2003. LXIII. törvény az Európa Tanács keretében, Strasbourgban, 1985. augusztus 19-én létrejött, a sporteseményeken, különösen a labdarúgó mérkőzéseke

2003. LXIII. törvény az Európa Tanács keretében, Strasbourgban, 1985. augusztus 19-én létrejött, a sporteseményeken, különösen a labdarúgó mérkőzéseken megnyilvánuló nézői erőszakról és nem megfelelő viselkedésről szóló Egyezmény kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés az Európa Tanács keretében, Strasbourgban, 1985. augusztus 19-én létrejött, a sportese ményeken, különösen a labdarúgó mérkőzéseken megnyilvánuló nézői erőszakról és nem megfelelő viselkedésről szóló Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény aláírása 1990. április 18-án megtörtént. Az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1990. június 1-jén lépett hatályba.) 2. § Az Egyezmény angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2003. szeptember 8-i ülésnapján fogadta el. A törvényt az Országgyűlés a 2003. szeptember 8-i ülésnapján fogadta el. ,,A sporteseményeken, különösen a labdarúgó mérkőzéseken megnyilvánuló nézői erőszakról és nem megfelelő viselkedésről szóló Egyezmény Az Európa Tanács tagállamai, valamint az Európai Kulturális Egyezmény egyéb részes államai, amelyek aláírói a jelen Egyezménynek, tekintetbe véve az Európa Tanács azon célját, hogy szorosabb egységbe fogja tagjait, aggodalmukat kifejezve a sporteseményeken, különösen a labdarúgó mérkőzéseken a nézők részéről megnyilvánuló erőszak és nem megfelelő viselkedés, valamint ennek következményei miatt, tudatában annak, hogy ez a probléma kockára teheti azokat az elveket, amelyeket az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága (76) 41 számú, a ,,Sport Mindenkinek Európai Kartája’’ néven ismert határozata tartalmaz, aláhúzva a sportnak, különösen — gyakoriságuk folytán — az európai államok közötti válogatott- és klub-labdarúgó-mérkőzéseknek a nemzetközi megértéshez való jelentős hozzájárulását, figyelembe véve, hogy a közhatóságoknak és a független sportszervezeteknek egyaránt saját, de egymást kiegészítő felelősségük van a nézők részéről megnyilvánuló erőszak és nem megfelelő viselkedés leküzdése iránti harcban, s tudatában annak, hogy a sportszervezeteknek ugyancsak felelősségük van biztonsági kérdésekben és általában az általuk rendezett események megfelelő lebonyolításában; figyelemmel egyébként arra is, hogy e hatóságoknak és szervezeteknek e célból minden megfelelő szinten együtt kell működniük, figyelembe véve, hogy az erőszak jelenleg általános és széles körű társadalmi jelenség, melynek eredete alapvetően kívül esik a sport területén s hogy a sport gyakran ezen erőszak kitörésének csupán a helyszínét képezi, elhatározva, hogy együttműködnek és közös lépéseket tesznek a sporteseményeken résztvevők részéről előforduló erőszak és nem megfelelő magatartás megelőzése és fékentartása érdekében, a következőkben állapodtak meg: 1. Cikk Az Egyezmény célja 1. A Felek, annak érdekében, hogy a labdarúgó mérkőzések nézői részéről megnyilvánuló erőszakot és nem megfelelő magatartást megelőzzék és fékentartsák, vállalják, hogy alkotmányos rendelkezéseik keretein belül megteszik a szükséges intézkedéseket az ebben az Egyezményben foglalt előírásoknak a végrehajtása céljából. 2. A Felek ennek az Egyezménynek a rendelkezéseit olyan egyéb sportokra és sportrendezvényekre, ez utóbbiak sajátos követelményeit is figyelembe véve is alkalmazzák, amelyek során a nézők részéről erőszaktól vagy nem megfelelő magatartástól kell tartani. 2. Cikk Hazai egyeztetés A Felek összehangolják közigazgatási hatóságaiknak és egyéb közhivatalaiknak a nézők részéről megnyilvánuló erőszak vagy nem megfelelő magatartás elleni politikáját és tevékenységét, ha szükséges, megfelelő koordinációs testületek létesítése révén. 3. Cikk Intézkedések 1. A Felek vállalják, hogy kidolgozzák és végrehajtják azokat az intézkedéseket, amelyek a nézők részéről megnyilvánuló erőszak vagy nem megfelelő viselkedés megelőzésére és fékentartására irányulnak, így különösen: a) gondoskodnak arról, hogy megfelelő rendfenntartó erők álljanak rendelkezésre az erőszakos megmozdulásokkal és nem megfelelő viselkedéssel való szembeszállásra mind a sportpályákon, azok közvetlen környezetében, va lamint azoknak az utaknak mentén, amelyeket a nézők igénybe vesznek; b) megkönnyítik az azon különböző helységeik rendőri erői közötti szoros együttműködést és információcserét, amelyek ezen eseményekben érintettek vagy érintettek lehetnek; c) a nézők részéről megnyilvánuló erőszakkal vagy nem megfelelő viselkedéssel kapcsolatos cselekedetekben bűnösnek talált személyekkel szemben alkalmazzák a meglévő törvényeket vagy szükség esetén ilyenek alkossanak, annak érdekében, hogy e személyek megfelelő büntetést kapjanak, avagy adott esetben ennek megfelelő közigazgatási intézkedéseket hoznak. 2. A Felek vállalják, hogy támogatják a felelős szervezeteket és a szurkolók klubjainak helyes viselkedését, valamint azokat a tagsági körükből kiválasztott megbízottakat, akiknek az a feladatuk, hogy megkönnyítsék a nézőknek a mérkőzéseken való fékentartását és tájékoztatását, továbbá hogy elkísérjék a szurkolók csoportjait az idegenben játszott mérkőzésekre. 3. A Felek, abban a mértékben, amennyiben ez jogilag lehetséges, bátorítják a klubokat, a szervezett szurkolókat és az utazási ügynökségeket abban, hogy együttműködjenek a szervezett utazás összehangolásában annak érdekében, hogy már az indulás helyszínén megakadályozzák a feltételezett rendbontóknak a mérkőzésekre való eljutását. 4. A Felek, ha szükséges, a szabályszegésért járó szankciókat tartalmazó jogszabályalkotással vagy más megfelelő eszközökkel törekednek annak biztosítására, hogy a sportszervezetek, szükség esetén a sportpálya-tulajdonosokkal és a közhatóságokkal együtt a hazai jogszabályokban meghatározott felelősségekkel összhangban gyakorlati intézkedéseket hozzanak a sportpályákon belül és azok környékén, amennyiben tartani kell a nézők részéről történő erőszak vagy nem megfelelő viselkedés megnyilvánulásától annak érdekében, hogy megelőzzék és fékentartsák az ilyen megnyilvánulásokat, nevezetesen: a) a sportpályák tervezése és kivitelezése során biztosítják a nézők biztonságát, hogy ezek révén ne könnyítsék meg a nézők közötti erőszakot, lehetővé tegyék a tömeg hatékony fékentartását, megfelelő terelőkorlátokat vagy egyéb kerítéseket irányozzanak elő és tegyék lehetővé a biztonsági és rendőri erők beavatkozását; b) hatékonyan el kell különíteni a rivális szurkoló-csoportokat, a vendégcsapat szurkolói részére — ha befogadást nyertek — külön szektorok biztosításával; c) a jegyeladás szigorú ellenőrzésével és a mérkőzés megkezdését közvetlenül megelőző időszak folyamán foganatosítandó különleges elővigyázatossági intézkedések révén biztosítani kell az elkülönítést; d) amennyire jogilag lehetséges, az ismert vagy potenciális bajkeverőket vagy az alkohol vagy kábítószer befolyása alatt álló személyeket ki kell tiltani, illetve nem szabad bejutásukat megengedni a mérkőzésekre és a sportpályákra; e) a sportpályákat a közönséggel való kapcsolattartásra alkalmas hatékony kommunikációs rendszerrel kell felszerelni, törekedve arra, hogy azt, valamint a mérkőzési program- és egyéb kiadványokat teljes mértékben kihasználják a nézők helyes viselkedésre való rábírásában; f) tiltsák meg a nézőknek, hogy a sportpályákra alkoholtartalmú italokat vigyenek magukkal; korlátozzák és ha lehetséges, tiltsák be alkoholtartalmú italoknak a sportpályákon történő árusítását és bármiféle terjesztését, illetve gondoskodni kell arról, hogy a hozzáférhető italok biztonságos, veszélytelen göngyölegben legyenek tárolva; g) ellenőrzéseket kell tartani annak biztosítása érdekében, hogy a nézők ne vihessenek be a sportpályákra olyan tárgyakat, amelyek alkalmasak lehetnek az erőszakos cselekmények céljaira, tűzijátékok vagy egyéb hasonló szerkezetek felhasználására; h) biztosítani kell, hogy a kapcsolattartással megbízott személyek a mérkőzések előtt együttműködjenek az érintett hatóságokkal a tömeg fékentartása érdekében meghozandó intézkedések egyeztetett végrehajtása céljából. 5. A Felek, tudatában a tömegtájékoztatás potenciális jelentőségének, megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy megelőzzék a sportbeli vagy a sporttal kapcsolatos rendezvényeken megnyilvánuló erőszakot, nevezetesen a sportideálnak nevelési vagy egyéb kampányok általi erősítésével, a fair play elvének elsősorban az ifjúság körében való támogatásával, oly módon, hogy erősítsék a nézők és a közönség közötti kölcsönös tiszteletet, valamint a sportban való még jelentősebb aktív részvétel bátorításával. 4. Cikk A nemzetközi együttműködés 1. A Felek szorosan együttműködnek az Egyezményben meghatározott területeken és hasonló megfelelő együttműködésre bátorítják az érintett nemzeti sport-hatóságaikat is. 2. A sportegyesületek vagy válogatottak közötti nemzetközi mérkőzések vagy tornák előtt az érintett Felek felhívják illetékes hatóságaikat, különösen sportszervezeteiket arra, hogy jelöljék meg, melyek azok a mérkőzések, amelyeken a nézők részéről erőszakra vagy nem megfelelő magatartásra kell számítani. Ha találtak ilyet, a vendéglátó ország illetékes hatóságai megteszik a szükséges intézkedéseket az érintett hatóságok közötti egyeztetés végett. Ezt az egyeztetést a lehető legrövidebb időn belül meg kell tartani; legalább két héttel a mérkőzés előirányzott időpontja előtt sorra kell kerülnie és magában kell foglalnia a mérkőzés előtt, alatt és után meghozandó intézkedéseket, rendszabályokat és elővigyázatossági szabályokat, ideértve, amennyiben szükséges, az ebben az Egyezményben foglaltakat kiegészítő intézkedéseket. 5. Cikk A szabálysértők azonosítása és a velük kapcsolatos eljárás 1. A Feleknek, tiszteletben tartva a fennálló jogi eljárásokat és az igazságszolgáltatási függetlenség elvét, törekedniük kell arra, hogy azokat a nézőket, akik erőszakos vagy egyéb bűnös cselekedeteket követnek el, azonosítsák és a törvényes eljárásnak megfelelően felelősségre vonják. 2. A Felek, adott esetben és különösen a vendég-szurkolókkal kapcsolatban, az alkalmazandó nemzetközi megállapodásokkal összhangban megfontolják a következőket: a) a sporteseményekkel kapcsolatban erőszak elkövetésével vagy más, ezzel összefüggő büntetendő magatartással vádolt személyekkel szemben indított eljárás átengendése az elkövető lakóhelye szerinti országnak; b) a sporteseményekkel kapcsolatban erőszak elkövetésével vagy más, ezzel összefüggő büntetendő magatartással gyanúsított személyek kiadatására irányuló kérelem előterjesztése; c) a sporteseményekkel kapcsolatban erőszak elkövetésében vagy más, ezzel összefüggő büntetendő magatartásban bűnösnek talált személyeknek büntetésük letöltése céljából az érintett ország részére való átadása. 6. Cikk Kiegészítő intézkedések 1. A Felek vállalják, hogy szorosan együttműködnek országos sportszervezeteikkel és sportklubjaikkal, valamint, szükség esetén, a sportpályák tulajdonosaival azon rendelkezések tekintetében, amelyek a biztonság javítása és az erőszak megelőzése érdekében a sportpályák tervezésére és a meglévők tényleges struktúrája megváltoztatására vagy egyéb szükséges változtatásokra irányulnak, ideértve a pályákra való bejutást, illetve az onnan való kijutást. 2. A Felek vállalják, hogy ha ennek megfelelő esetekben szükségessége mutatkozik, támogatják egy olyan rendszer létrehozását, amely lefekteti azokat a követelményeket, amelyek alapján kiválaszthatók azok a sportpályák, amelyek gondot fordítanak a nézők biztonságára és a közöttük előfordulható erőszak megelőzésére, különös tekintettel azokra a sportpályákra és mérkőzésekre, amelyek várhatóan nagy vagy fegyelmezetlen tömegeket vonzanak. 3. A Felek vállalják, hogy ösztönzik országos sportszervezeteiket saját rendszabályaik folyamatos felülvizsgálatára annak érdekében, hogy kézben tarthassák azokat a tényezőket, amelyek a játékosok vagy a nézők részéről megnyilvánuló erőszakos cselekmények kialakulásához vezethetnek. 7. Cikk Tájékoztatás nyújtása A Felek tájékoztatják az Európa Tanács Főtitkárát, az Európa Tanács hivatalos nyelveinek egyikén, mindazon idevágó törvényhozási vagy egyéb intézkedésekről, amelyeket az ezen Egyezményben foglaltak végrehajtása érdekében foganatosítottak, függetlenül attól, hogy ezen intézkedések a labdarúgással vagy egyéb sportokkal kapcsolatosak. 8. Cikk Állandó bizottság 1. Az Egyezmény céljai elérése végett ezennel egy Állandó bizottság jön létre. 2. Minden Fél jogosult egy vagy több küldöttel képviseltetni magát az Állandó bizottságban. Minden Félnek egy szavazata van. 3. Az Európa Tanács olyan tagállama vagy az Európai Kulturális Egyezmény olyan részes állama, amely nem részese ennek az Egyezménynek, megfigyelőként képviseltetheti magát a bizottságban. 4. Az Állandó bizottság egyhangú határozattal bármely olyan államot, amely nem tagja az Európa Tanácsnak és nem részese ennek az Egyezménynek, valamint bármely érintett sportszervezetet meghívhat, hogy a bizottság egy vagy több ülésén megfigyelővel képviseltesse magát. 5. Az Állandó bizottság ülését az Európa Tanács Főtitkára hívja össze. Első ülését az Egyezmény hatálybalépését követő egy éven belül meg kell tartania. Ezt követően évente egyszer ülésezik. Ezen kívül is ülést tart a Felek többségének kérésére. 6. Az Állandó bizottság ülésének megtartásához szükséges quorumot a Felek többsége képezi. 7. Az Állandó bizottság, az Egyezmény rendelkezéseinek figyelembevételével, maga állapítja meg és fogadja el egyhangúlag eljárási szabályait. 9. Cikk 1. Az Állandó bizottság felelős az Egyezmény végrehajtásának figyelemmel kíséréséért. Ennek körében elsősorban a következőket teheti: a) folyamatosan figyelemmel kíséri az Egyezmény rendelkezéseit és vizsgálja, milyen módosításai válhatnak szükségessé; b) megbeszéléseket tart az érintett sportszervezetekkel; c) ajánlásokat tesz a Felek számára az Egyezmény céljai eléréséhez szükséges intézkedések meghozatalára; d) ajánlásokat tesz azon intézkedésekre, amelyek a közvéleménynek az ezen Egyezmény keretében tett intézkedésekről való tájékoztatását célozzák; e) ajánlásokat tesz a Miniszterek Bizottsága számára azon államoknak az Egyezményhez való csatlakozásra szóló felhívására, amelyek nem tagjai az Európa Tanácsnak; f) javaslatokat tesz az Egyezmény hatékonyságának növelésére. 2. Az Állandó bizottság, feladatai megvalósítása érdekében, saját kezdeményezésére szakértői csoport-üléseket szervezhet. 10. Cikk Az Állandó bizottság minden ülése után jelentést tesz az Európa Tanács Miniszterek Bizottságának az elvégzett munkájáról és az Egyezmény működéséről. 11. Cikk Módosítások 1. Az Egyezmény módosítását valamely abban részes állam, az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága vagy az Állandó bizottság javasolhatja. 2. A módosítási javaslatokat az Európa Tanács Főtitkára közli az Európa Tanács tagállamaival, az Európai Kulturális Egyezményben részes egyéb államokkal, valamint minden olyan nem-tagállammal, amely az ennek az Egyezménynek a 14. Cikke alapján csatlakozott az Egyezményhez vagy a csatlakozásra felkérést kapott. 3. A valamely részes állam vagy a Miniszterek bizottsága által javasolt módosításokat az Állandó bizottsággal legalább két hónappal azt az ülését megelőzően közölni kell, amelyen a módosítást meg kell tárgyalnia. Az Állandó bizottság a javasolt módosítással kapcsolatos véleményét a Miniszterek Bizottságának terjeszti elő, ha szükséges, az érintett sportszervezetekkel való konzultációt követően. 4. A Miniszterek Bizottsága megvizsgálja a módosítási javaslatot és az Állandó bizottság által azzal kapcsolatban hozzá benyújtott véleményeket és elfogadhatja a módosítást. 5. A Miniszterek Bizottsága által a jelen Cikk 4. bekezdése szerint elfogadott módosítás szövegét elfogadás végett a Feleknek meg kell küldeni. 6. Minden, a 4. bekezdés szerint elfogadott módosítás az azt az egy hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba, amikor valamennyi Fél tájékoztatta a Főtitkárt arról, hogy a módosítást elfogadta. Záró rendelkezések 12. Cikk 1. Ezt az Egyezményt az Európa Tanács tagállamai, valamint az Európai Kulturális Egyezmény egyéb olyan részes államai írhatják alá, amelyek a következő módokon fejezhetik ki az Egyezmény iránti elkötelezettségüket: a) megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása nélküli aláírással, vagy b) megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával történt aláírással, melyet megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás követ. 2. A megerősítő, elfogadási vagy jóváhagyási okiratokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni. 13. Cikk 1. Ez az Egyezmény az azt az egy hónapos időszakot követő hónap első napján lép hatályba, amikor az Európa Tanács három tagállama kifejezésre juttatta, hogy a 12. Cikkel összhangban magára nézve kötelezőnek ismeri el az Egyezményt. 2. Mindazon aláíró államok vonatkozásában, amelyek ezt követően ismerik el magukra nézve kötelezőnek az Egyezmény rendelkezéseit, az Egyezmény az azt az időpontot követő egy hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba, amikor aláírták az Egyezményt vagy letétbe helyezték megerősítő, elfogadási vagy jóváhagyási okiratukat. 14. Cikk 1. A jelen Egyezmény hatálybalépését követően az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága, a Felekkel való konzultáció után, és az Európa Tanács Alapszabálya 20. Cikkének d) bekezdésében előírt többség által meghozott döntés alapján, valamint a tagállamoknak a Miniszterek Bizottságában való részvételre felhatalmazott képviselői által hozott egyhangú szavazatával bármely nem-tagállamot felkérhet az Egyezményhez való csatlakozásra. 2. Az Egyezmény valamely csatlakozó állam tekintetében az azt az időpontot követő egy hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba, amikor csatlakozási okiratát az Európa Tanács Főtitkáránál letétbe helyezte. 15. Cikk 1. Az aláíráskor vagy a megerősítésről, elfogadásról vagy csatlakozásáról szóló okirat letétbe helyezésének időpontjában bármely Fél meghatározhatja azt a területet, illetve azokat a területeket, amelyeken a jelen Egyezményt alkalmazni kívánja. 2. Bármelyik Fél egy bármilyen későbbi időpontban, az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatában kiterjesztheti ezen Egyezmény alkalmazását az említett nyilatkozatában foglaltakon túli bármely területre. E terület vonatkozásában az Egyezmény az azt az időpontot követő egy hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba, amikor a Főtitkár a szóbanforgó nyilatkozatot kézhezvette. 3. Az előző két bekezdés alapján az adott területek vonatkozásában tehető minden nyilatkozat bármikor visszavonható a Főtitkárhoz intézett értesítéssel. A visszavonás az azt az időpontot követő egy hónapos időszak lejárta utáni hat hónap első napján lép hatályba, amikor a Főtitkár a szóbanforgó értesítést kézhezvette. 16. Cikk 1. A jelen Egyezményt bármelyik Fél az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel bármikor felmondhatja. 2. A felmondás az értesítésnek a Főtitkár általi kézhezvételét követő hat hónapos időszak lejárta utáni első hónap első napján lép érvénybe. 17. Cikk Az Európa Tanács Főtitkára értesíti az Európa Tanács tagállamait, az Európai Kulturális Egyezmény más tagállamait, valamint azokat az államokat, amelyek csatlakoztak a jelen Egyezményhez: a) minden, a 12. Cikk szerinti aláírásról; b) minden megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csat lakozási okirat 12. vagy 14. Cikk szerinti letétbe helyezéséről; c) a jelen Egyezmény 13. és 14. Cikke szerint történt hatálybalépések időpontjairól; d) a 7. Cikk szerinti értesítések továbbításáról; e) a 10. Cikk alkalmazása során készített jelentésekről; f) minden módosító javaslatról, valamint a 11. Cikk értelmében elfogadott módosításokról s ezek hatálybalépésének időpontjáról; g) a 15. Cikkben foglalt rendelkezések szerinti nyilatkozatokról; h) a 16. Cikk alkalmazásával kapcsolatban tett minden értesítésről és a felmondás érvénybe lépésének időpontjáról. Ennek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt az Egyezményt. Készült Strasbourgban, az 1985. évi augusztus hó 19. napján, angol és francia nyelven, melyből mindkettő egyaránt hiteles, egyetlen példányban, amelyet az Európa Tanács levéltárában helyeznek letétbe. Az Európa Tanács Főtitkára hiteles másolatokat küld az Európa Tanács tagállamainak, az Európai Kulturális Egyezmény más tagállamainak, valamint azoknak a nem-tagállamoknak, amelyeket felkértek arra, hogy az Egyezményhez csatlakozzanak.’’ (Aláírások) 3. § E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1990. június 1-jétől kell alkalmazni. Mádl Ferenc s. k., Dr. Szili Katalin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke