2010. XCIV. törvény az egyes ágazatokat terhelő különadóról.

2010. XCIV. törvény az egyes ágazatokat terhelő különadóról. Az Országgyűlés az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében, az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adózók különadó-kötelezettségéről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1. § E törvény alkalmazásában: 1. bolti kiskereskedelmi tevékenység: a 2009. január 1-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (a továbbiakban: TEÁOR’ 08) szerint a 45.1 ágazatba – ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét –, 45.32, 45.40 ágazatba – ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét –, továbbá a 47.1–47.9 ágazatokba sorolt tevékenységek, 2. távközlési tevékenység: az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása, 3. vállalkozási tevékenység: jövedelem- és nyereségszerzésre irányuló, üzletszerű gazdasági tevékenység, 4. energiaellátó: a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 10. §-ának 1. pontja szerinti energiaellátó, 5. nettó árbevétel: a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetén a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele; a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalany esetében az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti, általános forgalmi adó nélküli bevétel; a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti általános forgalmi adó nélküli bevétel. Adókötelezettség 2. § Adóköteles a) a bolti kiskereskedelmi tevékenység, b) a távközlési tevékenység folytatása, továbbá c) az energiaellátó vállalkozási tevékenysége. Adóalany 3. § (1) Az adó alanya a 2. § szerinti adóköteles tevékenységet folytató jogi személy, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti egyéb szervezet, egyéni vállalkozó. (2) Adóalany a külföldi illetőségű szervezet, magánszemély is, a belföldön, fióktelep útján kifejtett, 2. § szerinti adóköteles tevékenysége vonatkozásában. Adóalap 4. § Az adó alapja az adóalanynak az adóévben a 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele. A törvényt az Országgyűlés a 2010. október 18-i ülésnapján fogadta el. Adómérték 5. § Az adó mértéke a) a 2. § a) pontja szerinti tevékenységvégzés esetén az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%, az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%, b) a 2. § b) pontja szerinti tevékenységvégzés esetén az adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után 0%, az adóalap 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó része után 2,5%, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5%, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5%, c) a 2. § c) pontja szerinti tevékenységvégzés esetén az adóalap 1,05%-a. A kétszeres adóztatás elkerülése 6. § Amennyiben az adóalany által folytatott tevékenység egyidejűleg a 2. § a) és c) vagy a 2. § b) és c) pontja alapján egyaránt adóköteles lehet, akkor az adót csak az egyik, a magasabb összegű adófizetési kötelezettséget eredményező tevékenység után köteles megfizetni. Kapcsolt vállalkozás adó- és adóelőlegfizetési kötelezettségének megállapítása 7. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok 2. § a)–b) pontjai szerinti tevékenységéből származó nettó árbevételét össze kell adni, és az eredmény alapulvételével az 5. § szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért, 2. § a)–b) pontja szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes, 2. § a)–b) pontja szerinti tevékenységből származó nettó árbevételben képvisel. (2) Az (1) bekezdésben foglalt, az adó számítási módja szerint – a 8. §-ban foglaltakra is figyelemmel – kell megállapítani az adóelőleget is. (3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti számítások végrehajtása érdekében az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok kötelesek együttműködni. A számítások dokumentálását (ideértve az elkészítést és a megőrzést is) az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok mindegyike köteles elvégezni. A számítások dokumentációját az adóhatóság kérésére be kell mutatni. Eljárási rendelkezések 8. § (1) Az adó alanya adókötelezettségét az adóévet követő év 150. napjáig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz. (2) Az adóalany az adóévre – a (3) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben az adóév 150. napjáig, a (3) bekezdés c)–d) pontja szerinti esetben a 2. § szerinti tevékenység megkezdését követő 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – az állami adóhatósághoz adóelőleget köteles bevallani. Nem kell adóelőleget bevallani az előtársaságnak. (3) Az adóelőleg összege a) ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónap, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel alapulvételével az 5. § szerint számított összeg, b) ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel 12 hónapra számított összegének alapulvételével az 5. § szerint számított összeg, c) a 2. § szerinti tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő adóalany esetében az adóévre várható adó összege, d) átalakulással létrejött adóalany esetén a jogelőd által az adóévben az átalakulás napjáig elért, 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel alapulvételével, az 5. § szerinti adómértékkel számított összeg olyan aránya, amilyen arányban az átalakulással létrejött adóalany (ide értve kiválás esetén a fennmaradó társaságot is) a jogelőd vagyonából részesült. (4) Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás-benyújtására előírt határnapig, az adóelőleg-fizetési kötelezettséget a (3) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben, az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig, a (3) bekezdés c)–d) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben, a bejelentkezéssel egyidejűleg és az adóév utolsó napjáig teljesíti. Amennyiben az adóévre megfizetett adóelőleg összege több, mint az adóévre bevallott adóösszeg, a különbözetet az adóalany az adóévi adóról szóló bevallás benyújtásának napjától igényelheti vissza az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítési szabályai alapján. (5) Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak adó- és adóelőlegbevallás benyújtási kötelezettsége nincs. (6) Az adóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el, az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele. (7) Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény előírásai az irányadók. (8) A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany az e törvény alapján megállapított adót az adózás előtti eredmény terhére számolja el. Átmeneti és záró rendelkezések 9. § (1) A 2010. adóévben az adó alanya az, aki 2010. október 1. napján vagy azt követően a 2010. évben a 2. § szerinti tevékenységet végez. (2) A 2010. évi adó alapja – a 4. §-ban foglaltaktól eltérően, a 7. §-ban foglaltakra figyelemmel – az adóalany 2010. évi, 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele. (3) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany esetében a 2010. évi adó alapja a 2010. évben kezdődő üzleti évében elért, 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele. (4) A 2. § szerinti tevékenységét 2010. évben kezdő adóalany esetében – ide nem értve a (3) bekezdésben említett adóalanyt – a 2010. évi adó alapja a 2010. évben folytatott, 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel. (5) Az adóalany a 2010. évi adóelőlegét – a 8. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően – 2010. december 20-ig köteles megállapítani, bevallani és megfizetni. (6) A 2010. évi adóelőleg összege – a 7. §-ban foglaltakra is figyelemmel – az adóalany 2009. évi, 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevételének alapulvételével az 5. § szerint számított összeg. (7) A 2. § szerinti tevékenységét 2010. évben kezdő adóalany esetében, továbbá annak a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanynak az esetében, akinek nincs 2010. december 20-ig beszámolóval lezárt utolsó üzleti éve, a 2010. évi adóelőleg összege – a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a 2010. adóévre, illetve a beszámolóval le nem zárt üzleti évre várható adó összege. (8) Ha az adóalany a (7) bekezdés szerinti esetben az adóelőleg (5) bekezdés szerinti esedékességéig a 2010. évi várható adó összegét nem fizette meg legalább a 2010. évi végleges adó 90%-ának mértékéig, akkor a megfizetett előleg és a végleges 2010. évi adó 90%-ának különbözete után 20%-os mulasztási bírságot fizet. 10. § (1) E törvény a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba. (2) E törvény 2013. január 1-jén hatályát veszti azzal, hogy az adóalanynak a 2012. adóévre vonatkozó adómegállapítási, adóbevallási, adó- és adóelőlegfizetési kötelezettségeit a 2012. december 31-én hatályos szabályok alapján kell teljesíteni. Dr. Schmitt Pál s. k., Dr. Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke