2009. CLX. törvény a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv m

2009. CLX. törvény a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv megerősítéséről és kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv (a továb biak ban: Jegyzőkönyv) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Jegyzőkönyvet és a 4. §-ban található Nyilatkozatot e törvénnyel kihirdeti. A törvényt az Országgyűlés a 2009. december 14-i ülésnapján fogadta el. A gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv A jelen Jegyzőkönyv részes államai, Bátorítva a Gyermek jogairól szóló egyezmény széles körű támogatottságától, amely jelzi a gyermek jogai elősegítése és védelme iránti küzdelem melletti széles körű elkötelezettséget, Megerősítve, hogy a gyermekek jogai különleges védelmet igényelnek, és felszólítva a gyermekek helyzetének megkülönböztetés nélküli folyamatos javítására, valamint a béke és biztonság körülményei közötti fejlődésükre és nevelésükre, Aggódva a fegyveres konfliktus gyermekekre gyakorolt káros és széles körű hatása, valamint a tartós békére, biztonságra és fejlődésre gyakorolt hosszú távú következményei miatt, Elítélve a gyermekek fegyveres konfliktus helyzeteiben történő célba vételét és a nemzetközi jog által védett célpontok elleni közvetlen támadásokat, beleértve az olyan helyeket, ahol általában nagy számban fordulnak elő gyermekek, mint például az iskolák és kórházak, Rámutatva a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának elfogadására, különösen pedig arra, hogy a Statútum a tizenötödik életévüket be nem töltött gyermekek besorozását vagy toborzását, vagy háborús cselekményekben történő aktív alkalmazását mind nemzetközi, mind pedig nem nemzetközi fegyveres konfliktusban háborús bűncselekménynek tekinti, Tekintetbe véve ezért azt, hogy a Gyermek jogairól szóló egyezményben elismert jogok meg valósításának további elősegítése érdekében szükség van a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonástól való fokozottabb védelmére, Rámutatva, hogy a Gyermek jogairól szóló egyezmény 1. cikke meghatározza, hogy az Egyezmény vonatkozásában gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve, ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri, Abban a meggyőződésben, hogy az Egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv, amely felemeli a személyek fegyveres erőkbe való toborzása lehetőségének és háborús cselekményekben való részvételének korhatárát, hatékonyan hozzá fog járulni annak az elvnek az érvényesüléséhez, amely szerint minden, gyermekeket érintő cselekedet során a gyermek mindenekfelett álló érdekét kell elsősorban figye lembe venni, Rámutatva arra, hogy a Vöröskereszt és Vörös Félhold 1995 decemberében megrendezett huszonhatodik nemzetközi konferenciája többek között azt az ajánlást tette, hogy a konfliktusok résztvevői tegyenek meg minden lehetséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a tizennyolcadik életévüket be nem töltött gyermekek ne vegyenek részt háborús cselekményekben, Üdvözölve továbbá a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 182. számú egyezményének egyhangú elfogadását 1999 júniusában a Gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és a felszámolásáért tett azonnali intézkedésekről, amely többek között megtiltja a gyermekek erőszakos vagy kötelező toborzását fegyveres konfliktusban való alkalmazáshoz, Legnagyobb aggodalommal elítélve a gyermekek állami fegyveres erőkön kívüli fegyveres csoportok által történő toborzását, kiképzését és alkalmazását nemzeti határokon belüli és azokon átívelő háborús cselekményekben, és felismerve azok felelősségét, akik ilyen célra toboroznak, képeznek ki és alkalmaznak gyermekeket, Emlékeztetve arra, hogy a fegyveres konfliktus minden résztvevője köteles betartani a nemzetközi humanitárius jog rendelkezéseit, Hangsúlyozva, hogy a jelen Jegyzőkönyv nem érinti az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elveket és célokat, az 51. cikket is beleértve, valamint a humanitárius jog vonatkozó normáit, Figyelembe véve azt, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt célok és elvek teljes tiszteletben tartásán és az alkalmazandó emberi jogi egyezmények tekintetbe vételén alapuló béke és biztonság körülményei elengedhetetlenek a gyermekek teljes körű védelméhez, különösen fegyveres konfliktusok idején, vagy idegen megszállás során, Felismerve azon gyermekek különleges igényeit, akik a jelen Jegyzőkönyvvel ellentétes toborzással vagy háborús cselekménybe való alkalmazással szemben különösen sérülékenyek gazdasági vagy társadalmi helyzetük vagy nemük miatt, Tudatában annak, hogy a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásának gazdasági, társadalmi és politikai indítóokait is szükséges figye lembe venni, Abban a meggyőződésben, hogy meg kell erősíteni a nemzetközi együttműködést a jelen Jegyzőkönyv végrehajtása, valamint a fegyveres konfliktus áldozatává vált gyermekek testi és lelki rehabilitációja és társadalomba való visszailleszkedése tekintetében, Bátorítva a közösség, és különösen a gyermekek és gyermekáldozatok részvételét a Jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos információk terjesztésében és oktatási programokban, Az alábbiakban állapodtak meg: 1. cikk A részes államok minden lehetséges intézkedést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy fegyveres erőik tizennyolcadik életévüket be nem töltött tagjai ne vegyenek közvetlenül részt ellenségeskedésekben. 2. cikk A részes államok biztosítják, hogy a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek nem toborozhatóak kötelezően fegyveres erőikbe. 3. cikk 1. A részes államok felemelik a személyek hazai fegyveres erőikbe történő önkéntes toborzásának a Gyermek jogairól szóló egyezmény 38. cikk 3. bekezdésében megállapított legalsó korhatárát, figye lembe véve a cikkben rögzített elveket, és felismerve, hogy az Egyezmény értelmében a tizennyolc év alatti személyek különleges védelemre jogosultak. 2. Valamennyi részes állam a jelen Jegyzőkönyvhöz való csatlakozás vagy megerősítés alkalmával letétbe helyezi kötelező erejű nyilatkozatát, amely meghatározza azt a legalsó korhatárt, amelynél a hazai fegyveres erőibe való önkéntes toborzást lehetővé teszi, továbbá azoknak az óvintézkedéseknek a leírását, amelyeket annak biztosítása érdekében fogadott el, hogy az ilyen toborzás ne legyen erőszakos vagy kikényszerített. 3. Azon részes államok, amelyek lehetővé teszik tizennyolc év alatti személyek önkéntes toborzását hazai fegyveres erőikbe, óvintézkedéseket tesznek legalább annak biztosítása érdekében, hogy: (a) Az ilyen toborzás valóban önkéntes legyen; (b) Az ilyen toborzás a személy szülei vagy törvényes gyámjai tájékoztatáson alapuló belegyezésével történjen; (c) Ezen személyek teljesen tisztában legyenek az ilyen katonai szolgálathoz fűződő kötelezettségekkel; és (d) Ezen személyek hiteles bizonyítékot nyújtsanak életkorukról a hazai katonai szolgálatba történő felvételüket megelőzően. 4. Valamennyi részes állam bármikor megerősítheti nyilatkozatát egy, az Egyesült Nemzetek főtitkárához intézett, ilyen értelmű közléssel, aki valamennyi részes államot tájékoztatja. A közlés a főtitkár által való átvételének napján válik hatályossá. 5. Az 1. bekezdésben szereplő korhatár felemelésének követelménye nem vonatkozik azokra az iskolákra, amelyeket a részes államok fegyveres erői működtetnek, vagy azok ellenőrzése alatt működnek, betartva a Gyermek jogairól szóló egyezmény 28. és 29. cikkeiben foglaltakat. 4. cikk 1. Az állami fegyveres erőkön kívüli fegyveres csoportok semmilyen körülmények között sem toborozhatnak vagy alkalmazhatnak háborús cselekményekhez tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyeket. 2. A részes államok minden lehetséges intézkedést megtesznek azért, hogy megakadályozzák az ilyen toborzást és alkalmazást, beleértve az ilyen gyakorlat betiltásához és bűncselekménnyé nyilvánításához szükséges jogi intézkedések meghozatalát. 3. Ezen cikk alkalmazása nem érinti a fegyveres konfliktus egyik résztvevőjének jogállását sem. 5. cikk Jelen Jegyzőkönyv egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az csorbítaná a részes államok jogának vagy a nemzetközi dokumentumok, illetve a nemzetközi humanitárius jog azon rendelkezéseit, amelyek hatékonyabban segítik elő a gyermek jogainak meg valósítását. 6. cikk 1. Valamennyi részes állam megtesz minden szükséges jogi, államigazgatási és egyéb intézkedést azért, hogy biztosítsa a jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseinek hatékony végrehajtását és kikényszerítését saját joghatóságán belül. 2. A részes államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a jelen Jegyzőkönyvben foglalt elveket és rendelkezéseket megfelelő intézkedésekkel széles körben ismertté teszik, és megfelelő eszközökkel elősegítik, felnőttek és gyermekek számára egyaránt. 3. A részes államok minden lehetséges intézkedést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy leszereljék vagy más módon szolgálatukból felmentsék azokat a saját joghatóságuk alatt álló személyeket, akiket a jelen Jegyzőkönyvvel ellentétes módon toboroztak vagy alkalmaztak háborús cselekményekhez. A részes államok szükség esetén minden megfelelő segítséget megadnak ezeknek a személyeknek testi és lelki felépülésük és a társadalomba való visszailleszkedésük érdekében. 7. cikk 1. A részes államok együttműködnek a jelen Jegyzőkönyv végrehajtásában, beleértve a Jegyzőkönyvvel ellentétes valamennyi tevékenység megakadályozását, továbbá az ezen Jegyzőkönyvvel ellentétes tevékenységek áldozatainak rehabilitációját és társadalomba való visszailleszkedését, beleértve a technikai együttműködést és a pénzügyi támogatást is. A fenti segítségnyújtás és együttműködés az érintett részes államok és releváns nemzetközi szervezetek közötti konzultációk segítségével valósul meg. 2. Azok a részes államok, amelyek abban a helyzetben vannak, támogatást nyújtanak a meglévő többoldalú, kétoldalú vagy egyéb programokon keresztül, vagy többek között a Közgyűlés szabályainak meg fele lően létrehozott önkéntes alapon keresztül. 8. cikk 1. Valamennyi részes állam, a Jegyzőkönyvnek az adott részes államra nézve történő hatályba lépését követő két éven belül jelentést nyújt be a Gyermek Jogainak Bizottsága számára, átfogó információt nyújtva a Jegyzőkönyv rendelkezéseinek végrehajtása érdekében tett intézkedésekről, beleértve a részvételre és a toborzásra vonatkozó rendelkezések végrehajtása érdekében tett intézkedéseket is. 2. Az átfogó jelentés benyújtását köve tően valamennyi részes állam belefoglal a Gyermek Jogainak Bizottsága számára az Egyezmény 44. cikkével összhangban benyújtott jelentésbe minden további, a Jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos információt. A Jegyzőkönyv más részes államai minden öt évben nyújtanak be jelentést. 3. A Gyermek Jogainak Bizottsága a részes államoktól további információkat kérhet a jelen Jegyzőkönyv végrehajtására vonatkozóan. 9. cikk 1. A jelen Jegyzőkönyv minden állam részére nyitva áll aláírásra, amely az Egyezmény részese, vagy azt aláírta. 2. A jelen Jegyzőkönyv megerősítésre szorul, illetve bármely állam számára nyitva áll csatlakozásra. A megerősítő, illetve csatlakozási okiratokat az Egyesült Nemzetek főtitkáránál kell letétbe helyezni. 3. Az Egyesült Nemzetek főtitkára, mint az Egyezmény és a Jegyzőkönyv letéteményese, az Egyezmény valamennyi részes államát és az Egyezményt aláíró valamennyi államot értesíti a 3. cikknek meg fele lően. 10. cikk 1. A jelen Jegyzőkönyv a tizedik megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követő három hónap elteltével lép hatályba. 2. Minden olyan államot illetően, mely a jelen Jegyzőkönyvet a hatálybalépése utáni időpontban erősíti meg vagy csatlakozik ahhoz, a jelen Jegyzőkönyv az adott állam megerősítő vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésétől számított egy hónap elteltével lép hatályba. 11. cikk 1. A jelen Jegyzőkönyvet bármely részes állam felmondhatja az Egyesült Nemzetek főtitkárához intézett írásbeli közléssel, aki értesíti az Egyezmény többi részes államát, és minden államot, amely az Egyezményt aláírta. A felmondás az arról szóló közlésnek az Egyesült Nemzetek főtitkára által való átvételét követő egy év elteltével lép hatályba. Abban az esetben azonban, ha a felmondó részes állam ezen év lejártakor fegyveres konfliktusban vesz részt, akkor a felmondás a fegyveres konfliktus befejezéséig nem lép hatályba. 2. Ezen felmondás nem mentesíti a részes államot a jelen Jegyzőkönyvben foglalt kötelezettségei alól, melyek a felmondás hatálybalépése előtt bekövetkező bármely cselekménnyel függenek össze. A felmondás továbbá nem érinti azon kérdések folyamatos figyelemmel kísérését, melyekkel a Bizottság már a felmondás hatálybalépését megelőző időpontban foglalkozott. 12. cikk 1. Bármely részes állam módosítást javasolhat, és azt megküldheti az Egyesült Nemzetek főtitkárának. A főtitkár ezután a módosító javaslatot eljuttatja a részes államoknak azzal a kéréssel, hogy közöljék, kívánják-e a részes államok értekezletének összehívását a javaslatok megtárgyalása és szavazásra bocsátása céljából. Amennyiben az értesítéstől számított négy hónapon belül az államok legalább egyharmada támogatja az értekezlet összehívását, a főtitkár az Egyesült Nemzetek égisze alatt összehívja az értekezletet. Az értekezleten jelen lévő és szavazó részes államok többsége által elfogadott minden módosítást jóváhagyásra a Közgyűlés elé kell terjeszteni. 2. A jelen cikk 1. bekezdésében foglaltaknak meg fele lően elfogadott módosítás akkor lép hatályba, ha azt az Egyesült Nemzetek Közgyűlése jóváhagyta és a részes államok kétharmados többsége elfogadta. 3. A hatályba lépett módosítás az azt elfogadó részes államokat kötelezi, a többi részes államot továbbra is a jelen Jegyzőkönyv rendelkezései, valamint az általuk korábban elfogadott módosítások kötelezik. 13. cikk 1. A jelen Jegyzőkönyvet, amelynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek levéltárában kell letétbe helyezni. 2. Az Egyesült Nemzetek főtitkára a jelen Jegyzőkönyv hiteles másolatait megküldi az Egyezmény részes államainak és az Egyezményt aláíró államoknak.” 4. § Az Országgyűlés felhatalmazást ad arra, hogy a Magyar Köztársaság a Jegyzőkönyvhöz a következő Nyilatkozatot fűzze: „With reference to Article 3 paragraph 2 of the Optional Protocol to the Convention on the Rights of the Child on the involvement of children in armed conflict, the Republic of Hungary declares that under Hungarian law the minimum age for voluntary recruitment into the Hungarian national armed forces is eighteen (18) years. Pursuant to the Constitution of the Republic of Hungary all recruiments to the national armed forces are voluntary in peacetime, and the minimum age for mandatory military service during armed conflict is also eighteen (18) years.” „A gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv 3. cikk 2. bekezdésének meg fele lően a Magyar Köztársaság kijelenti, hogy a magyar jogszabályok szerint a magyar fegyveres erőkbe való önkéntes toborzás alsó korhatára a tizennyolcadik (18) életév. A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a nemzeti fegyveres erőkbe való toborzás önkéntes alapú békeidőben, a fegyveres konfliktus idején történő kötelező katonai szolgálat alsó korhatára szintén a tizennyolcadik (18) életév.” 5. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E törvény 2–4. §-a a Jegyzőkönyv 10. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A Jegyzőkönyv, illetve e törvény 2–4. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását köve tően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a honvédelemért, valamint az igazságügyért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter gondoskodik. Sólyom László s. k., Dr. Katona Béla s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke