2003. LXXI. törvény a Magyar Köztársaság és a Litván Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, 1999. május 25

2003. LXXI. törvény a Magyar Köztársaság és a Litván Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, 1999. május 25-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Litván Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, 1999. május 25-én aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 2003. május 20-án megtörtént, és a Megállapodás 2003. május 20-án hatályba lépett.) A törvényt az Országgyűlés a 2003. szeptember 22-i ülésnapján fogadta el. 2. § A Megállapodás hiteles angol és magyar nyelvű szövege a következő: ,,Megállapodás a Magyar Köztársaság és a Litván Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről A Magyar Köztársaság és a Litván Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Felek) attól az óhajtól vezetve, hogy a gazdasági együttműködést mindkét Állam javára erősítsék, azzal a szándékkal, hogy kedvező feltételeket teremtsenek és tartsanak fenn az egyik Állam beruházóinak beruházásaihoz a másik Állam területén, annak tudatában, hogy a beruházásoknak a jelen Megállapodással összhangban történő előmozdítása és kölcsönös védelme ösztönzi az üzleti kezdeményezéseket ezen a területen, megállapodtak a következőkben: 1. Cikk Meghatározások A Megállapodás alkalmazásában: 1. A ,,beruházás’’ kifejezés magában foglal mindenfajta olyan vagyoni értéket, melyet az egyik Szerződő Fél valamely beruházója gazdasági tevékenységgel összefüggően fektetett be a másik Szerződő Fél területén ez utóbbi törvényeivel és egyéb jogszabályaival összhangban, és különösen — de nem kizárólag — a következőket jelenti: a) az ingó és ingatlan tulajdont, valamint minden egyéb dologi jogot, mint például a jelzálogot, a zálogjogot, a kézizálogjogot és hasonló jogokat; b) a részvényeket, üzletrészeket és vállalati kötvényeket, illetve a társasági érdekeltség egyéb formáit; c) olyan pénzköveteléseket vagy gazdasági értékkel bíró teljesítés nyújtására vonatkozó követeléseket, amelyek beruházáshoz kapcsolódnak, d) a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat, ideértve a beruházáshoz kapcsolódó szerzői jogokat, védjegyeket, szabadalmakat, ipari mintákat, technológiákat, knowhow-t, kereskedelmi titkokat, kereskedelmi neveket és a goodwill-t; e) minden jogszabály vagy szerződés keretében biztosított jogot és jogszabályon alapuló mindenfajta engedélyt és jóváhagyást, beleértve a természeti erőforrások kutatására, kitermelésére, művelésére vagy kiaknázására vonatkozó koncessziókat. A vagyoni érték beruházási formájának későbbi megváltozása nem érinti annak beruházási jellegét, feltéve, ha ez a változás annak a Szerződő Félnek a törvényeivel és egyéb jogszabályaival összhangban áll, amelynek területén a beruházást eszközölték. 2. A ,,beruházó’’ kifejezés jelenti: a) mindazon természetes személyt, aki bármelyik Szer ződő Fél állampolgára annak törvényei és egyéb jogszabályai értelmében, b) mindazon jogalanyt, amely bármelyik Szerződő Fél területén annak törvényeivel és egyéb jogszabályaival összhangban jött létre, illetve került bejegyzésre, aki, illetve amely a másik Szerződő Fél területén beruházást eszközöl. 3. A ,,hozam’’ kifejezés a beruházásból származó eredményt jelenti és magában foglalja — különösen, de nem kizárólagosan — a nyereséget, kamatot, tőkenyereséget, osztalékot, jogdíjakat vagy egyéb díjakat. 4. A ,,terület ,, kifejezés a Magyar Köztársaság, illetve a Litván Köztársaság területét jelenti, és a Litván Köztársaság tekintetében a parti tengert és minden tengeri és tenger alatti területet is, amelyen a Litván Köztársaság a nemzetközi joggal összhangban a tengerfenék, az altalaj és a természeti erőforrások feltárására, kiaknázására és megőrzésére vonatkozó jogokat gyakorolhat. 2. Cikk A beruházások elősegítése és védelme 1. Mindkét Szerződő Fél bátorítja, és kedvező feltételeket biztosít a másik Állam beruházói számára ahhoz, hogy beruházásokat eszközöljenek a területén, és törvényeivel és egyéb jogszabályaival összhangban lehetővé teszi az ilyen beruházások létrehozását. 2. Bármelyik Szerződő Fél beruházói által eszközölt beruházások számára a másik Szerződő Fél a területén igazságos és méltányos bánásmódot biztosít, továbbá teljes körű védelmet és biztonságot nyújt. 3. Cikk Nemzeti és legnagyobb kedvezményes elbánás 1. Mindkét Szerződő Fél a területén a másik Szerződő Fél beruházóinak a beruházásait és hozamait olyan bánásmódban részesíti, amely igazságos és méltányos és nem kedvezőtlenebb, mint a saját beruházói beruházásainak és hozamainak, illetve bármely harmadik állam beruházói beruházásainak és hozamainak biztosított bánásmód közül a kedvezőbb. 2. Mindkét Szerződő Fél a területén a másik Szerződő Fél beruházóit olyan bánásmódban részesíti a beruházásaik irányítása, fenntartása, használata, élvezete vagy a velük való rendelkezés tekintetében, amely igazságos és méltányos és nem kedvezőtlenebb, mint a saját beruházói vagy bármelyik harmadik állam beruházói számára biztosított bánásmód közül a kedvezőbb. 3. E Cikk 1. és 2. bekezdésének rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy az egyik Szerződő Felet arra kötelezik, hogy kiterjessze a másik Szerződő Fél beruházóira bármilyen olyan bánásmódnak, preferenciának vagy kiváltságoknak az előnyeit, amelyet az előbbi Szerződő Fél a következők alapján nyújthat: a) hogy tagja vagy tagjává válik valamely vámuniónak, vagy szabadkereskedelmi övezetnek, vagy pénzügyi uniónak, vagy részese vagy részesévé válik az ilyen uniók, intézmények létrehozásához vezető hasonló nemzetközi megállapodásnak, vagy a regionális együttműködés más formáinak; b) bármely nemzetközi megállapodás vagy megegyezés, amely egészben vagy nagyrészt az adózással kapcsolatos; c) hogy tagja vagy tagjává válik valamely sokoldalú nemzetközi beruházásvédelmi megállapodásnak. 4. Cikk Kártalanítás veszteségekért 1. Ha bármelyik Szerződő Fél beruházóinak a beruházásai háború, fegyveres összeütközés, országos szükségállapot, felkelés, lázadás, zavargás vagy egyéb hasonló esemény miatt a másik Állam területén veszteséget szenvednek, az utóbbi Szerződő Fél a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás vagy egyéb rendezés tekintetében olyan elbánásban részesíti azokat, amely nem kedvezőtlenebb annál, amelyet az utóbbi Állam saját beruházóinak vagy bármelyik harmadik állam beruházóinak biztosít. 2. Nem érintve a jelen Cikk 1. bekezdésében foglaltakat, az egyik Szerződő Fél azon beruházói számára, akik a fenti bekezdésben foglalt események kapcsán a másik Szerződő Fél területén veszteségeket szenvednek abból kifolyólag, hogy a) tulajdonukat a másik Szerződő Fél erői, illetve hatóságai igénybe vették, b) tulajdonukat a másik Szerződő Fél erői, illetve hatóságai megsemmisítették, és erre nem harci cselekmények folytán vagy a helyzet szükségszerűsége miatt került sor, igazságos és megfelelő kárpótlást kell nyújtani az igénybevétel időszaka alatt elszenvedett vagy a tulajdon megsemmisülése következtében előállt veszteségeikért. Az ezzel kapcsolatos kifizetéseket szabadon átváltható pénznemben, szabadon és késedelem nélkül kell átutalni. 5. Cikk Kisajátítás 1. Egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait sem államosíthatják, sajátíthatják ki vagy vethetik olyan intézkedések alá a másik Szerződő Fél területén, melyek hatása megegyezik az államosítással vagy kisajátítással (a továbbiakban: kisajátítás), kivéve a közérdeket. A kisajátítást hátrányos megkülönböztetésektől mentesen, megfelelő törvényes eljárás keretében kell végrehajtani, és egyidejűleg rendelkezni kell az azonnali, megfelelő és tényleges kártalanítás megfizetéséről. A kártalanításnak egyenértékűnek kell lennie a beruházásnak a kisajátítást, illetve a közelgő kisajátítás közismertté válását közvetlenül megelőző időpontban érvényes piaci értékével, tartalmaznia kell azon Szerződő Fél törvényeinek és egyéb jogszabályaink alapján kiszámított kamatokat, amelynek területén a beruházást eszközölték, és tekintettel jelen Megállapodás elveire késedelem nélkül teljesítendőnek, továbbá ténylegesen hozzáférhetőnek és szabadon átváltható pénznemben, szabadon átutalhatónak kell lennie. 2. Az érintett beruházónak joga van az intézkedést hozó állam bírói vagy egyéb független hatósága által az ügyét, és beruházásának az e Cikkben rögzített elvekkel összhangban történő értékelését felülvizsgáltatni. 3. A jelen Cikk 1. bekezdésének rendelkezései alkalmazandók akkor is, amikor valamelyik Szerződő Fél egy olyan társaság vagyonát sajátítja ki, amely ezen Állam területének bármely részén az érvényes jogszabályok alapján jött létre, illetve került bejegyzésre, és amelyben a másik Szerződő Fél beruházói üzletrészekkel bírnak. 6. Cikk Átutalások 1. A Szerződő Felek garantálják a beruházásokkal és a hozamokkal kapcsolatos kifizetések szabad átutalhatóságát. Az átutalásoknak szabadon átváltható pénznemben kell történniük, bármely korlátozás és indokolatlan késedelem nélkül. Az ilyen átutalások különösen — de nem kizárólag — a következőket foglalják magukban: a) a tőkét és a beruházás fenntartására vagy növelésére fordított pótlólagos összegeket; b) a nyereséget, kamatot, osztalékot és az egyéb folyó bevételt; c) a hitelek visszafizetésére szolgáló összegeket; d) a jogdíjakat és egyéb díjakat; e) a beruházás eladásából vagy felszámolásából befolyó összegeket; f) egyik Szerződő Fél azon állampolgárainak keresetét, akik a másik Szerződő Fél területén található beruházással kapcsolatban engedélyezetten dolgoznak és az utóbbi törvényei és jogszabályai hatálya alá tartoznak. 2. Az átutalások — eltérő megállapodás hiányában — az átutalás napján az által a bank által alkalmazott átváltási árfolyamon történnek, amely a beruházónak szolgáltatásokat nyújt. 7. Cikk Jogátruházás 1. Amennyiben az egyik Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a másik Szerződő Fél területén megvalósult beruházására vonatkozóan biztosított garancia keretében saját beruházóinak kifizetést teljesít, az utóbbi Szerződő Fél elismeri: a) a beruházó bármilyen jogának vagy követelésének átszállását az előbbi Szerződő Félre vagy annak kijelölt ügynökségére az annak országában érvényes valamely jogszabály vagy jogügylet útján, valamint, b) hogy az előbbi Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a jogutódlás címén jogosult a beruházó jogainak gyakorlására és követeléseinek érvényesítésére, és átvállalja a beruházással kapcsolatos kötelezettségeket. 2. Az átruházott jogok és követelések nem haladhatják meg a beruházó eredeti jogait és követeléseit. 8. Cikk Az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója közötti beruházási jogviták rendezése 1. Az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti, az utóbbi Szerződő Fél területén lévő beruházással kapcsolatos jogvitákat a vitában álló feleknek tárgyalások útján kell egymás közt rendezniük. 2. Ha az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti vita hat hónapon belül nem rendezhető ily módon, az érintett beruházónak jogában áll az ügyet beterjeszteni: a) a Washington D.C.-ben 1965. március 18-án aláírásra megnyílt, az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási vitákról szóló Egyezmény vonatkozó rendelkezései szerint a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID), amennyiben mindkét Állam részesévé vált az Egyezménynek, vagy b) olyan választott bíróhoz, illetve olyan nemzetközi ad hoc választott bírósághoz, amely az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL) Választott Bírósági Szabályai szerint jött létre. A vitában álló felek írásban megegyezhetnek ezen Szabályok módosításában. A bírósági döntés végleges és kötelező a vitában résztvevő mindkét fél számára. 9. Cikk A Szerződő Felek közötti jogviták rendezése 1. A Szerződő Felek között jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatosan felmerült jogvitákat lehetőség szerint konzultációk, illetve tárgyalások útján kell rendezni. 2. Ha a vita ily módon hat hónapon belül nem rendezhető, azt bármelyik Állam kérésére a jelen Cikk rendelkezései szerinti választott bíróság elé kell terjeszteni. 3. A választott bíróságot minden egyes esetben a következő módon kell megalakítani. A választott bírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül mindkét Szerződő Fél kijelöli a bíróság egy-egy tagját. Ezen két tagnak azután egy harmadik állam állampolgárát kell kiválasztania, akit a két Szerződő Fél jóváhagyása után a bíróság elnökévé (a továbbiakban: elnök) kell kijelölni. A bíróság elnökét a két másik tag kijelölésének időpontjától számított három hónapon belül ki kell jelölni. 4. Amennyiben a jelen Cikk 3. bekezdésében meghatározott határidőkön belül a szükséges kijelölések nem történtek meg, úgy a Nemzetközi Bíróság elnökét lehet felkérni a szükséges kijelölések megtételére. Ha a Nemzetközi Bíróság elnöke valamelyik Szerződő Fél állampolgára, vagy valamilyen más ok akadályozza az említett tisztség ellátásában, az alelnököt kell felkérni a szükséges kijelölések megtételére. Ha az alelnök valamelyik Szerződő Fél állampolgára, vagy ő is akadályoztatva van az említett tisztség ellátásában, a Nemzetközi Bíróságnak azt a rangidős tagját kell felkérni a kijelölések megtételére, aki egyik Szerződő Félnek sem állampolgára. 5. A választott bíróság döntését egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Ez a döntés kötelező érvényű. Mindkét Szerződő Fél maga viseli az általa választott bírónak, valamint a bírósági eljárásban való képviseletének a költségeit; az elnök költségeit és a fennmaradó költségeket a Szerződő Felek egyenlő arányban viselik. Eljárási szabályait a bíróság maga határozza meg. 10. Cikk Egyéb szabályok és különleges kötelezettségek alkalmazása 1. Amennyiben valamely ügyre egyaránt vonatkoznak a jelen Megállapodás és valamely olyan más nemzetközi egyezmény rendelkezései, melynek mindkét Szerződő Fél részese, úgy ezen Megállapodás rendelkezései nem akadályozhatják meg sem a Szerződő Feleket, sem a másik Szerződő Fél területén beruházással bíró beruházóikat abban, hogy az ügyükre nézve kedvezőbb szabályozás előnyeit élvezzék. 2. Amennyiben az egyik Szerződő Fél törvényei és egyéb jogszabályai, vagy más különleges szerződéses rendelkezései a másik Szerződő Fél beruházói számára kedvezőbb bánásmódot biztosítanak, mint a jelen Megállapodás, úgy a kedvezőbbet kell alkalmazni. 11. Cikk A Megállapodás alkalmazhatósága A Megállapodás rendelkezéseit az egyik Szerződő Fél beruházói által a másik Szerződő Fél területén ennek törvényeinek és egyéb jogszabályainak megfelelően a Megállapodás hatálybalépése előtt vagy az után megvalósított beruházásokra kell alkalmazni, de nem alkalmazhatók annak hatálybalépése előtt felmerült bármely jogvitára vagy olyan jogvitákra, amelyek a hatálybalépés előtt felmerült eseményekre közvetlenül vonatkoznak. 12. Cikk Hatálybalépés, időbeli hatály és felmondás 1. A Szerződő Felek tájékoztatják egymást, hogy a jelen Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos követelményeiknek eleget tettek. A Megállapodás a második értesítés időpontjában lép hatályba. 2. A jelen Megállapodás tíz évig marad hatályban. Amennyiben a Szerződő Felek egyike a tízéves periódus lejárta előtt tizenkét hónappal írásban nem tájékoztatja a másik Szerződő Felet arról a szándékáról, hogy fel kívánja mondani a Megállapodást, úgy ezen Megállapodás továbbra is hatályban marad attól az időponttól számított tizenkét hónap lejártáig, amikor bármelyik Szerződő Fél a felmondásról szóló írásbeli értesítést ad át a másik Szerződő Félnek. 3. A jelen Megállapodás felmondása előtti időszakban megvalósított beruházások tekintetében a Megállapodás rendelkezései a felmondást követő további tíz évig érvényesek maradnak. Ennek hiteléül a kellő felhatalmazással rendelkező alulírottak a Megállapodást aláírták. Készült két eredeti példányban, 1999. május hó 25-én, magyar, litván és angol nyelven. Mindhárom szöveg egyaránt hiteles. Értelmezésbeli eltérések esetén az angol szöveg az irányadó. A Magyar Köztársaság A Litván Köztársaság nevében nevében’’ 3. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, a Megállapodás rendelkezéseit azonban 2003. május 20-tól kell alkalmazni. (2) A törvény végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik. Mádl Ferenc s. k., Dr. Szili Katalin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke