← Magyarország

2011. XXVII. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a kötelező kőolaj és kőolajtermék készletek kölcsönös tárol

Röviden

Ez a törvény a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság közötti megállapodást hirdeti ki, amely a kötelező kőolaj- és kőolajtermék-készletek kölcsönös tárolásáról szól. Célja az energiaellátás biztonságának garantálása és az Európai Unió ide vonatkozó célkitűzéseinek elérése.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
2011. XXVII. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a kötelező kőolaj és kőolajtermék készletek kölcsönös tárolásáról szóló megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a kötelező kőolaj- és kőolajtermék készletek kölcsönös tárolásáról szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. A törvényt az Országgyűlés a 2011. március 7-i ülésnapján fogadta el. 3. § A Megállapodás hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: (Aláírások)” „MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA KÖZÖTT A KÖTELEZŐ KŐOLAJ- ÉS KŐOLAJTERMÉK-KÉSZLETEK KÖLCSÖNÖS TÁROLÁSÁRÓL A Horvát Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban, mint „Szerződő Felek”), – a kötelező kőolaj- és kőolajtermék-készletek biztonsági célú kölcsönös tárolása érdekében, – tekintettel arra, hogy a Horvát Köztársaság és a Magyar Köztársaság energiaellátásának biztonsága érdekében az együttműködés rendkívüli jelentőséggel bír, – a Horvát Köztársaság és a Magyar Köztársaság azon szándékát kifejezve, hogy kölcsönös előnyökkel járó együttműködést valósítsanak meg az Európai Unió energiaellátásának biztonságával kapcsolatos célkitűzések elérése érdekében, – azon meggyőződéstől vezetve, hogy a kőolaj- és kőolajtermék-készletek tárolásával kapcsolatos kihívások kölcsönös együttműködés keretén belül hatékonyabban kezelhetők, – figyelembe véve az Európai Uniónak a minimális mennyiségű kőolaj- és/vagy kőolajtermék kötelező készletezésére vonatkozó, tagállami kötelezettséget előíró jogszabályaira, az alábbiakban állapodnak meg: 1. Cikk A jelen Megállapodásban szereplő kifejezések jelentése a következő: 1. Irányelvek – a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről szóló, 2006. július 24-i 2006/67/EK tanácsi irányelv, valamint a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről szóló 2009. szeptember 14-i 2009/119/EK többszörösen módosított tanácsi irányelv; 2. Bizottság – Európai Bizottság; 3. Kötelező kőolajkészletek – az Irányelvekben meghatározott kőolaj- és kőolajtermék-készletek; 4. Nemzeti jogszabályok – a Szerződő Felek Területein hatályos, a Kötelező kőolajkészletekről szóló jogszabályok; 5. Illetékes hatóság – az energiával kapcsolatos kérdésekért felelős és a Központi készletező szerv felügyeletét ellátó miniszter vagy minisztérium; 6. Tárolást végző állam – az az állam, amelynek Területén a Kötelező kőolajkészletek tárolása történik; 7. Kedvezményezett állam – az az állam, amely számára a Kötelező kőolajkészleteket tárolják; 8. Statisztikai összesítő – az Európai Bizottság számára az Irányelveknek megfelelően benyújtott jelentés; 9. Terület – az a terület, amelyre nézve a Szerződő Felek szuverenitásukat gyakorolják; 10. Központi készletező szerv (a továbbiakban: CSE – Central stockholding entity) – a nemzeti jogszabályok értelmében Kötelező kőolajkészletek létrehozására és tárolására kötelezett jogi személy; 11. Súlyos ellátási zavar – az Európai Bizottság vagy a Nemzetközi Energiaügynökség által ilyennek minősített kőolaj ellátási zavar; 12. Szabálytalanság: a Szerződések értelmében veszteségnek minősülőnél nagyobb Kötelező kőolajkészlet-hiány 13. Szerződések – a CSE-k, valamint a CSE-k és a kereskedelmi társaságok között, a Szerződő Felek Kötelező kőolajkészleteinek létrehozásával és tárolásával kapcsolatosan megkötött szerződések. 2. Cikk (1) E Megállapodás rendelkezéseit a Szerződések által lefedett Kötelező kőolajkészletekre kell alkalmazni. A Szerződéseket az egyes naptári hónapok első napjától számítva, legkevesebb három egymást követő hónapra kell megkötni. (2) A Horvát Köztársaságban a CSE a Horvát Kötelező Kőolajkészletező Ügynökség (HANDA), míg a Magyar Köztársaságban a CSE a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ). (3) A Kedvezményezett állam Kötelező kőolajkészletei az alábbiakat foglalhatják magukba: a) a Kedvezményezett állambeli CSE által, a tulajdonos jogán vagy egyéb jogcímen ellenőrzött, a Tárolást végző állam Területén található készletek; b) a Tárolást végző államban bejegyzett kereskedelmi társaságok által, a tulajdonos jogán vagy egyéb jogcímen ellenőrzött, a Tárolást végző állam Területén található további mennyiségek. E jogi személyek szerződéses kötelezettséget vállalnak a nevezett mennyiségeknek a Kedvezményezett állambeli CSE javára, legkevesebb három egymást követő hónapon át tartó tárolására, míg a CSE jogosult azok kedvezményes megvásárlására, előre meghatározott áron. A Tárolást végző állam Területén történő készletezés megkezdése előtt a Tárolást végző állam kereskedelmi társaságainak be kell szerezniük a Tárolást végző állam Illetékes hatóságának a Kötelező kőolajkészletek tartását jóváhagyó, írásbeli engedélyét. 3. Cikk (1) A jelen Megállapodás rendelkezései értelmében a Szerződő Felek, saját Területükön kötelesek lehetővé tenni a másik Szerződő Fél Kötelező kőolajkészleteinek tárolását, feltéve, hogy a készletezésre az irányadó nemzeti jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelő tároló létesítményekben kerül sor. (2) A Kedvezményezett állam Illetékes hatósága köteles havi jelentést tenni a Tárolást végző állam Illetékes hatósága felé a Kedvezményezett állam Kötelező kőolajkészleteinek létrehozásával és tárolásával kapcsolatos Szerződések megkötéséről és/vagy felmondásáról. (3) A Kedvezményezett állambeli CSE köteles bejelenteni a készletezési műveletek elvégzésére jogosult, Tárolást végző államban található kereskedelmi társaságokkal megkötött és/vagy felmondott azon Szerződések megkötését és/vagy felmondását, amelyek a Kedvezményezett állam Kötelező kőolajkészleteinek a Tárolást végző állambeli CSE-nál történő létrehozásával és tárolásával kapcsolatosak. (4) A 2. pontban meghatározott havi jelentésnek és a 3. pontban szereplő bejelentésnek a következő információkat kell tartalmaznia: a) a Kötelező kőolajkészleteket létrehozó CSE neve és székhelye; b) a Kötelező kőolajkészletek típusa és mennyisége; c) a Kötelező kőolajkészletek tulajdonosának neve, amennyiben az nem a Kötelező kőolajkészleteket létrehozó CSE; d) a Kötelező kőolajkészleteket tároló létesítmény tulajdonosának neve és székhelye, az adott tároló létesítmény földrajzi helyének meghatározása; e) a Szerződés időtartama. (5) A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Kötelező kőolajkészleteket, akár Súlyos ellátási zavar idején is, teljes mértékben a Kedvezményezett állam rendelkezésére bocsátják. A Szerződő Felek garanciát vállalnak egymás felé, hogy a Kötelező kőolajkészletek bármikor szabadon elszállíthatók a Tárolást végző állam Területéről. (6) Súlyos ellátási zavar esetén a Kedvezményezett állambeli CSE jogosult gyakorolni a Kötelező kőolajkészletek feletti rendelkezési jogot, a Kötelező kőolajkészleteket részben vagy egészben felhasználni és/vagy visszavonni. A Kedvezményezett állam Illetékes hatósága köteles erről a lehető leggyorsabban értesíteni a Tárolást végző állam Illetékes hatóságát. (7) Az Illetékes hatóságok – amikor azt megfelelőnek találják, illetve ha azt a másik Illetékes hatóság kéri –, a Területükön tárolt Kötelező kőolajkészletek mennyiségének ellenőrzése céljából kötelesek időközönként ellenőrzéseket végezni vagy egyéb hasonló módon eljárni. Amennyiben adateltérésre vagy szabálytalanságra derül fény, arról az Illetékes hatóság haladéktalanul tájékoztatja a másik Szerződő Fél Illetékes hatóságát. 4. Cikk (1) A Kedvezményezett államnak a Tárolást végző állam Területén tárolt Kötelező kőolajkészletei nem tekinthetők a Tárolást végző állam Kötelező kőolajkészletei részeként. (2) A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra vonatkozóan, hogy elküldik az Európai Bizottság számára a másik Szerződő Fél számára és javára tárolt Kötelező kőolajkészletek helyzetéről szóló Statisztikai összesítőket. A Szerződő Felek Illetékes hatóságai az Európai Bizottsághoz történő benyújtással egyidőben elküldik egymásnak a Statisztikai összesítőt. (3) A Szerződő Felek garantálják egymás számára, hogy a) a Kedvezményezett állambeli CSE-nek a Tárolást végző állam Területén tárolt Kötelező kőolajkészletek után nem kell adót, vámot és illetéket fizetnie; b) a Kötelező kőolajkészleteknek akár a Szerződő Felek Területén történő, akár egymás Területei közötti szállítására kizárólag a jövedéki raktárakra alkalmazandó rendelettel összhangban kerülhet sor, illetve a vámraktárak Területén irányadó vámok tekintetében annak összhangban kell lennie az ilyen vámraktárakra vonatkozó szabályokkal. 5. Cikk (1) A Szerződő Felek biztosítják, hogy a Tárolást végző állam Illetékes hatósága, legkésőbb a következő naptári hónap 20. (huszadik) napjáig, mind a Kedvezményezett állambeli Illetékes hatóságnak, mind a CSE-nek havi jelentést tegyen írásban a Kötelező kőolajkészletek helyzetéről az adott naptári hónapra vonatkozóan. (2) A Havi jelentésnek a következő információkat kell tartalmaznia: a) a Kedvezményezett állambeli CSE neve és székhelye; b) a Kötelező kőolajkészletek típusa és mennyisége; c) a Kötelező kőolajkészletek tulajdonosának neve, amennyiben az nem a Kedvezményezett állambeli CSE; d) a Kötelező kőolajkészleteket tároló létesítmény tulajdonosának neve és székhelye, az adott tároló létesítmény földrajzi helyének meghatározása. (3) A Kedvezményezett állam Illetékes hatósága ellenőrzi a benyújtott adatokat, és amennyiben azok nem egyeznek meg a Kötelező kőolajkészletekről szóló saját adataival, akkor a Kedvezményezett állam Illetékes hatósága értesíti erről a Tárolást végző állam Illetékes hatóságát. (4) A Szerződő Felek nem hozhatnak nyilvánosságra olyan információkat, amelyek közlését a nemzeti jogszabályok nem teszik lehetővé. A jelen Megállapodás rendelkezései értelmében, az Európai Uniónak történő kötelező jelentéstételhez szükséges adatok kivételével, információk nem hozhatók nyilvánosságra. 6. Cikk (1) A Szerződő Felek a Megállapodás értelmezését vagy alkalmazását érintő bármely felmerülő kérdés kapcsán konzultációra tehetnek javaslatot. A konzultációt az erre irányuló javaslat vételétől számított 30 napon belül meg kell kezdeni. Súlyos ellátási zavar esetén a Szerződő Felek az ilyen zavar deklarálását követően haladéktalanul kötelesek megtartani a konzultációt. (2) A jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitás ügyek megoldása az Illetékes hatóságok hatáskörébe tartozik. Amennyiben ilyen megoldás nem lehetséges, a Szerződő Felek vitás ügyeiket diplomáciai úton rendezik. (3) A jelen Megállapodás nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek Magyarország európai uniós tagságából fakadnak. Következésképpen a Megállapodás rendelkezései sem együttesen, sem önmagukban nem idézhetők vagy értelmezhetők úgy, mint amelyek érvénytelenítik, módosítják vagy bármilyen más módon befolyásolják Magyarországnak a Csatlakozási Szerződéssel vállalt, az Európai Unióról szóló szerződésből, és különösen az Európai Unió elsődleges és másodlagos jogából származó kötelezettségeit. 7. Cikk (1) E Megállapodás attól a naptól számított 30. (harmincadik) napon lép hatályba, amikor a Felek mindegyike kézhez vette azt az írásbeli értesítést, amelyben a Szerződő Felek diplomáciai úton tájékoztatják egymást arról, hogy a hatálybalépéshez szükséges belső jogi eljárások befejeződtek. (2) A jelen Megállapodást a Szerződő Felek határozatlan időre kötik. A Megállapodást bármelyik Szerződő Fél bármikor jogosult felmondani, melyet a másik Szerződő Félhez diplomáciai úton eljuttatott, írásba foglalt felmondási értesítéssel lehet megtenni. A felmondásról szóló értesítés másik Szerződő Fél általi kézhezvételétől számított 12 (tizenkét) hónap múlva a Megállapodás hatályát veszti. (3) Súlyos ellátási zavar idején a Megállapodás felmondása nem érvényesíthető. (4) Ha a Szerződő Felek bármelyike él a felmondási jogával, köteles arról írásban értesíteni a Bizottságot, még mielőtt a Megállapodás hatályát veszítené. (5) E Megállapodás kizárólag a Szerződő Felek közös beleegyezésével módosítható. Ha bármelyik Szerződő Fél módosítani szándékozik a Megállapodás valamely rendelkezését, akkor konzultációt kérhet a másik Szerződő Féltől. A konzultációt 60 napon belül meg kell kezdeni. A módosítások és kiegészítések a 7. cikk 1. pontjában szereplő rendelkezésekkel összhangban lépnek hatályba. Készült Zágrábban, 2011. február 8. napján, két eredeti, angol nyelvű példányban. A Magyar Köztársaság Kormánya részéről A Horvát Köztársaság Kormánya részéről (Aláírások)” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E törvény 2–3. §-a a Megállapodás 7. Cikkének (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A Megállapodás, illetve a törvény 2–3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az energiapolitikáért felelős miniszter gondoskodik. Dr. Schmitt Pál s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.