361/
- (XII. 30.) Korm. rendelete a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról. A Kormány a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. törvény
- §
(1)bekezdésének
- a)és
- g)pontjában, és a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 30. §-ának
- b)pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §
(1)bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el. A rendelet hatálya 1. §
(1)E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a hitelnyújtó Magyar Köztársaság területén hitel és pénzkölcsön nyújtási tevékenysége keretében természetes személlyel kötött szerződéseire.
(2)E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a természetes személynek nyújtott pénzügyi lízingre azzal, hogy ahol e rendelet hitelt említ, ott pénzügyi lízinget, ahol törlesztőrészletet említ, ott lízingdíjat kell érteni, kivéve, ha e rendelet ettől eltérően rendelkezik.
(3)E rendelet hatálya nem terjed ki:
- a)a természetes személy fizetési nehézsége és késedelme miatt a meglévő hitelei módosítására, átütemezésére, amennyiben ezáltal a hiteltartozás fennálló összege nem növekszik és az új hitel nem tartozik
- aa)a 4. §
(2)bekezdésének
- b)pontjában kezelt kategóriába, ha az eredeti hitel euró alapú hitel vagy euróhitel,
- ab)a 4. §
(2)bekezdésében kezelt kategóriákba, ha az eredeti hitel forinthitel;
- b)a már fennálló hitellel rendelkező természetes személy fizetőképességének biztosítása érdekében ugyanazon hitelnyújtónál történő új hitel nyújtására, ha az további eladósodottságot csak a fizetőképesség helyreállításával indokolt mértékig eredményez;
- c)kézizálog fedezetű kölcsön nyújtására;
- d)értékpapír vagy betét fedezete mellett nyújtott kölcsönre, valamint
- e)a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyes fejezeti kezelésű előirányzatai kezeléséről és támogatásainak lebonyolításáról 19/2008. (X. 8.) NFGM rendelet 66. §-a szerinti Széchenyi Kártya konstrukcióra.
(4)E rendelet hatálya – a 6. § kivételével – nem terjed ki az olyan ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelre, amelynél a szerződés alapján fennálló hitel tőkeösszege folyamatosan növekszik, és a hitel visszafizetésének esedékessége a természetes személy halálát, ille tő leg a fedezetként szolgáló ingatlan életvitelszerű használatának felhagyását vagy értékesítését köve tően áll be.
(5)E rendelet 6. §-át nem kell alkalmazni az állami kezességvállalással biztosított lakáscélú kölcsönökre.
(6)E rendelet hatálya – a 4. §
(1)és
(2)bekezdésében meghatározott belső szabályzati korlátok alkalmazásának kivételével – nem terjed ki a hatálybalépésekor fennálló hitelek más hitelnyújtónál történő kiváltására, ha
- a)ezáltal a hiteltartozás kiváltáskor fennálló összege – devizahitel esetén a hitel eredeti devizanemében meghatározott összeg – nem növekszik, és
- b)az új hitel nem tartozik
- ba)a 4. §
(2)bekezdésének
- b)pontjában kezelt kategóriába, ha az eredeti hitel euró alapú hitel vagy euróhitel,
- bb)a 4. §
(2)bekezdésében kezelt kategóriákba, ha az eredeti hitel forinthitel. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. csoport: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény ben (a továb biak ban: Hpt.) meghatározott fogalom; 2. devizahitel:
- a)forinttól eltérő pénznemben folyósított hitel,
- b)devizában nyilvántartott, de forintban folyósított hitel; 3. gépjármű piaci értéke: új gépjármű esetén a gépjármű bruttó vételára, használt gépjármű esetén a nemzetközi kereskedelmi járműadatbázissal rendelkező, Európában és Magyarországon is a teljes gépjárműszegmens által használt és elfogadott gépjármű értékelő rendszer felhasználásával számított eladási érték; 4. hitel: a Hpt.-ben meghatározott hitel és pénzkölcsön; 5. hitelnyújtó: a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény; 6. hitelezhetőségi limit: a hitelnyújtó belső szabályzata alapján forintban meghatározott maximális havi hiteltörlesztési képességet kifejező összeg; 7. ingatlan forgalmi értéke: a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló 25/1997. (VIII. 1.) PM rendelet 2. §
(2)bekezdésének a) pontjában és a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló 54/1997. (VIII. 1.) FM rendelet 3. §
(2)bekezdésének a) pontjában meghatározott, a piaci összehasonlító adatok elemzésén alapuló értékelés szerint meghatározott érték;
- kitettség: a Hpt.-ben meghatározott fogalom;
- pénzforgalmi intézmény: az a Hpt.-ben meghatározott pénzforgalmi intézmény, aki engedéllyel rendelkezik a pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódóan hitel- és pénzkölcsönnyújtási tevékenység végzésére;
- pénzügyi intézmény: a Hpt.-ben meghatározott fogalom, ideértve az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező és ott jogszerűen tevékenységet végző, a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézményt is;
- pénzügyi lízing: a Hpt.-ben meghatározott fogalom. A körültekintő lakossági hitelezés általános követelményei
- §
(1)A hitelnyújtó nem nyújthat hitelt kizárólag a hitelkockázati fedezet figye lembe véte lével, a természetes személy hitelképességét, illetve hitelezhetőségét minden egyes hitelbírálatkor meg kell vizsgálnia.
(2)A hitelképesség, illetve hitelezhetőség vizsgálatának a 4. §
(1)bekezdésének alapján elkészített belső szabályzat szerint a természetes személy vagy a természetes személy háztartása jövedelmi helyzetén és az ez alapján meghatározott hitelezhetőségi limiten kell alapulnia.
(3)A hitelnyújtó gondoskodik arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a honlapján közzétett, a túlzott eladósodottság kockázatairól szóló tájékoztatót a hitelnyújtóval – ideértve annak közvetítőivel is – kapcsolatba kerülő hiteligénylő természetes személyek a hitelképesség vizsgálatát megelőzően kézhez kapják. 4. §
(1)A hitelnyújtó a belső szabályzatában rögzíti:
- a)a hitelezhetőségi vizsgálat alanyi körét, amely a természetes személyre vagy a természetes személy háztartására terjedhet ki, utóbbi esetben a háztartás fogalmának meghatározását is;
- b)az egyes hiteltípusoknál a hitelezhetőségi limit kiszámítása szempontjából figye lembe vehető jövedelmi tételeket és azok igazolásának módját;
- c)a hitelnyújtó által megkívánt igazolások meghatározását, illetve a nyilatkozat tartalmát a természetes személy más hitelnyújtóval szemben fennálló egyéb hiteleiről;
- d)a természetes személy meglévő hitelei beszámításának technikáját a hitelezhetőségi limit kiszámításakor;
- e)a hitelezhetőségi limit kiszámításának módszerét az egyes hiteltípusoknál.
(2)A devizahitel havi törlesztőrészlete folyósításkor nem lehet magasabb:
- a)euró alapú hiteleknél és euróhiteleknél a hitelezhetőségi limit 80%-ánál;
- b)más devizahiteleknél a hitelezhetőségi limit 60%-ánál.
(3)A
(2)bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a természetes személy dokumentálhatóan a hitel devizanemében fennálló rendszeres jövedelemmel rendelkezik, amennyiben a természetes személy ezen jövedelme eléri legalább a természetes személy összes devizában fennálló hitele törlesztőrészleteinek összegét.
(4)Az egy csoportba tartozó hitelnyújtóknál az
(1)bekezdésben meghatározott belső szabályzatok tartalmát egységes elvek alapján kell megállapítani.
(5)A hitelnyújtónak figye lembe kell venni a hitelezhetőségi limit meghatározásakor a természetes személy összes ismert hiteltartozását, amely a hitelnyújtóval vagy más hitelnyújtóval szemben áll fenn.
(6)A hitelnyújtó köteles a hitelezés körében a hitelnyújtótól elvárható körültekintéssel eljárni annak érdekében, hogy a természetes személy pénzügyi helyzetét feltárja, ideértve minden olyan hitelinformációs rendszer lekérdezést, amelyhez csatlakozott vagy amelynek tagja. 5. §
(1)Lakás-előtakarékossági szerződéssel vagy életbiztosítási szerződéssel kombinált lakáscélú hitel esetén a kapcsolódó befizetési kötelezettséget figye lembe kell venni a hitelezhetőségi limit meghatározásánál, mint törlesztőrészlet növelő tényezőt.
(2)Lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált lakáscélú hitel esetén nem vehető figye lembe a hitel összegének meghatározásánál a lakás-takarékpénztári hitel.
(3)Életbiztosítási szerződéssel kombinált lakáscélú hitel esetén a hitel összegének meghatározásánál csak a tőkegarantált összeg és a hozamgarancia, az eléréses életbiztosítás esetén csak a biztosítási összeg vehető figye lembe.
(4)Ha a hitelnyújtó egy kedvezményes időtartamra alacsonyabb kamatot és díjakat számít fel vagy a tőketörlesztés megkezdésére haladékot nyújt, a kedvezményes időtartam lejárta utáni legmagasabb törlesztőrészletet kell figye lembe venni a hitelezhetőségi limitnek való megfelelés vizsgálatánál. Ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelre, pénzügyi lízingre vonatkozó szabályok 6. §
(1)Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott forinthiteleknél a kitettség vállaláskori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 75%-át, pénzügyi lízingnél 80%-át. Építés alatt lévő létesítményre nyújtott hitelnél a korlát az ingatlan teljes készültségének elérésekori forgalmi értékre vonatkoztatva értendő.
(2)Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott euró alapú hiteleknél és euróhiteleknél a kitettség vállaláskori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 60%-át, pénzügyi lízingnél 65%-át.
(3)Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott, a
(2)bekezdéstől eltérő pénznemben meghatározott devizahitelek kitettségének vállaláskori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 45%-át, pénzügyi lízingnél 50%-át.
(4)Az
(1)–
(3)bekezdésben meghatározott arányok számításánál figye lembe kell venni az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyzett jelzáloggal fedezett követelésnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett értékét.
(5)Ha a hitelnyújtó ugyanannak a természetes személynek ugyanazon ingatlanára többféle pénznemben nyújt hitelt, akkor az
(1)–
(3)bekezdésben meghatározott limitek közül az alacsonyabbat kell alkalmazni a teljes kitettségre. A gépjárművásárláshoz nyújtott hitelekre vonatkozó szabályok 7. §
(1)Gépjárművásárláshoz nyújtott forinthitel esetén a kitettség vállaláskori értéke nem haladhatja meg a gépjármű piaci értékének 75%-át, pénzügyi lízing esetén 80%-át.
(2)Gépjárművásárláshoz nyújtott euró alapú hitel és euróhitel esetén a kitettség vállaláskori értéke nem haladhatja meg a gépjármű piaci értékének 60%-át, pénzügyi lízing esetén 65%-át.
(3)Gépjárművásárláshoz nyújtott a
(2)bekezdéstől eltérő pénznemben meghatározott devizahitel esetén a kitettség vállaláskori értéke nem haladhatja meg a gépjármű piaci értékének 45%-át, pénzügyi lízing esetén 50%-át.
(4)Ha a hitelnyújtó ugyanannak a természetes személynek ugyanazon gépjárműre többféle pénznemben nyújt gépjárművásárláshoz hitelt, akkor az
(1)–
(3)bekezdésben meghatározott limitek közül az alacsonyabbat kell alkalmazni a teljes kitettségre.
(5)A gépjárművásárláshoz nyújtott hitelek szerződéskötéskori futamideje nem lehet több, mint 84 hónap. Átmeneti és záró rendelkezések 8. §
(1)E rendelet – a
(2)bekezdésben meghatározott kivétellel – 2010. március 1-jén lép hatályba.
(2)E rendelet 3–
- §-a
- június 11-én lép hatályba.
(3)E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésüket köve tően kötött szerződésekre kell alkalmazni.
- § A hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/
- (VII. 30.) Korm. rendelet
- §
(3)bekezdés d) pontjában a „hetven” szövegrész helyébe a „hetvenöt” szöveg lép.
- § E rendelet
- §-a
- március 2-án hatályát veszti. E §
- március 3-án hatályát veszti. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a társadalompolitika összehangolásáért felelős