229/2003. (XII. 16.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között a természeti és civilizációs katasztrófák el

229/2003. (XII. 16.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védelem terén, Ankarában, 1996. október 16-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről. (Az Egyezmény jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás 1997. augusztus 5. napján megtörtént. Az Egyezmény, annak 18. Cikkre figyelemmel 1997. szeptember 4. napján hatályba lépett.) 1. § A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védelem terén Ankarában, 1996. október 16-án aláírt Egyezményt e rendelettel kihirdeti. 2. § A Megállapodás magyar nyelvű szövege a következő: ,,Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védelem terén A Magyar Köztársaság Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek) meggyőződve a két állam közötti együttműködés szükségességéről, attól az óhajtól vezérelve, hogy megkönnyítsék a katasztrófák vagy súlyos szerencsétlenségek esetén a kölcsönös segítségnyújtást, figyelembe véve a két fél által aláírt, a témával kapcsolatos többoldalú nemzetközi szerződéseket, a következőkben állapodtak meg: A Kormány az 1997. június 26-i ülésén fogadta el a kormányrendeletet. Az Egyezmény hatálybalépését követő kihirdetéséről a 2175/1997. (VII. 3.) Korm. határozat 3. pontja rendelkezett. 1. Cikk A fogalmak jelentése (1) Ezen Egyezményben szereplő fogalmak jelentése a következő: a) ,,Természeti és civilizációs katasztrófák’’ — az életet, az életfeltételeket, az anyagi javakat, a természeti környezetet jelentős mértékben és súlyosan károsító vagy azokat közvetlenül veszélyeztető elemi csapás, ipari szerencsétlenség vagy más, pusztító hatású természeti vagy civilizációs eredetű káresemény, amelynek bekövetkezte esetén az ellene való védekezésre rendkívüli intézkedéseket kell foganatosítani. b) ,,Információk és adatok az eseményről’’ — a természeti és civilizációs katasztrófákra vonatkozó adatok, amelyek közlésének célja a lakosság időbeni értesítése a veszélyről, valamint az azonnali intézkedések foganatosítása az élet és az anyagi javak védelme érdekében. c) ,,Védő intézkedések’’ — megelőző és óvó rendszabályok, illetve tevékenységek: — a lakosságot fenyegető veszélyek megelőzésére, enyhítésére, elhárítására, — az anyagi javak megóvására. d) ,,Mentés és segítségnyújtás’’ — mindazon mentőerők és eszközök, különleges felszereléssel ellátott egységek tevékenysége, amelyeknek célja a katasztrófák közvetlen és közvetett következményeinek felszámolása. e) ,,Segélycsapatok vagy segítők’’ — a másik Szerződő Fél által segítségnyújtásra kijelölt személy (személyek). f) ,,Felszerelés’’ — mindazon személyi és csoportos védelemre szolgáló eszközök — beleértve a mentés technikai és egyéb eszközeit is —, amelyeket a mentés és segítségnyújtás során a mentő — és egyéb erők alkalmaznak. g) ,,Segélyszállítmányok’’ — mindazon anyagok, tárgyak, eszközök, élelmiszerek, ivóvíz, gyógy- és kötszerek, amelyek a veszélyeztetett, illetve a károsult lakosság részére díjmentesen szétosztásra kerülnek a természeti és civilizációs katasztrófák káros következményeinek csökkentése céljából. 2. Cikk Az együttműködés kiterjedése A polgári lakosság életének, biztonságának és anyagi javainak, valamint a környezet védelmének érdekében megvalósuló együttműködés a következőkre terjed ki: (1) A megelőző intézkedések közös megszervezésére és végrehajtására együttműködési tervek készítésére. (2) A természeti és civilizációs katasztrófák általi veszélyeztetettségről, illetve ezek bekövetkezéséről történő kölcsönös tájékoztatásra. (3) A következmények felszámolásában történő segítségnyújtásra együttműködési tervek készítésére. (4) A bekövetkezett katasztrófák során a védekezésben és a mentésben való segítségnyújtásra. (5) Katasztrófavédelmi, polgári védelmi, tűzoltó és egyéb szakemberek kiképzésére, képesítésére. (6) A tudományos és műszaki információcserékre, valamint közös kutatási programok végzésére. (7) A kutatás, a gyártás és fejlesztés területére. (8) A közös védelmi és mentési gyakorlatok megszervezésére, végrehajtására. 3. Cikk Vélemény- és tapasztalatcsere (1) A Szerződő Felek a katasztrófák előrejelzése, elhárítása, a hatékony védelmi és mentési munkálatok érdekében kölcsönösen informálják egymást tudományos és technikai eredményeikről, tapasztalataikról. Az információcsere a természeti és civilizációs katasztrófákra, a veszélyeztetettség közös tudományos kutatási programjának kidolgozására, az általános és a Szerződő Feleket közösen érintő veszély esetére készített tervekre, valamint a védelmi és vezetési tervek kidolgozásában való együttműködésre is kiterjed. (2) Az együttműködés e területen a Szerződő Felek országainak saját jogrendszerével összhangban történik, ezért a Szerződő Felek az érintett jogszabályokkal kapcsolatos információkat egymás között kicserélik. (3) A Szerződő Felek a tudományos és technikai együttműködés eredményeinek hatékony felhasználására törekednek úgy gazdasági téren, mint a más országokkal való együttműködésben. 4. Cikk A felszerelés továbbfejlesztése és gyártása A Szerződő Felek elősegítik a vállalatok, intézmények együttműködését a közös programok végrehajtásában, valamint a műszaki fejlesztés és gyártás terén. Elősegítik a zavartalan szállítás és a harmadik piacon történő megjelenés feltételeinek megteremtését, a használatra vonatkozó tapasztalataikat kicserélik. 5. Cikk A humanitárius szervezetek együttműködése A Szerződő Felek megteremtik az együttműködés jogi és egyéb feltételeit és szorgalmazzák annak megvalósítását a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védelemben a humanitárius szervezetek között. 6. Cikk Oktatás és továbbképzés A Szerződő Felek rendszeressé teszik a kölcsönös együttműködést a mentésben résztvevő állomány oktatásában és továbbképzésében, az oktató intézményeik között közvetlen kapcsolatok kialakításával, elősegítik az oktatók, előadók és szakemberek cseréjét, együttműködnek a kiképzés és oktatás finanszírozásában, elősegítik a szükséges tananyagok és eszközök, valamint a védelem és a mentés tapasztalatainak kölcsönös cseréjét a továbbképzésben. 7. Cikk A veszély jelzése (1) A Szerződő Felek kölcsönösen értesítik egymást minden olyan veszélyről, természeti és civilizációs katasztrófák bekövetkezésének lehetőségéről, amelynek a másik Szerződő Fél számára fenyegetettséget jelenthetnek. Ezért mindkét Szerződő Fél a saját területén gyűjti a szükséges adatokat, információkat és azokat közvetlenül tudomására hozza a másik Szerződő Fél erre illetékes szerveinek. (2) A Szerződő Felek kölcsönösen értesítik egymást a területükön bekövetkezett természeti és civilizációs katasztrófákról. Az információnak tartalmaznia kell a veszély vagy a bekövetkezett esemény leírását, helyét, idejét, kiterjedését, következményeit, a végrehajtott intézkedéseket. A másik fél rendelkezésére bocsátható mentőerőkről és eszközökről, a segítségnyújtás lehetőségeiről, módjairól tájékoztatást nyújt. (3) Az (1)—(2) bekezdés szerinti kölcsönös tájékoztatás során az információ szóban és írásban adható a Szerződő Felek nyelvén vagy angolul, de a szóbeli információt írásban meg kell erősíteni. (4) A veszélyeztetettséggel és a bekövetkezett eseményekkel kapcsolatos információk közvetítésére, átvételére jogosultak: a) a Magyar Köztársaság területén: — a Belügyminisztérium b) a Török Köztársaság területén: — a Közmunka és Településügyi Minisztérium. 8. Cikk A megelőző intézkedések végrehajtása A Szerződő Felek a közös veszélyeztetettség megelőzése, illetve csökkentése céljából megfelelő, közös megelőző intézkedéseket terveznek és hajtanak végre. 9. Cikk Segítségnyújtás (1) A Szerződő Fél, amelynek területén a természeti és más civilizációs katasztrófa bekövetkezett, a másik Szerződő Féltől — szükség esetén — segítséget kérhet, amely vonatkozhat a segélycsapatok, segítők küldésére, felszerelési és segítségnyújtási eszközök biztosítására. (2) A segélykérésnek a jelen Egyezmény 7. Cikkének (2) bekezdésében meghatározott adatokat, információkat kell tartalmaznia, továbbá a kért segítségnyújtás módját, mértékét, közvetítésének lehetőségeit és a kapcsolatfelvételre kijelölt személyekre és szervezetekre vonatkozó információkat. A segélykérés — az eseményektől függően — folyamatosan pontosítható és kiegészíthető. 10. Cikk A segélykérések és segítségnyújtás illetékes szervei A segítségnyújtás és segélykérés illetékes szervei a következők: a) a Magyar Köztársaság területén: — a Belügyminisztérium, b) a Török Köztársaság területén: — a Közmunka és Településügyi Minisztérium. 11. Cikk Az országhatár átlépése (1) A segélycsapatok tagjainak nincs szükségük útlevélre, tartózkodási engedélyre vagy vízumra. Csak a segélycsapat vezetőjétől lehet egy, a jogállását tanúsító igazolványt kérni a határátlépéskor. (2) Rendkívül sürgős esetben a határátkelő helyeken kívül is át lehet lépni a határt, a különben erre érvényes előírások figyelembevétele nélkül. Ebben az esetben az illetékes határőrizeti és vámszervet haladéktalanul értesíteni kell. (3) A segélycsapatoknak joguk van arra, hogy a másik Szerződő Fél állama területén egyenruhát viseljenek. (4) Lőfegyver, lőszer és robbanóanyag nem vihető be a másik Szerződő Fél területére. (5) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő határátlépési könnyítések azokra a személyekre is érvényesek, akiket evakuálni kell. 12. Cikk Felszerelési tárgyak és segélyszállítmányok behozatala és kivitele (1) A Szerződő Felek megkönnyítik a felszerelési tárgyak, a segélynyújtás és a (2) bekezdésben meghatározott áruk behozatalát és kivitelét. A segélycsapat vezetőjének határátlépéskor a másik Szerződő Fél határátlépési szerveinek csupán egy jegyzéket kell átnyújtania a magukkal vitt felszerelési tárgyakról és segélyszállítmányokról. Amennyiben rendkívül sürgős esetben a határátlépés a határátkelőhelyen kívül történik, a jegyzéket haladéktalanul az illetékes határőrizeti és vámszervnek kell átadni. (2) A segélycsapatok a felszerelési tárgyakon és a segélyszállítmányokon kívül csak az ellátásukhoz és működtetésükhöz szükséges anyagokat vihetik magukkal. (3) A felszerelési tárgyakra és a segélyszállítmányokra nem érvényesek a behozatali és kiviteli áruforgalomra vonatkozó tilalmak és korlátozások. A segélyszállítmányok a másik Szerződő Fél államának területére vámmentesen vihetők be. A felszerelési tárgyak a formai eljárások és kaució mellőzésével átmeneti felhasználásra engedélyezettek. Ha ezeket a felszerelési tárgyakat, illetőleg a (2) bekezdésben meghatározott árukat a céljának és rendeltetésének megfelelően felhasználták, menetesek minden behozatali vám alól és a vámmal együtt fizetendő egyéb költségektől. Ha nem kerülnek végleges felhasználásra, úgy azokat vissza kell vinni. Amennyiben a felhasznált tárgyak segélyszállítmányként maradnak vissza, akkor ezek fajtáját, mennyiségét, helyét közölni kell a Szerződő Fél illetékes hatóságával, amely értesíti a vámhatóságot. (4) A (3) bekezdés alkalmazandó a kábító- és bódítószereket tartalmazó gyógyszerek vonatkozásában is. Ez az áruforgalom a kábító- és bódítószerekre vonatkozó nemzetközi megállapodások szerint nem minősül ki- és bevitelnek. Kábító- és bódítószereket tartalmazó gyógyszereket csak sürgős orvosi szükséglet szerinti mennyiségben vihetnek magukkal és csak szakképzett egészségügyi személyzet alkalmazhatja, annak a Szerződő Fél államának jogszabályi rendelkezései szerint, amely Szerződő Félhez a segélycsapat tartozik. 13. Cikk Légi jármű bevetése (1) Légi járművek segítségnyújtás bármely módozatára felhasználhatók. (2) Mindkét Szerződő Fél lehetővé teszi, hogy azok a légi járművek, amelyek a másik Szerződő Fél államának területéről kerülnek bevetésre az (1) bekezdés alapján, saját állama területén átrepülhessenek és repülőtér-igénybevételi kényszer nélkül kijelölt helyeken le-, illetve felszállhassanak. (3) Légi járművek segítségnyújtáshoz történő felhasználását haladéktalanul közölni kell a megkereső hatósággal. A légi jármű típusára, lajstromára, személyzetére, rakományára, indulási időpontjára, várható útvonalára és a leszállási helyére vonatkozó adatokat be kell nyújtani a bevetési állam légiforgalmi irányító szolgálatához. Az ICA 4444nek megfelelően. (4) Értelemszerűen alkalmazni kell: a) a 11. Cikket a személyzetre és a légi járművön utazó segélycsapatokra; b) a 12. Cikket a légi járművekre, az azon szállított egyéb felszerelési tárgyakra és segélyszállítmányokra. (5) Amennyiben a (2) bekezdésből más nem következik, a Szerződő Felek államainak légiforgalmat szabályozó előírásait kell alkalmazni, a repülési adatokat a Szerződő Felek illetékes légügyi hatóságainak át kell adni, az érintett légügyi központok közötti megállapodásnak megfelelően. 14. Cikk A vezetés hatásköre (1) A mentés vezetése a segítséget kérő Szerződő Fél, illetve illetékes szerveinek hatásköre. (2) A segélyt kérő Szerződő Fél szervei a mentéssel és segítségnyújtással kapcsolatos feladatokat a kiküldött egységek vezetőinek adják. (3) A segélykérő Szerződő Fél illetékes szervei a rendelkezésükre bocsátott mentőegységek, szervezetek és szakértők számára elősegítik a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtését, szükség esetén biztosítják ellátásukat. 15. Cikk A segítségnyújtási költségek (1) A segítséget nyújtó Szerződő Fél a segítségnyújtás költségeinek megtérítésére nem tarthat igényt. Ez vonatkozik azokra a költségekre is, amelyek az anyagok felhasználásából, károsodásából vagy eltűnéséből erednek. (2) A segítségnyújtás költségeinek egészben vagy részben történő megtérülése esetén az (1) bekezdés nem alkalmazható. Ebben az esetben a segítséget nyújtó Szerződő Fél költségeit térítik meg. (3) A segítségnyújtás költségei — amelyeket természetes vagy jogi személyek nyújtanak, a segítséget nyújtó Szerződő Fél közvetítésével, a másik Szerződő Fél kérésére — a segítséget kérő Szerződő Felet terhelik. 16. Cikk Kártérítés (1) A Szerződő Felek lemondanak minden kártérítési igényről a saját felszerelésben bekövetkezett kár esetében a másik Szerződő Féllel szemben, ha a kárt az Egyezményben előírt mentési és segítségnyújtási feladatok végrehajtása közben a mentésben résztvevő nem szándékosan okozta. (2) A Szerződő Felek lemondanak minden kártérítési igényről a másik Szerződő Féllel szemben a mentésben résztvevők sérülése, egészségkárosodása vagy halála esetén, ha a baleset a jelen Egyezmény feladatainak végrehajtása során következett be, kivéve ha ezt szándékosan okozták. (3) Az (1), (2) bekezdésben meghatározott kártérítési felelősség a segítséget kérő Szerződő Fél államának területére történő belépéstől annak elhagyásáig áll fenn. (4) Ha a feladatvégzés közben a mentőerők által okozott kár keletkezett a Szerződő Fél területén egy harmadik személy sérelmére, a felelősség a segélyt kérő Szerződő Felet terheli úgy, mintha ezt a kárt a Szerződő Fél saját mentőegységei okozták volna. 17. Cikk Az Egyezményben foglaltak végrehajtására szervezett bizottság (1) A Szerződő Felek az Egyezmény végrehajtására Állandó Vegyes Bizottságot hoznak létre, amely Magyar és Török tagozatból áll. A bizottság tagozatonként azonos létszámú, de legalább 3-3 fő. Az Állandó Vegyes Bizottság társelnökeinek személyéről a Szerződő Felek diplomáciai úton tájékoztatják egymást. (2) Az Állandó Vegyes Bizottság feladata: — az együttműködésből adódó tevékenység szervezése és az ebből eredő konkrét technikai problémák megoldása, — a kapcsolattartás és értesítés rendjének meghatáro zása, — saját ügyrendjének elkészítése. (3) Az Állandó Vegyes Bizottság szükség esetén megfelelő albizottságot hoz létre az együttműködés egyes feladatainak kidolgozására és szakértőket vehet igénybe. (4) Az Állandó Vegyes Bizottság évente legalább egy alkalommal tanácskozik a Magyar, illetve a Török Köztársaság területén felváltva. Rendkívüli találkozót bármelyik Szerződő Fél kezdeményezhet. 18. Cikk Az Egyezmény hatálybalépése Az Egyezmény attól a naptól számított harmincadik napon lép hatályba, amikor a Szerződő Felek diplomáciai úton étesítik egymást, hogy az Egyezmény hatálybalépésével kapcsolatos belső jogi előírásaiknak eleget tettek. 19. Cikk Az Egyezmény felmondása Jelen Egyezményt bármelyik Szerződő Fél bármikor felmondhatja írásban, diplomáciai úton. Az Egyezmény attól az időtől számított három hónap elteltével veszti hatályát, amikor a felmondás a másik Szerződő Félhez megérkezett. 20. Cikk Az Egyezmény hatása más egyezményekre Jelen Egyezmény a Szerződő Felek más nemzetközi egyezményeiben foglalt jogait és kötelezettségeit nem érinti. 21. Cikk A véleménykülönbségek rendezése Ha az Egyezmény értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban a Szerződő Felek között vitás kérdésekre kerül sor, ezek tisztázása a 17. Cikk (1) bekezdésében említett Állandó Vegyes Bizottság feladata. Amennyiben a vitatott kérdésekben a Vegyes Bizottság nem tud dönteni, a továbbiakban azokat diplomáciai úton kell megoldani. Készült Ankarában, az 1996. év október hónap 16. napján, két eredeti példányban, magyar, török és angol nyelven, mindhárom nyelvű szöveg egyaránt hiteles. Eltérő értelmezés esetén az angol nyelvű szöveg a meghatározó. A Magyar Köztársaság A Török Köztársaság Kormánya nevében Kormánya nevében’’ 3. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1997. szeptember 4. napjától kell alkalmazni. (2) E rendelet végrehajtásáról a belügyminiszter és a pénzügyminiszter gondoskodik. Budapest, 1997. június 26. Horn Gyula s. k., miniszterelnök