2006. LXXXIII. törvény az Európai Védelmi Ügynökség és annak személyzete részére biztosított kiváltságokról és mentességekről szóló, az Európai Unió t

2006. LXXXIII. törvény az Európai Védelmi Ügynökség és annak személyzete részére biztosított kiváltságokról és mentességekről szóló, az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői határozatának kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselőinek az Európai Védelmi Ügynökség és annak személyzete részére biztosított kiváltságokról és mentességekről szóló határozata (a továbbiakban: Határozat) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Határozatot e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Határozat hiteles szövege a következő: „A tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői határozata (10/11/2004) az Európai Védelmi Ügynökség és annak személyzete részére biztosított kiváltságokról és mentességekről Az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, mivel: (1) 2004. július 12-én a Tanács elfogadta az Európai Védelmi Ügynökség (a továbbiakban: az Ügynökség) létrehozásáról szóló 2004/551/KKBP együttes fellépést1, (2) az Ügynökség működésének megkezdéséhez az Európai Unió ezen Ügynöksége és annak személyzete részére – kizárólag az Ügynökség és az Európai Unió érdekében – biztosítani kell az ehhez szükséges kiváltságokat, mentességeket és könnyítéseket, a következőképpen határoztak: A törvényt az Országgyűlés a 2006. október 30-i ülésnapján fogadta el. 1 HL L 245., 2004. 7. 17., 17. o. 1. cikk Joghatóság alóli mentesség, házkutatás, lefoglalás, igénybevétel, elkobzás és a korlátozás bármely más formája alóli mentesség Az Ügynökség helyiségei és épületei sérthetetlenek. Az Ügynökség helyiségei és épületei mentesek a házkutatás, igénybevétel, elkobzás vagy kisajátítás alól. Az Ügynökség vagyona és követelései nem képezhetik kényszerítő közigazgatási vagy bírósági intézkedés tárgyát. 2. cikk Az irattár sérthetetlensége Az Ügynökség irattára sérthetetlen. 3. cikk Adók és vámok alóli mentesség (1) Az Ügynökség, az Ügynökség eszközei, bevételei és egyéb vagyona mentes mindenfajta közvetlen adó alól. (2) A tagállamok kormányai lehetőség szerint kötelesek megtenni a megfelelő intézkedéseket az ingó és ingatlan vagyontárgyak árában foglalt közvetett, illetve forgalmi adók összegének elengedése vagy visszatérítése érdekében mindazon esetekben, amikor az Ügynökség célkitűzéseinek, funkcióinak és feladatainak teljesítésére, hivatalos használatra jelentős összegű beszerzéseket hajt végre, amelyek ára ilyen jellegű adót tartalmaz. E rendelkezések alkalmazása azonban nem járhat a Közösségen belüli versenyt torzító hatással. (3) A közvetett, illetve a forgalmi adók alól a (2) bekezdés szerint mentes beszerzéseket kizárólag a mentességet biztosító tagállammal létrejött megállapodásban foglalt feltételek mellett lehet eladni vagy más módon elidegeníteni. (4) Nem adható mentesség azon adók és egyéb közterhek alól, amelyek közüzemi szolgáltatások díjának felelnek meg. 4. cikk Védelmi árucikkek átruházása az Ügynökség hivatalos használatára Az Ügynökség célkitűzése, funkciói és feladatai teljesítése érdekében hivatalos használatára szánt védelmi árucikkek tagállamok közötti átruházása tekintetében – az Ügynökség mentességet élvez a tagállamok által kirótt fizetési kötelezettségek és illetékek alól, kivéve az eljárási díjakat; – a tagállamok – a nemzeti törvényeikkel és rendeleteikkel összhangban, a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségeik sérelme nélkül – a lehetséges mértékben igyekeznek lehetővé tenni az ilyen átruházást. 5. cikk A kapcsolattartásra vonatkozó könnyítések és mentességek A tagállamok hozzájárulnak ahhoz, hogy az Ügynökség a területükön hivatalos célból szabadon, engedélyeztetés nélkül tartson kapcsolatot, és ezen jogosultságát védelemben is részesítik. Az Ügynökség jogosult rejtjeleket használni, továbbá hivatalos leveleket és egyéb hivatalos küldeményeket futár vagy lepecsételt poggyász útján küldeni és fogadni, amelyekre a diplomáciai futárokra és poggyászokra vonatkozó kiváltságok és mentességek vonatkoznak. 6. cikk Belépés, tartózkodás és távozás Szükség esetén a tagállamok biztosítják a 7. cikkben említett személyek hivatalos célú belépését, tartózkodását és távozását. Mindazonáltal igazolni kell, hogy az ebben a cikkben biztosított bánásmódra igényt tartó személyek a 7. cikkben meghatározott osztályba tartoznak. 7. cikk Az Ügynökség személyzetének kiváltságai és mentességei (1) Az egyes tagállamok területén az Ügynökség szerződéses alkalmazottai állampolgárságra való tekintet nélkül a következő mentességeket élvezik: a) a hivatalos funkcióik gyakorlása során szóbeli vagy írásbeli megnyilatkozásaik, illetve végrehajtott cselekedeteik tekintetében mentességet élveznek a joghatóság alól, ez a mentesség a hivataluk megszűnését követően is megilleti őket; b) minden hivatalos iratuk, dokumentumuk és egyéb hivatalos anyaguk sérthetetlen; c) házastársaikat és eltartott családtagjaikat is beleértve nem tartoznak a bevándorlási korlátozások, illetve a külföldiek nyilvántartására vonatkozó szabályok hatálya alá. (2) Az Ügynökség szerződéses alkalmazottai, akiknek az illetménye és juttatása a 9. cikk értelmében az Ügynökséget megillető adó hatálya alá tartozik, az Ügynökség által kifizetett illetmények és juttatások tekintetében mentesül a nemzeti jövedelemadó alól. Ezek a fizetések és juttatások azonban figyelembe vehetők a más forrásokból származó jövedelem után fizetendő adó kiszámításánál. Ezt a bekezdést nem kell alkalmazni az Ügynökség volt szerződéses alkalmazottainak és az azok eltartott hozzátartozóiknak kifizetett távozási díjakra, kártalanításokra vagy egyéb juttatásokra. 8. cikk Mentességből való kizárás A 7. cikkben említett személyeknek biztosított mentesség nem terjed ki az adott személy által okozott közlekedési balesetből eredő károkozás, haláleset vagy személyi sérülés okán harmadik személy által indított polgári peres eljárásra. 9. cikk Adózás (1) Az Ügynökség személyzeti szabályzatában meghatározott feltételek mellett és eljárások szerint az Ügynökség legalább egy évig foglalkoztatott szerződéses alkalmazottai az Ügynökség által részükre kifizetett illetmények és juttatások után kötelesek adót fizetni az Ügynökség javára. (2) Az Ügynökség e cikkben említett szerződéses alkalmazottainak, továbbá bármely más, az Ügynökséggel munkaszerződést kötött személynek a nevéről és címéről tájékoztatni kell a tagállamokat. Az Ügynökség a személyzet minden tagja részére éves kimutatást készít az Ügynökség által a kérdéses évben kifizetett javadalmazás teljes bruttó és nettó összegéről, beleértve a kifizetésekre vonatkozó minden részletet és azok természetét, valamint a forrásnál visszatartott összegeket. (3) Ezt a cikket nem kell alkalmazni az Ügynökség volt szerződéses alkalmazottainak és azok eltartott hozzátartozóiknak kifizetett távozási díjakra, kártalanításokra vagy egyéb juttatásokra. 10. cikk A személyzet védelme Az Ügynökség ügyvezető igazgatójának kérésére a tagállamok minden szükséges lépést megtesznek az ebben a határozatban említett azon személyek biztonsága és védelme érdekében, akiknek biztonsága az Ügynökségnél való alkalmazásuk miatt veszélybe került. 11. cikk Lemondás a mentességről (1) Az e határozat által biztosított kiváltságok és mentességek megadása az Ügynökség és az Európai Unió érdekében, és nem az érintett személyek javára történik. Az Ügynökségnek és az ilyen kiváltságokat és mentességeket élvező személyeknek minden egyéb tekintetben kötelessége tiszteletben tartani a tagállamok törvényeit és rendeleteit. (2) Egy tagállam illetékes hatósága vagy bírósága kérésére az Ügynökség vezetőjének, illetve a tagállamok által az Ügynökséghez kirendelt nemzeti szakértők esetében az adott tagállam illetékes hatóságának le kell mondania az Ügynökség, annak ügyvezető igazgatója vagy személyzetének egyéb tagjai által a 7. cikk értelmében élvezett mentességről, amennyiben az ilyen mentesség akadályozza az igazságszolgáltatást, illetve amennyiben ez az Ügynökség érdekeinek sérelme nélkül megtehető. Az ilyen lemondással kapcsolatos jogvita esetén – amennyiben az illetékes hatósággal vagy bírósággal folytatott konzultációk nem vezetnek kölcsönösen kielégítő eredményre – az ügyet a 12. cikkel összhangban kell rendezni. (3) Az Ügynökség mentességről való lemondása esetén a tagállam igazságügyi hatósága által elrendelt kutatást és lefoglalást az Ügynökség ügyvezető igazgatójának vagy egy általa kijelölt személynek a jelenlétében kell lefolytatni, a bizalmas kezelésre vonatkozó szabályok betartása mellett. (4) Az igazságszolgáltatás zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében az Ügynökség mindig együttműködik a tagállamok illetékes hatóságaival, és megteszi a szükséges lépéseket az e határozatban biztosított kiváltságokkal és mentességekkel való bármilyen visszaélés megakadályozására. (5) Amennyiben egy tagállamban az illetékes hatóság vagy a bíróság úgy ítéli meg, hogy az e határozat által biztosított kiváltsággal vagy mentességgel visszaélés történt, és a mentességről való lemondásra irányuló kérelmet nyújt be az Ügynökséghez, az Ügynökség és az illetékes hatóság vagy bíróság konzultációt tart az ilyen visszaélés tényének megállapítására. A lemondásról szóló döntést a (2) bekezdésnek megfelelően kell meghozni. Amennyiben a kon zultációk nem járnak mindkét fél számára kielégítő eredménnyel, az ügyet a 12. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kell rendezni. 12. cikk A viták rendezése A mentességről való lemondás megtagadásából, illetve az Ügynökségnek vagy a 7. cikk (1) bekezdés értelmében hivatalos pozíciójából fakadóan mentességet élvező személynek mentességgel való visszaéléséből eredő vitákat a Tanács vizsgálja ki a kérdés rendezése érdekében. 13. cikk Az Ügynökséghez kirendelt nemzeti szakértőkre vonatkozó rendelkezések A 6. cikk, a 7. cikk (1) bekezdése, a 8. cikk, a 11. cikk és 12. cikk rendelkezéseit az Ügynökséget létrehozó együttes fellépés 11. cikkének (3.2) bekezdése alapján az Ügynökséghez kirendelt nemzeti szakértőkre is alkalmazni kell. 14. cikk Együttműködés a tagállamok hatóságaival Az Ügynökség e határozat alkalmazása érdekében köteles együttműködni a tagállamok illetékes hatóságaival. 15. cikk Értékelés Az e határozat hatálybalépését követő két éven belül, illetve – attól függően, hogy melyik következik be korábban – az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerződés hatálybalépését követően, a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, amennyiben szükséges, értékelik és módosítják ezen határozat rendelkezéseit, vagy határoznak azok lejáratáról. 16. cikk Területi hatály a) Ezt a határozatot kizárólag a tagállamok anyaországaiban kell alkalmazni. b) Bármely tagállam értesítheti az Európai Unió Tanácsának főtitkárát, hogy ezt a határozatot más olyan területeken is alkalmazni kell, amelyek nemzetközi kapcsolataiért az adott tagállam felelős. 17. cikk Hatálybalépés Ez a határozat az azt követő második hónap első napján lép hatályba, hogy tíz tagállam, valamint az a tagállam, amelyben az Ügynökség található, értesítette a Tanács főtitkárságát, hogy az ezen határozatnak a nemzeti jogrendjükben történő alkalmazásához szükséges eljárások befejeződtek, és azon tagállamok tekintetében, amelyek ilyen értesítést küldtek. Ezt a határozatot ezekben a tagállamokban – a nemzeti jog sérelme nélkül – az elfogadás napjától kell alkalmazni. Ez a határozat a többi tagállam tekintetében az azt követő második hónap első napján lép hatályba, hogy az adott tagállam a Tanács főtitkársága részére értesítést küldött a saját nemzeti jogrendjében történő alkalmazásához szükséges eljárások befejezéséről. 18. cikk Kihirdetés Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.” 4. § Az Országgyűlés jóváhagyja a Határozat e törvény hatálybalépése napjától történő ideiglenes alkalmazását. 5. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E törvény 4. §-a a Határozat 17. cikk első bekezdés első mondatában meghatározott időpontban hatályát veszti. (3) A Határozat hatálybalépésének naptári napját, valamint a (2) bekezdésben meghatározott időpont naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter azok ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) A törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a honvédelmért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik. Sólyom László s. k., Dr. Szili Katalin s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke