7/2008. (Eb. K. 3.) számú OEP-utasítása a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyászati ellátások méltányossági alapú ártámogatásáról.

7/2008. (Eb. K. 3.) számú OEP-utasítása a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyászati ellátások méltányossági alapú ártámogatásáról. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 26. §-a (1) bekezdésének b)–c) pontjai szerinti gyógyszer, és különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer (a továbbiakban együttesen: gyógyszer), gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás ártámogatásával, valamint a méltányosságból már támogatott gyógyászati segédeszköz javítási díjával kapcsolatos méltányossági kérelmek, valamint az Ebtv. 26. §-a (2) bekezdése szerinti gyógyászati segédeszköz méltányossági kérelmek elbírálásának rendjét a következők szerint szabályozom: I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya kiterjed az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra (a továbbiakban: OEP), és a megyei Egészségbiztosítási Pénztárakra (a továbbiakban: MEP). II. A méltányossági alapú ártámogatás megítélésének általános feltételei 1.A vonatkozó jogszabályok szerint ártámogatással rendelhető: – gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árához a megállapított támogatási mértéket meghaladó, – gyógyászati ellátás árához a jogszabályban megállapított mértéket meghaladó támogatás akkor adható, ha a biztosított orvosi dokumentációval hitelt érdemlően igazolja azt, hogy kizárólag az igényelt termékkel kezelhető, illetve látható el. 2. A társadalombiztosítási támogatásba még be nem fogadott, és támogatással nem rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz árához méltányosságból akkor adható támogatás, ha a biztosított támogatott gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközzel bizonyítottan hatékonyan nem kezelhető, nem gyógyítható, nem rehabilitálható, illetve nem látható el. 3. A méltányosságból már támogatott gyógyászati segédeszköz javítási díjához akkor adható méltányossági támogatás, ha a gyógyászati segédeszköz rendeltetésszerű használat közben hibásodott meg. Az egy éves, illetve az egy évnél hosszabb kihordási idejű gyógyászati segédeszközök 10.000,- Ft bruttó vételára felett az egy éves jótállási idő lejártát követően nyújtható be méltányossági ártámogatási kérelem [az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet]. 4. Külön jogszabályban foglaltaktól eltérő gyakorisággal a gyógyászati segédeszköz árához akkor nyújtható támogatás, ha a biztosított ellátásához az adott kihordási időre rendelhető gyógyászati segédeszköz mennyisége orvosi dokumentációval hitelt érdemlően alátámasztottan nem elegendő, illetve ha elveszti, vagy eltulajdonítják tőle. A méltányossági eljárás során figyelembe kell venni azt, hogy a biztosított közgyógyellátott-e, vagy sem, illetve azt, hogy a kért gyógyászati segédeszköz használata összefüggésben áll-e üzemi balesettel, vagy foglalkozási megbetegedéssel. III. A méltányossági kérelmek igénybenyújtása 1. A II. fejezet hatálya alá tartozó méltányossági kérelmet jogosultként a biztosított, továbbá az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy (a továbbiakban együttesen: biztosított) a lakóhely szerint illetékes MEP-hez nyújthatja be írásban. (A biztosított képviseletében kiskorú, cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes esetben a biztosított törvényes képviselője, vagy közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] is benyújthat kérelmet.) A MEP a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül hiánypótlásra szólítja fel a biztosítottat, ha a kérelem nem tartalmazza az Ebtv. végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 11/B. § (4) bekezdés, 11/D. § (2) bekezdésében foglaltakat, továbbá, ha a V/1. d) pontja alapján végzett ellenőrzés szerint a nyilvántartásban a kérelmező jogosultként nem szerepel. Egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdése szerinti személy. A biztosítottat a hiánypótlásra szóló felszólításban tájékoztatni kell arról, hogy a Vhr. 11/B. § (4) és 11/D. § (3) bekezdése, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 31. §-ának (2) bekezdése alapján a határidő elmulasztása esetén az eljárás megszüntetésre kerül. A MEP – a javaslatával ellátott kérelmet – a kérelem beérkezését, vagy a hiánypótlási határidő lejártát követő 8 napon belül – kivéve a II/4. pont szerinti kérelmeket – felterjeszti az OEP-hez. A felterjesztésben a MEP köteles az OEP-et tájékoztatni arról, hogy a biztosított a hiánypótlásnak 15 napon belül nem tett eleget. 2. A hiánypótlás elmulasztása esetén a Ket. 31. §-ának (2) bekezdése alapján a II/1., 2., 3. pont szerinti kérelmeknél az OEP, a II/4. pont szerinti kérelmeknél a MEP az eljárást „Végzés” formájában megszünteti. 3. Amennyiben a biztosított a Ket. 66. §-a alapján a hiánypótlásra előírt határidő önhibáján kívüli elmulasztása esetén igazolási kérelmet terjeszt elő, az igazolási kérelem tárgyában a döntés „Végzés” formájában történik. A II/1., 2., 3. pont szerinti kérelmeknél a „Végzés”-t az OEP, a II/4. pont szerinti kérelmeknél a MEP bocsájtja ki. 4. Amennyiben a II/4. pont szerinti kérelmet a biztosított közvetlenül az OEP-hez nyújtja be, azt az OEP az iktatást követő napon haladéktalanul megküldi a biztosított lakóhelye szerint illetékes MEP-hez. A kérelem áttételéről az OEP tájékoztatja a biztosítottat. 5. A méltányossági kérelmek ügyintézési határideje 30 nap. 6. Az ügyintézés határidejét – kivéve a II/4. pont szerinti méltányossági kérelmeket – az OEP főigazgatója a Ket. 33. § (7) bekezdése alapján 30, kiskorú ügyfél esetén 15 nappal meghosszabbíthatja. 7. A II/4. pont szerinti méltányossági kérelmek ügyintézési határidejét a MEP igazgatója a Ket. 33. § (7) bekezdése alapján 30, kiskorú ügyfél esetén 15 nappal meghosszabbíthatja. 8. A MEP által az OEP-hez felterjesztett kérelmek, illetve az OEP által a MEP-hez továbbított kérelmek esetében az ügyintézési határidő az ügyintézés helyszíne szerinti megérkezés napján kezdődik. IV. A méltányossági kérelmek tartalma A/ Gyógyszerre vonatkozó méltányossági kérelmeknek tartalmaznia kell: 1. A biztosított kérelmét, amely tartalmazza a személyes adatait, a TAJ számát és a kért gyógyszerkészítmény nevét. 2. Három hónapnál nem régebbi kórtörténeti összefoglalót, amely igazolja, hogy a biztosított kizárólag az igényelt készítménnyel kezelhető. 3. A biztosítottat kezelő szakorvos javaslatát, amelyből megállapítható a kért gyógyszer neve, kiszerelése, pontos dózisa, a gyógyszerváltás indokoltsága (az eddigi terápiák, illetve új kezelések várható hatékonysága), a támogatás időtartama. 4. A kezelő szakorvos által, a kért támogatási időszakra szóló, de vényenként 30 napi vagy egy ciklusnyi terápiás mennyiséget tartalmazó, külön jogszabály szerint kiállított vényeket, amelyen szerepel a BNO kód. 5. A vényen – a) a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerekre vonatkozó, a kihirdetettnél magasabb támogatási kulcsú mél tányossági kérelmeknél a külön engedély nélküli felírásnál alkalmazott jogcímeket, azaz – támogatási érték nélküli, vagy 25, 55, 85%-os támogatási kategóriába sorolt gyógyszernél „Általános” jogcímet; – emelt szintű, indikációhoz kötött 90, 70, 50%-os támogatási kategóriába sorolt gyógyszernél – ha a beteg diagnózisa szerepel az indikációk között – „Eü. tér. köt.” jogcímet; – emelt szintű, indikációhoz kötött 90, 70, 50%-os támogatási kategóriába sorolt gyógyszernél – ha a beteg diagnózisa nem szerepel az indikációk között – „Általános” jogcímet; – kiemelt szintű, indikációhoz kötött 100%-os támogatási kategóriába sorolt gyógyszernél, – ha a beteg diagnózisa nem szerepel az indikációk között – „Általános” jogcímet; kell bejelölni, b) a társadalombiztosítási támogatásba még be nem fogadott gyógyszerekre vonatkozó kérelmek esetében a „Teljes ár” jogcímet kell bejelölni. 6. A biztosított nyilatkozatát a saját, és a vele közös háztartásban élők által – a kérelem benyújtását megelőző három hónapban – megszerzett nettó jövedelemről [az egy főre jutó havi nettó jövedelem: Vhr. 1. § (2) bekezdés bb) pont]. 7. Egyedi importos gyógyszer esetében az Országos Gyógyszerészeti Intézet által kiadott és jóváhagyott/engedélyezett Járóbeteg Gyógyszerigénylő lapot, az alkalmazási jóváhagyással/engedéllyel együtt. B/ Gyógyászati segédeszközre vonatkozó kérelmeknek tartalmaznia kell: 1. A biztosított írásos kérelmét, amely tartalmazza a személyes adatokat, a TAJ számot, és a kért gyógyászati segédeszköz nevét. 2. Három hónapnál nem régebbi kórtörténeti összefoglalót, amely igazolja, hogy a biztosított kizárólag az igényelt termékkel látható el. 3. A II/ 1. 2. 3. pont szerinti kérelmeknél a biztosítottat kezelő szakorvos javaslatát, amelyből megállapítható a gyógyászati segédeszköz neve, mennyisége, az eszköz szükségességének indokoltsága, a támogatás időtartama, valamint az, hogy a biztosított – lehetőleg számszerűsített adatokkal – miért nem látható el a külön jogszabály szerint támogatott gyógyászati segédeszközzel. 4. A biztosítottat kezelő szakorvos által a kért támogatási időszakra szóló összes, de vényenként a kért eszközre jellemző kihordási időre szükséges mennyiséget tartalmazó, külön jogszabály szerint kiállított vényeket (vényt), amelyen szerepel a BNO kód, a biztosított/törvényes képviselője nyilatkozata arról, hogy az eszköz kihordási idején belül azonos típusú és rendeltetésű gyógyászati segédeszközt a biztosított társadalombiztosítási támogatással nem váltott ki. 5. A vényen a) a társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati segédeszközökre vonatkozó, a kihirdetettnél magasabb támogatási kulcsú méltányossági kérelmeknél a külön engedély nélküli felírásnál alkalmazott jogcímeket, azaz: – normatív 50, 70, 85, 90, 95 %-os támogatási kategóriába sorolt gyógyászati segédeszköznél „Általános” jogcímet; – emelt szintű, indikációhoz kötött 85, 70 %-os támogatási kategóriába sorolt gyógyászati segédeszköznél „Eü. tér. köt.” jogcímet kell bejelölni, b) a társadalombiztosítási támogatásba még be nem fogadott gyógyászati segédeszközökre, és a méltányosságból támogatott gyógyászati segédeszközök javítására vonatkozó kérelmek esetében a „Teljes ár” jogcímet kell bejelölni, c) a társadalombiztosítás által támogatott, de a kihirdetettnél rövidebb kihordási időre vonatkozó gyógyászati segédeszköz méltányossági kérelmeknél a „Teljes ár” jogcímet kell bejelölni, d) A társadalombiztosítás által támogatott, de a kihirdetettnél rövidebb kihordási időre vonatkozó gyógyászati segédeszköz méltányossági kérelmeknél – ha a beteg közgyógyellátott, és közgyógyellátás terhére felírható gyógyászati segédeszközre vonatkozik a kérelem, „Teljes ár” és „Közgyógy” jogcímet; – ha a beteg üzemi balesetet szenvedett, és a kért gyógyászati segédeszköz összefüggésben van az üzemi balesettel, „Teljes ár” és „Üzemi baleset” jogcímet kell bejelölni. 6. A társadalombiztosítási ártámogatásban nem részesülő gyógyászati segédeszköz esetén a magyarországi gyártó, vagy forgalmazó termelői/import beszerzési nettó+ÁFA árajánlatát, és a gyógyászati segédeszköz kiszolgálási helyét (forgalmazó/gyógyszertár/gyógyászati segédeszköz üzlet/egészségügyi intézmény). 7. Társadalombiztosítási ártámogatásban nem részesülő gyógyászati segédeszköz esetén az eszköz megfelelőségét igazoló dokumentációt, valamint az eszköz MSZEN 9999: 2003 szerinti ISO kódját. 8. A méltányosságból engedélyezett gyógyászati segédeszköz javítása esetén a javítást végző szolgáltatónak a javításra adott árajánlatát. 9. A 8. pont szerinti méltányossági kérelemnél a biztosítottat kezelő szakorvos által kiállított vényen, amelyen szerepelnie kell a BNO kódnak, fel kell tüntetni a javítandó eszköz pontos megnevezését, és a hiba jellegét is. 10. A II./4. pont szerinti méltányossági kérelmeknél a rendelésre jogosult orvos igazolását arról, hogy a biztosított miért nem látható el az adott kihordási időre rendelhető mennyiséggel. 11. A biztosított nyilatkozatát a saját, és a vele közös háztartásban élők által – a kérelem benyújtását megelőző három hónapban – megszerzett nettó jövedelemről (az egy főre jutó havi nettó jövedelem: Vhr. 1. § (2) bekezdés bb) pont). C./ Gyógyászati ellátásra vonatkozó méltányossági kérelmeknek tartalmaznia kell: 1. A biztosított kérelmét, amely tartalmazza a személyes adatait, a TAJ számát és a kért gyógyászati ellátás nevét. 2. Három hónapnál nem régebbi kórtörténeti összefoglalót, amely igazolja, hogy a biztosított a kért gyógyászati ellátásokkal rehabilitálható. 3. A biztosítottat kezelő szakorvos javaslatát, amelyből megállapítható a kért gyógyászati ellátások megnevezése, (legfeljebb 4 fajta) a kért kezelések száma (kezelés fajtánként legfeljebb 15). 4. A kezelő szakorvos által külön jogszabály szerint kiállított vényt „Általános” jogcímen bejelölve, amelyen szerepel a BNO kód. 5. A biztosított nyilatkozatát a saját, és a vele közös háztartásban élők által - a kérelem benyújtását megelőző három hónapban - megszerzett nettó jövedelemről [az egy főre jutó havi nettó jövedelem: Vhr. 1. § (2) bekezdés bb) pont]. V. A méltányossági kérelmek ügyintézése 1. A méltányossági kérelemben megjelölt TAJ számra az OEP – a II/4. pont szerinti TAJ számra a MEP – ellenőrzi a kérelem benyújtását megelőző: a) egy éven belüli – társadalombiztosítási támogatással kiváltott gyógyszerekre vonatkozó adatokat, szezonális és perennialis allergia ese tén a 3 éven belül kiváltott specifikus allergén készítményeket, méh- és darázscsípés esetén az 5 éven belül kiváltott specifikus allergén készítményeket, – fekvőbeteg és járóbeteg szakellátási adatokat; b) a kért gyógyászati segédeszközre jellemző kihordási idővel azonos időre visszamenőlegesen (az egy évnél rövidebb kihordási idejű gyógyászati segédeszközöknél egy évre visszamenőlegesen) – a kért eszközzel azonos funkciójú gyógyászati segédeszköz társadalombiztosítási támogatással történő kiváltását, – fekvőbeteg és járóbeteg ellátási adatokat; c) egy éven belüli – társadalombiztosítási támogatással igénybe vett gyógyászati ellátásokra vonatkozó adatokat, – fekvőbeteg és járóbeteg ellátási adatokat, d) a TAJ érvényességét, valamint, hogy a kérelmező az OEP nyilvántartásában jogosultként szerepel-e, e) a „Teljes ár” jogcím, és az „Üzemi baleset” jogcím együttes jelölése esetén az üzemi baleset/foglalkozási megbetegedés tényét, f) a „Teljes ár” jogcím, és a „Közgyógy” jogcím együttes jelölése esetén a közgyógyellátási jogosultság fennállásának tényét, g) a felíró orvos szakvizsgáját, amely alapján szakmailag jogosult-e a méltányosságból kért gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás rendelésére. Az adatokhoz való hozzáférést, felhasználói névre szólóan az OEP Informatikai Stratégiai és Fejlesztési Főosztálya biztosítja. Amennyiben az adatlekérdezés alapján: a) a kórtörténeti összefoglalóban, vagy a szakorvosi javaslatban leírtak nincsenek összhangban az adatbázisból (Holmes, BÉVER) nyert információkkal; b) a TAJ érvénytelen, és/vagy biztosítási jogviszony nincs, a kérelem elutasításra kerül. 2. A Vhr. 11/E. § (1) bekezdése szerinti, az OEP-nél működő tanácsadó testület a kérelmet – kivéve a II/4. pont szerintit – szakmailag áttekinti, és írásban véleményezi. Véleménye kialakítása során vizsgálja: – a kérelem szakmai megalapozottságát, beleértve azt is, hogy a még be nem fogadott és a társadalombiztosítás által nem támogatott termékre vonatkozó kérelem esetén a biztosított miért nem látható el a támogatott termékkel, illetve a társadalombiztosítás által támogatott, de a kihirdetettnél magasabb támogatási kulcsra vonatkozó kérelemnél a biztosított miért nem látható el az olcsóbb térítési díjú termékkel; – a várható eredményességet, hatásosságot; – a költségeket és a hatékonyságot. Véleménye kialakítása során figyelembe veszi az elfogadott szakmai protokollokat, illetve a szakmai kollégiumok, országos intézetek adott termékre vonatkozó terápiás protokolljait. 3. A II/4. pont szerinti kérelmeket a Vhr. 11/E. § (5) bekezdése alapján a MEP ellenőrző főorvosa szakmailag írásban véleményezi. 4. A támogatás elveit az OEP főigazgatója az OEP honlapján teszi közzé. 5. Az OEP-nél működő tanácsadó testület tagjainak az utasítás 1.a számú melléklete szerinti titoktartási, és 1.b számú melléklete szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tennie. 6. Amennyiben a 2. és 3. pont alapján a biztosított jogosult a méltányossági ártámogatásra: a) gyógyszer esetén a méltányossági ártámogatás legfeljebb egy esztendőre állapítható meg; b) gyógyászati segédeszköz esetén az eszközre jellemző kihordási időre, kivételesen indokolt esetben a külön jogszabályban megállapított kihordási időtől eltérő, az ellátás biztonságát garantáló határozott időre állapítható meg; c) gyógyászati ellátás esetén a külön jogszabály szerinti kúra időtartamára állapítható meg. 7. A II/1., 2., 3. pont szerinti méltányossági kérelmekkel kapcsolatos döntésről az OEP, a II/4. pont szerinti méltányossági kérelmekkel kapcsolatos döntésről a MEP a Ket. alapján a biztosítottat határozat formájában értesíti. A határozat tartalmaz arról szóló tájékoztatást is, hogy: a) az egyedi import gyógyszer mely gyógyszertárakban; b) az egyedi gyártású gyógyászati segédeszköz melyik gyártónál/forgalmazónál váltható ki, illetve javíttatható. A döntésről tájékoztatást kap a biztosítottat kezelő szakorvos, illetve a rendelésre jogosult orvos, egyedi gyártású gyógyászati segédeszköz esetén a gyártó/forgalmazó, gyógyászati segédeszköz javítása esetén a javítást végző szolgáltató. A vény/ek/hez csatolva a gyógyszertár az utasítás 2 a, a gyógyászati segédeszköz forgalmazó/gyártó/javító az utasítás 2. b, c, d, a gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltató a 2.e. számú melléklete szerinti tájékoztatót kapja, amelyen szerepel az engedély száma, a vény/ek/re kiadható mennyiség, a vény/ek/re elszámolható bruttó támogatási összeg, és a bruttó beteg térítési díj. A vény: – gyógyszer esetében az engedély jogerőre emelkedésétől (az érvényesítés dátumától, illetve az engedélyezést igazoló dátumtól) számított 90 napig; – gyógyászati segédeszköz esetében a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadá sáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló 14/2007. (III. 14.) EüM rendelet 17. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az engedély jogerőre emelkedésétől, vagy az érvényesítés dátumától számított egy hónapig; – gyógyászati ellátás esetében esetében az engedély jogerőre emelkedésétől (az érvényesítés dátumától) számított 30 napig váltható be. 8. Amennyiben az engedély időtartama alatt – kivéve a II/4. pont alattiakat – az engedélyezett mennyiség egynél több vényre kerül felírásra, az első, négy heti/egy ciklusnyi/egy kihordási idejű mennyiséget tartalmazó vényt az OEP érvényesíti. Az OEP-hez beküldött többi, négy heti/egy ciklusnyi/egy kihordási idejű mennyiséget tartalmazó vényeket az OEP az engedélyező határozattal együtt visszaküldi a biztosítottnak. A határozat rendelkező részének ki kell terjednia arra, hogy a biztosítottnak milyen időközönként, és hány darab vényt kell a lakóhelye szerinti illetékes MEP-hez elküldenie érvényesítésre. 9. Amennyiben az engedély időtartama alatt – kivéve a II/4. pont alattiakat – az engedélyezett mennyiség egynél több vényre kerül felírásra, a MEP is értesítést kap az engedélyről. 10. A II/4. pont szerinti engedélyekhez tartozó vényeket a biztosított lakóhelye szerint illetékes MEP-ek látják el az engedélyezést igazoló bélyegzéssel. Amennyiben az engedély időtartama alatt az engedélyezett mennyiség egynél több vényre kerül felírásra, az első felülbélyegzett vény mellett a többi vény is visszaküldésre kerül a biztosítottnak. A határozat rendelkező részének ki kell terjednie arra, hogy a biztosítottnak milyen időközönként, és hány darab vényt kell a lakóhelye szerinti illetékes MEP-hez elküldenie érvényesítésre. 11. Elutasító határozat esetében, a határozat rendelkező részének ki kell terjednie arra, hogy – figyelembe véve a 12. pont szerintieket, továbbá a vény felírási dátumát, és ennek alapján a vény érvényességi idejét – hány darab vény kerül visszaküldésre a biztosítottnak, amely vény/ek a vény/ek/en megjelölt jogcím szerinti társadalombiztosítási támogatással, vagy társadalombiztosítási támogatás nélkül beváltható. 12. A biztosítottnak abban az esetben kerülnek visszaküldésre a 11. pont szerinti vények, ha – a méltányosságból kért gyógyszer terápiás javallatai között szerepel a beteg diagnózisa; – a méltányosságból kért és támogatott gyógyászati segédeszközhöz rendelt indikációk között szerepel a beteg diagnó zisa, és a kérelem a kihirdetettnél magasabb támogatási kulcsra irányul; – a méltányosságból kért és támogatott gyógyászati ellátásokhoz rendelt indikációk között szerepel a beteg diagnózisa. 13. Az engedélyező határozatot, az engedélyezés igazolásával ellátott vényt, a hiánypótlást, az ügyintézési határidőt meghosszabbító levelet, az elutasító határozatot, az eljárást megszüntető végzést, illetve az igazolási kérelem elfogadásáról szóló végzést tértivevényes küldeményként kell kézbesíteni a biztosítottnak. VI. Nyilvántartások vezetése A méltányossági kérelmekről egyedi nyilvántartó programot kell vezetni. A programok vezetése az Egyedi Méltányossági Ügyek Főosztály, a II/4. pont szerinti kérelmek esetében a MEP feladata. VII. Ellenőrzés 1. A II/1., 2., 3. pont szerinti méltányossági kérelmek elbírálása előtt az OEP elrendelheti a biztosított lakóhelye szerinti illetékes MEP-nél, illetve a kezelő szakorvos rendelési helyszíne szerinti illetékes MEP-nél a helyszíni ellenőrzést. A MEP a helyszíni ellenőrzést elrendelő levél kézhezvételét követő 10 munkanapon belül köteles elvégezni az ellenőrzést. Az ellenőrzési jegyzőkönyvet az elkészültét követő munkanapon köteles az OEP-nek megküldeni. A helyszíni ellenőrzés elrendelésével egyidőben az OEP főigazgatója a Ket. 33. § (7) bekezdése alapján az ügyintézési határidőt 30, kiskorú ügyfél esetén 15 nappal meghosszabbítja. 2. A II/4. pont szerinti méltányossági kérelmek elbírálása előtt a MEP elrendelheti a helyszíni ellenőrzést. Az ellenőrzés elrendelésével egyidőben a MEP igazgatója a Ket. 33. § (7) bekezdése alapján az ügyintézési határidőt 30, kiskorú ügyfél esetén 15 nappal meghosszabbítja. VIII. Záró rendelkezések 1. Ezen utasítás a kihirdetése napján lép hatályba. 2. Ezen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a 4/2007. (Eb. K. 2.) számú OEP utasítás hatályát veszti. 3. Az utasítás az Egészségbiztosítási Közlönyben teljes terjedelmében megjelenik. 4. A MEP vezetője – a II/4. pont szerinti méltányossági kérelmekkel kapcsolatban – ezen utasítás hatálybalépését követő 30 napon belül utasításban rendelkezik a helyi sajátosságokkal kiegészített szabályzatról. Budapest, 2008. március 18. Dr. Székely Tamás s. k.,