2014. LXVIII. törvény az Európa Tanács Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének Strasbourgban, 2003. május 15-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihi

2014. LXVIII. törvény az Európa Tanács Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének Strasbourgban, 2003. május 15-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad az Európa Tanács Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének Strasbourgban, 2003. május 15-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve (a továbbiakban: Kiegészítő Jegyzőkönyv) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Kiegészítő Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Kiegészítő Jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövege, valamint annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2014. november 18-i ülésnapján fogadta el. Kiegészítő Jegyzőkönyv a Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményhez Az Európa Tanács tagállamai és más aláíró államok, Figyelembe véve, hogy a korrupció megelőzése és leküzdése érdekében kívánatos a Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezmény (Európai szerződések sorozat, 173., a továbbiakban: „Egyezmény”) kiegészítése; Figyelembe véve továbbá, hogy a  jelen Jegyzőkönyv lehetővé teszi az  1996. évi Korrupció elleni Akcióprogram szélesebb körű alkalmazását, a következőkben állapodtak meg: I. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1. cikk Értelmező rendelkezések A jelen Jegyzőkönyv alkalmazásában: 1. A „választottbíró” a jelen Jegyzőkönyvben részes államok nemzeti jogának megfelelően értendő, de minden esetben magában foglalja azt a személyt, aki valamely választottbírósági megállapodás értelmében jogilag kötelező erejű határozatot hoz a megállapodásban részes felek által elé terjesztett jogvitában. 2. A „választottbírósági megállapodás” olyan, a nemzeti jog által elismert megállapodás, amelynek értelmében a felek jogvitájukat döntés céljából választottbíró elé terjesztik. 3. Az „esküdt” a  jelen Jegyzőkönyvben részes államok nemzeti jogának megfelelően értendő, de minden esetben magában foglalja azon testület nem jogvégzett tagját, amelynek feladata, hogy bírósági tárgyalás keretében döntést hozzon a vádlott bűnösségéről. 4. Olyan eljárásban, amelyben külföldi választottbíró vagy esküdt vesz részt, az eljárást folytató állam annyiban alkalmazhatja a  választottbíró vagy az  esküdt meghatározását, amennyiben azok összeegyeztethetők a nemzeti jogával. II. FEJEZET NEMZETI SZINTEN MEGHOZANDÓ INTÉZKEDÉSEK 2. cikk Hazai választottbírók aktív vesztegetése Minden szerződő fél megteszi azokat a  jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy belső joga szerint bűncselekménynek minősüljön, ha bárki szándékosan, közvetlenül vagy közvetve bármilyen jogtalan előnyt ígér, ajánl fel vagy nyújt azon választottbírónak, aki hatáskörét az  adott szerződő fél választottbíráskodásról szóló nemzeti jogszabálya szerint gyakorolja, a  választottbíró vagy más személy részére annak érdekében, hogy a választottbíró hatáskörének gyakorlása során valamely intézkedést megtegyen vagy azt mellőzze. 3. cikk Hazai választottbírók passzív vesztegetése Minden szerződő fél megteszi azokat a  jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy belső joga szerint bűncselekménynek minősüljön szándékos elkövetés esetén, ha a  választottbíró, aki hatáskörét az  adott szerződő fél választott bíráskodásról szóló nemzeti jogszabálya szerint gyakorolja, közvetlenül vagy közvetve bármilyen jogtalan előnyt a saját maga vagy más részére kér vagy elfogad, vagy az ilyen előny felajánlását vagy ígéretét elfogadja, annak érdekében, hogy hatáskörének gyakorlása során valamely intézkedést megtegyen vagy azt mellőzze. 4. cikk Külföldi választottbírók vesztegetése Minden szerződő fél megteszi azokat a  jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a  2. és 3.  cikkben meghatározott magatartás belső joga szerint bűncselekménynek minősüljön, ha az  érintett választottbíró bármely más állam választott bíráskodásról szóló nemzeti jogszabálya szerint gyakorolja hatáskörét. 5. cikk Hazai esküdtek vesztegetése Minden szerződő fél megteszi azokat a  jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a  2.  és 3.  cikkben meghatározott magatartás belső joga szerint bűncselekménynek minősüljön, ha az  érintett személy esküdtként működik az adott szerződő fél igazságügyi rendszerében. 6. cikk Külföldi esküdtek vesztegetése Minden szerződő fél megteszi azokat a  jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a  2.  és 3.  cikkben meghatározott magatartás belső joga szerint bűncselekménynek minősüljön, ha az  érintett személy esküdtként működik bármely más állam igazságügyi rendszerében. III. FEJEZET A VÉGREHAJTÁS ELLENŐRZÉSE ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 7. cikk A végrehajtás ellenőrzése A Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) ellenőrzi a  jelen Jegyzőkönyvnek a  szerződő felek által történő végrehajtását. 8. cikk Az Egyezményhez való viszony 1. A szerződő államok kötelesek a  jelen Jegyzőkönyv 2–6.  cikkének rendelkezéseit az  Egyezmény kiegészítő cikkeiként értelmezni. 2. Az Egyezmény rendelkezései olyan mértékben alkalmazandók, hogy azok a  jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban maradjanak. 9. cikk Nyilatkozatok és fenntartások 1. Ha bármely szerződő fél nyilatkozatot tett az  Egyezmény 36.  cikkének értelmében, lehetősége van a  jelen Jegyzőkönyv 4. és 6.  cikkéhez kapcsolódóan hasonló nyilatkozatot tenni az  aláíráskor vagy a  megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésekor. 2. Ha bármely szerződő fél az Egyezmény 37. cikk 1. bekezdése értelmében fenntartással élt, korlátozva ezzel az  Egyezmény 5.  cikkében meghatározott passzív vesztegetési bűncselekmény alkalmazását, lehetősége van a  jelen Jegyzőkönyv 4. és 6.  cikkéhez kapcsolódóan hasonló fenntartással élni az  aláíráskor vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésekor. Minden más fenntartás, amelyet bármely szerződő fél tett az Egyezmény 37. cikke szerint, a jelen Jegyzőkönyvre is alkalmazandó, ha a  fél ettől eltérően nem nyilatkozik az  aláíráskor vagy a  megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésekor. 3. Más fenntartásnak nincs helye. 10. cikk Aláírás és hatálybalépés 1. A jelen Jegyzőkönyv az  Egyezményt aláírt államok számára áll nyitva aláírásra. Ezek az  államok a Jegyzőkönyvet magukra nézve kötelezőnek ismerhetik el: a) megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása nélküli aláírással; vagy b) megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával történő aláírással, ha az aláírást megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás követi. 2. A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okmányokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni. 3. A jelen Jegyzőkönyv kizárólag az  Egyezmény hatálybalépését követően, az  azon időpontot követő három hónapos időtartam lejárta utáni hónap első napján lép hatályba, amikor öt állam az  1. és 2. bekezdésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően magára nézve kötelezőnek ismeri el a Jegyzőkönyvet. 4. Azon aláíró államok vonatkozásában, amelyek később ismerik el magukra nézve kötelezőnek a Jegyzőkönyvet, a Jegyzőkönyv az 1. és 2. bekezdés rendelkezései alapján a Jegyzőkönyv kötelező jellegét elismerő nyilatkozat megtételétől számított három hónap lejárta utáni hónap első napján lép hatályba. 5. Bármely aláíró állam csak az után vagy azzal egyidejűleg erősítheti meg, fogadhatja el vagy hagyhatja jóvá a jelen Jegyzőkönyvet, hogy magára nézve kötelezőnek ismerte el az Egyezményt. 11. cikk Csatlakozás a Jegyzőkönyvhöz 1. Az Egyezményhez csatlakozott bármely állam vagy az Európai Közösség csatlakozhat a jelen Jegyzőkönyvhöz annak hatálybalépését követően. 2. A  Jegyzőkönyvhöz csatlakozó bármely állam vagy az  Európai Közösség vonatkozásában a  Jegyzőkönyv a csatlakozási okmányoknak az Európa Tanács Főtitkáránál történő letétbe helyezésének napjától számított három hónap eltelte utáni hónap első napján lép hatályba. 12. cikk Területi alkalmazás 1. A  Jegyzőkönyv aláírásakor vagy a  megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezésekor bármely állam vagy az  Európai Közösség meghatározhatja azt a  területet vagy területeket, amelyekre vonatkozóan a jelen Jegyzőkönyvet alkalmazni kell. 2. Bármely szerződő fél bármely későbbi időpontban az  Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatában kiterjesztheti a  Jegyzőkönyv alkalmazását a  nyilatkozatban meghatározott bármely más területre vagy területekre, amely vagy amelyek nemzetközi kapcsolataiért felelős, illetve amely vagy amelyek részéről kötelezettségvállalásra jogosult. Az  ilyen terület vagy területek vonatkozásában a  Jegyzőkönyv a nyilatkozatnak a Főtitkár általi kézhezvételét követő három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba. 3. Az előző két bekezdés alapján tett nyilatkozat az abban megjelölt bármely terület viszonylatában az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel visszavonható. A  visszavonás az  értesítésnek a  Főtitkár általi kézhezvételét követő három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napjától hatályos. 13. cikk Felmondás 1. A  jelen Jegyzőkönyvet bármely szerződő fél az  Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel bármikor felmondhatja. 2. A felmondás az értesítésnek a Főtitkár általi kézhezvételét követő három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napjától hatályos. 3. Az Egyezmény felmondása automatikusan maga után vonja a jelen Jegyzőkönyv felmondását. 14. cikk Értesítés Az Európa Tanács Főtitkára értesíti az  Európa Tanács tagállamait és a  Jegyzőkönyvhöz csatlakozott valamennyi államot vagy az Európai Közösséget: a) a Jegyzőkönyv bármely aláírásáról; b) bármely megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezéséről; c) a jelen Jegyzőkönyv 10., 11. és 12. cikkével összhangban történt bármely hatálybalépésről; d) a 9. és 12. cikk alapján tett bármely nyilatkozatról vagy fenntartásról; e) a jelen Jegyzőkönyvvel kapcsolatos bármely intézkedésről, értesítésről vagy tájékoztatásról. A fentiek hiteléül az erre szabályszerűen felhatalmazott alulírottak aláírásukkal látták el a jelen Jegyzőkönyvet. Kelt Strasbourgban, 2003. május 15-én, egyaránt hiteles angol és francia nyelvű változatban, egyetlen példányban, az  Európa Tanács irattárában letétbe helyezve. Az  Európa Tanács Főtitkára hiteles másolatot küld az  aláíró és csatlakozó felek részére.” 4. § Az Országgyűlés felhatalmazást ad arra, hogy Magyarország az  Európa Tanács Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének kihirdetéséről szóló 2002. évi XLIX. törvény (a  továbbiakban: Kihirdető tv.) 3. § (1) bekezdésében foglalt fenntartást visszavonja. 5. § (1) Ez a törvény – a (2)−(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. § a Kiegészítő Jegyzőkönyv 10. cikk 4. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) Az (5) bekezdés a fenntartás 4. § alapján történő visszavonásának napján lép hatályba. (4) A Kiegészítő Jegyzőkönyv, valamint a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (5) Hatályát veszti a Kihirdető tv. 3. § (1) bekezdése. (6) A  fenntartás 4.  § alapján történő visszavonásának, valamint az  (5)  bekezdés hatálybalépésének naptári napját a  külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a  Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (7) Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a rendészetért felelős miniszter gondoskodik. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke