📄 Jogszabály szövege
2011. CXXXVIII. törvény az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság alapításáról szóló Egyezmény és Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről.
(Az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság alapításáról szóló Egyezmény és Kiegészítő Jegyzőkönyve
a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1991. május 22-én léptek hatályba.)
1. § Az Országgyűlés az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság alapításáról szóló Egyezményt
és Kiegészítő Jegyzőkönyvét (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti.
2. § Az Egyezmény hiteles német nyelvű szövege és hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
A törvényt az Országgyűlés a 2011. október 10-i ülésnapján fogadta el.
sind, eine gleichlaufende beglaubigte Abschrift zukommen lässt EGYEZMÉNY
az EUROFIMA Európai Gördülőállomány Finanszírozási Társaság megalapításáról
A Németországi Szövetségi Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Spanyol Királyság,
a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Norvég Királyság, a Holland Királyság,
a Portugál Köztársaság, a Svéd Királyság, a Svájci Kantonszövetség és a Jugoszláv Föderatív Népköztársaság Kormánya,
az Egyezményhez csatlakozott még: 1957. március 18-án a Török Köztársaság Kormánya, 1957. augusztus 14-én
a Görög Királyság Kormánya, 1991. február 6-án a Magyar Köztársaság Kormánya, 1993. március 10-én a Horvát
Köztársaság Kormánya, 1993. május 6-án a Szlovén Köztársaság Kormánya, 1996. szeptember 19-én
Bosznia-Hercegovina Köztársaság Kormánya, 1996. november 27-én a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság
Kormánya, 1998. április 2-án a Bolgár Köztársaság Kormánya, 2000. november 21-én a Szlovák Köztársaság kormánya,
2002. július 26-án a Cseh Köztársaság Kormánya, és 2006.október 17-én a Montenegrói Köztársaság Kormánya.
tekintettel arra, hogy a vasutak nemzetgazdaságon belüli feladatukat csak akkor képesek ellátni, ha végre tudják
hajtani a gördülőállomány szokásos felújításához és elengedhetetlen modernizálásához szükséges beruházásokat;
hogy a standardizálással és a közös anyagfelhasználással elérni kívánt fejlődés logikus kiegészítésre találjon az
anyagbeszerzések nemzetközi finanszírozását szolgáló eljárás bevezetésében; tekintettel arra, hogy az ilyen finanszírozási eljárás hozzájárulhat műszaki területen a vasutak európai szintű, fokozódó
integrációja érdekében kifejtett törekvések megszilárdulásához és arra, hogy ezek a finanszírozási módszerek
különösen alkalmasak a szabványos járművekre, amelyek tulajdona egyszerűen átruházható egyik országról a másikra;
tekintettel arra, hogy a Német Szövetségi Vasút, a Francia Vasutak Nemzeti Társasága, az Olasz Államvasutak, a Belga
Vasutak Nemzeti Társasága, a Svájci Szövetségi Vasút, a Holland Vasút, a Luxemburgi Vasutak Nemzeti Társasága,
a Jugoszláv Vasutak, a Portugál Vasúttársaság, az Osztrák Szövetségi Vasutak, a Dán Államvasutak és a Norvég
Államvasutak megállapodtak az Eurofima, az Európai Gördülőállomány Finanszírozási Társaság (a továbbiakban:
Társaság) megalapításáról; mivel a Társaság összetétele és célja alapján egyaránt közérdeket szolgáló, nemzetközi alakulat;
annak megállapításával, hogy a Társaság célja a szerződő felek vasúttársaságai felszerelésének és közérdeket szolgáló
üzemeltetésének lehető legjobb feltételek melletti támogatása; azon igénytől vezérelve, hogy ilyen körülmények között mindegyik társaság részére biztosított legyen a lehetséges
támogatás; annak felismerésével, hogy a Társaság gazdasági és pénzügyi területen kifejtett tevékenységét kivételes szabályokkal
kell támogatni, és hogy a Társaság alapítása és tevékenysége nem eredményezheti azt, hogy az érdekelt vasút
igazgatóságokra nagyobb adó- és járulékterhek háruljanak annál, mintha anyagbeszerzéseiket külön-külön, saját
forrásaikból finanszíroznák; tekintettel arra, hogy az anyagbeszerzéseit nagyrészt kölcsönökből finanszírozó Társaság csak akkor kaphat hitelt és
képes azokat fenntartani, ha a vasútigazgatóságok a Társasággal szemben felmerült kötelezettségeiket minden
körülmények között teljesítik; az alulírott képviselőket kinevezték, előírásszerű meghatalmazással ellátták, és a következő megállapodást kötötték:
1. cikk
a) Az Egyezményben érdekelt kormányok beleegyeznek a Társaság megalapításába, amelyre nézve az Egyezmény
mellékleteként csatolt alapszabályok (a továbbiakban: Alapszabályok) és szubszidiárius jelleggel a székhelyállam
joga irányadóak, amennyiben az Egyezmény másképp nem rendelkezik.
b) A székhelyállam kormánya foganatosítja a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az Egyezmény
hatálybalépését követően azonnal lehetővé váljon a Társaság megalapítása.
2. cikk
a) Az Alapszabályok és annak összes módosítása, amely az Alapszabályok feltételei szerint és a következő
rendelkezések figyelembevételével valósulnak meg, a székhelyállam jogának bármely ellentétes rendelkezésétől
függetlenül, jogerőssé válnak. b) Az Egyezményben részt vevő valamennyi kormány beleegyezése – amelyek részéről egy-egy vasúti igazgatás
a társaság részvényese – szükséges az Alapszabályok alábbiakat érintő módosításához:
– a Társaság székhelye, – célja, – időtartama,
– a vasútigazgatóságnak a Társaság részvényesévé történő felvételéhez szükséges feltételek,
– meghatározott esetekben szükséges minősített többség közgyűlési szavazáskor,
– az igazgatótanács tagjainak szavazategyenlősége, – a részvényesek helytállása a Társasággal kötött finanszírozási szerződésekért (az erről szóló rendelkezéseket
a mellékelt Alapszabályok 2., 3., 4., 9., 15., 18. és 26. cikkei tartalmazzák).
c) Az Alapszabályoknak az alaptőke növelését vagy leszállítását, a részvényesek szavazati jogát, az igazgatótanács
összetételét és a nyereség felosztását érintő változtatásaihoz (az erről szóló rendelkezéseket a mellékelt
Alapszabályok 5., 15., 18. és 29. cikkei tartalmazzák) a székhelyállam kormányának beleegyezése szükséges.
d) A székhelyállam kormánya a többi kormánynak haladéktalanul bejelenti a Társaság által elhatározott, az
Alapszabályokat érintő változtatásokat. A jelen cikk b) és c) bekezdése esetében a változtatások a bejelentésüktől
számított három hónapon belül válnak hatályossá, ha egyetlen olyan kormány sem emelt kifogást ellene,
amelynek jóváhagyása az érintett szakaszok szerint szükséges. Az esetleges kifogásokat közölni kell
a székhelyállam kormányával, amely a többi kormány tudomására hozza ezt.
e) Ha valamely kormány kifogást emel, akkor a többi kormánnyal, annak kérésére, konzultációt kezdenek az érintett
változtatás célszerűségének vizsgálatáról. 3. cikk
a) Ha a Társaság és a vasútigazgatóságok között, a Társaság által beszerzett anyag rendelkezésre bocsátásáról
létrejött szerződések a székhelyállam joghatálya alá kerülnek, a Társaság marad mindaddig az érintett anyag
tulajdonosa – ettől eltérő más kifejezett megállapodást kivéve –, amíg a teljes vételárat meg nem kapta anélkül,
hogy ezt jegyzékbe kellene venni. Abban az esetben, ha a szerződés bármely vasútigazgatóság késedelme miatt
válik tárgytalanná, a Társaságnak joga van a szerződés teljesítésének elmulasztása miatti kártérítés mellett az
érintett anyag visszaszolgáltatását is követelni anélkül, hogy vissza kellene térítenie az addig átvett kifizetéseket.
b) Ha a székhelyállam bíróságaihoz fordulnak, akkor a Társaság és a vasútigazgatóságok között létrejött
szerződésekből eredő, és a székhelyállam törvényeinek joghatálya alá tartozó jogvitákat a bíróságok befogadják.
4. cikk
a) A kormányok vasútigazgatóságaik részére minden, a Társaság alapításához kapcsolódó eljáráshoz szükséges
engedélyt megadnak. b) A kormányok vasútigazgatóságaik valamennyi, a Társaság tevékenységére vonatkozó eljárását megkönnyítik.
5. cikk
a) Abban az esetben, ha az állam, amely a Társaság részvényese, a fennálló, államon belüli rendelkezések alapján
nem felelős teljes vagyonával vagy vagyonának részével országa vasútigazgatóságának kötelezettségeiért, akkor
a kormány vállal kezességet a vasútigazgatósága részéről a Társasággal szemben felmerülő kötelezettségekért.
b) Ez a garancia mindazonáltal nem automatikusan biztosított, ha a fent nevezett vasútigazgatóság saját maga olyan
vasútigazgatóságért, amely nem részvényese a Társaságnak, vagy másik vasútvállalatért vállalt felelősséget. Ha ez
utóbbi esetben hiányzik azon kormány garanciája, amelyhez a részvényes igazgatósága tartozik, akkor a többi
kormány sem vállal garancia-kötelezettséget. 6. cikk
a) A Társaság ügynökségek vagy kirendeltségek alapításáról szóló határozatai valamennyi, a jelen Egyezményben
részt vevő és a Társaságban részvényes kormány jóváhagyásának hatálya alá tartoznak. A 2. cikk d) és
e) bekezdésében előirányzott eljárást alkalmazzák a Társaság jelen bekezdésben felsorolt határozataira.
b. A Társaság éves jelentéseket készít a Társaság fejlődéséről és pénzügyi helyzetéről az Egyezményben részt vevő
mindazon kormányoknak, amelyek vasútigazgatósága a Társaság részvényese. A kormányok tanácskozást
tartanak valamennyi, a Társaság tevékenységét érintő, közérdekű kérdésről, valamint az ezekkel kapcsolatban
szükséges intézkedésekről. 7. cikk
a) A jelen Egyezményben részt vevő kormányok szükség esetén megteszik az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy
a társaság által eszközölt, a vasútigazgatóságok gördülőállománnyal történő ellátását célzó és a tulajdon azonnali
vagy későbbi átruházásával járó ügyletek úgy legyenek végrehajthatók, hogy abból, összevetve ugyanazon
anyag vasútigazgatóságok általi közvetlen beszerzésével ne merüljenek fel kiegészítő adóterhek.
b) Ugyanilyen módon a kormányok szükség esetén megteszik az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy
a gördülőállományok be- és kivitele a fenti bekezdésben leírt ügyletek keretében úgy legyen végrehajtható, hogy
abból, összevetve ugyanazon anyag vasútigazgatóságok általi közvetlen behozatalával és kivitelével, ne
merüljenek fel további adó- és vámterhek. c) A Társaság székhelyállama által a Társaság megalapításához és üzleti tevékenységéhez nyújtott különleges
adózási előnyök képezik a székhelyállam kormánya és az Egyezményben részt vevő többi kormány között
létrejött, a jelen Egyezményhez csatolt kiegészítő jegyzőkönyv tárgyát.
8. cikk
A jelen Egyezményben részt vevő kormányok szükség esetén intézkedéseket foganatosítanak annak érdekében, hogy
megkönnyítsék a Társaság üzleti tevékenységének megfelelő anyagok be- és kivitelét.
9. cikk
A jelen Egyezményben részt vevő kormányok devizaszabályaik keretén belül megteszik a szükséges intézkedéseket,
hogy biztosítsák a Társaság alapításával és üzleti tevékenységével összefüggő pénzmozgások végrehajtását.
10. cikk
Ha később kiderülne, hogy a jogi előírásoknak a székhelyállamban vagy egy másik, az Egyezményben részt vevő
kormány országában, a Társaság céljának követése érdekében történő alkalmazása nehézségeket okozhat, akkor az
érintett kormány a többi kormánnyal együtt, egyikük megkeresése alapján konzultációt kezd a nehézségek jelen
Egyezmény rendelkezéseinek szellemében történő és a 7. cikk c) bekezdésében említett kiegészítő jegyzőkönyvnek
megfelelő rendezésére. 11. cikk
a) Azon európai ország kormánya, amely nem írta alá a jelen Egyezményt, alkalmazásának dátumától kezdődően
a Svájci Kormányhoz intézett bejelentés útján csatlakozhat ahhoz.
b) Azon kormány csatlakozása, amely nem tagja a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciájának, csak akkor
válik hatályossá, ha valamennyi, az Egyezményben részt vevő állam kormánya a Svájci Kormánynál bejelenti
jóváhagyását. c) Az Egyezményhez történő csatlakozás a 7. cikk c) bekezdésében említett kiegészítő jegyzőkönyvhöz történő
csatlakozást vonja magával. 12. cikk
A jelen Egyezmény a Társaság fennállásának időtartamára jött létre.
13. cikk
a) A jelen Egyezményben érdekelt azon kormány, amely részéről egyetlen vasútigazgatóság sem részvényese
a Társaságnak, vagy amely részéről minden részvényes vasútigazgatóság kivált a Társaságból, a Svájci
Kormányhoz intézett bejelentéssel, három hónapos felmondási határidő betartásával állhat el az Egyezménytől.
Amennyiben a székhelyállam kormánya áll el az Egyezménytől, mindaddig nem bocsátható el az Egyezményből,
amíg a Társaság székhelye nem kerül másik államba.
b) Ha a jelen cikk szerinti kormányok bármelyike kiválik az Egyezményből, vasútigazgatóságának vagy
vasútigazgatóságainak a Társaság részvényeseként vállalt, az 5. cikkből fakadó kötelezettségei változatlanul
fennmaradnak. 14. cikk
Az Egyezményben részt vevő kormányok közötti, az Egyezmény értelmezését és alkalmazását érintő jogviták, más
eljárásban történő megegyezés hiányában, a Nemzetközi Bíróság döntésének hatálya alá tartoznak.
15. cikk
a) Az Egyezmény a Svájci Kormány általi, a 7. cikk c) bekezdésében említett kiegészítő jegyzőkönyvvel együtt
történő ratifikálást követő egy hónappal lép hatályba és akkor, ha annyi kormány vagy ratifikációs fenntartás
nélkül aláírta, vagy arra vonatkozó ratifikálási okiratát átadta, hogy ezen kormányok vasútigazgatóságainak
részvénytulajdona a Társaság alaptőkéjének 80%-át teszi ki. b) Minden aláíró részére, amely az Egyezményt később ratifikálja, az a ratifikációs okirat letétbe helyezésével lép
hatályba. c) A ratifikációs okiratok a Svájci Kormánynál kerülnek letétbe helyezésre.
16. cikk
a) A fentiekben említett cikk változatlanul hagyása mellett az aláírók egyetértenek abban, hogy a jelen Egyezmény
átmenetileg olyan mértékben lép hatályba, ahogyan országaik alkotmányos rendelkezései megengedik.
Aláíráskor minden egyes kormánnyal tudatják, milyen feltételekkel és milyen mértékben lép az Egyezmény
átmenetileg hatályba. b) A jelen cikk minden, az Egyezményt a ratifikálás fenntartásával vagy anélkül aláíró kormány számára hatályba lép,
mihelyt a Svájci Kormány az Egyezményt és a 7. cikk c) bekezdésében említett kiegészítő jegyzőkönyvet ratifikálta.
17. cikk
A Svájci Kormány valamennyi, az Egyezményben részt vevő kormányt és a Társaságot tájékoztatja a ratifikációs
okiratok, a csatlakozási nyilatkozatok és felmondások letétbe helyezéséről, illetve átadásáról. Ugyancsak tudatja az
Egyezmény hatálybalépésének dátumát is. Az Egyezmény okiratba foglalására alaki és tartalmi tekintetben megfelelőnek ítélt felhatalmazással bíró, alulírott
képviselők aláírták a jelen Egyezményt. Feljegyezve Bernben, 1955. október 20-án, francia, német és olasz nyelven, egy példányban, amely a Svájci Kormány irattárába került letétbe helyezésre,
és amelyről a Svájci Kormány minden kormány részére, amely tagja a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciájának, megegyező, hiteles másolatot
juttat el. KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV a vasúti anyagok finanszírozására létrejött társaság, az EUROFIMA Európai Gördülőállomány
Finanszírozási Társaság megalapításáról szóló Egyezményhez A Németországi Szövetségi Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Spanyol Királyság,
a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Norvég Királyság, a Holland Királyság,
a Portugál Köztársaság, Svéd Királyság és a Föderatív Jugoszláv Népköztársaság Kormánya egyrészről, és a Svájci
Kantonszövetség Kormánya másrészről, amelyek aláírták az Európai Gördülőállomány Finanszírozási Társaság alapításáról szóló Egyezményt (a továbbiakban:
Egyezmény), tekintettel az Egyezmény 7. cikk c) bekezdésére, annak megállapításával, hogy az Európai
Gördülőállomány Finanszírozási Társaság (a továbbiakban: Társaság) alapszabályai, amelyeket az Egyezményhez
csatolnak, előirányozzák a Társaság részére különleges adóelőnyöket biztosítani a Társaság megalapításához és
tevékenységéhez, az alábbi megállapodást kötötték: 1. cikk
A Társaság mindaddig a következő adómentességeket élvezi – anélkül hogy ez érintené a 7. cikk a) és b) bekezdésének
rendelkezéseit – Svájcban, amíg székhelye itt található: 1. Mentesség a Társaság által kibocsátott részvényekre kivethető adó alól.
2. Mentesség a jövedelmekre, a tőkére és a tartalékokra kivethető nyereségadó alól, valamint valamennyi, ezek
helyébe lépő jövőbeli, közvetlen szövetségi adó alól. 3. a) Mentesség a részvény-kibocsátási adó alól valamennyi, a Társaság 1993. március 31. után kibocsátott
kötvény címeire; b) Mentesség a forgalom utáni adófizetési kötelezettség alól a Társaság 1993. március 31. után indított
értékpapír ügyleteire; c) Mentesség a Társaság kötvényei utáni kamatokra kivethető elszámolási adó alól, amely kötvényeket
kizárólag külföldön bocsátják ki, a Svájci Tőzsdén viszont nem jegyeznek, és ezek kamat- és visszafizetési
szolgálatát kizárólag külföldi szervezetek teljesítik. 4. A Svájci Kormány nem vet ki elszámolási adót azon osztalékok után, amelyeket a Társaság a vasútigazgatóságok
részére fizet ki. 5. A Svájci Kormány nem vet ki pótlékot a cégjegyzékbe történő bejegyzésért fizetendő alapilletékre.
6. Mentesség a kantonok és az önkormányzatok által kivethető, a Társaság bevételei és vagyona utáni adók alól
Basel-Stadt kantonban. 7. 1995. január 1-jei hatállyal mentesség a szövetségi forgalmi adó alól, amely mentességet jelent az alanyi
adófizetési kötelezettség alól, összekapcsolva az adóelőleg-fizetés alóli mentesség igényével.
2. cikk
A fenti jegyzőkönyv a Svájci Kormány általi ratifikálással lép hatályba, amely a többi aláíró kormány tudomására hozza
a ratifikálás megtörténtét. Az Egyezmény okiratba foglalására alaki és tartalmi tekintetben megfelelőnek ítélt felhatalmazással bíró, alulírott
képviselők aláírták a jelen jegyzőkönyvet. Feljegyezve Bernben, 1955. október 20-án, francia, német és olasz nyelven, egy példányban, amely a Svájci Kormány irattárába került letétbe helyezésre,
és amelyről a Svájci Kormány minden kormány részére, amely tagja a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciájának, megegyező, hiteles másolatot
juttat el.” 3. § (1) E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.
Dr. Schmitt Pál s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.