2012. CLXXI. törvény a Magyarország Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a Dunai Rendészeti Koordinációs Központ működtetéséről szóló Megá

2012. CLXXI. törvény a Magyarország Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a Dunai Rendészeti Koordinációs Központ működtetéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a Dunai Rendészeti Koordinációs Központ működtetéséről szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles angol és magyar nyelvű szövege a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2012. november 19-i ülésnapján fogadta el. prevail. (Signatures) MEGÁLLAPODÁS Magyarország Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a Dunai Rendészeti Koordinációs Központ működtetéséről Magyarország Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek), azzal a céllal, hogy növeljék a Duna régió biztonságát, a vízi rendészeti, határrendészeti, idegenrendészeti, vámhatósági és katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásának koordinálása érdekében, azzal a céllal, hogy összehangolt tevékenységükkel hatékonyabban lépjenek fel a vízi úton megvalósuló bűnözés ellen, attól a szándéktól vezérelve, hogy szinergiát teremtsenek a Duna menti országokban működő koordinációs központok között, az alábbiakban állapodtak meg: 1. cikk A Központ létesítése (1) A Szerződő Felek közötti, Dunához kapcsolódó rendőri, vízi rendészeti, határrendészeti, idegenrendészeti, vámhatósági és katasztrófavédelmi együttműködés elősegítése érdekében a magyar Szerződő Fél Magyarországon, Mohács település területén Dunai Rendészeti Koordinációs Központot (a továbbiakban: Központ) létesít. A Központ a Mohács Vízi Határátkelőhely épületében kerül elhelyezésre. (2) A Központ folyamatosan, a hét minden napján 0–24 óráig működik. (3) A Központot a Szerződő Felek hivatalos nyelvein írt táblával, a Szerződő Felek zászlóival és címereivel kell megjelölni. 2. cikk A Központ feladata A Központ feladata a Szerződő Felek közötti együttműködés elősegítése és fejlesztése, különösen: a) a Szerződő Felek közötti, hatályos kétoldalú rendőri együttműködési nemzetközi szerződések és a személyek államhatáron történő visszafogadásáról szóló nemzetközi szerződések alapján a határon átnyúló rendőrségi együttműködés elősegítése; b) a közrend és a közbiztonság fenntartásának, valamint a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció megelőzésének támogatása; c) a rendőri együttműködés és információcsere céljából létrejött más központokkal való együttműködés. 3. cikk Illetékes hatóságok (1) A Központban az alábbi illetékes hatóságok tisztviselői teljesíthetnek szolgálatot: a) Magyarország részéről: rendőrség, Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Nemzeti Adó- és Vámhivatal; b) a Horvát Köztársaság részéről: Belügyminisztérium, Rendőr-igazgatóság a belső szervezeti egységeivel és a rendőrkapitányságokkal, Vámhivatal, Állami Katasztrófavédelemi Igazgatóság. (2) A Szerződő Felek diplomáciai csatornákon keresztül haladéktalanul tájékoztatják egymást a jelen cikk (1) bekezdésében említett hatóságok elnevezésében vagy hatáskörében bekövetkezett változásokról. 4. cikk Együttműködési területek (1) A Központban szolgálatot teljesítő tisztviselők önálló intézkedés megtételére nem jogosultak, csak információt szolgáltatnak, és feladatukat kizárólag a küldő Szerződő Fél által adott utasítások alapján végzik. (2) A Központban szolgálatot teljesítő tisztviselők elsősorban támogatás és tanács adása útján működnek együtt, és a saját hatáskörükön belül eljárva: a) a rendőri, vámhatósági és katasztrófavédelmi együttműködés tárgyában a Szerződő Felek között létrejött, hatályos nemzetközi szerződésekben meghatározott terjedelemben és feltételek szerint információt cserélnek; b) támogatják a vízi rendészeti, határrendészeti, idegenrendészeti, vámhatósági és katasztrófavédelmi ellenőrzések végrehajtását, gyorsítják ezen hatóságok között az információáramlást; c) együttműködnek a határforgalom ellenőrzését érintő információk kicserélésében, azok elemzésében, a határforgalom gyorsításában és összehangolásában; d) együttműködnek a határon átnyúló bűnözés megelőzésével és visszaszorításával kapcsolatos információk kicserélésében és elemzésében; e) támogatják az illegális migráció és az azt kísérő jogellenes cselekmények elleni közös fellépést; f) megkeresésre segítséget nyújtanak a Szerződő Felek között létrejött hatályos visszafogadási megállapodások végrehajtása során felmerült problémák megoldásában; g) támogatják a dunai személy-, jármű- és áruforgalom nyomon követését; h) összehangolják a Dunán megvalósuló rendészeti, keresési és mentési műveleteket; i) átfogó elemzéseket, értékeléseket készítenek; j) a Központban képzéseket, tréningeket és szakmai találkozókat szerveznek; k) együttműködést alakítanak ki és tartanak fenn a Duna menti országokban működő koordinációs központokkal és kontaktpontokkal; l) együttműködnek a rendőri együttműködés és információcsere céljából létrejött más központokkal. 5. cikk A tisztviselők jogai és kötelezettségei (1) A Központban szolgálatot teljesítő tisztviselők a nemzeti jogszabályaikkal összhangban jogosultak a másik Szerződő Fél együttműködő hatóságát közvetlenül megkeresni és a kapott megkereséseket közvetlenül megválaszolni, nem érintve a nemzeti központi hatóságok közötti információcserét. (2) A tisztviselők kizárólag a nemzeti hatóságaik irányítási és fegyelmi jogköre alá tartoznak. (3) A nem magyarországi illetékes hatóságok tisztviselői Magyarország területén a jelen Megállapodásból származó feladatok teljesítése, továbbá az országba történő be- és kiutazás során jogosultak egyenruhát, szolgálati fegyvert és felszerelést viselni. A szolgálati fegyvert csak jogos védelmi helyzetben használhatják. 6. cikk A tisztviselők jogi státusza A Központban szolgálatot teljesítő tisztviselők munkajogi státuszára, büntetőjogi felelősségére és kártérítési felelősségére a Szerződő Felek közötti hatályos kétoldalú nemzetközi szerződések rendelkezéseit kell alkalmazni. 7. cikk Költségek (1) A magyar Szerződő Fél térítésmentesen a másik Szerződő Fél rendelkezésére bocsátja a Központban történő szolgálatteljesítéshez szükséges helyiséget, és a távközlési használati díjak kivételével viseli a működési költségeket. (2) A magyar Szerződő Fél lehetővé teszi a másik Szerződő Fél által biztosított távközlési berendezések és adatfeldolgozó eszközök üzembe helyezését és működtetését, valamint a szükséges – a helyi hálózatokkal történő – összeköttetések kiépítését. (3) A másik Szerződő Fél által a Központba vitt és üzembe helyezett eszközök és más ingóságok a saját tulajdonában maradnak. A szolgálatteljesítéshez szükséges felszerelések és eszközök behozatalára vám és egyéb közteher nem kerül kivetésre. 8. cikk A Központ működése A Központ működésének megkezdése előtt a jelen Megállapodás 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott, a Központba tisztviselőt delegáló illetékes hatóságok működési szabályzatot fogadnak el. 9. cikk Más nemzetközi kötelezettségvállalásokhoz való viszony A jelen Megállapodás rendelkezései nem érintik a Szerződő Feleket kötelező, más két- vagy többoldalú nemzetközi szerződésekben szereplő kötelezettségvállalásait. A jelen Megállapodás nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek a Szerződő Felek nemzetközi szervezetekben való tagságából, valamint európai uniós tagságukból fakadnak. 10. cikk A viták rendezése A jelen Megállapodás értelmezéséből vagy alkalmazásából eredő vitákat a jelen Megállapodás 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott illetékes hatóságok közötti tárgyalások útján kell rendezni. Amennyiben a vitát ily módon nem lehet megoldani, a vitát diplomáciai úton kell rendezni. 11. cikk Csatlakozás (1) A jelen Megállapodás a 12. cikkének (1) bekezdése szerinti hatályba lépése napjától csatlakozásra nyitva áll más Duna menti érdekelt országok előtt. A csatlakozás napjától a jelen Megállapodás 8. cikke alapján elfogadott működési szabályzat a csatlakozó állam számára kötelezővé válik. (2) A csatlakozási okmányt Magyarország Kormányánál kell letétbe helyezni, amely a jelen cikk (1) bekezdésében hivatkozott államok csatlakozása esetén a jelen Megállapodás letéteményese lesz, és ellátja a letéteményesi funkciókat. A jelen Megállapodás a csatlakozó állam vonatkozásában a csatlakozási okmánya letétbe helyezését követő harmincadik napon lép hatályba. (3) A csatlakozó állam a csatlakozási okmánya letétbe helyezésével egyidejűleg értesíti a letéteményest a jelen Megállapodás 3. cikk (1) bekezdése szerinti illetékes hatóságairól. 12. cikk Záró rendelkezések (1) A jelen Megállapodás azon későbbi, diplomáciai csatornán keresztül megküldött írásbeli értesítés kézhezvételének napjától számított harmincadik napon lép hatályba, amelyben a Szerződő Felek tájékoztatják egymást arról, hogy a nemzeti jogszabályaik által meghatározott, a hatálybalépéshez szükséges valamennyi jogi követelménynek eleget tettek. (2) A jelen Megállapodás határozatlan időre szól. Bármely Szerződő Fél felmondhatja a jelen Megállapodást a másik Szerződő Félnek, vagy a 11. cikk esetén a letéteményesnek megküldött írásbeli értesítéssel. A felmondás a felmondásról szóló értesítésnek a másik Szerződő Fél vagy a letéteményes általi kézhezvételétől számított hat hónap elteltével válik hatályossá. Készült Mátraházán, 2012. év október hónap 11. napján, két eredeti példányban, magyar, horvát és angol nyelven, valamennyi szöveg egyaránt hiteles. A jelen Megállapodás értelmezésével kapcsolatos eltérések esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó. (Aláírások)” 4. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és 3. § a Megállapodás 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A Megállapodás, valamint a 2. § és 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a rendészetért felelős miniszter gondoskodik. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke