az Igazgatótanács határozhat úgy, hogy a VSZI-t a szabadalmak területére eső más, hasonló feladatok ellátásával is megbízza.

(4)A VSZI létrehozása és működése semmilyen módon nem érinti a nemzeti hivataloknak a nemzeti szabadalmakra vagy a velük azonos hatályú szabadalmakra vonatkozó kizárólagos hatáskörét.

4. cikk

A VSZI jogállása (1) A VSZI jogi személyiséggel rendelkezik.

(2)A VSZI valamennyi Szerződő Államban az adott állam nemzeti jogában a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Így különösen szerződéseket köthet, ingó és ingatlan vagyont szerezhet, azzal rendelkezhet, továbbá bíróság előtt eljárhat.

(3)A VSZI-t a VSZI igazgatója képviseli. 5. cikk Székhely

(1)A VSZI székhelye Budapest.

(2)A VSZI a többi Szerződő Állam mindegyikében kirendeltséggel rendelkezik, kivéve ha az Igazgatótanács másképpen határoz egy Szerződő Állam kérésére, amelyik nem kíván ilyen irodát befogadni.

(3)A VSZI székhely-megállapodást köt Magyarországgal.

6. cikk

Kiváltságok és mentességek (1) Hivatalos tevékenységei körében a VSZI, az intézet vagyona és bevételei mindenfajta közvetlen adó alól mentesek.

(2)Ha a VSZI hivatalos tevékenységei gyakorlása céljából olyan jelentős beszerzéseket végez, amelyek ára adókat vagy egyéb közterheket is tartalmaz, a Szerződő Államok lehetőség szerint kötelesek megtenni a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy az ilyen adókat vagy közterheket elengedjék vagy visszatérítsék a VSZI-nek.

(3)Nem adható mentesség azon adók és egyéb közterhek alól, amelyek csupán közüzemi szolgáltatások díjának felelnek meg.

(4)Az 5. cikk (3) bekezdésében említett székhely-megállapodás az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kiváltságokon és mentességeken túl egyéb kiváltságokat és mentességeket is adhat.

7. cikk

Felelősség (1) A VSZI szerződéses felelősségére az adott szerződésre alkalmazandó jog az irányadó összhangban az 593/2008/EK rendelettel (Róma I. rendelet), amennyiben alkalmazható, vagy ha az nem alkalmazható, akkor azon Szerződő Állam jogával összhangban, amelynek bíróságához fordultak.

(2)A VSZI szerződésen kívüli felelősségére a VSZI vagy a VSZI titkárság alkalmazottai által, feladataik ellátása során okozott károk tekintetében – amennyiben nem a 864/2007/EK rendelet (Róma II. rendelet) szerinti polgári és kereskedelmi ügyről van szó – annak a Szerződő Államnak a joga az irányadó, amelyben a kár bekövetkezett.

(3)A (2) bekezdés szerinti jogviták rendezésére annak a Szerződő Államnak valamely bírósága rendelkezik joghatósággal, amelyben a kár bekövetkezett.

(4)Az (1)–(3) bekezdés rendelkezései attól függetlenül alkalmazandóak, hogy a VSZI feladatainak elvégzését a nemzeti hivatalokra bízták. A nemzeti hivataloknak a VSZI-vel szemben fennálló, valamint a VSZI-nek a nemzeti hivatalokkal szemben fennálló felelősségére az Igazgatótanács által meghatározott feltételek és szabályok az irányadóak.

8. cikk

A VSZI tevékenysége (1) (a) A 20. cikkben foglaltakra is figyelemmel, a VSZI a PCT értelmében vett nemzetközi kutatási szervként és nemzetközi elővizsgálati szervként jár el – a Nemzetközi Iroda és a VSZI közötti megállapodásnak megfelelően – az e Megállapodásban részes bármely állam átvevő hivatalához, illetve bármely részes állam nevében eljáró átvevő hivatalhoz benyújtott bejelentések vonatkozásában. (b) A Nemzetközi Iroda és a VSZI közötti megállapodás rendelkezhet úgy, hogy a VSZI a PCT bármely más Szerződő Államának átvevő hivatalához vagy a PCT bármely Szerződő Állama nevében eljáró átvevő hivatalhoz benyújtott más bejelentések vonatkozásában is eljár, ha az érintett állam átvevő hivatala erre a célra a VSZI-t megjelöli.

(2)Az (1) bekezdésben említett megállapodás megkötésekor és végrehajtásakor a VSZI-nek be kell tartania azokat a kötelezettségeket, amelyeket e Megállapodás Szerződő Államai az európai szabadalmak megadásáról szóló egyezmény (Európai Szabadalmi Egyezmény) – ideértve az egyezménynek az európai szabadalmi rendszer központosításáról és az annak bevezetéséről szóló jegyzőkönyvét is – alapján vállaltak.

(3)A PCT és e Megállapodás rendelkezései közötti ellentmondás esetén a PCT rendelkezései az irányadók.

(4)A VSZI által nemzetközi kutatási szervként és nemzetközi elővizsgálati szervként, továbbá a 3. cikk (3) bekezdése értelmében a VSZI-re bízott bármely más feladattal összefüggésben végzett tevékenységeket a VSZI nevében a nemzeti hivatalok végzik az Igazgatótanács által meghatározott feltételek és szabályok szerint.

(5)Az Igazgatótanács határozza meg azokat a kritériumokat, amelyek szerint a (4) bekezdés alapján elvégzendő munkát a nemzeti hivatalok között meg kell osztani. Ezeknek a kritériumoknak tisztességeseknek, méltányosaknak és lényegeseknek kell lenniük, és olyanoknak, amelyek biztosítják a kiegyensúlyozott megosztást.

(6)A nemzeti hivatalok a Pénzügyi Szabályzatnak megfelelően költségtérítést kapnak a (4) bekezdés alapján végzett tevékenységük után.

9. cikk

A VSZI titkársága és igazgatója (1) Az igazgató felel a VSZI tevékenységének megszervezéséért. A titkárság felelősséggel tartozik az adminisztratív támogatásért, továbbá ellátja az Igazgatótanács titkársági feladatait is.

(2)A titkárságot az igazgató vezeti, aki tevékenységéért az Igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.

(3)E célból az igazgató különösen a következő feladat- és hatáskörökkel rendelkezik: (i) megteszi a VSZI feladatainak hatékony ellátásához szükséges valamennyi intézkedést, ideértve a belső igazgatási előírások megalkotását is; (ii) javaslatot terjeszthet az Igazgatótanács elé a Végrehajtási Szabályzat módosítására, valamint olyan döntésekre vonatkozóan, amelyek az Igazgatótanács hatáskörébe tartoznak; (iii) előkészíti és végrehajtja a költségvetést és annak módosításait, valamint a pótköltségvetést; (iv) évente tevékenységi jelentést terjeszt az Igazgatótanács elé.

(4)A VSZI belső és külső ügyeiben az igazgató az Igazgatótanács utasításainak megfelelően jár el.

(5)A nemzeti hivatalok a szükséges mértékben és az Igazgatótanács által megállapított feltételeknek megfelelően segítik az igazgatót és a titkárságot feladataik teljesítésében.

(6)A jellegüknél fogva szakmai titkot képező információkat a titkárság alkalmazottai még munkaviszonyuk megszűnése után sem tehetik hozzáférhetővé vagy használhatják fel.

10. cikk

Az igazgató kinevezése (1) A VSZI igazgatóját az Igazgatótanács nevezi ki négy évet meg nem haladó, határozott időtartamra. Kinevezése megújítható. Az első kinevezés és az esetleg azt követő kinevezések időtartamát, valamint a kinevezés minden egyéb feltételét az Igazgatótanács határozza meg.

(2)Az Igazgatótanács fegyelmi jogkört gyakorol a VSZI igazgatója felett.

11. cikk

Az Igazgatótanács (1) Az Igazgatótanács a Szerződő Államok képviselőiből és azok helyetteseiből áll. Az Igazgatótanácsba mindegyik Szerződő Állam egy képviselőt és egy helyettes képviselőt jogosult kinevezni.

(2)Az Igazgatótanács tanácskozásának nyelve az angol. Az Igazgatótanács elé terjesztett dokumentumokat és a tanácskozásairól készült jegyzőkönyveket angol nyelven kell elkészíteni.

(3)Az Igazgatótanács maga állapítja meg eljárási szabályzatát.

12. cikk

Az Igazgatótanács hatásköre meghatározott ügyekben (1) Az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik, hogy elfogadja és módosítsa (i) a Végrehajtási Szabályzatot; (ii) a Pénzügyi Szabályzatot; (iii) a titkárság alkalmazottainak alkalmazási feltételeit; és (iv) a saját eljárási szabályzatát.

(2)Az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik a VSZI igazgatójának felhatalmazása arra, hogy a VSZI nevében tárgyalásokat folytasson, és hogy az Igazgatótanács jóváhagyásával megállapodást kössön államokkal és kormányközi szervezetekkel.

(3)Az Igazgatótanács ellátja továbbá azokat az egyéb feladatokat, amelyek e Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtását szolgálják.

13. cikkAz Igazgatótanács döntései és a szavazás szabályai

(1)Határozatainak meghozatala során az Igazgatótanács konszenzusra törekszik. Ha valamely határozat nem hozható meg konszenzussal, az adott ügyben szavazással kell határozni.

(2)Az Igazgatótanácsban kizárólag a Szerződő Államok rendelkeznek szavazati joggal. Mindegyik Szerződő Állam egy-egy szavazattal rendelkezik, és csak saját nevében szavazhat.

(3)A (4) bekezdésben foglaltak kivételével az Igazgatótanács határozataihoz a leadott szavazatok kétharmadára van szükség.

(4)A szavazó Szerződő Államok egyhangú szavazatára van szükség az olyan határozatokhoz, amelyek meghozatala a 3. cikk (3) bekezdése, az 5. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (4) bekezdése, a 8. cikk (5) bekezdése, a 12. cikk

(1)bekezdése, a 12. cikk (2) bekezdése és a 14. cikk (4) bekezdése alapján tartozik az Igazgatótanács hatáskörébe.

Az Igazgatótanács ilyen határozatokat, valamint az (1) bekezdés szerinti konszenzusos határozatokat csak akkor hoz, ha valamennyi Szerződő Állam képviselteti magát.

(5)A tartózkodás szavazatként nem vehető figyelembe. 14. cikk Pénzügyi rendelkezések

(1)A VSZI költségvetésének egyensúlyban kell lennie. A költségvetést a Pénzügyi Szabályzatban meghatározott, általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban kell elkészíteni. Szükség esetén a költségvetés módosítható vagy pótköltségvetés készíthető.

(2)A VSZI kiadásainak fedezetéül saját forrásai, valamint szükség esetén a Szerződő Államok rendkívüli pénzügyi hozzájárulásai szolgálnak, amelyek összegét a Pénzügyi Szabályzatnak megfelelően az Igazgatótanács határozza meg. A VSZI saját forrásai a díjakból és egyéb forrásokból származó valamennyi bevétel, továbbá – ha a VSZI rendelkezik tartalékokkal – a tartalékai is.

(3)Az e Megállapodás alapján elvégzett feladatokért és lefolytatott eljárásokért a VSZI díjat róhat ki. A Végrehajtási Szabályzat meghatározza különösen a díjak összegét és megfizetésük módját. A díjak összegét úgy kell megállapítani, hogy az azokból származó bevétel biztosítsa a VSZI költségvetésének egyensúlyát.

(4)(a) Ha azonban a VSZI a (3) bekezdésben meghatározott feltételek mellett költségvetésének egyensúlyát nem tudja biztosítani, a Szerződő Államok rendkívüli pénzügyi hozzájárulást fizetnek a VSZI-nek, amelynek összegét a Pénzügyi Szabályzatnak megfelelően az Igazgatótanács határozza meg. (b) Ha a hiánynak vagy egy részének az ideiglenes fedezete más módon biztosított, az Igazgatótanács határozhat úgy, hogy a hiányt továbbgörgeti, és a Szerződő Államoktól nem kéri hozzájárulás fizetését. (c) Ha a VSZI pénzügyi helyzete megengedi, az Igazgatótanács határozhat úgy, hogy az (a) pont alapján fizetett hozzájárulást a befizető Szerződő Államok részére visszatéríti.

(5)A Pénzügyi Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a költségvetésben foglalt kiadások engedélyezése egyetlen beszámolási időszak tartamára vonatkozik. A beszámolási időszak január 1-jétől december 31-ig tart.

(6)A költségvetés tervezetét a VSZI igazgatója a Pénzügyi Szabályzatban előírt határidőn belül terjeszti az Igazgatótanács elé. A költségvetést, annak módosítását, valamint a pótköltségvetést az Igazgatótanács fogadja el.

(7)(a) A VSZI bevételi és kiadási kimutatását, valamint mérlegét olyan könyvvizsgálók ellenőrzik, akiknek a függetlenségéhez nem férhet kétség. Az Igazgatótanács ötéves időtartamra nevezi ki őket; a kinevezés megújítható vagy időtartama meghosszabbítható. A könyvvizsgálók minden beszámolási időszak lezárását követően aláírt könyvvizsgálói véleményt tartalmazó jelentést készítenek. (b) A VSZI igazgatója minden évben az Igazgatótanács elé terjeszti az előző beszámolási időszakra vonatkozó beszámolót a költségvetésről és a VSZI vagyonkimutatást tartalmazó mérlegéről, amelyhez csatolja a könyvvizsgálók jelentését is. Az Igazgatótanács hagyja jóvá az éves beszámolót a könyvvizsgálók jelentésével együtt, valamint nyilvánítja teljesítettnek a VSZI igazgatójának feladatát a költségvetés végrehajtását illetően.

(8)A Pénzügyi Szabályzat különösen a következőket határozza meg: (i) a költségvetés elfogadásának és végrehajtásának rendjét, valamint a könyvvitel és a könyvvizsgálat rendjét; (ii) a rendkívüli pénzügyi hozzájárulások összegének meghatározására szolgáló módszert, valamint annak rendjét, ahogy ezen összegeket a Szerződő Államoknak a VSZI rendelkezésére kell bocsátaniuk; (iii) a nemzeti hivatalok számára a 8. cikk (4) bekezdése alapján végzett tevékenységért járó költségtérítés összegének meghatározására szolgáló módszert, valamint annak rendjét, ahogy ezen összegeket a VSZI-nek e hivatalok rendelkezésére kell bocsátania; (iv) a VSZI működése során esetleg keletkezett többletnek a Szerződő Államok közötti felosztására vonatkozó szabályokat; (v) az általánosan elfogadott számviteli elveket, amelyeken a költségvetés és az éves pénzügyi kimutatások alapulnak.

15. cikkVégrehajtási Szabályzat (1) A Végrehajtási Szabályzat a következőket szabályozza:

(i) azokat a kérdéseket, amelyek vonatkozásában e Megállapodás kifejezetten a Végrehajtási Szabályzatra utal; (ii) az igazgatási jellegű követelményeket, kérdéseket és eljárásokat; (iii) az e Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtását elősegítő minden részletet; (iv) a díjak összegét és megfizetésük módját.

(2)E Megállapodás és a Végrehajtási Szabályzat rendelkezései közötti ellentmondás esetén a Megállapodás rendelkezései az irányadók. A Végrehajtási Szabályzat nem képezi a Megállapodás elválaszthatatlan részét.

16. cikk

Megerősítés (1) Ezt a Megállapodást az egyes Szerződő Államoknak alkotmányos követelményeiknek megfelelően meg kell erősíteniük.

(2)A megerősítő okiratokat Magyarország kormányánál (a továbbiakban: Letéteményes) kell letétbe helyezni.

17. cikk

Csatlakozás (1) Ehhez a Megállapodáshoz az Igazgatótanács meghívása alapján bármelyik európai állam csatlakozhat.

(2)A csatlakozási okiratokat a Letéteményesnél kell letétbe helyezni.

18. cikk

Hatálybalépés (1) Ez a Megállapodás két hónappal azt követően lép hatályba, hogy a Cseh Köztársaság, Magyarország, a Lengyel Köztársaság és a Szlovák Köztársaság letétbe helyezték megerősítő okiratukat.

(2)Bármely csatlakozás a csatlakozási okirat letétbe helyezését követő második hónap első napján válik hatályossá.

19. cikk

Kezdeti hozzájárulás (1) E Megállapodás hatálybalépésével a 18. cikk (1) bekezdésében említett Szerződő Államok kezdeti hozzájárulást fizetnek a VSZI számára. A kezdeti hozzájárulás fedezi a VSZI felállításának költségeit, és azt erre a célra kell felhasználni. A kezdeti hozzájárulás összegét egyenlő részekre kell felosztani a Szerződő Államok között.

(2)Kezdeti hozzájárulást a Megállapodáshoz csatlakozó minden állam fizet. Ebben az esetben a kezdeti hozzájárulás fedezi a VSZI-nek az illető állam csatlakozásával összefüggésben felmerült költségeit. E kezdeti hozzájárulás összegét az Igazgatótanács határozza meg.

20. cikkA VSZI kijelölése

A VSZI kéri a Nemzetközi Szabadalmi Együttműködési Unió Közgyűlésétől, hogy az a PCT rendelkezéseinek megfelelően jelölje ki nemzetközi kutatási szervvé és nemzetközi elővizsgálati szervvé. A Szerződő Államok kötelesek segíteni a VSZI-t ebben a folyamatban.

21. cikkFenntartások

Ezzel a Megállapodással kapcsolatban fenntartásnak nincs helye.

22. cikk

Módosítás (1) Ez a Megállapodás a Szerződő Államok közötti megállapodással módosítható.

(2)Bármely Szerződő Állam javaslatot terjeszthet elő a Megállapodás módosítására. Ezeket a javaslatokat az Igazgatótanáccsal kell közölni.

(3)Ha a Megállapodást módosító megállapodás másként nem rendelkezik, a Megállapodás módosítása két hónappal azt követően lép hatályba, hogy valamennyi Szerződő Állam letétbe helyezte jóváhagyó okiratát.

23. cikk

Felmondás, megszüntetés és felfüggesztés (1) Ezt a Megállapodást bármelyik Szerződő Állam bármikor felmondhatja. A felmondásról értesíteni kell a Letéteményest. A felmondás az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított hat hónap elteltével válik hatályossá.

(2)Ez a Megállapodás az összes Szerződő Állam egyetértésével bármikor megszüntethető olyan feltételek szerint, amelyekben megállapodnak.

(3)E Megállapodás alkalmazása az összes Szerződő Állam egyetértésével bármikor felfüggeszthető olyan feltételek szerint, amelyekben megállapodnak.

24. cikk

Vitás kérdések (1) Az e Megállapodás vagy a Végrehajtási Szabályzat értelmezése vagy alkalmazása tárgyában két vagy több Szerződő Állam között felmerülő bármely vitás kérdést, amelyet tárgyalás útján nem sikerül rendezni, bármelyik érintett állam kérelmére az Igazgatótanács elé kell terjeszteni, amely törekszik arra, hogy az érintett államok között megegyezést hozzon létre.

(2)Ha a vitás kérdés Igazgatótanács elé terjesztésétől számított egy éven belül nem jön létre megegyezés, a jogvitát bármelyik érintett állam a Nemzetközi Bíróság elé terjesztheti.

25. cikkA Megállapodás nyelve és letéteményese

E Megállapodás egyetlen eredeti, angol nyelven készült példányát a letéteményesnél kell letétbe helyezni.

26. cikk

Megküldés és értesítések (1) A letéteményes hitelesített másolatokat készít erről a Megállapodásról, és eljuttatja azokat valamennyi aláíró és csatlakozó állam kormányának.

(2)A letéteményes az (1) bekezdésben említett államok kormányait értesíti: (i) minden megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezéséről; (ii) e Megállapodás hatálybalépésének napjáról; (iii) a 23. cikk (1) bekezdése szerinti minden felmondásról, valamint arról a napról, amelyen a felmondás hatályossá válik. A FENTIEK HITELÉÜL az alulírott meghatalmazottak, kormányaik megfelelő felhatalmazásának birtokában, aláírták a jelen Megállapodást.

KELT Pozsonyban, 2015. február 26-án.” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)A 2. § és 3. § a Megállapodás 18. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.

(3)A Megállapodás, valamint a 2. § és 3. § hatálybalépésének naptári napját – annak ismertté válását követően – a külpolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.

(4)Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke gondoskodik. Áder János s. k., Lezsák Sándor s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.