310/2012. (XI. 6.) Korm. rendelete a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központról.

310/2012. (XI. 6.) Korm. rendelete a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központról. A Kormány a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (1) bekezdés a) pontjában, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés b) pontjában, a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 14. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ jogállása, szervezete 1. § (1) E rendelet hatálya a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ (a továbbiakban: Központ) feladataira terjed ki. (2) E rendelet alkalmazásában kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos feladat: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. § 4. pontjában meghatározott kulturális javak vonatkozásában a hatósági és nem hatósági feladatok, továbbá a kulturális örökség egyéb elemei vonatkozásában vagyonkezelési, örökséggazdálkodási és szolgáltatási feladatok ellátása, amelyek nem érintik a régészeti örökség és a műemléki érték védelméért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokat. (3) A Központ központi hivatal, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. (4) A Központ irányítását a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. (5) A Központot elnök vezeti, aki munkáltatói jogkört gyakorol a Központ alkalmazottai felett, így különösen kinevezi, illetve felmenti a Műtárgyfelügyeleti Iroda vezetőjét, a Központ más alkalmazottait, és felettük fegyelmi jogkört gyakorol. (6) A Központ székhelye Budapest. (7) A Központ önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező – jogi személyiség nélküli – országos illetékességű első fokú szerve a Műtárgyfelügyeleti Iroda. A Műtárgyfelügyeleti Iroda döntéseinél a másodfokú hatóság a Központ elnöke. 2. Hatósági feladatok 2. § (1) A Műtárgyfelügyeleti Iroda a Kormány által kijelölt első fokú kulturális örökségvédelmi hatóságként ellátja: a) a kulturális javak vonatkozásában a kulturális örökségvédelmi hatósági feladatokat, melyek különösen 1. a Kötv. 47–50. §-ai alapján a kulturális javak védetté nyilvánítása és védettségének megszüntetése, 2. a védetté nyilvánított gyűjteményekhez vagy tárgyegyüttesekhez tartozó kulturális javak esetében a Kötv. 51. § (2) bekezdése szerinti elidegenítéséhez vagy őrzési helyének 90 napot meghaladó megváltoztatásához szükséges hozzájárulás, 3. a Kötv. 54–58. §-ai, valamint a kulturális javak kiviteléről szóló, 2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi rendeletben és a kulturális javak kiviteléről szóló, 3911/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, – a 2004. április 7-i 656/2004/EK bizottsági rendelettel módosított – 1993. március 30-i 752/93/EGK bizottsági rendelet alapján a kulturális javak kivitelével kapcsolatos hatósági feladatok, 4. a kulturális javak esetében a Kötv. 61/A. §-a szerinti, fémkereskedelmi tevékenység céljára történő átadás engedélyezésére irányuló eljárások és döntések, 5. a Kötv. 63. § (2) bekezdése szerinti feladat, 6. a Kötv. 67. § (1) és (2) bekezdése szerinti hatósági kötelezés, 7. a Kötv. 67. § (3) bekezdése szerinti feladatok, a b) pont kivételével, 8. a Kötv. 68. §-a alapján a kulturális javakkal kapcsolatos döntéshozatal, 9. a Kötv. 69. §-a alapján tűrési kötelezettség előírása, 10. a Kötv. 78. §-a és 79. §-a alapján intézkedés a kulturális javak megóvása és hozzáférhetősége érdekében, 11. a Kötv. 82. §-a alapján intézkedés az örökségvédelmi bírság kiszabása iránt, 12. a védetté nyilvánított kulturális javak esetében a Kötv. 63. § (3) bekezdése szerinti építésügyi hatósági vagy más hatósági engedélyhez nem kötött megóvási (konzerválási), restaurálási vagy átalakítási munkák engedélyezését. b) a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javak nemzetközi visszaadásáról szóló, Rómában, 1995. év június hó 24. napján aláírt UNIDROIT Egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi XXVIII. törvény 3. §-a szerinti megbízott illetékes hatósági feladatokat, c) a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 7. §-a szerinti, a kulturális javak visszaszolgáltatásával kapcsolatos állami feladatokat, d) a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet 94. §-a szerinti, elkobzott kulturális javak közgyűjteményi elhelyezésére irányuló eljárásokat és döntéseket, e) a bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet 7. §-a szerinti, bírósági letétként kezelt kulturális javakkal kapcsolatos eljárások és döntéseket, f) a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi XCV. törvényben meghatározott kulturális örökségvédelmi hatósági feladatokat, g) a következő nyilvántartások vezetését: ga) a védetté nyilvánított kulturális javakról, gb) a kulturális javak kiviteli engedélyéről és az igazolásokról, gc) a jogtalanul eltulajdonított, eltűnt védett kulturális örökségi elemekről, valamint a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 2. § 1. pontjában meghatározott kulturális javakról, gd) a kölcsönzött kulturális javakkal kapcsolatos tanúsítványokról. (2) A Kormány az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben másodfokú kulturális örökségvédelmi hatóságként a Központ elnökét jelöli ki. (3) A Műtárgyfelügyeleti Iroda, illetve a Központ elnöke hatósági eljárásában a döntés fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében a jogorvoslati határidő elteltével beáll a jogerő, ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre. 3. A Központ örökséggazdálkodási és szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos feladatai 3. § A Központ örökséggazdálkodási és szolgáltatási tevékenységei keretében elősegíti a kulturális örökség fenntartható, hosszú távú hasznosítását, az örökség megőrzésében és kezelésében kötelezettséggel bíró állami és nem állami szereplők feladatainak ellátását, és feltárja a hazai kulturális örökségben rejlő erőforrásokat. 4. § A Központ az örökséggazdálkodási és szolgáltatási tevékenysége körében ellátja különösen az alábbi feladatokat: a) a kulturális örökséggel kapcsolatos dokumentumok gyűjtése, feldolgozása, nyilvántartása, közzététele, a kulturális örökséggel kapcsolatos gyűjtemények kezelése és gyarapítása; b) a kulturális örökségi értékek felderítésével, kutatásával és hasznosításával kapcsolatos módszertan kidolgozása és terjesztése; c) a kulturális örökség kezelésével kapcsolatos információk nyújtása, hasznosítással kapcsolatos tanácsadás, pályázati tanácsadás és közreműködés, fejlesztéssel, felújítással kapcsolatos tanácsadás; d) szakmai továbbképzés, oktatás; e) a kulturális örökség feltárása, monitoringja; f) a kulturális örökségi értékek osztályozása, értékhierarchiájának kidolgozása; g) a veszélyeztetett műemlékek helyzetének konszolidálásában, kutatásában, dokumentálásában, hasznosítási javaslatok készítésében való közreműködés; h) a kulturális örökségre alapozott fejlesztésekben való közreműködés; i) a kulturális örökséget érintő fejlesztési programok és pályázati konstrukciók előkészítésében, kidolgozásában, nyomon követésében, véleményezésében, a stratégiai és operatív folyamatokban való közreműködés; j) a kulturális örökségre alapozott projektek kidolgozása, megvalósítása, koordinálása és a kapcsolódó pályázati tevékenységek ellátása; k) a kulturális örökséggel kapcsolatos kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység; l) a kulturális örökség védelmével, kezelésével, fenntartható, integrált szemléletű használatával kapcsolatos ajánlások kidolgozása, nemzeti és nemzetközi stratégia-alkotásban való részvétel; m) szakmai tanácsadási és szakértői tevékenység ellátása és koordinálása. 5. § A Központ a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos társadalmi együttműködés előmozdítása érdekében ellátja különösen az alábbi feladatokat: a) a kulturális örökségvédelmet érintő szakmai és társadalmi együttműködés lehetőségeinek kidolgozása, megvalósítása; b) a kulturális örökség értékének társadalmi tudatosítása; c) a kulturális örökség gazdasági és társadalmi támogatói körének kiépítése és szervezése; d) együttműködés kialakítása a kulturális örökségvédelmi területen működő szakmai és civil szervezetekkel. 6. § A Központ a világörökséggel kapcsolatos tevékenysége körében közreműködik a miniszternek a világörökségről szóló törvényben, valamint a világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről szóló kormányrendeletben és a világörökségi gondnokságról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feladatainak végrehajtásában. 7. § A Központ nemzetközi tevékenysége körében ellátja különösen az alábbi feladatokat: a) együttműködés multilaterális nemzetközi – kormányzati, szakmai nem kormányzati és szakterületen működő civil – szervezetekkel, részvétel azok munkájában, nemzetközi projektek végrehajtásában; b) részvétel kétoldalú államközi együttműködésben, így különösen a szomszéd országokkal kötött megállapodások egyes elemeinek előkészítésében, végrehajtásának koordinálásában és megvalósításában; c) egy-, illetve többoldalú együttműködés más országok társintézményeivel egyedi programok, projektek, illetve folyamatos szervezeti – így különösen meghatározott ország-csoportokat érintő vagy regionális szinten megvalósuló – együttműködés keretei között; d) közreműködés a miniszter határon túli kulturális örökséggel kapcsolatos feladatainak ellátásában. 8. § A Központ a kezelésében lévő állami tulajdonú műemlékekkel, műemlékegyüttesekkel és berendezéseikkel, továbbá műemléki értékekkel és régészeti lelőhelyekkel kapcsolatban gondoskodik a) azok fenntartásáról, fejlesztéséről, hasznosításáról, üzemeltetéséről, b) a közgyűjteményi feladatok ellátásáról, c) múzeumi, közművelődési és más kulturális szolgáltatások nyújtásáról. 9. § A Központ a kulturális javakkal kapcsolatos tevékenysége körében ellátja különösen az alábbi feladatokat: a) gyakorolja a Kötv. 51. § (4) bekezdése és 86. § (1) bekezdés b) pontja szerinti állami elővásárlási jogot; b) ellátja a kulturális javak esetében a Kötv. 52. § (2) bekezdése szerinti hatósági ellenőrzési feladatokat; c) ellátja a Kötv. 64. § a) pontja szerinti, a kulturális javak visszakövetelésével, illetőleg visszaadásával kapcsolatos teendőket; d) a Kötv. 64. § b) pontja szerint részt vesz a jogtalanul eltulajdonított kulturális javak nemzetközi információcseréjében, és ellátja az ezzel kapcsolatos feladatokat; e) a Kötv. 64. § d) pontja szerint vita esetén dönt arról, hogy valamely tárgy vagy jelenség az ingó kulturális örökség körébe tartozik-e; f) a Kötv. 71. §-ában meghatározott adatkörökön túl – nem hatósági jelleggel – szakmai nyilvántartást vezet a feladatellátása tárgyát képező, vagy a hivatali tevékenységeivel összefüggésbe került egyéb kulturális javakról, különösen: fa) a védettségüket megszüntetett, korábban védetté nyilvánított kulturális javakról, fb) a védésre javasolt, védetté nem nyilvánított kulturális javakról, fc) a második világháború során és azt követően Magyarországon, vagy Magyarország területéről jogellenesen elvitt, ismertté vált kulturális javakról, fd) a Központ tudomására jutott lopott, jogellenesen eltulajdonított, nem védett kulturális javakról, fe) a Kötv. 64.§ d) pontja szerint a kulturális javak körébe sorolt kulturális javakról; g) részt vesz a kulturális javakra vonatkozó európai uniós közösségi jogi szabályozás végrehajtásával kapcsolatos tanácsadó testület (Kulturális Javak Kivitele és Visszaszolgáltatása Bizottsága / Committee on the Export and Return of Cultural Goods) munkájában; h) a kulturális javak hatékonyabb védelme érdekében – a vonatkozó együttműködési megállapodásban vállaltak szerint – támogatást nyújt a rendőrség és a vámhatóság munkájához. 10. § A Központ szakértő testületként működteti a Kulturális Javak Bizottságát, amely a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági, illetve egyéb szakmai döntések előkészítésében segíti a Központ munkáját. 4. Záró rendelkezések 11. § Ez a rendelet a kihirdetése napján 10 órakor lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. 12. § A Központ – mint a beolvadással megszűnő Műemlékek Nemzeti Gondnokságának (a továbbiakban: MNG) általános jogutódja – állományába kerülnek az MNG alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/F. § szabályai szerint. 13. § A 2. § a kulturális javak kiviteléről szóló, 2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá a kulturális javak kiviteléről szóló 3911/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, – a 2004. április 7-i 656/2004/EK bizottsági rendelettel módosított – 1993. március 30-i 752/93/EGK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. 14. § Az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „7. § A bírságot a régészeti lelőhelyek és műemlékek esetében a fővárosi és megyei kormányhivatal, a kulturális javak vonatkozásában a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ állapítja meg.” 15. § Az oktatásügyi közvetítői szolgálat, a könyvtári intézet, a közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató szerv és a műbíráló szerv kijelöléséről szóló 1/2007. (I. 9.) Korm. rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „2. § Közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató szervként a Kormány a Nemzeti Közművelődési és Közgyűjteményi Intézetet jelöli ki.” 16. § (1) Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 8. § (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „A műemlékek és a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek vagyonkezelésbe adásához a kultúráért felelős miniszter egyetértése szükséges.” (2) Az R1. 14. § (10) bekezdésében a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ és a fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép. 17. § A szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 5. pont 4. és 5. alpontjaiban a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala műemlékvédelmi és régészeti örökségvédelmi szakigazgatási szerve, Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási Szolgáltatási Központ” szöveg lép. 18. § (1) Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 37. § y) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A belügyminiszter (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány] „y) régészeti örökség és műemléki érték védelméért” [felelős tagja.] (2) A Kr. 40. § (5c) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A miniszter az örökségvédelemért való felelőssége körében) „a) összehangolja, felügyeli és szakmailag irányítja a régészeti és műemlékvédelmi hatóságok tevékenységét, a fővárosi és megyei kormányhivatal régészeti és műemlékvédelmi hatósági jogalkalmazási tevékenységét és közreműködik a tevékenységek ellenőrzésében;” (3) A Kr. 50. §-a a következő f) ponttal egészül ki: (A miniszter a kultúráért való felelőssége körében előkészíti különösen) „f) a kulturális javakról” (szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki.) (4) A Kr. 52. §-a a következő e) ponttal egészül ki és az 52. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A miniszter) „e) meghatározza a kulturális örökségvédelem kulturális javakkal kapcsolatos országos céljait, feladatait és követelményrendszerét, f) a közigazgatási és igazságügyi miniszterrel együttműködve segítséget nyújt a magyar kulturális örökség külföldön található emlékeinek és értékeinek feltárásában, megőrzésében, különös tekintettel a határon túli emlékekre,” (5) A Kr. 52. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A miniszter) „i) gondoskodik a feladatkörébe tartozó kulturális örökségi értékek számbavételéről, nyilvántartásáról és az ehhez kapcsolódó tudományos feladatok ellátásáról,” (6) A Kr. 52. §-a a következő t)–y) pontokkal egészül ki: (A miniszter) „t) irányítja a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központot, u) egyetértési jogot gyakorol az ingatlan kulturális örökség védetté nyilvánítására vonatkozó jogszabályoknál az elővásárlási jog gyakorlása, továbbá az örökségvédelmi bírság kategóriájának megállapítása tekintetében, v) egyetértési jogot gyakorol a műemlékek vagyonkezelésbe adása és állami tulajdonból való kikerülése esetében, w) az érintett miniszterekkel együttműködve ellátja a világörökséggel kapcsolatos feladatokat, x) a Miniszterelnökséggel együttműködve ellátja az emlékhelyekkel kapcsolatos feladatokat, y) ellátja az Európai Örökség címmel kapcsolatos feladatokat.” (7) Hatályát veszti a Kr. 40. § (5) bekezdés c) pontja. 19. § (1) A világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről szóló 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A miniszter a 2. § (1) bekezdésében, a 4. § (1), (4) és (6) bekezdésében, valamint az 5. § (2) és (5) bekezdésében meghatározott feladatait – az elektronikus kormányzati portálon való közzététel kivételével – a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ (a továbbiakban: Központ) útján látja el.” (2) Az R2. 2. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A miniszter és a kezelési terv készítője közötti kapcsolattartás a Központon keresztül történik.” (3) Az R2. 2. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kezelési terv készítője a megalapozó dokumentáció és a kezelési terv elkészítésébe bevonja) „a) az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalt,” (4) Az R2. a) 1. § (2) bekezdésében a „(3)–(5) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2a)–(5) bekezdés”, b) 4. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal”, c) 4. § (5) bekezdés c) pontjában a „kulturális örökségvédelmi feladatokat ellátó központi hivatal” szövegrész helyébe a „Központ”, d) 14. § (1) bekezdésében a „kulturális örökségvédelmi feladatokat ellátó központi hivataltól” szövegrész helyébe a „Központtól” szöveg lép. 20. § (1) A kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 266/2012. (IX. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Kormány a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos területi feladatok ellátására a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.” (2) Az R3. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „3. § A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ (a továbbiakban: Központ) Műtárgyfelügyeleti Irodája (a továbbiakban: Műtárgyfelügyeleti Iroda) a kulturális javakkal kapcsolatos feladatokat ellátó kulturális örökségvédelmi hatóság. A Központról külön jogszabály rendelkezik.” (3) Az R3. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Kötv.-ben, valamint a külön jogszabályokban meghatározott, a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági feladatokat első fokon a Műtárgyfelügyeleti Iroda látja el. Ezekben az ügyekben a másodfokú hatáskört a Központ elnöke gyakorolja.” (4) Az R3. 19. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(11) Ahol jogszabály Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt említ, azon a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Műtárgyfelügyeleti Irodáját kell érteni e rendeletben meghatározott, e rendelet hatálybalépését megelőzően a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műtárgyfelügyeleti Irodája által ellátott feladat- és hatáskörök tekintetében.” (5) Az R3. a) 2. § (2) bekezdésében az „örökségvédelemmel kapcsolatos” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben meghatározott” szöveg, az „örökségvédelemért felelős” szövegrész helyébe az „a régészeti örökség és a műemléki értékek védelméért felelős” szöveg, b) 2. § (3) bekezdés a) pontjában az „a kulturális örökség védett elemének” szövegrész helyébe az „a védetté nyilvánított régészeti örökség és műemléki értékek” szöveg, c) 6. § (1) bekezdésében az „A Kötv.-ben” szövegrész helyébe az „A Kötv. 71. § a)–c) pontjaiban” szöveg, d) 7. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „első fokú kulturális” szövegrész helyébe az „első fokú régészeti és műemlékvédelmi kulturális” szöveg, e) 16. § a) pontjában a „kulturális örökség elemei” szövegrész helyébe a „régészeti örökség és a műemléki értékek” szöveg, 16. § b) pontjában a „kulturális örökség elemeinek” szövegrész helyébe a „régészeti örökség és a műemléki értékek” szöveg, f) 17. § nyitó szövegrészében az „ellátja a Kötv.-ben meghatározott tudományos feladatokat” szövegrész helyébe a „részt vesz a Kötv.-ben meghatározott tudományos feladatok ellátásában” szöveg, g) 17. § c) pontjában a „gondoskodik az örökségi” szövegrész helyébe a „gondoskodik a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével” szöveg, h) 17. § f) pontjában az „örökségvédelemmel” szövegrész helyébe az „a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével” szöveg, i) 17. § h) pontjában az „az örökségvédelmi érdekű” szövegrész helyébe az „a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos” szöveg lép. (6) Hatályát veszti az R3. a) 4. §-ában az „az 5. §-ban és” szövegrész, b) 5. §-a, c) 7. § (1) bekezdés 6. pontja, d) 7. § (1) bekezdés 18. pontjában az „és a védetté nyilvánított kulturális javakkal” szövegrész, e) 7. § (2) bekezdés b) pontja, f) 13. §-a, g) 4. alcím címéből az „és a Központ” szövegrész, h) 15. §-a, i) 16. § c) pontjában az „az örökségvédelem érdekeit érintő” szövegrész, j) 17. § a) pontjában az „és a kulturális javak” szövegrész, k) 20. §-a. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök