2014. XXII. törvény a reklámadóról.

2014. XXII. törvény a reklámadóról. Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel a következő törvényt alkotja: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E törvény alkalmazásában: 1. médiaszolgáltatás: a  médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) szerinti médiaszolgáltatás, 2. médiaszolgáltató: az Mttv. szerinti médiaszolgáltató, 3. médiatartalom: az Mttv. szerinti médiatartalom, 4. médiatartalom-szolgáltató: az Mttv. szerinti médiatartalom-szolgáltató, 5. nettó árbevétel: a  számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a  továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó adóalany esetén az  Szt.-ben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, a  személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a  továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá tartozó adóalany esetében az  Szja tv. szerinti általános forgalmi adó nélküli bevétel, 6. nyomtatott anyag: nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter, 7. reklám: a) a  gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Reklámtv.) szerinti gazdasági reklám, b) az Mttv. szerinti kereskedelmi közlemény, 8. reklám közzététele: a Reklámtv. szerinti közzététel, 9. sajtótermék: az Mttv. szerinti sajtótermék, 10. saját célú reklám: a  reklám közzétevő saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklám. 2. Az adókötelezettség, az adóalany 2. § Adóköteles a) a médiaszolgáltatásban, b) a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben, c) a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón, d) bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon, e) az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven reklám közzététele. 3. § Az adó alanya a) az Mttv. szerint Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató, b) az a)  pont alá nem tartozó, olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé, c) a sajtótermék a) pont alá nem tartozó kiadója, d) a szabadtéri reklámhordozót, valamint a  reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet, e) az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője. A törvényt az Országgyűlés a 2014. június 11-i ülésnapján fogadta el. 3. Az adó alapja 4. § Az adó alapja az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel. Saját célú reklám közzététele esetén az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség. 4. Az adó mértéke 5. § Az adó mértéke a) az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0%, b) az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%, c) az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10%, d) az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20%, e) az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30%, f ) az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 40%. 5. Kapcsolt vállalkozás adó- és adóelőlegfizetési kötelezettségének megállapítása 6. § (1) A  társasági adóról és az  osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az  egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével az 5. § szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az  adóalany adóalapja az  egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes adóalapban képvisel. (2) Az  (1)  bekezdésben foglalt adószámítási mód szerint – a  7.  §-ban foglaltakra is figyelemmel – kell megállapítani az adóelőleget is. (3) Az  (1)–(2)  bekezdés szerinti számítások végrehajtása érdekében az  egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok kötelesek együttműködni. A  számítások dokumentálását (ideértve az  elkészítést és a  megőrzést is) az  egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok mindegyike köteles elvégezni. A  számítások dokumentációját az adóhatóság kérésére be kell mutatni. 6. Eljárási rendelkezések 7. § (1) Az adó alanya adókötelezettségét – önadózás útján – az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz. (2) Az  adóalany az  adóévre a  (3)  bekezdés a)–b)  pontja szerinti esetben az  adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, a  (3)  bekezdés c)–d)  pontja szerinti esetben az  adóköteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – az állami adóhatósághoz adóelőleget köteles bevallani. (3) Az adóelőleg összege a) ha az  adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónap, akkor az  adóévet megelőző adóévben folytatott adóköteles tevékenységből származó adóalap alapulvételével az 5. § szerint számított összeg, b) ha az  adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónapnál rövidebb, akkor az  adóévet megelőző adóévben folytatott adóköteles tevékenységből származó adóalap 12 hónapra számított összegének alapulvételével az 5. § szerint számított összeg, c) az adóköteles tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő adóalany esetében az adóévre várható adó összege, d) átalakulással létrejött adóalany esetén a  jogelőd által az  adóévben az  átalakulás napjáig elért, adóköteles tevékenységből származó adóalap alapulvételével, az  5.  § szerinti adómértékkel számított összeg olyan aránya, amilyen arányban az  átalakulással létrejött adóalany (ide értve kiválás esetén a  fennmaradó társaságot is) a jogelőd vagyonából részesült. (4) Az  adóalany az  adófizetési kötelezettségét a  bevallás benyújtására előírt határnapig, az  adóelőleg-fizetési kötelezettségét a  (3) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben, az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig, a  (3) bekezdés c)–d) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül és az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig teljesíti. (5) Az  adófizetésre kötelezettnek az  adóelőleget az  adóévben az  adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie (a  továbbiakban: előleg-kiegészítés). Az  előleg-kiegészítésre kötelezett a  várható fizetendő adó és az  adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az  adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel egyidejűleg tesz eleget a fizetési kötelezettségének. (6) Az adófizetésre nem kötelezett adóalany adó, adóelőleg és előleg-kiegészítés bevallására nem kötelezett. (7) A  befizetett adóelőleg, előleg-kiegészítés és az  adó éves összege közötti különbözetet az  adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell befizetni, illetve a többlet-befizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. (8) A  naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany az  adó- és adóelőlegfizetési kötelezettségét az  üzleti év első napján hatályos szabályok szerint állapítja meg, vallja be és teljesíti. (9) Az  adóval kapcsolatos hatósági feladatokat az  állami adóhatóság látja el, az  adóból származó bevétel a  központi költségvetés bevétele. (10) Az e  törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény előírásai az irányadók. (11) Az  Szt. hatálya alá tartozó adóalany az  e  törvény alapján megállapított adót az  adózás előtti eredmény terhére számolja el. 7. Záró rendelkezések 8. § E törvény a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. 9. § (1) A  2014. évi adó összege – ha az  adóalany e  törvény hatálybalépését megelőzően kezdte meg a  2.  § szerinti tevékenységét – az adóalany 2014. évi, 2. § szerinti tevékenységéből származó adóalap alapulvételével az 5. § szerint számított összeg – e törvény hatályba lépésétől számított időszak naptári napjaival – arányos része. (2) A 2014. évi adóelőleg összege az adóalany 2013. évi, 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele, saját célú reklám közzétételével összefüggő közvetlen költsége, továbbá a  10.  §-ban foglaltak alapulvételével az  5.  § szerint számított összeg – e törvény hatályba lépésétől számított időszak naptári napjaival – arányos része. (3) Az adóalany a 2014. évi adóelőlegét – a 7. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően – 2014. augusztus 20-áig köteles megállapítani és bevallani, továbbá két egyenlő részletben, 2014. augusztus 20-áig és 2014. november 20-ig köteles megfizetni. (4) A  2.  § szerinti tevékenységét 2014. évben kezdő adóalany esetében, továbbá annak a  naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanynak az  esetében, akinek nincs 2014. augusztus 20-áig beszámolóval lezárt utolsó üzleti éve, a  2014. évi adóelőleg összege a  2014. adóévre, illetve a  beszámolóval le nem zárt üzleti évre várható adó összegének az e törvény hatályba lépésétől számított időszak naptári napjaival arányos része. 10. § Az adóalany csökkentheti a 2014. évben kezdődő adóév adóalapját – legfeljebb annak erejéig – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 17. § (1) bekezdése vagy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (7) bekezdése szerinti elhatárolt veszteség 50%-ával. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke