361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelete a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a rendelet a lakossági hitelezés feltételeit és a hitelképesség vizsgálatát szabályozza, hogy a hitelnyújtók körültekintően járjanak el a természetes személyeknek nyújtott hitelek esetében. Célja a túlzott eladósodás megelőzése és a pénzügyi stabilitás elősegítése.
Kire vonatkozik: A Magyar Köztársaság területén hitelt és pénzkölcsönt nyújtó hitelnyújtókat; Természetes személyeket, akik hitelt vagy pénzügyi lízinget vesznek igénybe.
Határidők:
- Gépjárművásárláshoz nyújtott hitelek szerződéskötéskori futamideje nem lehet több, mint 84 hónap.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Szakaszok
- 6
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- A hitelnyújtók kötelezettségét a természetes személyek hitelképességének vizsgálatára.
- A belső szabályzatok tartalmát a hitelezhetőségi limit meghatározására vonatkozóan.
- A devizahitelek havi törlesztőrészletének maximális arányát a hitelezhetőségi limithez képest.
- Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek és a gépjárművásárláshoz nyújtott hitelek maximális kitettségét.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- A Magyar Köztársaság területén hitelt és pénzkölcsönt nyújtó hitelnyújtókat.
- Természetes személyeket, akik hitelt vagy pénzügyi lízinget vesznek igénybe.
Melyek a főbb pontok?
- A hitelnyújtóknak minden hitelbírálatkor vizsgálniuk kell a természetes személy hitelképességét, nem csak a fedezetet.
- A devizahitel havi törlesztőrészlete euró alapú hiteleknél és euróhiteleknél nem haladhatja meg a hitelezhetőségi limit 80%-át, más devizahiteleknél a 60%-át.
- Ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott forinthiteleknél a kitettség nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 75%-át, euró alapú hiteleknél 60%-át, más devizahiteleknél 45%-át.
- Gépjárművásárláshoz nyújtott hitelek szerződéskötéskori futamideje nem lehet több, mint 84 hónap.
Egyéb jogszabályok
8
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
Tartalomjegyzék (6)
- 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a követke
- 3. § (1) A hitelnyújtó nem nyújthat hitelt kizárólag a hitelkockázati fedez
- 4. § (1) A hitelnyújtó a belső szabályzatában rögzíti
- 5. § (1) Lakás-előtakarékossági szerződéssel vagy életbiztosítási szerződés
- 6. § (1) Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott fori
- 9. § A hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/200
361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelete a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról.
A Kormány a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (1) bekezdésének a) és g) pontjában, és a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 30. §-ának b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány
35. §(1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el
A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a hitelnyújtó Magyar Köztársaság területén hitel és pénzkölcsön nyújtási tevékenysége keretében természetes személlyel kötött szerződéseire.
(2)E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a természetes személynek nyújtott pénzügyi lízingre azzal, hogy ahol e rendelet hitelt említ, ott pénzügyi lízinget, ahol törlesztőrészletet említ, ott lízingdíjat kell érteni, kivéve, ha e rendelet ettől eltérően rendelkezik.
(3)E rendelet hatálya nem terjed ki:
a)a természetes személy fizetési nehézsége és késedelme miatt a meglévő hitelei módosítására, átütemezésére, amennyiben ezáltal a hiteltartozás fennálló összege nem növekszik és az új hitel nem tartozik
aa)a 4. § (2) bekezdésének b) pontjában kezelt kategóriába, ha az eredeti hitel euró alapú hitel vagy euróhitel,
ab)a 4. § (2) bekezdésében kezelt kategóriákba, ha az eredeti hitel forinthitel;
b)a már fennálló hitellel rendelkező természetes személy fizetőképességének biztosítása érdekében ugyanazon hitelnyújtónál történő új hitel nyújtására, ha az további eladósodottságot csak a fizetőképesség helyreállításával indokolt mértékig eredményez;
c)kézizálog fedezetű kölcsön nyújtására;
d)értékpapír vagy betét fedezete mellett nyújtott kölcsönre, valamint
e)a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyes fejezeti kezelésű előirányzatai kezeléséről és támogatásainak lebonyolításáról 19/2008. (X. 8.) NFGM rendelet 66. §-a szerinti Széchenyi Kártya konstrukcióra.
(4)E rendelet hatálya – a 6. § kivételével – nem terjed ki az olyan ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelre, amelynél a szerződés alapján fennálló hitel tőkeösszege folyamatosan növekszik, és a hitel visszafizetésének esedékessége a természetes személy halálát, ille tő leg a fedezetként szolgáló ingatlan életvitelszerű használatának felhagyását vagy értékesítését köve tően áll be.
(5)E rendelet 6. §-át nem kell alkalmazni az állami kezességvállalással biztosított lakáscélú kölcsönökre.
(6)E rendelet hatálya – a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott belső szabályzati korlátok alkalmazásának kivételével – nem terjed ki a hatálybalépésekor fennálló hitelek más hitelnyújtónál történő kiváltására, ha
a)ezáltal a hiteltartozás kiváltáskor fennálló összege – devizahitel esetén a hitel eredeti devizanemében meghatározott összeg – nem növekszik, és
b)az új hitel nem tartozik
ba)a 4. § (2) bekezdésének b) pontjában kezelt kategóriába, ha az eredeti hitel euró alapú hitel vagy euróhitel,
bb)a 4. § (2) bekezdésében kezelt kategóriákba, ha az eredeti hitel forinthitel.
Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában:
1.csoport: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény ben (a továb biak ban: Hpt.) meghatározott fogalom;
2.devizahitel: a) forinttól eltérő pénznemben folyósított hitel,
b)devizában nyilvántartott, de forintban folyósított hitel;
3.gépjármű piaci értéke: új gépjármű esetén a gépjármű bruttó vételára, használt gépjármű esetén a nemzetközi kereskedelmi járműadatbázissal rendelkező, Európában és Magyarországon is a teljes gépjárműszegmens által használt és elfogadott gépjármű értékelő rendszer felhasználásával számított eladási érték;
4.hitel: a Hpt.-ben meghatározott hitel és pénzkölcsön;
5.hitelnyújtó: a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény;
6.hitelezhetőségi limit: a hitelnyújtó belső szabályzata alapján forintban meghatározott maximális havi hiteltörlesztési képességet kifejező összeg;
7.ingatlan forgalmi értéke: a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló 25/1997. (VIII. 1.) PM rendelet 2. § (2) bekezdésének a) pontjában és a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló 54/1997. (VIII. 1.) FM rendelet 3. §
(2)bekezdésének a) pontjában meghatározott, a piaci összehasonlító adatok elemzésén alapuló értékelés szerint meghatározott érték;
8.kitettség: a Hpt.-ben meghatározott fogalom;
9.pénzforgalmi intézmény: az a Hpt.-ben meghatározott pénzforgalmi intézmény, aki engedéllyel rendelkezik a pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódóan hitel- és pénzkölcsönnyújtási tevékenység végzésére;
10.pénzügyi intézmény: a Hpt.-ben meghatározott fogalom, ideértve az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező és ott jogszerűen tevékenységet végző, a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézményt is;
11.pénzügyi lízing: a Hpt.-ben meghatározott fogalom. A körültekintő lakossági hitelezés általános követelményei
3. §(1) A hitelnyújtó nem nyújthat hitelt kizárólag a hitelkockázati fedezet figye lembe véte lével, a természetes személy
hitelképességét, illetve hitelezhetőségét minden egyes hitelbírálatkor meg kell vizsgálnia.
(2)A hitelképesség, illetve hitelezhetőség vizsgálatának a 4. § (1) bekezdésének alapján elkészített belső szabályzat szerint a természetes személy vagy a természetes személy háztartása jövedelmi helyzetén és az ez alapján meghatározott hitelezhetőségi limiten kell alapulnia.
(3)A hitelnyújtó gondoskodik arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a honlapján közzétett, a túlzott eladósodottság kockázatairól szóló tájékoztatót a hitelnyújtóval – ideértve annak közvetítőivel is – kapcsolatba kerülő hiteligénylő természetes személyek a hitelképesség vizsgálatát megelőzően kézhez kapják.
4. §(1) A hitelnyújtó a belső szabályzatában rögzíti
a)a hitelezhetőségi vizsgálat alanyi körét, amely a természetes személyre vagy a természetes személy háztartására terjedhet ki, utóbbi esetben a háztartás fogalmának meghatározását is;
b)az egyes hiteltípusoknál a hitelezhetőségi limit kiszámítása szempontjából figye lembe vehető jövedelmi tételeket és azok igazolásának módját;
c)a hitelnyújtó által megkívánt igazolások meghatározását, illetve a nyilatkozat tartalmát a természetes személy más hitelnyújtóval szemben fennálló egyéb hiteleiről;
d)a természetes személy meglévő hitelei beszámításának technikáját a hitelezhetőségi limit kiszámításakor;
e)a hitelezhetőségi limit kiszámításának módszerét az egyes hiteltípusoknál.
(2)A devizahitel havi törlesztőrészlete folyósításkor nem lehet magasabb:
a)euró alapú hiteleknél és euróhiteleknél a hitelezhetőségi limit 80%-ánál;
b)más devizahiteleknél a hitelezhetőségi limit 60%-ánál.
(3)A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a természetes személy dokumentálhatóan a hitel devizanemében fennálló rendszeres jövedelemmel rendelkezik, amennyiben a természetes személy ezen jövedelme eléri legalább a természetes személy összes devizában fennálló hitele törlesztőrészleteinek összegét.
(4)Az egy csoportba tartozó hitelnyújtóknál az (1) bekezdésben meghatározott belső szabályzatok tartalmát egységes elvek alapján kell megállapítani.
(5)A hitelnyújtónak figye lembe kell venni a hitelezhetőségi limit meghatározásakor a természetes személy összes ismert hiteltartozását, amely a hitelnyújtóval vagy más hitelnyújtóval szemben áll fenn.
(6)A hitelnyújtó köteles a hitelezés körében a hitelnyújtótól elvárható körültekintéssel eljárni annak érdekében, hogy a természetes személy pénzügyi helyzetét feltárja, ideértve minden olyan hitelinformációs rendszer lekérdezést, amelyhez csatlakozott vagy amelynek tagja.
5. §(1) Lakás-előtakarékossági szerződéssel vagy életbiztosítási szerződéssel kombinált lakáscélú hitel esetén a kapcsolódó
befizetési kötelezettséget figye lembe kell venni a hitelezhetőségi limit meghatározásánál, mint törlesztőrészlet növelő tényezőt.
(2)Lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált lakáscélú hitel esetén nem vehető figye lembe a hitel összegének meghatározásánál a lakás-takarékpénztári hitel.
(3)Életbiztosítási szerződéssel kombinált lakáscélú hitel esetén a hitel összegének meghatározásánál csak a tőkegarantált összeg és a hozamgarancia, az eléréses életbiztosítás esetén csak a biztosítási összeg vehető figye lembe.
(4)Ha a hitelnyújtó egy kedvezményes időtartamra alacsonyabb kamatot és díjakat számít fel vagy a tőketörlesztés megkezdésére haladékot nyújt, a kedvezményes időtartam lejárta utáni legmagasabb törlesztőrészletet kell figye lembe venni a hitelezhetőségi limitnek való megfelelés vizsgálatánál.
Ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelre, pénzügyi lízingre vonatkozó szabályok
6. §(1) Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott forinthiteleknél a kitettség vállaláskori értéke nem
haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 75%-át, pénzügyi lízingnél 80%-át. Építés alatt lévő létesítményre nyújtott hitelnél a korlát az ingatlan teljes készültségének elérésekori forgalmi értékre vonatkoztatva értendő.
(2)Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott euró alapú hiteleknél és euróhiteleknél a kitettség vállaláskori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 60%-át, pénzügyi lízingnél 65%-át.
(3)Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott, a (2) bekezdéstől eltérő pénznemben meghatározott devizahitelek kitettségének vállaláskori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 45%-át, pénzügyi lízingnél 50%-át.
(4)Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott arányok számításánál figye lembe kell venni az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyzett jelzáloggal fedezett követelésnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett értékét.
(5)Ha a hitelnyújtó ugyanannak a természetes személynek ugyanazon ingatlanára többféle pénznemben nyújt hitelt, akkor az (1)–(3) bekezdésben meghatározott limitek közül az alacsonyabbat kell alkalmazni a teljes kitettségre.
A gépjárművásárláshoz nyújtott hitelekre vonatkozó szabályok 7. § (1) Gépjárművásárláshoz nyújtott forinthitel esetén a kitettség vállaláskori értéke nem haladhatja meg a gépjármű piaci értékének 75%-át, pénzügyi lízing esetén 80%-át.
(2)Gépjárművásárláshoz nyújtott euró alapú hitel és euróhitel esetén a kitettség vállaláskori értéke nem haladhatja meg a gépjármű piaci értékének 60%-át, pénzügyi lízing esetén 65%-át.
(3)Gépjárművásárláshoz nyújtott a (2) bekezdéstől eltérő pénznemben meghatározott devizahitel esetén a kitettség vállaláskori értéke nem haladhatja meg a gépjármű piaci értékének 45%-át, pénzügyi lízing esetén 50%-át.
(4)Ha a hitelnyújtó ugyanannak a természetes személynek ugyanazon gépjárműre többféle pénznemben nyújt gépjárművásárláshoz hitelt, akkor az (1)–(3) bekezdésben meghatározott limitek közül az alacsonyabbat kell alkalmazni a teljes kitettségre.
(5)A gépjárművásárláshoz nyújtott hitelek szerződéskötéskori futamideje nem lehet több, mint 84 hónap.
Átmeneti és záró rendelkezések 8. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2010. március 1-jén lép hatályba.
(2)E rendelet 3–5. §-a 2010. június 11-én lép hatályba.
(3)E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésüket köve tően kötött szerződésekre kell alkalmazni.
9. §A hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdés
d)pontjában a „hetven” szövegrész helyébe a „hetvenöt” szöveg lép.
10.§ E rendelet 9. §-a 2010. március 2-án hatályát veszti. E § 2010. március 3-án hatályát veszti.
A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a társadalompolitika összehangolásáért felelős