2011. XXV. törvény a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia nemzetközi szervezetként való létrehozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről.

2011. XXV. törvény a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia nemzetközi szervezetként való létrehozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia nemzetközi szervezetként való létrehozásáról szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. A törvényt az Országgyűlés a 2011. március 7-i ülésnapján fogadta el. 3. § A Megállapodás hiteles angol nyelvű szövege, valamint annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: „A NEMZETKÖZI KORRUPCIÓELLENES AKADÉMIA NEMZETKÖZI SZERVEZETKÉNT VALÓ LÉTREHOZÁSÁRÓL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS A Felek, FIGYELEMBE VÉVE az Egyesült Nemzetek Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) mint az Egyesült Nemzetek Korrupció elleni Egyezménye (UNCAC) védnökének a korrupció elleni küzdelemben kifejtett jelentős részvételét; ELISMERVE a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia (IACA, a továbbiakban „az Akadémia”) létrehozása érdekében nemzetközi szinten tett előkészületeket, különösen az Osztrák Köztársaságnak az UNODC-vel szoros együttműködésben kifejtett, valamint más alapító Felek fontos erőfeszítéseit, és az Akadémia érdekében nyújtott erőteljes támogatásukat; FIGYELEMBE VÉVE a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének (INTERPOL) a korrupció világszintű megelőzésére és leküzdésére irányuló kezdeményezések tervezésével és kidolgozásával kapcsolatos hosszú távú erőfeszítéseit és folyamatos támogatását; FIGYELEMBE VÉVE az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és más résztvevők jelentős támogatását ebben a közös törekvésben; HANGSÚLYOZVA ennek a kezdeményezésnek a globális és átfogó jellegét, valamint a földrajzi sokszínűségre való törekvés fontosságát; FELISMERVE a közös erőfeszítések révén meg valósuló, globális és regionális szintű együttműködés fontosságát az UNCAC és más fontos nemzetközi dokumentumok támogatása terén; KITŰZVE közös célokat a technikai segítségnyújtás és kapacitásfejlesztés mint a korrupció elleni küzdelem fő eszközeinek átadására; TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a korrupcióellenes oktatás, szakmai képzés és kutatás ezen segítségnyújtás és kapacitásfejlesztés fontos részét képezik; AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy az Akadémia létrehozása révén megerősítsék közös céljaikat az Egyesült Nemzetek tagállamai és kormányközi szervezetek (a továbbiakban „nemzetközi szervezetek”) számára nyitva álló többoldalú megállapodás alapján, valamint felkérve őket erőik egyesítésére és a Megállapodáshoz Részes Félként való csatlakozásra; VÁLASZOLVA az Osztrák Köztársaság azon kezdeményezésére, hogy az Akadémia központja a Bécs melletti Laxenburg legyen; a következőkben állapodtak meg: I. cikk Alapítás és jogállás (1) Az Akadémia mint nemzetközi szervezet ezennel létrehozásra kerül. (2) Az Akadémia teljes nemzetközi jogi jogalanyisággal rendelkezik. (3) Az Akadémia jogképessége többek között kiterjed: a) szerződéskötésre; b) ingatlan és ingó vagyon szerzésére és elidegenítésére; c) jogi eljárásokban félként való részvételre; d) célja és tevékenységei végrehajtásához szükséges egyéb intézkedések megtételére. (4) Az Akadémia működését jelen Megállapodás szabályozza. II. cikk Célkitűzés és tevékenységek (1) Az Akadémia célja a korrupció hatékony és eredményes megelőzésének és leküzdésének támogatása, az alábbiak révén: a) korrupcióellenes oktatás és szakmai képzés nyújtása; b) a korrupció valamennyi területére kiterjedő kutatások végzése és elősegítése; c) technikai segítségnyújtás egyéb fontos formáinak biztosítása a korrupció elleni küzdelemben; d) nemzetközi együttműködés és nemzetközi kapcsolatok kialakításának elősegítése a korrupció elleni küzdelemben. (2) Az Akadémia a tevékenysége során köteles tiszteletben tartani a tudományos élet szabadságának elvét, meg kell felelnie a legmagasabb tudományos és szakmai elvárásoknak, a korrupció jelenségét a tudományágak közötti egyensúly elvének megfelelően, átfogó módon kell megközelítenie, figyelembe véve a kulturális sokszínűséget, a nemek közötti egyenlőséget és a korrupció területén globális és regionális szinten a közelmúltban tett kezdeményezéseket. III. cikk Székhely (1) Az Akadémia központja az ausztriai Laxenburgban működik, az Akadémia és az Osztrák Köztársaság által közösen elfogadott szabályoknak és feltételeknek megfelelően. (2) Az Akadémia, amennyiben tevékenységei támogatásához szükséges, létesítményeket hozhat létre más helyszíneken is. IV. cikk Szervek Az Akadémia szervei: a) a Felek Közgyűlése, a továbbiakban „Közgyűlés”; b) az Igazgatótanács, a továbbiakban „Tanács”; c) a Nemzetközi Vezető Tanácsadó Testület; d) a Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testület; e) a Dékán. V. cikk A Felek Közgyűlése (1) A Közgyűlés fórumként szolgál a jelen Megállapodás Részes Felei számára az Akadémia általános politikájával és az érdeklődésre számot tartó kérdésekkel kapcsolatos konzultációkhoz jelen Megállapodásnak megfelelően. (2) A Közgyűlés a Felek képviselőiből áll. Mindegyik Fél egy képviselőt jelöl ki, aki a Közgyűlés tagjaként működik közre. A Közgyűlés mindegyik tagja egy szavazattal rendelkezik. (3) A Közgyűlés, különösen: a) ajánlásokat fogad el az Akadémia politikáihoz és irányításához kapcsolódóan a Tanács részére megfontolás céljából; b) elfogadja a Tanács javaslata alapján az Akadémia munkaprogramját és költségvetését; c) részt vesz a támogatásszerzési tevékenységekben a XI. cikk szerint; d) megválasztja a Tanács tagjait a VI. cikk szerint; e) dönt a Tanács tagjainak felmentéséről kétharmados többséggel; f) felülvizsgálja az Akadémia tevékenységeinek fejlődését, többek között a Tanács jelentései alapján; g) nemzetközi megállapodásokat fogad el; h) jóváhagyja létesítmények más helyszíneken történő létrehozását. (4) A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik, és egyszerű többséggel hozza meg döntéseit, amennyiben a Megállapodás másképp nem rendelkezik. A Közgyűlés elfogadja eljárási szabályzatát és megválasztja tisztviselőit, ideértve az Elnökét és a két Alelnökét. A Tanács tagjai és a Dékán szavazati jog nélkül részt vehetnek a Közgyűlés ülésein. VI. cikk Igazgatótanács (1) Az Akadémia irányítását a Tanács látja el, mely tizenegy tagból áll. Kilenc tagot a Közgyűlés választ meg, megfelelően figyelembe véve képzettségüket, tapasztalataikat, valamint a méltányos földrajzi eloszlás elvét. Az UNODC és az Osztrák Köztársaság jogosult ezenkívül egy-egy tag kijelölésére. A Tanács tagjainak megbízatása hat éves időtartamra szól, a tagok legfeljebb egy alkalommal választhatók és/vagy jelölhetők újra. Az első választás során öt tag csak három éves időszakra választható. (2) A Tanács, különösen: a) dönt az Akadémia tevékenységével kapcsolatos stratégiáról, politikákról és iránymutatásokról; b) elfogadja az Akadémia működésének szabályait, ideértve a pénzügyi és személyzeti szabályzatokat; c) kinevezi a Dékánt négy éves időszakra, mely meghosszabbítható, értékeli a tevékenységét és szükséges esetén dönt a Dékán felmentéséről; d) tanácsadó testületeket hoz létre szükség esetén, és tagjaikat megválasztja; e) megválasztja a Nemzetközi Vezető Tanácsadó Testület és a Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testület tagjait, megfelelően figyelembe véve a szakmai képzettségüket és tapasztalataikat, a méltányos földrajzi eloszlás és a nemek közötti egyenlőség elvét; f) benyújtja az Akadémia munkaprogramját és költségvetését a Közgyűlés részére elfogadás céljából; g) független külső könyvvizsgálót jelöl ki; h) jóváhagyja az Akadémia éves könyvvizsgálói jelentését; i) jelentést készít a Közgyűlés számára az Akadémia tevékenységének fejlődéséről; j) megfontolja a Közgyűlésnek az Akadémia politikáihoz és irányításához kapcsolódó ajánlásait; k) stratégiákat és iránymutatásokat fogad el az Akadémia pénzügyi forrásainak biztosítása érdekében, valamint támogatja a Dékán ez irányú erőfeszítéseit; l) meghatározza az Akadémia tudományos tevékenységeiben résztvevő személyek felvételével kapcsolatos feltételeket; m) jóváhagyja együttműködési kapcsolatok létrehozását a XIII. cikk szerint; n) nemzetközi megállapodásokat terjeszt elő a Közgyűléshez elfogadás céljából; o) értékeli az Akadémia tevékenységeit a Dékán jelentései alapján és ehhez kapcsolódóan ajánlásokat tesz. (3) A Tanács évente legalább egy alkalommal ülésezik az Akadémia központjában és döntéseit egyszerű többséggel hozza meg, amennyiben a Megállapodás másként nem rendelkezik. Mindegyik tag egy szavazattal rendelkezik. A Tanács elfogadja az eljárási szabályzatát és megválasztja tisztviselőit, ideértve az Elnökét és az Alelnökét, továbbá amennyiben az Akadémia hatékony működése érdekében szükségesnek tartja, bizottságokat hozhat létre. VII. cikk Nemzetközi Vezető Tanácsadó Testület (1) A Tanács számára tanácsadó szerepet tölt be a Nemzetközi Vezető Tanácsadó Testület (ISAB), mely legfeljebb tizenöt tagból áll, akik az Akadémia tevékenységei kapcsán kiváló, széles körű szakmai tapasztalatokkal rendelkező, kiemelkedő személyiségek. (2) A Nemzetközi Vezető Tanácsadó Testület funkciói alapján értékeli az Akadémia tevékenységét, valamint megállapításokat és tanácsokat nyújt arra vonatkozóan, hogy az Akadémia céljaival kapcsolatos magas szintű elvárások hogyan biztosíthatók és miként tarthatók fent. (3) A Nemzetközi Vezető Tanácsadó Testület tagjainak megbízatása hat éves időszakra szól és a tagok újraválaszthatók. Az első választás során hét tag csak három éves időszakra választható. (4) A Nemzetközi Vezető Tanácsadó Testület évente legalább egy alkalommal ülésezik és döntéseit egyszerű többséggel hozza meg. Mindegyik tag egy szavazattal rendelkezik. A Nemzetközi Vezető Tanácsadó Testület elfogadja az eljárási szabályzatát és megválasztja tisztviselőit, beleértve az Elnökét és az Alelnökét. (5) A Nemzetközi Vezető Tanácsadó Testület javasolhat a Tanácsnak az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő személyeket a Nemzetközi Vezető Tanácsadó Testület tagjaként történő megválasztására. VIII. cikk Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testület (1) Az oktatás, képzés és a kutatás terén a Tanács részére tanácsadó szerepet tölt be a Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testület, mely legfeljebb tizenöt tagból áll, akik a legmagasabb fokú végzettséggel rendelkező, kiemelkedő tudományos személyiségek vagy szakértők a korrupcióellenes gyakorlatok, képzés és kutatások és/vagy a korrupció elleni küzdelemhez kapcsolódó büntetőjogi és bűnüldözési, valamint az Akadémia tevékenysége szempontjából fontos egyéb területeken. (2) A Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testület tagjainak megbízatása hat éves időszakra szól és a tagok újraválaszthatók. Az első választás alkalmával hét tag csak három éves időszakra választható. (3) A Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testület évente legalább egy alkalommal ülésezik és döntéseit egyszerű többséggel hozza meg. Mindegyik tag egy szavazattal rendelkezik. A Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testület elfogadja eljárási szabályzatát és megválasztja tisztviselőit, köztük az Elnökét és az Alelnökét. (4) A Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testület javasolhat a Tanácsnak az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő személyeket a Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testület tagjaként történő megválasztására. IX. cikk Dékán (1) A Dékán felel az Akadémia, valamint az Akadémia érdemi programja napi szintű irányításáért. A Dékán beszámolási kötelezettséggel és felelősséggel tartozik a Tanácsnak. (2) A Dékán, különösen: a) képviseli kifelé az Akadémiát; b) biztosítja az Akadémia, ideértve az emberi erőforrások és a pénzügyi irányítás megfelelő működését; c) előkészíti az Akadémia munkaprogramját és költségvetését a Tanács számára megfontolás, a Közgyűlés számára pedig elfogadás céljából. A munkaprogramnak tartalmaznia kell a kutatási prioritásokat, a képzési tevékenységeket, a tananyagot és az eszközfejlesztéseket; d) végrehajtja a munkaprogramot és a költségvetést; e) benyújtja a Tanácshoz az Akadémia tevékenységéről szóló éves és eseti jelentéseket, ideértve az Akadémia éves könyvvizsgálói jelentését; f) javaslatot tesz együttműködési kapcsolatok létrehozására a Tanács számára jóváhagyás céljából a XIII. cikk szerint; g) koordinálja az Akadémia munkáját a Megállapodás Részes Felei és más nemzetközi és nemzeti intézmények, ügynökségek és hálózatok munkájával, figyelemmel a Közgyűlés és a Tanács vonatkozó ajánlásaira és iránymutatásaira, valamint a Nemzetközi Vezető Tanácsadó Testület és a Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testület tanácsaira; h) szerződéseket és egyéb megállapodásokat köt az Akadémia nevében, és nemzetközi megállapodásokat tárgyal a Tanács általi megfontolás és a Közgyűlés általi elfogadás érdekében; i) aktívan közreműködik az Akadémia számára történő támogatásszerzésben és önkéntes hozzájárulásokat fogad el az Akadémia nevében a Tanács, vonatkozó stratégiái, iránymutatásai, valamint a pénzügyi szabályzatok alapján; j) elvégzi a Tanács által meghatározott egyéb feladatokat és tevékenységeket. X. cikk Akadémiai és adminisztratív személyzet (1) Az Akadémia törekszik a lehető legmagasabb képesítéssel rendelkező akadémiai és adminisztratív személyzet felvételére és alkalmazására. (2) Az Akadémia eredményességének és költséghatékonyságának maximalizálása érdekében az Akadémia tervet készít és megfelelő megállapodásokat köt az akadémiai személyzet részmunkaidős vagy vendégelőadóként történő alkalmazásáról, valamint ösztönzi az államokat, nemzetközi szervezeteket, egyetemeket és más fontos intézményeket, hogy fontolják meg az Akadémia személyzetének támogatását, ideértve személyzet kiküldését. XI. cikk Az Akadémia finanszírozása (1) Mindamellett, hogy a hosszú távon az Akadémia önfenntartó működése a cél, az Akadémia vagyoni forrásai a következők: a) a Megállapodás Részes Feleinek önkéntes hozzájárulásai; b) a magánszféra és más adományozók önkéntes hozzájárulásai; c) tandíjak, képzési műhelyek és technikai segítségnyújtás díjai, publikációs és egyéb szolgáltatásokból származó bevételek; d) ezen hozzájárulásokból, díjakból, bevételekből származó jövedelem, valamint a célvagyonokból és alapítványoktól származó egyéb jövedelem. (2) Az Akadémia pénzügyi éve január 1-től december 12-ig tart. (3) Az Akadémia pénzügyi nyilvántartása a Tanács által a VI. cikk (2) bekezdés b) pontja szerint jóváhagyott pénzügyi szabályzat értelmében független éves könyvvizsgálói ellenőrzés tárgyát képezi az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a törvényesség magas szintű követelményeinek megfelelően. (4) Támogatást élveznek a Megállapodás Részes Feleinek azon törekvései, hogy részt vegyenek az Akadémia támogatásszerzési tevékenységeiben, többek között közös donorkonferenciák szervezése révén. XII. cikk Konzultáció és információcsere (1) A Megállapodás Részes Felei kölcsönösen tájékoztatják egymást és konzultálnak a Megállapodás alapján történő együttműködésükkel kapcsolatos, érdeklődésre számot tartó ügyekben, akár a Közgyűlés ülésein vagy akár megfelelő időpontokban. (2) A jelen cikk alapján a konzultációkra, valamint az információk és dokumentumok cseréjére a Részes Feleknek az információk átadására vonatkozó szabályaival összhangban, valamint a Részes Felek döntése alapján az átadott információk bizalmas és korlátozott terjesztésű jellegének és biztonságának megőrzése érdekében megkötött megállapodások szerint kerül sor. Ezen megállapodások a jelen Megállapodás megszüntetése után továbbra is alkalmazandók, és egyes Felek vonatkozásában még akkor is, ha ezen Fél felmondja a Megállapodást. XIII. cikk Együttműködési kapcsolatok Az Akadémia együttműködési kapcsolatokat létesíthet államokkal, más nemzetközi szervezetekkel, továbbá közjogi vagy magánjogi jogalanyokkal, amelyek az Akadémia munkáját támogathatják. XIV. cikk Kiváltságok és mentességek (1) Az Akadémia, a Közgyűlés tagjai, a Tanács tagjai, a Nemzetközi Vezető Tanácsadó Testület tagjai és a Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testület tagjai, a Dékán, a személyzet és a szakértők az Akadémia és az Osztrák Köztársaság kölcsönös megállapodása szerint kiváltságokat és mentességeket élveznek. (2) Az Akadémia más államokkal is köthet megállapodásokat a megfelelő kiváltságok és mentességek biztosítása érdekében. XV. cikk Felelősség A Megállapodás Részes Felei nem felelnek sem önállóan, sem együttesen az Akadémia bármely tartozásáért, kiadásáért vagy más kötelezettségéért; ilyen hatályú nyilatkozat az Akadémia által a XIV. cikk alapján megkötött megállapodások szerves részét képezi. XVI. cikk Módosítások A Megállapodás kizárólag a Megállapodás Részes Feleinek egyetértése alapján módosítható. Ezen egyetértésről a Megállapodás Letéteményesét írásban kell értesíteni. Bármely módosítás a Megállapodás valamennyi Részes Fele által megküldött értesítés Letéteményes általi kézhezvételekor, vagy a Részes Felek megállapodása szerinti más időpontban lép hatályba. XVII. cikk Átmeneti rendelkezések (1) A Felek tudomásul veszik az Akadémia alapításával és kezdeti működésével kapcsolatos, a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia alapításáról szóló, Laxenburgban, Ausztriában, 2010. január 29-én kelt Nyilatkozatban rögzített átmeneti rendelkezéseket, és vállalják, hogy tiszteletben tartják azokat az Akadémia döntéshozó szervei teljes körű működésének megkezdéséig. (2) Kizárólag a Tanács hozhat egyhangúlag, olyan döntéseket, melyek érintik az Akadémia alapítása és kezdeti működése érdekében vállalt vagy a Partnerek (UNODC, az „Akadémia Barátai” Társaság vagy az Osztrák Köztársaság) felelősségét megalapozó kötelezettségeket. XVIII. cikk Hatálybalépés és a Letéteményes (1) A Megállapodás nyitva áll aláírásra az Egyesült Nemzetek tagállamai (a továbbiakban: „államok”) és a kormányközi szervezetek (a továbbiakban „nemzetközi szervezetek”) számára 2010. december 31-ig. A Megállapodást meg kell erősíteni, el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni. (2) Azon államok és nemzetközi szervezetek, amelyek a Megállapodást nem írták alá, utólag csatlakozhatnak hozzá. (3) Jelen Megállapodás az azt követő hatvanadik napon lép hatályba, hogy három állam vagy nemzetközi szervezet letétbe helyezte a megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratokat. (4) Minden olyan állam vagy nemzetközi szervezet vonatkozásában, amely a Megállapodást a hatálybalépését követően erősíti meg, fogadja el, hagyja jóvá vagy csatlakozik ahhoz, a Megállapodás az azt követő hatvanadik napon lép hatályba, hogy ezen állam vagy nemzetközi szervezet a megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratokat letétbe helyezte. (5) A Megállapodás letéteményese az Osztrák Köztársaság európai és nemzetközi ügyekért felelős szövetségi minisztere. XIX. cikk Vitarendezés Az Akadémia és bármely Részes Fél közötti vagy bármely Felek közötti, a jelen Megállapodás vagy a kiegészítő megállapodások értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos olyan vitát, vagy az Akadémiát és a Felek kapcsolatait érintő olyan vitás kérdést, melyek tárgyalások útján vagy más olyan módon, amelyben a Felek megállapodtak nem rendezhető, a végső döntés érdekében három tagból álló választottbíróság elé kell utalni. A választottbíróság egy-egy tagját a vitában érintett felek, a harmadik tagot pedig, aki a választottbíróság elnöke is egyben, az előzőleg megválasztott két választottbíró tag választja meg. Amennyiben a vitában érintett bármely fél a választottbíróját hat hónapon belül nem jelöli ki azt követően, hogy a másik fél a választottbíróját már kijelölte, vagy az első két választottbíró a megválasztásukat követő hat hónapon belül nem tud megegyezésre jutni a harmadik választottbíró személyét illetően, akkor a második vagy a harmadik választottbírót a vitában érintett bármely fél kérésére a Nemzetközi Bíróság elnöke jelöli ki. XX. cikk Felmondás (1) Bármely Részes Fél felmondhatja a Megállapodást a Letéteményesnek címzett írásbeli értesítéssel. A felmondás az értesítés Letéteményes általi kézhezvételét követő három hónap elteltével válik hatályossá. (2) Bármely Részes Fél általi felmondás nem korlátozza, nem csökkenti, vagy bármely más módon nem érinti a felmondás hatályossá válása előtt teljesített hozzájárulását. XXI. cikk Megszüntetés (1) A Részes Felek egyhangúlag bármikor megszüntethetik a jelen Megállapodást és az Akadémiát a Letéteményeshez címzett írásbeli értesítéssel. Az Akadémia jogi kötelezettségeinek teljesítését követően fennmaradó bármely vagyonról a Közgyűlés rendelkezik egyhangú döntés alapján. (2) A Megállapodás rendelkezései a megszüntetés után is alkalmazandóak, amennyiben a vagyontárgyak megfelelő elidegenítésének engedélyezéséhez és a pénzügyi elszámoláshoz szükséges. Kelt Bécsben, 2010. szeptember 2-án, arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles.” 4. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E törvény 2. §-a és 3. §-a a Megállapodás XVIII. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A Megállapodás, illetve e törvény 2. §-a, 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a rendészetért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik. Dr. Schmitt Pál s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke