2004. VI. törvény a Magyar Köztársaság és a Kubai Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről, Havannában, 1999. október 22

2004. VI. törvény a Magyar Köztársaság és a Kubai Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről, Havannában, 1999. október 22-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Kubai Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről, Havannában, 1999. október 22-én aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 2003. november 24-én megtörtént, és a Megállapodás 2003. november 24-én hatályba lépett.) 2. § A Megállapodás hiteles angol és magyar nyelvű szövege a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2004. február 16-i ülésnapján fogadta el. Megállapodás A Magyar Köztársaság és a Kubai Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről A Magyar Köztársaság és a Kubai Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Felek) attól az óhajtól vezetve, hogy a gazdasági együttműködést mindkét Állam javára erősítsék, azzal a szándékkal, hogy kedvező feltételeket teremtsenek és tartsanak fenn az egyik Állam beruházóinak beruházásaihoz a másik Állam területén, és annak tudatában, hogy a beruházásoknak a jelen Megállapodással összhangban történő előmozdítása és kölcsönös védelme ösztönzi az üzleti kezdeményezéseket ezen a területen, megállapodtak a következőkben: 1. Cikk Meghatározások A Megállapodás alkalmazásában: 1. A ,,beruházás’’ kifejezés magában foglal mindenfajta olyan vagyoni értéket, melyet az egyik Szerződő Fél valamely beruházója gazdasági tevékenységgel összefüggően fektetett be a másik Szerződő Fél területén ez utóbbi törvényeivel és jogszabályaival összhangban, és különösen — de nem kizárólag — a következőket jelenti: a) az ingó és ingatlan tulajdont, valamint minden egyéb dologi jogot, mint például a jelzálogot, a zálogjogot, a kézizálogjogot és hasonló jogokat; b) a részvényeket, üzletrészeket és vállalati kötvényeket, illetve a társasági érdekeltség egyéb formáit; c) olyan pénzköveteléseket vagy gazdasági értékkel bíró teljesítés nyújtásra vonatkozó követeléseket, amelyek beruházáshoz kapcsolódnak; d) a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat, ideértve a beruházáshoz kapcsolódó szerzői jogokat, védjegyeket, szabadalmakat, ipari mintákat, technológiákat, knowhow-t, kereskedelmi neveket és a good-will-t; e) minden jogszabály vagy szerződés által biztosított jogot és jogszabályon alapuló mindenfajta engedélyt és jóváhagyást, beleértve a természeti erőforrások kutatására, kitermelésére, művelésére vagy kiaknázására vonatkozó koncessziókat. A vagyoni érték beruházási formájának későbbi megváltozása nem érinti annak beruházási jellegét. 2. A ,,beruházó’’ kifejezés minden olyan természetes vagy jogi személyt jelent, aki a másik Szerződő Fél területén beruház. a) A ,,természetes személy’’ kifejezés azt a természetes személyt jelenti, aki bármelyik Szerződő Fél állampolgára annak hatályos jogszabályai értelmében. b) A ,,jogi személy’’ kifejezés mindkét Szerződő Fél esetében mindazon jogalanyokat jelenti, melyek az adott Szerződő Fél jogszabályaival összhangban kerültek bejegyzésre, illetve jogi személyként jöttek létre, valamint mindazokat a személyi egyesüléseket, melyek nem rendelkeznek jogi személyiséggel, de az adott szerződő Fél jogszabályai szerint társaságnak tekintendők. 3. A ,,hozam’’ kifejezés a beruházásból származó öszszeget jelenti és magában foglalja — különösen, de nem kizárólagosan — a nyereséget, kamatot, tőkenyereséget, osztalékot, jogdíjakat vagy egyéb díjakat. 4. A ,,terület’’ kifejezés jelenti: a) a Kubai Köztársaság esetében: a szárazföldet és ten geri területet, mely magában foglalja a parti tenger területének külső részével határos tengerfeneket és altalajt, amely felett a Kubai Köztársaság a nemzetközi joggal összhangban szuverenitását, felségjogait és joghatóságát gyakorolja; b) a Magyar Köztársaság esetében: a szárazföldet, amelyek felett a nemzetközi joggal összhangban szuverenitása, felségjogait és joghatóságát gyakorolja. 2. Cikk A beruházások elősegítése és védelme 1. Mindkét Szerződő Fél bátorítja és kedvező feltételeket biztosít a másik Szerződő Fél beruházói számára ahhoz, hogy beruházásokat eszközöljenek a területén, és törvényeivel és jogszabályaival összhangban lehetővé teszi az ilyen beruházások létrehozását. 2. Bármelyik Szerződő Fél beruházója által eszközölt beruházások számára a másik Szerződő Fél a területén igazságos és méltányos bánásmódot biztosít, továbbá teljes körű védelmet és biztonságot nyújt. 3. Cikk Nemzeti és legnagyobb kedvezményes elbánás 1. Mindkét Szerződő Fél a területén a másik Szerződő Fél beruházóinak a beruházásait és hozamait olyan bánásmódban részesíti, amely igazságos és méltányos és nem kedvezőtlenebb, mint a saját beruházói beruházásainak és hozamainak, illetve bármely harmadik állam beruházói beruházásainak és hozamainak biztosított bánásmód közül a kedvezőbb. 2. Mindkét Szerződő Fél a területén a másik Szerződő Fél beruházóit olyan bánásmódban részesíti a beruházásaik irányítása, fenntartása, használata, élvezete vagy a velük való rendelkezés tekintetében, amely igazságos és méltányos és nem kedvezőtlenebb, mint a saját beruházói vagy bármelyik harmadik állam beruházói számára biztosított bánásmód közül a kedvezőbb. 3. E Cikk 1. és 2. bekezdésének rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy az egyik Szerződő Felet arra kötelezik, hogy kiterjessze a másik Szerződő Fél beruházóira bármilyen olyan bánásmódnak, preferenciának vagy kiváltságoknak az előnyeit, amelyet az előbbi Szerződő Fél a következők alapján nyújthat: a) bármely vámunió, vagy szabadkereskedelmi övezet, vagy pénzügyi unió, vagy hasonló nemzetközi megállapodások amelyek ilyen uniókhoz, intézményekhez vezetnek, vagy a regionális együttműködés más formái, amelynek valamelyik Szerződő Fél tagja vagy tagjává válhat, vagy bármely sokoldalú beruházásvédelmi megállapodás, melynek mindkét Szerződő Fél tagja; b) bármely nemzetközi megállapodás vagy megegyezés, amely egészben vagy nagyrészt az adózásra vonatkozik; c) bármely olyan sokoldalú beruházásvédelmi megállapodás, amelynek valamelyik Szerződő Fél tagja vagy tagjává válhat. 4. Cikk Kártalanítás veszteségekért 1. Ha bármelyik Szerződő Fél beruházóinak a beruházásai háború, fegyveres összeütközés, országos szükségállapot, felkelés, lázadás, zavargás, vagy egyéb ilyen hasonló esemény miatt a másik Szerződő Fél területén veszteséget szenvednek, az utóbbi Szerződő Fél a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás vagy egyéb rendezés tekintetében olyan elbánásban részesíti azokat, amely nem kedvezőtlenebb annál, amelyet az utóbbi Szerződő Fél saját beruházóinak vagy bármelyik harmadik állam beruházóinak biztosít. 2. Nem érintve a jelen Cikk 1. bekezdésében foglaltakat, az egyik Szerződő Fél azon beruházói számára, akik abban a bekezdésben foglalt események kapcsán a másik Szerződő Fél területén veszteségeket szenvednek abból kifolyólag, hogy a) tulajdonukat a másik Szerződő Fél hadserege, illetve hatóságai igénybe vették, b) tulajdonukat a másik Szerződő Fél hadseregei, illetve hatóságai megsemmisítették, és erre nem harci cselekmények folytán vagy a helyzet szükségszerűsége miatt került sor, igazságos és megfelelő kárpótlást kell nyújtani az igénybevétel időszaka alatt elszenvedett vagy a tulajdon megsemmisülése következtében előállt veszteségeikért. Az ezzel kapcsolatos kifizetések szabadon átváltható pénznemben szabadon és késedelem nélkül átutalhatók. 5. Cikk Kisajátítás 1. Egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait, nem államosítják, sajátítják ki vagy vetik olyan intézkedések alá a másik Szerződő Fél területén, melyek hatása megegyezik az államosítással vagy kisajátítással (a továbbiakban: kisajátítás), kivéve, ha közérdekből történik. A kisajátítást hátrányos megkülönböztetésektől mentesen, megfelelő törvényes eljárás keretében kell végrehajtani és egyidejűleg rendelkezni kell az azonnali, megfelelő és tényleges kártalanítás megfizetéséről. A kártalanításnak egyenértékűnek kell lennie a kisajátított beruházásnak a kisajátítást, illetve a közelgő kisajátítás közismertté válását közvetlenül megelőző piaci értékével, tartalmaznia kell a kisajátítás időpontjától számított kamatokat, késedelem nélkül teljesítendőnek, továbbá ténylegesen hozzáférhetőnek és szabadon átváltható pénznemben szabadon átutalhatónak kell lennie. 2. Az érintett beruházónak joga van ezen Szerződő Fél bírói vagy egyéb független hatósága által beruházásának értékelését az e Cikkben rögzített elvekkel összhangban azonnal felülvizsgáltatni. 3. A jelen Cikk 1. bekezdésének rendelkezései alkalmazandók akkor is, amikor valamelyik Szerződő Fél egy olyan társaság vagyonát sajátítja ki, amely ezen Szerződő Fél területének bármely részén az érvényes jogszabályok alapján jött létre, illetve került bejegyzésre és amely teljesen, vagy részben a másik Szerződő Fél beruházóinak tulajdonában van. 6. Cikk Átutalások 1. A Szerződő Felek garantálják a beruházásokkal és a hozamokkal kapcsolatos fizetéseknek az adókötelezettségek teljesítését követő szabad átutalhatóságát. Az átutalásoknak bármely korlátozás és indokolatlan késedelem nélkül, abban a szabadon átváltható pénznemben kell történniük, amelyben megállapodott a beruházó és az a Szerződő Fél, amelynek a területén a beruházást megvalósították. Az ilyen átutalások különösen — de nem kizárólag — a következőket foglalják magukban: a) a tőkét és a beruházás fenntartására vagy növelésére fordított pótlólagos összegeket; b) a nyereséget, kamatot, osztalékot és az egyéb folyó bevételt; c) a hitelek visszafizetésére szolgáló összegeket; d) a jogdíjakat és egyéb díjakat; e) a beruházás eladásából vagy felszámolásából befolyó összegeket; f) a természetes személyek beruházásaikkal kapcsolatos keresetét azon Szerződő Fél jogszabályainak és rendelkezéseinek megfelelően, amelyben a beruházás megvalósult. 2. A jelen Megállapodás tekintetében árfolyamoknak — eltérő megegyezés hiányában — az átutalás időpontjában az adott ügyletekre érvényes hivatalos árfolyamok tekintendők. 7. Cikk Jogutódlás 1. Amennyiben az egyik Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a másik Szerződő Fél területén megvalósult beruházásra vonatkozóan nem kereskedelmi kockázatok ellen adott biztosítási garanciája keretében saját beruházóinak kifizetést teljesít, az utóbbi Szerződő Fél elismeri: a) a beruházó által bármilyen jogának vagy követelésének átruházását az előbbi Szerződő Félre vagy annak kijelölt ügynökségére az abban az országban érvényes valamely jogszabály alapján vagy jogügylet útján, valamint b) hogy az előbbi Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a jogutódlás címén jogosult azon beruházó jogainak gyakorlására és követeléseinek érvényesítésére, és átvállalja a beruházással kapcsolatos kötelezettségeket. 2. Az átruházott jogok és követelések nem haladhatják meg a beruházó eredeti jogait és követeléseit. 8. Cikk Az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója közötti beruházási jogviták rendezése 1. Az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti, az utóbbi Szerződő Fél területén lévő beruházással kapcsolatos jogvitákról a vitában álló feleknek tárgyalásokat kell egymás közt folytatniuk. 2. Ha az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti jogvita hat hónapon belül nem rendezhető ily módon, az érintett beruházónak jogában áll az ügyet beterjeszteni: a) a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Választott Bíróságához Párizsban; b) vagy pedig olyan választott bíróhoz, illetve olyan nemzetközi ad hoc választott bírósághoz, amely az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL) Választott Bírósági Szabályai szerint jött létre. A jogvitában álló felek írásban megegyezhetnek ezen Szabályok módosításában. A választott bírósági döntés végleges és kötelező a jogvitában részt vevő mindkét fél számára. 9. Cikk A Szerződő Felek közötti jogviták rendezése 1. A Szerződő Felek között jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatosan felmerült jogvitákat lehetőség szerint konzultációk, illetve tárgyalások útján kell rendezni. 2. Ha a vita ily módon hat hónapon belül nem rendezhető, azt bármelyik Szerződő Fél kérésére a jelen Cikk rendelkezései szerinti választott bíróság elé kell terjeszteni. 3. A választott bíróságot minden egyes esetben a következő módon kell megalakítani. A választott bírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül mindkét Szerződő Fél kijelöli a bíróság egy-egy tagját. Ezen két tagnak azután egy harmadik állam állampolgárát kell kiválasztania, akit a két Szerződő Fél jóváhagyása után a bíróság elnökévé (a továbbiakban: elnök) kell kijelölni. A bíróság elnökét a két másik tag kijelölésének időpontjától számított három hónapon belül ki kell jelölni. 4. Amennyiben a jelen Cikk 3. bekezdésében meghatározott határidőkön belül a szükséges kijelölések nem történtek meg, úgy a Nemzetközi Bíróság elnökét lehet felkérni a szükséges kijelölések megtételére. Ha a Nemzetkö zi Bíróság elnöke valamelyik Szerződő Fél állampolgára, vagy valamilyen más ok akadályozza az említett tisztség ellátásában, az alelnököt kell felkérni a szükséges kijelölések megtételére. Ha az alelnök is valamelyik Szerződő Fél állampolgára, vagy ő is akadályoztatva van az említett tisztség ellátásában, a Nemzetközi Bíróságnak azt a rangidős tagját kell felkérni a kijelölések megtételére, aki egyik Szerződő Félnek sem állampolgára. 5. A választott bíróság döntését szavazattöbbséggel hozza. Ez a döntés kötelező érvényű. Mindkét Szerződő Fél maga viseli a választott bírójának, valamint a választott bírósági eljárásban való képviseletének a költségeit; az elnök költségeit és a fennmaradó költségeket a Szerződő Felek egyenlő arányban viselik. Eljárási szabályait a bíróság maga határozza meg. 10. Cikk Egyéb szabályok és különleges kötelezettségek alkalmazása 1. Amennyiben valamely ügyre egyaránt vonatkoznak a jelen Megállapodás és valamely olyan más nemzetközi egyezmény rendelkezései, melynek mindkét Szerződő Fél részese, úgy ezen Megállapodás rendelkezései nem akadályozzák meg sem a Szerződő Feleket, sem a másik Szerződő Fél területén beruházással bíró beruházóikat abban, hogy az ügyükre nézve kedvezőbb szabályozás előnyeit élvezzék. 2. Amennyiben az egyik Szerződő Félnek törvényei és szabályai vagy más szerződések különleges rendelkezései alapján a másik Szerződő Fél beruházói számára kedvezőbb bánásmódot biztosítanak, mint amit a jelen Megállapodás biztosít, úgy a kedvezőbbet kell alkalmazni. 11. Cikk A Megállapodás hatálya A jelen Megállapodás rendelkezéseit az egyik Szerződő Fél beruházói által a másik Szerződő Fél területén ennek törvényeinek és szabályainak megfelelően a Megállapodás hatálybalépése előtt, vagy az után megvalósított beruházásokra kell alkalmazni. A Megállapodás nem alkalmazható azokra a jogvitákra, amelyek a hatálybalépése előtt merültek fel, vagy közvetlenül olyan eseményekre vonatkoznak, amelyek hatálybalépése előtt történtek. 12. Cikk Hatálybalépés, időbeli hatály és felmondás 1. A Szerződő Felek tájékoztatják egymást arról, hogy a jelen Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges jogszabályaik által megkívánt követelményeknek eleget tettek. A Megállapodás a későbbi értesítés időpontjában lép hatályba. 2. Jelen Megállapodás tíz évig marad hatályban. Azt követően továbbra is hatályban marad attól az időponttól számított tizenkét hónap lejártáig, amikor bármelyik Szerződő Fél felmondásról szóló írásbeli értesítést adott át a másik Szerződő Félnek. 3. A jelen Megállapodás felmondása előtt megvalósított beruházások tekintetében a Megállapodás rendelkezései a felmondást követő további tíz évig hatályban maradnak. Ennek hiteléül a kellő felhatalmazással rendelkező alulírottak a Megállapodást aláírták. Készült két eredeti példányban, Havannában, 1999. október hó 22. napján, magyar, spanyol és angol nyelven, mindhárom szöveg egyaránt hiteles. Értelmezésbeli eltérések esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó. A Magyar Köztársaság A Kubai Köztársaság nevében nevében Jegyzőkönyv A Magyar Köztársaság és a Kubai Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről kötött Megállapodás aláírásával egyidőben a kellő felhatalmazással rendelkező alulírottak a következő kiegészítő a Megállapodás szerves részét alkotó rendelkezésben állapodtak meg. Kiegészítés a 3. Cikkhez: A 3. Cikk 1. és 2. bekezdésében rögzített nemzeti elbánás elvével kapcsolatban megállapítást nyert, hogy a kubai állami vállalatok és más nemzeti jogalanyok és ezek befektetései részére biztosított elbánást csak abban az esetben lehet összehasonlítási alapul használni, ha az ilyen jogalanyok a külföldi befektetésre vonatkozó nemzeti jogszabályok szerinti befektetőként működnek, valamint vegyes vállalatok, vagy nemzetközi gazdasági társaságok társtulajdonosaként tevékenykednek. Kiegészítés a 8. Cikk 2. bekezdéséhez: Amennyiben mindkét Szerződő Fél csatlakozott az 1965. március 18-án aláírásra megnyílt, az államok és más államok állampolgárai között befektetési viták rendezéséről szóló egyezményhez, úgy a felek közötti, a 8. Cikkely 2. bekezdése szerinti jogvitákat a befektető a fentiekben említett Egyezmény szerinti választott bírósági eljárásra is beterjesztheti. Készült két eredeti példányban, Havannában, 1999. október hó 22. napján, magyar, spanyol és angol nyelven, mindhárom szöveg egyaránt hiteles. Értelmezésbeli eltérések esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó. A Magyar Köztársaság A Kubai Köztársaság nevében nevében’’ 3. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, a Megállapodás rendelkezéseit azonban 2003. november 24-től kell alkalmazni. (2) A törvény végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik. Mádl Ferenc s. k., Dr. Szili Katalin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke