2003. XXXVI. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és az Üzbég Köztársaság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Budapes

2003. XXXVI. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és az Üzbég Köztársaság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, 2002. október 28-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Kormánya és az Üzbég Köztársaság Kormánya között Budapesten, 2002. október 28-án aláírt, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 2003. március 3-án megtörtént, és a Megállapodás 2003. március 3-án hatályba lépett.) 2. § A Megállapodás hiteles angol és magyar nyelvű szövege a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2003. június 2-i ülésnapján fogadta el. Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és az Üzbég Köztársaság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről A Magyar Köztársaság Kormánya és az Üzbég Köztársaság Kormánya (a továbbiakban ,,Szerződő Felek’’), attól az óhajtól vezetve, hogy a gazdasági együttműködést mindkét Szerződő Fél javára erősítsék, azzal a szándékkal, hogy kedvező feltételeket teremtsenek és tartsanak fenn az egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásaihoz a másik Szerződő Fél területén, és annak tudatában, hogy a beruházásoknak a jelen Megállapodással összhangban történő előmozdítása és kölcsönös védelme ösztönzi az üzleti kezdeményezéseket ezen a területen, megállapodtak a következőkben: 1. Cikk Meghatározások A Megállapodás alkalmazásában: 1. A ,,beruházás’’ kifejezés magában foglal mindenfajta olyan vagyoni értéket, illetve vagyoni értékhez fűződő jogot, melyet az egyik Szerződő Fél valamely beruházója gazdasági tevékenységgel összefüggésben fektetett be a másik Szerződő Fél területén, ez utóbbi törvényeivel és jogszabályaival összhangban, és különösen — de nem kizárólag — a következőket jelenti: a) az ingó és ingatlan tulajdont, valamint minden egyéb dologi jogot, mint például a jelzálogot, zálogot, a zálogjogot és hasonló jogokat; b) a részvényeket, üzletrészeket és vállalati kötvényeket, illetve a társasági érdekeltség egyéb formáit; c) olyan pénzköveteléseket vagy gazdasági értékkel bíró teljesítés nyújtására vonatkozó követeléseket, amelyek beruházáshoz kapcsolódnak; d) a szellemi és ipari tulajdonhoz fűződő jogokat, ideértve a beruházáshoz kapcsolódó szerzői jogokat, védjegyeket, szabadalmakat, ipari mintákat, technológiákat, know-how-t, kereskedelmi titkokat, kereskedelmi neveket és goodwill-t; e) minden jogszabály vagy szerződés által biztosított jogot és jogszabályon alapuló mindenfajta engedélyt és jóváhagyást, beleértve a természeti erőforrások kutatására, kitermelésére, művelésére vagy kiaknázására vonatkozó koncessziókat. A vagyoni érték beruházási formájának későbbi megváltozása nem érinti annak beruházás jellegét, feltételezve, hogy ez a változás annak a Szerződő Félnek a törvényeivel és egyéb jogszabályaival összhangban áll, amelynek területén a beruházást eszközölték. 2. A ,,beruházó’’ kifejezés minden olyan természetes vagy jogi személyt jelent, aki a másik Szerződő Fél területén beruházást eszközöl. a) A ,,természetes személy’’ kifejezés minden olyan természetes személyt jelent, aki bármelyik Szerződő Fél állampolgára annak jogszabályai értelmében. b) A ,,jogi személy’’ kifejezés jelenti bármely Szerződő Fél tekintetében azt a jogalanyt, amely a törvényeivel összhangban jött létre, illetve került bejegyzésre, továbbá törvényei jogi személynek ismerik el. A Magyar Köztársaság tekintetében a kifejezés kiterjed az olyan személyi egyesü lésekre is, amelyek jogi személyiséggel nem rendelkeznek, de törvényei szerint társaságnak tekintendők. 3. A ,,hozam’’ kifejezés a beruházásból származó eredményt jelenti és magában foglalja — különösen, de nem kizárólagosan — a nyereséget, kamatot, tőkenyereséget, osztalékot, jogdíjakat vagy egyéb díjakat. 4. A ,,terület’’ kifejezés jelenti: a) a Magyar Köztársaság tekintetében földrajzi érte lemben használva, a Magyar Köztársaság területét; b) az Üzbég Köztársaság tekintetében azt a területet, amely fölött az Üzbég Köztársaság a nemzetközi joggal összhangban felségjogokat vagy joghatóságot gyakorol. 5. A ,,szabadon átváltható pénznem’’ kifejezés azt a pénznemet jelenti, amelyet széles körben használnak fizetésre nemzetközi üzleti tranzakciók során és széles körben forgalmaznak a vezető nemzetközi devizapiacokon, amennyiben ez nem ellentétes egyik Szerződő Fél jogszabályaival sem. 2. Cikk A beruházások ösztönzése és védelme 1. Mindkét Szerződő Fél ösztönzi a másik Szerződő Fél beruházóit, és kedvező körülményeket teremt számukra annak érdekében, hogy területén beruházásokat eszközöljenek, továbbá törvényeivel és jogszabályaival összhangban lehetővé teszi az ilyen beruházások létrehozását. 2. Bármelyik Szerződő Fél beruházói által eszközölt beruházások és azok hozamai a másik Szerződő Fél területén mindenkor igazságos és méltányos bánásmódban részesülnek, továbbá teljes körű védelmet és biztonságot élveznek. 3. Cikk Nemzeti és legnagyobb kedvezményes elbánás 1. Mindkét Szerződő Fél a területén a másik Szerződő Fél beruházóinak a beruházásait és hozamait olyan bánásmódban részesíti, amely igazságos és méltányos, és nem kedvezőtlenebb, mint a saját beruházói beruházásainak és hozamainak, illetve bármely harmadik állam beruházói beruházásainak és hozamainak biztosított bánásmód közül a kedvezőbb. 2. Mindkét Szerződő Fél a területén a másik Szerződő Fél beruházóit olyan bánásmódban részesíti a beruházásaik irányítása, fenntartása, használata, élvezete vagy a velük való rendelkezés tekintetében, amely igazságos és méltányos, és nem kedvezőtlenebb, mint a saját beruházói vagy bármelyik harmadik állam beruházói számára biztosított bánásmód közül a kedvezőbb. 3. E Cikk 1. és 2. bekezdésének rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy az egyik Szerződő Felet arra kötelezik, hogy kiterjessze a másik Szerződő Fél beruházóira bármilyen olyan bánásmódnak, preferenciának vagy kiváltságnak az előnyeit, amelyet az előbbi Szerződő Fél a következők alapján nyújthat: a) hogy tagja vagy tagjává válik valamely vámuniónak, szabadkereskedelmi övezetnek vagy pénzügyi uniónak, vagy részese, vagy részesévé válik az ilyen uniók, intézmények létrehozásához vezető hasonló nemzetközi megállapodásnak, vagy a regionális együttműködés más formáinak; b) bármely nemzetközi megállapodás vagy megegyezés, amely egészben vagy nagyrészt az adózással kapcsolatos; c) hogy tagja vagy tagjává válik valamely többoldalú nemzetközi beruházásvédelmi megállapodásnak. 4. Cikk Kártalanítás veszteségekért 1. Ha bármelyik Szerződő Fél beruházóinak a beruházásai háború, fegyveres összeütközés, országos szükségállapot, felkelés, lázadás, zavargás vagy egyéb hasonló esemény miatt a másik Szerződő Fél területén veszteséget szenvednek, az utóbbi Szerződő Fél a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás vagy egyéb rendezés tekintetében olyan bánásmódban részesíti azokat, amely nem kedvezőtlenebb, mint az utóbbi Szerződő Fél által a saját beruházóinak vagy bármelyik harmadik állam beruházóinak biztosított bánásmód közül a kedvezőbb. 2. Nem érintve a jelen Cikk 1. bekezdésében foglaltakat, az egyik Szerződő Fél azon beruházói számára, akik a hivatkozott bekezdésben foglalt események kapcsán a másik Szerződő Fél területén veszteségeket szenvednek abból kifolyólag, hogy a) tulajdonukat a másik Szerződő Fél erői, illetve hatóságai igénybe vették, b) tulajdonukat a másik Szerződő Fél erői, illetve hatóságai megsemmisítették, és erre nem harci cselekmények folytán vagy a helyzet szükségszerűsége miatt került sor, a másik Szerződő Félnek igazságos és megfelelő kártalanítást kell nyújtania az igénybevétel időszaka alatt elszenvedett vagy a tulajdon megsemmisülése következtében előállt veszteségeiért. A kárpótlásnak kereskedelmileg indokolt mértékű kamatot kell tartalmaznia a kifizetés napjáig terjedő időszakra. 3. Az e Cikk alapján felmerülő kifizetéseket szabadon átváltható pénznemben szabadon átutalható formában, késedelem nélkül kell teljesíteni. 5. Cikk Kisajátítás 1. Egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait sem államosíthatják, sajátíthatják ki vagy vethetik olyan intézkedések alá a másik Szerződő Fél területén, melyek hatása megegyezik az államosítással vagy kisajátítással (a továbbiakban ,,kisajátítás’’), kivéve, ha az közérdekből történik. A kisajátítást hátrányos megkülönböztetésektől mentesen, megfelelő törvényes eljárás keretében kell végrehajtani, és egyidejűleg rendelkezni kell az azonnali, megfelelő és tényleges kártalanítás megfizetéséről. A kártalanításnak egyenértékűnek kell lennie a beruházásnak a kisajátítást, illetve a közelgő kisajátítás közismertté válását közvetlenül megelőző időpontban érvényes piaci értékével, a kisajátítás napjától kezdődően a fizetés napjáig terjedő időszakra vonatkozóan kereskedelmileg indokolt mértékű kamatokat is kell tartalmaznia, késedelem nélkül teljesítendőnek, továbbá ténylegesen hozzáférhetőnek és szabadon átváltható pénznemben szabadon átutalhatónak kell lennie. 2. Az érintett beruházónak joga van a kisajátító Szerződő Fél bírói vagy egyéb független hatósága által az ügyét, és beruházásának az e Cikkben rögzített elvekkel összhangban történő értékelését azonnal felülvizsgáltatni. 3. A jelen Cikk 1. bekezdésének rendelkezései megfelelően alkalmazandók, amikor valamelyik Szerződő Fél egy olyan társaság vagyonát sajátítja ki, amely ezen Állam területének bármely részén az érvényes jogszabályok alapján jött létre, illetve került bejegyzésre, és amelyben a másik Szerződő Fél beruházói üzletrészekkel bírnak. A kártalanítás a társaságnak fizetendő és helyi pénznemben is kifizethető. 4. Ezen Cikk rendelkezései a beruházás hozamaira is vonatkoznak. 6. Cikk Átutalások 1. A Szerződő Felek lehetővé teszik a beruházásokkal és hozamokkal kapcsolatos kifizetések szabad átutalhatóságát. Az átutalásoknak szabadon átváltható pénznemben kell történniük, összhangban annak a Szerződő Félnek törvényeivel és jogszabályaival, ahol a beruházást létrehozták, bármely korlátozás és indokolatlan késedelem nélkül. Az ilyen átutalások különösen — de nem kizárólag — a következőket foglalják magukban: a) a tőkét és a beruházás fenntartására vagy növelésére fordított pótlólagos összegeket; b) a nyereséget, kamatot, osztalékot és az egyéb folyó bevételt; c) a hitelek visszafizetésére szolgáló összegeket; d) a jogdíjakat vagy egyéb díjakat; e) a beruházás részleges vagy teljes eladásából vagy fel számolásából befolyó összegeket; f) a beruházáshoz kapcsolódóan külföldről alkalmazott természetes személyeknek azt a bérét vagy egyéb keresetét, amely azon Szerződő Fél törvényeinek és jogszabályainak hatálya alá tartozik, ahol a beruházást létrehozták. 2. Az átutalásokat a beruházó pénzügyi kötelezettségeinek a Szerződő Feleknél érvényben levő törvények és jogszabályok szerinti rendezése után kell teljesíteni. 3. A jelen Megállapodás tekintetében árfolyamoknak — eltérő megegyezés hiányában — az átutalást lebonyolító hitelintézet által, a beruházást befogadó Szerződő Fél törvényeivel összhangban általánosan alkalmazott és közzétett árfolyamok tekintendők. Amennyiben ilyen árfolyam nem létezik — eltérő megegyezés hiányában — a hivatalos árfolyamot kell alkalmazni. 7. Cikk Jogátruházás 1. Amennyiben az egyik Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a másik Szerződő Fél területén megvalósult beruházására vonatkozóan nyújtott garancia alapján saját beruházóinak kifizetést teljesít, az utóbbi Szerződő Fél elismeri: a) a beruházó bármilyen jogának vagy követelésének átszállását az előbbi Szerződő Félre vagy annak kijelölt ügynökségére az annak országában érvényes valamely jogszabály vagy jogügylet útján, valamint, b) hogy az előbbi Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a jogutódlás címén jogosult a beruházó jogainak gyakorlására és követeléseinek érvényesítésére, és átvállalja a beruházással kapcsolatos kötelezettségeket. 2. Az átruházott jogok és követelések nem haladhatják meg a beruházó eredeti jogait és követeléseit. 8. Cikk Az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója közötti beruházási viták rendezése 1. Az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti, az utóbbi Szerződő Fél területén lévő beruházással kapcsolatos vitákat a vitában álló feleknek tárgyalások útján kell egymás közt rendezniük. 2. Ha az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti vita az ilyen tárgyalásokra vonatkozó igény írásbeli benyújtása utáni hat hónapon belül nem rendezhető ily módon, az érintett beruházónak jogában áll az ügyet beterjeszteni: a) annak a Szerződő Félnek az illetékes bíróságához, amelyben a beruházás megvalósult; vagy b) az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló, Washingtonban, 1965. március 18-án kelt Egyezmény vonatkozó rendelkezései szerint a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID), amennyiben mindkét Állam részesévé vált az Egyezménynek; vagy c) olyan nemzetközi választott bíróhoz, illetve olyan nemzetközi ad hoc választott bírósághoz, amely az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL) Választott Bírósági Szabályai szerint jött létre. A vitában lévő felek írásban megállapodhatnak ezen Szabályok módosításában. 3. A döntés végleges és kötelező érvényű a vitában résztvevő mindkét fél számára és azt az érintett Szerződő Félnek a jogszabályaival összhangban kell végrehajtani. 9. Cikk A Szerződő Felek közötti viták rendezése 1. A Szerződő Felek között jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatosan felmerült vitákat lehetőség szerint konzultációk, illetve tárgyalások útján kell rendezni. 2. Ha a vita ily módon hat hónapon belül nem rendezhető, azt bármelyik Szerződő Fél kérésére a jelen Cikk rendelkezései szerinti, háromtagú választott bíróság elé kell terjeszteni. 3. A választott bíróságot minden egyes esetben a következő módon kell megalakítani. A választott bírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül mindkét Szerződő Fél kijelöli a bíróság egy-egy tagját. Ezen két tagnak azután egy harmadik állam állampolgárát kell kiválasztania, akit a bíróság elnökévé (a továbbiakban ,,elnök’’) kell kijelölni. A bíróság elnökét a két másik tag kijelölésének időpontjától számított három hónapon belül ki kell jelölni. 4. Amennyiben a jelen Cikk 3. bekezdésében meghatározott határidőkön belül a szükséges kijelölések nem történtek meg, úgy a Nemzetközi Bíróság elnökét lehet felkérni a kijelölések megtételére. Ha a Nemzetközi Bíróság elnöke valamelyik Szerződő Fél állampolgára, vagy valamilyen más ok akadályozza az említett tisztség ellátásában, az alelnököt kell felkérni a szükséges kijelölések megtételére. Ha az alelnök valamelyik Szerződő Fél állampolgára, vagy ő is akadályoztatva van az említett tisztség ellátásában, a Nemzetközi Bíróságnak azt a rangidős tagját kell felkérni a kijelölések megtételére, aki egyik Szerződő Félnek sem állampolgára. 5. A választott bíróság döntését szavazattöbbséggel hozza. 6. A választott bíróság döntését a törvények, ezen Megállapodás rendelkezései, valamint a nemzetközi jog általánosan elfogadott elvei és szabályai alapján hozza. 7. A Szerződő Felek egyéb rendelkezéseit figyelembe véve a bíróság eljárási szabályait maga határozza meg. 8. Mindkét Szerződő Fél maga viseli az általa választott bírónak, valamint a bírósági eljárásban való képviseletének a költségeit. Az elnök költségeit és a fennmaradó költségeket a Szerződő Felek egyenlő arányban viselik. A bíróság eltérő rendelkezést is hozhat a költségek tekintetében. 9. A bíróság döntései véglegesek és kötelezőek mindkét Szerződő Fél számára. 10. Cikk Egyéb szabályok és különleges kötelezettségek alkalmazása 1. Amennyiben valamely ügyre egyaránt vonatkoznak a jelen Megállapodás és valamely olyan más nemzetközi egyezmény rendelkezései, melynek mindkét Szerződő Fél részese, úgy ezen Megállapodás rendelkezései nem akadályozhatják meg sem a Szerződő Feleket, sem a másik Szerződő Fél területén beruházással bíró beruházóikat abban, hogy az ügyükre nézve kedvezőbb szabályozás előnyeit élvezzék. 2. Amennyiben az egyik Szerződő Fél törvényei és jogszabályai vagy más szerződéseinek különleges rendelkezései a másik Szerződő Fél beruházói számára kedvezőbb bánásmódot biztosítanak, mint a jelen Megállapodás, úgy a kedvezőbbet kell alkalmazni. 11. Cikk A Megállapodás alkalmazhatósága A Megállapodást az egyik Szerződő Fél területén, annak törvényeivel és jogszabályaival összhangban a másik Szerződő Fél beruházói által a Megállapodás hatálybalépése előtt vagy azt követően megvalósított beruházásokra kell alkalmazni, de nem alkalmazható olyan beruházással kapcsolatos jogvitára vagy követelésre, amely a hatálybalépése előtt merült fel, vagy amelyet a hatálybalépés előtt rendeztek. 12. Cikk Hatálybalépés, időbeli hatály, megszűnés és módosítások 1. A Szerződő Felek értesítik egymást arról, hogy a jelen Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos követelményeiknek eleget tettek. A jelen Megállapodás a második értesítés keltének napján lép hatályba. 2. A jelen Megállapodás tízéves időtartamra marad hatályban, majd azt követően hatálya mindaddig meghosszabbodik, amíg valamely Szerződő Fél a kezdeti vagy bármely további tízéves időtartam lejárta előtt egy évvel írásban nem tájékoztatja a másik Szerződő Felet a felmondásra vonatkozó szándékáról. 3. A jelen Megállapodás megszűnése előtti időszakban megvalósított beruházások tekintetében a Megállapodás rendelkezései a megszűnést követő további tíz évig érvényben maradnak. 4. Jelen Megállapodás a Szerződő Felek közötti írásbeli megegyezéssel módosítható. Bármely módosítás a Megállapodás elválaszthatatlan részét képezi, és a hatálybalépéséhez szükséges eljárás megegyezik a jelen Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárással. Ennek hiteléül az arra kellő felhatalmazással rendelkező alulírottak a Megállapodást aláírták. Készült két eredeti példányban, Budapesten, 2002. október hó 28. napján, magyar, üzbég és angol nyelven. Mindhárom szöveg egyaránt hiteles. Értelmezésbeli eltérések esetén az angol szöveg az irányadó. A Magyar Köztársaság Az Üzbég Köztársaság Kormánya Kormánya nevében nevében’’ 3. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, a Megállapodás rendelkezéseit azonban 2003. március 3-tól kell alkalmazni. Mádl Ferenc s. k., Dr. Szili Katalin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke