- XCIV. törvény az egyes ágazatokat terhelő különadóról. Az Országgyűlés az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében, az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adózók különadó-kötelezettségéről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések
- § E törvény alkalmazásában:
- bolti kiskereskedelmi tevékenység: a
- január 1-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (a továbbiakban: TEÁOR’ 08) szerint a 45.1 ágazatba – ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét –, 45.32, 45.40 ágazatba – ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét –, továbbá a 47.1–47.9 ágazatokba sorolt tevékenységek,
- távközlési tevékenység: az elektronikus hírközlésről szóló
- évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása,
- vállalkozási tevékenység: jövedelem- és nyereségszerzésre irányuló, üzletszerű gazdasági tevékenység,
- energiaellátó: a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló
- évi LXVII. törvény
- §-ának
- pontja szerinti energiaellátó,
- nettó árbevétel: a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetén a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele; a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalany esetében az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti, általános forgalmi adó nélküli bevétel; a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti általános forgalmi adó nélküli bevétel. Adókötelezettség
- § Adóköteles a) a bolti kiskereskedelmi tevékenység, b) a távközlési tevékenység folytatása, továbbá c) az energiaellátó vállalkozási tevékenysége. Adóalany
- §
(1)Az adó alanya a 2. § szerinti adóköteles tevékenységet folytató jogi személy, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti egyéb szervezet, egyéni vállalkozó.
(2)Adóalany a külföldi illetőségű szervezet, magánszemély is, a belföldön, fióktelep útján kifejtett, 2. § szerinti adóköteles tevékenysége vonatkozásában. Adóalap 4. § Az adó alapja az adóalanynak az adóévben a 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele. A törvényt az Országgyűlés a 2010. október 18-i ülésnapján fogadta el. Adómérték 5. § Az adó mértéke
- a)a 2. §
- a)pontja szerinti tevékenységvégzés esetén az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%, az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%,
- b)a 2. §
- b)pontja szerinti tevékenységvégzés esetén az adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után 0%, az adóalap 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó része után 2,5%, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5%, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5%,
- c)a 2. §
- c)pontja szerinti tevékenységvégzés esetén az adóalap 1,05%-a. A kétszeres adóztatás elkerülése 6. § Amennyiben az adóalany által folytatott tevékenység egyidejűleg a 2. §
- a)és
- c)vagy a 2. §
- b)és
- c)pontja alapján egyaránt adóköteles lehet, akkor az adót csak az egyik, a magasabb összegű adófizetési kötelezettséget eredményező tevékenység után köteles megfizetni. Kapcsolt vállalkozás adó- és adóelőlegfizetési kötelezettségének megállapítása 7. §
(1)A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok 2. § a)–
- b)pontjai szerinti tevékenységéből származó nettó árbevételét össze kell adni, és az eredmény alapulvételével az 5. § szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért, 2. § a)–
- b)pontja szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes, 2. § a)–
- b)pontja szerinti tevékenységből származó nettó árbevételben képvisel.
(2)Az
(1)bekezdésben foglalt, az adó számítási módja szerint – a 8. §-ban foglaltakra is figyelemmel – kell megállapítani az adóelőleget is.
(3)Az
(1)–
(2)bekezdés szerinti számítások végrehajtása érdekében az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok kötelesek együttműködni. A számítások dokumentálását (ideértve az elkészítést és a megőrzést is) az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok mindegyike köteles elvégezni. A számítások dokumentációját az adóhatóság kérésére be kell mutatni. Eljárási rendelkezések 8. §
(1)Az adó alanya adókötelezettségét az adóévet követő év 150. napjáig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz.
(2)Az adóalany az adóévre – a
(3)bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben az adóév 150. napjáig, a
(3)bekezdés c)–d) pontja szerinti esetben a 2. § szerinti tevékenység megkezdését követő 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – az állami adóhatósághoz adóelőleget köteles bevallani. Nem kell adóelőleget bevallani az előtársaságnak.
(3)Az adóelőleg összege
- a)ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónap, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel alapulvételével az 5. § szerint számított összeg,
- b)ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel 12 hónapra számított összegének alapulvételével az 5. § szerint számított összeg,
- c)a 2. § szerinti tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő adóalany esetében az adóévre várható adó összege,
- d)átalakulással létrejött adóalany esetén a jogelőd által az adóévben az átalakulás napjáig elért, 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel alapulvételével, az 5. § szerinti adómértékkel számított összeg olyan aránya, amilyen arányban az átalakulással létrejött adóalany (ide értve kiválás esetén a fennmaradó társaságot
- is)a jogelőd vagyonából részesült.
(4)Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás-benyújtására előírt határnapig, az adóelőleg-fizetési kötelezettséget a
(3)bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben, az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig, a
(3)bekezdés c)–d) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben, a bejelentkezéssel egyidejűleg és az adóév utolsó napjáig teljesíti. Amennyiben az adóévre megfizetett adóelőleg összege több, mint az adóévre bevallott adóösszeg, a különbözetet az adóalany az adóévi adóról szóló bevallás benyújtásának napjától igényelheti vissza az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítési szabályai alapján.
(5)Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak adó- és adóelőlegbevallás benyújtási kötelezettsége nincs.
(6)Az adóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el, az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele.
(7)Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény előírásai az irányadók.
(8)A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany az e törvény alapján megállapított adót az adózás előtti eredmény terhére számolja el. Átmeneti és záró rendelkezések 9. §
(1)A
- adóévben az adó alanya az, aki
- október
- napján vagy azt követően a
- évben a
- § szerinti tevékenységet végez.
(2)A
- évi adó alapja – a
- §-ban foglaltaktól eltérően, a
- §-ban foglaltakra figyelemmel – az adóalany
- évi,
- § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele.
(3)A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany esetében a
- évi adó alapja a
- évben kezdődő üzleti évében elért,
- § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele.
(4)A
- § szerinti tevékenységét
- évben kezdő adóalany esetében – ide nem értve a
(3)bekezdésben említett adóalanyt – a
- évi adó alapja a
- évben folytatott,
- § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel.
(5)Az adóalany a
- évi adóelőlegét – a
- §
(2)bekezdésében foglaltaktól eltérően – 2010. december 20-ig köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.
(6)A
- évi adóelőleg összege – a
- §-ban foglaltakra is figyelemmel – az adóalany
- évi,
- § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevételének alapulvételével az
- § szerint számított összeg.
(7)A
- § szerinti tevékenységét
- évben kezdő adóalany esetében, továbbá annak a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanynak az esetében, akinek nincs
- december 20-ig beszámolóval lezárt utolsó üzleti éve, a
- évi adóelőleg összege – a
(6)bekezdésben foglaltaktól eltérően – a 2010. adóévre, illetve a beszámolóval le nem zárt üzleti évre várható adó összege.
(8)Ha az adóalany a
(7)bekezdés szerinti esetben az adóelőleg
(5)bekezdés szerinti esedékességéig a
- évi várható adó összegét nem fizette meg legalább a
- évi végleges adó 90%-ának mértékéig, akkor a megfizetett előleg és a végleges
- évi adó 90%-ának különbözete után 20%-os mulasztási bírságot fizet.
- §
(1)E törvény a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
(2)E törvény
- január 1-jén hatályát veszti azzal, hogy az adóalanynak a
- adóévre vonatkozó adómegállapítási, adóbevallási, adó- és adóelőlegfizetési kötelezettségeit a
- december 31-én hatályos szabályok alapján kell teljesíteni. Dr. Schmitt Pál s. k., Dr. Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke