← Magyarország

180/2014. (VII. 25.) Korm. rendelete a Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között sugaras veszélyhelyzet esetén adandó gyors értesít

Röviden

Ez a rendelet a Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya közötti megállapodást hirdeti ki, amely a sugaras veszélyhelyzetek esetén történő gyors értesítésről szól. Célja, hogy minimalizálja a határon átnyúló radiológiai következményeket a gyors információcsere révén.

Mit szabályoz

Kit érint

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege
180/2014. (VII. 25.) Korm. rendelete a Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között sugaras veszélyhelyzet esetén adandó gyors értesítésről szóló egyezmény kihirdetéséről. 1. § A Kormány e  rendelettel felhatalmazást ad a  Magyarország Kormánya és a  Szerb Köztársaság Kormánya között sugaras veszélyhelyzet esetén adandó gyors értesítésről szóló egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére. 2. § A Kormány az Egyezményt e rendelettel kihirdeti. 3. § Az Egyezmény hiteles magyar és angol nyelvű szövege a következő: „A Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között sugaras veszélyhelyzet esetén adandó gyors értesítésről szóló EGYEZMÉNY Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek) azzal az óhajjal, hogy hiánytalanul, teljes egészében teljesítsék az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záró dokumentumainak rendelkezéseit, erősítve ezáltal a baráti kapcsolatokat a Szerződő Felek között, meggyőződve annak szükségességéről, hogy a  Szerződő Felek a  lehető leggyorsabban nyújtsanak megfelelő tájékoztatást sugaras veszélyhelyzet fennállása esetén, az  országhatáron kívül esetleg jelentkező következmények minimalizálása érdekében, abban a meggyőződésben, hogy a nukleáris biztonsággal és a sugárvédelemmel kapcsolatos azonnali információés tapasztalatcsere nagymértékben hozzájárul a Szerződő Felek államai lakosságának biztonságához, figyelembe véve a  nukleáris balesetekről adandó gyors értesítésről, valamint a  nukleáris baleset, illetve sugaras veszélyhelyzet esetén nyújtandó segítségről szóló, 1986. szeptember 26-án aláírt egyezményt, úgyszintén a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségen belül folyó együttműködés elfogadott alapelveit, figyelemmel arra, hogy Magyarországot, mint az  Európai Unió és az  Európai Atomenergia Közösség tagját kötik az  Európai Unió szerződései (az Európai Unióról szóló Szerződés, az  Európai Unió Működéséről szóló Szerződés, az Európai Atomenergia-közösséget Létrehozó Szerződés) és az ezekből eredő másodlagos jogforrások, a következőkben állapodtak meg: 1. Cikk Alkalmazási terület 1. Az Egyezmény olyan esetekben adandó értesítésekre és tájékoztatásra vonatkozik, amikor valamelyik Szerződő Fél széleskörű intézkedésekről dönt a lakosság védelmére, a következő okokból eredő sugaras veszélyhelyzet fellépése esetén: a) a  Szerződő Fél államának területén keletkezett, a  2. bekezdésben hivatkozott létesítményekkel, illetve tevékenységekkel kapcsolatos baleset, amelynek eredményeként jelentős radioaktívanyag-kibocsátás keletkezik, illetve keletkezhet; vagy b) a  Szerződő Fél államának területén, vagy azon kívül mért, a  normálistól eltérő radioaktivitási szint, amely az adott Szerződő Fél lakosságának egészségére nézve káros lehet; vagy c) az  a)  pontban meghatározottól eltérő, a  2. bekezdésben hivatkozott létesítményeket és tevékenységeket érintő balesetek, amelyek jelentős radioaktívanyag-kibocsátást eredményeznek, illetve eredményezhetnek; vagy d) más balesetek, amelyek jelentős radioaktívanyag-kibocsátást eredményeznek vagy eredményezhetnek. 2. A jelen Cikk 1. a) és c) pontjában hivatkozott létesítmények, illetve tevékenységek az alábbiak: a) bármely, bárhol elhelyezett nukleáris reaktor; b) bármely más, a nukleáris üzemanyag-ciklushoz tartozó létesítmény; c) bármely, radioaktív hulladékot kezelő létesítmény; d) nukleáris üzemanyag vagy radioaktív hulladékok szállítása és tárolása; e) radioaktív izotópok előállítása, felhasználása, tárolása, végleges elhelyezése és szállítása mezőgazdasági, ipari, orvosi és kapcsolódó tudományos és kutatási célokra; és f ) radioaktív izotópok használata energia előállítására űreszközökben. 2. Cikk Értesítés és tájékoztatás Az 1. Cikkben részletezett sugaras veszélyhelyzetben, amelynél a  másik Szerződő Fél lakosságának veszélyeztetettsége biztosan nem zárható ki, az  említett Cikkben hivatkozott Szerződő Félnek az  alábbi intézkedéseket kell tennie: a) azonnal tájékoztatja a másik Szerződő Felet – aki a jelen Egyezmény 1. Cikkében részletezettek szerint érintett vagy érintett lehet – a  sugaras veszélyhelyzetről, annak jellegéről, keletkezésének időpontjáról és pontos helyéről; b) haladéktalanul megadja a másik Szerződő Félnek a jelen Egyezmény 3. Cikkében részletezett, rendelkezésére álló információkat, amelyek az illető Szerződő Fél államában a radiológiai következmények minimalizálásához szükségesek. 3. Cikk Közlendő információk 1. A  2. Cikk b)  pontja értelmében nyújtandó információnak a  Szerződő Fél rendelkezésére álló alábbi adatokat kell tartalmaznia: a) az esemény jellege és időpontja, pontos helye, ahol lehetséges, az érintett létesítmény, illetve tevékenység; b) az  esemény feltehető, illetve megállapított oka és előre látható alakulása a  radioaktív anyag kibocsátása szempontjából; c) a  radioaktív kibocsátás általános jellemzői, beleértve annak jellegét, valószínű fizikai és kémiai formáját, továbbá a radioaktív kibocsátás mennyiségét, összetételét és effektív magasságát; d) a  radioaktív kibocsátás terjedésének előrejelzéséhez szükséges aktuális és előre látható meteorológiai és hidrológiai viszonyok; e) a környezeti radioaktív anyagkoncentráció mérési eredményei; f ) az élelmiszerek, takarmányok és ivóvíz radioaktív anyagkoncentráció mérési adatai; g) a megtett vagy tervezett védelmi intézkedések; h) a lakosság tájékoztatására megtett vagy tervezett intézkedések; i) a radioaktív kibocsátás becsült időbeni változása; j) az információ forrása. 2. A  jelen Cikk 1. bekezdésében meghatározott információkat megfelelő időközönként ki kell egészíteni további tájékoztatással, beleértve a veszélyhelyzet alakulását, előre látható, illetve tényleges befejeződését. 3. A jelen Cikk 1. bekezdésében meghatározott információt és annak minden módosítását a 2. Cikkben részletezettek szerint mindaddig szolgáltatni kell, amíg a  helyzet fennáll, vagy ameddig elegendő információ nem áll rendelkezésre a fennálló helyzet megítéléséhez. 4. Cikk Az intézkedésekben való együttműködés 1. A  jelen Egyezmény 2. Cikkében hivatkozott helyzet esetében a  Szerződő Felek késedelem nélkül megállapodnak a  lakosság egészség- és vagyonvédelme érdekében szükséges együttműködés és lehetséges segítségnyújtás vonatkozásában. 2. A Szerződő Felek haladéktalanul megállapodnak – a  jelen Cikk 1. bekezdésében foglaltakon túl – minden további szükséges intézkedésben. 3. A  másik országban jelentkező radiológiai következmények minimalizálása érdekében a  jelen Egyezmény 2. Cikk b) pontja szerinti tájékoztatást adó Szerződő Fél a lehetséges mértékben azonnal válaszol a másik Szerződő Fél további tájékoztatási igényére vagy együttműködési kérésére. 5. Cikk Illetékes szervek és kapcsolattartási pontok 1. A  Szerb Köztársaság részéről jelen Egyezmény végrehajtásáért felelős illetékes hatóság a  Környezetvédelemért felelős Minisztérium és a Szerb Sugárvédelmi és Nukleáris Biztonsági Hivatal. A Magyarország részéről jelen Egyezmény végrehajtásáért felelős illetékes hatóság az  Országos Atomenergia Hivatal. 2. A  Szerb Köztársaság részéről a  külföldről érkező értesítés és tájékoztatás fogadására kijelölt kapcsolattartó pont a Belügyminisztérium Veszélyhelyzet-kezelési Részleg. Magyarország részéről a  külföldről érkező értesítés és tájékoztatás fogadására kijelölt kapcsolattartó pont az Országos Atomenergia Hivatal. 3. A  Szerb Köztársaság részéről a  jelen Egyezmény alapján adandó értesítés és tájékoztatás küldésére kijelölt kapcsolattartó pont a Szerb Sugárvédelmi és Nukleáris Biztonsági Hivatal. Magyarország részéről a jelen Egyezmény alapján adandó értesítés és tájékoztatás küldésére kijelölt kapcsolattartó pont az Országos Atomenergia Hivatal. 4. A  Szerződő Felek a  továbbiakban tájékoztatást nyújtanak mindennemű, az  1., 2. és 3. bekezdésben megjelölt információban bekövetkező változásról. 5. A kapcsolattartási pontok kijelölésüket követően haladéktalanul megállapodnak az információtovábbítás módjairól. A továbbítási rendszer működését legalább évente egyszer ellenőrizni kell. 6. Cikk Egyéb információ 1. A Szerződő Felek évente egyszer kölcsönösen tájékoztatják egymást nukleáris programjaikról, az 1. Cikk 2. bekezdés a)–c)  pontjai szerinti létesítményeik üzemeltetési tapasztalatairól, telephelyen kívüli megelőző intézkedéseikről, továbbá a nukleáris biztonság és sugárvédelem területén alkalmazott jogi szabályozásokról. 2. A Szerződő Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást meglévő, építés alatt álló és tervezett, az 1. bekezdés szerinti létesítményeikről. A kicserélendő információ a következő adatokat tartalmazza: – a létesítmény megnevezése, – a létesítmény telephelye és címe, – az üzemeltető, – a létesítmény alapvető műszaki adatai, – aktuális állapot, – teljesítményadatok, – a létesítmény helyszínének főbb jellemzőit tartalmazó leírás, – a megelőző intézkedések és a baleset-elhárítási intézkedések aktuális adatai. 3. A  jelen Cikk 1. bekezdése szerinti nukleáris létesítményekről szolgáltatandó, a  környezeti hatásokra, a  nukleáris biztonságra, valamint a  sugárvédelemre vonatkozó további információkat a  9. Cikk szerinti konzultációkon kell megtárgyalni. 4. A  tervezett létesítményekről a  2. bekezdés szerint adandó tájékoztatásra a  létesítési engedély kiadása után kerül sor. A  Szerződő Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást még az  építési szakaszban, hat hónappal korábban a létesítmények előirányzott üzembe helyezésének időpontjáról. 7. Cikk Mérési program 1. Mindegyik Szerződő Fél mérési programot hajt végre a  saját államának területén az  ionizáló sugárzás és a radionuklidok mérésére a környezetben, különös tekintettel a 6. Cikk 1. bekezdésében említett létesítményekre. 2. A  mérési programnak tartalmaznia kell a  kibocsátási adatokat, valamint a  radionuklid koncentráció mérését a következő közegekben: levegő (aerosol is), ivóvíz, felszíni víz, talaj, csapadék, élelmiszerek, takarmányok. A mérési eredményeknek kölcsönösen összevethetőeknek kell lenniük, és elegendő információt kell tartalmazniuk ahhoz, hogy a Szerződő Fél lakosságának sugárterhelése kiszámítható legyen. 3. A mérési eredményeket évente egyszer át kell adni a másik Szerződő Félnek. A normál állapottól való jelentősebb eltérés esetén a  tájékoztatás azonnal továbbítandó a  másik Szerződő Félnek. A  Szerződő Fél kérésre kiegészítő tájékoztatást nyújt. 8. Cikk Adatcsere a Radiológiai Gyorsértesítési Rendszerről A Szerződő Felek jelen Egyezmény hatálybalépését követően két éven belül – koordinátoraik által jóváhagyott megállapodásnak megfelelően – megalkotják egymás radiológiai gyorsértesítési rendszerére vonatkozó adatcsere eljárásrendjét. 9. Cikk Konzultációk 1. A Szerződő Felek évente egyszer kölcsönös szakmai konzultációt tartanak, amelyen egyebek között: a) értékelik az Egyezmény végrehajtását, b) megtárgyalják a 6. Cikk alapján nyújtott információt, c) értékelik a 7. Cikk szerinti mérési program eredményeit, valamint d) foglalkoznak egyéb aktuális nukleáris biztonsági és sugárvédelmi kérdésekkel. 2. A  Szerződő Felek koordinátoraikon keresztül állapodnak meg a  kölcsönös szakmai konzultáció időpontjában, helyében és résztvevőiben. 3. Szükség esetén, a koordinátorok egyetértésével kerül sor az 1. bekezdés szerinti további szakmai konzultációkra. 10. Cikk Koordinátorok 1. A Szerződő Felek az Egyezmény végrehajtására egy-egy koordinátort biztosítanak, amely a) a Szerb Köztársaság Kormánya részéről a Szerb Sugárvédelmi és Nukleáris Biztonsági Hivatal; b) Magyarország Kormánya részéről pedig az Országos Atomenergia Hivatal. 2. A koordinátorok megbízatása főleg az alábbiakra terjed ki: a) az  együttműködés keretébe tartozó, az  Egyezmény 6., 7. és 8. Cikke szerint átadandó valamennyi szakmai ismeret és információ cseréje, kivéve, ha a tájékoztatás valamely speciális módja kerül megfontolásra és b) a 9. Cikk szerinti kölcsönös szakmai konzultációk szervezése. 3. A  Szerződő Felek diplomáciai úton értesítik egymást a  koordinátor kijelölésében bekövetkezett esetleges változásról. 11. Cikk A lakosság tájékoztatása A 2., 3., 6., 7. és 8. Cikkeknek megfelelően mindkét Szerződő Fél a  másiktól kapott információt felhasználhatja a lakosság tájékoztatására, kivéve, ha azt a másik Szerződő Fél bizalmasan közölte. 12. Cikk Költségek A jelen Egyezmény keretében folyó kölcsönös információcsere költségtérítés-mentes. Amennyiben valamely kiegészítő információ jelentős költségtöbbletet eredményez, úgy azt a kiegészítést kérő Szerződő Fél fedezi. 13. Cikk Más nemzetközi egyezményekkel való viszony Jelen Egyezmény nem befolyásolja a  Szerződő Felek azon kölcsönös jogait és kötelezettségeit, amelyek a  jelen Egyezmény tárgyával kapcsolatos meglévő, vagy a jövőben kötendő nemzetközi egyezményekből erednek. 14. Cikk Az Egyezmény hatálybalépése, időbeli hatálya és felmondása 1. A  jelen Egyezmény annak az  utolsó értesítésnek a  kézhezvételét követő 30. (harmincadik) napon lép hatályba, amelyben a Szerződő Felek kölcsönösen értesítik egymást a hatálybalépés belső jogi feltételeinek teljesüléséről. 2. Az Egyezmény határozatlan időre szól. 3. Bármelyik Szerződő Fél bármikor felmondhatja az  Egyezményt. Az  Egyezmény hat hónappal azt követően veszti hatályát, hogy a másik Fél diplomáciai úton írásban megkapja a felmondást. Az Egyezmény két eredeti példányban készült, szerb, magyar, valamint angol nyelven, valamennyi szöveg egyaránt hiteles. Értelmezési vagy alkalmazási kétségek felmerülése esetén az angol szöveg az irányadó. Készült Belgrádban, 2014. július 1-én. Magyarország Kormánya nevében A Szerb Köztársaság Kormánya nevében 4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. § az Egyezmény 14. cikk 1. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) Az Egyezmény, valamint a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről az  energiapolitikáért felelős miniszter és az  Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója gondoskodik. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.