2017. X. törvény a Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a tiszai hajózásról szóló egyezmény kihirdetéséről

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a törvény a Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya közötti, a tiszai hajózásról szóló egyezményt hirdeti ki, lehetővé téve a szabad hajózást a Tiszán Tokajtól a torkolatig.

Kire vonatkozik: Magyarország és a Szerb Köztársaság kormánya; Minden úszólétesítmény, amely a Tiszán hajózik, függetlenül a lobogójától.

Fő adatok

Ország: Magyarország
Jogterület: Családjog
Cikkek: 17
Forrás: MultiLegalPile/
Szöveg letöltve: 2026-07-07
Magyarázat frissítve: 2026-07-08

Mit szabályoz ez a jogszabály?

A Tisza folyón való hajózás szabadságát és nyitottságát.
A hajózás biztonságát és feltételeinek javítását célzó munkálatokat.
A határforgalmi ellenőrzés szabályait a Tiszán.
A hajózással kapcsolatos vitás kérdések rendezését.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

Magyarország és a Szerb Köztársaság kormánya.
Minden úszólétesítmény, amely a Tiszán hajózik, függetlenül a lobogójától.

Melyek a főbb pontok?

A Tisza folyón való hajózás szabad és nyitott minden ország számára.
A kabotázs (ugyanazon állam kikötői közötti forgalom) nem tartozik az egyezmény hatálya alá.
Katonai úszólétesítmények nem hajózhatnak a saját országuk határain kívül, kivéve előzetes megállapodás esetén.
A határforgalmi ellenőrzés minden úszólétesítményre vonatkozik, de csak a lehető legrövidebb ideig akadályozhatja a forgalmat.

Családjog

48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelete a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó…

2017. CXXVIII. törvény a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban…

88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek…

112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és…

17/2010. (IV. 29.) IRM rendelete a 2007–2013. közötti programozási időszakban a Szolidaritási programokból származó…

26/2015. (VII. 28.) NFM utasítása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet egyes fejezeti és központi kezelésű…

2017. CXXV. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról

225/2016. (VII. 29.) Korm. rendelete az alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzések Országgyűlés általi…

Családjog

Jogszabály szövege

Tartalomjegyzék (17)

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad Magyarország Kormánya é
2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti
3. § Az Egyezmény hiteles magyar és szerb nyelvű szövege a következő
2. Cikk
5. Cikk
6. Cikk
7. Cikk
8. Cikk
9. Cikk
10. Cikk
11. Cikk
12. Cikk
13. Cikk
14. Cikk
17. Cikk
19. Cikk
4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihi

2017. X. törvény a Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a tiszai hajózásról szóló egyezmény kihirdetéséről.

1. §Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között

a tiszai hajózásról szóló egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére.

2. §Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti

3. §Az Egyezmény hiteles magyar és szerb nyelvű szövege a következő

„EGYEZMÉNY Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a tiszai hajózásról Preambulum Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek), figyelembe véve a Genfben 1996. január 19-én megkötött, nemzetközi jelentőségű vízi utakról szóló Európai Megállapodást (AGN), figyelemmel a Genfben 1985. november 15-én az ENSZ EGB által elfogadott Európai Belvízi Hajózási Szabályzatra (CEVNI), figyelembe véve a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya között a Tisza folyón történő hajózásra vonatkozó 1955. március 9-én, Belgrádban aláírt Egyezményt, felismerve a nemzetközi vízi utak meghosszabbításában rejlő lehetőségeket, amelyek hozzájárulnak a vízi útvonalak által érintett régiók gazdasági, turisztikai fejlődéséhez, tudatában annak, hogy szükség van a vízi úton történő nemzetközi áruszállítás megkönnyítésére és fejlesztésére, tudatában annak, hogy a növekvő nemzetközi kereskedelem következményeképpen várhatóan növekedni fog a nemzetközi áruszállítás is, kihangsúlyozva a belvízi hajózás fontosságát, amelynek a többi közlekedési lehetőséggel összehasonlítva gazdasági és környezetvédelmi előnye is van, tekintettel a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről szóló Egyezményre (Szófia, 1994. június 29.), továbbá az Európai Unió Duna Régió Stratégiájában megfogalmazott célkitűzésekre (DRS), figyelemmel a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelmére és használatára vonatkozó Egyezményre (Helsinki, 1992. március 17.), továbbá az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Egyezményre (Espoo, 1991. február 26.), szem előtt tartva az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-án elfogadott, a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK irányelv rendelkezéseit (EU Víz Keretirányelv), figyelemmel az Európai Parlament és Tanács 2007. október 23-án elfogadott, az árvízkockázat értékeléséről és kezeléséről szóló 2007/60/EK irányelvre (EU Árvízi Irányelv), megállapodtak a következőkben: A törvényt az Országgyűlés a 2017. március 7-i ülésnapján fogadta el.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Cikk Jelen Egyezmény alkalmazásában:

1)úszólétesítmény – hajó, úszó munkagép, jacht, csónak vagy egyéb vízijármű, amely kialakításánál fogva víziközlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal összefüggő tevékenység folytatására alkalmas, továbbá amely részt vesz a víziközlekedésben;

2)katonai úszólétesítmény – a fegyveres erők parancsnoksága alá tartozó úszólétesítmény, amely katonai legénységgel rendelkezik;

3)kikötő – vízi és vízzel összekötött, úszólétesítmények befogadására, utas- és áruforgalom kezelésére kialakított partterület;

4)kabotázs – az egyik Szerződő Fél belvizein, két pont között folyó szállítási vagy fuvarozási tevékenység, amelyet a másik Szerződő Fél lobogója alatt közlekedő, illetve üzemeltetett úszólétesítmény bonyolít.

2. Cikk

(1)A Tisza folyón való hajózás szabad és nyitott a Szerződő Felek és minden ország számára, függetlenül attól, hogy az úszólétesítmény milyen lobogó alatt közlekedik.

(2)Az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók arra a forgalomra, amely ugyanazon állam kikötői között bonyolódik le (kabotázs). 3. Cikk A jelen Egyezmény hatálya a Tisza folyónak arra a hajózható részére terjed ki, amely Tokajtól a folyó torkolatáig tart.

II. A HAJÓZÁS 4. Cikk A 3. Cikkben meghatározott vízi úton a hajózás olyan nemzeti előírások alapján lehetséges, amelyek a Szerződő Felek területén lévő vízi utakon hatályosak.

5. Cikk

A 3. Cikkben meghatározott vízi utat igénybe vevő úszólétesítmények használhatják az úszólétesítményen található rádió berendezéseiket, valamint a rádió berendezéseik használatához szükséges felszerelést, amely azon Szerződő Fél területén lévő vízi úton található, amelyen a hajózás folyik.

6. Cikk

(1)A Szerződő Felek országainak katonai úszólétesítményei nem hajózhatnak a 3. Cikkben meghatározott vízi utakon annak az országnak a határain kívül, amelynek a lobogóit viselik, kivéve, ha a Szerződő Felek erről előzetesen megállapodnak.

(2)Amennyiben valamelyik Szerződő Fél a saját országának területén a Tisza folyó infrastruktúráját használja a saját fegyveres erőinek kiképzése során, korlátozhatja a hajóforgalmat, erről azonban időben értesítenie kell a másik Szerződő Felet, miután erről a Szerződő Felek diplomáciai úton egyeztetést folytattak.

7. Cikk

(1)Mindkét Szerződő Félnek a hajózás biztonságáért felelős szerve úszólétesítményeinek viselniük kell a saját országuk nemzeti lobogóját és azon felül a nemzeti előírások szerinti megkülönböztető jelzéseket.

(2)Az (1) bekezdésben szereplő úszólétesítmények, valamint azok a hajók, amelyek a határforgalmi ellenőrzést (vám, rendőrségi és egyéb) végzik, csak azon országon belül hajózhatnak, amelynek a lobogóját viselik, annak határain kívül csak a másik Szerződő Fél jóváhagyásával, miután erről a Szerződő Felek diplomáciai úton egyeztetést folytattak.

8. Cikk

(1)Ha az egyik Szerződő Fél úszólétesítményei átlépik a Szerződő Felek közötti államhatárt, határforgalmi ellenőrzés (vám, rendőrségi és egyéb) alatt állnak a Szerződő Felek jogszabályai szerint. A határon történő vizsgálatot a Szerződő Felek felelős szervei végzik a kijelölt határátkelőhelyeken.

(2)A jelen Egyezmény 3. Cikkében meghatározott vízi úton történő hajózásra vonatkozó határforgalmi ellenőrzés minden úszólétesítményre vonatkozik, függetlenül annak lobogójától. Ennek az ellenőrzésnek a forgalmat csak a lehető legrövidebb ideig szabad akadályoznia.

9. Cikk

(1)A Szerződő Felek felelős szervei a Tisza folyó vízi útjának hajózható szakaszait kategóriájának megfelelően a saját országuk területén hajózható állapotban tartják a belvízi hajózást folytató úszólétesítmények számára, el fogják végezni a szükséges munkálatokat a hajózás biztonsága és feltételeinek javítása érdekében, és nem akadályozzák vagy zavarják a hajózást a jelen Egyezmény 3. Cikkében meghatározott vízi úton.

(2)A Szerződő Felek a vízi út műszaki karbantartását a saját szakaszukon a nemzeti előírásokkal és a nemzetközi szerződésekkel összhangban végzik.

10. Cikk

(1)Ha a Szerződő Felek egyike nem képes elvégezni a saját területén lévő vízi út karbantartásához szükséges olyan munkálatokat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a vízi út biztosítása érdekében, akkor azt a másik Szerződő Fél szakmai, műszaki és pénzügyi segítségével is megteheti.

(2)Az a Szerződő Fél, akinek a területén lévő vízi úton olyan körülmények léptek fel, amelyek megnehezítik a hajózást, illetve munkavégzés vagy egyéb okok miatt tilos a hajózás az adott szakaszon, köteles erről a másik Szerződő Felet a lehető legrövidebb időn belül értesíteni.

11. Cikk

A Szerződő Felek mindennemű megkülönböztetés nélkül járnak el a nemzetközi forgalomban részt vevő minden úszólétesítménnyel szemben a következő esetekben:

1.a hajózás biztonságát szolgáló objektumok, különösen horgonyzóhelyek, zsilipek, téli kikötők használatakor, 2. a nemzeti előírásoknak megfelelő kikötői díjak megfizettetésekor, 3. a révkalauz szolgáltatásainak igénybevételekor, 4. a kikötői infrastruktúra és szuprastruktúra használatakor, 5. a hajórakomány berakodásakor és kirakodásakor, valamint az utasok beszállásakor és kiszállásakor, 6. az úszólétesítmények üzemanyaggal, vízzel, élelmiszerrel és egyéb raktárkészlettel történő ellátásakor, 7. a káros tárgyak és anyagok, a szennyvíz, fenékvizek és hulladék úszólétesítményről való lerakásakor, 8. minden szükséges ellenőrzés elvégzésekor (ideértve a határforgalmi ellenőrzést).

12. Cikk

Az úszólétesítményeknek, a katonai úszólétesítményeket kivéve, szabad hozzáférésük van a Tisza folyón lévő kikötőkhöz.

13. Cikk

A Szerződő Felek felelős szervei nem szednek be díjat úszólétesítményektől, függetlenül annak lobogójától a hajózási feltételek fejlesztése céljából és a hajózás biztonságát szolgáló létesítmények használatáért.

14. Cikk

(1)A Szerződő Felek a 3. Cikkben meghatározott vízi úton a saját országuk területén elismerik az úszólétesítmények személyzetének – beleértve a hajó vezetőjét is – képesítésével kapcsolatos és egyéb, az úszólétesítményen történő munkavégzéshez szükséges okmányait, amelyeket a másik Szerződő Fél nemzeti hatóságai adtak ki a nemzeti jogszabályoknak megfelelően, valamint az úszólétesítmények mindazon bizonylatait és naplóit, amelyek a járművön találhatók.

(2)A vonalismeret elsajátítását igazoló bizonyítványt kizárólag a Szerződő Felek jogosultak kiállítani a jelen Egyezmény 3. Cikkében említett vízi útra.

III. VEGYESBIZOTTSÁG 15. Cikk

(1)Jelen Egyezmény végrehajtásának és alkalmazásának felügyeletére a Szerződő Felek megalakítanak egy Vegyesbizottságot a jelen Egyezmény hatálybalépésének napjától számított 30 napon belül.

(2)A Vegyesbizottságba mindkét Szerződő Fél öt-öt tagot nevez ki.

(3)A Vegyesbizottság, szükség szerint bevonhatja a munkába más, érintett hatóságok képviselőit, illetve egyes kérdések szakértőit. 16. Cikk A Vegyesbizottság meghatalmazása vonatkozik:

1.a jelen Egyezmény alkalmazásából következő vitás kérdések rendezésére;

2.a vízi szállítás statisztikájának követésére a Tisza folyón;

3.a jelen Egyezményből származó egyéb feladatok elvégzésére.

17. Cikk

(1)A Vegyesbizottság szükség szerint, de legalább egyszer évente összeül, és a 16. Cikkben említett vitás kérdésekben határozatot hoz, amely a jelen Egyezmény tekintetében kötelező érvényű a Szerződő Felekre és a vízi út használóira.

(2)A Vegyesbizottság ülései a két Szerződő Fél területén kerülnek megrendezésre, az országokat alkalmanként váltogatva. 18. Cikk

(1)A Vegyesbizottság konszenzussal hozza meg a döntéseit.

(2)Ha a Vegyesbizottságnak nem sikerül konszenzusra jutnia, az egyik Szerződő Fél kérésére, a Szerződő Felek országainak nemzeti hatóságai konzultáció céljából találkoznak, a kérelem benyújtásától számított 45 napon belül.

19. Cikk

A Vegyesbizottság az első ülésén megalkotja a saját eljárási szabályzatát.

IV. A VITÁS KÉRDÉSEK MEGOLDÁSA 20. Cikk A Szerződő Felek az Egyezmény értelmezéséből vagy alkalmazásából fakadó minden felmerülő vitás kérdést tárgyalásos úton rendeznek.

V. MÁS NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEKKEL VALÓ VISZONY 21. Cikk Jelen Egyezmény nem befolyásolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek Magyarország európai uniós tagságából, illetve Magyarország és a Szerb Köztársaság egyéb nemzetközi megállapodásokban való részvételéből és nemzetközi szervezetekben való tagságából fakadnak.

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22. Cikk

(1)A jelen Egyezmény azon utolsó írásos diplomáciai értesítés kézhezvételét követő 30. (harmincadik) napon lép hatályba, amelyben a Szerződő Felek értesítik egymást a hatálybalépéshez szükséges belső jogi követelmények teljesüléséről.

(2)Jelen Egyezmény módosítható a Szerződő Felek kölcsönös megegyezése alapján. A módosítások írásos formában történnek. A módosítások jelen cikk (1) bekezdésében foglaltak alapján lépnek hatályba és jelen Egyezménynek elválaszthatatlan részét képezik.

(3)Jelen Egyezmény hatályba lépésének napján hatályát veszti a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya között a Tisza folyón történő hajózásra vonatkozó 1955. március 9-én, Belgrádban aláírt Egyezmény.

(4)Jelen Egyezményt a Szerződő Felek határozatlan időre kötik. Mindkét Szerződő Fél felmondhatja azt, írásban, diplomáciai úton kézbesítve. Jelen Egyezmény az írásbeli felmondás kézhezvételétől számított 6 (hat) hónap után hatályát veszti.

Készült Nišben, 2016. november 21. napján, két eredeti példányban, magyar és szerb nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles. ________________________________ ________________________________ Magyarország Kormánya nevében a Szerb Köztársaság Kormánya nevében

4. §(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba

(2)A 2. § és a 3. § az Egyezmény 22. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.

(3)Az Egyezmény, 2. § és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.

(4)E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.

Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.