263/2003. (XII. 24.) Korm. rendelete az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokról.

263/2003. (XII. 24.) Korm. rendelete az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokról. A Kormány az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 78. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya az Öpt. 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak közül az Öpt. 10. § (1) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott önsegélyező, illetve egészségpénztárakra (a továbbiakban együtt: pénztár), valamint az Öpt. 1. § (1) bekezdés b) pontjában és az Öpt. 2. § (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra terjed ki. Általános rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában a) egészségügyi szolgáltatás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § e) pontjában meghatározott szolgáltatás; b) egészségügyi hatóság: az Eütv. 3. § h) pontjában meghatározott hatóság; c) egészségügyi szolgáltató: az Eütv. 3. § f) pontjában meghatározott szolgáltatók; d) egészségpénztári szolgáltató: az Öpt 2. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott szolgáltatók; e) egyéni egészségszámla: az Öpt. 2. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott egyéni számla; f) gyermeknevelési támogatásra jogosult: a gyermeket nevelő szülő, nagyszülő és gyám; g) keresőképtelen személy: a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. §-ában meghatározott személyek, valamint a megváltozott munkaképesség, szülés, beteg gyermek ápolása miatt keresettel nem rendelkező személy; h) minőségi tanúsítványok kiadására jogosult intézmények: Országos Gyógyszerészeti Intézet (a továbbiakban: OGYI), Orvos és Kórháztechnikai Intézet (a továbbiakban: ORKI), Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet (a továbbiakban: MEEI), valamint a Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala (a továbbiakban: Hivatal); i) munkanélküli: az a személy, akinek a jövedelemszerző tevékenysége megszűnt és nyugellátásra nem jogosult; j) szolgáltatásszervező: az Öpt 2. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott szolgáltató; k) rekreációs üdülés: a kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti wellness hotelben igénybe vett, szállodai szolgáltatással egybekötött egészségügyi szolgáltatást tartalmazó üdülés; l) gyógyüdülés: a természetes gyógytényezőkről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti gyógyüdülőben, vagy gyógyszállóban igénybe vett, egészségügyi szolgáltatást is tartalmazó üdülés; m) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása: 1. az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek törzskönyvezéséről és a forgalomba hozataluk engedélyezéséről szóló jogszabályban meghatározott, hatóság által engedélyezett és az Egészségügyi Közlönyben kihirdetett, lakosság számára közvetlenül forgalmazott humán gyógyszerek (beleértve a homeopátiás gyógyszereket és az immunológiai készítményeket is) árának támogatása; 2. a gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló jogszabályban meghatározott engedély alapján behozatalra engedélyezett gyógyszerek, immunológiai készítmények árának támogatása; 3. orvosi vényen rendelt egyedi összetételű (magisztrális) gyógyszerkészítmények árának támogatása; 4. a hatályos Magyar Gyógyszerkönyvben és a hatályos Formulae Normalesben meghatározott, közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas gyógyszeranyagok árának támogatása; 5. az anyatej helyettesítő és anyatej kiegészítő tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek megvásárlásának támogatása; 6. a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek megvásárlásának támogatása; 7. társadalombiztosítási támogatással rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről, a támogatás összegéről és mértékéről szóló jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközök megvásárlásának, kölcsönzésének támogatása, a társadalombiztosítás által nem finanszírozott részre, vagy e támogatás igénybevétele nélküli megvásárlásának támogatása; 8. közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas, az ORKI, a MEEI, vagy a Hivatal által kiadott minősítéssel rendelkező, valamint az Európai Unió országaiban működő hatóság által kiadott — ezzel egyenértékű — minősítéssel rendelkező orvostechnikai eszköz megvásárlásának támogatása; 9. egészségügyi hatóság által engedélyezett csecsemő- és betegápolási cikkek megvásárlásának támogatása; 10. gyógyszertárban, gyógyfürdőben vagy gyógyvízivócsarnokban értékesített gyógyvizek megvásárlásának támogatása; 11. gyógyszertárban értékesített gyógyteák megvásárlásának támogatása; 12. gyógyszertárban értékesített fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása; 13. OGYI engedélyszámmal és forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatása. Az önsegélyező és egészségpénztárak által nyújtható szolgáltatások köre 3. § Az önsegélyező pénztárak által a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozóik részére nyújtható szolgáltatások köre a következő: a) munkanélküliek segélyezése; b) keresőképtelenek segélyezése; c) jogszabály által előírt szociális kötelezettségek alap ján biztosított kiegészítő ellátás; d) gyermeknevelési támogatás; e) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támo gatása; f) ápolási segély; g) temetési segély; h) a pénztártag vagy közeli hozzátartozója halála ese tén a hátramaradottak segélyezése. 4. § (1) Az önsegélyező pénztárnak a 3. § c) pont alapján nyújtott szolgáltatások esetében meg kell jelölni, hogy mely jogszabály által előírt szociális kötelezettség alapján nyújtja az ellátást. (2) Az önsegélyező pénztáraknak a 3. § c) pontjában meghatározott szolgáltatások nyújtásához a rászorultság elvén alapuló feltételrendszert kell kidolgozniuk. 5. § (1) Az egészségpénztárak a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozóik részére az alábbiakban felsorolt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatják: a) bármilyen, a 8. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő egészségügyi szolgáltatónál igénybe vett egészségügyi szolgáltatás, amely a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatást kiegészíti, vagy helyettesíti; b) helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató által a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére nyújtott otthoni gondozás; c) a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályban felsorolt, az ott meghatározott feltételeknek megfelelő szolgáltató által nyújtott szolgáltatások; d) gyógytorna, gyógymasszázs, fizioterápiás kezelések igénybevétele; e) gyógyfürdő, mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház, gyógyfürdőkórház, szanatórium, éghajlati gyógyintézet, klímagyógyintézet, gyógyvíz-ivócsarnok és gyógybarlang (barlangterápiás intézet) egészségügyi szolgáltatásainak, gyógyellátásainak igénybevétele; f) rekreációs és gyógyüdülés a pénztártag szolgáltatás igénybevételekor aktuális egyéni számlaegyenlegének 50%-os mértékéig, de naptári évenként legfeljebb 150 ezer forint összegben; g) közfürdők fürdőgyógyászati részlege által nyújtott gyógykezelések igénybevétele; h) sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások, így pálya-, uszoda-, terem-, foglalkozáson részvételre jogosító stb. bérlet, (nem tekinthető a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadásnak az utazás, a szállás, a sportruházat és az étkezés költsége); i) aktív testmozgást segítő sporteszköz (ideértve a sporttevékenység során a testi épséget közvetlenül védő kiegészítő eszközöket is, mint kar-, könyök-, térd- és fejvédő) vásárlásának támogatása a pénztártag vásárláskor fennálló egyéni számlaegyenlegének 50%-áig, de naptári évenként legfeljebb 70 ezer forint összegben; j) braille írással készült könyvek, magazinok árának a támogatása; k) mozgáskorlátozott, megváltozott egészségi állapotú személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának támogatása, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása, így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése; l) vakvezető kutyával összefüggésben felmerült költségek támogatása; m) az alábbi, egészségügyi szolgáltató, vagy természetgyógyász által nyújtott szolgáltatások: 1. szenvedélybetegségekről való leszoktatásra irányuló kezelések; 2. méregtelenítő kúra; 3. léböjt kúra; 4. preventív kúra mozgásszervi panaszok megelőzé sére; 5. fogyókúra program. (2) Az egészségpénztár egészségügyi célú önsegélyező feladatának ellátása körében a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozóik részére az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja: a) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása; b) pénztártag betegség miatt keresőképtelensége esetén a kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlása; c) a pénztártag vagy közeli hozzátartozója halála esetén a hátramaradottak segélyezése. 6. § (1) Az egészségpénztárak által nyújtott szolgáltatások a (2)—(7) bekezdésben foglaltak szerint minősülnek prevenciós szolgáltatásnak. (2) A pénztárral szűrési, állapot felmérési tevékenységre szerződött egészségügyi szolgáltató által végzett egészségügyi állapotfelmérő vizsgálatok, amelyek eredményeinek felhasználásával személyes egészségterv készül, prevenciós szolgáltatásnak minősülnek. (3) A személyes egészségtervet az állapotfelmérést végző, e célra szerződött egészségügyi szolgáltató szakorvosa készíti. Az egészségterv kötelező tartalmi elemei: a) a beteg állapotát, panaszait felmérő kérdőíves előszűrés eredményének összefoglalása; b) a pénztár alapszabályában meghatározott alapszűrések eredménye; c) az állapotfelmérést végző szakorvos által az a) és b) pont vizsgálatai alapján javasolt további állapotfelmérő vizsgálatok eredménye; d) az a)—c) pontban végzett vizsgálatok összefoglaló értékelése; e) a d) pont alapján készült javaslat a további vizsgálatokra és ellenőrzésekre, esetleges gondozásba vételre; f) a d) pont alapján készült életvezetési javaslat, amely kiterjed 1. a táplálkozási javaslatokra; 2. az esetlegesen javasolt sporttevékenységekre; 3. az esetlegesen javasolt gyógyászati szolgáltatások ra; 4. az esetlegesen javasolt, a 5. § (1) bekezdésének m) pontjában felsorolt kúraszerű ellátásokra. (4) A személyes egészségterv alapján indokolt, az egészség megőrzését és a megbetegedések megelőzését elősegítő — az orvosi javaslat alapján — igénybe vehető szolgáltatások közül az 5. § (1) bekezdésének d)—e) és h) pontjaiban felsorolt szolgáltatások prevenciós szolgáltatásnak minősülnek. (5) Prevenciós szolgáltatásnak minősülnek az elkerülhető megbetegedések korai felismerésére irányuló, az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak megfelelő szűrővizsgálatok, ideértve az OEP által nem finanszírozott, működési engedéllyel rendelkező szakorvos által végzett szűrést, így különösen a) méhnyakrák szűrés; b) emlőrák szűrés; c) vastagbélrák szűrés; d) prosztatarák szűrés; e) mozgásszervi szűrés; f) aids-szűrés; g) mentális zavarok korai felismerését célzó szűrés; h) fogászati szűrés. (6) Ha az a (2) bekezdés alapján készített személyes egészségterv alapján indokolt, prevenciós szolgáltatásnak minősülnek a 5. § (1) bekezdésének m) pontjában felsorolt szolgáltatások is. (7) A (2), (4) és (6) bekezdésben meghatározott szolgáltatások csak akkor minősülnek prevenciós szolgáltatásnak, ha a pénztártag a (3) bekezdés f) pontja szerinti javaslat megértését, a javaslatok elfogadását és a megvalósításban való együttműködő-készségét aláírásával igazolja és — a (4) és (6) bekezdésben meghatározott szolgáltatások esetén — a (2) bekezdésben meghatározott személyes egészségterv a szolgáltatás igénybevételének időpontját megelőző két éven belül készült. Az egészségpénztárak által nyújtható szolgáltatások igénybevételének szabályai 7. § (1) Az 5. §-ban meghatározott szolgáltatások igénybevételéről — a (2)—(3) bekezdésekben foglalt eltérésekkel — a pénztártag rendelkezik. (2) A rendelet a) 2. § m) pontjának 5. és 6. alpontjaiban, b) 2. § m) pont 7. alpontjában, (feltéve, hogy az társa dalombiztosítási támogatás igénybevétele nélkül történik), valamint c) az 5. § (1) bekezdés b) és e)—i) pontjaiban nevesített szolgáltatások az indokoltságot alátámasztó orvosi javaslat alapján vehetők igénybe. (3) Az 5. § (1) bekezdésének j)—l) pontjaiban nevesített szolgáltatások az indokoltságot alátámasztó hatósági igazolás esetében vehetők igénybe. 8. § (1) Az egészségpénztári szolgáltatókkal az Öpt. 2. § (2) bekezdésének e) pontjában foglaltak alapján a szolgáltatás nyújtásának feltételeként kötendő szerződések kötelező tartalmi elemei a következők: a) szerződő felek azonosító adatai (megnevezés, székhely, adószám, nyilvántartási vagy cégjegyzékszám, bankszámlaszám, képviselő személye, az egészségpénztári szolgáltató működési engedélyének (ÁNTSZ engedélyének) száma); b) a szolgáltatások megnevezése, továbbá KSH besorolása vagy OENO kódja, valamint e rendelet szerinti besorolása; c) a szolgáltatások igénybevételének, helye, ideje; d) a szerződés hatálybalépésére, tartamára vonatkozó meghatározás; e) a szerződés felmondásának (rendes és rendkívüli fel mondás) szabályai; f) egészségpénztári kártya használatának lehetősége esetén az ezt szabályozó rendelkezések. (2) Az egészségpénztári szolgáltatói szerződések kötelező melléklete az egészségpénztári szolgáltató felelősségbiztosításának másolata, amennyiben a működésére vonatkozó szakmai szabályok ennek kötelező meglétét előírják. 9. § (1) Az egészségpénztár és az egészségpénztári szolgáltató közötti szerződés — az 5. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szolgáltatást nyújtó egészségpénztári szolgáltató kivételével — csak írásban érvényes. (2) Az egészségpénztár csak a számviteli törvény előírásainak megfelelő általános alaki kellékkel ellátott, az egészségpénztári szolgáltató által a pénztár nevére kiállított számla ellenében teljesíthet kifizetést. Az egészségpénztári szolgáltató a számlán az igénybe vevő pénztártag (közeli hozzátartozó) nevét, vagy azonosítóját feltünteti. 10. § A 3. § e) pontjában meghatározott, valamint az 5. § (1) bekezdésének i)—l) pontjai alapján nyújtott támogatás alapján finanszírozott termékek esetében a termék értékesítője és a pénztár között szerződéskötésre nincs szükség. Ezen termékek megvásárlását pénztártag a saját nevére kiállított, a számviteli törvény előírásainak megfelelő általános alaki kellékekkel ellátott számla pénztár részére történő eljuttatásával igazolja. A kiegészítő egészségpénztári szolgáltatások szakmai ellenőrzési rendje 11. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete — általános ellenőrzési jogköre keretében — ellenőrzi, hogy a pénztárak szolgáltatásaikat az e rendeletben foglalt rendelkezések szerint szervezik és finanszírozzák tagjaik részére. (2) A pénztárak által nyújtott szolgáltatások szakmai ellenőrzésére az egészségpénztári szolgáltatóknál a szakmai tevékenységi engedélyt kiadó hatóság jogosult, saját tevékenységére vonatkozó szakmai ellenőrzési előírások szerint. (3) Azon szolgáltatások, termékek szakmai ellenőrzését, amelyek minőségi tanúsítvánnyal válnak alkalmassá a pénztári szolgáltatásra, ezen tanúsítványok kiadására jogosult intézmények végzik, saját tevékenységükre vonatkozó szakmai ellenőrzési előírásaik szerint. Záró és átmeneti rendelkezések 12. § (1) Ez a rendelet 2004. január 1. napján lép hatályba. (2) Az egészség- és önsegélyező pénztáraknak 2004. május 31-ig kell alapszabályukat és szolgáltatásaikat e rendelet előírásainak megfelelően módosítani. (3) Az egészségpénztári szolgáltatási szerződéseket 2004. május 31-ig kell e rendelet előírásainak megfelelően módosítani. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök