32/2017. (XII. 13.) BM utasítása a Belügyminisztérium ellenőrzési nyomvonaláról, integrált kockázatkezeléséről és a szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendjéről

Miről szól ez a jogszabály?

Ez az utasítás a Belügyminisztérium működési folyamatainak átláthatóságát, a kockázatok kezelését és a szervezeti integritást sértő események kezelését szabályozza. Célja a hatékonyabb működés és a szabálytalanságok megelőzése.

Kire vonatkozik: A Belügyminisztérium (Minisztérium) működési folyamatai; A Minisztérium vezetői és munkatársai, különösen a folyamatgazdák.

Fő adatok

Ország: Magyarország
Jogterület: Egyéb jogszabályok
Szakaszok: 29
Forrás: MultiLegalPile/
Szöveg letöltve: 2026-07-07
Magyarázat frissítve: 2026-07-08

Mit szabályoz ez a jogszabály?

A Minisztérium működési folyamatainak ellenőrzési nyomvonalát.
Az integrált kockázatkezelési rendszert.
A szervezeti integritást sértő események megelőzését és kezelését.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

A Belügyminisztérium (Minisztérium) működési folyamatai.
A Minisztérium vezetői és munkatársai, különösen a folyamatgazdák.

Melyek a főbb pontok?

Minden működési folyamathoz ellenőrzési nyomvonalat kell készíteni, amelyet a folyamatgazda legalább évente egyszer, legkésőbb szeptember 30-ig felülvizsgál.
Az integrált kockázatkezelés magában foglalja a kockázatok azonosítását, elemzését, értékelését és kezelését.
A kockázatokat 1-től 5-ig terjedő skálán kell értékelni, és a főfolyamat kockázati értéke lehet alacsony (1–60 pont), közepes (61–120 pont) vagy magas (121–175 pont).
Szervezeti integritást sértő esemény észlelése esetén intézkedni kell, és az eseményről írásban tájékoztatást kell adni, amely legalább 9 adatot tartalmaz.

Egyéb jogszabályok

255/2014. (X. 10.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós…

5/2012. (III. 1.) NGM rendelete az elemi költségvetésről

2018. XL. törvény Magyarország 2019. központi költségvetésének megalapozásáról

261/2012. (X. 11.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

34/2018. (XII. 3.) AM rendelete az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítésekről

122/2019. (III. 19.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

1491/2016. (IX. 15.) Korm. határozata a digitális termékek és szolgáltatások exportjának növeléséről, Magyarország…

1310/2012. (VIII. 23.) Korm. határozata az egyes beruházási projektek kapcsán felmerülő régészeti feltárási költségek…

Egyéb jogszabályok

Jogszabály szövege

Tartalomjegyzék (29)

2. § Az utasítás alkalmazásában
4. § A Minisztérium valamennyi működési folyamata tekintetében el kell kész
5. § A folyamatgazda felelős az ellenőrzési nyomvonal elkészítéséért, amely
6. § Az ellenőrzési nyomvonalat a folyamatgazda szükség szerint, de legal
7. § Az ellenőrzési nyomvonal tervezetét és módosítási javaslatát a folya
8. § A Bizottság feladata az önálló szervezeti egységek ellenőrzési nyomv
9. § A Bizottság titkársági feladatainak ellátásáról a Bizottság elnöke g
10. § A Bizottság működési rendjét maga határozza meg. A Bizottság szükség s
12. § Az integrált kockázatkezelési rendszer koordinálásával kapcsolatos fe
13. § Az integrált kockázatkezelésért a folyamatgazda a felelős, aki felm
14. § A kockázatokat azonosításuk és fontossági sorrendjük meghatározása utá
15. § A folyamatgazda a beazonosított kockázati esemény vonatkozásában megál
16. § Alacsony kockázat esetén intézkedésre nincs szükség, a közepes és maga
17. § A kockázatkezelési válaszlépéseket várható kockázatcsökkentő hatásuk
18. § A folyamatgazda a kockázat-nyilvántartási kötelezettségének a 2. mellé
19. § A folyamatgazda az azonosított kockázati tényezők főfolyamatonként tör
20. § Az integrált kockázatelemzést a folyamatgazda az ellenőrzési nyomvo
21. § A kockázatelemzés tervezetét és a felülvizsgált kockázatelemzést a
22. § A Bizottság a véglegesített kockázatelemzések alapján tájékoztatja a k
24. § A szervezeti integritást sértő esemény megelőzése érdekében
25. § A szervezeti integritást sértő esemény észlelése történhet
26. §
27. §
28. §
29. § Az önálló szervezeti egység vezetője gondoskodik a szervezeti integrit
30. § Amennyiben a szervezeti integritást sértő esemény olyan jellegű, hogy
31. § A feltárt szervezeti integritást sértő eseményekről az önálló szerveze
33. § Hatályát veszti a Belügyminisztérium ellenőrzési nyomvonaláról, kocká
34. § Az utasítás alapján a felülvizsgálatot a folyamatgazdáknak 2018. év te

32/2017. (XII. 13.) BM utasítása a Belügyminisztérium ellenőrzési nyomvonaláról, integrált kockázatkezeléséről és a szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendjéről.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 69. § (2) bekezdésében, valamint a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. §-ában foglaltaknak megfelelően a következő utasítást adom ki:

1.Általános rendelkezések 1. § Ezen utasítás hatálya a Belügyminisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) működési folyamataira terjed ki.

2. §Az utasítás alkalmazásában

a)ellenőrzési nyomvonal: a Minisztérium működési folyamatainak táblázattal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, az irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomonkövetését és utólagos ellenőrzését;

b)folyamatgazda: a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2014. (IX. 5.) BM utasítás szerinti önálló szervezeti egység vezetője, akinek kötelessége az adott folyamatra vonatkozó, a sajátosságokat is figyelembe vevő ellenőrzési nyomvonal elkészítése és folyamatos felülvizsgálata, továbbá a kockázatkezelés végrehajtása és a kockázatok változásának folyamatos nyomon követése;

c)kockázat: olyan esemény, tevékenység vagy tevékenység elmulasztása, amely a jövőben bizonyos valószínűséggel bekövetkezik, és bekövetkezése esetén általában negatív hatása van a Minisztérium céljainak elérésére;

d)Kockázatkezelési Bizottság: az ellenőrzési nyomvonalak és a kockázatkezelés koordinálásáért felelős szervezet;

e)működési folyamat: a szervezeti célok megvalósulása érdekében tudatosan megtervezett lépések, tevékenységek és cselekedetek sorozata; f ) szervezeti integritást sértő esemény: minden olyan esemény, amely a szervezetre vonatkozó szabályoktól, valamint a jogszabályi keretek között a Minisztérium vezetője által meghatározott szervezeti célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek megfelelő működéstől eltér.

2.Az ellenőrzési nyomvonal 3. § Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának célja, hogy egy adott folyamatra vonatkozóan áttekintést adjon a vezetőknek, a belső és külső ellenőröknek és a folyamatban részt vevő munkatársaknak az adott tevékenység tartalmáról, a feladatellátás jogszabályi vagy egyéb alapjairól, a nyomvonal kialakításához alapul szolgáló dokumentumokról, a feladatellátásért felelős személyekről, a közreműködő szervezeti egységekről, a folyamatba épített kontrollokról, a feladatellátás ellenőrzéséről, az ellenőrzés végrehajtásának módjáról, a kockázati eseményekről, a pénzügyi teljesítés, valamint a könyvekben való nyilvántartás elvégzéséről.

4. §A Minisztérium valamennyi működési folyamata tekintetében el kell készíteni az ellenőrzési nyomvonalat

5. §

A folyamatgazda felelős az ellenőrzési nyomvonal elkészítéséért, amely a szervezeti egység ügyrendjének részeként, az 1. melléklet szerinti formában kerül kiadásra.

6. §Az ellenőrzési nyomvonalat a folyamatgazda szükség szerint, de legalább évente egyszer, legkésőbb szeptember

30-ig felülvizsgálja.

7. §Az ellenőrzési nyomvonal tervezetét és módosítási javaslatát a folyamatgazda megküldi a Kockázatkezelési

Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság), amely a tervezettel vagy a módosítási javaslattal kapcsolatos észrevételeiről, javaslatairól 15 napon belül tájékoztatja a szervezeti egység vezetőjét. A önálló szervezeti egység vezetője ennek figyelembevételével kezdeményezi a szervezeti egység ügyrendjének módosítását.

8. §A Bizottság feladata az önálló szervezeti egységek ellenőrzési nyomvonalának, kockázatazonosításának és

kockázatelemzésének koordinálása, véleményezése és az ezek tartalmára vonatkozó javaslattétel. A Bizottság elnökét a közigazgatási államtitkár jelöli ki, tagjai az integritás tanácsadó, az önálló szervezeti egységek vezetői közül a Minisztérium államtitkárai, helyettes államtitkárai, valamint a kabinetfőnök által delegált 1-1 személy.

9. §A Bizottság titkársági feladatainak ellátásáról a Bizottság elnöke gondoskodik. A Bizottság ülésein az Ellenőrzési

Főosztály kijelölt munkatársa tanácsadói tevékenysége keretében vesz részt.

10. §A Bizottság működési rendjét maga határozza meg. A Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer tart ülést

3.Integrált kockázatkezelés 11. § Az integrált kockázatkezelés magába foglalja a kockázatok azonosítását, elemzését, értékelését és kezelését.

A rendszer működtetésének célja a Minisztérium működési folyamataiban rejlő kockázatok elemzése, értékelése, valamint az egyes kockázatokkal kapcsolatban szükséges kockázatkezelési válaszlépések meghatározása és a kockázatkezelés folyamatos nyomonkövetése.

12. §Az integrált kockázatkezelési rendszer koordinálásával kapcsolatos feladatokat az integritás tanácsadó látja el

A folyamatgazdáknak együtt kell működniük az integrált kockázatkezelési rendszer koordinálásával kijelölt szervezeti felelőssel.

13. §Az integrált kockázatkezelésért a folyamatgazda a felelős, aki felméri, meghatározza és csoportosítja a szervezeti

egységet érintő valamennyi kockázatot a szervezeti és az annak alárendelt tevékenységi célokkal összhangban, az ellenőrzési nyomvonalban megjelölt tevékenységek és kockázati események alapján a 2. melléklet szerinti táblázat kitöltésével.

14. §A kockázatokat azonosításuk és fontossági sorrendjük meghatározása után, negatív hatásaik mérséklése, csökkentése

vagy megszüntetése céljából, a kockázat értékelésétől függően kezelni kell.

15. §A folyamatgazda a beazonosított kockázati esemény vonatkozásában megállapítja a bekövetkezés valószínűségét

és a kockázat bekövetkezése esetén annak hatását, ezek alapján pedig a kockázati értéket (alacsony, közepes, magas) a 2. melléklet szerinti táblázat kitöltésével.

16. §Alacsony kockázat esetén intézkedésre nincs szükség, a közepes és magas kockázati esemény intézkedést igényel

A kockázat kezelésének módját minden egyes kockázat esetében külön kell meghatározni.

17. §A kockázatkezelési válaszlépéseket várható kockázatcsökkentő hatásuk és megvalósítási költségük összevetésével

kell értékelni. A kockázatkezelés főbb módszerei a következők:

a)a kockázat megszüntetése, bekövetkezésének megelőzése, elkerülése,

b)a kockázat negatív hatásának csökkentése,

c)a kockázat bekövetkezése esetén annak tűrése.

18. §A folyamatgazda a kockázat-nyilvántartási kötelezettségének a 2. mellékletben meghatározott táblázat kitöltésével

tesz eleget.

19. §A folyamatgazda az azonosított kockázati tényezők főfolyamatonként történő értékelését a 3. melléklet kitöltésével

látja el. Az egyes kockázati tényezők értékelése mind bekövetkezési valószínűségük, mind a szervezetre gyakorolt hatásuk alapján 1-től 5-ig terjedő skálán történik, amelyek szorzatainak összege adja a főfolyamat kockázati értékét az alábbiak szerint:

a)Alacsony kockázat (A): 1–60 pont,

b)Közepes kockázat (K): 61–120 pont,

c)Magas kockázat (M): 121–175 pont.

20. §Az integrált kockázatelemzést a folyamatgazda az ellenőrzési nyomvonal felülvizsgálatával egyidejűleg szükség

szerint, de legalább évente egyszer, legkésőbb szeptember 30-ig felülvizsgálja.

21. §A kockázatelemzés tervezetét és a felülvizsgált kockázatelemzést a folyamatgazda a szolgálati út betartásával

megküldi a Bizottságnak, amely a kockázatelemzéssel kapcsolatos észrevételeiről 15 napon belül tájékoztatja a folyamatgazdát. Az önálló szervezeti egység vezetője ennek figyelembevételével kezdeményezi a szervezeti egység ügyrendjének módosítását.

22. §A Bizottság a véglegesített kockázatelemzések alapján tájékoztatja a közigazgatási államtitkárt a folyamatgazda által

magas kockázati értékűnek minősített kockázati eseményekről és szükség esetén a közepes kockázati értékű eseményekről is.

4.Szervezeti integritást sértő eseménykezelés 23. § A szervezeti integritást sértő eseményekkel kapcsolatos intézkedések célja, hogy

a)hozzájáruljanak a különböző jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben és belső szabályzatokban meghatározott előírások megszegésének, a szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához,

b)biztosítsanak keretet ahhoz, hogy a rendelkezések, előírások sérülésének, megsértésének feltárása esetén helyreálljon a megfelelő állapot, valamint

c)megtörténjen a hibák, hiányosságok, tévedések, etikai vétségek, szervezeti kultúrát sértő események korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések végrehajtása.

24. §A szervezeti integritást sértő esemény megelőzése érdekében

a)a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár biztosítja a Minisztérium feladatellátását érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és a belső szabályzatok meglétét, megfelelőségét,

b)az önálló szervezeti egység vezetője szabálytalanság esetén megteszi a szükséges és hatékony intézkedéseket.

25. §A szervezeti integritást sértő esemény észlelése történhet

a)miniszter, államtitkár, helyettes államtitkár, kabinetfőnök részéről,

b)az önálló szervezeti egység vezetője részéről,

c)a nem önálló szervezeti egység vezetője vagy a Minisztérium munkatársa részéről,

d)az Ellenőrzési Főosztály által,

e)külső ellenőrzési szerv által, valamint f ) külső bejelentés alapján.

26. §

(1)Ha a miniszter, államtitkár, helyettes államtitkár vagy a kabinetfőnök észlel szervezeti integritást sértő eseményt, akkor megteszi a szükséges intézkedést annak megszüntetésére, vagy ennek érdekében kijelöli valamely önálló szervezeti egység vezetőjét.

(2)Ha az önálló szervezeti egység vezetője észlel szervezeti integritást sértő eseményt, akkor a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően intézkedik annak megszüntetésére.

(3)Ha a nem önálló szervezeti egység vezetője vagy a Minisztérium munkatársa szervezeti integritást sértő eseményt észlel, erről írásban tájékoztatja az önálló szervezeti egység vezetőjét, vagy ha az önálló szervezeti egység vezetője az ügyben érintett, a szakterületet irányító államtitkárt, helyettes államtitkárt vagy kabinetfőnököt.

(4)Ha az Ellenőrzési Főosztály az ellenőrzési tevékenysége során szervezeti integritást sértő eseményt észlel, a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) és a hatályos Belső Ellenőrzési Kézikönyv rendelkezéseinek megfelelően jár el.

(5)Ha külső ellenőrzési szerv szervezeti integritást sértő eseményt észlel, az ellenőrzési jelentés szabálytalanságra vonatkozó megállapításai alapján, a Korm. rendeletben meghatározottak szerint intézkedési terv készül annak felszámolása érdekében. Külső ellenőrzési szerv által történő szervezeti integritást sértő esemény megállapítását követően, amennyiben a felelősség eldöntéséhez vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem áll rendelkezésre elég információ, további vizsgálat is elrendelhető.

(6)Ha külső bejelentés alapján történik a szervezeti integritást sértő esemény észlelése, a Minisztérium közérdekű bejelentéseket kezelő szervezeti egysége fogadja a bejelentést, és intézkedés céljából megküldi azt az illetékes szervezeti egységnek, annak vezetője érintettsége esetén a szakterületet irányító államtitkárnak, helyettes államtitkárnak vagy kabinetfőnöknek.

27. §A szervezeti integritást sértő eseményekről készült, a 25. § (3) bekezdése szerinti, írásban történő tájékoztatás legalább

a következő adatokat tartalmazza:

a)az elkövetés helye, ideje,

b)a szervezeti integritást sértő eseményt elkövető neve (ha ismert), beosztása,

c)a megsértett szabály megjelölése,

d)a szervezeti integritást sértő esemény rövid leírása, körülményei,

e)a keletkezett kár összegének becsült összege, f ) a következmények felszámolására tett intézkedések,

g)javaslat a hasonló esetek elkerülésére,

h)javaslat a követendő eljárásra,

i)az elkövetéssel kapcsolatos enyhítő, súlyosbító, vagy más lényegesnek ítélt körülmények.

28. §A tényállás teljes körű tisztázása érdekében az önálló szervezeti egység vezetője a vizsgálat lefolytatására az Ellenőrzési

Főosztály vezetőjét kérheti fel. Az Ellenőrzési Főosztály vezetője miniszteri jóváhagyás esetén a vizsgálatot lefolytatja, ennek során indokolt esetben külső szakértőt is igénybe vehet.

29. §Az önálló szervezeti egység vezetője gondoskodik a szervezeti integritást sértő esemény és az azzal kapcsolatban

lefolytatott vizsgálat iratainak nyilvántartásáról. Az önálló szervezeti egység vezetője a 4. mellékletben meghatározott adattartalmú nyilvántartást vezet a szakterületén bekövetkezett szervezeti integritást sértő eseményekről.

30. §Amennyiben a szervezeti integritást sértő esemény olyan jellegű, hogy fegyelmi, polgári, büntetőeljárás stb

kezdeményezése indokolt, a szükséges intézkedéseket az önálló szervezeti egység vezetője az arra illetékes szervek eljárása érdekében megteszi.

31. §A feltárt szervezeti integritást sértő eseményekről az önálló szervezeti egység vezetője félévente (a félévet követő

hónap 15. napjáig) tájékoztatja a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkárt a 4. melléklet megküldésével.

5.Átmeneti rendelkezések és hatálybalépés 32. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

33. §Hatályát veszti a Belügyminisztérium ellenőrzési nyomvonaláról, kockázatkezeléséről és a szabálytalanságok

kezelésének eljárásrendjéről szóló 30/2013. (XII. 16.) BM utasítás.

34. §Az utasítás alapján a felülvizsgálatot a folyamatgazdáknak 2018. év tekintetében legkésőbb 2018. szeptember 30-ig

kell elvégezniük.

Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.