2012. CX. törvény az Európa Tanácsnak a kulturális örökség társadalmi értékéről szóló, Faróban, 2005. év október 27. napján elfogadott keretegyezményé

2012. CX. törvény az Európa Tanácsnak a kulturális örökség társadalmi értékéről szóló, Faróban, 2005. év október 27. napján elfogadott keretegyezményének kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európa Tanácsnak a kulturális örökség társadalmi értékéről szóló, Faróban, 2005. év október 27. napján elfogadott keretegyezménye (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. 3. § Az Egyezmény hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: quality of life as their goal; A törvényt az Országgyűlés a 2012. július 9-i ülésnapján fogadta el. „Az Európa Tanácsnak a kulturális örökség társadalmi értékéről szóló keretegyezménye Preambulum Az Európa Tanács jelen Egyezményt aláíró tagállamai, figyelembe véve, hogy az Európa Tanács egyik célja tagjai egységének erősítése azért, hogy megőrizzék és megvalósítsák a közös örökségüket jelentő eszméket és elveket, amelyek az emberi jogok, a demokrácia és a törvényesség tiszteletben tartásán alapulnak; felismerve annak szükségességét, hogy az embereket és az emberi értékeket kell a kulturális örökség szélesebb értelemben vett és több tudományt átfogó koncepciójának a középpontjába állítani; hangsúlyozva a bölcsen használt kulturális örökség értékét és a benne rejlő lehetőséget mint erőforrást a fenntartható fejlődés és az életminősége számára egy folyamatosan fejlődő társadalomban; elismerve, hogy minden egyes személynek joga van a saját választása szerinti kulturális örökséghez való kötődéshez, miközben tiszteletben tartja mások jogait és szabadságait, az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában (1948) rögzített kulturális életben való szabad részvételi jog egy aspektusaként, és ahogyan azt a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966) garantálja; abban a meggyőződésben, hogy szükséges a társadalom minden tagját bevonni a kulturális örökség meghatározásának és kezelésének folyamatába; meggyőződve a különböző kulturális örökségeket méltányosan kezelő, és így a kultúrák és vallások közötti párbeszédet előmozdító örökségi politikák és oktatási kezdeményezések elvének helyességéről; hivatkozással az Európa Tanács különféle okmányaira, így különösen, az Európai Kulturális Egyezményre (1954), az Európai Építészeti Örökség Védelméről szóló Egyezményre (1985), a Régészeti Örökség Védelméről szóló Európai Egyezményre (1992, felülvizsgálva) valamint az Európai Táj Egyezményre (2000); meggyőződve továbbá összeurópai keret létrehozásának fontosságáról annak érdekében, hogy együttműködhessenek ezeknek az elveknek egy dinamikus folyamatban való megvalósítása során, a következőkben állapodtak meg: I. FEJEZET – CÉLOK, MEGHATÁROZÁSOK ÉS ELVEK 1. Cikk – Az Egyezmény céljai Az ezen Egyezményben részes Felek egyetértenek abban, hogy: a) elismerik, hogy a kulturális örökséggel kapcsolatos jogok elválaszthatatlan részei az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában meghatározott kulturális életben való részvétel jogának; b) elismerik a kulturális örökség iránti egyéni és kollektív felelősséget; c) hangsúlyozzák, hogy a kulturális örökség megőrzésének és fenntartható használatának célja az emberi fejlődés előmozdítása és az életminőség emelése; d) megteszik a szükséges lépéseket az ebben az Egyezményben foglaltak alkalmazása érdekében: – a kulturális örökségnek a békés és demokratikus társadalom építésében, a fenntartható fejlődés folyamataiban és a kulturális sokszínűség előmozdításában játszott szerepét illetően; valamint – az érintett köz-, intézményi és magánszereplők nagyobb mérvű, az általuk képviselt kompetenciák egymást erősítő együttműködését illetően. 2. Cikk – Meghatározások A jelen Egyezményben a) a kulturális örökség azon múltból örökölt értékhordozó források együttese, amelyeket az emberek – függetlenül a tulajdonviszonyoktól – a saját állandóan fejlődő értékeik, hiedelmeik, hitük, tudásuk és hagyományaik tükröződéseként és kifejeződéseként határoznak meg, magában foglalja a környezet mindazon vonatkozásait is, amelyeket az idők folyamán az ember és az egyes helyszínek közötti kölcsönhatás eredményezett; b) egy örökségközösség azon személyek összessége, akik valamely kulturális örökség bizonyos aspektusait értéknek tekintik és közösségi cselekvés keretében kívánják fenntartani és a következő nemzedékeknek továbbadni. 3. Cikk – Európa közös öröksége A Felek egyetértenek abban, hogy elő kell segíteni Európa közös örökségének megértését, amely örökség magában foglalja: a) a kulturális örökség minden Európában létező formáját, amelyek együttesen alkotják az emlékezet, a megértés, az önazonosság, az összetartozás és a kreativitás közös forrását, és b) mindazon elképzeléseket, elveket és értékeket, amelyeket a haladásból és a múltbeli konfliktusokból leszűrt tapasztalatok eredményeztek, és amelyek elősegítik egy olyan békés és stabil társadalom fejlődését, mely az emberi jogok, a demokrácia és a törvényesség tiszteletben tartásán alapul. 4. Cikk – A kulturális örökséghez kapcsolódó jogok és kötelezettségek A Felek elismerik, hogy: a) mindenkinek, egymagában vagy közösségben, joga van a kulturális örökségből részesülni és további gazdagításában részt venni; b) mindenki, egymagában vagy közösségben, ugyanolyan felelősséggel tartozik mások kulturális örökségének tiszteletben tartásáért, mint a saját örökségét illetően és mindebből következően Európa közös örökségét illetően; c) a kulturális örökséggel kapcsolatos jogok gyakorlása kizárólag olyan korlátozások tárgya lehet, amelyek demokratikus társadalomban a közérdek és a mások jogainak és szabadságának biztosítása okán elkerülhetetlenül szükségesek. 5. Cikk – Kulturális örökségi jog és politikák A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy: a) elismerik a kulturális örökség elemeihez kapcsolódó közérdeket, azok társadalmi fontosságával összhangban; b) növelik a kulturális örökség értékét annak számbavétele, tanulmányozása, értelmezése, védelme, megőrzése és bemutatása révén; c) biztosítják, az egyes Felek sajátos kontextusainak megfelelően, hogy a kulturális örökséghez való, a 4. Cikk szerinti jogok gyakorlásának létezzen jogi szabályozása; d) elősegítik a gazdasági és társadalmi környezetnek a kulturális örökségi tevékenységekben való részvételt támogató alakulását; e) előmozdítják a kulturális örökség megóvását mint a fenntartható fejlődés, a kulturális sokszínűség és a kortárs kreativitás egymást kölcsönösen támogató célkitűzéseinek központi tényezőjét; f ) elismerik a joghatóságuk alatt álló területen található kulturális örökség értékét, függetlenül annak eredetétől; g) létrehoznak integrált stratégiákat a jelen Egyezményben foglalt rendelkezések alkalmazásának elősegítésére. 6. Cikk – Az Egyezmény hatálya Az Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az: a) korlátozza, illetve ellehetetleníti az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok érvényesülését, amelyeket nemzetközi okmányok – így különösen az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény – biztosítanak; b) hatással van más nemzetközi vagy nemzeti jogi eszközöknek a kulturális örökségre és a környezetre vonatkozó kedvezőbb rendelkezéseire; c) közvetlenül alkalmazható jogosultságot hoz létre. II. FEJEZET – A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG HOZZÁJÁRULÁSA A TÁRSADALMI ÉS AZ EMBERI FEJLŐDÉSHEZ 7. Cikk – Kulturális örökség és párbeszéd A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a közhatalmi intézményeken és más illetékes testületeken keresztül: a) bátorítják a kulturális örökség bemutatása etikájának és módszertanának átgondolását, csakúgy, mint az értelmezések sokszínűségének tiszteletét; b) békéltető eljárásokat hoznak létre olyan esetek méltányos és igazságos kezelésére, amelyekben ugyanazon kulturális örökségi elemnek különböző közösségek egymásnak ellentmondó értékeket tulajdonítanak; c) fejlesztik a kulturális örökségről szóló tudást, mint a bizalom és a kölcsönös megértés által előmozdított, a konfliktusok megoldását és megelőzését szem előtt tartó békés együttélés elősegítésének forrását; d) beépítik mindezeket a szempontokat az élethosszig tartó nevelés és képzés minden vonatkozásába. 8. Cikk – Környezet, örökség és életminőség A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a kulturális környezet minden örökségi vonatkozását arra használják, hogy: a) gazdagítsák a gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális fejlődés, a területfejlesztési tervezés folyamatait, szükség szerint alkalmazva a kulturális örökségi hatástanulmányok és a kárenyhítési stratégiák eszközét; b) előmozdítják a kulturális, biológiai, geológiai és tájképi sokszínűséggel kapcsolatos politikák integrált szemléletű megközelítését, az ezen elemek közötti egyensúly elérése érdekében; c) megerősítik a társadalmi összetartozást azáltal, hogy elősegítik a közös felelősségérzet kibontakozását azon helyek iránt, ahol az emberek élnek; d) előmozdítják a minőség követelményét a környezet kortárs kiegészítéseiben anélkül, hogy veszélyeztetnék a meglévő kulturális értékeket. 9. Cikk – A kulturális örökség fenntartható használata A kulturális örökség fenntartása érdekében a Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy: a) előmozdítják a kulturális örökség sértetlenségének tiszteletben tartását azáltal, hogy biztosítják, hogy bármilyen változtatásról szóló döntés magában foglalja az érintett kulturális értékek megértését; b) meghatározzák a fenntartható kezelés elveit és szorgalmazzák azok alkalmazását, valamint buzdítanak a folyamatos fenntartásra; c) biztosítják, hogy minden általánosan érvényes műszaki szabályozás során számolnak a kulturális örökség megőrzésének sajátos követelményeivel; d) előmozdítják a hagyományos anyagok, technikák és gyakorlati megoldások használatát és kiaknázzák a bennük rejlő lehetőségeket a mai kor általi használat során is; e) előmozdítják a magas színvonalú munkát egyének, vállalkozások és intézmények szakmai minősítési és akkreditációs rendszerei útján. 10. Cikk – Kulturális örökség és gazdasági tevékenység A kulturális örökség mint a fenntartható gazdasági fejlődés tényezője nyújtotta lehetőségek teljes körű kihasználása érdekében a Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy: a) növelik a társadalmi tudatosságot, és felhasználják a kulturális örökségben rejlő gazdasági lehetőségeket; b) tekintetbe veszik a kulturális örökség sajátos jellegét és érdekeit a gazdasági célzatú politikák kialakításakor; és c) biztosítják azt, hogy ezek a politikák tiszteletben tartsák a kulturális örökség integritását úgy, hogy annak benne rejlő értékei ne sérüljenek. III. FEJEZET – A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG IRÁNTI KÖZÖS FELELŐSSÉG ÉS A KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL 11. Cikk – A kulturális örökség iránti közösségi felelősség érvényesítésének megszervezése A kulturális örökség kezelése során a Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy: a) előmozdítják, hogy a közintézmények és hatóságok minden szakterületen és minden szinten integrált szemlélettel rendelkezzenek, és jól tájékozottak legyenek; b) kifejlesztenek olyan jogi, pénzügyi és szakmai kereteket, amelyek lehetővé teszik a közintézmények és hatóságok, a szakemberek, a tulajdonosok, a befektetők, a vállalkozók, a nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom közös cselekvését; c) kifejlesztenek újszerű módozatokat a közintézmények, hatóságok és más szereplők együttműködésére; d) tiszteletben tartják és bátorítják a hatóságok szerepét kiegészítő önkéntes kezdeményezéseket; e) bátorítják az örökség megőrzésével foglalkozó nem kormányzati szervezeteket, hogy a közérdek javára felléphessenek. 12. Cikk – Hozzáférés a kulturális örökséghez és a demokratikus részvétel A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy: a) mindenkit arra bátorítanak, hogy vegyen részt: – a kulturális örökség azonosításában, tanulmányozásában, értelmezésében, védelmében, megőrzésében és bemutatásában; – a kulturális örökség létéből fakadó lehetőségek és kihívások feletti közös gondolkodásban és vitákban; b) figyelembe veszik a kulturális örökséggel azonosuló minden egyes örökségközösség által annak az örökségnek tulajdonított értéket; c) elismerik az önkéntes alapon létrejött szervezetek szerepét, mind cselekvési partnerként, mind építő szándékú kritikusként a kulturális örökségi politikák megítélésében; d) lépéseket tesznek az örökséghez való hozzáférési lehetőségek fejlesztése érdekében, különösen a fiatalok és a hátrányos helyzetűek körében abból a célból, hogy növeljék az örökség értékéről, fenntartásának és védelmének szükségességéről, valamint a belőle származó előnyökről való tájékozottságot. 13. Cikk – Kulturális örökség és ismeretek A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy: a) elősegítik a kulturális örökségi dimenzió beépítését az oktatás minden szintjébe, nem szükségszerűen önálló tantárgyként, hanem más tantárgyak számára gazdag forrásként kezelve azt; b) erősítik a kapcsolatokat a kulturális örökséggel kapcsolatos oktatás és a szakmai képzés között; c) bátorítják a kulturális örökségre, az örökségközösségekre, a környezetre és mindezek kölcsönhatásaira vonatkozó interdiszciplináris kutatásokat; d) bátorítják a folyamatos szakmai továbbképzést, valamint az ismeretek és tapasztalatok kicserélését, mind az oktatási rendszeren belül, mind pedig azon kívül. 14. Cikk – Kulturális örökség és információs társadalom A Felek kötelezettséget vállalnak a digitális technológia alkalmazásának fejlesztésére annak érdekében, hogy növeljék a kulturális örökség hozzáférhetőségét és az örökségből származó előnyöket oly módon, hogy: a) bátorítják azokat a kezdeményezéseket, amelyek növelik a tartalomszolgáltatás minőségét, valamint törekednek a nyelvek és kultúrák sokszínűségének biztosítására az információs társadalom keretei között; b) támogatják a nemzetközileg csereszabatos szabványok alkalmazását a kulturális örökséget érintő tanulmányok, megőrzési tevékenység, továbbfejlesztés és biztonság területein, ugyanakkor harcolva a kulturális javak illegális forgalma ellen; c) keresik a megoldásokat a kulturális örökségre vonatkozó információk hozzáférhetőségét gátló akadályok leküzdésére, különös tekintettel az oktatási célokra, ugyanakkor a szellemi tulajdonjogokat is védve; d) elismerik, hogy az örökséggel kapcsolatos digitális tartalmak létrehozása nem szoríthatja háttérbe a meglévő örökség tényleges megőrzését. IV. FEJEZET – MONITORING ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS 15. Cikk – A Felek vállalásai A Felek vállalják, hogy: a) kialakítanak – az Európa Tanácson keresztül – egy olyan követő-figyelési rendszert, amely lefedi a kulturális örökséget érintő jogalkotást, szakpolitikákat és gyakorlatokat, a jelen Egyezményben rögzített elvekkel összhangban; b) fenntartanak, fejlesztenek és adatokat nyújtanak egy olyan, a nyilvánosság számára is elérhető közös információs rendszer számára, mely lehetővé teszi annak felmérését, hogy az egyes Felek miként teljesítik az ezen Egyezményben foglalt vállalásaikat. 16. Cikk – Monitoring mechanizmus a) A Miniszteri Bizottság, követve az Európa Tanács Alapokmánya 17. Cikkében rögzítetteket, köteles egy arra alkalmas bizottságot létrehozni vagy egy már meglévő bizottságot kijelölni ezen Egyezmény végrehajtásának követő-figyelésére, amely bizottság felhatalmazást kap a saját működési szabályzatának kidolgozására. b) A kijelölt bizottság: – szükség szerint létrehozza szervezeti és működési szabályzatát; – kezeli a 15. Cikk szerinti közös információs rendszert, biztosítva azon eszközök áttekintését, amelyek az ezen Egyezményben elfogadott minden egyes vállalásnak megfelelnek; – egy vagy több Fél kérésére, tanácsadás keretében véleményez minden, az Egyezmény értelmezésével kapcsolatos kérdést – minden esetben tekintettel az Európa Tanács teljes jogi szabályozására; – egy vagy több Fél kérésére értékeli az Egyezmény általuk történő alkalmazásának bármely vonatkozását; – előmozdítja az Egyezmény ágazatok közti alkalmazását azzal, hogy együttműködik más bizottságokkal, és részt vesz az Európa Tanács más kezdeményezéseiben; – jelentést tesz tevékenységéről a Miniszteri Bizottságnak. A bizottság szakértőket és megfigyelőket is bevonhat a munkájába. 17. Cikk – Együttműködés az Egyezmény alkalmazását nyomon követő tevékenységekben A Felek kötelezettséget vállalnak az egymással és az Európa Tanácson keresztül való együttműködésre a jelen Egyezmény céljainak és elveinek követése és különösen Európa közös öröksége elismerésének előmozdítása érdekében azáltal, hogy: a) együttműködési stratégiákat hívnak életre a követő-figyelés folyamatában meghatározott prioritások kezelésére; b) erősítik a multilaterális és a határon átnyúló tevékenységeket, valamint hálózatokat hoznak létre a regionális együttműködés érdekében e stratégiák alkalmazására; c) kicserélik, fejlesztik, szabályokban rögzítik a jó példákat, és gondoskodnak azok terjesztéséről; d) tájékoztatják a közvéleményt ezen Egyezmény céljairól és alkalmazásáról. Kölcsönös megegyezés keretében a Felek bármelyike létrehozhat pénzügyi-finanszírozási eszközöket a nemzetközi együttműködés elősegítésére. V. FEJEZET – ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 18. Cikk – Aláírás és hatálybalépés a) Az Egyezmény aláírásra nyitva áll az Európa Tanács tagállamai számára. b) Az Egyezményt meg kell erősíteni, el kell fogadni, vagy jóvá kell hagyni. A megerősítésről, elfogadásról vagy a jóváhagyásról szóló okiratokat letétbe kell helyezni az Európa Tanács főtitkáránál. c) Az Egyezmény annak a hónapnak az első napján lép hatályba, amely egy három hónapos időszakot követ azután, hogy az Európa Tanács tíz tagállama az előző bekezdés rendelkezései szerint magára nézve kötelezőnek ismeri el az Egyezményt. d) Az olyan aláíró tagállam tekintetében, amely az Egyezmény hatálybalépése után ismeri el magára nézve kötelezőnek az Egyezményt, az Egyezmény annak a hónapnak az első napján lép hatályba, amely a megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okirat letétbe helyezésének napja utáni három hónapos időszakot követi. 19. Cikk – Csatlakozás a) Az Egyezmény hatálybalépése után az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága az Európa Tanács Alapszabályának 20. Cikk d) pontja szerint hozott többségi határozattal és a Miniszteri Bizottságban helyet foglaló Szerződő Államok képviselőinek egyhangú határozatával meghívhat az Egyezményhez való csatlakozásra bármely olyan államot, amely nem tagja az Európa Tanácsnak, valamint meghívhatja az Európai Közösséget. b) Bármely csatlakozó állam vagy csatlakozása esetén az Európai Közösség számára az Egyezmény annak a hónapnak az első napján lép hatályba, amely a csatlakozási okiratnak az Európa Tanács főtitkáránál történő letétbe helyezésének napját követő három hónapos időszak lejárta után következik. 20. Cikk – Területi alkalmazás a) Bármely állam az aláíráskor vagy a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése alkalmával meghatározhatja azt a területet vagy azokat a területeket, ahol az Egyezményt alkalmazni fogja. b) Bármely állam az Európa Tanács főtitkárához címzett nyilatkozattal bármilyen későbbi időpontban kiterjesztheti az Egyezmény alkalmazását az e nyilatkozatban meghatározott bármely más területre. Az ilyen területet illetően az Egyezmény annak a hónapnak az első napján lép hatályba, amely a főtitkárnak átadott ilyen nyilatkozat napját követő három hónapos időszak lejárta után következik. c) Bármely, a fenti két bekezdés alapján tett nyilatkozat, a nyilatkozatban meghatározott bármely területet illetően visszavonható a főtitkárhoz intézett bejelentéssel. A visszavonás annak a hónapnak az első napján lép hatályba, amely a főtitkárhoz intézett bejelentés kézhezvételének napját követő három hónapos időszak lejárta után következik. 21. Cikk – Az Egyezmény felmondása a) Bármely Fél bármikor felmondhatja az Egyezményt az Európa Tanács főtitkárához címzett bejelentéssel. b) Az ilyen felmondás annak a hónapnak az első napján lép hatályba, amely a főtitkárnak benyújtott bejelentés kézhezvételének napja utáni három hónapos időszak lejártát követi. 22. Cikk – Módosítások a) Bármely Fél, valamint a 16. Cikkben említett bizottság javasolhatja a jelen Egyezmény módosítását. b) Bármely módosítási javaslatot az Európa Tanács főtitkárához kell eljuttatni, aki azt továbbítja az Európa Tanács tagállamainak, jelen Egyezmény Feleinek, valamint bármely nem Európa Tanács tag európai országnak és az Európai Közösségnek, amelyek a 19. Cikk alapján felhívást kaptak arra, hogy csatlakozzanak ezen Egyezményhez. c) A bizottság megvizsgál minden egyes beterjesztett módosítási javaslatot, majd a Felek képviselői háromnegyedének többsége által elfogadott szövegváltozatot elfogadásra benyújtja a Miniszteri Bizottságnak. Miután a Miniszteri Bizottság az Európa Tanács Alapszabálya 20. Cikk d) pontjában előírt többséggel és a Miniszteri Bizottságban tanácskozási joggal rendelkező államok képviselőinek egyhangú határozatával elfogadta a módosítási javaslatot, a szöveget elfogadásra a Felekhez továbbítják. d) A módosítások azon Felek számára lépnek hatályba, amelyek elfogadták azokat, annak a hónapnak az első napján, amely három hónappal követi azt az időpontot, amikor tíz Európa Tanács tag értesítette a főtitkárt azok elfogadásáról. Azon Felek tekintetében, akik később fogadják el a módosításokat, e módosítások annak a hónapnak az első napján lépnek életbe, amely három hónappal követi azt az időpontot, amikor e Felek értesítették a főtitkárt a módosítások elfogadásáról. 23. Cikk – Értesítések Az Európa Tanács főtitkára tájékoztatja az Európa Tanács tagállamait, azon államokat, amelyek csatlakoztak, vagy felhívást kaptak az Egyezményhez való csatlakozásra és a csatlakozott, vagy csatlakozási felhívást kapott Európai Közösséget a következőkről: a) minden aláírásról; b) megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezéséről; c) az Egyezmény hatálybalépésére vonatkozó bármely időpontról a 18., 19. és 20. Cikk szerint; d) az Egyezmény módosítására tett bármely javaslatról, a 22. Cikk alapján elfogadott bármilyen módosításról, valamint arról, hogy az mikor lép hatályba; e) a jelen Egyezményre vonatkozó minden egyéb intézkedésről, nyilatkozatról, értesítésről vagy közlésről. Ennek hiteléül, a kellő felhatalmazással rendelkező alulírottak az Egyezményt aláírták. Kelt Faróban, 2005. október 27-én; készült egyaránt hiteles angol és francia nyelvű változatban, egy példányban, amelyet letétbe helyeznek az Európa Tanács Levéltárában. Az Európa Tanács főtitkára hiteles másolatokat küld az Európa Tanács minden tagállamának, más államoknak, illetve az Európai Közösségnek, amelyek felhívást kapnak az Egyezményhez való csatlakozásra.” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. és 3. § az Egyezmény 18. Cikk d) pontjában meghatározott időpontban lép hatályba. (3) Az Egyezmény, illetve a 2. és 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a kultúráért felelős miniszter gondoskodik. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke