246/2015. (IX. 8.) Korm. rendelete az egészségügyi létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről.

246/2015. (IX. 8.) Korm. rendelete az egészségügyi létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről. A Kormány a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 14.  § a)–d) és g)–h)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § (1) E rendelet alkalmazásában 1. közepes biztonsági szintű kategória: olyan biológiai kóroki tényező, amely súlyos emberi megbetegedést képes okozni, ezért komoly veszélyt jelenthet a  vele érintkező személyek számára és szétterjedésének kockázata az emberi közösségben fennállhat, azonban szétterjedése általában eredményesen megelőzhető vagy a megbetegedés kezelése hatásos; 2. magas biztonsági szintű kategória: olyan biológiai kóroki tényező, amely súlyos emberi megbetegedést okoz, ezért komoly veszélyt jelent a  vele érintkező személyek számára és az  emberi közösségben való szétterjedésének kockázata magas, szétterjedése általában nem előzhető meg vagy a  megbetegedés nem kezelhető hatásosan; 3. mikrobiológiai vagy egyéb biológiai anyag, valamint toxin: a  kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet I.  melléklet 1. kategóriájában meghatározott 1C351–1C354 ellenőrzési jegyzékszám alatt szereplő olyan anyag, amely ember, állat vagy növény megbetegítésére, elpusztítására, genetikai anyagának módosítására vagy megváltoztatására alkalmas; 4. műszaki-technológiai támogatás: mikrobiológiai vagy egyéb biológiai anyaggal, valamint toxinnal kapcsolatos kutatáshoz, fejlesztéshez, gyártáshoz, kísérletezéshez és minden egyéb műszaki-technológiai szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenység, amely lehet – beleértve a támogatás szóbeli formáit is – betanítás, képzés, munkatapasztalatok vagy készségek átadása vagy konzultációs szolgáltatások nyújtása. (2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmakat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben (a továbbiakban: Eütv.), valamint a  létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvényben (a továbbiakban: Lrtv.) foglaltak szerint kell értelmezni. 2. Javaslattevő hatóságok 2. § Az egészségügyi ágazathoz tartozó létfontosságú rendszerelemek (a továbbiakban: létfontosságú rendszerelemek) meghatározása során az Lrtv. 2. mellékletében foglalt táblázat a) 12.  pontjában meghatározott egészségügyi alágazat, az  aktív fekvőbeteg-ellátás esetében az  Állami Egészségügyi Ellátó Központ, b) 13.  pontjában meghatározott egészségügyi alágazat, a  mentésirányítás esetében az  Országos Mentőszolgálat, c) 14. pontjában meghatározott egészségügyi alágazat esetében ca) az egészségügyi tartalékok vonatkozásában az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet, cb) a vérkészletek vonatkozásában az Országos Vérellátó Szolgálat, d) 15.  pontjában meghatározott egészségügyi alágazat, a  magas biztonsági szintű biológiai laboratóriumok esetében az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, e) 16. pontjában meghatározott egészségügyi alágazat, az egészségbiztosítás informatikai rendszere esetében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, f ) 16a. pontjában meghatározott egészségügyi alágazat, a gyógyszer-nagykereskedelem esetében az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet jár el javaslattevő hatóságként. 3. Az ágazati kijelölő hatóság 3. § (1) A 2. § szerinti alágazatokba tartozó létfontosságú rendszerelemek meghatározása során az ágazati kijelölő hatósági feladatokat az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. (2) A  minisztert az  (1)  bekezdés szerinti feladatainak ellátásában egy döntés-előkészítő bizottság (a  továbbiakban: Bizottság) segíti. (3) A Bizottság az elnökből és – az (5) és a (6) bekezdés szerinti – 10 tagból áll, azzal, hogy a Bizottság elnöke és tagja csak olyan személy lehet, aki már elvégezte vagy vállalja, hogy a kijelölést, illetve a felkérés elfogadását követő egy éven belül elvégzi a biztonsági összekötői tanfolyamot. (4) A Bizottság elnökét a miniszter kéri fel. (5) A Bizottság egy-egy tagját a) az aktív fekvőbeteg-ellátás, b) a mentésirányítás, c) az egészségügyi tartalékokat kezelő szervezet, d) a vérkészleteket kezelő szervezet, e) a magas biztonsági szintű biológiai laboratóriumok, f ) az egészségbiztosítás informatikai rendszere, g) a gyógyszer-nagykereskedelem irányításáért, felügyeletéért felelős államtitkár delegálja. (6) A  Bizottság három tagját a  miniszter jelöli ki az  általa vezetett minisztérium (a  továbbiakban: minisztérium) kormánytisztviselői közül. (7) A Bizottságba az (5) bekezdés alapján az adott alágazatban legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkező személy delegálható. (8) A Bizottság elnökének és tagjainak megbízatása három évre szól. (9) A  Bizottság akkor határozatképes, ha az  elnök – vagy akadályoztatása esetén a  helyettesítésére jogosult tag – és további legalább 7 tag jelen van. A  Bizottság döntéseit szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (10) A Bizottság a működési rendjét ügyrendjében határozza meg. A Bizottság a tényállás tisztázása érdekében, javaslata kialakításához adatokat kérhet be a  javaslattevő hatóságtól és a  kijelölésre javasolt létfontosságú rendszerelem üzemeltetőjétől. (11) A Bizottság elnöke és tagjai a feladataik ellátása során és azzal összefüggésben nem utasíthatóak. 4. A nemzeti létfontosságú rendszerelemek egészségügyi alágazati kritériumai 4. § Nemzeti létfontosságú rendszerelemnek kell nyilvánítani az  aktív fekvőbeteg-ellátót, illetve annak telephelyét (a továbbiakban együtt: kórház), ha a) legalább 400 aktív ággyal rendelkezik, vagy a területi ellátási kötelezettségébe tartozók létszáma eléri vagy meghaladja az 1,5 millió főt, és b) kiesése esetén a legközelebbi kórház közúton 45 percen belül nem közelíthető meg az ellátottak által, vagy a kórház működésének folyamatos fenntartásához egészségpolitikai érdek fűződik. 5. § Nemzeti létfontosságú rendszerelemnek kell nyilvánítani azokat a mentésirányítási központokat, ahonnan legalább egy megyére vagy a  Fővárosra kiterjedően irányítják az  Eütv. 94.  § (1), (2), (4) és (5)  bekezdése szerinti mentési tevékenységet. 6. § Az Állami Egészségügyi Tartalék (a továbbiakban: ÁEüT) tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemnek kell nyilvánítani a) azt a  nyilvántartási rendszert, amelynek kiesése a  normál működési rendet legalább 24 óráig lehetetlenné teszi vagy helyreállítása legalább 48 óráig tart, b) minden olyan raktárt vagy tárolókapacitást, ahol az ÁEüT összértékének legalább 10%-a található és c) az  Állami Egészségügyi Tartalékkal való gazdálkodás szabályairól szóló rendeletben meghatározott orvostechnikai eszköz- és gyógyszernormák egyes tételei készletmennyiségének 50%-át meghaladó mennyiséget tartalmazó raktárakat. 7. § A vérkészletek tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemnek kell nyilvánítani a) az országos vér- és transzfuziológiai készletek nyilvántartási rendszerét és b) a tároláshoz, illetve a véradáshoz szükséges infrastruktúraelemeket, ha ezek megsérülése 3 napos vagy annál hosszabb ideig tartó fennakadást jelentene az  országos vérellátó rendszerben. 8. § Nemzeti létfontosságú rendszerelemnek kell nyilvánítani a) azon laboratóriumokat, amelyekben rendszeresen tárolnak, feldolgoznak vagy vizsgálnak közepes biztonsági szintű vagy magas biztonsági szintű mikrobiológiai vagy egyéb biológiai anyagot, valamint toxint, vagy ehhez a tevékenységhez műszaki-technológiai támogatást nyújtanak, és b) az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló rendelet szerint kijelölt referencialaboratóriumokat. 9. § Nemzeti létfontosságú rendszerelemnek kell nyilvánítani az  egészségbiztosítás azon informatikai rendszereit, amelyek a) kiesése a normál működési rendet legalább 48 óráig lehetetlenné teszi vagy b) központi szolgáltatást biztosító rendszerelemeinek helyreállítása legalább 72 óráig tart. 10. § Nemzeti létfontosságú rendszerelemnek kell nyilvánítani azon gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet végző gazdálkodó szervezetet, amely a) gyógyszerforgalmazásra vonatkozó piaci részesedése az éves árbevétel alapján Magyarországon meghaladja aa) a gyógyszertári kiszállítások esetében a 15%-ot vagy ab) fekvőbeteg-szakellátást végző gyógyintézet esetében a 15%-ot, b) országos lefedettséget biztosító logisztikával rendelkezik és c) forgalmazási területén a felhasználók igényének megfelelő teljes gyógyszerkört forgalmazza. 5. Az európai létfontosságú rendszerelemek egészségügyi alágazati kritériumai 11. § (1) Európai létfontosságú rendszerelemként történő kijelölésre javasolható: a) azon kórház, aa) amely legalább 1500 aktív ággyal rendelkezik, vagy amely területi ellátási kötelezettségébe tartozók létszáma eléri vagy meghaladja a 3 millió főt és ab) amely kiesése esetén a  legközelebbi kórház közúton 90 percen belül nem közelíthető meg az ellátottak által; b) azon mentésirányítási központ, ahonnan legalább három megyére, illetve a Fővárosra kiterjedően irányítják az Eütv. 94. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése szerinti mentési tevékenységet; c) az ÁEüT esetében a határon átnyúló egészségügyi veszélyek kezelésére szolgáló készletelem; d) az országos vér- és transzfuziológiai készletek nyilvántartási rendszere, ha annak kiesése a hazai tevékenység ellátást legalább 7 napra ellehetetleníti; e) a  vérkészletek tekintetében a  tároláshoz, illetve a  véradáshoz szükséges infrastruktúra elem, ha ezen elem megsérülése 5 napos vagy annál hosszabb ideig tartó fennakadást jelentene az  országos vérellátó rendszerben; f ) azon laboratóriumok, amelyekben rendszeresen tárolnak, feldolgoznak vagy vizsgálnak magas biztonsági szintű mikrobiológiai vagy egyéb biológiai anyagot, valamint toxint, vagy ehhez a tevékenységhez műszakitechnológiai támogatást nyújtanak; g) az egészségbiztosítás azon informatikai rendszerei, amelyek kiesése legalább 3 millió ellátottat hátrányosan érint. (2) Európai létfontosságú rendszerelemként történő kijelölésre javasolható azon gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, amely a) gyógyszerforgalmazásra vonatkozó piaci részesedése az éves árbevétel alapján Magyarországon meghaladja aa) a gyógyszertári kiszállítások esetében a 30%-ot vagy ab) fekvőbeteg-szakellátást végző gyógyintézet esetében a 30%-ot, b) országos lefedettséget biztosító logisztikával rendelkezik és c) forgalmazási területén a felhasználók igényének megfelelő teljes gyógyszerkört forgalmazza. 6. A létfontosságú rendszerelemek azonosítási eljárása 12. § (1) Az  egészségügyi ágazatban a  létfontosságú rendszerelemek azonosítási eljárása során a  létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012.  évi CLXVI.  törvény végrehajtásáról szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Vhr.) a (2)–(7) bekezdésben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni. (2) A  Vhr. 2.  §-át azzal a  kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy az  azonosítási jelentés elkészítésére kötelezettek a következők: a) a kórházak, b) a mentésirányítást végző szervezet, c) az ÁEüT kezelője, d) az állami vérkészletek kezelője, e) a bakteriológiai (biológiai) és toxin-fegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló egyezményből eredő nyilatkozattételi kötelezettségek végrehajtásáról és az  ellenőrzés rendjéről szóló 21/2013. (I. 30.) Korm. rendelet 3.  §-a alapján bejelentésre kötelezett laboratórium (a továbbiakban: laboratórium), valamint f ) az  egészségbiztosítás informatikai rendszerei üzemeltetője, azon gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet végző, amely a 10. §-ban meghatározott követelményeknek megfelel. (3) Az azonosítási jelentést a miniszter a kézhezvételtől számított 10 évig köteles megőrizni. (4) Az azonosítási jelentésben szereplő kockázatelemzésnek – a Vhr. által előírtakon túl – tartalmaznia kell az aktuális védelmi szintről, valamint az esetleges kiesés következményeiről szóló elemzést. (5) A  laboratóriumok esetében az  azonosítási jelentésben – a Vhr. által előírtakon túl – fel kell tüntetni a  bejelentési kötelezettség alapjául szolgáló anyagok nevét, mennyiségét, helyét, továbbá az  ezekkel kapcsolatos műszakitechnológiai támogatási szolgáltatást, a laboratórium méretét, a dolgozók számát és végzettségét. (6) A (2) bekezdés a) és f ) pontja szerinti kijelölt létfontosságú rendszerelem üzemeltetője a kijelölés alapjául szolgáló tevékenységváltozás esetén köteles azonosítási eljárást lefolytatni és az azonosítási jelentést a működési engedély módosítását elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 90 napon belül a  javaslattevő hatóság részére benyújtani. (7) Nem kell új azonosítási jelentést készítenie a  (2)  bekezdés szerinti szervezet üzemeltetőjének, ha a  jelentés elkészítése alól az előző azonosítási eljárás során a miniszter felmentést adott és a szervezet tevékenységében nem történt lényeges változás, kivéve, ha a miniszter az azonosítási jelentés benyújtására határidő tűzésével a szervezetet felszólítja. 7. Biztonsági összekötő személyre vonatkozó szabályok 13. § (1) A  Vhr. 6.  § (1)  bekezdése szerinti, az  adott ágazatnak megfelelő szakirányú végzettségnek minősül – a  (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a) az orvos végzettség vagy b) egyéb – az  a)  pontban foglaltaktól eltérő – felsőfokú végzettség esetén az  egészségügyi igazgatási feladatkörben szerzett legalább 5 éves szakmai tapasztalat. (2) Laboratóriumban történő foglalkoztatás esetén a) a biológus végzettség, b) a mikrobiológus végzettség vagy c) az orvos végzettség minősül a Vhr. 6. § (1) bekezdése szerinti szakirányú végzettségnek. (3) Gyógyszer-nagykereskedelemben történő foglalkoztatás esetén a) a  gyógyszerek minőségbiztosítása érdekében meghatalmazott személy képesítési feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő végzettség vagy b) bármely műszaki, mérnöki, logisztikus, gépész, gyógyszerész, vegyész vagy informatikus szakon szerzett felsőfokú végzettség minősül a Vhr. 6. § (1) bekezdése szerinti szakirányú végzettségnek, azzal, hogy a b) pont szerinti esetben csak akkor, ha az  ott említett végzettségek bármelyikének megszerzője gyógyszer-kereskedelmi, illetve egyéb gyógyszeripari tevékenységet végző gazdasági társaságnál, vállalkozásnál vagy ilyen területen működő hatóságnál, intézetnél vagy más szervezetnél legalább 3 év gyakorlatot szerzett a  végzettségének megfelelő tevékenységet végezve foglalkoztatásra irányuló vagy megbízási jogviszony keretében. 8. A létfontosságú rendszerelemek Üzemeltetői Biztonsági Terveire vonatkozó különleges szabályok 14. § (1) Az  egészségügyi ágazatban a  létfontosságú rendszerelemek Üzemeltetői Biztonsági Tervét (a  továbbiakban: ÜBT) – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kiegészítésekkel – az Lrtv.-ben és a Vhr.-ben meghatározott követelmények szerint kell megalkotni. (2) Az  egészségügyi intézmények egészségügyi válsághelyzeti terveinek tartalmi követelményeiről, valamint egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló miniszteri rendeletnek az  egészségügyi szolgáltató válsághelyzeti terve részterveivel összefüggő kötelezettségeit tartalmazó mellékletében felsoroltak figyelembevételével kórház esetében az ÜBT tartalmazza a következő részterveket: a) a közművek kiváltására, alternatív működtetésére vonatkozó tervet, b) a szükséges, elengedhetetlen szolgáltatások biztosítására vonatkozó tervet, c) az élelmezési tervet, d) a gyógyszerek, az egészségügyi fogyóeszközök, a vér- és vérkészítmények pótlási tervét és e) a kommunikációs tervet. (3) Laboratórium esetében az ÜBT tartalmazza a következő részterveket: a) a mikrobiológiai vagy egyéb biológiai anyag, valamint toxin kijutása esetén alkalmazandó válságtervet és b) a beléptetés regisztrálására, az illetéktelen személy belépésének megakadályozására vonatkozó tervet. (4) Gyógyszer-nagykereskedő esetén az ÜBT tartalmazza a következő részterveket: a) a közművek kiváltására, alternatív működtetésére vonatkozó tervet, b) a szükséges, elengedhetetlen kiszállítások biztosítására vonatkozó tervet, c) az alternatív logisztikai tervet (igénybe vehető járművek), d) a gyógyszerek utánpótlási tervét és e) a kommunikációs tervet. 9. A létfontosságú rendszerelemek ellenőrzése 15. § A helyszíni ellenőrzést lefolytató szerv a) a  12.  § (2)  bekezdés a) és f )  pontja szerinti létfontosságú rendszerelemek tekintetében a  népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, b) a  12.  § (2)  bekezdés b)–e) és g)  pontja szerinti létfontosságú rendszerelemek tekintetében a  miniszter, aki a minisztériumnak az általa kijelölt, ellenőrzési feladatokat ellátó szervezeti egysége közreműködésével látja el a feladatot. 10. Záró rendelkezések 16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. 17. § Azon kórház és laboratórium, amely e rendelet hatálybalépését követően kap működési engedélyt, az azonosítási jelentést – a Vhr. 15. §-ában foglaltaktól eltérően – első alkalommal a működési engedélyének jogerőre emelkedését követő 180 napon belül köteles benyújtani a feladat- és hatáskörrel rendelkező javaslattevő hatóság részére. 18. § Ez a  rendelet az  európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök