← Magyarország

2009. CXXXII. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság Kormánya között a kötelező kőolaj- és kőolajtermék-készletek tárolása teré

Röviden

Ez a törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság Kormánya közötti megállapodást hirdeti ki, amely a kötelező kőolaj- és kőolajtermék-készletek tárolása terén való együttműködésről szól. Célja, hogy lehetővé tegye az egyik ország számára, hogy kötelező készleteinek egy részét a másik országban tárolja.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
2009. CXXXII. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság Kormánya között a kötelező kőolaj- és kőolajtermék-készletek tárolása terén való együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság Kormánya között a kötelező kőolaj- és kőolajtermék-készletek tárolása terén való együttműködésről szóló Megállapodás (a továb biak ban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2009. november 23-i ülésnapján fogadta el. „MEGÁLLAPODÁS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA KÖZÖTT A KÖTELEZŐ KŐOLAJ- ÉS KŐOLAJTERMÉK-KÉSZLETEK KÖLCSÖNÖS TÁROLÁSA TÁRGYÁBAN A Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság Kormánya, a továb biak ban, mint „a Szerződő Felek” és külön-külön, egyenként, mint „a Szerződő Fél”, Tekintettel a Tanács 2006/67/EK sz. 2006. július 24-i Irányelvére, amely az EGK tagállamai számára megszabja minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettséget (8.8. EEL 217.2006 p.8–15); tekintettel az irányelv 7. Cikk (1) bekezdésére, amely rendelkezik a tagállam területén olyan készletek létrehozásáról, amelyeket egy kormányközi megállapodás értelmében egy másik tagállamban alapított társaságok, szervezetek vagy testületek számára hoznak létre; valamint tekintettel a Magyar Köztársaságban és az Olasz Köztársaságban érvényben lévő kőolaj- és kőolajtermék-készletezésről szóló jogszabályokra; az alábbiakban állapodnak meg: 1. Cikk FOGALMAK Hacsak a szövegösszefüggés másként nem kívánja, a jelen Megállapodás alkalmazásában: 1. az „Irányelv” a Tanács 2006. július 24-i 2006/67/EK Irányelvét jelenti; 2. a „Bizottság” az Európai Unió Bizottságát jelenti; 3. a „kötelező készletek” az irányelv által szabályozott kőolaj- és kőolajtermék-készleteket jelenti; 4. „nemzeti jogszabály”: a) a kőolaj-készletezésről szóló hatályos jogszabályok Magyarországon; b) a kőolaj-készletezésről szóló hatályos jogszabályok Olaszországban. 5. az „Illetékes hatóság” az egyes államok azon minisztériumát vagy kormányzati szervét jelenti, amelynek feladata a készletezési kötelezettség teljesítésének felügyelete; 6. a „Tárolást végző állam” azt az államot jelenti, melynek területén a kötelező kőolaj- és kőolajtermék készletek tárolásra kerülnek; 7. a „Kedvezményezett állam” azt az államot jelenti, amely számára a készletet tárolják; 8. a „havi jelentés” a jelen Megállapodás 6. Cikkében foglalt rendelkezéseknek meg fele lően készült jelentést jelenti; 9. a „statisztikai összesítő” a tagállamok részéről a Bizottság számára az Irányelv 4. Cikkének meg fele lően benyújtott jelentést jelenti; 10. a „terület” azt a területet jelenti, amelyre nézve a Szerződő Felek joghatóságukat gyakorolják; 11. a „kötelezett fél” azt a felet jelenti, amely a vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében kötelezett a kötelező készletek létrehozására és fenntartására; 12. az „ellátási válság” az Európai Unió intézménye vagy a Nemzetközi Energia Ügynökség által bejelentett ellátási válságot jelenti; 13. a „szerződés” azt a vállalatok, vagy testületek, vagy szervezetek közötti egyezményt jelenti, melynek célja a kötelező készletek tárolásának létesítése. 2. Cikk A kötelező készletek fenntartására kötelezett magyarországi fél jogosult a készletek egy részét Olaszországban tárolni és fenntartani, feltéve, hogy ezeket olyan létesítményekben tárolják, amelyek külön erre a célra alkalmasak. A kötelező készletek fenntartására kötelezett olaszországi fél jogosult a készletek egy részét Magyarországon tárolni és fenntartani, feltéve, hogy ezeket olyan létesítményekben tárolják, amelyek külön erre a célra alkalmasak. 3. Cikk A kötelezett félnek a 2. Cikkben hivatkozott eljárás iránti kérelmét az Illetékes hatóság részére kell eljuttatnia az alábbiakban meghatározott eljárás szerint. 1. A kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi információkat: a) az engedélyezést kérelmező kötelezett fél neve és címe; b) a termékek típusa és mennyisége; c) a kötelező készletek tulajdonosának neve abban az esetben, ha az nem azonos a kötelezett féllel; d) a kötelező készleteket tároló létesítmények tulajdonosának neve abban az esetben, ha az nem azonos a kötelezett féllel, továbbá a kőolaj- és kőolajtermék-készleteket tároló létesítmények földrajzi helyének pontos meghatározása; e) az az időtartam, amelyre az engedélyezést kérik, amelynek mindenképpen valamely naptári hónap első napján kell megkezdődnie és minimum három hónapra kell szólnia. 2. A tárolást végző félnek, mely a készleteket tartja a kötelezett fél részére, garantálnia kell a készletek tényleges rendelkezésre állását a vállalatok, testületek vagy szervezetek közötti szerződés teljes érvényességi ideje alatt. 3. Amennyiben a kötelezett fél által benyújtott kérelmet az Illetékes hatóság jóváhagyta, akkor e hatóság a jelen Cikk 1. pontja szerinti valamennyi információt köteles legkésőbb húsz munkanappal a kérelemben megjelölt időszak kezdetét megelőzően elküldeni a kedvezményezett állam Illetékes hatósága részére. 4. A Tárolást végző állam hatáskörrel bíró hatósága köteles legkésőbb öt munkanappal a kérelemben megjelölt időszak kezdetét megelőzően döntéséről tájékoztatni a Kedvezményezett állam hatáskörrel bíró hatóságát. Abban az esetben, ha nem érkezik meg ez az értesítés, azt úgy kell tekinteni, hogy a szóban forgó készletek nem tekinthetők olyan készleteknek, amelyekre a jelen Megállapodásban foglaltakat lehet alkalmazni. 5. A jelen Cikk 1. pontjában hivatkozott tájékoztatás, adatok bármely lényeges változása esetén új kérelem benyújtásának van helye. 6. Bármelyik Illetékes hatóság jogosult a jelen Cikk alapján megadott jóváhagyását visszavonni abban az esetben, ha a kérelem tárgyául szolgáló eljárásokban valamely lényeges tévedés, hiba vagy pontatlanság szerepel. A jóváhagyás visszavonását megelőzően az érintett Illetékes hatóság köteles értesíteni a másik állam Illetékes hatóságát és ésszerű lehetőséget biztosítani a kötelezett fél számára a panasztételére. 4. Cikk A jelen Megállapodás rendelkezéseinek meg fele lően a Tárolást végző állam kormánya, semmilyen körülmények esetén sem ellenezheti a kötelező készleteknek a Kedvezményezett államba történő szabad átvitelét, ahogyan ez az előző cikkekben szerepel. 5. Cikk A 2. Cikkben jelzett kötelező készletek nem számíthatók be a Tárolást végző állam kötelezettségeibe, ezeket a készleteket a Kedvezményezett állam kvótájába kell beszámítani. 6. Cikk A jelen Megállapodás alapján bármely fél, amely a másik Szerződő Fél részére kötelező készleteket tart fenn, köteles havi jelentést küldeni annak az államnak a hatáskörrel bíró hatósága részére, amelynek területén ezeket a készleteket tárolják. Ennek a jelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia: 1. a Kedvezményezett állam felé kötelezett fél neve és címe; 2. a termékek típusa és mennyisége; 3. a kötelező készletek tulajdonosának neve abban az esetben, ha az nem azonos a kötelezett féllel; 4. a kötelező készleteket tároló létesítmények tulajdonosának neve abban az esetben, ha az nem azonos a kötelezett féllel, továbbá a szóban forgó készleteket tároló létesítmények földrajzi helyének pontos meghatározása. A készletek minőségének és mennyiségének ellenőrzése, felülvizsgálata vagy egyéb tanúsítása után a Tárolást végző állam Illetékes hatósága köteles a következő hónap első húsz naptári napjáig bezárólag jelentést küldeni a Kedvezményezett állam hatáskörrel bíró hatósága részére. 7. Cikk Az Irányelv 4. Cikkében előírt statisztikai összefoglalóra vonatkozóan a Szerződő Felek mindegyike köteles jelentést küldeni a Bizottság részére a saját területén a másik állam nevében és részére tárolt minimális készletek meglétére vonatkozóan, az Irányelv 6. Cikkében foglalt elő írásoknak meg fele lően. 8. Cikk A jelen Megállapodás feltételeinek meg fele lően, amikor valamelyik fél olyan kötelező készleteket tart fenn, amely nem áll saját tulajdonában, akkor ezeket a készleteket azon állam felé kötelezett félnek a tulajdonában lévőnek kell tekinteni, amely a Kedvezményezett állam felé kötelezettséggel bír. A kötelező készlet-kvóták meglétét biztosító szerződést az Illetékes hatóság kérésére bármikor be kell nyújtani, és abban szerepelnie kell egy egyértelmű rendelkezésnek az elővásárlási jogról és az árképzés módszerének meghatározásáról. 9. Cikk Mindkét Illetékes hatóság időnként, választásától függően, ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat tart vagy más módon bizonyosodik meg azoknak a készleteknek a meglétéről, amelyekre a jelen Megállapodás vonatkozik, különösen abban az esetben, ha a másik állam Illetékes hatósága ezt kéri. Az Illetékes hatóság köteles a másik államot haladéktalanul tájékoztatni az említett ellenőrzések révén megállapított lényeges tévedés, hiba vagy pontatlanság esetén. 10. Cikk Ha a Tárolást végző állam azt állapítja meg, hogy a jelen Megállapodás nem teljesült, erről a lehető leggyorsabban tájékoztatni kell a Kedvezményezett államot. 11. Cikk Ha a kötelező készletek létrehozására és fenntartására kötelezett bármelyik fél nem teljesíti a jelen Megállapodás rendelkezéseit, ez kellő indok a Kedvezményezett állam Illetékes hatósága számára, hogy azonnal kezdeményezze a megfelelő szankciókat saját törvényeinek meg fele lően. 12. Cikk A Szerződő Felek bármelyik Szerződő Fél kérésére konzultációt folytatnak a Megállapodás értelmezését vagy alkalmazását érintő bármely felmerülő kérdésről. A konzultációkat az erre irányuló kérés beterjesztésének időpontjától számított hatvan napon belül meg kell kezdeni. Ellátási válság esetén ezeket a konzultációkat késedelem nélkül meg kell tartani. 13. Cikk A Szerződő Felek kölcsönös egyetértésével a jelen Megállapodás módosítható. Ha bármelyik Szerződő Fél módosítani kívánja a jelen Megállapodás valamelyik rendelkezését, akkor kéréssel fordulhat a másik Szerződő Fél felé konzultációs eljárás kezdeményezésére. A konzultációknak hatvan napon belül meg kell kezdődniük. A módosítások a Szerződő Felek megállapodása szerinti eljárásnak meg fele lően lépnek majd életbe. 14. Cikk A Megállapodás az utolsó írásbeli értesítés megérkezését követő második hónap első napján lép hatályba. Az utolsó írásbeli értesítés az, amelyben a Szerződő Felek diplomáciai csatornákon keresztül tájékoztatják egymást arról, hogy végrehajtották a hatálybalépéshez szükséges belső eljárásokat. 15. Cikk Jelen Megállapodást a Szerződő Felek határozatlan időre kötik. A Megállapodást bármelyik Szerződő Fél jogosult felmondani, melyet diplomáciai úton a másik Szerződő Félhez eljuttatott írásba foglalt felmondási értesítéssel lehet megtenni. Az említett értesítéstől számított hat hónap múlva a Megállapodás hatályát veszti. A Megállapodás felmondása nem érvényesíthető ellátási válság idején. Ha bármelyik Szerződő Fél él a felmondási jogával, köteles arról írásban értesíteni a Bizottságot még mielőtt a Megállapodás érvényét veszítené. Fentiek bizonyságául az alulírott képviselők, kormányaik megfelelő felhatalmazásának birtokában aláírták a jelen Megállapodást. Készült Rómában, 2009. október 22-én, két eredeti példányban, mindkettő angol nyelven.” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E törvény 2–3. §-a a Megállapodás 14. Cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A Megállapodás, illetve a törvény 2–3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását köve tően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az energiaügyekért felelős miniszter gondoskodik. Sólyom László s. k., Dr. Katona Béla s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.