2003. LXVI. törvény a plasztikus robbanóanyagok megjelöléséről, azok felderítése céljából Montreálban, 1991. március 1. napján létrehozott Egyezmény k

2003. LXVI. törvény a plasztikus robbanóanyagok megjelöléséről, azok felderítése céljából Montreálban, 1991. március 1. napján létrehozott Egyezmény kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés a plasztikus robbanóanyagok megjelöléséről, azok felderítése céljából Montreálban, 1991. március 1. napján létrehozott Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerősítéséről szóló okiratot a Magyar Köztársaság külügyminisztere 1994. január 11. napján a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél letétbe helyezte. Az Egyezmény — annak XIII. Cikke 3. bekezdése értelmében — 1998. június 21. napján hatályba lépett.) 2. § Az Egyezmény angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2003. szeptember 8-i ülésnapján fogadta el. ,,Egyezmény a plasztikus robbanóanyagok megjelöléséről azok felderítése céljából Jelen Egyezményben Részes Államok: — felismerve a terrorcselekmények következményeit a nemzetközi biztonságra nézve, — kifejezésre juttatva mély aggodalmukat a légijármű vek, más közlekedési eszközök és egyéb objektumok ellen irányuló terrorcselekmények miatt, — aggodalmuknak adva hangot amiatt, hogy az ilyen jellegű terrorcselekmények elkövetésére plasztikus robbanóanyagokat használnak, — megállapítva, hogy a plasztikus robbanóanyagok megjelölése azok felderítése érdekében jelentős mértékben elősegíti az ilyen jogellenes cselekmények megelőzését, — elismerve, hogy az ilyen jogellenes cselekmények elhárítása céljából alapvetően szükség van olyan nemzetközi megállapodásra, amely kötelezi az államokat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a plasztikus robbanóanyagokat a kellő megjelöléssel lássák el, — figyelembe véve az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának 1989. július 14-én kelt és az Egyesült Nemzetek Szervezete 1989. december 4-i Közgyűlésének 44/29. számú határozatát, mely felszólítja a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet, hogy intenzívebb munkát végezzen a felderítés érdekében a plasztikus vagy a levél-formájú robbanóanyagok megjelölésére irányuló nemzetközi rendszer létrehozásában, — tekintettel a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Közgyűlésén egyhangúan elfogadott A27-8 számú határo zatra, melyben a Közgyűlés amellett szállt síkra, hogy haladéktalanul kezdődjön meg a plasztikus vagy a levélformájú robbanóanyagok megjelölésére vonatkozóan, a felderítés érdekében nemzetközi megállapodás kidolgozása, — megelégedéssel megállapítva a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsának az Egyezmény kidolgozásában játszott szerepét, valamint az irányú készséget, hogy magára vállalja a végrehajtással összefüggő teendőket, az alábbiakban állapodtak meg: I. Cikk Jelen Egyezmény értelmében: 1. ,,Robbanóanyagok’’ azokat a robbanó termékeket jelentik, amelyek széles körben ,,plasztikus robbanóanyagok’’-ként ismertek, ezen belül is hajlékony vagy elasztikus levél (lap) formájúak, ahogyan azokat a jelen Egyezményhez tartozó műszaki melléklet meghatározza. 2. A ,,megjelölésre szolgáló anyag’’ a jelen Egyezmény műszaki mellékletében leírt anyagot jelenti, amelyet abból a célból adalékolnak a robbanóanyaghoz, hogy azt felderítésre alkalmassá tegye. 3. A ,,megjelölés’’ azt jelenti, hogy a jelen Egyezmény műszaki melléklete szerinti megjelölésre alkalmas anyagot adnak a robbanóanyaghoz. 4. Az ,,előállítás’’ bármely olyan folyamatot jelent, beleértve az átdolgozást is, melynek eredményeként robbanóanyag jön létre. 5. A ,,megfelelőképpen engedélyezett katonai eszközök’’ magukban foglalják egyebek között a hüvelyeket, a repülőbombákat, a lövedékeket, az aknákat, a rakétákat, az elkészítés során formázott tölteteket, a gránátokat és a perforátorokat, amelyeket a Részes Állam törvényei és jogszabályai szerint kizárólagosan katonai vagy rendőri célokra gyártották. 6. A ,,Gyártó Állam’’ bármely olyan államot jelent, amelynek területén robbanóanyagot állítanak elő. II. Cikk Minden egyes Részes Állam szükséges és hatékony intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy saját területén betiltsa és megakadályozza a megjelölés nélküli robbanóanyagok előállítását. III. Cikk 1. Minden egyes Részes Állam szükséges és hatékony intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy betiltsa és megakadályozza a megjelölés nélküli robbanóanyagok behozatalát saját területére vagy azok kivitelét. 2. Az előző pont rendelkezései nem alkalmazandók az olyan, a jelen Egyezmény céljaival nem ellentétes forgalmazás esetén, amelyet a Részes Állam katonai vagy rendőri funkciókat teljesítő szervei végeznek a megjelölés nélküli robbanóanyagokkal az adott állam ellenőrzése alatt, a IV. Cikk 1. pontjával összhangban. IV. Cikk 1. Minden egyes Részes Állam megteszi azokat a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy szigorúan és hatékonyan ellenőrizze azon megjelölés nélküli robbanóanyagok birtoklását vagy birtokba adását, amelyeket a saját területén állítottak elő, vagy oda bevittek azt megelőzően, hogy a jelen Egyezmény az adott ország tekintetében hatályba lépett, és intézkedéseket tesz, hogy meggátolja ezek, a jelen Egyezmény céljaival összeegyeztethetetlen célú alkalmazását és felhasználását. 2. Minden egyes Részes Állam megteszi azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítják az 1. pontban említett és nem a katonai vagy rendőri funkciók ellátására feljogosított szervek birtokában található összes robbanóanyag-készlet megsemmisítését, vagy oly módon történő felhasználását, hogy a felhasználás ne legyen ellentétes a jelen Egyezmény céljaival, vagy azokat megjelöléssel látja el, vagy állandó jelleggel hatástalanítja a jelen Egyezménynek a Részes Állam vonatkozásában történő hatálybalépésétől számított 3 éven belül. 3. Minden egyes Részes Állam megteszi azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítják az 1. pontban említett, a katonai vagy rendőri szervek birtokában lévő, megfelelő módon engedélyezett katonai eszközök integráns részévé nem tett robbanóanyag-készlet megsemmisítését, vagy a jelen Egyezmény céljaival nem ellentétes módon történő felhasználását, vagy azokat megjelöléssel látja el, vagy állandó jelleggel hatástalanítja a jelen Egyezménynek a Részes Állam vonatkozásában történő hatálybalépésétől számított 15 éven belül. 4. Minden egyes Részes Állam megteszi azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítják a területén felfedezett, és ezen Cikk előző pontjaiban nem hivatkozott megjelölés nélküli robbanóanyagok saját területén történő lehetőség szerint azonnali megsemmisítését, kivéve azokat a megjelölés nélküli robbanóanyag-készleteket, amelyek az adott ország katonai vagy rendőri funkciót ellátó, e célra feljogosított szerveinek birtokában vannak, és a megfelelően engedélyezett katonai eszközök integráns részét képezik az Egyezménynek az adott Részes Állam vonatkozásában történő hatálybalépésekor. 5. Minden egyes Részes Állam megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy szigorúan és hatékonyan ellenőrizze a jelen Egyezmény műszaki melléklete 1. rész II. pontja szerinti robbanóanyagok birtoklását és birtokba adását, azért, hogy megakadályozzák azok, a jelen Egyezmény céljaival összeegyezhetetlen alkalmazását és felhasználását. 6. Minden egyes Részes Állam megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy biztosítsa a jelen Egyezmény adott országban történő hatálybalépését követően előállított, s amint azt a jelen Egyezmény műszaki melléklete 1. rész II. d) pontja előírja, a katonai eszközök közé nem tartozó, megjelölés nélküli robbanóanyagok saját ország területén történő lehetőség szerinti leggyorsabb megsemmisítését. Ugyanez vonatkozik azokra a megjelölés nélküli robbanóanyagokra is, amelyekre nem vonatkozik a hivatkozott II. pont egyik alpontjának hatálya sem. V. Cikk 1. A jelen Egyezmény létrehozza a robbanóanyagokkal foglalkozó Nemzetközi Technikai (Műszaki) Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság), amely legalább 15 és legfeljebb 19, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) által azon személyek köréből kinevezett tagokból áll, akik jelölését a jelen Egyezmény Részes Államai terjesztik elő. 2. A Bizottság tagjai olyan szakértők, akik közvetlen és nagy tapasztalatokkal rendelkeznek a robbanóanyagok előállításával vagy felderítésével vagy kutatásával kapcsolatos kérdésekben. 3. A Bizottság tagjainak kinevezése három évre szól és a kinevezés megismételhető. 4. A Bizottsági üléseket évente legalább egy alkalommal hívják össze a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Központjában, vagy olyan helyszínen és időpontban, amelyet a Tanács jelöl ki, vagy hagy jóvá. 5. A Bizottság fogadja el tevékenységének eljárási szabályzatát, melyet ezt követően a Tanács hagy jóvá. VI. Cikk 1. A Bizottság értékeli a robbanóanyagok előállítása, megjelölése és felderítése területén történő műszaki haladást. 2. A Bizottság a Tanácson keresztül tesz jelentést munkájának eredményeiről a Részes Államoknak és az érintett nemzetközi szervezeteknek. 3. Szükség esetén a Bizottság ajánlást készít a Tanács részére a jelen Egyezmény műszaki mellékletére vonatkozó módosításokról. 4. A Tanács a Bizottság ajánlása alapján indítványozhatja a Részes Államoknak, a jelen Egyezmény műszaki mellékletének módosítását. VII. Cikk 1. A jelen Egyezmény műszaki mellékletének módosításáról szóló javaslat megismerésének időpontjától számított 90 napon belül, bármely Részes Állam megküldheti észrevételeit a Tanácsnak. Ezen észrevételeket a Tanács megvizsgálásra haladéktalanul továbbítja a Bizottságnak. A javasolt módosítással kapcsolatban észrevételt vagy ellenvetést tevő Részes Államnak a Tanács konzultáció megtartására tesz javaslatot a Bizottsággal. 2. Az 1. pontban említett észrevételeket, véleményeket a Bizottság megvizsgálja és arról jelentést tesz a Tanácsnak. A Bizottság jelentésének tanulmányozását követően a Részes Állam észrevételére és módosítás jellegére tekintettel a Tanács valamennyi Részes Államnak elfogadásra ajánlhatja a módosítást. 3. Amennyiben a javasolt módosítást 5 vagy több Részes Állam nem ellenzi és erről 90 napon belül a módosítást követően írásos formában értesíti a Tanácsot, akkor az indítványozott módosítás elfogadottnak tekintendő és 180 nap múlva vagy az abban kikötött időpont letelte után lép hatályba, és azokra a Részes Államokra is érvényes, amelyek közvetlenül nem nyilatkoztak az azzal kapcsolatos ellenvetésükről. 4. A javasolt módosítással szembeni ellenvetésükről közvetlenül nyilatkozó Részes Államok a későbbiekben az elfogadásról vagy a jóváhagyásról szóló dokumentum megőrzésre történő átadásával fejezhetik ki egyetértésüket az adott módosítás számukra kötelező érvényű rendelkezései vonatkozásában. 5. Amennyiben 5 vagy több Részes Állam ellenzi a javasolt módosítást, úgy a Tanács további vizsgálat céljából visszaadja azt a Bizottságnak. 6. Amennyiben a 3. pont alapján a javasolt módosítást nem fogadják el, úgy a Tanács összehívhatja valamennyi Részes Állam konferenciáját. VIII. Cikk 1. A Részes Államok lehetőség szerint megküldik a Tanácsnak azokat az információkat, amelyek segítséget nyújtanak a Bizottságnak a VI. Cikk 1. pontjában előírt feladatai végrehajtásához. 2. A Részes Államok tájékoztatják a Tanácsot a jelen Egyezményben foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében, az általuk tett lépésekről. Az információkat a Tanács valamennyi Részes Állam és az érintett nemzetközi szervezetek tudomására hozza. IX. Cikk A Tanács együttműködésben a Részes Államokkal és az érintett nemzetközi szervezetekkel megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy elősegítse a jelen Egyezmény végrehajtását, ezen belül műszaki segítséget nyújt és intézkedik a robbanóanyagok megjelölése és felderítése területén a műszaki haladással kapcsolatos információcsere vonatkozásában. X. Cikk A jelen Egyezményhez tartozó műszaki melléklet a jelen Egyezmény elválaszthatatlan részét képezi. XI. Cikk 1. A jelen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos, tárgyalásos úton meg nem oldható, két vagy több Részes Állam közötti vita az egyik fél kérésére, választott bírósági útra terelhető. Amennyiben a kérelem napjától számított 6 hónapon belül a felek nem képesek egyetértésre jutni a választott bíráskodás megszervezéséről, úgy a felek egyikének kérelmére a bíróságról szóló alapszabállyal összhangban az ügyet nemzetközi bíróságnak kell átadni. 2. A jelen Egyezmény aláírásakor, ratifikálásakor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy az ahhoz való csatlakozáskor minden egyes Részes Állam nyilatkozatot tehet, hogy az előző pontot magára nézve nem tartja kötelező érvényűnek. A más Részes Államokat az ilyen fenntartását kijelentő bármely Részes Állammal folytatott kölcsönös együttműködésben az előző pont rendelkezései nem kötelezik. 3. Az előző ponttal összefüggésben ilyen fenntartásáról nyilatkozó bármely Részes Állam a fenntartását visszavonhatja a letéteményesnek küldendő értesítése révén. XII. Cikk A XI. Cikkben foglaltak kivételével a jelen Egyezménnyel szemben fenntartásnak helye nincs. XIII. Cikk 1. A jelen Egyezményt aláírásra megnyitották Montreálban, 1991. március 1-jén azok az államok, amelyek Montreálban, 1991. február 12-től március 1-jéig a légügyi joggal foglalkozó nemzetközi konferencián részt vettek. 1991. március 1-jét követően az Egyezmény aláírásra nyitott e Cikk 3. pontja alapján a hatálybalépéséig Montreálban a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet székhelyén. Bármely más, az Egyezményt alá nem író állam bármikor csatlakozhat. 2. A jelen Egyezményt az államoknak ratifikálniuk, elfogadniuk és jóváhagyniuk kell és ez nyitott a csatlakozásra. A megerősítésről, az elfogadásról, a jóváhagyásról vagy a csatlakozásról szóló okiratokat a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által ezúton kinevezett letéteményesnek kell átadni megőrzésre. Ezen okmányok átadásakor minden egyes állam nyilatkozatot tesz arról, hogy gyártó ország-e. 3. A jelen Egyezmény attól az időponttól számított 60. napon lép hatályba, amikor a 35. ország átadta a letéteményesnek megőrzésre a megerősítésről, az elfogadásról, a jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló okiratokat, és azzal a feltétellel, hogy legalább 5 ország tett nyilatkozatot a 2. pont alapján, miszerint gyártó országnak minősül. Amennyiben 35 ilyen jellegű okiratot megőrzésre átadtak azelőtt, mielőtt az 5 gyártó országtól az okirat megérkezett volna, abban az esetben az Egyezmény a megerősítésről, az elfogadásról, jóváhagyásról és csatlakozásról szóló okiratok megőrzésre átadásának időpontjától számított 60. napon lép hatályba. 4. Más országok számára a jelen Egyezmény azt követő 60. napon lép hatályba, amikor a megerősítésről, az elfogadásról, a jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló okirataikat megőrzésre átadták. 5. A jelen Egyezmény hatálybalépését követően az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapszabálya 102. Cikke és a nemzetközi polgári repülésről szóló Egyezmény 83. Cikke alapján a regisztrációt a letéteményes végzi. XIV. Cikk A letéteményes az Egyezményt aláíró valamennyi államot haladéktalanul tájékoztatja a következőkről: 1. A jelen Egyezmény valamennyi aláírásáról és annak időpontjáról. 2. Minden megőrzésre átadott ratifikációs okiratról, elfogadási, jóváhagyási és csatlakozási dokumentumról, az átadás időpontjáról, különösen kiemelve azt, hogy az illetékes ország tett-e nyilatkozatot arról, hogy gyártó országnak számít-e. 3. A jelen Egyezmény hatálybalépésének időpontjáról. 4. Az Egyezmény vagy az ahhoz tartozó műszaki melléklet bármilyen módosításának hatálybalépéséről. 5. A XV. Cikk alapján bejelentett bármely felmondásról. 6. A XI. Cikk 2. pontja alapján tett bármely nyilatkozatról. XV. Cikk 1. A jelen Egyezményt bármelyik részt vevő Állam a leté teményeshez eljuttatott írásbeli értesítésében felmondhatja. 2. A felmondás az értesítés letéteményes általi kézhezvételétől számított 180. napon lép hatályba. Annak hiteléül, hogy az aláírók kormányuktól megfelelő módon fel vannak hatalmazva, aláírják az Egyezményt. Készült Montreálban, ezerkilencszázkilencvenegy március elsején, egy eredeti példányban és öt hiteles fordításban angol, francia, orosz, spanyol és arab nyelven. Műszaki melléklet 1. Rész A robbanóanyagok leírása I. A jelen Egyezmény I. Cikk 1. pontjában feltüntetett robbanóanyagok mindazok az anyagok, amelyek a) egy vagy több brizáns robbanóanyag-komponenst tartalmazó keverékek, és mely komponensek mindegyikénél gőznyomása tiszta állapotban 25 ˚C hőmérsékleten legalább 10—4 Pa, b) kötőanyagokkal keverékeknek számítanak, és c) keverék állapotban normál szobahőmérsékleten lágyak vagy elasztikusak. II. Az alábbi termékek, bár az I. pontban leírt robbanóanyagok közé tartoznak, nem tekintendők robbanóanyagoknak mindaddig, ameddig ezeket vagy az alább felsorolt célok érdekében tárolják, alkalmazzák vagy változatlanul katonai eszközöknek számítanak az alábbiakban felsoroltak szerint: a) korlátozott mennyiségben gyártják vagy tárolják, kizárólag a kellően engedélyezett tudományos kutatási, fejlesztési vagy új, módosított robbanóanyag-kísérleti célokra, b) korlátozott mennyiségben gyártják vagy tárolják, kizárólag a kellően engedélyezett kiképzési célokra, a robbanóanyagok felderítéséhez és/vagy a robbanóanyagok felderítéséhez szükséges berendezések kutatásához és vizsgálataihoz, c) korlátozott mennyiségben gyártják vagy tárolják a kellően engedélyezett igazságügyi-tudományos alkalmazási célokra, d) rendszeresítésre szánt és kellően engedélyezett katonai eszközök integráns alkotórészét képező robbanóanyagok a gyártó ország területén attól a naptól számított 3 éven belül, amikor az adott országban a jelen Egyezmény hatályba lépett. A 3 év során gyártott ilyen jellegű eszközök kellően engedélyezett katonai eszközöknek számítanak és a jelen Egyezmény IV. Cikkének 4. pontja hatálya alá esnek. III. Jelen rész értelmében: A ,,megfelelően engedélyezett eszközök’’ az a), b), c) alpontban azt jelenti, hogy azok engedélyezettek, összhangban az érintett Részes Állam törvényeivel és jogszabályaival. A ,,brizáns robbanóanyag’’ magába foglalja többek között a ciklotetrametilén-tetranitramint (HMX, oktogén), a pentaeritrit-tetranitrátot (PETN, pentrit) és a ciklo-trimetilén-trinitramint (RDX, hexogén). 2. Rész Jelölő anyagok Jelölő anyagnak számít bármelyik anyag, amelyet feltüntettek az alábbi táblázatban. Az alábbi táblázatban feltüntetett jelölő anyagok rendeltetése az, hogy gőznyomásuk alapján javítsák a robbanóanyagok felderíthetőségét. A jelölő anyagokat a robbanóanyagok minden esetben adalékként tartalmazzák a késztermékre vonatkoztatva homogén elosztásban. A késztermékekben lévő jelölő anyag koncentrációját a gyártást követően, a táblázat tartalmazza. Táblázat Jelölő anyag A molekula képlete Molekula tömeg Minimális koncentráció Etilénglikol-dinitrát (EGDN) C2H 4(NO 3)2 152 0,2% Bármely robbanóanyagot, amely a hagyományos előállítás eredményeként tartalmazza a fent feltüntetett jelölő anyagok bármelyikét, a megkövetelt minimális vagy az azt meghaladó koncentrációban megjelöltnek kell tekinteni.’’ 3. § A Magyar Köztársaság Kormánya az Országgyűlés felhatalmazása alapján az Egyezmény megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezésekor a következő nyilatkozatot tette: ,,A Magyar Köztársaság az Egyezmény XIII. Cikkének 2. bekezdése alapján nem gyártó ország.’’ 4. § (1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1998. június 21. napjától kell alkalmazni. (2) E törvény végrehajtásáról a belügyminiszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, a honvédelmi miniszter, az igazságügy-miniszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter gondoskodik. (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a plasztikus robbanóanyagok megjelölésének végrehajtási szabályait rendeletben megállapítsa. Mádl Ferenc s. k., Dr. Szili Katalin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke